Új Szó, 1968. május (21. évfolyam, 120-149. szám)

1968-05-21 / 139. szám, kedd

NINCS MEGOLDÁS? A minap Kamen István nagy­mácsédi lakostól (galántai já­rás) panaszlevél érkeze** szer­kesztőségünkbe. Kamen bácsi 78 éves, beteg, megtűrt, maga­tehetetlen öreg ember. Egyedül az udvarra sem tud kimenni, felesége kísérgeti és vigyáz rá. — Nem hagyhatom egyedül — ismételgeti többször is a fe­lesége. — Azért fordultunk ma­gukhoz segítségért, mert itt nincs, aki meghallgasson ben­nünket. A panaszlevél lényege a kö­vetkező: Kamenék kertjének egy részét a földrendezéskor (1959-ben) másnak adták hasz­nálatba, akárcsak az utcasor többi lakójáét. Azóta a néhány házból álló utca többi lakója valamilyen módon már vissza­kapta kertjét, ők meg öt éve kérik vissza, és mindhiába. „A Hosszú utcán — idézek a levél­ből — egyedül én nem művel­hetem a saját kertemet, csupán az enyémet használja még min­dig más". A körülmények ismertetése céljából meg kell említenünk azt is, hogy amikor a földmű­vesszövetkezet beleolvadt az ál­lami gazdaságba, mindenkinek hagytak félhektár háztáji föl­det (beleszámítva a kerteket is). A földrendezés során azon­ban úgy alakult a helyzet, hogy Kamenék kertjéből csak 18 árat hagytak meg, és a hiány­zó 32 árat pedig távolabb, a ha­tárban mérték ki nekik. (Mint­ha nem lett volna egyszerűbb meghagyni a sajátjukat. — A szerk. megjegyzése.) Amint tudjuk, Kamenné olyan helyzet­be került, hogy a férjét nem hagyhatja egyedül. Ezért lenne előnyös számára a ház melletti kert művelése, illetve a föld kicserélése. Ha nem is veszik figyelembe a fent említett ér­vet, akkor is indokolt a Ka­men család kérelme, hiszen az egész kert az ő tulajdonukat képezi, csak annak egy részén megvonták tőlük a használati jogot. Mi sem egyszerűbb — gondolná az ember —, mint a hiba helyrehozása csere útján. Igen ám, csakhogy a dolog mégsem olyan egyszerű. Kame­nék hiába próbálkoztak, célju­kat nem érhették el. Amint Kubovlcs Árpád, a köz­vetlen szomszédjuk mondja, ne­ki nem okozott gondot a csere lebonyolítása. Kovács Lajos, kertjének haszonélvezője nem gördített akadályt ez elé. Ami­kor Kubovics Árpád a helyi nemzeti bizottságon (akkor Gál Jeremiás volt a HNB titkára) visszakérte kisajátított kertré­szét, Kovács Lajossal nem ls kellett egyezkednie. A helyi nemzeti bizottság azonnal elin­tézte az ügyet. Nem ilyen egy­szerű azonban Kamenék hely­zete. Rózsa Árpád, Kamenék kertjének haszonélvezője hal­lani sem akar a cseréről. Pedig Mandák jános, a JNB osztály­vezetője azt mondja, hogy ha a két fél kölcsönösen meg­egyezik, ők a járási szervek részéről nem emelnek kifogást. Krajcsovics Ferdinánd, a HNB jelenlegi elnöke már bonyolul­tabbnak tartja az ügyet. Sze­rinte Kamenék akkor követtek el mulasztást, amikor 1959-ben, a földkimérés idején nem kér­ték a kertjüket vissza. Most már nem lehet a hibát orvosol­ni, mert mások is hasonló igé­nyekkel fordulnának a HNB­hoz. Krajcsovics Ferdinánd sze­rint a bajt a földméréskor (hospodárská technická úpra­va) követték el, amikor a ker­teket összevissza cserélgették. De vajon az akkor elkövetett hibát egyáltalán nem lehet már helyrehozni? Rózsa Árpáddal, akit egye­sek a falu „ügyvédjének", má­sok meg a „miniszterének" tar­tanak, nehéz szót érteni. Ka­menéknek viszont nincs pártfo­gójuk, aki a nevükben eljárna. A háztáji földek körül nem­csak Nagymácsédon, hanem a járás más falvaiban is bajok vannak. Mandák János, a JNB illetékes osztályának vezetője szerint rendezni kellene a dol­gokat. A rendezéséhez kérni fogják a felsőbb szervek bele­egyezését. Kamenék esete azon­ban nem annyira bonyolult, hogy a felsőbb szervek bele­egyezése nélkül ne lehetne megoldani. Lehetne, csak Ró­zsa Árpád jó szándékára, és a HNB, Illetve a JNB segítőkész­ségére lenne szükség. BENYUS JÓZSEF Javítani kell a vegyipari beruházások hatékonyságát Az állami költségvetésből évente több mint 5 milliárd ko­ronát ruházunk be a vegyipar fejlesztésébe. Ennek ellenére ez az iparág csak mintegy 9 százalékkal részesedik az or­szág ipari termeléséből (a vi­lág iparilag fejlett országaiban ez több mint 15 százalékl). En­nek következménye, hogy ha­zánkban ez Ideig igen szerény a műanyagtermékek választéka, kevés a műszálakból készült textíliák kínálata s az egyéb vegyipari gyártmányok iránti keresletet sem tudjuk kielégí­teni. — Megváltoztatható-e ez a helyzet? Mit kellene tenni a helyzet javítása érdekében? — ezekre a kérdésre válaszolt a CSTK tudósítójának Stanislav Rázl vegyipari miniszter. — Sok minden megváltozott toár, ámde még számos beruhá­zást kell eszközölnünk a vegy­ipar strukturális megváltoztatá­sa érdekében. Rekonstruálnunk és korszerűsítenünk kell a mai termelő-műszaki bázist, hogy valóban korszerűnek mondhas­suk, továbbá biztosítanunk kell a nemzetközi munkamegosztást — mind a KGST, mind a tőkés­országok nagy vegyipari kon­Bzernel között —, úgy, hogy ez tnindkét részről előnyös legyen. Munkánk legfőbb kritériumá­nak azt tartjuk, hogy olyan műszaki és gazdasági jellemző­ket érjünk el, amelyek megáll­ják a helyüket a nemzetközi konkurrenclában és emellett tö­kéletesen érvényesítsük az In­tenzifikálás gondolatát. Vegyiparunk fejlesztésének fő nyersanyaga a szovjet kő­olaj. Fokozott behozatala egy­úttal a csehszlovák vegyipar fejlesztésének egyik alapvető feltétele. A további alapanya­gok behozatalával kapcsolatban tárgyalásokat folytatunk. Nem elhanyagolható — mondotta a továbbiakban a miniszter —, hogy vannak, mégpedig nem el­hanyagolható nyersanyagkész­leteink is. Itt főleg a faanyag­ta, a nyers benzolra, a kőolaj­kátrányra és a barltra gondo­lok. Véleményem szerint a vegyipar fejlesztésének alapve­tő feltételét nem is annyira a nyersnyagok képezik, mint in­kább az, hogyan tud érvénye­sülni dolgozóink műszaki és gazdasági tehetsége és hozzáér­tése. A miniszter kitért a nemzet­közi munkamegosztás kérdései­re ls. Egyebek között kijelen­tette: — A jövőben is nagy súlyt helyezünk a szocialista országokkal való együttműkö­désre, hiszen behozatalunknak több mint 60 százaléka és kivi­telünknek több mint 50 száza­léka a KGST országai között bonyolítódik le. Természetesen a tőkésországok nagy vegyipa­ri konszerneivel is ki kell bő­vítenünk az együttműködést, elsősorban a modern termelő­berendezések beszerzése szem­pontjából. Ez Ideig ls számos műszaki berendezés behozatalára kötöt­tünk szerződést — mondotta a miniszter. — Ilyen berendezé­seket készítenek egyebek kö­zött a humennéi poliamidkord­gyárban, a Slovnaft polietilén részlegében stb. A kormány a napokban további nagy jelentő­ségű építkezéseket hagyott jó­vá, amelyek szintén külföldi berendezésekkel fognak működ­ül. Annak érdekében, hogy a nagy külföldi vegyipari kon­szernek méltő partnereivé váljunk, lényegesen fokoznunk kell kutató és fejlesztési bázi­sunk hatékonyságát — fejezte be nyilatkozatát a miniszter. — Reméljük, teljes megértést ta­lálunk a vegyipar fejlesztésé­ben tevékenykedő tudományos munkatársak körében. Másrészt maximális mértékben támogatni akarjuk a kutatási és fejleszté­si bázist, a vegyipar és a gép­Ipar sokoldalú fejlesztését; minden erőnkkel azon leszünk, hogy fokozódjon a kutatás ha­tékonysága és meggyorsuljon a kutatás eredményeinek érvé­nyesülése a gyokorlatban. fl.llll apszél és földcsóva Még 1942-ben történt, hogy két szovjet csillagász, Asz­tanovics és a kozmogóniai elméletéről világhírű Feszen­kov behatóan megvizsgálta az állatövi ellenfény néven ismert jelenséget. Ez a fénytünemény mindig a Nappal átellenes irányban látható az égbolton, de csak holdta­lan éjszakákon, főleg a közepes, vagy alacsony földrajzi szélességeken, távol a nagy városok zavaró fényeitől. Asztapovics és Feszenkov vizsgálatai nyomán ismertté vált, hogy az emiitett fényte­lenség intenzttása szoros kap­csolatban áll a napfolttevé­kenységgel. Maximum táján a tünemény erősebb. mint mini­mumkor, fényes erupciók után néphány nappal szintén inten­zivebbé válik. Teljesen nyilván­való, hogy a jelenség összefüg­gésben áll a napfolttevékeny­séggel. SUGÁRNYOMÁS? Feszenkov és munkatársai úgy vélték, a sugárnyomás mintegy „lefújja" a földi exosz­féra (a 400 km-nél magasabban fekvő légréteg) leggyorsabban mozgó gázrészecskéit. E ter­resztrikus eredetű részecskék­ből a Földnek a Nappali átelle­nes félgömbje felett legalább 100 ezer kilométeres „földcsó­va" alakul ki, amely az első tí­pusú üstököscsóvákhoz hason­lóan mindig a Nappal ellenté­tes oldalon helyezkedik el. Az I. típusú üstököscsóva gázokból áll, jellegzetes példát a Halley­üstökös szemléltet. 1951-ben azonban Ĺ. Bier­mann kimutatta, hogy maga a sugárnyomás viszonylag igen gyenge, az üstököscsóvában le­vő egyes képződmények gyor­sulása pedig túlságosan nagy ahhoz, hogy ezen az alapon magyarázható legyen. Ezért már az ötvenes években arra gondoltak, hogy mind az üstö­kösök, mind pedig a Föld ese­tében a csóva kialakulásában el­sősorban a Napból származó és áramló korpuszkuláris részecs­kéknek kell a főszerepet lát­szaniuk. Minthogy pedig üstö­köscsóvákat — habár gyengéb­ben fejletteket — napfoltmini­mumos időkben is észleltek, ké­zenfekvőnek látszott az a fel­tevés, hogy szoláris részecskék állandóan kisugárzódnak a nap­felszínről. A NAPSZÉL A napból eredető részecskék áramlását E. N. Parker, a chi­cagói egyetem munkatársa ja­vaslata nyomán napszélnek ne­vezzük. Az újabb elméletek sze­rint ez a szolárts szél hozza lét­re a Föld nemrég kivizsgált gázcsóváját (az állatövi ellen­fényt j, amelynek méretei mesz­sze meghaladják az Asztapovics és Feszenkov által 1942-ben fel­tételezett gázcsőva méreteit. Ez utóbbit ma úgy tekinthetjük mint a Föld mágneses csóvájá­nak „gerincét", amely azonban elsősorban nem földi, hanem a Napból eredő részecskékből álL A Nap korpuszkuláris sugár­zásának túlnyomó része a fol­tok és erupciók (flérekj terü­letéről, valamint a korona hir­telen kifényesedéseiből, kisebb része pedig a fotoszféra folt-és flérmentes, viszonylag „nyu­godt" területeiről származik. A korona hőmérséklete — a hőmérséklet fogalmát az ottani részecskék mozgássebessége alapján definiálva — egymillió fok körüli. Anyaga ritka pro­tongáz. A külsőbb koronaréte­gek nyomását a Napból a külső térbe hatoló sugárzás nyomóha­tása ellensúlyozza. Ilyen, kife­lé ható nyomás hiányában kol­lapszus következne be. Ogy lát­szik azonban, hogy a kifelé ha­tó nyomás szinte állandóan na­gyobb a dinamikus egyensúly­hoz szükségesnél és ezért kor­puszkuláris áramlások a koro­nából ts Indulnak a világűrbe. így keletkezik tehát a szoláris szél, amelynek alkotórészei kö­zött — a korona összetételének megfelelően — az elektronok mellett a hldrogénatommagvak természetszerűleg túlsúlyban vannak. terek szuperszonikus sebesség­gel haladnak tova. Ez a jelen­ség a „mágneses szél". 1963. november 27-től 1964. május 30-ig az 1MP-1. (Explo­rer-18.) jelzésű amerikai mes­terséges hold rendkívül Jelen­tős méréseket hajtott végre a Föld közvetlen kozmikus kör­nyezetében. A legfontosabb mé­rési eredmény, amelyet ennek a mesterséges holdnak köszön­hetünk, az, hogy kimutatta: a napszél hatására a földmágne­ses tér assztmetrikussá válik, a több zónára osztható Van Al­len-féle sugárzásöv alakja is deformálódik. Az újabb nemzetközi iroda­lomban különbséget tesznek a magnetoszféra és a San Allén­öv között. A Van Allen-zónákat mint tudjuk, nagy energiájú, elektromosan töltött és a földi mágneses tér által megszabott pályákon mozgó részecskék ké­pezik. Felfedezésükre csak az első mesterséges égitestek fel­bocsátása után kerülhetett sor. A Föld mágneses csóvájának vázlata. A Nap felőli oldalon a lö­késhullám, mögötte a turbulens öv, a Föld köriil a Van Allen-üve­zet, a nyilak a mágneses erővonalakat szemléltetik, középütt a mintegy 600 km átmérőjű semleges öv. A napszél tipikus áramlási sebességének határai az elmúlt években végzett mérések sze­rint 250 és 850 km/sec között váltakoznak. A Mariner-2. ame­rikai űrszonda 1962-ben a Ve­nus közelében 500 kin/sec, az Explorer-18. 1964-ben a földpá­lya közelében 400 km/sec se­bességet észlelt. Ez utóbbi érté­ket az ugyancsak 1964-ben fel­bocsájtott szovjet Elektron mes­terséges hold-pár is megerősí­tette. A sebesség mindazonáltal egy-egy napkitörés alkalmával erőteljesen felfokozódhat és el­érheti az 1000, kivételes ese­tekben a 2000 km/sec értéket is. A MÁGNESES SZÉL A napszélben mozgó töltött részecskék maguk is mágneses teret létesítenek. Az a különle­ges helyzet adódik tehát, hogy a Nap mágneses terének erővo­nalai, mentén haladó plazmatö­megek mintegy magukkal vi­szik saját mágneses mezejüket, s ezek az „egyedi" mágneses A Van Allen-öv kiterjedését, alakját a Föld általános mágne­ses terének erővonalai szabják meg. A magnetoszféra foglalja magába a Van Allen-övet és a Föld egész mágneses csóváját Lényeges, hogy a Föld magne­toszféráfa a Nappal ellentétes oldalon rendkívül nagy távol­ságig nyúlik el és így létre­hozza bolygónk mágneses csó­váját. A magnetoszféra határa a Nap irányában mintegy 64 ezer kilométer távolságban van a Föld középpontjától, az erre merőleges irányokban pedig kö­rülbelül 90 ezer kilométernyire. A Nappal átellenes irányban ilyen elhatározás nem végez­hető. Átmérője 30 R távolság­ban (R — a Föld sugara) már megközelíti a 40 R értéket. A tér Irányítottsága az ekliptiká­tól északra szoláris, az eklipti­kától délre antiszoláris. Igen fontos, hogy a kettőt egymás­tól egy semleges zóna választja el és ez képezi a földmágneses csóva szimmetriatengelyét. A Föld tehát — bizonyos szempontokból — az üstö­kösökhöz hasonlítható égitest. Maga a bolygó az üstökö­sök magjával, a magnetoszféra a kómával, a mágneses csóva pedig az üstökös csóvával hasonlítható össze. Ez természetesen pusztán csak hasonlat. Ma még csak kezdetén vagyunk a Napból eredő plazmaáramlás és a földmágneses csóva vizsgálatának. Remélhető, hogy az elkövetkező évek űrkutatásai még számos úf, fontos részletet világítanak majd meg előttünk kozmikus kör­nyezetünk fizikai sajátosságairól. Kibővítik ismeretein­ket és még inkább megerősítik az űrhajózások biztonsá­gát. (ah/ MAGYAR EREDMÉNYHIRDETŐ BERENDEZÉSEK A magyarországi ELEKTRO­IMPEX külkereskedelmi válla­lat egyik legkeresettebb kivite­lt cikkei közé a különféle ered­ményhirdető berendezések tar­toznak. Megtaláljuk őket nem­csak a Népstadionban és a mar­gitszigeti Sportuszodában, ha­nem a világ számos jelentős stadionjában is. Nagy pontos­sággal és Igen gyorsan jelzik a sportversenyek eredményeit Moszkvában, Belgrádban, Ber­linben, Zágrábban, Minszkben, és másutt, ők mutatták a gre­noblel téli olimpia győztesei­nek a neveit és csúcsteljesítmé­nyeiket, hasonlóképpen a XIX. mexikói olimpiai játékokon is — a BIM számítógépekkel ösz­szekapcsolva — a magyar ered­ményhirdető táblák mutatják az egyes versenyek eredményeit.

Next

/
Thumbnails
Contents