Új Szó, 1968. május (21. évfolyam, 120-149. szám)

1968-05-29 / 147. szám, szerda

vetftézetés rehabilitálás követelményének minden fokon a meg­újhodás, a demokratizálódás folyamata programjának részét kell, hogy képezze. A pártnak feltétlenül le kell számolnia múltjának ezzel a részével, hogy előreléphessen. Társadalmunk szocialista jellegéből adódik, hogy a rehabili­táció követelménye nem vonatkozhat azokra, akiknek a há­borút követő években a politikai élet nyilvános megtisztítása sorén távozniuk kellett, mint a klerikális fasizmus kiszolgálói­nak. Azokra sem vonatkozhat, akiket a köztársaság ellen felforgató tevékenység miatt elítélték, miután bűnösségüket bebizonyították. A párt a szocialista demokráciára való törekvést nem értel­mezi úgy, hogy lemondunk a szocialista forradalom vívmányai­ról. Teljes egészében jelentkezünk társadalmunk forradalmi változásainak vívmányaihoz: a Szlovák Nemzeti Felkelés örö­kéhez, a nacionalizáláshoz, az 1948 februári eseményekhez, a mezőgazdaság szövetkezetesítésének végrehajtott program­jához és más forradalmi tettekhez, amelyek nélkülözhetetlen feltételei a szocializmus építésének. • • • A társadalmi és a politikai intézmények rendszerében fon­tos helyet visz a kommunista párt társadalmi helyzetének kérdése. 1948 után* kialakultak a társadalmi egység megszi­lárdításának,. a pártvezetőség és az állami szervek viszonya megerősítésének objektív feltételei. Ezen a téren a pozitív eredmények mellett a szubjektivista üzelmek következtében komoly deformációkra is sor került, amelyek megbénították az állami és a társadalmi szervek, illetve intézmények társa dalmi és politikai aktivitását. Ennek következtében a párt szervei által deklarált és publi­citásban nem szűkölködő össztársadalmi érdeklődés fokozato­san elveszítette össztársadalmi jellegét, megszűnt az össztársa­dalmi egyetértés. A párt így megnyugtatóan nem teljesíthette alapvető feladatát, nem dolgozhatta ki társadalmunk távlati politikájának olyan koncepcióját, amely elvi alapokra, társa­dalmunk valamennyi rétegére, egyenlőségére és sajátos érdekel tiszteletben tartására épült volna. A hatalom átvétele utáni időszakban, hatalmi-politikai okok­ból kifolyólag, szükséges volt a hatalom összpontosítása a párt­ban. Miután azonban a kizsákmányoló osztályok elveszítették gazdasági és politikai hatalmukat, miután a burzsoá államappa­rátus helyébe a szocialista állam apparátusa került s nem voltak már a burzsoá politikai nézeteket intézményesen kép­viselő burzsoá politikai pártok, saját elképzeléseinktől elte­kintve mi sem állt annak útjában, hogy a párt fokozatosan átadja a hatalmat a szocialista szerveknek és intézményeknek. Társadalmunk vezető erejeként nem adekváltan módosította az állami, a társadalmi szervezetekhez, valamint intézmények­hez fűződő kapcsolatait, s a politikai, társadalmi feladatok teljesítésére, valamint az erők egységesítésére nem biztosított számukra elegendő teret. A párt vezetősége nem tudta megérteni ezt az alapvető tör­ténelmi feladatot, különféle formális kifogásokkal élt, ame­lyek fokozatosan összeálltak a párt vezető szerepével kapcso­latos nézetek konzervatív rendszerévé. A pártvezetés ennek folytán nem tudott a problémák mélyére hatolni még akkor sem, amikor a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresz­szusa után nagyon erősen ösztönözték erre. Mi kommunisták ma tehát az egyik legjelentősebb forradal­mi feladat előtt állunk, hogy kidolgozzuk a párt vezető szere­pének olyan felfogását, amely megfelelne a társadalmi fejlő­dés fokának, kifejezésre juttatná és elmélyítené a szocializ­mus történelmi küldetésének értelmét az adott fejlődési sza­kaszban — a minden elnyomástól megszabadult emberek tár­sadalmának felépítését. A szocialista társadalom építésének szakasza mér most, 1968-ban, a csehek és a szlovákok önálló állama legújabbkori történetének leghosszabb szakasza. Következetesen elemeznünk es értékelnünk kell az elmúlt időszakban szerzett kedvező és kedvezőtlsn .tapasztalatokat, és így alkotó szellemben kell to­vábbfejlesztenünk a marxizmus—leninizmus elméleti örökét, amelyet a pár f csakúgy, mfn? á múltban, mosf ís magáénál? vall. Az eddigi tapasztalatok szerint az avantgarde jelleget ma főleg úgy lehet biztosítani, ha a párt szervezeti felépítésének valamennyi szintjén támogatni fogja a koncepciós tevékeny­séget és nagyobb igényeket támaszt funkcionáriusainak mun­kájával szemben. Ennek érdekében szükséges nagyobb alkotó önállósággal felruházni az egyes pártszerveket, nehogy csak viszonyaikra alkalmazzák a központi és a magasabb fokú szer­vek irányelveit, hanem egyben önálló politikai munkára képes intézményekké váljanak. Már elavult az az eddigi meghatározás, hogy Szlovákia Kom­munista Pártja Csehszlovákia Kommunista Pártjának szlovákiai területi szervezete. Szükséges, hogy nemzeteink viszonyának új államjogi elrendezése kifejezésre Jusson a szlovákiai párt­szervezet felépítésében, funkciójában és munkájának módsze­reiben. A párton belüli élet égető kérdéseihez tartozik minden két­séget kizáróan a választott szervek és a pártapparátus viszo­nyának helyes meghatározása. Rendkívül fontos, hogy megfelelő viszony alakuljon ki a választott szervek és a párt­apparátus között. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága előtt az a feladat áll, hogy mélyrehatóan kidolgozza általában a párt­szervek, valamint az SZLKP Központi Bizottsága munkamód­szereivel kapcsolatos kérdéseket. Kívánatos az SZLKP központi bizottsági apparátusa, valamint az alacsonyabb fokú pártszer­vek apparátusa struktúrájának átépítése, hogy az megfeleljen a magas fokú követelményeknek, a pártmunkával szemben je­lenleg támasztott igényeknek. A pártszervek tevékenységének javításával kapcsolatban a közeljövőben bíráló szellemben felül kell vizsgálnunk az ed­digi állandó blzcttságok tevékenységét ls. El kell érnünk, hogy kevésbé legyenek reprezentatív jellegűek és jobban felkészül­jenek a konkrét jelenségek elemzésére. A jövőben helyes lesz az állandó bizottságok kombinálása az ideiglenes bizottságok­kal. amelyeket egyes jelenségek elemzésének kidolgozására alakítanánk. A pártélet demokratizálása és főleg a párt talaján a szocia­lizmus építése tárgyi kérdéseinek megítélése ma elképzelhe­tetlen a párt čs a tudomány, a párt és általában a kultúra vi­szonyának tökéletesítése nélkül. Nemcsak a tudomány és a kul­túra adminisztratív irányításának kiküszöbölésére gondolunk, hanem arra is, hogy ezeket a szakaszokat bevonjuk a párt­politika kidolgozásába. A jövőben váljon rendszerré a párt­szervek és a tudomány konzultálásának módszere. A tudomány feladatköre nem érhet véget az elemzések és a határozatok előkészítésével, hanem bizonyos értelemben ellenőrző szerepet ls be kell töltenie az egyes határozatok által kiváltott folya­matok figyelemmel kísérésében. Csak Így alakulhat ki és fej­lődhet tartósan a tudomány és a gyakorlat, a tudomány és a politika kapcsolata, csak így válhat a szó jó értelmében a politika kulturáltabbá és a kultúra polltikusabbá. Abban az értelemben, hogy a tudomány és a kultúra dolgozói magas fokú elkötelezettséggel munkálkodnak a politika progresszív kibon­takoztatásán. A demokratizálódás mozgalmának jelenlegi fel­lendülési időszakában éppen ennek vagyunk tanúi. Az SZLKP Központi Bizottsága az új politika megvalósítása adta feltételek között gondoskodni fog funkcionáriusainak kel­lő politikai-szakmai előkészítésével. Ez pedig megköveteli a központi politikai iskola feladat- és szerepkörének kibőví­tését és fokozatos átszervezését úgy, hogy politikai főiskola színvonalára emelkedjék. A párton belüli demokrácia kibontakoztatása, a párt meg­ismerő tevékenysége tökéletesítése keretében pártunkban létre kell hoznunk a kisebbségben maradó nézetek védelmének biz­tosítékait. A párttagok informáltsága a párton belüli demokrácia al­kotó eleme és feltétele, aminek híján elképzelhetetlen a tag­ság aktivitása. A párton belüli tájékoztatás eddigi módját tö­kéletesíteni fogjuk, mégpedig nemcsak az informálás mélysé­gét és gyorsaságát, hanem szélességét és mennyiségét tekintve is. Ebben a vonatkozásban is döntő fontosságú marad a néze­tekkel és az álláspontokkal kapcsolatos tájékoztatás hiteles­ségének kérdése. ís ä IfŕsaSatfif levSkénység valamennyi sSáffíszSn. Á'z Sze­mekben és más munkahelyeken gondoskodni kell a munka­feltételek és a munkakörnyezet javításáról, a munkabalesetek és betegségek lehetőségének eltávolításáról, az üzemi étkezés, a dolgozók munkába szállításának javításáról, a dolgozók munkaidejének jobb kihasználásáról. Szlovákia Komifiunistá Pártja kijelenti, hogy tevékenységét azon feltételek megteremtésére fogja irányítani, amelyek hozzájárulnak politikája alapvető kérdéseinek megoldásához, társadalmunk anyagi és kulturális felemelkedéséhez. És Itt újfent meg kell említeni a nemzeti vagyon és az életszínvo­nal növekedése közötti összhang elsődlegességét. A gazdaságirányítási rendszer bevezetésével az alkotó nemzeti erőket a szocialista föderáció keretében a baladó integráció szolgálatába állítani Szlovákia gazdaságfejlesztése szempontjából a következő kérdések megoldása a legfontosabb: 1. kidolgozni Szlovákia gazdasága korszerűsítésének kon­cepcióját; 2. a gazdaságirányítási rendszer bevezetése a gazdasági tevékenység valamennyi szakaszán; 3. a központi gazdasági szervek új Intézményes elrende­zése. E feladatok közös nevezője a csehek és a szlovákok, va­lamint a nemzetiségek viszonyának szocialista elrendezése a föderatív köztársaságban, amelyet egyértelműen elfogadott a CSKP akcióprogramja, a kormány nyilatkozata, az SZNT és az SZLKP állásfoglalása az új államjogi elrendezésről. A szocialista föderáció meggyorsítja társadalmunk fejlődé­sét, megszilárdítja hazánk népeinek egységét és kölcsönös bizalmát. A csehszlovák gazdaság két nemzeti gazdaság in­tegrációja cseh és szlovák nemzeti szervek irányításával, amelynek alapja a közös piac és az egységes pénz. Az így értelmezett gazdasági integráció nem adminisztratív úton, ha­nem a gazdaságirányítási rendszer elveinek megfelelő nép­gazdasági racionalitás, a kétoldalú előnyösség alapján fejlő­dik. A két nemzeti gazdaságot a gazdaságirányítási rendszer következetes érvényesítése, a nemzeti gazdaság fejlesztéséért viselt felelősség kovácsolja össze. Ezek a vonások a szocia­lista föderációt mint gazdasági-politikai föderációt jellemzik. Szlovákia gazdaságának irányítása továbbá a szocialista vál­lalatok elvileg új helyzetéből indul ki. Megszűnik az az ál­lapot, hogy a vállalatok az állami alapok operatív gondno­kai. Mint vállalkozó személyeknek a piacon eredeti gazdasági jogkörük, és felelősségük van az elért eredményekért. A gaz­dasági vezetés mellett más formák is keletkeznek, amelyek új módon fejezik ki a szocialista vállalatok tulajdonviszonyait és megteremtik a politikai-gazdasági demokrácia elveit. Az új irányítási rendszer gazdasági szabályaival és a vállalatok új helyzetének elveivel összhangban ét kell értékelni az üzemek vállalati hovatartozását. Az üzemeket nem mindig a gazdasági hatékonyság ismérve alapján csatolták a vállalatokhoz. Van­nak szlovákiai vállalatok cseh országrészekben működő üze­mekkel és fordítva, amelyek szerepét és helyzetét felül kell vizsgálni és rendezni. A vállalatok önkéntesen, szerződéses alapon fognak tár­sulni. A gazdasági Integráció előnyei — a termelékenység, a rentabilitás, a hatékonyság növekedése — nem korlátozód­hatnak csak Csehszlovákia területére. Vállalataink meghatáro­zott tevékenység keretében társulhatnak külföldi partnerekkel is. A vállalati csoportosulás törvényes keretek között fog vég­bemenni, amely kizárja a monopolizáció. kedvezőtlen követ­kezményeit. A gazdasági Jogkör delegálása alulról felfelé tör­ténik és nem megfordítva. A vállalatok a kölcsönös gazdasági előnyök alapján, szerződéses formában társulnak. Hasonlóképpen kell eljárni a szövetkezeti vállalkozásban Is. A nemzeti bizottságok által Irányított gazdaságot sújtja ma legjobban a sématikus, adminisztratív eljárás. Ezért erre a területre vonatkozólag ls kl kell dolgozni a gazdaságirá­nyítás elveit: növelni az üzemek vállalkozói szerepét és kez­deményezését és megjelölni a nemzeti bizottságok társadalmi ellenőrző szerepét. A vállalati szféra és a központi irányítás Intézményei két viszonylag önálló terület, amelyek nincsenek alá- és föléren­delt viszonyban. A gazdaságirányítási rendszer következetes érvényesítése megváltoztatja az eddigi ágazati minisztériumi rendszert, amelyet a központi utasítás jellemez. Nem a mos­tani Intézményes séma átömlesztéséről vagy kiegészítéséről van szó, hanem az adminisztratív módszerek következetes el­távolításáról az Irányítás valamennyi fokán. A nemzeti és központi szervek elrendezésének tiszteletben kell tartania a vállalatok és vállalati tömörülések új helyzetét és a köztár­saság nemzeteinek önrendelkezési jogát. A nemzeti és központi szervek jogkörének meghatározása a nemzeti szervekből, mint az államalkotó szuverenitás hor­dozóiból indul ki. A gazdaság irányításában a nemzeti szervek feladata a nemzeti gazdaságok fejlesztésének optimalizálása. A központi szervek az Integrált csehszlovák gazdaság fej­lesztésének optimalizálása irányában fognak hatni. A gazdaságirányítás nemzeti és központi szerveinek meg kell íelelnl az irányítás gazdasági rendszerének. Ezzel kap­csolatban halaszthatatlanul meg kell reformálni a mai köz­ponti szervek rendszerét, és a gazdaságirányítási rendszer szellemében új cseh és szlovák nemzeti szerveket kell létre­hozni. Annak érdekében, hogy megtörténjék az átmenet az integ­ráció progresszív formáira és a két nemzeti gazdaság saját szervei által történő irányítására, már ebben az évben bizto­sítani kell a következőket: 1. kidolgozni a szocialista vállalatok helyzetének elveit és az ezzel kapcsolatos törvényes normákat a szocialista vállal­kozásra és a vállalati tömörülésre vonatkozólag; 2. továbbfejleszteni a gazdaságirányítási rendszert mtnd egészében, mind a nemzeti-politikai területeken; 3. alkotmánytörvény alapján hozzálátni a föderatív elren­dezés megvalósításához a népgazdaságban is; 4. hosszú távra megállapítani Szlovákia gyorsabb gazdaság­fejlesztése finanszírozásának módját a cseh országrészekkel történő kiegyenlítődés céljából; 5. a gazdaságirányítási rendszer mielőbbi bevezetése a fö­deratív elrendezésben megköveteli, hogy a párt- és állam­igazgatási szervek kidolgozzák a Szlovákia fejlesztése tárgyi problémáival, a gazdaságirányítási rendszerrel és a gazdasági szervek intézményes elrendezésével kapcsolatos munkák har­monogramját. Tudomány, művelődés, kultúra A kommunista párt a tudományt a társadalmi fejlődés és a szocialista építés egyik legfontosabb tényezőjének tekinti. A tudomány, a kultúra, a technika magas fokára kell épülnie az egész gazdasági és politikai életnek. A párt ezért utat nyit a tudomány és a tudományos dolgozók teljes társadalmi elkötelezettségének. A kommunista párt minden tudományt egyformán fontosnak tart. A társadalomtudományok ugyanolyan fontosak, mint a természettudományok és a műszaki tudományok. A tudomá­nyos-kutató bázis fejlesztésében a párt fontosnak tartja mind az alapkutatást (főleg az akadémián és a főiskolákon), mind az alkalmazott kutatást és fejlesztést az üzemekben. Illetve

Next

/
Thumbnails
Contents