Új Szó, 1968. május (21. évfolyam, 120-149. szám)

1968-05-29 / 147. szám, szerda

Szlovákia Kommunista Pártja saját szervei és szervezetei valamint a többi szlovákiai dolgozói elé terjeszti akcióprogramját, a Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusáig tartó idöszakpolitikai munkájának programját. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága programjának kidolgozása során tekintetbe vette a CSKP akcióprogramját, Szlovákia eddigi fejlődésének sajátos feltételeit és a szocialista társadalom soronlevő feladatait. Szlovákia Kommunista Pártjának akcióprogramja felöleli Szlovákia fő célkitűzéseit és feladatait. E feladatok fei'lolgozása és valóra váltása lehetővé teszi, hogy Szlovákia természeti és ökonómiai gazdagságával, kulturális fejlettségével és politikai súlyával kifejezettebben részt vegyen az egységes csehszlovák szocialista társadalom általános fejlesztésében. Társadalmunk politikai fejlődése és Szlovákia Kommunista Pártiának célkitűzései A Csehszlovák Köztársaság megalakulása óta eltelt fél évszázadban Szlovákiában számos változás következett be. Nemzedékünk még emlékezik a München előtti köztársaságban a társadalmi felszabadulásért és a nemzeti egyenjogúságért vívott harcra, majd a második világháború idején a hazai reakció és a német fasizmus elleni küzdelemre, amely a Szlovák Nemzeti Felkeléssel, hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításával és 1948- februárjában a dolgozó néppolitikai reakció fölötti győzelmével tetőzött. A felsorolt történelmi tényekből ered az SZLKP forradalmi s nemzeti gondolkodásmódjának és politikájának folyamatossága. A párt ezért hangsúlyozza, hogy a csehszlovák államiság megszilárdítása a szlovákok egységes forradalmi s nemzett érdeke. Ezt az ls bizonyítja, hogy a köztársaságunkban és pártunkban keletkezett ellentétek elterebélyesedésének legfőbb oka 1968 január|áig a szlovák kérdés volt. A szlovák nemzeti szerveknek és a szlovák politikai képviselet politikai jelentőségének lebecsülése gyengítette nemzeteinknek és köztársaságunknak egységét. Csehszlovákia Kommunista Pártja lett az új társadalom építésének döntő ereje. Felelősséget vállalt a cseh és a szlovák nemzet, valamint az országunkban élő nemzetiségek szocialista fejlődéséért. A termelőeszközök társadalmasításával s a mezőgazdaságban a szövetkezetesítés kibontakoztatásával felszámoltuk a kizsákmányoló osztályokat, alapvető társadalmi változásokat eszközöltünk, jelentős gazdasági eredményeket értünk el és emelkedett a nép életszínvonala. Pártunk a háborút követő első évek összetett politikai harcában a társadalmi változások programjával, a nemeztl-demokratikus forradalom vívmányainak és további kibontakozásának védelmével elnyerte a dolgozók túlnyomó többségének bizalmát. A párt 1948 februárjában rátért a szocialista építés útjára. A pártvezetésnek bonyolult bel- és külpolitikai helyzetben, elsősorban a világimperializmus politikai és gazdasági nyomásával szemben kellett helytállnia, egyben a változó termelési viszonyok és a gyorsan módosuló társadalmi szerkezet feltételei között szilárdítania és fejlesztenie kellett az új emberi kapcsolatokat. Bár ebben a szakaszban fejlődésnek Indult a korszerű marxista gondolkodásmód, nem tudta feltárni és mélyrehatóbban elemezni a forradalmi mozgalom sajátos vonásait és szükségleteit. Nem támaszkodott a nemzeti-demokratikus hagyományokra s annak érdekében, hogy elmélyítse a társadalmi osztályok és csoportok, a nemzetek és a nemzetiségek dialektikus egységét. A szocializmus elméletének vulgarizálása akkoriban visszatükröződött a párt szerveinek és a politikai intézményeknek a tevékenységében. Ez kialakította annak feltételeit és táptalaját, hogy a politikában, a gazdaságban és a kultúrában ls érvényesüljenek és elburjánozzanak a dogmatikus nézetek, felfogások. A marxista gondolkodásmód így nálunk kezdte elveszíteni alkotó jellegét a keresés és a megismerés helyett inkább az adott gyakorlat megindoklásában látta feladatát. Az akkori pártvezetés ezért sem tudta Idejében felismerni annak objektív szükségét, hogy a tervezés és a társadalomirányítás direktív módszereitől fokozatosan térjünk át a demokratikus formákra és módszerekre. Ellenkezőleg, a pártvezetés ezeket a direktív módszereket a szocializmus építésének egyedüli változataként kezelte. Fokozatosan lelohadt a nép februári eseményeket követő lelkesedése és elterjedt a közügyek bürokratikus-adminisztratív intézése. A társadalmi fejlődés nehézségeit és fogyatékosságait sok esetben szabotázsnak, nem egyszer a párton belüli ellenség hatásának tudták be, ami úgyszintén áldatlanul befolyásolta az emberek sorsát, s gondolkodásmód alkotó Jellegét, a pártban, az államban és a társadalmi szervezetekben a demokratikus elvek érvényesülését, ami nélkül a társadalmi haladás elképzelhetetlen. A gazdasági nehézségek, és a problémákat adminisztratív módon megoldó politikai gyakorlat fokozatosan feszültséget váltott ki a társadalmi osztályok és rétegek, valamint a nemzetek és a nemzetiségek között. Ennek során csökkent a szlovák nemzeti szervek súlya az állam politikájában. A szlovák politikai képviselet szerepe megnyirbálásának velejárója volt az SZLKP vezetőségében a burzsoá nacionalizmus ellen folytatott kampány. Még ettől is fontosabb, hogy Szlovákia Kommunista Pártjában megszakadt a szlovák politika kontinuitása. Ennek folytán ma, Csehszlovákia Kommunista Pártja akcióprogramjára támaszkodva, feladatunk kidolgozni Szlovákia olyan szocialista programját, amely egyben hozzájárulna ahhoz, hogy az SZLKP a csehszlovák szocialista politika aktív, alkotó politikai erejévé váljon. A szocializmus feltételei közötti osztályharc állandó kiéleződéséről s az osztályellenségnek a pártba furakodásáról szóló nem marxista tézis lett az SZLKP-ban megbújt ún. burzsoá nacionalisták elleni kampány elméleti bázisa. Ez a kampány arra volt hivatva, hogy az egyenjogúság elve hordozóinak, híveinek hitelét rontsa s gyakorlatilag elutasítsa azokat az államjogi rendezéssel kapcsolatos nézeteket, amelyek még a felkelés idején kikristályozódtak, s azokat később a kassai kormányprogram is megerősítette. Fokozatosan megnyirbálták a szlovák nemzeti szervek hatáskörét, csökkentették Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának s az egész SZLKPnak a szlovákiai politikai életben betöltött szerepét. Meghamisították a Szlovák Nemeztl Felkelés történetét, alábecsülték a szlovák nép hozzájárulását Csehszlovákia felújításához, s mesterségesen összetákolták azt a tézist, miszerint Szlovákia köztársaságunk gyönge pontja. A szlovák kérdést egyoldalúan csupán arra a kérdésre korlátozták, hogy gazdasági színvonalát a cseh országrészek színvonalára kell emelni, de ugyanakkor csak korlátozott jogkörrel rendelkeztek azok a szervek, amelyeknek ezt a kiegyenlítődést kl kellett volna eszközölniük. Szlovákia Kommunista Pártjának vezetősége, különösen Csehszlovákia Kommunista Pártjának XII. kongresszusa után, ~ 4 \ ínég Jobban vegyék kl részüket' ábből, ami társadalmünktíán általában történik, teljes mértékben vegyenek részt társadalmunk gazdasági, kulturális és politikai fejlesztésében. A nemzetiségi iskolák nevelő-oktató tevékenységének további tökéletesítésével összhangban kl kell dolgozni a magyar és az ukrán tannyelvű másodfokú iskolák hálózata kiépítésének tervét s tekintettel az említett iskolák körében szükséges tanító sajátos küldetésére s a nevelés célkitűzéseire, tartalmilag is tökéletesíteni kell az oktatást. A dolgozók művelésének terén fokozott figyelmet kell szentelni különösen az érettségi utáni és posztgraduális tanulmányi rendszer kiépítésének, érvényesítvén azt az alapelvet, hogy az ilyen oktatás szakmai részéért teljes mértékben az iskolaügyi tárca felelős. A nevelő és oktató tevékenység nemzeti és társadalmi jelentőségű. Az iskolarendszer növekvő feladatai megkövetelik a tanítók különleges helyzetének biztosítását, a róluk való gondoskodás elmélyítését, tekintélyük emelését, anyagi és munkafeltételeik megjavítását. Ezt elsősorban az Illetékes állami szerveknek és a nemzeti bizottságoknak kell biztosítaniuk. A tanítók lakáskérdését fontos politikai kérdésként sürgősen megoldom azzal, hogy az állami lakásépítés keretében elsőbbséget élvezve Jutnak lakáshoz, előnyös állami kölcsönhöz jutnak stb. Be kell tartani azt az elvet, hogy komplex iskolákat építsenek tanítói lakással együtt. Továbbá meg kell oldani az összes fokú oktatók szociális és orvosi ellátását, járadékbiztosítását úgy, hogy ez összhangban legyen munkájuk társadalmi kihatásával és jelentőségével. Ezzel egyidejűleg meg kell teremteni az oktatási rendszer továbbfejlesztése biztosításának feltételeit, s ösztönözni kell az Ifjúságot, hogy legfejlettebb részéből menjenek tanítói pályára. Kl kell építeni a tanítók gyakorlati továbbképzésének rendszerét, és pontosabban meg kell Jelölni a főiskolákon képzett tanárok profiljával szemben támasztott igényeket. Gyorsan be kell fejezni a szlovákiai oktatási és művelődési rendszer hosszú érvényű fejlesztésén végzett munkálatokat. A beruházási eszközöket úgy kell előirányozni, hogy elsősorban a romos Iskolaépületeket pótolják megfelelőkkel, nehogy harmadik oktatási műszakot is be kelljen vezetni, s fokozatosan a második oktatási műszakot is csökkenteni kell. A szlovákiai iskolarendszer irányításában érvényesíteni kell azt az elvet, hogy ezen a szakaszon a szlovák nemzeti szervek teljes mértékben betöltik a központi irányító szervek funkcióját. Érvényesíteni kell az iskolarendszer komplex Irányításának elvét, erősíteni kel az iskolaigazgatási szervek szerepét az oktatási rendszer anyagi és műszaki fejlődésének biztosításában, konkrét intézkedésekkel hatékonnyá kell tenni az oktatási-nevelési folyamat és az iskolai munka irányítását, s e célból növelni kell az Iskolaigazgatók és a tanfelügyelők szerepét és felelősségét. A Szlovák kultúra ma széles, világnézeti és művészeti szempontból differenciált egységet alkot, amelyet a szocializmushoz és annak humanista tartalmához való pozitív viszony egyesít. A mai életvalósággal kapcsolatban keletkező, s az eddigi társadalomfejlődésnek itthon és világszerte megfelő értékek öszszességéröl van szó. Ez modern, ugyanakkor azonban nemzeti kultúra, amelynek része van az egész társadalom életének humanizálásában. A CSKP XIII. kongresszusán a szocialista kultúra továbbfejlesztésének égető kérdéseivel kapcsolatban hozott határozat politikai lépés volt a kultúra ilyen értelmezése felé. E határozat nem következetes betartása, s főként a kultúra terén történt bizonyos adminisztratív beavatkozások, ellentétek szítása a munkásság és a művészek között stb. kedvezőtlen következményekkel Járt. Szlovákia Kommunista Pártja nagyra értékeli azt a tényt, hogy politikáját a szlováK kultúra legjobb erői támogatták és támogatják. Méltányolja azt a kezdeményezést és aktivitást, amelyet a kulturális és művészeti dolgozók a szocializmus progresszív modelljének kivívásában tanúsítanak. Az írók és más művészek társadalmi aktivitása nem csupán az utóbbi hónapok jelensége, hanem számos becsületes kulturális dolgozó évek óta kifejtett tudatos erőfeszítése annak érdekében, hogy a társadalom életében és a művészi munkában maradéktalanul érvényesüljenek az Igazi szocialista alapelvek. A párt kulturális politikájának dialektikus egységet alkotó két alapvető feladatot kell teljesítenie: meg kell teremtenie a feltételeket az alkotó munka szabad kibontakozására, egyidejűleg biztosítania kell annak feltételeit, hogy a kultúra és a művészet a legáltalánosabban érvényesüljön az egész társadalom 1* életében. Jelenleg az a fontot, bogy a kulturális politikának ofyán modelljét alakítsuk kl, amely megfelel a szocializmus művészeti, kultúrális minőségi eredményeinek. A párt tiszteletben tartja a művészi alkotás szabadságát, továbbá tiszteletben tartja azt a jogot, hogy a művészi alkotások hozzáférhetők legyenek. A művésznek joga van arra, hogy maga határozza meg viszonyát a művészet társadalmi feladataihoz, maga válassza meg művészi kifejező eszközeit és módszereit. A szlovák kultúra és tájékoztatás továbbfejlődésének feltétele a föderatív államjogi rendezés. A két nemzeti kultúra egyenlőségének elismeréséből következik annak szükségessége, hogy meg kell teremteni a lehető legjobb feltételeket a cseh és a szlovák kultúra fejlesztésére. Ez vonatkozik a kulturális intézmények, tömegtájékoztatási eszközök, az iskolarendszer egész hálózatára stb., ugyanakkor a szlovák kultúra vllágérvényesülésének lehetőségeire ls. Az egész csehszlovák kultúra érdekében tekintetbe kell venni az eddigi csehországi és szlovákiai kulturális fejlődés egyenlőtlenségét. Egyidejűleg koncepciósán meg kell oldani Csehország és Szlovákia kultúrális értékeinek cseréjét ls. Ugyanígy biztosítani kell a nemzetiségek kultúrájának teljes kibontakozását is, s e téren hasonló alapelveket kell betartani, mint amilyenek a cseh és a szlovák kultúrára vonatkoznak. A nemzetiségek kulturális szövetségei az állami szervek vezetésével gondoskodjanak nemzetiségük társadalmi és kulturális életének kibontakozásáról, csehszlovák államiságra és szocialista hazafiságra neveléséről. Tekintélyükkel és befolyásukkal hassanak oda, hogy az államnyelvek közvetítésével sajátítsák el a cseh és a szlovák kultúra minden értékét. A tudomány és a kultúra sajátos jellegének a művészlességgel hatványozott kulturáltságban kell megnyilvánulnia. A szocialista kultúra harmónikus fejlődése ezért a tudományos-műszaki művészeti intézményeken kívül művészeti szövetségek létezését is feltételezi. A kommunista művészek a leghivatottabbak arra, hogy a művészeti szövetségek talaján juttassák kifejezésre és biztosítsák — a művészet adott terén — pártunk politikáját. A művészeti szövetségeknek a Nemzeti Front teljes jogú szerveivé s az SZNT Művelődés- és Tájékoztatásügyi Megbízotti Hivatalának partnereivé kell változniuk és mint olyanoknak a társadalom érdekeit kell szem előtt tartaniuk. A művészeti szövetségek belső felépítését úgy kell Idomítani, hogy a lehető legjobban megfeleljen az egyes művészeti ágak szükségletelnek, és biztosítsa rugalmas együttműködésüket az államigazgatás irányító szerveivel. A művészi munka szabad fejlődését, a kultúra és a művészet sokoldalú társadalmi érvényesülését elősegítő lehető legjobb feltételek megteremtésének alapja a kulturális területen működő különféle eszközök bonyolult mechanizmusának hatásos irányítása. Az a helyzet, hogy a kulturális értékek elosztása a meglevő Intézményeken keresztül szöges ellentétben van megújhódási folyamatunkkal. Felül kell vizsgálni a monopol helyzetű elosztó szervezetek, mint például a Slovenská kniha, a Postai Hírlapszolgálat stb. tevékenységét és létjogosultságát. A párt komolyan felhívja a figyelmet a kultúra elüzletlese désének veszélyére, ami nemcsak a kiadóvállalatok könyvkiadási politikáját, hanem gyakran a könyvtárak vásárlási politikáját is befolyásolja. Ez ellen az általánosan elismert nemzeti kulturális értékek kiadásának, népszerűsítésének és elosztásának megfelelő anyagi biztosításával kell védekezni. Az SZLKP Központi Bizottsága célszerűnek tartja a nemzeti díjak felújítását, tartozzék közéjük a Ľudovít Stúr újságírói díj is, hogy értékelni lehessen a kultúra és a tudomány terén elért jelentős szlovákiai sikereket. A Művelődés- és Tájékoztatásügyi Megbízotti Hivatal szenteljen fokozott figyelmet a dolgozók, főként az ifjúság esztétikai nevelésének, továbbá a szlovák művészet rendszeres és céltudatos propagálásának közös államunkban; a szlovákiai kulturális fejlődés kérdéseinek, nyújtson segítséget új kulturális intézmények létesítésében, és fokozza gondoskodását Szlovákia művészeti, történelmi, kulturális műemlékeiről ős természeti emlékeiről. A szimmetrikus modell bevezetésével kapcsolatban létesítsenek Szlovákiában további kulturális központokat. Szlovákia Kommunista Pártja biztosítja, hogy létrejöjjenek a szlovák kultúra külföldi bemutatásának, a szlovák kultúra és a nagyvilág lehető legszélesebb kapcsolatainak feltételei. Delimitáciőról van szó és arról, hogy a külföldi kapcsolatok érdekében új Intézmények létesüljenek, s ezeket a szlovák nemzeti szervek irányítsák. Egyidejűleg meg kell oldani a i «