Új Szó, 1968. május (21. évfolyam, 120-149. szám)

1968-05-29 / 147. szám, szerda

vetftézetés rehabilitálás követelményének minden fokon a megújhodás, a demokratizálódás folyamata programjának részét kell, hogy képezze. A pártnak feltétlenül le kell számolnia múltjának ezzel a részével, hogy előreléphessen. Társadalmunk szocialista jellegéből adódik, hogy a rehabilitáció követelménye nem vonatkozhat azokra, akiknek a háborút követő években a politikai élet nyilvános megtisztítása sorén távozniuk kellett, mint a klerikális fasizmus kiszolgálóinak. Azokra sem vonatkozhat, akiket a köztársaság ellen felforgató tevékenység miatt elítélték, miután bűnösségüket bebizonyították. A párt a szocialista demokráciára való törekvést nem értelmezi úgy, hogy lemondunk a szocialista forradalom vívmányairól. Teljes egészében jelentkezünk társadalmunk forradalmi változásainak vívmányaihoz: a Szlovák Nemzeti Felkelés örökéhez, a nacionalizáláshoz, az 1948 februári eseményekhez, a mezőgazdaság szövetkezetesítésének végrehajtott programjához és más forradalmi tettekhez, amelyek nélkülözhetetlen feltételei a szocializmus építésének. • • • A társadalmi és a politikai intézmények rendszerében fontos helyet visz a kommunista párt társadalmi helyzetének kérdése. 1948 után* kialakultak a társadalmi egység megszilárdításának,. a pártvezetőség és az állami szervek viszonya megerősítésének objektív feltételei. Ezen a téren a pozitív eredmények mellett a szubjektivista üzelmek következtében komoly deformációkra is sor került, amelyek megbénították az állami és a társadalmi szervek, illetve intézmények társa dalmi és politikai aktivitását. Ennek következtében a párt szervei által deklarált és publicitásban nem szűkölködő össztársadalmi érdeklődés fokozatosan elveszítette össztársadalmi jellegét, megszűnt az össztársadalmi egyetértés. A párt így megnyugtatóan nem teljesíthette alapvető feladatát, nem dolgozhatta ki társadalmunk távlati politikájának olyan koncepcióját, amely elvi alapokra, társadalmunk valamennyi rétegére, egyenlőségére és sajátos érdekel tiszteletben tartására épült volna. A hatalom átvétele utáni időszakban, hatalmi-politikai okokból kifolyólag, szükséges volt a hatalom összpontosítása a pártban. Miután azonban a kizsákmányoló osztályok elveszítették gazdasági és politikai hatalmukat, miután a burzsoá államapparátus helyébe a szocialista állam apparátusa került s nem voltak már a burzsoá politikai nézeteket intézményesen képviselő burzsoá politikai pártok, saját elképzeléseinktől eltekintve mi sem állt annak útjában, hogy a párt fokozatosan átadja a hatalmat a szocialista szerveknek és intézményeknek. Társadalmunk vezető erejeként nem adekváltan módosította az állami, a társadalmi szervezetekhez, valamint intézményekhez fűződő kapcsolatait, s a politikai, társadalmi feladatok teljesítésére, valamint az erők egységesítésére nem biztosított számukra elegendő teret. A párt vezetősége nem tudta megérteni ezt az alapvető történelmi feladatot, különféle formális kifogásokkal élt, amelyek fokozatosan összeálltak a párt vezető szerepével kapcsolatos nézetek konzervatív rendszerévé. A pártvezetés ennek folytán nem tudott a problémák mélyére hatolni még akkor sem, amikor a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongreszszusa után nagyon erősen ösztönözték erre. Mi kommunisták ma tehát az egyik legjelentősebb forradalmi feladat előtt állunk, hogy kidolgozzuk a párt vezető szerepének olyan felfogását, amely megfelelne a társadalmi fejlődés fokának, kifejezésre juttatná és elmélyítené a szocializmus történelmi küldetésének értelmét az adott fejlődési szakaszban — a minden elnyomástól megszabadult emberek társadalmának felépítését. A szocialista társadalom építésének szakasza mér most, 1968-ban, a csehek és a szlovákok önálló állama legújabbkori történetének leghosszabb szakasza. Következetesen elemeznünk es értékelnünk kell az elmúlt időszakban szerzett kedvező és kedvezőtlsn .tapasztalatokat, és így alkotó szellemben kell továbbfejlesztenünk a marxizmus—leninizmus elméleti örökét, amelyet a pár f csakúgy, mfn? á múltban, mosf ís magáénál? vall. Az eddigi tapasztalatok szerint az avantgarde jelleget ma főleg úgy lehet biztosítani, ha a párt szervezeti felépítésének valamennyi szintjén támogatni fogja a koncepciós tevékenységet és nagyobb igényeket támaszt funkcionáriusainak munkájával szemben. Ennek érdekében szükséges nagyobb alkotó önállósággal felruházni az egyes pártszerveket, nehogy csak viszonyaikra alkalmazzák a központi és a magasabb fokú szervek irányelveit, hanem egyben önálló politikai munkára képes intézményekké váljanak. Már elavult az az eddigi meghatározás, hogy Szlovákia Kommunista Pártja Csehszlovákia Kommunista Pártjának szlovákiai területi szervezete. Szükséges, hogy nemzeteink viszonyának új államjogi elrendezése kifejezésre Jusson a szlovákiai pártszervezet felépítésében, funkciójában és munkájának módszereiben. A párton belüli élet égető kérdéseihez tartozik minden kétséget kizáróan a választott szervek és a pártapparátus viszonyának helyes meghatározása. Rendkívül fontos, hogy megfelelő viszony alakuljon ki a választott szervek és a pártapparátus között. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága előtt az a feladat áll, hogy mélyrehatóan kidolgozza általában a pártszervek, valamint az SZLKP Központi Bizottsága munkamódszereivel kapcsolatos kérdéseket. Kívánatos az SZLKP központi bizottsági apparátusa, valamint az alacsonyabb fokú pártszervek apparátusa struktúrájának átépítése, hogy az megfeleljen a magas fokú követelményeknek, a pártmunkával szemben jelenleg támasztott igényeknek. A pártszervek tevékenységének javításával kapcsolatban a közeljövőben bíráló szellemben felül kell vizsgálnunk az eddigi állandó blzcttságok tevékenységét ls. El kell érnünk, hogy kevésbé legyenek reprezentatív jellegűek és jobban felkészüljenek a konkrét jelenségek elemzésére. A jövőben helyes lesz az állandó bizottságok kombinálása az ideiglenes bizottságokkal. amelyeket egyes jelenségek elemzésének kidolgozására alakítanánk. A pártélet demokratizálása és főleg a párt talaján a szocializmus építése tárgyi kérdéseinek megítélése ma elképzelhetetlen a párt čs a tudomány, a párt és általában a kultúra viszonyának tökéletesítése nélkül. Nemcsak a tudomány és a kultúra adminisztratív irányításának kiküszöbölésére gondolunk, hanem arra is, hogy ezeket a szakaszokat bevonjuk a pártpolitika kidolgozásába. A jövőben váljon rendszerré a pártszervek és a tudomány konzultálásának módszere. A tudomány feladatköre nem érhet véget az elemzések és a határozatok előkészítésével, hanem bizonyos értelemben ellenőrző szerepet ls be kell töltenie az egyes határozatok által kiváltott folyamatok figyelemmel kísérésében. Csak Így alakulhat ki és fejlődhet tartósan a tudomány és a gyakorlat, a tudomány és a politika kapcsolata, csak így válhat a szó jó értelmében a politika kulturáltabbá és a kultúra polltikusabbá. Abban az értelemben, hogy a tudomány és a kultúra dolgozói magas fokú elkötelezettséggel munkálkodnak a politika progresszív kibontakoztatásán. A demokratizálódás mozgalmának jelenlegi fellendülési időszakában éppen ennek vagyunk tanúi. Az SZLKP Központi Bizottsága az új politika megvalósítása adta feltételek között gondoskodni fog funkcionáriusainak kellő politikai-szakmai előkészítésével. Ez pedig megköveteli a központi politikai iskola feladat- és szerepkörének kibővítését és fokozatos átszervezését úgy, hogy politikai főiskola színvonalára emelkedjék. A párton belüli demokrácia kibontakoztatása, a párt megismerő tevékenysége tökéletesítése keretében pártunkban létre kell hoznunk a kisebbségben maradó nézetek védelmének biztosítékait. A párttagok informáltsága a párton belüli demokrácia alkotó eleme és feltétele, aminek híján elképzelhetetlen a tagság aktivitása. A párton belüli tájékoztatás eddigi módját tökéletesíteni fogjuk, mégpedig nemcsak az informálás mélységét és gyorsaságát, hanem szélességét és mennyiségét tekintve is. Ebben a vonatkozásban is döntő fontosságú marad a nézetekkel és az álláspontokkal kapcsolatos tájékoztatás hitelességének kérdése. ís ä IfŕsaSatfif levSkénység valamennyi sSáffíszSn. Á'z Szemekben és más munkahelyeken gondoskodni kell a munkafeltételek és a munkakörnyezet javításáról, a munkabalesetek és betegségek lehetőségének eltávolításáról, az üzemi étkezés, a dolgozók munkába szállításának javításáról, a dolgozók munkaidejének jobb kihasználásáról. Szlovákia Komifiunistá Pártja kijelenti, hogy tevékenységét azon feltételek megteremtésére fogja irányítani, amelyek hozzájárulnak politikája alapvető kérdéseinek megoldásához, társadalmunk anyagi és kulturális felemelkedéséhez. És Itt újfent meg kell említeni a nemzeti vagyon és az életszínvonal növekedése közötti összhang elsődlegességét. A gazdaságirányítási rendszer bevezetésével az alkotó nemzeti erőket a szocialista föderáció keretében a baladó integráció szolgálatába állítani Szlovákia gazdaságfejlesztése szempontjából a következő kérdések megoldása a legfontosabb: 1. kidolgozni Szlovákia gazdasága korszerűsítésének koncepcióját; 2. a gazdaságirányítási rendszer bevezetése a gazdasági tevékenység valamennyi szakaszán; 3. a központi gazdasági szervek új Intézményes elrendezése. E feladatok közös nevezője a csehek és a szlovákok, valamint a nemzetiségek viszonyának szocialista elrendezése a föderatív köztársaságban, amelyet egyértelműen elfogadott a CSKP akcióprogramja, a kormány nyilatkozata, az SZNT és az SZLKP állásfoglalása az új államjogi elrendezésről. A szocialista föderáció meggyorsítja társadalmunk fejlődését, megszilárdítja hazánk népeinek egységét és kölcsönös bizalmát. A csehszlovák gazdaság két nemzeti gazdaság integrációja cseh és szlovák nemzeti szervek irányításával, amelynek alapja a közös piac és az egységes pénz. Az így értelmezett gazdasági integráció nem adminisztratív úton, hanem a gazdaságirányítási rendszer elveinek megfelelő népgazdasági racionalitás, a kétoldalú előnyösség alapján fejlődik. A két nemzeti gazdaságot a gazdaságirányítási rendszer következetes érvényesítése, a nemzeti gazdaság fejlesztéséért viselt felelősség kovácsolja össze. Ezek a vonások a szocialista föderációt mint gazdasági-politikai föderációt jellemzik. Szlovákia gazdaságának irányítása továbbá a szocialista vállalatok elvileg új helyzetéből indul ki. Megszűnik az az állapot, hogy a vállalatok az állami alapok operatív gondnokai. Mint vállalkozó személyeknek a piacon eredeti gazdasági jogkörük, és felelősségük van az elért eredményekért. A gazdasági vezetés mellett más formák is keletkeznek, amelyek új módon fejezik ki a szocialista vállalatok tulajdonviszonyait és megteremtik a politikai-gazdasági demokrácia elveit. Az új irányítási rendszer gazdasági szabályaival és a vállalatok új helyzetének elveivel összhangban ét kell értékelni az üzemek vállalati hovatartozását. Az üzemeket nem mindig a gazdasági hatékonyság ismérve alapján csatolták a vállalatokhoz. Vannak szlovákiai vállalatok cseh országrészekben működő üzemekkel és fordítva, amelyek szerepét és helyzetét felül kell vizsgálni és rendezni. A vállalatok önkéntesen, szerződéses alapon fognak társulni. A gazdasági Integráció előnyei — a termelékenység, a rentabilitás, a hatékonyság növekedése — nem korlátozódhatnak csak Csehszlovákia területére. Vállalataink meghatározott tevékenység keretében társulhatnak külföldi partnerekkel is. A vállalati csoportosulás törvényes keretek között fog végbemenni, amely kizárja a monopolizáció. kedvezőtlen következményeit. A gazdasági Jogkör delegálása alulról felfelé történik és nem megfordítva. A vállalatok a kölcsönös gazdasági előnyök alapján, szerződéses formában társulnak. Hasonlóképpen kell eljárni a szövetkezeti vállalkozásban Is. A nemzeti bizottságok által Irányított gazdaságot sújtja ma legjobban a sématikus, adminisztratív eljárás. Ezért erre a területre vonatkozólag ls kl kell dolgozni a gazdaságirányítás elveit: növelni az üzemek vállalkozói szerepét és kezdeményezését és megjelölni a nemzeti bizottságok társadalmi ellenőrző szerepét. A vállalati szféra és a központi irányítás Intézményei két viszonylag önálló terület, amelyek nincsenek alá- és fölérendelt viszonyban. A gazdaságirányítási rendszer következetes érvényesítése megváltoztatja az eddigi ágazati minisztériumi rendszert, amelyet a központi utasítás jellemez. Nem a mostani Intézményes séma átömlesztéséről vagy kiegészítéséről van szó, hanem az adminisztratív módszerek következetes eltávolításáról az Irányítás valamennyi fokán. A nemzeti és központi szervek elrendezésének tiszteletben kell tartania a vállalatok és vállalati tömörülések új helyzetét és a köztársaság nemzeteinek önrendelkezési jogát. A nemzeti és központi szervek jogkörének meghatározása a nemzeti szervekből, mint az államalkotó szuverenitás hordozóiból indul ki. A gazdaság irányításában a nemzeti szervek feladata a nemzeti gazdaságok fejlesztésének optimalizálása. A központi szervek az Integrált csehszlovák gazdaság fejlesztésének optimalizálása irányában fognak hatni. A gazdaságirányítás nemzeti és központi szerveinek meg kell íelelnl az irányítás gazdasági rendszerének. Ezzel kapcsolatban halaszthatatlanul meg kell reformálni a mai központi szervek rendszerét, és a gazdaságirányítási rendszer szellemében új cseh és szlovák nemzeti szerveket kell létrehozni. Annak érdekében, hogy megtörténjék az átmenet az integráció progresszív formáira és a két nemzeti gazdaság saját szervei által történő irányítására, már ebben az évben biztosítani kell a következőket: 1. kidolgozni a szocialista vállalatok helyzetének elveit és az ezzel kapcsolatos törvényes normákat a szocialista vállalkozásra és a vállalati tömörülésre vonatkozólag; 2. továbbfejleszteni a gazdaságirányítási rendszert mtnd egészében, mind a nemzeti-politikai területeken; 3. alkotmánytörvény alapján hozzálátni a föderatív elrendezés megvalósításához a népgazdaságban is; 4. hosszú távra megállapítani Szlovákia gyorsabb gazdaságfejlesztése finanszírozásának módját a cseh országrészekkel történő kiegyenlítődés céljából; 5. a gazdaságirányítási rendszer mielőbbi bevezetése a föderatív elrendezésben megköveteli, hogy a párt- és államigazgatási szervek kidolgozzák a Szlovákia fejlesztése tárgyi problémáival, a gazdaságirányítási rendszerrel és a gazdasági szervek intézményes elrendezésével kapcsolatos munkák harmonogramját. Tudomány, művelődés, kultúra A kommunista párt a tudományt a társadalmi fejlődés és a szocialista építés egyik legfontosabb tényezőjének tekinti. A tudomány, a kultúra, a technika magas fokára kell épülnie az egész gazdasági és politikai életnek. A párt ezért utat nyit a tudomány és a tudományos dolgozók teljes társadalmi elkötelezettségének. A kommunista párt minden tudományt egyformán fontosnak tart. A társadalomtudományok ugyanolyan fontosak, mint a természettudományok és a műszaki tudományok. A tudományos-kutató bázis fejlesztésében a párt fontosnak tartja mind az alapkutatást (főleg az akadémián és a főiskolákon), mind az alkalmazott kutatást és fejlesztést az üzemekben. Illetve