Új Szó, 1968. június (21. évfolyam, 151-179. szám)

1968-06-02 / 151. szám, vasárnap

A CSKP Központi Bizottságának határozata a jelenlegi helyzetről és a párt további tevékenységéről 21 .968 I. 2. (Folytatás a 2. oldalról) körében ls. A párt híve a szocialista "munkahelyek irányítása demokratikus formáinak kapcsolatos kérdések (a dolgozók tanácsai, vagy más hasonló szerv) következetes és gyors megoldásának úgy, hogy ugyanakkor ne szenvedjenek kárt a tervfeladatok, ne keletkezzék zavar a népgazdaság szervezeti összefüggéseiben, ne kerüljön sor a munkafegyelemnek és a gazdasági vezetés tekintélyének megbomlására. Ez ugyanis veszélyeztetné gazdaságunk működését és ezáltal a nép magasabb életszínvonala valós feltételeinek kialakítását is. Ebben az értelemben a demokratikus önigazgatási formák kérdéseit úgy kell rendezni, hogy reálisan még ez idén működni kezdjen az irányítás új rendszere. Ez lesz demokratikus fejlődésünknek egyik alapvető vonása, amely záloga lesz annak, hogy szocialista demokráciánk nem jelent viszszatérést a burzsoá típusú formális demokráciához. A demokráciának, a munkások és a dolgozó nép demokráciájának szocialista jellege kell, hogy kifejezésre jusson a társadalom gazdaságpolitikájának tartalmában és módszereiben is. Ma már tudjuk, hogy a szocializmusban sem szűnik meg az árutermelés és a piac néhány törvényszerű következényének hatása. Főleg a gazdasági jövedelmezőség és a nyereség gyakorol „motorként" nyomást a gazdasági és a műszaki fejlődésre. Ha ezt nem engednénk meg, akkor tartósan és emelkedő szinten nem biztosíthatnánk a dolgozók szükségleteit. Ugyanakkor ilyen helyzetben a munkások, a dolgozók (csoportjaik, különböző hivatású emberek, vagy különböző területen dolgozók stb.) rövid ideig érvényesülő érdekei ellentmondásba kerülhetnek a gazdasági fejlődés hosszúlejáratú és távlati szükségleteivel. A CSKP Központi Bizottsága ezzel kapcsolatban világosan kijelenti: a gazdaságunkban feltétlenül szükséges változásokat, pl. a népgazdaság struktúrájának módosítását, a nem effektív üzemek felszámolását és a nem jövedelmező termelés otálását (amivel a jobban dolr

ozó üzemek munkásai és más olgozói ráfizetnek a rosszabbul dolgozó üzemekre), valamint a piac törvényszerűségei szerinti áralakulást stb. — mindezt a szocialista állam politikájának úgy kell megoldania, hogy az ilyen kérdések eldöntésében demokratikus módon részt vehessenek az olyan dolgozók is, akiknek adott érdeke és szociális biztonsága ezektől az elvben egészségtelen gazdasági jelenségektől függ. Eltérnek a szocializmus elveitől, ha megegyezés nélkül, a társadalmi érdekek kielégítő és ugyanakkor a munkás adott érdekeit nem sértő utak feltárása nélkül, úgy járnánk el, mint hasonló kérdések megoldásában a kapitalisták, akik megkárosítják a dolgozók érdekeit. Csehszlovákia Kommunista Pártja védeni fogja a távlati, össztársadalmi gazdasági szükségleteket, de a megoldás módjának összhangban kell állnia a munkások és a többi dolgozó szocialista demokráciájának ezen elveivel. Ez számos konkrét kérdésre vonatkozik, így pl. bányavidékeink fejlesztési távlatainak, a határvidék elmaradt területei fejlesztési problémáinak stb. megoldására is. 3. Az új politikai rendszernek összhangban kell állnia a szocializmus fejlettségi fokával és nem térhet vissza a formális politikai demokráciához. A párt abból az elvből indul ki, hogy eltérően a formális politikai demokráciától, ahogy azt a burzsoá parlamentarizmus Ismeri, amelyben a különféle procedurális formáknak és a „kitérőknek" rendszere végül is lehetővé teszi, hogy v.z állam politikáját a munkások és a dolgozók többségének létérdekeivel szemben gyakorolja, a szocialista demokráciának az ehhez hasonlót meg kell gátolnia: az állam politikájának helyesen össze kell hangolnia, ki kell fejeznie és biztosítania kell a munkásoknak, a földműveseknek, az értelmiségieknek, a szocialista társadalom valamennyi rétegének és csoportjának érdekeit. Éppen azért, mivel az elmúlt időszakban politikai rendszerünk ennek nem tett maradéktalanul eleget, Csehszlovákia Kommunista Pártja hozzálátott politikai demokráciánk egész rendszerének megreformálásához. Csehszlovákia Kommunista Pártja azonban annak érdekében, hogy az eredmény valóban a szocializmus tejlesztése legyen, úgy fog harcolni az akcióprogram Irányvonalának valóraváltásáért, hogy: aj a fejlett szocialista társadalom és így az államhatalom és igazgatás építésében részt vegyen a szocialista rendszer bázisán álló minden erő. Létre kell hoznunk a politikai döntésjog direktív és nem demokratikus monopóliumának következményei elleni reális biztosítékokat, mivel ez a monopólium lehetetlenné teszi, hogy a társadalom különféle csoportjainak és rétegeinek eltérő szocialista érdekei, szükségletei és nézetei demokratikus módon kifejezésre jussanak, demokratikus megegyezéssel kimunkálják egységüket és politikai irányvonal formájában szövegezzék meg közös érdekeiket: b j létrehozzuk az egységet biztosító politikai platformot, amelynek keretében társadalmunk különböző alkotóelemei demokratikus módon megoldhatják ellentmondásos érdekeiket, hozzáállásukat és nézeteiket úgy, hogy ez a szocializmus építésének javát szolgálja. Ilyen platformot látunk a Nemzeti Frontban. Annak érdekében, hogy a Nemzeti Front betölthesse ezt a szerepét, biztosítanunk kell: — az olyan tő politikai szervezetek társulásának létrejöttét, amelyek közvetlen politikai tevékenységet folytatnak és ettől a társulástői a Nemzeti Front második alkotóelemeként elválasztjuk (ugyanakkor a szó széles értelmezésében megmaradna tagságuk a Nemzeti Frontban) az olyan szervezetek társulását, amelyek nem az alapvető fontosságú társadalompolitikai érdekeket, hanem a specifikus érdekeket fejezik ki (a Csehszlovák Vöröskereszthez, a tűzoltószervezethez, a szűkebb hatáskörű érdekvédelmi szervezetekhez, mint pl. a vadászok, a halászok stb. szervezetei, továbbá a testnevelési szervezetekhez, az érdekvédelmi szövetségekhez és egyesületekhez stb. hasonló szervezetek tartoznak ide); — a fő politikai szervezetek társulását semmiképpen sem korlátozzuk a politikai pártok társulásává (koalíciójává), hanem elismerjük benne a szakszervezet, a szövetkezeti földműves szervezet, az értelmiség, az ifjúság, a nők, az antifasiszta harcosok, a nemzetiségi érdekek stb. teljes Jogú képviseletét; ugyanakkor törekedjünk arra, hogy például az értelmiség vagy az ifjúság érdekeit „csúcsszervezetek" (föderalizált stb.) típusú szervezetek s ne részlegszervezetek képviseljék; — a Nemzeti Front talaján társuló fő politikai szervezetek tagságát kölcsönős megegyezésük alapján egyrészt bizonyos statútum szabályozza, amely rendezné kölcsönös kapcsolataikat, tevékenységüket, helyzetüket a politikai életben, az állam iránti viszonyukban stb. Másrészt dolgozzank kl minden tagszervezetet kötelező politikai-szervezési elveket, amelyeknek megszegése kizárja annak lehetőségét, hogy részt vegyenek a politikai hatalomnak gyakorlásában és az állam igazgatásában; ezekben az elvekben kifejezésre kell juttatni szocialista társadalmunknak egyes alapvető (s ugyanakkor alkotmányunkban rögzített) vonásait, amelyek ellen a fejlődés jelenlegi szakaszában egyetlenegy politikai erő sem bontakoztathat ki legális politikai tevékenységet, mivel ez veszélyeztetné a társadalmi fejlődés szocialista jellegét; Ide tartozna a társadalmi viszonyok szocialista, osztályjellegű és tulajdoni elrendezésével való egyetértés, az antikommunista, fasiszta színezetű, a nemzetiségi, vagy a faji ellentéteket és diszkriminálást szító, valamint az olyan politikai tevékenységnek tilalma, amely megbontaná az állami és nemzeti függetlenségünk alapját képező szövetségünket a Szovjetunióval és a többi szocialista állammal. c) A párt tehát híve annak, hogy a hatalmat vele együtt gyakorolja a Nemzeti Front, ilyen világosan megszabott programjának politikai bázisán álló valamennyi szervezet, de a fejlődés mai szakaszában elvből elutasítja a Nemzeti Fronton kívül álló ellenzéki politikai szervezetnek (pártnak) létrehozását, mivel ez a mai feltételek között határozottan egyet jelentene olyan politikai erők szervezkedésének legalizálásával, amelyek szembehelyezkednek a Nemzeti Front legszélesebben értelmezett szocialista politikai programjával. A CSKP KB feltétlenül szükségesnek tartja, hogy még júliusban a Nemzeti Front politikai szerveivel félreérthetetlen megegyezésre, s a Nemzeti Front tevékenységére vonatkozó világos program — politikai, szervezési bázis létesítésére kerüljön sor, s hogy a Nemzeti Front teljes egészében ezzel lépjen a nyilvánosság elé. A CSKP KB kezdeményező javaslataival a szükséges időpontban biztosítja, hogy a Nemzeti Frontban megvitassák ezeket a kérdéseket. A CSKP a Nemzeti Frontban tántoríthatatlanul küzd a közéletünk „elpártosítását" célzó törekvések ellen és síkra száll azért a lehetőségért, hogy az emberek — akiknek nem kell politikai pártokban szervezve lenniük — legfontosabb szociális, generációs, nemzetiségi s egyéb érdekei közvetlenül, politikai befolyásgyakorló erőként nyilvánuljanak meg a Nemzeti Frontban és az államban. Demokráciánkban elsősorban a szakszervezeteknek kell politikai erőt képviselniük, mivel társadalmunk legszámottevőbb szociális csoportjának — a munkásságnak szervezetei. A szakszervezetek nem hagyhatják figyelmen kívül, a politikai rendszerünk fejlődésével öszszefüggő politikai kérdéseket, hanem ellenkezőleg, politikájukkal következetesen kell kiharcolniuk annak kezességét, hogy a munkások és más dolgozók érdekeinek közvetlen megnyilvánulása váljék lehetővé. Hasonlóképpen fontos a szövetkezeti földművesek szövetségének — e társadalmi-politikai szervezetnek minél előbbi megalakítása, melynek teljes jogú képviseletét a Nemzeti Frontban pártunk támogatja. A CSKP is ezekre az elvekre alapozza állásfoglalását az új törvények létrehozása folyamán, és ezt különösen az egyesülési és társulási szabadságjogról szóló törvényre (amelyeket még a nyáron kellene jóváhagyni) és a választójogi törvényre vonatkozik. A CSKP KB a szocialista jellegű kezességekkel kapcsolatban a párt kongresszusa elé terjeszti egyéb javaslatait is a demokratikus állami képviseleti szerveink fejlesztésére, hogy biztosítani lehessen a dolgozók érdekelnek minél nagyobb közvetlen befolyását az állami döntésekre. Ezt a célt szolgálhatja például az az elgondolás, miszerint az általános politikai jellegű választott testületek mellett (amelyeket területi körzetekben a Nemzeti Front pártjainak jelöltjei közül választanak meg) sor kerülne bizonyos (korlátozott jogkörű) segéd- és helyesbítő testületek megválasztására is, éspedig úgy, hogy e testületekben minden pártos választási kulcs mellőzésével a munkahelyek szerint választanák be a dolgozók képviselőit, s hogv e testületekben (kamarákban) az ipari, a mezőgazdasági, s a szociális szolgáltatású (egészségügyi, oktatásügyi, s művelődésügyi) dolgozók választott képviselőik által közvetlenül legyenek képviselve. Politikai rendszerünk oszthatatlan részét képezi a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi rendezése, amely a csehek és szlovákok egyenjogúságának következetes érvényesítéséből tndul ki, s biztosltja köztársaságunk valamennyi nemzetiségének nemzeti fejlődését is. A CSKP Központi Bizottsága politikailag feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a köztársaság föderatív rendezésének előkészületeit ne csupán a kormány szakszervei vonalán valósítsák meg, továbbá ne csupán oly módon, hogy a politikai kezdeményezés terhe mindenekelőtt a szlovák nemzeti szervekre háruljon. Mindkét nép érdekéről van itt szó, ezért elkerülhetetlen, hogy az említett kérdések politikát oldalát a cseh országrészekben is megoldják. Ezért a CSKP Központi Bizottsága a párt talaján a párt cseh és morva kerületi szerveinek küldöttségeiből — a pártkongresszus előkészületeivel összefüggésben — egy olyan kollektív szervet létesít, amelynek feladata, hogy elemezze és kezdeményezően feldolgozza a politikai kérdéseket mind a cseh országrészek kommunistáinak az államjogi kérdéseket illető állásfoglalásával kapcsolatban, mind ami a párt jövendő elrendezését illeti a szövetségi köztársaságban. A CSKP Központi Bizottsága ezzel egyidejűleg azt javasolja, hogy a kormány vonalán — együttműködve a Nemzetgyűléssel — állami vonalon is létrehozzák a cseh és morva kerületek előzetes politikai képviseletét. A politikai rendszer részét képezik a tömegtájékoztatási eszközök, amelyek a közvéleményt formálják, tehát a sajtó, a rádió és a televízió is. A CSKP Központi Bizottsága már áprilisi plénumülésén hozott határozatában teljes mértékben értékelte az említett eszközök pozitív szerepét abban az időben, amikor pártunk a CSKP Központi Bizottságának januári plénumülése után új politikát kezdeményezett. Azoknak a kommunista újságíróknak, akik felelősségteljesen teljesítik nehéz feladatukat, pártunk továbbra Is teljes támogatást nyújt, s szembe fog szállni mindazokkal a támadásokkal, amelyeknek gyakran vannak kitéve mind a jobboldali, mind a kommunistaellenes erők részéről, ugyanúgy, mint a más munkaszakaszokon dolgozó kommunisták. A CSKP Központi Bizottsága a jelenlegi helyzetben abban látja a tömegtájékoztatási eszközök fő feladatát, hogy biztosítsák a pozitív politikai hatást: a kommunistáknak ezen a szakaszon oda kell hatniuk, hogy gyakorlatilag olyan eljárást juttassanak érvényre, amely nem bomlasztja a CSKP programjának pozitív vonalát, sem a párt jelenlegi politikai vonalát az egyes kérdésekkel kapcsolatban, ahogy azokat a határozat megfogalmazta, hanem élősegíti azok megvalósulását. Az említett eszközök politikai hatásában összegezett eredményként a politikai légkörnek kell kifejezésre jutnia, amely elősegíti a szocialista demokrácia mai fejlődésének folyamatába vetett bizalmat, konkréten elősegíti, hogy megismerjük az akcióprogram céljait és szándékait, megmutatja a célkitűzések megvalósításának útját, s bírálóén, konkrétan mutat rá a párt politikájának akadályaira is az új időszakban. A sajtó, a rádió és a televízió dolgozóinak kezében társadalmi eszközök vannak, és a társadalom szerveinek megfellebbezhetetlen joga megkövetelni és gyakorlatilag biztosítani, hogy az említett eszközöknek a lakosság politikai állásfoglalására gyakorolt hatása ne forduljon a szocialista társadalom és szervezetei pozitív törekvései ellen. Az említett intézményekben dolgozó kommunisták teljes mértékben felelősek egész társadalmunk előtt azért, hogy eszközeik ne terjesszenek olyan hangulatokat, amelyek bizalmatlanságot keltenének a párttal és pozitív programjával szemben, hogy a közvélemény fő érdeklődése ne kapcsolódjék azokhoz a kérdésekhez, amelyek gátolják, megnehezítik, egyenesen lehetetlenné teszik a párt kezdeményező tevékenységét az akcióprogram teljesítésében. Főként a pártkongresszus előkészületeinek Időszakában szükséges, hogy biztosítsuk a tömegtájékoztatási eszközök Ilyen politikai hatását, össszpontosítsuk minden polgártársunk figyelmét az új pozitív javaslatokra, akadályozzuk meg, hogy a párton belüli kérdések megoldása gyakran egyenesen a a kommunistaellenes erők nyomásának eszközévé váljék. A CSKP Központi Bizottsága jogos követelésnek tekinti, hogy még a június folyamán törvényes intézkedéssel biztosítsák az akcióprogramnak az előze tes cenzúra megszüntetéséről szóló határozatát s így ne keletkezhessenek olyan hangulatok, amelyek bizalmatlanságot keltenek a sajtó- a rádió és a televízió dolgozói között a párt akcióprogramja elveinek köte lezőségét illetően. A CSKP Központi Bizottsága ezzel egyidejűleg feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a kommunista újságírók és közírók aktíváját ne rsak a párt politikai és taktikai vonaláról tájékoztassák rendszeresen, hanem, hogy az újságírók és közírók aktívája — akárcsak egyéb részlegek kommunistáinak aktívája ls lehetőséget kapjon a párton belül a párt politikájának és belső elveinek kialakítására. A párt életének és munkájának elveivel azonban nem egyeztethetők öszsze, hogy — főként a belpoliti- . kai viszonyok feltétlenül szükséges konszolidálásának jelenlegi helyzetében — a szerkesztőségek egyes komunista tagjai önmagukat tekintsék a párt „progresszív politikája" autonóm alkotóinak, ós hogy közé leti politikai tevékenységükben, amelyet sok millió emberre gya korolnak, ne tartsák tiszteletben a pártszervek politikai-taktikai irányvonalát, beleértve a CSKP Központi Bizottságát is, s egész pártunk azon törekvését is, hogy a párton belüli demokrácia elveinek értelmében előkészítse a párt rendkívüli kongresszusát. A tömegtájékoztatási eszközök hatása a modern társadalom feltételei között a társadalomra gyakorolt politikai hatás egyik legfontosabb formája. Mint a politikai rendszer alkotó része szükséges, hogy e szakasz fejlődése is ugyanazoknak az elveknek feleljen meg, mint az egész rendszer fejlődése: biztosítania kell a szocialista viszonyok megszilárdulását, ' meg kell gátolnia, hogy teret kapjanak a túlságos dezíntegrációs és anarchizáló irányzatok, támogatnia kell az alkotmányosságot és egész politikai reformunk fejlődésének jogi formáit, aktívan meg kell , gátolnia az antikommunista irányzatok hatását, a CSKP és a hazánk eddigi szocialista fejlődése pozitív eredményei diszkreditálására irányuló törekvéseket. 4. Szembeszállni a jogrend megsértésével és az államapparátus szétszüllesztésével — ezt a CSKP KB a jelenlegi helyzetben az egyik elsődleges politikai feladatnak tartja. A szocialista demokrácia fejlődése hazánkban csak teljesen alkotmányos és a jogrendet maradéktalanul tiszteletben tartó folyamatként mehet sikeresen végbe. Természetes, hogy az eddigi jogrendet minőségi változtatásoknak kell alávetni, amelyekre konkrétan rámutat a párt akcióprogramja. Emellett azonban érvényes az elv, hogy a törvények, amelyeket nem hatálytalanítottak és helyettesítettek újakkal, érvényben vannak s azokat tiszteletben kell tartani. A CSKP KB emellett jogosnak tartja azt a bírálatot, amely rámutat olyan lényeges törvényerejű rendezések hosszadalmasságára és határozatlanságára, mint például az egyesülési és a sajtótörvény. Ezen a téren a nemvilágos jogi helyzet idegességet kelt, lehetővé teszi a bizalmatlanság terjedését a párt és az állami szervek pozitív programja iránt, s ugyanakkor nem mindig egészséges fejlődéshez teremt feltételeket a társadalmi szervezeteknél (például olyan szervezetek keletkezése, mint a 231 klub, „a lentről jövő kezdeményezések" széles körű saj(Folytatás a 4. oldalon.)