Új Szó, 1968. május (21. évfolyam, 120-149. szám)

1968-05-01 / 120. szám, szerda

Ä nemzetiségi kérdés helyes megoldásáéi) Miért hiányoztak a képviselők? A Nemzetgyűlés elnökének sajtóértekezlete # A politikában etikát és kulturáltságot kell meghonosítanunk # A pártnak el kell határolnia magát a törvénysértőktől Az április 19—21-én tartott nyugat-szlovákiai kerületi párt•> konferencián felszólalt Albert KoStál elvtárs, a nyugat-szlová ktat Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke ts. Felszólalását — némi rövidítéssel az alábbiakban közöljük. Hétfőn délután fosef Smrkovský, a Nemzetgyűlés elnöke találkozott a sajtó képviselőivel, hogy megválaszolja a legutóbbi parlamenti ülés után országszerte felmerülő kérdést: ml volt az oka annak, hogy a Nemzetgyűlés plenáris ülésén, amelyen a nagyfontosságú kormánynyilatkozatot terjesztették a parlament elé, közel 100 képviselő hiányzott? A Nemzetgyűlés csütörtöki ülésének megkezdésekor a Jelenléti ív szerint 185 képviselő volt jelen. 11 órára a jelenléti ivén az aláírtak száma 232-re emelkedett. A plenáris ülés befejezése előtt fél órával a Spanyol-teremben csak 191 képviselő tartózkodott. A hiányzó közel 100 képviselőnek a fele igazoltan volt távol — kerületi pártértekezleteken voltak, többen pedig a bolgár párt- és kormányküldöttség kíséretében vagy külföldön tartózkodtak. Ezzel a kétségkívül negatív Jelenséggel kapcsolatban a Nemzetgyűlés elnöke kijelentette: „Ebből az első esetből nem kívánunk messzemenő következtetéseket levonni. De kimondjuk: ezen a helyzeten változtatni fogunk. Nem engedhető meg, hogy ez a jelenség a következő, május 2-i ülésszakon is megismétlődjék. Elítéljük a régi módszert: eljöttünk — beírtuk nevünket — és elmentünk." A Nemzetgyűlés elnöke arra a kérdésre, hogyan tekint azokra a képviselőkre, akik elvesztették választóik bizalmát, kljelentette: „Annak a képviselőnek, aki elvesztette a választók bizalmát, kötelessége lenne funkcióját a Nemzetgyűlés, Illetve a választók rendelkezésére bocsátani. Ugyanakkor a választók is feltehetik a kérdést: teljesíti-e a ml képviselőnk a küldetését?" A Nemzetgyűlés 23. plenáris ülésszakán több változtatást eszközöltek a parlamenti bizottságok munkájában. A szerkeszlőségekbe számos kérdés érkezett arra vonatkozóan, hogy miért választották be pl. Bohumír Lomský hadseregtábornokot a kulturális bizottságba, amikor leváltották miniszteri funkciójából? J. Smrkovský erre a kérdésre így válaszolt: Bátran vitába szállok ebben a kérdésben a nyilvánossággal és a sajtó munkatársaival is, ugyanis B. Lomskýnak nincs semmi köze Šejna vagy Janko tábornok célkitűzéseihez. De mint nemzetvédelmi miniszternek tudnia kellett volna, mi történik a háta mögött azokban a nehéz decemberi napokban. Hogy ezekről a dolgokról nem tudott, ez még nem menti fel őt a felelősség alól. Ez az egyik oka annak, hogy Lomskýnak ott kellett hagynia miniszteri posztját Véleményem szerint B. Lomský tábornokot nem lehet kiradírozni még akkor sem, ha azokban a nehéz decemberi napokban csalódást okozott B. Lomský ugyanis nem okozott csalódást a frontokon, a Buzuluktól Prágáig vezető úton. Ezt még a legnagyob ellenlábasai ls elismerik. Ő a köztársaságért tett valamit, elsősorban mint katona és tábornok. Nem értek egyet azzal, hogy valakit egy hibáért teljesen elítéljünk, pozitív tetteiről pedig elfeledkezzünk. Én nem vagyok lekötelezettje, de kijelentem, hogy helytelen lenne, ha a volt nemzetvédelmi minisztert politikai tehetetlenségéért kizárnánk a Nemzetgyűlés tagjainak soraiból. B. Lomskýnak mint képviselőnek Joga és kötelessége is részt venni a Nemzetgyűlés valamelyik bizottságának munkájában. Mivel B. Lomský kijelentette, hogy a legszívesebben a kulturális bizottságban dolgozna, egyetértettünk javaslatával. Hiszen ő mint tábornok müveit és képzett ember. És miért lennénk meg nem értők vele szemben? Smrkovský elvtárs ezután hangoztatta: „Januárban, amikor a demokratizálódásért és a humanizmusért szálltunk síkra, Ígéretet tettünk arra, hogy egyszer s mindenkorra véget vetünk annak a szerencsétlen csehszlovák gyakorlatnak, hogyha valaki más nézetet vallott akkor az csak a krematőriumban vagy jobbik esetben a börtönben fejezhette be pályafutását. A politikába etikát, kulturáltságot kell vinnünk! És mi ennek a célnak a megvalósítását elkezdtük. Egész Európa nagyra értékelte, hogy nálunk a most végbemenő folyamat új, kulturáltabb módszerekkel történik. Ä parlament elnöke aggodalmát és felháborodását fejezte ki egyes jelenségek fölött. Például több helyen betörték a bírált személyek ablakait, családtagjaikat leköpdösték, és arra is volt már példa, hogy a funkciójából eltávolított személyt nem vették fel munkába. Ez kultürátlanság! Teljesen ellentétben van azzal, amit el akarunk érni — jelentette ki J. Smrkovský. A rehabilitációs törvénnyel kapcsolatban a Nemzetgyűlés elnöke hangoztatta, hogy hosszú idő telt már el azóta, hogy az igazságügy-minisztériumot megbízták a rehabilitációs törvény kidolgozásával. A parlament joggal elvárja ettől a minisztériumtól, hogy rövidesen alaposan kidolgozott törvényjavaslatot terjeszt a Nemzetgyűlés elé, olyan javaslatot, amely nem kényszeríti a legfelsőbb népképviseleti testületet arra, hogy bizalmatlanságot szavazzon az Igazságügyi tárcának. A pártnak, a Központi Bizottságnak, amikor már teljes egészében felmérte az elkövetett törvénytelenségeket, választ kell adnia az egész nép előtt arra a kérdésre, hogy ki követte el ezeket a súlyos hibákat és törvénysértéseket. Ugyanis a párt nem azonosítható néhány száz törvénysértővel. A pártnak el kell határolnia magát ezektől az emberektől — mondta a Nemzetgyűlés elnöke. SOMOGYI MÁTYÁS A gyomorfekély könnyebb esetei töbnyire belgyógyászatiiag kezelhetők. A kezelési eljárások éi a használt gyógyszerek bőséges választéka lehetővé teszi, hogy a beteg egyéni adottságainak megfelelően válasszák meg az alkalmas kezelést. A belgyógyászati gyógymódok alkalmazása ntán a nem komplikált nyombélfekélyek legnagyobb része — főleg fiatalok esetében — műtét nélkül is meggyőgynl. A körkép változatosságára valú tekintettel azonban nem lehet egy általános, sikerrel járó gyógymódot, vagy gyógyszert ajánlani, ez mindig a kezelőorvos feladata, ugyanügy, mint a beteg bizalmának megnyerése. Abban az esetben, ha a kórházban tSrtént, ismételt és tartós belgyógyászati kezelés sikertelen marad, vagy ha az ilyen kezelés után a beteg panaszai nagyon bamar Ismétlődnek, szükségessé válik a sebész beavatkozása. Olyan esetben ls ajánlatos a sebészeti kezelése, ha a beteg nem tudja magát kímélni, vagy az életmódja olyan, hogy nem biztosítja a belgyógyászati kezelés és a diétás étrend fegyelmezett megtartásának feltételeit. Ha a gyomor- vagy a nyombélfekély gyógyulása folyamán fellépő hegedéi következtében példánl gyomorszájszfikület lép fal, szlntéa szükségessé válik a műtéti kezeIái- A gyakran vagy erősen vérző fekélyek belgyógyászati kezelése céltalan. AZ ÁLLAMJOGI HELYZET ÁTSZERVEZÉSE a gyakorlatban két módozatban válhat lehetővé. Az egyik a nemzetiségi kisebbségek közötti kapcsolatok rendezése — Szlovákiában a magyar kérdés megoldása — a másik pedig a területi rendezés, illetve új járások létesítése lenne. Magyar polgártársaink problémájának a nyugat-szlovákiai kerületben már azért is sajátos a jellege, mert itt 342 497 magyar él, tehát a lakosság 21,6 százaléka. A kerület déli részének lakossága munkaeredményeivel mindennap bizonyltja helyes magatartását társadalmunkkal szemben, és talán fölöleges annak részletesebb elemzése vagy megindoklása, mily magas például a mezőgazdasági termelés színvonala az említett területen. Megváltozott Dél-Szlovákia népesedési struktúrája, s az ottani városok és falvak arculata is. Nem gondolok csupán a komáromi s a dunaszerdahelyi járásra, ahol — minden túlzást mellőzve — szembetűnő, mit jelent .valóban hazánk minden kerülete, járása dolgozóinak szocialista magatartása, amit a Duna menti nagy árvíz okozta károk kiküszöbölésével bizonyítottak. Gondolok Dél-Szlovákia többi járásaira is. Helyenként mind nagyobbak az ipari foglalkoztatottság lehetőségei [Párkányban és másutt], viszont túl lassú az iparosítás üteme. Így pl. a dunaszerdahelyi járásban a száz lakosra eső ipari foglalkoztatottság az 1960. évi 1,9 százalékról 1967-ig csupán 3 százalékra emelkedett. Ez az emelkedés mélyein az országos és kerüleU átlagon alul marad. Dél-Szlovákiában mindenütt kimutatható a munkaerő-fölösleg s az illetékes szervek fokozott Igyekezete ellenére sem sikerült ezt a problémát elvileg befolyásolni, még kevésbé megoldani. Legfelsőbb szerveink is tudatosítják, mily égető ez a probléma. Köztudomású, hogy a Nemzetgyűlés képviselőinek egyik csoportja — a tervezési és költségvetési bizottság tagjai — múlt év őszén ellátogatOlyan esetben, ha bekövetkezik a fekélybetegség legsúlyosabb szövődménye, a gyomor- vagy a nyombélfekély átfúródása, a beteget azonnal sebészeti osztályon kell elhelyezni, mert a műtéti kezelés gyors végrehajtásától függ a beteg élete. A fekélybetegség sebészeti kezelése ma már teljes sikerrel jár. Minden mfitőtet a beteg alapos, gondoi kivizsgálása előz meg és csak azután határoznak a szakorvosok a műtét elvégzéséről. Érthető, hogy a betegnek a műtét előtt bizonyos aggodalmai vannak, de a beteg céltudatos előkészítése, a műtéti technika magas fejlettsége és a modern gyógyszerekkel végzett gondos utókezelés feleslegessé tesz minden aggodalmat. A gyomormütéten átesett betegnek természetesen meg kell szoknia, hogy gyomrának kisebb a befogadóképessége. Tanácsos, hogy eleinte csak kisebb mennyiségi ételt fogyasszon, és ezért a megszokott napi ötszöri étkezést több részre kell felosztania. Mellőzni kell a nehezen emészthető, tűi zsíros, fűszeres és puffasztó ételeket. A dohányzás, a szeszes ital és a feketekávé mértéktelen élvezete éppen olyan ártalmas a műtét után, mint azelőtt. Nagyoa fontos, hogy a beteg lehetőleg minden étkezés ntán pihenjen egy kicsit. BABIOS TIBOR sebáil. tak a dunaszerdahelyl és komáromi járásba, valamint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság számos más elmaradt járásába. A helyszínen győződtek meg a helyzetről és tanácskoztak a foglalkoztatottság problémáiról. Tény az ls, hogy az erre vonatkozó anyagról a Nemzetgyűlés tervezési és költségvetési bizottsága s a Nemzetgyűlés elnöksége minden türelmetlenséget mellőzve tárgyalt, de meg keH mondanom, hogy a levont következtetés nagy csalódást okozott. Ugyanis a kétségkívül nagyon megfontolt kezdeményezés csupán azt eredményezte, hogy a kormánynak s az Állami Tervbizottságnak e rendkívül bonyolult probléma nyilvántartását és fokozatos megoldást javasolták. BIZONYOS SEGÍTSÉGET REMÉLTÜNK — és ezt a reményt ma sem adjuk fel — az említett elmaradt területeken beruházási politikánk serkentő hatásától. Sajnos, jelenleg még csak az ígéreteknél és szervezési előkészületeknél tartunk, pl. a somorjai kombinát, a dunaszerdahelyi Tesla üzem, a gútai görgőscsapággyár építése, az érsekújvári Elektrosvlt bővítése ügyében stb. Mi ugyanis levontuk a tanulságot a lévai gyapotfeldolgozó kombinát közismert esetéből, s tudjuk, hogy a szó szoros értelmében milyen emberfeletti erőfeszítések voltak szükségesek ahhoz, hogy végre megkezdődjék a kombinát építése. Ilyen tehát az említett terület gazdasági helyzete, amely kétségkívül az emberek gondolkodásmódját is befolyásolja, és részben ebben kell látnunk a magyar nemzetiségű 'lakosság követelményeinek indokát. Másrészt bizonyos tisztázatlan kérdések ls felmerültek, s meg keli mondanunk, hogy mindkét részről bizonyos türelmetlenség észlelhető, mert különösképpen értelmezték a CSEMADOK állásfoglalását. Sok helyütt ez viharos vitákhoz, szélsőséges megnyilvánulásokhoz vezetett, ami semmiképpen sem járult hozzá a politikai helyzet szilárdulásához. Le kell azonban szögeznünk, hogy a párt járási bizottságai élvonalban szálltak síkra a nemzetiségi viszonyok helyes megoldásáért. Meg is találták a legcélszerűbb kiutat mint ahogyan erről a lévai és a galántai járásban személyesen is meggyőződhettem. E járásokban az SZLKP Járási bizottsága plenáris ülésén elhangzott kemény, de nyílt szavak után megtalálták magyar polgártársaink e sajátos és bonyolult problémájának megoldási módját. Tárgyilagosan meg tudták magyarázni, hogy előbb elvileg kell megoldani nemzetiségeink kapcsolatainak sarkalatos problémáit, majd ennek alapján kell rögzítenünk a sajátos feltételek között élő nemzetiségi kisebbségek jogait. (Ezek a feltételek ugyanis járások szerint "eltérők. j Helyénvaló lesz tehát — és az akcióprogram ls erre utal —, ha e problémát Intézményesen oldják meg, tehát olyan statútummal, amely kötelező erejű s az ilyen megoldás a ml feltételeink között is rendkívül szükséges. Mint már előbb említettem, az államjogi rendezéssel kapcsolatos második konkrét megnyilvánulás: az új járások létesítését célzó mozgalom. AZ ÜJ JÁRÁSOK LÉTESÍTÉSE — pontosabban mondva a létesítésükre vonatkozó kérvények s követelmények halmozódása — nem mondható csupán sajátos dél-szlovákiai követelménynek. Hasonló mozgalomnak lehetünk tanúi köztársaságunk minden kerületében. Helytelen volna, ha felülről hatóságilag, utasítással bénítanák meg ezt a mozgalmat, amelyben meg kell látnunk a demokratizálási folyamat bizonyos elemelt. Látnunk kell az összefüggést az államjog átrendezés igénylésével, da különösen a dolgozók ösztönös reagálását azokra a fogyatékosságokra, amelyek 1960-ban keletkeztek, amikor is sor került az ország területi átrendezésére. Már akkor — az állam területi taglalásáról szóló 36/60 sz. törvény előkészítése idején — sokat beszéltünk arról, hogy közvetlenül a központban kellene mérlegelni az említett országos jelentőségű területi intézkedés előnyeit és hátrányait majd a mindennapi életben igényelt helyesbítéseket eszközölni. Az igazi tényállás azonban az, hogy 1960 óta mindmáig az irányítás egyetlen fokán sem eszközöltek ilyen felmérést, jóllehet a kerületekben t a járásokban nagyon gyakran figyelmeztettek az aggasztó helyzet megváltoztatásának szükségességére. Vitathatatlan az is, hogy semmi esetre sem szabadna területi módosításokat eszközölni előzetes gazdasági mérlegelés s annak megállapítása nélkül, milyenek lesznek általános következményei az esetben is, ha a gazdaságosság elvét tartjuk szem előtt. Nyílt titok, hogy — amennyiben pontosan vagyunk értesülve — a kelet-szlovákiai új járások létesítése már a kezdet kezdetén mintegy 70 millió koronával terhelte meg az államkincstárt. A jelenlegi helyzet előzetes és nagyon tárgyilagos felmérése nélkül nemcsak meggondolatlan, hanem helytelen is lenne, ha oly értelemben térnénk vissza az ország területi rendezéséhez, hogy ismét az 1900 előtti állapot állna helyre, vagyis ott létesülnének járások, ahol voltak. VÉLEMÉNYEM SZERINT a szóban forgó esetekben a gazdasági érvelés a mérvadó, nem pedig a különféle érzelmi indítékok, vagy lokális szempontok. Feltételezhető, hogy amikor sor került a rendelkezésre álló eszközök széthelyezésére, szórványosan előfordulhattak bizonyos visszásságok, de lényegében nem lehet szó a volt járási székhelyek elvileg hátrányos helyzetéről. Az viszont bizonyítható tény — és e téren kétségkívül nagy a tartozásunk —, hogy nem alapoztuk meg annak a lehetőségét, hogy polgártársaink a volt Járási székhelyeken, tehát a lakóhelyükhöz legközelebbi központban intézhessék el ügyes-bajos dolgalkat (pl. építkezésre kapjanak engedélyt, rendezhessék társadalombiztosítási problémáikat stb. J Az említett ügyek Intézését közvetlenül az új járási székhelyeken összpontosítottuk és nyilvánvaló, hogy ezzel kapcsolatban mi a kerületi nemzeti bizottságon ls némileg polgártársaink adósaf vagyunk. Ezért ezt a legközelebbi Időben határozottan meg akarjuk oldani. Hasonlóképpen nagyon gondosan fogjuk mérlegelni a területi átszervezésre vonatkozó követelményeket, majd megoldás céljából az illetékes központi szervek elé terjesztjük. A kormány bizonyára rövid időn belül elvi álláspontra helyezkedve dönt e problémákróL MINDEZZEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN említést kell tennünk arról ls, hogy a legutóbbi napokban sok helyütt s gyakran vitatják, fejtegeik azt a kérdést vajon a föderatív államformában Indokolt lesz-e a kerületek fenntartása. Első benyomásra s a kérdés közelebbi szemügyre vétele nélkül kétségkívül az az érzésünk, hogy az egyik nézet a máslkat kizárja. Ez a probléma azonban lényegében régi, de egyben új ls. Ugyanis a gazdaságirányítás új rendszere érvényre Juttatásának már első napjaiban bizonyos téren, de különösen gazdasági téren, ellentétbe került az Irányítás területi és szakágazati elve. Ezeket az ellentéteket mindmáig nem sikerült maradéktalanul kiküszöbölnünk. Ogy vélem azonban, hogy az összefüggésekből nem lehet géplesen csupán azt a részt kiragadnunk, hanem a problémák kölcsönös összefüggéseiben, új államjogi átszervezésünk komplexumában s társadalmunk irányítási rendszerében egyidejűleg kell megoldanánk ORVOSI TANACSADÔ A fekélybetegség sebész! kezelése