Új Szó, 1968. május (21. évfolyam, 120-149. szám)

1968-05-04 / 123. szám, szombat

49 évvel ezelűlt hajt meg dr. Milan Rasfcsíav Štefánik A MAGYAR NEMZETISEG KERDÉSENEK DEMOKRATIKUS MEGOLDÁSA Annyi levél érkezett és érkezik ebbe az ankétunkba, hogy valamennyit közölni képtelenség. A befutott levelekből ezért röviden csak azt a részt emeljük ki, amely eddig még el nem hangzott javaslatot tartalmaz: Rendezzük közös dolgainkat OLVASÓINK VALASZAI A CSEMADOK KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK JAVASLATÁRA A CSEMADOK dunamocsi helyi szervezete: Az eddiginél gyorsabb ütemben hajtsák végre a nemzetiségi vidékek iparosítását. Engedélyezzék az anyanyelvi oktatás jelentőségét hirdető pedagógiai propagandát. Kérjük, hogy Dunamocs közigazgatásilag maradjon a komáromi járásban. A nagymegyeri pártszervezet: Városunkban kevés a munkalehetőség, főleg az ipari foglalkoztatás kevés. Ennek mielőbbi orvoslását kérjük. A CSEMADOK csécsi szervezete: A Kelet-szlovákiai Vasműben, az építkezési vállalatokban, az Államvasutaknál és a közszolgáltatási üzemekben tegyék lehetővé a tanoncok magyar nyelven történő képzését. A CSEMADOK vajkóci helyi szervezete: Kérjük Vajkóc község önállósítását politikai és gazdasági téren egyaránt, mivel községünk politikailag Mátyóchoz, gazdaságilag pedig Veskóchoz tartozik, ami hátráltatja fejlődését. Szirénfalva lakossága egy új magyar napilap kiadását kéri, kassai székhellyel. A tornagörgői alapiskola szülői munkaközössége kéri a magyar nyelvű tanoncképzés bevezetését, mivel a gyengébb képességű gyermekek az adott helyzetben még jó kőművesek, ácsok, festők sem lehetnek. A CSEMADOK kürti helyi szervezete: Javasoljuk, hogy a járási átszervezés során községünket magyar járáshoz (Érsekújvárhoz) csatolják. Követeljük, hogy falunk visszakapja ősi nevét Kürt-öt. A CSEMADOK királyhelmeci helyi szervezete követeli, hogy a jelenlegi terebesi járás területén a magyarlakta községek Királyhelmec székhellyel önálló járást képezzenek. A radnóti CSEMADOK-szervezet a társadalom segítségét kéri a cigánykérdés megoldásához, mivel a község lakosainak 47 százaléka cigány zármazású, ami gátló tényező a község fejlődésében. Atnevelésükkel a község egymagában nem tud megbirkózni. A nagykaposi EFSZ pártszervezete követeli, hogy Szlovákiában létesítsenek magyar nyelvű mezőgazdasági főiskolát, ami nagyban elősegítené a mezőgazdaság korszerűsítését és a mezőgazdasági termelés hatékonyságának fokozását. A CSEMADOK sajószárnyai heiyi szervezete javasolja, hogy az Iskolákban gondosabban neveljék a gyermekeket a hazaszeretetre és a proletár nemzetköziségre, ami kihatással lenne az egy hazában élő nemzetek és nemzetiségek kölcsönös viszonyára is. A CSEMADOK barkai helyi szervezete javasolja, hogy Barka völgyén lehetőleg Lucska határában épüljön egy 500 személyt foglalkoztató üzem. Kérik, hogy a völgyben állítsanak fel adóerősítőt, mert a Csehszlovák Televízió műsora nehezen vehető. A községben nincs jó ivóvíz, ezért vízvezeték építését kérik. A jányoki CSEMADOK szervezet kéri egy színvonalas magyar napilap létesítését a Kelet-Szlovákiában élő magyarok részére. Követeli a volt szepsi járás visszaállítását. A CSEMADOK nánai helyi szervezete Nána község önállósítását javasolja, mert amióta Párkányhoz csatolták őket, a közpég erősen visszamaradt a fejlődésben. Kérik az EFSZ-be beadott állatok és gazdasági felszerelés kifizetését és az állami birtokhoz történt csatolásuk felülvizsgálását. A nagyfödémesi CSEMADOK-szervezet a kultúrház (üzemi klub) vezetőjének a leváltását kéri, s javasolja, hogy a kultúrotthon vezetését olyan személyre bízzák, aki egyformán törődik a szlovák és a magyar kultúra fejlesztésével. Pelsőc és környéke magyar tanítói javasolják, hogy mielőbb építsenek itt fel olyan ipari jellegű üzemet, amely a lakosságnak munkalehetőséget biztosítana. Visszautasítják azt a szándékot, hogy az itteni magyar kisebbség sorsát bármilyen nemzet, vagy nemzetiségi kisebbség sorsával összefüggésben döntsék el. Hangsúlyozzák, hogy apáik és nagyapáik is ezen a földön születtek, ők is itt akarnak élni, olyan társadalmi körülmények között, hogy valóban otthon érezzék magukat. A csicsói alapiskola szakszervezete javasolja, dolgozzák át a magyar iskolák történelem és irodalom tananyagát. Kérik az illetékes szervek erélyesen lépjenek fel a soviniszta megmozdulások ellen. A CSEMADOK szepsi helyi szervezete követeli magyar óvoda megnyitását a községben és magyar nyelvű tanonciskola létesítését. Javasolja, hogy a helybeli mezőgazdasági műszaki középiskolán nyíljon magyar nyelvű felépítményi osztály. A helybeli napközi otthonban a magyar iskolába járó tanulókkal anyanyelvükön foglalkozzanak. Követeli a volt szepsi járás visszaállítását Szepsi székhellyel. A tornaijai mezőgazdasági műszaki középiskola párt- és szakszervezete: Kérjük, hogy a lehető legrövidebb időn belül építsenek iskolánknak tornatermet, internátust, tanítói lakásokat. Kérésünket indokoltnak látjuk, mert az utóbbi öt évben 150 — 200 százalékkal több volt a jelentkezők száma, mint amit a terv előirányzott. Javasoljuk, hogy az illetékesek mielőbb hívjanak össze városunkban népgyűlést a CSKP akciótervének megvitatására. Kérjük a volt tornaijai járás visszaállítását. Elítéljük a Lúdban 1968. április 7-én megjelent cikk szerzőjének álláspontját, mert úgy véljük, az ilyen írások nem szolgálják a nemzetiségi kérdés progresszív megoldását. A diósförgepatonyi alapiskola párt- és szakszervezete kéri Dél-Szlovákia iparosításával szüntessék meg az itt élő lakosság munkalehetőség utáni vándorlását. Támogatják a MATESZ követelését kőszínház létesítésére, s ha annak építésére nem lenne állami fedezet, gyűjtéssel szívesen hozzájárulnának megvalósításához. A CSEMADOK ajnácskői helyi szervezete javasolja, hogy Medvesalján létesítsenek munkalehetőséget az ott élő lakosság részére. Kéri ezen tájegység központi községének elhelyezését felülvizsgálni. Kéri az orvos, fogorvos és a gógyszertár tehermentesítését, mivel egy körorvos nem képes ellátni 5000 személy egészségügyi gondozását. A karvai CSEMADOK szervezet követeli, hogy a községben mielőbb létesítsenek magyar tannyelvű alapiskolát, mivel a község lakosságának 99 százaléka magyar nemzetiségű. Kérik, hogy a község hivatalos neve Karva legyen. A CSEMADOK ligetfalusi helyi szervezete kéri, hogy szeptembertől ismét kilencosztályos legyen a ligetfalusi magyar iskola. A rappi CSEMADOK szer vezet kéri, hogy a községben létesítsenek magyar óvodát, magyar óvónővel az élén. Követelik Králik Milán, a járási iskolaügyi bizottság elnöke, valamint Mária Lieková óvodai előadó leváltását. Kérik, hogy a szlovák sajtó igazságosan, a közeledés módszereivel tájékoztassa olvasóit a nemzetiségek egyenjogúságával kapcsolatosan, hogy ne adjanak alkalmat a félreértésekre és a szándékos sértegetésekre. Az ipolynyéki falusi pártszervezet javasolja, hogy Ipolyság székhellyel alakítsák meg az ipolysági járást és Ipolynyéket csatolják hozzá. Ez a területi átszervezés sok szempontból előnyös lenne a lakosság számára. A CSEMADOK mohi helyi szervezete: Szocialista hazánkhoz mindig hűek voltunk és azok is maradunk, hiszen nekünk ez a föld ad kenyeret, biztosít jobb megélhetést. Az itt élő népekkel együtt arra törekszünk, hogy hazánkat virágzóbbá és boldogabbá tegyük. A keszegfaivai CSEMADOK szervezet többek között kéri a község régi, történelmi nevének visszaállítását. Az aiistáli alapiskola szak szervezete javasolja, hogy a magyar alapiskolák részére adjanak ki új, megfelelő tankönyveket, amelyeket hozzáértő, nagy tapasztalattal rendelkező pedagógusok állítsanak össze. A lekenyei pártszervezet, HNB és EFSZ követeli, hogy a járásban mielőbb állítsák viszsza a magyar tannyelvű tanonciskolát. Követelik a magyarlakta vidékek iparosítását, mert ebben a többi országrészhez viszonyítva lemaradás tapasztalható. A perbetei CSEMADOK szervezet javasolja, bővítsék a magyar tannyelvű középés szakiskolák hálózatát és a járás fokozottabb iparosításával biztosítsák az ott élő lakossák foglalkoztatottságát. A CSEMADOK madi helyi szervezete Dél-Szlovákia iparosításának szorgalmazása mellett az ifjúsági klubok hálózatának bővítését javasolja, hogy a fiatalok a kocsma helyett méltóbb szórakozással tölthessék szabad idejüket. Az almágyi CSEMADOK szervezet javasolja, hogy a könyvkereskedésekben biztosítsák azoknak a könyveknek a raktározását, amelyeket a vásárlók a leggyakrabban keresnek. A leleszi pártszervezetek a terebesi járás területi átszervezését kérik. Javasolják a királyhelmeci és a nagykaposi körzet összevonásával Királyhelmec székhellyel új járás létesítését. A vecseklői CSEMADOK szervezet javasolja a környéken olyan üzem létesítését, amely biztosítaná a lakosság megélhetését. Kérik az egészségügyi hálózat bővítését úgy, hogy a község lakosságához közelebb essék. Most a körzeti orvos 10 kilométer távolságra székel. A CSEMADOK bratisla vai járási bizottsága szükségesnek látja a magyar dolgozók továbbképzésének biztosítását. Kéri azoknak a magyar nyelvű ipariskoláknak és tanonciskoláknak a megnyitását, amelyeket a járás területén az utóbbi években indokolatlanul beszüntettek. javasolják, hogy Bratislavában hozzák létre a magyar kultúra házát, indítsanak egy új magyar nyelvű napilapot és egy kultúrpolitikai lapot, javasolják közös kulturális rendezvények megvalósítását és a külföld felé reprezentáló formában évente megrendezni Csehszlovákia nemzeteinek és nemzetiségeinek kulturális hetét. A CSEMADOK felbári szervezete kéri dr. Matej Lúčan iskolaügyi megbízott elvtársat, hogy menjen el a járás központjába Dunaszerdahelyre és ott népgyűlésen magyarázza meg a járás magyar nemzetiségű lakosságának szavainak való és helyes értelmét, mert ez így sok félreértésre adhat okot. Mi őt baráti szeretettel várjuk — írják levelükben. 1968. május 4-én megemlékezünk dr. Milan Rastislav Štefánik halálának 49. évfordulójáról. 1880. július 21-én született Košariská pod Bradiomban Pavol Štefánik evangelikus lelkész családjában. Elemi iskolába Košariskán járt. Az 1890 és 1893 közti években a bratislavai evangelikus líceumban tanult, 1893-tól 1894 ig Sopronban, majd 1898-ban a szarvasi evangelikus gimnáziumban érettségizett. 1898 őszén beiratkozott a prágai Műegyetemre. Csatlakozik a realista orientációjú „hlasistákhoz", részt vesz a Detvan társas életében, 1899ben pedig a Műegyetemről átmegy a Károly egyetemre és a bölcsészet tanulmányozásával foglalkozik. Erre az időszakra esik együttműködése a Čas szocialista napilappal, ahol a szlovákokat érdeklő ügyekről számul be. K. V. Zenger professzor megnyeri a csillagászatnak. 1905 májusában Jansen asztrofizikus meudoni csillagvizsgálójában tevékenykedik, júniusban megmássza a Mont Biancot, augusztusban a spanyolországi Alcosebreben figyeli a napfogyatkozást, 1906-ban újból — és tiibb ízben felhág a Mont Blancra és tudományos műveivei is komoly elismerésre tesz szert. Ezerkilencszázhétben elnyeri a Jansen-díjat. Mint tudományos dolgozó több országba ellátogat, így Oroszországba, Amerika és Afrika országaiba. A háború kitörése idején dr. M. R. Štefánik éppen Marokkóban tartózkodik. Nyomban Párizsba utazik s egyszerű gyalogosként 1914 decemberében belép a chartresi 102. gyalogezredbe. Ezerkilencszáztizenöt januárjában már egy repülőiskolában van, áprilisban kiképzett pilóta, májusban pedig megkapja az alhadnagyi rangot. Ugyanez év szeptemberében hadnagyi rangban a szerb frontra indul. Átéli a szerb hadsereg tragikus visszavonulását, betegen és szinte csodával határos módon jut el Valonába, majd onnan Rómába. Párizsba való visszatérése után találkozik Masarykkal, s vele, valamint E. Beneš sel együtt kiveszi részét a Nemzeti Tanács megalakításából, amelynek aztán alelnöke lesz. Ezerkilencszáztizenhat júliusának végén Oroszországba utazik, majd innen Romániába, ahol a hazánkbeli foglyokat szervezi. Ezerkilencszáztizenhét (lazánk kormánya február 28-i rendelete kitűzte a létminimumot el nem érő alacsony nyugdijak emelését. A Rimaszombati JNB szociális bizottsága haladéktalanul megkezdte a rendelet végrehajtását. Tájékoztatta a helyi nemzeti bizottságok illetékes dolgozóit a feladat teljesítésének módjairól. A rugalmas ügyintézésnek köszönhetően a szociális bizottság jelentős időelőnnyel dolgozza fel a nyugdíjemelési javaslatokat. A rimaszombati járásban a nyugdíjemelés mintegy hatezer járadékost érint. Járási méretben a nyugdijak összege körülbelül félmillió koronával lesz nagyobb. Az akció során az alaDr Milan Rastislav Štefánik áprilisában T. G. Masaryk után indul Angliába, onnan Olaszországba és Amerikába, hogy önkénteseket toborozzon az ott élő szlovákok és csehek körében. 1918 februárjában alezredesi rangban Olaszországba utazik, hogy az olasz kormánynyal fontos megállapodást kössön az olasz vezénylés alatt álló önálló olaszországi csehszlovák hadsereg megalakításáról. Ez a megállapodás, amelyet 1918 áprilisában írtak alá, Štefánik diplomáciai tehetségének ékesszóló bizonyítéka. 1918 augusztusában Janina tábornokkal együtt Oroszországba küldik. Francia tábornokként és a szibériai csehszlovák haderők főparancsnokának helyetteseként indul útnak, ám Szibériában már mint hadügyminiszter és a csehszlovák kormány képviselője érkezik. Szibériában annak következtében, hugy odahaza már megalakult a hivatalos kormány, felszámolja a Csehszlovák Nemzeti Tanács oroszországi részlegét, megszUnteti a katonatanácsokat s minden szükségeset elintéz annak érdekében, hogy a csehszlovák légiók Vlagyivosztokon át hazatérhessenek. 1919 januárjában elhagyja Oroszországot, márciusban már ismét Párizsban van, ahol részt vesz a béketárgyalásokon, április végén padig Olaszországon át haza indul. 1919. május 4-én Udinébői egy kétfedelű Capronigépen indult hazafelé. A gép Bratislava mellett, Vajnory közelében lezuhant. A szerencsétlenségnél M. R. Štefánik és kíséretének tagjai életüket veszítették. —tk— csony alkalmazotti, szociális, özvegyi, rokkantsági és szülői nyugdíjakat emelik, mégpedig özvegyek esetében 400 koronára, házaspárok esetében pedig 600 koronára, amennyiben csak egyikük nyugdíjjogosult, illetve 700 koronára, ha mindkettőjük az. A rendelet nem érinti a két hektár meghaladó földterületen gazdálkodó egyéni gazdákat és a munkaviszonyban levő járadékosokat. A járási szociális bizottság április végéig 22 község járadékosainak ügyét tárgyalta meg. Az akciót június végéig akarják befejezni. A nyugdíjemelés május 1-től érvényes. (QáH A CSKP KB és az SZLKP KB határozataival, valamint a CSEMADOK állásfoglalásával azonosítják magukat: A garamszentgyörgyi pártszervezet, HNB. és CSEMADOK-szervezet, a szenei általános középiskola, a CSEMADOK illésházai helyi szervezete, jakoda Tibor, Vága. Tát h (ózsef, Gúta, a CSEMADOK hidaskiirti szervezete, a CSEMADOK komáromi, sôregi, nagyráskai, perbenyiki, buzitai, besei, szelei, Felső Lánci, Alsó Lánci, negyedi, deregnyói, iakszakallasi, tárnoki, kéinéndi, ipolysági, és mihályfaí helyi szervezete, a szenei alapiskola pártszervezete és szakszervezete, Gyóri Ferencné, Komárom, Patócs János, Alsószeli, a gelei alapiskola tantestülete, a pinci falusi pártszervezet, a nagymácsédi falnsi pártszervezet, a dunaszerdahelyi általános középiskola pártszervezete, a pelsóci Béke EFSZ üzemi pártszervezete és a bési EFSZ üzemi pártszervezete, valamint a község helyi nemzeti bizottsága. A bracilói emlékmű, Dušan JurkvviC nemzeti művész alkotása — 1927 és 1928 között épült. (Koloman Cích felvételei és a ČTK archívuma) Enyhülnek megélhetési gondjaik Május 1-től hatezer ember alacsony nyugdíját emelik a rimaszombati járásban