Új Szó, 1968. május (21. évfolyam, 120-149. szám)

1968-05-03 / 122. szám, péntek

A békés együttélésre törekszünk A CSEMADOK CSALLÓKÖZI FÁBRY ZOLTÁN KLUBJÁNAK HATAROZATA 1 Feltétlenül helyeseljük a • CSEMADOK Központi Bi­zottságának 1968. március 15-én az Oj Szőban közölt állásfogla­lását. Ezt az állásfoglalást igyekszünk környezetünkben minél hamarabb megvalósítani és ténykedésünket az állásfog­lalás szelleméhez Igazítjuk. 2 A Szlovák írószövetség • Magyar Tagozata vezető­ségének az Irodalmi Szemle 1968. negyedik számában meg­jelent álláspontját helyesnek és igazságosnak tartjuk. Kérjük a magyar értelmiség ezen élhar­cosait, hogy ténykedésüket to­vábbra is fáradhatatlanul foly­tassák a szocialista demokrácia és a humanizmus jegyében. 3 Mély elismerésünket fe­• jezzük ki az 0] Szó és az Oj Ifjúság szerkesztőinek és munkatársainak, akik fáradtsá­got nem kímélve, az országunk­ban megindult demokratizálódá­si folyamatban a csehszlovákiai magyar közleményt a szocialis­ta humanizmus szellemében he­lyesen tájékoztatják és a nem­zetek közötti békés együttélés egyedül helyes útján vezetik. ij Mély elismerésünket fe­^• jezzük ki azoknak az íróknak, politikusoknak és pol­gároknak, akik cikkeikkel, be­szédeikkel és cselekedeteikkel a békés együtttélés felelős mun­káján fáradoznak. Ugyanakkor nemzetiségre való tekintet nél­kül határozottan elítélünk min­denkit, aki a demokratikus jo­gok birtokában az emberi jo­gok ellen tör. Elítélünk minden­kit, ugyancsak nemzetiségre való tekintet nélkül, aki a szlo­vákokkal való együttélésünket, demagóg uszítással, hazug jel­szavakkal, a tények ferdítésé­vel, szóban vagy írásban veszé­lyezteti. Kérjük törvényhozó testületünket, hozzon olyan de­mokratikus intézkedéseket, amelyek megakadályozzák a népek egymás közötti gyalázko­dását, és hazug, ellenséges pszi­chózis keltését. C Mindnyájan egyöntetű­en a Csehszlovákia Kom­munista Pártja által meghirde­tett Akcióprogram lelkes hívei vagyunk. Kötelezőnek érezzük annak részletes tanulmányozá­sát és polgártársainkkal való megismertetését. Igyekezni fo­gunk annak minden pontját megvalósítani, arra másokat is biztatni fogunk. Védeni fogjuk és áldozatok árán is megóvjuk a szocialista demokrácia és az emberi méltóság gondolatát. Kérjük a CSEMADOK Központi Bizottságát, hogy ténykedésével mozdítsa elő az akcióprogram megvalósulását és munkáját hassa át annak szelleme. Ebben a munkájában a CSEMADOK Központi Bizottsága feltétlenül számíthat a csehszlovákiai ma­gyarság öntudatos, fegyelmezett százezres tömegeinek támogatá­sára. 6 Mi a dunaszerdahelyl • Járás politikai vezetését a múlt eredményei alapján bi­zonyítottan Jó kezekben látjuk. Elítéljük és koholmánynak tart­juk a sajtóban megjelent rágal­mazó cikkeket polgárainkkal és a járási pártvezetőség funkcio­náriusaival szemben Párttagság­ra való tekintet nélkül a továb­biakban méginkább támogatni fogjuk őket felelős munkájuk-' ban. 7 Kérjük a CSEMADOK • Központi Bizottságát, fe­jezze ki a köztársaság elnöké­nek, a kormánynak, a Nemzet­gyűlésnek, a Szlovák Nemzeti Tanácsnak, Csehszlovákia és Szlovákia Kommunista Pártjá­nak a csallóközi magyarság szo­lidaritását és lojalitását. Fejez­ze ki államhüségünket és elha­tározott szándékunkat részt venni mind a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság védelmé­ben, mind annak szocialista-de­mokratikus építésében. Egyen­jogúságunk következetes elis­merésével, nemzeti kultúránk, hagyományaink, gazdasági ér­dekeink figyelembevételével és méltányolásával Csehszlovákia édes hazánkká válik, mi pedig hűséges polgáraivá. (Jóváhagyták az 1968. április 25-én Dunaszerdahelyen meg­tartott nyilvános közgyűlé­sen.) M AJ U S 8-TOL - 12-1 G: a Csehszlovákiai Magyar Könyv Hete Üj színfolttal gazdagodik kulturális életünk. A TATRAN Könyvkiadó Ma­gyar Üzeme, a Szlovákiai írószövetség magyar tagozata, a CSEMADOK járási titkárságai és a Slovenská kniha ke­rületi igazgatóságai — május 8-tól május 12-ig — megrendezik a Cseh­szlovákiai Magyar Könyv Hetét. A nagyméretűnek Ígérkező esemény al­kalmából a magyarlakta városok és falvak közül mintegy 500-ban árusí­tással összekapcsolt könyvkiállítást, emellett — a csehszlovákiai magyar írók részvételével— a járási székhe­lyeken és a magyar tannyelvű közép­Iskolákban irodalmi vitadélutánokat, író-olvasó találkozókat rendeznek. Az első ízben megtartásra kerülő akció iránt máris nagy az érdeklődés. A Csehszlovákiai Magyar Könyv Hete alkalmából a csehszlovákiai magyar Írók az alább felsorolt városokban vesznek részt író-olvasó találkozókon, és dedikálják a felállított könyvsát­rakban a könyveiket: Nyitra: (Egri Viktor, Bárczi István, Lovicsek Béla). Dunaszerdahely: (Sza­bó Béla, Ozsvald Arpád, Batta György). Rozsnyó: (Rácz Olivér, Gyur­csó István, Laczkóné Kiss Ibolya). Kassa: (Monoszlóy Dezső, Gyüre La­jos, Turczel Lajos). Rimaszombat: [Do­bos László, Petrik József, L. Gály Ol­ga). Terebes: (Duba Gyula, Török Ele­mér, Cselényi László). Gálánta: (Csan­da Sándor, Dénes György, Nagy Irén). Komárom: (Ordódy Katalin, Zs. Nagy Lajos, Tőzsér Árpád). Losonc: (Veres János, Sirakó Tibor, Szőke József). Lé­va: (Gál Sándor, Csontos Vilmos, Mács József). Érsekújvár: (Petrőci Bálint, Farkas Jenő, Tóth Elemér). Bratisla­va: (Dávid Teréz, Bábi Tibor, Kulcsár Tibor). A szervezők a Csehszlovákiai Ma­gyar Könyv Hetét azzal a céllal ren­dezik meg, hogy fellendüljön szellemi életünk, népszerűsítsék a csehszlová­kiai magyar irodalmat, szorosabbá fűzzék az írók és az olvasók közötti viszonyt és megismerkedjenek az ol­vasók igényével. A siker érdekében mind az írók, mind a rendezők megértést és sok tá­mogatást várnak az olvasóktól, a ma­gyar könyv falun és városon élő ba­rátaitól. (b) Fájdalmak s panaszok az új lakótelepen Nagykaposon az új la­kótelepen kaptunk lakást. Alig vártuk már, hogy beköltözhessünk. De örö­münkbe egyhamar üröm vegyült. Rengeteg hiba volt a lakásokban. Rosz­szul fűtöttek, nem volt tiszta vizünk. Az ablakok — ajtók mellett nagy hézagok vannak (erről szerkesztőségünknek fényképet is küldött Kis­si elvtársi (A szerk. megj.j. A szomszéd WC­jének szellőzőcsöve az én WC-be torkollik. Hogy ez mit Jelent, azt nem kell külön leírnom. De nemcsak én panaszkod­tam, panaszkodott a töb­bi lakó ls. Valamit ugyan a házkezelőség már meg­javított, sajnos a na­gyobb hibák még mindig szakemberre várnak. De meddig? KISSI ISTVÁN Pertenyik vagy Királyhelmec? A terebesi Járás Perbenyik községének egyik furcsasá­ga, hogy vasútállomásán (lásd képünket) a Kráľov­ský Chimec felirat dísze­leg. F.zt a község lakossá­ga több ízben kifogásolta. Legutóbb LENGYEL LÁSZLÓ írta meg szerkesztőségünk­nek ezt a nemtetszést ki­válté dolgot. A többi között rámutat arra, hogy az állo­más közvetlenül Perbenyik községben van, amelyet át­szel a vasútvonal, mig Ki­rályhelmec Innen Jö két és tál kilométernyire fekszik. Az állomás helytelen elne­vezése már nem egy utast megtévesztett, és felesleges gyaloglásra kényszeritett. Bírálja továbbá azt, hogy több perbenyik! üzem posta­fiókja Királyhelmecen van, ami számítása szerint éven­te hozzávetőleg 36 000 ko­rona felesleges többletki­adást idéz elő. Lengyel LászIA hivatko­zik arra is, hogy a terebesi JNB ez év februárjában Ja­vasolta a kelet-szlovákiai KNB-nek az állomás nevé­nek megváltoztatását Per­Nagyon porosak az utcák Ha Szlovákiában verseayt hirdetnénk a „legporosabb város" büszke elmért, Lo­sonc bizonyára előkelő he­lyet foglalna el a verseny­ben. Egy-egy autó után ha­talmas porfelhő kavarog, az emberek szája, szeme, füle megtelik a finom por­ral. Reggelenként locsolják ugyan az utcákat, — azt sem mindegyiket — de ez vajmi keveset ér. Nyáron a melegben az emberek szin­te menekülnek az utcákrél. De meddig kell még a lo­sonciaknak nyelniük a port? Nein lehetne mégis valamit tenni? RfiH TIBOR benylk-Klrályhelnecre. Vé­leménye szerint ez sem lo­gikus és elfogadható, hi­szen a nemzeti bizottsági irányelvek gyűjteménye világosan meghagyja, hogy az új vasútállomások annak a községnek, nevét viselik, amelynek területén feksze­nek. Egy hasonlé esetet Is megemlít. A Modra-Senkvi­ce-i vasútállomást (a két községnek hasonló problé­mája volt) átnevezték Senkviuére. Kérjük az ille­tékesek állásfoglalását az­zal a kéréssel kapcsolat­ban, hogy Perbenyik község állomását nevezzék el Per­benylknek. ( —) Fémplasztik építkezés A Magasépítő Vállalat besztercebá­nyal igazgatóságán aziránt érdeklő­dünk, mennyiben csökkenthető a be­fejezetlen építkezések száma a műsza­ki fejlesztés útján. Dr. J. Fehér, az ér­tékesítési osztály vezetője szerint a műszaki fejlesztésben a legjelentő­sebb mozzanat jelenleg a fémplasztik építést módszerek meghonosítása. E módszerrel tavaly a területi székhe­lyen művelődési házat építettek, je­lenleg Hliník nad Hronom-ban az ot­tani gépgyár adminisztratív épületét építik így. Idén számos további épít­kezést kezdenek meg e gyors mód­szerrel, ám Így ls csupán elenyésző arányban részesül a műszaki fejlesz­tésnek ez a módja a munkálatokon. A fémplasztik építési módszerrel kö­zelebbről a hlinfki gépgyári építkezé­sen ismerkedünk meg. A kísérleti építkezésen sok magyar épitőmunkás­sal találkozunk. Agócs Gyula, Jakab Zoltán, Lukács János és a többiek a legjobbak közé tartoztak, azért kerül' tek az újszerű építési mód úttörői kö­zé. Oráč építésvezető és Stelcl mes­ter tájékoztatása szerint nagyságát tekintve Szlovákiában egyedülálló kí­sérlet ez az új módszerrel. Először az acélvázat építették fel, s ezt most alu­mínium lemezekkel borítják. Belülről hőszigetelő betét kerül a fémfalakra műanyagból, kívül pedig az alumíniu­mot korrózió elleni réteggel vonják be. A vékonyfalú alumíniumletnezek­kel egyszerre két emeletet burkolnak be. A fémpanelek behelyezését csu­pán két ember végzi — ezért is nevez­ték el az eljárást „kétszemélyes tech­nológiának". Hasonló épület elkészí­tése hagyományos módszerrel kb. két évig tart. A fémplasztik elemek alkal­mazása annyira meggyorsítja a szere­lést, hogy az építési Idő a felére csökken. A besztercebányai Magasépítő Vál­lalat most fémplasztik elemeket gyár• tó telepet létesít, hogy a módszert nagyobb arányokban alkalmazhassák. A jelenleg leggyorsabbnak ígérkező építési módszer bizonyára elnyeri a beruházók tetszését is, mert az aránylag rövid építési határidő mellett az ilyen irodaépületek (s a jövőben talán la­kóházak is) több előnyt nyújtanak. Legjelentősebb közülük az, hogy a he­lyiségek válaszfalai egyszerű módon áthelyezhetők, úgyhogy a belső térsé­get tetszés szerinti méretű és számú helyiségre lehet osztani. (vil.) — Kérek egy olyan negy­venkettes cipőt. — Olyanból kérem csak negyvenhármas és nagyobb van. De tessék ilyet venni, ebből van negyvenkettes. — Köszönöm, nekem ilyen nem kell. Viszont itt a bará­tomnak tetszik. Neki azonban negyvennégyes lába van. — Jaj, kérem, abból pedig a negyvenkettes a legnagyobb. Ilyenből csak kis számok, olyanból csak nagy számok vannak. — Hát akkor nagyon sajná­lom. Viszontlátásra. ... Mivel hasonló párbeszéd a cipőboltokban Igen gyakran el­hangzott tavaly, a cipőkereske­delem nem teljesítette a tervét. Csak a közép-szlovákiai kerü­letben 17 millió 700 ezer koro­na árban maradt a raktáron ci­pő, mert vagy a száma, vagy a fazonja nem „stimmelt". Ugyan­ebben a kerületben a készruha­kereskedelem hasonlóképpen közel tízmillióval maradt a terv Piac, d irányszámai mögött. Itt a te­szil-ruhafajták választékának hiánya, gyermekruha hiány és női divatcikkek hézagos válasz­téka okozta az elmaradást. A jelenségekben, hogy vala­mely kereskedelmi szervezet nem teljesíti tervét — nem len­ne semmi különös. A furcsaság akkor tárul elénk teljes gro­teszkségében, amikor a tervet nem teljesítő kereskedelmi vál­lalatok eredményei mellé oda­tesszük a nekik árut szállító gyárak tervteljesítési adatait. Ugyanis mind a cipőipar, mind a ruhaipar igenis teljesítette a tervét. A vizsgált kerületben a la­kosság jövedelme tavaly 7 szá­zalékkal nőtt az előbbi évhez viszonyítva, ám a kiskereske­delmi forgalom csupán 5,1 szá­zalékkal. Igaz, hogy a kereske­delem az egy év előttihez vi­e gyenge szonyítva nagyobb összegért vett át árut az Ipartól, azon­ban a növekedés nem áru-egy­ségekben, hanem csupán pénz­ben mutatható ki. Ez azt jelen­ti nagyobb összegért ugyanany­nyit vásároltak — tehát drá­gábban ... Nem véletlen, hogy a kerület Iparvállalataiban az ellenőrzés tavaly 12 millió 300 ezer korona jogosulatlan nye­reséget tárt fel. A vázolt helyzet eredménye egy csúcsteljesítmény: az utób­bi öt évben a lakosság taka­rékbetétjei a legmagasabbra tavaly szöktek fel. A betét­könyveken 3 milliárd 174 mil­lió korona halmozódott fel, ami 34 százalékos növekedést je­lent. Fantasztikus összeg — egy főre ebből 2296 korona Jut, még akkor is, ha beleszá­mítjuk a csecsemőket és mind­azokat, akiknek semmilyen be­vagy! tétjük sincsen. Óriási összegek­re duzzadtak az úgynevezett célbetétek. A legtöbb a gépko­csikra félretett pénz — közel félmilliárd korona. Ezen kívül 12 ezer lakásra, ugyanannyi lakberendezésre és 11 ezer csa­ládi házra spórolnak az embe­rek a kerületben. Mindezek ki­elégítetlen igények. Sem az au­tóipar, sem az építőipar, s fő­leg az építőanyagipar nem ké­pes kielégíteni az igényeket. A jelenség magyarázatát ke­resve megfigyelhetjük: az ipari üzemek bruttó Jövedelme (te­hát az ősszeg, amelyből a fize­tések alakulnak) csupán fele­részben (50,9 százalék) jött lét­re a termelés növelése folytán. A többi anyagmegtakarítások és egyéb források eredménye. A lakosság bevételeinek alaku­lásán megfigyelhetjük, hogy a gazdasági ösztönzők már javá­ban hatnak. De nagyrészt csak egyoldalúan. Kevésbé hatnak a megkívánt termelés növelésére, mint a bevételekre. Ellentmon­dásos helyzet alakult ki: egy­időben növekedett a vásárlóerő, de a piac nem idomult az új helyzethez. A vállalatok Jöve­delme tehát nyilvánvalóan nem a piac követelményeinek kielé­gítése álapján alakult ki. A vál­lalatok továbbra is a „muta­tók" teljesítésében érdekeltek, s nem a követelmények kielé­gítésében, ahogy azt a piac normális működése megköve­telné. Nem célunk, hogy egyetlen kerület adataiból messzemenő következtetéseket levonjunk. Annyi azonban megállapít­ható, hogy az új irányítási rendszer következetlen érvényesítése éppoly visszavá­gásokat hoz létre, mint amilye­neket a direktív irányítás ho­zott. VILCSEK GÉZA

Next

/
Thumbnails
Contents