Új Szó, 1968. május (21. évfolyam, 120-149. szám)

1968-05-12 / 130. szám, vasárnap

Brno felé autókaraván halad. Kora reggel van, de a parkolóhelyre már képtelenség bejutni, sőt a közeli utcák is „foglaltak" .Az emberek színes forgataga a bejárat felé hömpölyög. A Brnóban megrendezett tavaszi árumintavásár - az őszitől eltérően - nemcsak a szak- és üzletembereket érdekli, hanem valamennyiünket. Könnyűipari mintavásárról lévén szó, a közszükségleti cikkek tömege fogad bennünket. Itt mindent megtalálunk: a fogkefétől a perzsabundáig, a gyermekjátékoktól a víkendházig. Úgy is mondhatnám — persze nem rosszértelemben hanem a választékot érzékeltetve — „magas" színvonalú zsibvásár." A kiálllítás május 3-tól 14-ig áll a látogatók rendelkezésére. Azok számára akik mégsem tudnak eljönni, egy kis séta keretében bemutatjuk a sok meglepetést, érdekességet, kulissza mögötti titkokat, nem is beszélve a nyársonsült csirkéről és a hozzá tartozó egy pohár borról. Tehát indulhatunk! De merre? Ez itt a kérdés. Hiszen, ha mindent meg akarnánk nézni, akkor egy hét is kevésnek bizonyulna. Vásároljunk egy kis térképet, minden bizonnyal jó szolgálatot tesz majd. Lássuk csak: A pavilon—a helyi gazdálkodási üzemek székhelye, B pavilon - bútoripar, C pavilon - textilipar, F pavilon - kötöttáru-ipar, G pavilon - bőripar... Ez mind érdekes, de hol vagyunk még a Z betűtől? A fák zöld lombaji fölé a pavilonok üvegkupolái emelkednek. A nap sugarai visszaverődnek az üvegről és úgy tűnik, mintha ezüst fóliával vonták volna be őket. Körös-körül a virágok ezrei pompáznak, köztük megannyi szökőkút és szobor. De nézzük már meg a kiállított árut j

S( me

rt így bizony nem sokat látunk ... A LAKÁS BÚTOR NÉLKÜL OLYAN, MINT AZ EMBER RUHA NÉLKÜL Nem akarom az olvasót számadatokkal terhelni, csak azt kívánom 'leszögezni — amiről a számadatok teljes mértékben meggyőztek —, hogy a lassú ütemű lakásépítkezés ellenére nincs elegendő bútorunk, sőt a két mutató közti eltérés egyre érezhetőbb. Manapság bútorhoz jutni — széphez, jóhoz, célszerühöz — különösebb szaladgálás nélkül, csoda. Ne lepődjenek meg tehát, hogy a brnói mintavásár ámulatba ejtett. Mindjárt megmagyarázom. A hatalmas B pavilon 11000 m

2 területén 150 különböző teljes szobaberendezést láttam, továbbá számtalan szebbnél-szebb különálló bútordarabot, széket, heverőt, szekrényt, könyvespolcot stb. Ha ehhez hozzászámítom az A pavilonban kiállított helyi gazdálkodási üzemek és a Z pavilonban a szövetkezetek bútortermékét, szinte hinni sem akarom, hogy mindezt Csehszlovákiában készítettük. Mégis így van. Csakhát — ahogy a bútoripar igazgatójától megtudtam — egyrészt: bútorüzleteink olyan kis területtel rendelkeznek, hogy képtelenség egész berendezéseket kiállítani, másrészt: gyártmányainknak csaknem a felét exportáljuk. Harmadrészt: mi tagadás, nagyrészük már a raktárból „pult alatt" eltűnik. A bútorhiányhoz nagyrészt hozzájárul az is, hogy nincs elegendő megfelelő nyersanyag. Ennek ellenére a tervezők és kivitelezők igyekeznek az átlag követelményeknek megfelelő bútort készíteni. A kiállításon vásárolni, illetve megrendelni is lehet — ezzel a bútoripar két célt is követ: az egyik — a vásárlót könnyebben hozzájuttatja a keresett áruhoz, másrészt — piackutatást végez. A bútoriparral kapcsolatosan rengeteg a probléma és itt van a legfőbb ideje, hogy az Illetékesek ezeket a problémákat meg is oldják — akár a kapacitás növelésével, akár behozatallal. De ne beszéljünk a hiányosságokról, nézzük meg inkább ml van, mit lehet kapni, illetve mit mutattak be. Nagy tetszésnek örvendett az Interier Praha által készített Senior 111 és 222 jelzésű karosszék és heverő, valamint a Kolet és Belot nevezetű kárpitozott együttes, jifí Jirotka neves tervező meglepetést szerzett a nemesvonalú sötét mahagóniból készült Komfort nevű nappali szobával. Gyönyörű modellekkel jött a sobéslavi Jitona is. Nebožítek tervező a fényes, vöröses árnyalatú fát fehér lakkozott betétekkel tette érdekessé. A három sorozat közül a legtetszetősebb az, amelynek a kárpitozott részét skótmintás huzattal vonták be. Nem véletlenül nyerte el a „legtökéletesebb gyártmány" címét. Hadd említsük meg a Spišská Nová Vesen készült 1969-es modellt is, amelynek érdekessége, hogy nemcsak a kárpitozott heverőt és foteleket, hanem a szekrénykék ajtaját is műbőrrel húzták be. S mivel — ahogy már említettem — a bútorellátás távolról sem kielégítő, a vállalat Igazgatósága a gyártás újabb lehetőségeit keresi. ötleteivel, szakembereivel segíti a helyi gazdálkodási üzemeket, valamint a szövetkezeteket. Igaz, itt sorozatgyártásról szó sem lehet, de évi kapacitásuk mégis hozzájárul a bútorhiány részleges kiküszöböléséhez. Természetesen a „kézimunkát" meg kell fizetni, de az igényes vásárló ettől sem riad vissza, hiszen ízlésének megfelelően kívánságára a tervező „testére szabja" a kért árut. És ötletben nincs hiány, a kivitelezés ellen sincs kifogás. A pőstyéni helyi gazdálkodási üzemben készült sötét pácolt hálószoba előtt a nap minden órájában nagy volt a tumultus. Sokan azt tartják, hogy ma hálószobát berendezni, luxus. Merem állítani, hogy aki ezt a modern fakölteményt meglátja hálószobát kíván. A színkombináció tökéletessége megnyugtató, vonala nemes, célszerűsége örvendetes. A szoba egyik falán egészen a mennyezetig ügyes beosztású szekrények vannak. Az éjjeliszekrényeket faltól-falig polc helyettesíti, beépített világítótesttel. Az ágyneműtartót a fahélyszínű heverő alá bújtatták, úgyhogy a szoba egyszerűségét, harmóniáját nem- bontja meg. A másik falon hatalmas tükör, mellette asztalka. A szoba dísze az absztrakt mintájú faliszőnyeg, a csaknem földigérö gömb alakú lampionra emlékeztető világítótest és az egész parkettet beborító báránybőr. Nem kevésbé impozáns az egyes helyi gazdálkodási üzemek által készített dolgozószoba, melynek jellegzetessége a műbőrgarnitúra, a mennyezetig érő könyvespolcok. Nagyon divatosak a faválasztófalak is. Aruk kissé borsos, némelyiké túllépi a harmincezer koronát ls, de aki otthonát vonzóvá, lakáíyossá és kellemessé akarja varázsolni, a pénzt sem sajnálja. A szövetkezetek által készített bútorokra jellemző a népies elem, a fa funkciójának a kidomborítása, a színgazdagság, a forma egyszerűsége. Ez a bútor leginkább lány- vagy gyermekszobába való. £s ha már a gyermekeknél tartunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Mivex Praha által készített gyermekhintákat és fajátékokat. Sokan örömmel fogadták a Rukov Rumburg által készített A—223 jelzésű gyermekbútort. Sorolhatnánk tovább, mert igazán van mit, óhajunk azonban az, hogy a kiállított bútorok nagyrészét hamarosan üzleteinkben is megvásárolhassuk. BŐRIPARUNK ELŐRETÖRÉSE Megint fájdalmas ponttal kell kezdenem: szakkörökben gyakran kifogásoltuk, hogy bőriparunk képtelen élénk színű termékeket gyártani, és ami még ennél is rosszabb, képtelen összhangot teremteni a cipő, táska és kesztyű között. A brünni szemle azt bizonyítja, hogy kritikánk nem volt falra hányt borsó. A Kožená galantéria négyhónaponként kiértékelést tart, kiválasztja a legtökéletesebb készítményeket, jutalmazza a tervezőket és kivitelezőket. Az eredmény nem maradt el: bővült a színskála, s a forma követi a világdivatot. Az utazó- és bevásárlótáskák rendkívül célszerűek, többnyire mosható műbőrből készöltek. A bőröndök között találunk pirosat, fehéret és zöldet is. Sláger a DIPLOMAT nevű miniatűr, szögletes bőrönd, amely fekete bőrből készöl a férfiak számára. Fekete, szürke béléssel, nők számára pedig piros béléssel. Ojdnoság a préselt bőrből és csipkéből készült pasztellszínű női kézitáska. Kedves és elegáns ajándék a divatos négyszögletű bőrretiköl, azonos színű övvel — mindkettőt fémcsat díszíti. A cipők többnyire pasztellszínűek, tompaorrúak félmagas sarokkal. Anyaguk műbőr, lakk szémis, díszük: műanyag- és fémcsat, gyöngy színkombináció. / csehszh és világviszi nyitja a brn ts, amelyen mennyi kép rek, hegedű) gorák, orgor gottok, kürti mutatkoznak és megkedvi A hangsze is fel kellet nevére, hiszi Weinbach, i gött kiváló : rek, hármon luk, hogy a íze. Peďig n A vúsár egyik ízléses és praktikus bútor-összetétele Setected for CIO CZECHOSLOVAKIA KIVÁLASZTVA A Cl D SZÁMÁRA Sokan vannak a hivatottak, de kevesen a választottak — idézhetnénk a bibliai mondást a „Kiváló gyártmány" címért folyó országos versenybe benevezett gyártmányokkal kapcsolatban. Ezt a címet a CID, azaz a termelés kulturális színvonalát irányító és értékelő tanács adományozza oda évente a minden szempontból kifogástalan és kimagasló áruk készítőinek. A brnói tavaszi vásár egyik újdonsága, hogy nem a rendező választja és értékeli ki a legjobb gyártmányokat, hanem ezt a szerepet a CID-nek engedte át. Ez az intézmény vállalkozott ls erre, és szigorú bírálat után húszat választott ki a végső döntőbe. Természetesen senki sem várta hogy a vállalatok már az első tavaszi árumintavásáron tömegesen benevezik legjobbnak tartott gyártmányaikat a versenybe, annál ls inkább, mert a „Kiváló gyártmány" címért folyó verseny kritériumai igen szigorúak. A gyártmányt előzőleg mind célszerűségi, mind műszaki szempontból felül kell vizsgálnia az Illetékes minőségellenőrző intézetnek, a gyártmánynak már a piacon kell lennie, vagy a legközelebbi időben meg kell ott jelennie s végül: szabadalmi szempontból teljesen egyedülállónak kell lennie, más szóval: nem lehet más hasonló hazai vagy külföldi gyártmánynak az utánzata. Érdekesség kedvéért megemlítjük, hogy á cipő- és bőrdíszműáruk csoportjában 31 gyártmányt Jelentettek be, és csak ötöt választottak kl, a játékok közül egy sem jutott be a döntőbe. Hasonlóképpen a benevezett 8 gépipari közszükségleti cikk sem minősült érdemesnek a CID további értékelésére. A 34 bútor közül kilencet, a három hangszer közül pedig csak egyet választottak kl. A gyártmányok színvonalának emelése a hazai, valamint a külföldi piacon való érvényesülése szempontjából olyan követelmény, amellyel valamennyi termelőnek meg kell birkóznia — hacsak nem akar megakadni a fejlődés útján.