Új Szó, 1968. június (21. évfolyam, 151-179. szám)
1968-06-02 / 151. szám, vasárnap
Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának kiáltványa a párt tagjaihoz és hazánk népéhez (Folytatás az 1. oldalról) kezetes, minőségileg színvonalas teljesítését. Népünket új remények töltik el, s az ifjúságot új lendület hevíti. Sor kerül a felhalmozódott problémák fokozatos megoldására is. Gazdasági nehézségeink ellenére megoldjuk legégetőbb szociális problémáinkat. Most új idők küszöbén állunk, pártunk konkrét eredményekkel bizonyítja be új politikánk életképességét. Mindeddig a múltban gyökerező fogyatékosságok bírálata állt a figyelem középpontjában. Most már eljött annak az ideje, hogy figyelmünket és erőnket tevőleges munkára összpotosítsuk, most, amikor szocialista társadalmunkban szilárd rendet keli biztosítanunk, s olyan szabályokat kell hoznunk, amelyek nemcsak a jogokról kezeskednek, hanem a kötelességek teljesítéséről is. Ha nem akarjuk megismételni a múltban elkövetett hibákat, óvakodnunk kell minden türelmetlenségtől, idegességtől, minden megfontolatlan lépéstől és elhamarkodott rögtönzéstől. Az általunk kitűzött célhoz csak fokozatosan, szakaszonként juthatunk el. Egy csapásra nem oldhatunk meg minden feladatot. Eltökélt szándékunk, hogy kiküszöböljük mindazt, ami már elavult, de ugyanakkor hasznosítani akarjuk mindazt, ami pozitív, ami népünk előző években végzett áldozatkész munkájának eredménye. Tántoríthatatlanul tovább akarunk haladni azon az úton, amelyre januárban léptünk. A kommunisták . gondoskodni fognak arról, hogy már a legközelebbi időben előterjesszék a sajtótí". 4flvr61 és a gyülekezési jogról szóló törvény javaslatát, valamint az egyéb törvényes intézkedésekre vonatkozó javaslatot, amelyek jogi szempontból rögzítik az akcióprogramban feltüntetett elveket a lakosság alkotmányban biztosított jogaiként. Pártunk kezdeményezésére megkezdődtek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság föderatív alapon előirányzott új államjogi rendezésével összefüggő munkálatok. Hazánk a cseh és a szlovák nemzet, valamint a nemzetiségek valóban egyenjogú otthonává válik, és biztosítéka lesz az állam igazi egységének. Ax új államjogi rendezésre vonatkozó elvek javaslatát a Csehszlovák Köztársaság megalakulása 50. év-fordulójának alkalmából elbírálás céljából az ország lakossága elé terjesztik. A kommunisták kötelességüknek tartják, hogy hozzájáruljanak a Nemzeti Front tevékenységének kibontakoztatásához, mivel a Nemzeti Frontban érvényesülhetnek mindazok a politikai erők, amelyek a szocialista Csehszlovákia érdekében részt akarnak venni a hazafias munkában. Becsületes együttműködésre törekszenek a szocialista program alapján működő más politikai pártokkal. Arra az álláspontra helyezkedünk, hogy ragaszkodnunk kell azokhoz az elvekhez, amelyekhez a Nemzeti Front már 1945 óta igazodik, s politikai életünkben nincs helye az ellenzéki pártoknak és a Nemzeti Fronton kívül álló politikai erőknek sem. Gazdasági életünkben a nagyobb fokú jövedelmezőség és takarékosság felé vezető útra lépünk. Célunk az olyan gazdálkodás, amely a gazdasági egyensúlyt, az életszínvonal emelkedését és a szilárd pénzrendszert biztosíthatja. Kezdeményezni fogjuk az indokolatlan állami kiadások csökkentését. Kezdeményezően akarjuk hasznosítani mindazokat a lehetőségeket, amelyek odavezetnek, hogy közgazdaságunk eredményesebben vehessen részt a nemzetközi munkamegosztásban. Nem ígérhetjük, hogy gazdaságunk új fellendítése l szorgalmas munka nélkül, s veszteséges termelés, a silány munka, a hanyagság és a gazdaságirányításban megnyilvánuló bürokratizmus elleni határozott Intézkedések nélkül is lehetséges. Ezért tántoríthatatlanul az új irányítást rendszer bevezetésére törekszünk, lendületet akarunk adni a szocialista vállalkozó készségnek, és növelni kívánjuk a vállalatok önállóságát. Célkitűzésünk olyan feltételek létrehozása, amelyek közepette a dolgozók kollektívái valóban demokratikusan vehetnek részt a vállalatuk elvi jellegű kérdéseiben hozott döntésekben. Pártunknak ez év szeptemberében sorra kerülő rendkívüli XIV. kongresszusán megkezdődik a CSKPnak — az ország vezető politikai erejének — új, lendületesebb politikai aktivitása. Elbírálás céljából a kommunisták és minden polgártársunk elé terjesztjük a pártunk további teendőire vonatkozó javaslatát és a társadalmunk felvirágoztatásával összefüggd legfőbb problémák megoldására vonatkozó állásfoglalását. A kommunisták a legutóbbi hónapokban bebizonyították, hogy határozott léptekkel haladnak útjukon. Ezért a nép legszélesebb rétegeinek támogatását és rokonszenvét élvezik. Érdemesek leszünk erre a bizalomra. Elhatároztuk, hogy következetesen kiküszöböljük és jóvátesszük mindazt, ami az előző években helytelen volt, de ugyanakkor reméljük, támogatják azt a nézetünket, hogy — tekintettel a szocializmus alapvető értékeire, amelyet népünk két évtized alatt alkott és tekintettel népünk kétévtizedss áldozatkész munkájára — nem tűrhetjük ineg a forradalom és a szocializmus vívmányainak veszélyeztetését. Ugyanolyan határozottan, ahogyan lelepleztük a múltban előfordult torzításokat és törvénysértéseket, megvédjük á derék és becsületes emberek millióinak' áldozatkész és a szocializmus diadalra juttatását lehetővé tevő munkájának eredményeit. A kommunisták és a többi politikai pártok tagjai, namkülönben a párionkívüliek derekas munkát végeztek. Pártunk ezért kötelességének tartja, hogy eredményeit megvédje mindazok ellen, akik szándékosan megkísérelnék ennek lebecsülését. Véleményünk szerint a demokrácia éppúgy elválaszthatatlan a szocializmustól, mint a szocializmus a demokráciától. Tudatában vagyunk annak, hogy az államhatalmat gyakorló népünk a mai szocialista demokráciánk legerősebb kezessége. A CSKP népünknek olyan vezető politikai ereje, amely kiharcolta és megkezdte jelenlegi fejlődésünket. Népünknek reális programot ad és ellenőrzi teljesítését. A mai megosztott világban nagyon sok függ a baráti szocialista országokhoz, elsősorban a Szovjetunióhoz fűződő szövetségi kapcsolataink szilárdságától. Ez hazánk függetlenségének, szuverenitásának és biztonságának feltétele. Meggyőződésünk, hogy a szocialista országok, valamint a földkerekség többi demokratikus erőinek szolidaritásában erős támaszunkat láthatjuk. Nyíltan megmondjuk, hogy miért harcolunk, és éppolyan nyíltan akarjuk megmondani azt is, hogy mi ellen akarunk fellépni és harcolni. Véleményünk szerint nem használ közös ügyünknek, ha a dolgozók egyes csoportjai saját érdekükben ultimátumszerű követelményekkel lépnek fel, miközben figyelmen kívül hagyják a többiek érdekeit és közös érdekeinket, s ezzel célkitűzéseinket veszélyeztetik. Az önkényességgel és a demagógiával a szocialista fegyelmezettséget és szervezettséget kell szembeállítanunk. Nem válhat a demokratizálódás folyamatának javára az sem, ha valahol törvény- és jogsértéseket követnek el. Nem leplezhetjük azt a tényt sem, hogy a demokratizálás örve alatt a politikai porondra szeretnének visszatérni egyes, a múltban hitelüket vesztett egyéN nek, akik úgy vélik, hogy most megragadhatják az alkalmat. Néhol olyan törekvések nyilvánulnak meg, amelyek a párttal és tagjaival szembeni bizalmatlanság légkörét akarják előidézni. A torzítások elleni küzdelemre hivatkozva támadásokat intéznek minden ellen, amit a munkásosztály s hazánk népe ax eddigi években elvégzett. Indokolatlanul senkit sem akarunk ellenséges szándékokkal vádolni, de az említett irányzatok végső politikai értelme független a szubjektív szándékoktól. Egyetlen céljuk bizalmatlanságot kelteni a kommunisták, a szocializmus iránt, gyöngíteni szövetségi kapcsolatainkat, s a szakadárság veszélyébe sodorni társadalmunkat. Ezek az irányzatok olyan veszélyt rejtenek magukban, amely nemcsak a januárban megindult folyamatot fenyegetné, hanem az ország békés fejlődése szempontjából súlyos következmények kockázatát is magával hozná. Mélységesen meg vagyunk róla győződve, hogy a munkásosztály, népünk széles rétegei nem engedik ezt, a fejlemények ilyen elfajulását. A kommunisták a szocialista demokrácia nevében, az alkotó jellegű békés munka nevében, s az alkotmányunk által biztosított szocialista rendszerünk védelmében határozott politikai küzdelmet vívnak minden ellen, ami népünknek, köztársaságunknak ártalmas lehet. Amennyiben népünk a forradalmi eseményekben gazdag legutóbbi hónapokban és hetekben oly forrón átérezte, hogy új utakra kell lépnünk, s oly józan megfontoltsággal foglalt állást a rehabilitálás mellett, úgy most, amikor megkezdődik új politikánk valóraváltása, minden bizonnyal nem tűri meg e politika veszélyeztetését. Mint ahogyan nincs visszatérés a január előtti állapotokhoz, nem> lehet visszatérés az 1948 februárja előtti és még kevésbé az 1938 szeptembere előtti állapotokhoz. Hazánk minden dolgozója — a szocializmusért, valamint 1S45 májusának és 1948 februárjának vívmányaiért síkra szállva — megtalálja pártunkban erős támaszát! A párt kinyitja kapuit minden becsületes ember, de főleg a fiatalok előtt, mindazok előtt, akik a párt soraiban tevőleges munkájukkal akarnak hozzájárulni hazánkban a szocializmus felvirágoztatásához. Kommunista pártunk elhatározta, hogy a legutóbbi években elkövetett hibák helyrehozatalával maradéktalanul meg akarja újítani múltjának dicső forradalmi hagyományait, az emberek érdekeiért való önzetlen és áldozatkész küzdelem hagyományait, amelyek bebizonyították vonzóerejüket a tőkésrendszer éveiben, a müncheni árulás idején, a nemzeti felszabadító harcban és a háború atái években, valamint 1948 februárja után, amikor megalapoztuk új életünket. E hagyományok szellemében kiküszöböljük mindazt, ami eltorzította a szocializmus arculatát, mert tudatosítjuk, hogy a mai világban csak a szocializmus teheti lehetővé a társadalom legemberibb elrendezését. A szocializmus alapvető értékeinek tekintjük a termelőeszközök társadalmi tulajdonát, falvaink szövetkezeti életét, valamint azt, hogy a hatalom ebben az országban nics erős egyének kezében, hanem a szervezett népé, s látjuk abban is, hogy szocialista hazánk biztonságáról a Szovjetunióhoz fűződő szövetségünk és a szocialista országok közössége kezeskedik. Most az a célunk, hogy a szocializmus hazánkban demokratikus módon bontakozódjék ki, hogy valóban emberséges szocializmus legyen. Ezen közösen akarunk munkálkodni, és ezt a munkánkat meg akarjuk védeni minden belső és külső ármánykodás ellen. Felszólítjuk hazánk minden becsületes polgárát, hogy szálljon síkra Csehszlovákia Kommunista Pártjának célkitűzéseiért és támogassa tevőlegesen céljai elérését. CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA RÖVIDEN •k Bratislavában tegnap kegyeletes emlékünnepet tartottak, amelynek keretében megkoszorúzták a bolgár partizánok emlékművét. Az ünnepséget a kultúráért és a fasizmus ellen vívott harc napjainak alkalmából rendezték meg. Ezen a napon Bulgáriában minden esztendőben megemlékeznek a bolgár nép szabadságáért elesett hősökről. * Ludvík Svoboda köztársasági elnök az olasz állami ünnep alkalmából üdvözlő táviratot intézett Giuseppe Saragathoz, az Olasz Köztársaság elnökéhez. * A (SZSZK Szövetségi Végrehajtó Tanácsának alelnöke, Kiro Gligorov és Martin Cetinics, a csehszlovák—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság jugoszláv részlegének elnöke a csehszlovák kormány meghívására június 3-a és 6-a között hazánkba látogat. •k A Szabadságpárt Központi Bizottsága ülésének második napján előterjesztették a párt akcióprogramja javaslatának E , téziseit. A széles körű és tarJ talmas vita során számos javaslat hangzott el a Szabadság1968. párt további tevékenységét illetően. A párt teljes mértékben támogatja Csehszlovákia szö5 vetségi rendezését. Az ülés vágón a párt Központi Bizottsága határozatot fogadott eL ISJ A személyi kultusz időszakában elkövetett törvénysértések, a lakosság szabadságának és személyes tulajdonának durva megsértése, a fizikai erőszak, a kirakatperek és a további ezer meg ezer egyéni tragédia mind az államhatalommal való visszaélés következménye volt, amit ma — amennyiben lehetséges — rehabilitációval igyekszünk jóvá tenni. Ugyanakkor társadalmunk további fejlődése szempontjából kulcskérdésként merül fel mi lesz a kezesség, a hatalom és gyakorlása hatékony ellenőrzésében, hogy hasonló deformációk soha többé elő ne fordulhassanak. Persze nem a hatalmi apparátus részére kiadott rendelkezések tartalmának és realizálásának hatékony ellenőrzéséről van szó, hanem elsősorban politikai rendszerünk valóban demokratikus működéséről. Itt a kommunista párté a vezető szerep. Vezessen tehát, mutassa az irányt. Ezzel kapcsolatban és a múltbeli rossz tapasztalatok birtokábau mindenekelőtt a „vezető" szót kell hangsúlyoznunk és helytelennek, károsnak kell minősítenünk minden olyan értelmezést, hogy a végső döntés mindenben a pártszerveket illeti meg. A politikai rendszer demokratikus működésének alapfeltétele az összes tényezők aktív, egyéni élete. Kellő teret kell biztosítani mindegyik tevékenységének, fejlődésének, ügyelve arra, hogy feladatkörét mindegyik maga lássál eL Hiszen valamennyi tényező saját szempontjait képviseli és érvényesíti, demokratikusan juttatja érvényre szocialista társadalmunkban az emberek különféle érdekeit, szükségleteit és nézeteit, mivel ebben a társadalomban semmi sem vethet gátat a nézetbeli különbségeknek. A formalizmustól mentes, új értelmezésű Nemzeti Front lenne az a talaj, ahol a szétágazó álláspontok találkoznának, ahol kialakulna az állam politikai irányvonala, amely optimálisan kifejezné mi az elsődleges, a döntő a társadalom szempontjából és konkréten mi a teendő. A nézetek találkozására végre és definitíven úgy kell tekintenünk, hogy az természetes, normális, a társadalom számára nem káros, ellenkezőleg annak egészséges fejlődését csak elősegíti. Az államhatalom ellenőrzésének szilárd kezességét a visszaélések lehetőségének kizárását meg kell teremteni az állami szervekben is. Mint tudjuk a legsúlyosabb következményekkel járó deformációk főleg ax állambiztonsági büntető szakaszon fordultak elő. A bíróságok, amelyek a lakosok jogi biztonságának megbízható kezesei lehettek volna sok esetben az állam- és pártapparátni nyomása alá kerültek, amelyek túlméretezett és úgynevezett célbüntetések kiszabását követelték. Ma, hála a megújhodási folyamatnak, társadalmunkban kedvező a légkör a bírói függetlenség megszilárdítására, ám annak betartása mellett ezen a téren is ajánlatos bizonyos kezességet kialakítani, A bírői függetlenség igen fontos előfeltétele például magának a bírói tisztségek betöltésének módja is. Ma már tudjuk mennyire értelmetlen volt amikor a hivatásos bírókat a polgárok választották, tehát azoknak tartoztak felelősséggel akiket esetleg később vádlottként láttak viszont. Nem tűnik logikusnak az sem, hogy a nemzeti bizottságok válasszák a bírákat, akik így a nemzeti bizottságoknak tartoznának felelősséggel. A bírói tekintély fokozása megkövetelné, hogy a bírói kinevezést a Nemzetgyűlés, a Szlovák Nemzeti Tanács vagy az igazságügyminiszter adja. Valamiképpen biztosítani kellene a bírákat arról, hogy funkciójukból csak törvénysértés esetén, vagy a bírói tekintélyt lejárató magánélet miatt lehet őket leváltani. Az államhatalom következetesebb ellenőrzése más intézkedéseket is megkövetel, amelyek megszilárdítanák a polgárjogok érvényesítését a büntető szervek területén túl is. Itt első helyen keli szólnunk azokról a kedvezőtlen következményekről amelyeket ama törvény hiánya hívott életre amely leszögezné az állami szervek felelősségét a törvényellenes döntésekkel okozott károkért. Csaknem valamennyi szocialista államban van ilyen törvény. Nálunk azzal érveltek ellene, hogy az államigazgatás dolgozói nem állnak még hivatásuk magaslatán és, hogy ax állami költségvetés nem győzné a kártérítéseket kifizetni. Ez a szemlélet téves és helytelen. Már maga e törvény hiánya közvetve a nemzeti bizottságok egyes felelőtlen dolgozóínak önkényét támogatta és gyakorlatilag egyenlőtlen helyzetet teremtett a polgár és az állami intézmény kölcsönös viszonyában, az előbbi rovására. Mielőbb elő kell készíteni a törvényt a törvényellenes döntésekkel okozott károk megtérítéséről és az axokért viselendő felelősségről, ami anyagilag érxékenyen érintené az önkényesen vagy felületesen döntő dolgozókat is. Persze van még több is. Ezzel kapcsolatban bővíteni kellene a tömegszervezetek feladatkörét, és az új társadalmi szemlélet szellemében kellene felülvizsgálni és módosítani törvényeinket is. Nem egyszerű problémák ezek. Megoldásuk sem megy máról holnapra. De éppen ezért halogatás nélkül munkához kell látni. MEZŐ JÁNOS