Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-09 / 99. szám, kedd

Nem így képzelem az egyenjogúságot Előttem a Csehszlovák Szocialista Köztársaság alkotmánya. Benne piros ceruzával aláhúzva a nemzetiségek jogait biztosító mondat. Ha valahol Dél-Amerikában élne az ember — és naiv lenne —, azt gondolhatná: a nemzetiségi politika terén Csehszlovákiában minden a legnagyobb rendben van, hiszen az alkotmány nemcsak a csehek és a szlovákok, •hanem az itt élő nemzetiségek egyenjogúságát is biztosítja. 1966. IV. 1963. Elmentem egy faluba, a Bratislava melletti Vereknyére, hogy meggyőződjek röla, hogyan teljesül az alkotmánynak a magyarokat érintő cikkelye. Furcsa falu Vereknye Ezt egy idős ember mondta, akitől a falu légköre, szelleme Iránt érdeklődtem. — Miért furcsa falu? — Hát... például azért, mért Sokan névtelen levelekkel próbálják itt a dolgokat intézni. Sehol még annyi névtelen levelet nem írtak, mint a mi falunkban. Azt beszélik, hogy évekkel ezelőtt a helyi nemzeti bizottsági elnököt is a névtelen levélírók, az intrikusok kergették öngyilkosságba. — És a mostani elnök? — Állítólag á is kapott már névtelen levelet, nem is egyet. És névtelen levélben már többször fel is jelentették. Csakhogy Nagy Béla becsületes, tiszta kezű ember. És az intrikák fölé tud emelkedni. Megkerestem Nagy Béla nemzeti bizottsági elnököt. — Valóban névtelen levelekkel jelentgették fel? — Igen. De én tudom, ki írta a levelet. — A nevét is? — Azt is. De megmondhatom? Nem mondhatom meg, mert az illető feljelenthetne becsületsértésért és ráadásul a pert is elveszteném. Úgyszólván az a helyzet, hogy egy-egy esetben a törvény is az ilyeneket védi. Mit mondjak mást: A név-' telen levél nyomán hosszan tartó vizsgálatot folytattak le nálam. Azt azonban már akkor megmondtam: Engem nem kergetnek öngyilkosságba, mint az elődömet. Valóban furcsa község Vereknye. És jó néhány furcsa ember lakja. Viszont csak úgy általánosságban ne meditáljunk efölött, hiszen elsősorban az alkotmány egyik cikkelyének a tartását — közelebbről az iskolaügyet — szeretném Itt szemügyre venni. Micsoda statisztika! ' — Hány iskolás van a- magyar tannyelvű osztályokban — kérdeztem az egyik tanítónőt. — Hát... ahogy vesszük ... Meglepődtem a titokzatos válaszon. — Mi értsek ez alatt? — Azt, hogy ez a kérdés nem olyan egyszerű, ahogy azt a kívülálló hinné. Nem is jó erről beszélni... Bevallom, elfutott a méreg. A furcsa választ előbb öncélú tudálékoskodásnak tartottam. Faképnél hagytam hát a magyar tanítónőt, aki nyilván meg ls sértődött. Csak később tudtam meg, hogy valóban nem is volt olyan egyszerű kérdés. Az iskoláskorúak statisztikája csak néhány esztendeje kezdett Vereknyén bonyolulttá válni. Akkor, amikor az új Iskola építését kezdték tervezgetni. — Ki indítványozta az új iskola felépítését? — kérdeztem az egyik szülőtől. — A szlovák Iskola Igazgatója. Befolyásos Ismerősei voltak, így kl ls harcolta az Iskola felépítését. A szlovák Iskola felépítését ... Abban az Időben a falu tanterem-ellátottsága a következőképpen festett; volt a községben egy körülbelül 1930-ban épült, meglehetősen jó állapotban levő kéttantermes, tanítólakással ellátott szlovák Iskola. És volt egy szintén kéttantermes, csakhogy a századforduló előtt épített ütött-kopott magyar iskola. A falu lakosságának nemzetiségi megoszlása (érdekes, hogy hivatalos statisztika ezzel kapcsolatban nincs] a következő: 60 százalék magyar, 40 százalék szlovák. Mindebből kellene kiderülnie a kilenctantermes kilencéves szlovák tannyelvű iskola felépítése szükségességének. A község lakosainak száma: 2300. A tervezett Iskola fel is épült. Csakhogy — ami a küldetését illeti — kis módosítással. A kllenctantermes kilencéves iskolából ötosztályos, mindössze öt tantermet igénybe vevő alapfokú szlovák iskola lett. Kunyhó és palota A józan ítélőképességű, elfogulatlan olvasó bizonyára felteszi a kérdést: Az illetékesek vajon nem készítettek felmérést? Vajon nem tekintettek bele a statisztikába, és nem mérték fel a tényleges szükségleteket? Hiszen első pillantásra is szembetűnik, hogy az iskola — hacsak a község szlovák nyelvű gyermekei járnak bele — túlméretezett. Tüzetesebben megnéztük az iskolaépítéssel kapcsolatos iratokat, és érdekes dolgokat tudtunk meg. Elsősorban azt, hogy a faluban a statisztikát valaki meghamisította. Hogy a kilencéves iskola felépítése indokolttá váljék, a ténylegesnél sokkal nagyobb számú szlovák anyanyelvű gyermeket tüntettek fel. Csak e tények megismerésekor döbbentem rá, hogy az iskolások statisztikájának meghamisítása valahol Itt kezdődött. Csak ezután értettem meg a magyar tanítónő furcsa válaszát, az „ahogy vesszük"-et. „Propagáció" egyetlen szó nélkül Miért lett a kilencéves iskolából ötéves iskola? Akik jól ismerik a vereknyei helyzetet, azt állítják, azért, mert ehhez nincs megfelelő számú iskolásgyerek. Mások azt állítják, azért, mert az iskola építését szervező szlovák iskola igazgatójának csak az ötéves alapfokú iskolán való tanításra van képesítése. Ha jól megnézzük, hogy a vereknyei iskolaügyben az utóbbi néhány év alatt ml történt, mind a két véleménynek igazat kell adni. De egy kis módosítással. Az emberben akaratlanul is feltámad a gyanú, hogy a szlovák iskolaigazgató már a szervezésnél tudta: a kilencéves Iskola megnyitásához még jó néhány évtizedig nem lesz itt megfelelő számú szlovák gyermek. Az viszont magától értetődő, hogy az ütött-kopott, közel százéves magyar nyelvű iskola mellett palotaként tündöklő vadonatúj szlovák Iskola már önmaga is vonzza az érdeklődőket — a magyar anyanyelvű gyerekeket. A szülő szívesebben veszi, ha gyermeke a dohos, félhomályos, rosszul felszerelt, összevont osztályokkal teletömött iskola helyett a legkorszerűbb oktatóeszközökkel felszerelt Iskolába jár. Néhány esztendeje a magyar szülők körében felháborodást keltett, amikor egyes vegyes lakosságú községekben a tanítók „agitációjába" a titkos rendőrség is beavatkozott. A szlovák tanítók „agitáltak", hogy a községben a szülők szlovák iskolába irassák gyermekeiket. Az ilyen „agitáció" ellen a titkosrendőrségnek semmi kifogása nem volt. De „agitáltak" néhol a magyar tanítók is. Az ilyen tanítók ellen a titkos rendőrök viszont enyhén szólva, rendkívüli érdeklődést tanúsítottak. Vereknyén ma a szlovák tanítóknak egyáltalában nem kell agitálniuk. Az új, rendkívül korszerű iskola egyetlen szó nélkül ls sokmindent elárul. Nem rugaszkodunk el a valóságtól, amikor azt állítjuk, hogy Vereknyén a magyar kisiskolások rendkívül előnytelen helyzetben vannak. Ebben a községben a közoktatásban a magyar ajkúak és a szlovákok között valaki tudatosan egyenlőtlen feltételeket teremtett. Vajon a két nemzet közeledését szolgálja-e ez? Vajon kinek hasznai, ha az Ilyen tettekkel valaki a két nemzet között mesterségesen ás szakadékot? A megoldás egyszerű lenne Az új Iskola, mint mondtuk kilenctantermes. Ebből ötöt a szlovák osztályok foglalnak el. A magyar tannyelvű iskola két tantermes, mindkettőben összevont osztályok vannak. Az első évfolyam itt a harmadik évfolyammal van „összecsapva", a második tanteremben pedig a 2., a 4. és az 5. osztály tanul együtt. Egy szó mint száz: az új iskolában egy kis jó akarattal mind a szlovák, mind pedig a magyar gyermekek élvezhetnék a napfényt, a kellemes környezetet. A közeljövőben renoválásra kerülő magyar iskolában pedig aránylag kis költséggel az egész községet szolgáló kulturális otthont lehetne berendezni. Ehhez, persze (főképp az új iskola igazságos elosztásához) a szlovák iskola igazgatójának jóakaratára is szükség van. Belőle viszont éppen a jóakarat és az önzetlenség hiányzik. Vajon önzetlen-e az az iskolaigazgató, aki — miközben a községben épült saját háza félig üresen áll — szolgálati la kást vesz igénybe. Pedig jól tudja, hogy beosztott tanítói lakásínséggel küzdenek. Viszont az is tény, hogy a magyar iskola igazgatója se mindig fejtett ki iskolája érdekében megfelelő tevékenységet. Még átvitt értelemben sem „ütött az asztalra". Mintha félt volna szlovák kollégájától — akinek felsőbb körökben is volt ismeretsége. Egyetlen „bátor" kiállása állítólag az volt, amikor a düledező iskola megjavításához szükséges összeg megszerzése érdekében az iskola statisztikáját kissé — a szlovák igazgatóhoz hasonlóan — módosította. De vajon hamisítással lehet-e harcolni a hazugság ellen? Nem lenne-e hatásosabb, ha érvekkel, tények felsorakoztatásával — és főleg bátrabban — harcolnánk a köztársaság alapvető törvényében — az alkotmányban — biztosított Jogainkért? TÓTH MIHÁLY - ' J LÁNYOK (Bakonyi relv.j A magyar nemzetiség kérdésének demokratikus megoldása Rendezzük közös dolgainkat Olvasóink válaszai a CSEMADOK Központi Bizottságának javaslatára LESZKE BORBÁLA tanítónő, Szalka Ha a CSEMADOK KB elgondolásai megvalósulnak érezni fogjuk, hogy édes hazánknak mi is valóban édes gyermekei vagyunk, nemcsak amolyan „örökbefogadott mostoha". Egyformán dolgozunk az ország minden részében, egyformán arassuk le a munka gyümölcsét is. Szűnjön meg végre a népvándorlás az ország határain belül. A dél-szlovákiai apának ne kelljen Csehországba járnia a megélhetésért. Talán ott másképp keverik a maltert, hogy magasabbak az órabérek? Hány családi tűzhely aludt ki e vándorlás következtében. Azt szeretnénk, hogy necsak a munkánkat értékeljék, de a munkát végző embert is, a magyart épp úgy, mint a cseh vagy szlovák nemzetiségűt. Nem kérünk többet csak annyit, hogy a nemzetiségi kérdést Lenin elvtárs iránymutatásai szerint oldják meg. Ozv. KÖRÖSI GYÖRGYNÉ, Páskaháza Nagyon sokan élünk itt Páskaházán és környékén magyarok. De ha egy idősebb ember elmegy a járásra tolmács nélkül nagyon nehezen tudja elintézni a dolgát. Jó volna ha a területi átszervezésnél Tornaijához kerülnénk, de ha mégis megmarad Rozsnyó járási székhelynek, okvetlenül demokratikusabban kell elosztani a hivatalnokokat. Nem szülhet egészséges szellemet, ha az életben csak az érvényesülhet, aki szlovákul beszél, szlovák iskolába járt. A kétnyelvűséget be kell vezetni a magyarlakta területeken nemcsak délen, hanem erre kelet felé is. A NOVA VIESKA-I EFSZ pártszervezete és dolgozói Folyó év március 23-án tartott taggyűlésükön a Nová Vieska-i EFSZ pártszervezetének tagsága örömét fejezte ki szocialista társadalmunk demokratizálódása felett és mindenben támogatásáról biztosította pártunk új irányzatát. Az új szellem elmélyítése érdekében követelik, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács javaslata szerint valósuljon meg a csehek és szlovákok közötti föderatív kapcsolat, hogy a CSEMADOK KB javaslatait minden téren valósítsák meg és hogy létesüljön politikai szervezet a Csehszlovákiában élő magyar lakosság részére. GUNYICS JÁNOS, Zselíz A CSEMADOK KB javaslata a nemzetiségi kérdés helyes megoldására irányult. A javaslathoz hozzá kellene csatolni az újságírószövetség magyar tagozatának állásfoglalását a könyv- és lapkiadó vállalat létesítésével, a rádió és a Csehszlovák Televízió magyar adásával kapcsolatban. Javaslat tárgyává kell tenni olyan magyar főiskolák megnyitását, amely iránt indokolt érdeklődés mutatkozik BENE ZOLTÁN, Losonc Hivatalokban, üzletekben szabadon lehessen használni a magyar nyelvet. Magyarlakta területen, amit kiírnak szlovák nyelven, írják ki magyarul is. Vasútállomásokon a vonatok érkezését és Indulását közöljék magyarul ls. ILLÉS LÁSZLÓ, Lelesz Nézetem szerint a demokráciának a következőket ls kell jelentenie: Szabadon szólhasson hozzá mindenhez dolgozó és értelmiségi, mert az utóbbiak eddig kenyerüket féltve keveset hallatták szavukat; törvényesen intézkedni, hogy a reszlovaklzálás gyászos örökségét levetve, a nemzetiségi hovatartozást a személyazonossági igazolványban ls ki lehessen fejezni. Visszaadni a járást és megszüntetni a megkülönböztetést. Vezetőknek olyan embereket válasszanak, akik szívükön viselik a nép sorsát. A nemzetiségi kérdés igazságos rendezése egyik alapfeltételének tekintem az áldatlan reszlovakizációs akció által keletkezett visszás helyzet rendezését. Mindenki, beleértve a reszlovakizáltakat is, szabadon nyilváníthassa ki nemzetiségi hovatartozását. BOZÓ JÓZSEF HNB, Péterfala Minden írásbeli kapcsolat csakis szlovákul történhet meg, minek következtében a rimaszombati járás déli részében működő elnökök többsége kénytelen valakit megkérni, hogy fordítsa le mi van a levélben. Így aztán tulajdonképpen nem is irányíthatja jól azt a szervezetet, amelynek elnöki funkcióját betölti. Ha valaki Járásunk funkcionáriusainál a nemzetiségi kérdés más fajta, helyesebb megoldását szorgalmazza, az megbélyegzetté válik, és azt a választ kapja, hogy a nemzetiségi kérdésnél előbbrevaló a szocializmus építése. A nemzetiségi kérdés már jó idő óta foglalkoztatja az itt élő magyarokat, akik örömmel üdvözölték a CSEMADOK KB állásfoglalását. Hiányolják azonban, hogy mind ez ideig az Illetékes hivatalos államhatalmi szervek, vagy azok képviselői nem nyilatkoztak ezen állásfoglalással kapcsolatban. Éppen ez váltja ki belőlük a kérdést, van-e egyáltalán reális lehetőség a nemzetiségi kérdés lenini elvek szerinti demokratikus megoldására. Erre a kérdésre választ kell kapnunk. Fél megoldásokat ugyanis nem fogadhatunk el, mert az sántalábú demokráciát jelentene és ürügyül szolgálhatna azok részére, akik az egyenlőtlenséget akarják kihasználni az ellenséges propagandában. Ha támogatni tudjuk a népek és nemzetek felszabadító harcát, idehaza is meg kell oldanunk a nemzetek és nemzetiségek együttélésének problémáit. PALENYIK FERENC, Érsekújvár Ezerkilencszázhuszonnyolctól vagyok a CSKP tagja, s igazán örülök, hogy a párt végre érdemben foglalkozik a nemzetiségi kérdéssel. Egyetértek azzal, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság a cseh és szlovák nemzet, valamint a magyar és az ukrán nemzetiség szövetségi köztársaság legyen. Ugyanakkor elítéltek mindennemű szepdTatista törekvést. Javaslom, hogy a köztársasági elnöki irodán legyen magyar nemzetiségű államtitkár és a Nemzetgyűlés titkárságán a nemzetiségi ügyek titkára, a nemzetiségek nyelvén beszélő személyzettel. A Szlovák Nemzeti Tanácsban legyen külön nemzetiségi megbízotti hivatal és miniszteri hatáskörrel magyar megbízott. A CSKP és az SZLKP Központi Bizottságán, valamint a kerületi titkárságokon létesítsenek nemzetiségi osztályt. Több magyar nemzetiségű képviselőt javasolok a Nemzetgyűlésbe, az SZNT-be és a kerületi bizottságokba. Javaslom a párt Központi Bizottsága mielőbb hívja össze a szlovákiai régi magyar kommunistákat, hogy pártszerűen és egységesen állást foglaljunk a nemzetiségi kérdésben. A BATTYÁNI ÁLLAMI GAZDASÁG pártszervezete A battyáni ÁG üzemi pártszervezete március 20-i tagsági gyűlésén kijelentette, hogy teljes mértékben támogatja a CSEMADOK Központi Bizottságának a nemzetiségi kérdés megoldására vonstkozó állásfoglalását. Egyben kéri, hogy a nemzetiségi kérdéssel foglalkozó cikkeket a Pravda és a Rudé právo is közölje és követeli hogy állítsák vissza a magyaroknak jobban ro^felelő volt királyhelmeci Járást

1.