Új Szó, 1968. május (21. évfolyam, 120-149. szám)

1968-05-30 / 148. szám, csütörtök

AZ SZLKP 0 alapvető Igények, érdekek s célkitűzések fűzik egymáshoz, amelyeknek valóra váltása leg­jobban az egységes szervezet­ben válhat lehetővé — födera­tív' elvekre alapozott szervezet­ben, amely világos ideológiai és politikai célokat követ. Az Ifjúság egysége korunk egyik forradalmi vívmánya. Pártunk politikájában arra törekszünk, hogy növeljük a párt befolyását az ifjúság szer­vezeteire. Az ifjúsági szerveze­tek önállóságát tiszteletben tartva, az ifjúsági mozgalom­ban tevékenykedő kommunisták közvetítésével feladatunkul tűz­zük ki, hogy a fiatalok meg­értsék, mik az adott időben a párt szándékai és célkitűzései, és hogy elnyerjük a fiatalok aktív támogatását. Ezzel egyidejűleg segítséget akarunk nyújtani az ifjúsági szervezeteknek programjuk s. célkitűzéseik megoldásában, jo­gos, szociális, kulturális s egyéb igényeik teljesítésének kieszközlésében, valamint ab­ban, hogy tevőlegesen részt ve­gyenek hazánk politikai életé­ben. A fiatalok egy része ese­tenként negatív politikai véle­ményt nyilvánít; és ez a tény a burzsoá ideológia befolyásának veszélyére figyejmeztet ben­nünket, tehát fokozott politi­kai aktivitást igényel tőlünk. ""Pártunk minden szervének s szervezetének sürgető felada­ta, hogy növeljék a fiatalok el­lenállását a szocializmustól Idegen elgondolásokkal s befo­lyásokkal szemben, s hogy a szocialista hazafiság és a szo­cialista nemzetköziség szelle­mében neveljék őket. Az SZLKP Központi Bizottsá­ga hangsúlyozza a népi milícia jelentőségét. A népi milícia, a munkásosztály forradalmi ütő­ereje 1948 emlékezetes februá­ri napjaiban jött létre, tovább ápolta a Szlovák Nemzeti Fel­kelés, a partizánharcok s a benderista-bandák ellen 1947­beh folytatott harcok hagyomá­nyait s éppúgy, mint a múlt­ban ma is meg van a létjogo­sultsága és forradalmi küldeté­se. Szlovákia Kommunista Párt­ja n népi milíciákban néphata­lom erős védelmezőjét látja, amely síkra száll Csehszlovákia Ijvunkásosztályának s dolgozó népének vívmányaiért. A népi milícia is biztosítéka a szocia­lista állam politikai stabilitá­sának. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága ezért helytelennek, indokolat­lannak és károsnak tartja a népi 'milícia létjogosultságáról folytatott vitákat. Szlovákia Kommunista Pártja s egész haladó szellemű lakos­sága figyelemmel követi a nem kommunista pártokban végbe­menő fejleményeket és a ben­nük megnyilvánuló irányzato­kat. Ogy véljük, hogy a Cseh­országban létező Szocialista Párt s a Néppárt vezetőségé­nek nem szabadna megtűrnie, hogy szerveibe s szervezeteibe olyan egyének szivárogjanak be, akik a múltban a burzsoá­zia kiszolgálásával, de különö­Központi Bizottságának állásfoglalás jelenlegi politikai helyzethez sen a csehszlovakizmus elméle­tének s gyakorlatának támoga­tásával politikailag kompromit­tálták magukat. Ezzel kapcso­latban el kell utasítanunk an­nak az állítását, hogy a demok­ratizálás Csehországban és Szlovákiában nem azonos üte­mű, mert Szlovákiában kése­delmes. A tény az, hogy ez a folyamat különböző formájú és értelmű. A föderatív államjogi elrendezés a szlovák nemzet számára a polgári szabadság­jogok elmélyítésének alapvető feltétele. Amennyiben Csehor­szágban a demokrácia jelszavá­nak jegyében olyan politikai mozgalmak ls aktivizálódnak, amelyek mindeddig nem hatá­rolták el magukat a csehszlová­kizmust hirdető egykori prog­ramjuktól, ezt a szlovák nem­zet nem tekinti a demokrácia elmélyítésének, hanem ellenke­zőleg, a demokrácia nagyon is kézzelfogható korlátozásának. A CSKP ezért a szlovákok nem­zeti létszükségleteinek és óha­jainak szempontjából az egye­düli, amely valóban kezeskedik nemzeteink egyenjogúsításáról. Politikai rendszerünkben je­lentős szerepet tölt be a Nem­zeti Front, az a platform, ame­lyen társadalmunknak a szo­cializmus kibontakoztatásáért síkra szálló erői összpontosul nak. A Nemzeti Front politiká­ja, amelyet már a Kassai Kor­mányprogram is kifejezésre jut­tatott, ezentúl ls a néphatalom érvényesítésének alapelve. Ugyanakkor látnunk kell a szlovák Nemzeti Front eltérő történelmi fejlődését és jelle­gét is. Akcióprogramunk megkövete li, hogy társadalmi szerveze­teink (a szakszervezetek, a földművesek, az értelmiségiek, az ifjúság, a nők, a nemzetisé­gi csoportok stb. szervezetei) önálló politikai tényezőkként mind jobban érvényesüljenek s nagyobb mértékben vegyék ki részüket az állam irányításá­ból. Hazánkban csak így bonta­kozódhat ki teljes értékű politi­kai élet, csak így jönnek létra a lakosság alapvető szociális, generációs s egyéb létérdekei teljesebb megvalósulásának fel tételei. A Nemzeti Front külön­böző politikai pártjai koalíció­jának létrehozását s közöttük egyezmények megkötését célzó elgondolások, valamint a Nem­zeti Fronton kívüli ellenzéki párt (ellenzéki pártok) meg­alakításával kapcsolatos elgon­dolások helytelen és irreálisak. Szocialista demokráciánk el­mélyítése elválaszthatatlan az érdekszövetségek, egyesületek és klubok tevékenységének el­mélyítésétől és kiterjesztésétől. Pártunk ezt magától értetődő­nek sőt, törvényszerűnek te­kinti, mert ily módon is létre­jönnek az egyéniség sokoldalú kibontakozódásának s az embe­rek különböző érdekei és kedv­telései érvényesülésének, nem­különben a szocializmus ügye iránt érzett politikai elkötele­zettségüknek feltételei. Az ily értelmű egyesületi tevékeny­ségben pártunk tagjainak is részt kellene venniük s érdek­lődésüknek megfelelően kelle­ne az ilyen egyesületekben te­vékenykedni és politikai befo­lyást is gyakorolni. Az SZLKP Központi Bizottsága azonban szükségesnek tartja az egyesü­lési jog törvényerejű módosítá­sokkal való normalizálását és annak az elvnek az érvényre juttatását, hogy tevékenységre csak az olyan érdekszövetsé­gek, egyesületek és klubok le­gyenek jogosultak, amelyek fél­reérthetetlenül állást foglalnak a Nemzeti Front szocialista el­vei és politikai platformja mel­lett. Egyidejűleg azzal a felhí­vással fordulunk mindazokhoz a polgártársainkhoz, akik mái­létező, vagy most megalakuló egyesületek, szövetségek és klubok tagjai, hogy tartsák ma­gukat távol azoktól az elemek­től, amelyek megkísérlik, hogy szocialista- és kommunistaelle­nes irányzatokat juttassanak érvényre az említett egyesüle­tek stb. tevékenységében. Szlovákia Kommunista Párt­ja mindenkor nagyra értékelte népünknek a fasizmus ellen ví­vott hősi harcát. Nagyra becsü­li mindazokat, akik idehaza és külföldön az ellenállási harc­ban részt vettek. Különösen nagyra becsüli aktív politikai tevékenységüket, és azt, amit felszabadulásunk után parti­zánjaink fejtettek ki a reakció ellen folytatott politikai küzde­lemben, valamint azt, hogy ön­kéntesen jelentkeztek a bende­rista bandák felszámolására, egyesült erővel léptek fel az 1947 őszén kialakult válságos helyzetben, a Szovjetunió Kom­munista Pártjával 1948-ban a népi milíciával. Az SZLKP Központi Bizottsá­ga mindent megtesz annak ér­dekében, hogy jóvátegyék az antifasiszta harcosok sérelmeit s megoldják mind szociális, mind társadalmi helyzetük problémáit. Kommunista pár­tunk ma is fontos politikai erő­nek tekinti az Antifasiszta Har­cosok Szövetségét. Hangsúlyoz­za azt a meggyőződését, hogy az ellenállási harcosok és szer­vezetük népünk nagy erkölcsi megbecsülésének örvendve ezentúl is kommunista pártunk­kal együtt szállnak síkra szo­cialista hazánk további felvirá­goztatásáért. A demokratizálódási folya­matnak tartalma egyértelműen szocialista kell hogy legyen: Csehszlovákia Kommunista Pártja akcióprogramjának és a szocialista törvényesség szelle­mében. Az állam tekintélye nem biztosítható az állami szervek tekintélye nélkül. Vezetés és állami szervek nélkül — ame­lyek feladata biztosítani ezeket a normákat és szabályokat — a demokrácia csakis anarchiá­hoz vezetne. A hadsereggel, az állambiztonsági szervekkel és a bírósággal szemben tanúsított bizalmatlanság csakis a szocia­listaellenes erőket támogatja. Ezekből a hatalmi szervekből ki kell zárni az olyan embereket, akik felelősek a deformációkért és a törvények megszegéséért. Az állambiztonsági testület tag­jainak döntő többsége becsületes, önfeláldozóan védelmezte és vé­delmezi a közrendet, az állam­polgárok szabadságát, a társa­dalom és a dolgozók vagyonát, s biztonságunkat az ellenséges kémszervezetekkel szemben. Az államapparátus ezen szervei dolgozó népünk érdekeit szol­gálják. Felelősségteljes munká­jukhoz a nép bizalmára van szükségük. Az SZLKP Központi Bizottsága nagyra értékeli a hadsereg, a közbiztonsági szer­vek és a bíróságok kommunis­táinak és többi dolgozóinak munkáját, azoknak a munkáját, akik szocialista társadalniunk javára dolgoztak és dolgoznak, s teljes mértékben támogatjfl őket felelősségteljes munkájuk­ban. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága egyetért a vallásszabadsággal. Csehszlová­kia Kommunista Pártja ezzel nem hagy fel a materialista vi­lágnézettel. Ellenkezőleg, a né­zetek harcában még intenzívebb meggyőző munkát fejt kl a la­kosság körében annak létjogo­sultságáról. Pártunk elítéli nem­csak a vallási problémák admi­nisztratív jellegű megoldását, hanem azt az igyekezetet is, amely a demokratizálódási fo­lyamatot szocialistaellenes megnyilvánulások terjesztésére akarja felhasználni. Az SZLKP Központi Bizottsága rendkívül fontosnak tartja, hogy az üzemekben, a hivatalokban, a tudományos munkahelyeken, a földeken és az anyagi terme-, lés valamennyi szakaszán telje­sítsük az állami tervet. Elvár­juk, hogy színvonalas szervező munkával, a termelési költségek csökkentésével kedvező feltéte­leket teremtenek a feladatok idejében történő és minőségi teljesítésére, s ezzel a nagyobb jutalmazásra is. A kommunis­táknak ebben a bonyolult hely­zetben e folvamat élére kell áll­niuk. A jelenlegi demokratizálódási folyamatot nagy érdeklődéssel kíséri a nemzetközi kommunis­ta mozgalom ls Ebben az idő­szakban különösen hangsúlyoz­ni akarjuk jó viszonyunkat a szocialista országokhoz, ame­lyekkel céljaink és érdekeink is közösek. A baráti szocialista or­szágok, különösen pedig a Szov­jetunió a záloga hazánk bizton­ságának, politikai és gazdasági függetlenségének. Ezért a kom­munisták s dolgozóink döntő többsége egyértelműen vissza­utasítják egyesek vagy csopor­tok szovjet- és szocialistaelle­ncs kirohanásait, amelyekre a köztársaság egyes részeiben sor kerül. A Szovjetunió, mint annak már nemegyszer ta­nújelét adta, mindig a legköze­lebbi és a leghűbb szövetsége­sünk és barátunk volt és marad. A tömeg- és társadalmi szer­vezetek jelenleg hozzálátnak szervezeti felépítésük rendezé­séhez és kitűzik programjaikat. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban, a Csehszlovák If­júsági Szövetségben, valamint a többi társadalmi szervezetben dolgozó kommunistáktól elvár­juk, hogy a dolgozók egységé­nek, s tevékenységük fejleszté­sének érdekében megszilárdít­sák azokat a vívmányokat, amelyeket a szocializmus építé­se folyamán elértünk; hogy megfontoltan alakítják ki szer­vuzeti felépítésüket és prog­ramjukat, melyben kifejezésre kell jutnia dolgozóink érdekel­nek. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnöksége már közölte, hogy a CSKP KB legközelebbi plenáris ülése elé terjeszti a CSKP XIV. kongresszusa előkészítésének javaslatát. Az SZLKP Központi Bizottsága a kongresszus mi­előbbi, de alapos előkészítése mellett foglal állást. Meg kel­lene tárgyalnia az új alkot­mányjavaslatot, jóvá kellene hagynia az új pártalapszabály­zatot a föderáció elve szerint létre kellene hoznia és rendez­nie a pártszerveket és jóvá kel­lene hagynia a szocialista épí­tés távlati tervét a következő Időszakra. Rendkívül Igényes és bonyolult problémákról van szó, amelyek rövid idő alatt és bo­nyolult politikai légkörben nem oldhatók meg. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága a pártszer­veket és a kommunistákat arra fogja vezetni, hogy a párt ak­cióprogramjának valóra váltásá­ból, Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusának és a CSKP XIV. kongresszusának előkészítéséből aktívan és alko­tó módon kivegyék részüket. Az SZLKP Központi Bizottsága fel­hívással fordult a szakszerveze­tek, az ifjúsági szervezetek, a szövetkezeti és egyéb szerveze­tek dolgozóihoz, hogy tudato­sítsák a jelenlegi időszak törté­nelmi jelentőségét, s alkotó­munkájukkal valamennyi mun­kahelyen aktívan segítsenek megvalósítani a szocialista tár­sadalmunk további fejlesztésé­ből ránk háruló feladatokat. S3 1968 . 30. Hogyan haladnak a tátrai építkezések? (CSTK) — A Magas-Tátrában Ki­kezdett 100 beruházási akció kü­zdi 60 rendkívül fontos. További 31-nek pedig az 1970-es sivllág­bajnokság megkezdéséig el kell készülnie. Az idei első negyedévi tervet a kivitelező vállalatok nem egészen 8 százalékra teljesítették. Nagy hiány van szakmunkásokban, fű­képp a szállodaépítkezéseken. Tát­ralomnicon és Csorbán három la­kótelep épül, ezekben helyezik majd el a világbajnokságon részt­vevfi atlétákat. Rendkívüli feladatokat kell megoldani a Magas-Tátrában a közlekedés terén is. Most készül az ú) tátrai repülőtér. A vasúti közlekedés kapacitásának növelé­sére 17 három kocsiból álló sze­relvényt kap a tátrai villamos a következő három év folyamán. Üj kabinos, függövasút épül a Kfipa­taki tóhoz és Soliskóra, továbbá felújítják a Hrebienokra vezető siklót, végül néhány új sífelvonó is épül. Jobb lesz az ebéd az iskolában Bevezetőül szeretnénk leszögezni, hogy hazánkban a 3—18 év közölti gyermekek és fiatalok 40 százaléka veszi igénybe az iskolai étkeztetést. A közétkeztetés e formájában — napi 1 173 UU0 ebéd — Csehszlovákia vezet mind a szocialista, mind a kapitalista rendszerben. Am az évek folyamán az iskolai étkeztetés — főleg az éte­lek minőségét illetően — leromlott, nem felel n;eg sem az egészségügyi szervek, sem a szülők követelményeinek. Tény, hogy az iskolai étkezdék viszonylag alacsonyra szahntt élel­miszervásárlási pénzügyi kerettel rendelkeznek, annak elle­nére, hogy az élelmiszerárak az eltelt évek alatt változtak, nem egy árucikknél emelkedtek. Az iskolai étkeztetés feljavításának kérdése tehát napi­rendre került, a közelmúltban a kormány és a Nemzetgyű­lés is foglalkozott vele a követelményeknek és a népgazda ság lehetőségeinek szempontjaiból mérlegelve a helyzetet. A kormány f. évi február 28-i határozata értelmében a gyer­mekek és a fiatalok közös étkeztetésének legfontosabb kri­tériuma a jövőben a fiziológiai tápérték-norma lesz, amil a gyermekek korcsoportjai szerint szabnak meg. Továbbra is érvényben marad a költségek megtérítésének az az elve, amely szerint a szülők viselik az élelmiszer költségeinek ter­hét, az állam pedig magára vállalja a személyzeti és tárgyi kiadásokat. Azok a gyermekek, akiknek családjában az egy fűre eso jövedelem nem haladja meg a havi 400 koronát, ingyen Tng ják kapni az ebédet. A 401—500 koronáig terjedő egy főre eső jövedelemnél a szülők az élelmiszer árának 50 százalé­kát térítik meg, az 5Q1—7U0 koronás jövedelem esetén 75 százalékát és 700 koronánál magasabb jövedelemnél az élel­miszer teljes árát fizetik. Lássuk csak, hogyan fest ez a gyakorlatban? Az élelmisze­rek mai árából kiinduló számítások alapján a költségmeg­térítés a következe lesz: az óvodás gyermekek szülei a gyer­mek napi háromszori étkezéséért — tízórai, ebéd, uzsonna — 5,50 koronát fugnak fizetni. Az iskolásgyermekek és a fiatalok korcsoportjuk szerint eltérő összeget fizetnek az iskolai étkezdében — vagy diák­otthonban — fogyasztott ebédért. Igy az alapiskola I—V. osztályának tanulói 4,20 koronát, az alapiskola V—IX. osztá­lyos tanulói 4,80 koronát, a középiskolás diákok pedig na­pi 5,20 koronát. A diákotthonokban az egész napi ellátás pénzügyi kerete 14,50 korona lesz. A szülők minden bizonnyal megkönnyebbülve veszik tu­domásul, hogy nem lényeges az emelés, hiszen alig van kü­lönbség a jelenlegi és a leendő ár között. A jövőben az óvo­dákbao — a háromszori étkezésért napi 1,50 koronával, az alapiskolák alsó tagozatán napi 1,20 koronával, a felső tago zaton és a középiskolákban napi 1,60 koronával fizetnek többet a szülők. Dc nem mindenki. Hiszen az alacsonyabb jövedelműek az eddiginél előnyösebb helyzetbe jutnak, míg a magasabb jövedelmű szülők költsége havi 24, illetve 33 koronával növekszik. Nem olyan összeg ez, ami súlyosabban esne a latba. Különösen nem akkor, ha tudjuk hogy gyer­mekünk a befizetett összeg teljes ellenértékét megkapja tápanyagban. A gyermek- és ifjúsági étkezdék részére az egészségügyi étlapokat és recepttárat állított össze. Hivatalos rendelet kö­telezi majd a feni említett étkezdéket ezek betartására. S mi­vel több pénzük lesz élelmiszervásárlásra, nagyobb mennyi­ségben szerezhetnek be sovány húst, tejet és tejtermékeket, zöldséget, gyümölcsöt stb. Várható tehát, hogy szeptember 1-től, amikor ez az árrendezés érvénybe lép, valóban jobb lesz az étkezés a* iskolákban. Feltétlenül szükséges azon­ban, hogy az iskolaorvosok, a szülői munkaközösségek rend­szeresen ellenőrizzék az iskolai étkezdéket, hogy egyes fe­lelőtlen elemek a gyermekek rovására ne élhessenek vissza a helyzettel. —ska—

Next

/
Thumbnails
Contents