Új Szó, 1968. május (21. évfolyam, 120-149. szám)

1968-05-04 / 123. szám, szombat

gs&i ,-• fnyiH Világhírű szerelmeslevelek I. z LU N to I i/> => » < Z Ma ismét Rólad álmodtam. Ültünk egymás mellett és Te elhúzódtál csókjaim elől. Nem haragosan, kedvesen, de én nagyon szerencsétlen voltam. Nem, nem azért, mert ellenkeztél, hanem önnönmagam miatt, mert úgy viselkedtem veled, mintha néma lennél. S azért mert nem hallottam a Belőled feltörő hangokat, amelyek pedig éppen hozzám szóltak. Vagy talán mégis hallottam, de nem tudtom rá válaszolni? Most fut SZERETSZ. . . ? P O Ó R PETER Énekesi pályafutása a nagyapával kezdődik, -aki Pétert talán ötesztendős korában meghallgatta ahogy a gyerekszobában énekelt és azt mondta: „Szép hangod van". Ami igaz az igaz! Ez nem akármilyen gyerekdalolás volt, hanem „igazi" ének, még zongorakfséretet is szolgáltatott hozzá a nővére, ami nyilván sokat emelt a vékonyka gyerekhang tekintélyén. És ha ma már kétségtelen is, hogy az az első, nagyszülői kritika nem volt pártatlan, a kisfiú szívesen fogadta, s a dicséret hallatára kedvet kapott az énektanuláshoz. Ha alkalma nyílt rá, mindig fellépett az iskolai rendezvényeken és egyre gyakrabban hajtogatta odahaza, hogy énekes szeretne lenni. Határozottan meglepődött, amikor kiderült, hogy ennek senki sem örül a családban, talán még a nagyapa sem, aki pedig annakidején annyira dicsérte a hangját. „Az éneklés nem pálya, szakmát kell tanulnod!" — hallotta egyre gyakrabban. Így azután, amikor leérettségizett, nyomban jelentkezett a Felsőfokú' Kereskedelmi és Véndéglátóipari szakiskolába, amit már el is végzett. 1964-ben lett diplomás kereskedelmi és véndéglátóipari szakember. Hanem az álmok nem eresztik: 1964ben jelentkezett a Magyar Rádió könnyűzenei stúdiójába. Felvették! Balassa P. Tamás, a kiváló zongorista, hangszerelő és pedagógus növendéke lett. Ma is állítja, hogy egész énekesi pályafutását elsősorban Balassa P. Tamásnak köszönheti. A Könnyűzenei Stúdiót 1967 tavaszán végezte el, ekkor már híres, népszerű ember, egy nagy slágerrel a háta mögött. A sláger címe: „Pókháló az ablakon". Néhány héttel később meghívják a Magyar Rádió és Televízió II. Táncdalfesztiváljára, ahol két dalt is bemutatott. Az egyik címe: „Utánam a vízözön". A fesztlválszereplést külföldi sikerek követték. Zalatnay Saroltával és Koncz Zsuzsával meghívták az ausztriai Gmundenba, ahol igen erős nemzetközi mezőnyben e kis magyar csoportnak sikerült megszereznie a második helyet. 1968 első heteiben statisztika készült: e szerint Poór Péternek már mintegy huszonöt rádió- és jó néhány televízlófelvétele volt. Gyakran szerepel az Országos Rendező Iroda műsoraiban. Dalai általában modern hangvételű, ritmikus, de ugyanakkor mindig igen dallamos számok. Ezeket szereti a legjobban, mért mindig csak azt énekli a közönségnek, amit maga is szeret. Csak így tudja valófjiíi a legjobbat nytTflani .. (fenyvesi MÁJUS ... Ősidők óta a színpompás, illatos virágbontás és a lángoló szerelem hónapja. Egy híres író mondta „májusi érzelmeiről": Szerelmes vagyok kedves barátocskám, szerelmes... És az életnek hirtelen ismét értelme van, a világnak értelme van, s egyszer majd a halálnak is értelme lesz... Aligha akad a Földön ember, aki az életben legalább egyszer ne lett volna szerelmes. Természetesen nem képeznek kivételt ezen íratlan törvény alól a világhírű írók, tudósok vagy filozófusok sem. Az udvarlásnak egyik leggyöngédebb íormája: a szerelmeslevelek útján tett lángoló-csapongó érzelmi vallomásokból gyűjtöttünk össze egy csokorra valót. A HF ebben a hónapban hétről hétreközöl majd egy-egy „szálat" ebből a csokorból. Legyen az első, a híres prágai regényíró — FRANZ KAFKA levele Milena Jesenskának. eszembe valami, amit egykor olvastam valahol. Már nem emlékszem rá szó szerint, de az értelme körülbelül ez volt: „A kedvesem egy földön járó förgeteges tűzoszlop. Most engem ölel. De nem azokat vezeti, akiket a karjaiban tart, hanem azokat, akik ráfüggesztik tekintetüket ..." (hirtelen még a nevemet is elfelejtettem, de igy jobb, rövldeb, őszintébb, szerelmesebbj. A Tiéd. JANE FONDA, írancia film- és színművésznő. Kora: 30 év; műveltsége: gimnázium, majd egy Ideig a New York-t Actor's Studio-ban festészetet, Párizsban pedig nyelveket tanul. Eddig — sajnos — inkább csak hallásból és néhány külföldi lapban megjelent képéről ismerjük, de a közeljövőben nálunk is műsorra tűzik Mezítlábasok a parkban című filmjét. A legutóbb férje: Roger Vadím Barbarella című filmjében vállalt szerepet. Az alkotás érdekessége: Jane Fonda a 4000ben játszódó fantasztikus történet jelentős részét ruha nélkül játssza ... A mozivásznon pergő erotikus jelenetektől Vadlm hatalmas kasszasikert, jane pedig az eddiginél ls nagyobb népszerűséget remél. (M| Tollvégen: Elvls Presley Az mondják, E 1 v i s P r e s1 e y körül sok minden megváltozott az utóbbi időben. Mintha kissé visszavonult volna ... Vajon mi ennek az oka? — Talán az, hogy ma már elsősorban filmekben ós tv-filmekben, vagy műsorokban szerepelek és koncertjeim száma aránylag kevés. Pályám kezdetén kimondott hangverseny-, vagy pódiuménekes voltam, zenekarokkal dolgoztam, míg most jóformán csak hanglemezre énekelek. A nézők pedig „közvetlenül" csupán a mozikban vagy képernyőkön láthatnak. Ezáltal lényegesen távolab kerültem a közönségtől, mint ahogy a menedzserem mondja: „megkövesedtem".... — Ügy érti, hogy bálványnyá vált, mint a többi filmszínész? — Nem hiszem, hogy bálvány lennék, de bizonyos, hogy ma már — különösen a legfiatalabb tánczenerajongő réteg — elsősorban filmszínésznek tart. — Önt rock and roll énekesként Ismerték, ma azonban már nem sorolják egyetlen irányzathoz sem. Mit szól ehhez? — Tulajdonképpen örülök neki. Azt jelenti, végre sikerült túllépnem a naponta változó divaton. Lehet, hogy nincs igazam és mindent félreértek, de úgy gondolom, hogy akkor kezdtem igazi énekessé válni, amikor már kezdtek ki-kihagynl a rock and roll sztárjainak sorából. — Ez azt jelentené, hogy Ön nem szerette ezt a divatot? — A rock and rollt szerettem, érdekes, izgalmas ritmus volt. De amikor feltűntem, gitáros szerettem volna lenni. Az i éneklés kevéssé vonzott, s ma már sok-sok tanulás és európai énekmestereknél végzett tanulmányok és korrepetálások után, jól tudom, hogy annak idején nem ls tudtam igazán énekelni. — Lehet, hogy Ön így a modern tánczene ellensége lett? — Nem! Sohasem tudnék semmilyen modernség ellensége lenni, de ma már a szép, dallamos számokat is nagyon szeretem. Műsoromon éppen ezért rengeteg átdolgozott, az én stílusomhoz alkalmazott örökzöld melódia van, amelynek Igyekszem modern hangzást biztosítani. A nekem frt új dalokat pedig többnyire a filmjeimben mutatom be. Progresszívan az egészségügy továbbfejlesztéséért Dr. Ladislav VICek egészségügyi miniszter az egészségügyi gondoskodással kapcsolatos kérdésekről nyilatkozott a Csehszlovák Sajtótudósító munkatársának: — A hibák okait egyrészt az egészségügyi szakterületen kívül, másrészt az egészségügyben kell keresni. Az elsődleges okok a népgazdaságban látható hiányosságok, amelyek következtében az egészségügy nem rendelkezett és a mai napig sem rendelkezik a feladatok teljesítéséhez szükséges eszközökkel. Ennek legsúlyosabb következménye a modern technikai felszerelés hiányossága. Igen sok hibát kell felszámolni az egészségügy belső szerkezetében is. Ennek előfeltétele, hogy mind szakmai, mind a közgazdasági irányítást a szakmai szervek végezhessék. Több helyen szerkezetileg is felül kell vizsgálni a szolgálatok területi beosztását. Az egészségügyi létesítmények működését úgy kell megszervezni, hogy kielégíthesse a lakosság jogos igényeit és szükségletelt. Példaként hozhatom fel a szakrendelésre történő hosszú várakozási időt, a páciensek diagnosztizálásában és kezelésében mutatkozó szervezetlenséget. Tiszteletben kell tartani a páciensek és az egészségügyi dolgozók lelki állapotát is. Az egészségügyi dolgozók munkáját fokozatosan új bérrendszerrel kell ösztönözni. — Az egészségügy jelenlegi szerkezete lehetőséget nyújt-e az Igények mennyiségi és minőségi kielégítésére, és milyen hiányok mutatkoznak ebben a szerkezetben? Hoz-e ilyen irányú változást a tárca akcióprogram-javaslata? — Az eddigi elemzések azt bizonyítják, hogy a hiányosságok nem a szerkezetben vannak, hanem az irányításban látható ellentétekben, a nem kielégítő eszközökben, valamint abban, hogy az egészségügyben is törvényszerűen lecsapódtak a népgazdaság irányításában látható hibák. Az eddigi struktúra nagyjából bevált, és jó alap lehet az egészségügyi szolgálat továbbfejlesztésére. A népegészségügyi intézetek az esetek többségében megfelelő szervezetek, amelyek lehetővé teszik a szolgálatok hatékonyságában, célszerűségében ós szervezésében a progresszív irányok és új ismérvek érvényesítését. Az egészségügyi létesítmények egységes rendszert képeznek és biztosítják a lakosság számára az alapvető gondoskodástól a különleges egészségügyi ellátásig az igények és szükségletek kielégítését. Hogy ez a szervezési szerkezet helyesen működhessen és felszámolhassuk a hibákat, a fenti szempontoknak megfelelően kell módosítani a pénzellátást és az Irányítást. Továbbá mind szakmai, mind közgazdasági szempontból változtatást igényel a rendszer belső irányítása ls, hogy ezáltal kiiktassuk az egészségügyi dolgozók és a lakosság kölcsönös kapcsolatában észlelhető fogyatékosságokat. Az akcióprogram néhány új szakmai és közgazdasági modell kidolgozására számít. — A gépi berendezések meghibásodása következetesen megbénítja az egészségügyi létesítmények működését. Jelenleg például évente 8000 ágyat kell üzemen kívül helyezni a javítások és rekonstrukciók miatt. Ha az egészségügy nem kap eszközöket a legszükségesebb beruházásokra, akkor nehezen vehetjük fel a versenyt ezen a téren a fejlett államokkal. Ml ezzel kapcsolatban a miniszter úr véleménye? — A kórházak és segédüzemeik nagyobbrészt az első köztársaság idején épültek, de vannak száz évnél régebbi intézeteink is. Az ágyak számát állandóan növelték, és eszerint módosították a mosodák, a konyhák, kazánházak kapacitását ls, vagy a műszakok számának szaporításával, vagy az effektív technológia és a munkahigiénia mellőzésével bővítették a berendezéseket. Megnőtt a gőz- és árammeghajtásű gépek száma, de a vezeték hálózatot nem rekonstruálták. Természetes, hogy ez túlzott terhelést eredményez, ami viszont állandó kiesést okoz. Ilyen körülmények között csak egy megoldás létezik, és' pedig az egyes létesítmények komplex átalakítása. És ha ezt valóban végre akarjuk hajtani, akkor a kórházi részeket le kell .zárni és olyan átalakításokat kell végeznünk, hogy az intézmény megfeleljen a korszerű követelményeknek. Sajnos az ilyen átalakítások az építőipar nehézkessége miatt igen sokáig tartanak. Ennek ellenére is kénytelenek vagyunk újjáépíteni a meglevő objektumokat, mivel újak építése nem áll módunkban. — Miniszter úr mi a véleménye a devizaelosztás eddlgt módjáról? összhangban áll-e az egészségügy jelentőségével és külkereskedelmi fontosságával? — Az egészségügyi devizajövedelme elsősorban a gyógyszergyárak exportjából, továb-' bá a külföldi pácienseknek nyújtott győgyfürdőszolgálatokért kapott összegekből, a külföldön működő egészségügyi dolgozók jövedelméből és a csehszlovák licencszerződések jövedelméből származnak. Ezenkívül a CEDOK révén devizát kap az ország a csehszlovák egészségügy által rendezett nemzetközi kongreszsusok és tudományos értekezletek külföldi résztvevőitől is. Az egészségügytől megkövetelik, hogy saját ipara fedezze a szakágazat egész devizaszükségletét, holott az egészségügy össztársadalmi célokat szolgáL 1967-ben például az egészségügyi ipar 37 millió koronát fordított az állami egészségügyi közigazgatás importigényeinek kielégítésére ugyanakkor, amikor saját maga számára már nem tud beszerezni sem nyersanyagot, sem korszerű gépeket. Közismert tény, hogy egészségügyi létesítményeink nem rendelkeznek haladó technikával, ami működésükben súlyos zavarokat okoz. Elsősorban az orvostudományi elektronika korszerű műszerei hiányoznak. Mind a diagnosztikában, mind a gyógyászatban e hiány oka, hogy kevés modern műszert importálunk a kapitalista államokból, az országban pedig igen lassan fejlődik az egészségügyi-technikai kutatás. Az összes fejlett országokban igen gyorsan nő a gyógytudományi elektronikára fordított költségek összege. Nálunk azonban az egészségügyi és laboratóriumi technika behozatalára fordított költségek összege évek óta stagnál. Egyidejűleg azonban egészségügyi technikát exportálunk, és a kivitelből származó jövedelmet a gépipar céljaira fordítjuk. Nyitott kérdés továbbra is az új egészségügyi létesítmények műszerellátása. Ezen a téren a Csehszlovák Állami Bank ugyan igyekszik kielégíteni igényeinket, azonban korlátozott devizaforrásaink miatt szükségleteinket itt sem tudják teljes mértékben fedezni. Ugyancsak hiába való azt követelni, hogy a gyógyszeripar növelje a gyártást és a kivitelt anélkül, hogy biztosítanánk az iparág korszerűsítését és gondoskodnánk nyersanyagról. Az egészségügyben látható fogyatékosságok már aggasztó méretűek és ezért elkerülhetetlenül szükséges, hogy egész társadalmunk tudatosítsa ezt a tényt, és népgazdaságunk minden szakágazata nagyobb mértékben Járuljon hozzá az egészségügy devizaszükségletének kielégítéséhez.