Új Szó, 1968. május (21. évfolyam, 120-149. szám)

1968-05-21 / 139. szám, kedd

NINCS MEGOLDÁS? A minap Kamen István nagymácsédi lakostól (galántai járás) panaszlevél érkeze** szerkesztőségünkbe. Kamen bácsi 78 éves, beteg, megtűrt, magatehetetlen öreg ember. Egyedül az udvarra sem tud kimenni, felesége kísérgeti és vigyáz rá. — Nem hagyhatom egyedül — ismételgeti többször is a felesége. — Azért fordultunk magukhoz segítségért, mert itt nincs, aki meghallgasson bennünket. A panaszlevél lényege a következő: Kamenék kertjének egy részét a földrendezéskor (1959-ben) másnak adták használatba, akárcsak az utcasor többi lakójáét. Azóta a néhány házból álló utca többi lakója valamilyen módon már visszakapta kertjét, ők meg öt éve kérik vissza, és mindhiába. „A Hosszú utcán — idézek a levélből — egyedül én nem művelhetem a saját kertemet, csupán az enyémet használja még mindig más". A körülmények ismertetése céljából meg kell említenünk azt is, hogy amikor a földművesszövetkezet beleolvadt az állami gazdaságba, mindenkinek hagytak félhektár háztáji földet (beleszámítva a kerteket is). A földrendezés során azonban úgy alakult a helyzet, hogy Kamenék kertjéből csak 18 árat hagytak meg, és a hiányzó 32 árat pedig távolabb, a határban mérték ki nekik. (Mintha nem lett volna egyszerűbb meghagyni a sajátjukat. — A szerk. megjegyzése.) Amint tudjuk, Kamenné olyan helyzetbe került, hogy a férjét nem hagyhatja egyedül. Ezért lenne előnyös számára a ház melletti kert művelése, illetve a föld kicserélése. Ha nem is veszik figyelembe a fent említett érvet, akkor is indokolt a Kamen család kérelme, hiszen az egész kert az ő tulajdonukat képezi, csak annak egy részén megvonták tőlük a használati jogot. Mi sem egyszerűbb — gondolná az ember —, mint a hiba helyrehozása csere útján. Igen ám, csakhogy a dolog mégsem olyan egyszerű. Kamenék hiába próbálkoztak, céljukat nem érhették el. Amint Kubovlcs Árpád, a közvetlen szomszédjuk mondja, neki nem okozott gondot a csere lebonyolítása. Kovács Lajos, kertjének haszonélvezője nem gördített akadályt ez elé. Amikor Kubovics Árpád a helyi nemzeti bizottságon (akkor Gál Jeremiás volt a HNB titkára) visszakérte kisajátított kertrészét, Kovács Lajossal nem ls kellett egyezkednie. A helyi nemzeti bizottság azonnal elintézte az ügyet. Nem ilyen egyszerű azonban Kamenék helyzete. Rózsa Árpád, Kamenék kertjének haszonélvezője hallani sem akar a cseréről. Pedig Mandák jános, a JNB osztályvezetője azt mondja, hogy ha a két fél kölcsönösen megegyezik, ők a járási szervek részéről nem emelnek kifogást. Krajcsovics Ferdinánd, a HNB jelenlegi elnöke már bonyolultabbnak tartja az ügyet. Szerinte Kamenék akkor követtek el mulasztást, amikor 1959-ben, a földkimérés idején nem kérték a kertjüket vissza. Most már nem lehet a hibát orvosolni, mert mások is hasonló igényekkel fordulnának a HNBhoz. Krajcsovics Ferdinánd szerint a bajt a földméréskor (hospodárská technická úprava) követték el, amikor a kerteket összevissza cserélgették. De vajon az akkor elkövetett hibát egyáltalán nem lehet már helyrehozni? Rózsa Árpáddal, akit egyesek a falu „ügyvédjének", mások meg a „miniszterének" tartanak, nehéz szót érteni. Kamenéknek viszont nincs pártfogójuk, aki a nevükben eljárna. A háztáji földek körül nemcsak Nagymácsédon, hanem a járás más falvaiban is bajok vannak. Mandák János, a JNB illetékes osztályának vezetője szerint rendezni kellene a dolgokat. A rendezéséhez kérni fogják a felsőbb szervek beleegyezését. Kamenék esete azonban nem annyira bonyolult, hogy a felsőbb szervek beleegyezése nélkül ne lehetne megoldani. Lehetne, csak Rózsa Árpád jó szándékára, és a HNB, Illetve a JNB segítőkészségére lenne szükség. BENYUS JÓZSEF Javítani kell a vegyipari beruházások hatékonyságát Az állami költségvetésből évente több mint 5 milliárd koronát ruházunk be a vegyipar fejlesztésébe. Ennek ellenére ez az iparág csak mintegy 9 százalékkal részesedik az ország ipari termeléséből (a világ iparilag fejlett országaiban ez több mint 15 százalékl). Ennek következménye, hogy hazánkban ez Ideig igen szerény a műanyagtermékek választéka, kevés a műszálakból készült textíliák kínálata s az egyéb vegyipari gyártmányok iránti keresletet sem tudjuk kielégíteni. — Megváltoztatható-e ez a helyzet? Mit kellene tenni a helyzet javítása érdekében? — ezekre a kérdésre válaszolt a CSTK tudósítójának Stanislav Rázl vegyipari miniszter. — Sok minden megváltozott toár, ámde még számos beruházást kell eszközölnünk a vegyipar strukturális megváltoztatása érdekében. Rekonstruálnunk és korszerűsítenünk kell a mai termelő-műszaki bázist, hogy valóban korszerűnek mondhassuk, továbbá biztosítanunk kell a nemzetközi munkamegosztást — mind a KGST, mind a tőkésországok nagy vegyipari konBzernel között —, úgy, hogy ez tnindkét részről előnyös legyen. Munkánk legfőbb kritériumának azt tartjuk, hogy olyan műszaki és gazdasági jellemzőket érjünk el, amelyek megállják a helyüket a nemzetközi konkurrenclában és emellett tökéletesen érvényesítsük az Intenzifikálás gondolatát. Vegyiparunk fejlesztésének fő nyersanyaga a szovjet kőolaj. Fokozott behozatala egyúttal a csehszlovák vegyipar fejlesztésének egyik alapvető feltétele. A további alapanyagok behozatalával kapcsolatban tárgyalásokat folytatunk. Nem elhanyagolható — mondotta a továbbiakban a miniszter —, hogy vannak, mégpedig nem elhanyagolható nyersanyagkészleteink is. Itt főleg a faanyagta, a nyers benzolra, a kőolajkátrányra és a barltra gondolok. Véleményem szerint a vegyipar fejlesztésének alapvető feltételét nem is annyira a nyersnyagok képezik, mint inkább az, hogyan tud érvényesülni dolgozóink műszaki és gazdasági tehetsége és hozzáértése. A miniszter kitért a nemzetközi munkamegosztás kérdéseire ls. Egyebek között kijelentette: — A jövőben is nagy súlyt helyezünk a szocialista országokkal való együttműködésre, hiszen behozatalunknak több mint 60 százaléka és kivitelünknek több mint 50 százaléka a KGST országai között bonyolítódik le. Természetesen a tőkésországok nagy vegyipari konszerneivel is ki kell bővítenünk az együttműködést, elsősorban a modern termelőberendezések beszerzése szempontjából. Ez Ideig ls számos műszaki berendezés behozatalára kötöttünk szerződést — mondotta a miniszter. — Ilyen berendezéseket készítenek egyebek között a humennéi poliamidkordgyárban, a Slovnaft polietilén részlegében stb. A kormány a napokban további nagy jelentőségű építkezéseket hagyott jóvá, amelyek szintén külföldi berendezésekkel fognak működül. Annak érdekében, hogy a nagy külföldi vegyipari konszernek méltő partnereivé váljunk, lényegesen fokoznunk kell kutató és fejlesztési bázisunk hatékonyságát — fejezte be nyilatkozatát a miniszter. — Reméljük, teljes megértést találunk a vegyipar fejlesztésében tevékenykedő tudományos munkatársak körében. Másrészt maximális mértékben támogatni akarjuk a kutatási és fejlesztési bázist, a vegyipar és a gépIpar sokoldalú fejlesztését; minden erőnkkel azon leszünk, hogy fokozódjon a kutatás hatékonysága és meggyorsuljon a kutatás eredményeinek érvényesülése a gyokorlatban. fl.llll apszél és földcsóva Még 1942-ben történt, hogy két szovjet csillagász, Asztanovics és a kozmogóniai elméletéről világhírű Feszenkov behatóan megvizsgálta az állatövi ellenfény néven ismert jelenséget. Ez a fénytünemény mindig a Nappal átellenes irányban látható az égbolton, de csak holdtalan éjszakákon, főleg a közepes, vagy alacsony földrajzi szélességeken, távol a nagy városok zavaró fényeitől. Asztapovics és Feszenkov vizsgálatai nyomán ismertté vált, hogy az emiitett fénytelenség intenzttása szoros kapcsolatban áll a napfolttevékenységgel. Maximum táján a tünemény erősebb. mint minimumkor, fényes erupciók után néphány nappal szintén intenzivebbé válik. Teljesen nyilvánvaló, hogy a jelenség összefüggésben áll a napfolttevékenységgel. SUGÁRNYOMÁS? Feszenkov és munkatársai úgy vélték, a sugárnyomás mintegy „lefújja" a földi exoszféra (a 400 km-nél magasabban fekvő légréteg) leggyorsabban mozgó gázrészecskéit. E terresztrikus eredetű részecskékből a Földnek a Nappali átellenes félgömbje felett legalább 100 ezer kilométeres „földcsóva" alakul ki, amely az első típusú üstököscsóvákhoz hasonlóan mindig a Nappal ellentétes oldalon helyezkedik el. Az I. típusú üstököscsóva gázokból áll, jellegzetes példát a Halleyüstökös szemléltet. 1951-ben azonban Ĺ. Biermann kimutatta, hogy maga a sugárnyomás viszonylag igen gyenge, az üstököscsóvában levő egyes képződmények gyorsulása pedig túlságosan nagy ahhoz, hogy ezen az alapon magyarázható legyen. Ezért már az ötvenes években arra gondoltak, hogy mind az üstökösök, mind pedig a Föld esetében a csóva kialakulásában elsősorban a Napból származó és áramló korpuszkuláris részecskéknek kell a főszerepet látszaniuk. Minthogy pedig üstököscsóvákat — habár gyengébben fejletteket — napfoltminimumos időkben is észleltek, kézenfekvőnek látszott az a feltevés, hogy szoláris részecskék állandóan kisugárzódnak a napfelszínről. A NAPSZÉL A napból eredető részecskék áramlását E. N. Parker, a chicagói egyetem munkatársa javaslata nyomán napszélnek nevezzük. Az újabb elméletek szerint ez a szolárts szél hozza létre a Föld nemrég kivizsgált gázcsóváját (az állatövi ellenfényt j, amelynek méretei meszsze meghaladják az Asztapovics és Feszenkov által 1942-ben feltételezett gázcsőva méreteit. Ez utóbbit ma úgy tekinthetjük mint a Föld mágneses csóvájának „gerincét", amely azonban elsősorban nem földi, hanem a Napból eredő részecskékből álL A Nap korpuszkuláris sugárzásának túlnyomó része a foltok és erupciók (flérekj területéről, valamint a korona hirtelen kifényesedéseiből, kisebb része pedig a fotoszféra folt-és flérmentes, viszonylag „nyugodt" területeiről származik. A korona hőmérséklete — a hőmérséklet fogalmát az ottani részecskék mozgássebessége alapján definiálva — egymillió fok körüli. Anyaga ritka protongáz. A külsőbb koronarétegek nyomását a Napból a külső térbe hatoló sugárzás nyomóhatása ellensúlyozza. Ilyen, kifelé ható nyomás hiányában kollapszus következne be. Ogy látszik azonban, hogy a kifelé ható nyomás szinte állandóan nagyobb a dinamikus egyensúlyhoz szükségesnél és ezért korpuszkuláris áramlások a koronából ts Indulnak a világűrbe. így keletkezik tehát a szoláris szél, amelynek alkotórészei között — a korona összetételének megfelelően — az elektronok mellett a hldrogénatommagvak természetszerűleg túlsúlyban vannak. terek szuperszonikus sebességgel haladnak tova. Ez a jelenség a „mágneses szél". 1963. november 27-től 1964. május 30-ig az 1MP-1. (Explorer-18.) jelzésű amerikai mesterséges hold rendkívül Jelentős méréseket hajtott végre a Föld közvetlen kozmikus környezetében. A legfontosabb mérési eredmény, amelyet ennek a mesterséges holdnak köszönhetünk, az, hogy kimutatta: a napszél hatására a földmágneses tér assztmetrikussá válik, a több zónára osztható Van Allen-féle sugárzásöv alakja is deformálódik. Az újabb nemzetközi irodalomban különbséget tesznek a magnetoszféra és a San Allénöv között. A Van Allen-zónákat mint tudjuk, nagy energiájú, elektromosan töltött és a földi mágneses tér által megszabott pályákon mozgó részecskék képezik. Felfedezésükre csak az első mesterséges égitestek felbocsátása után kerülhetett sor. A Föld mágneses csóvájának vázlata. A Nap felőli oldalon a lökéshullám, mögötte a turbulens öv, a Föld köriil a Van Allen-üvezet, a nyilak a mágneses erővonalakat szemléltetik, középütt a mintegy 600 km átmérőjű semleges öv. A napszél tipikus áramlási sebességének határai az elmúlt években végzett mérések szerint 250 és 850 km/sec között váltakoznak. A Mariner-2. amerikai űrszonda 1962-ben a Venus közelében 500 kin/sec, az Explorer-18. 1964-ben a földpálya közelében 400 km/sec sebességet észlelt. Ez utóbbi értéket az ugyancsak 1964-ben felbocsájtott szovjet Elektron mesterséges hold-pár is megerősítette. A sebesség mindazonáltal egy-egy napkitörés alkalmával erőteljesen felfokozódhat és elérheti az 1000, kivételes esetekben a 2000 km/sec értéket is. A MÁGNESES SZÉL A napszélben mozgó töltött részecskék maguk is mágneses teret létesítenek. Az a különleges helyzet adódik tehát, hogy a Nap mágneses terének erővonalai, mentén haladó plazmatömegek mintegy magukkal viszik saját mágneses mezejüket, s ezek az „egyedi" mágneses A Van Allen-öv kiterjedését, alakját a Föld általános mágneses terének erővonalai szabják meg. A magnetoszféra foglalja magába a Van Allen-övet és a Föld egész mágneses csóváját Lényeges, hogy a Föld magnetoszféráfa a Nappal ellentétes oldalon rendkívül nagy távolságig nyúlik el és így létrehozza bolygónk mágneses csóváját. A magnetoszféra határa a Nap irányában mintegy 64 ezer kilométer távolságban van a Föld középpontjától, az erre merőleges irányokban pedig körülbelül 90 ezer kilométernyire. A Nappal átellenes irányban ilyen elhatározás nem végezhető. Átmérője 30 R távolságban (R — a Föld sugara) már megközelíti a 40 R értéket. A tér Irányítottsága az ekliptikától északra szoláris, az ekliptikától délre antiszoláris. Igen fontos, hogy a kettőt egymástól egy semleges zóna választja el és ez képezi a földmágneses csóva szimmetriatengelyét. A Föld tehát — bizonyos szempontokból — az üstökösökhöz hasonlítható égitest. Maga a bolygó az üstökösök magjával, a magnetoszféra a kómával, a mágneses csóva pedig az üstökös csóvával hasonlítható össze. Ez természetesen pusztán csak hasonlat. Ma még csak kezdetén vagyunk a Napból eredő plazmaáramlás és a földmágneses csóva vizsgálatának. Remélhető, hogy az elkövetkező évek űrkutatásai még számos úf, fontos részletet világítanak majd meg előttünk kozmikus környezetünk fizikai sajátosságairól. Kibővítik ismereteinket és még inkább megerősítik az űrhajózások biztonságát. (ah/ MAGYAR EREDMÉNYHIRDETŐ BERENDEZÉSEK A magyarországi ELEKTROIMPEX külkereskedelmi vállalat egyik legkeresettebb kivitelt cikkei közé a különféle eredményhirdető berendezések tartoznak. Megtaláljuk őket nemcsak a Népstadionban és a margitszigeti Sportuszodában, hanem a világ számos jelentős stadionjában is. Nagy pontossággal és Igen gyorsan jelzik a sportversenyek eredményeit Moszkvában, Belgrádban, Berlinben, Zágrábban, Minszkben, és másutt, ők mutatták a grenoblel téli olimpia győzteseinek a neveit és csúcsteljesítményeiket, hasonlóképpen a XIX. mexikói olimpiai játékokon is — a BIM számítógépekkel öszszekapcsolva — a magyar eredményhirdető táblák mutatják az egyes versenyek eredményeit.