Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-06 / 96. szám, szombat

Ä CSKP Központi Bizottságának határozata a jelenlegi belpolitikai helyzettel kapcsolatban (Folytatás az 1. oldalról) Iránti teljes politikai bizalommal tizet. A szocialista társadalom alapjai hazánkban szilárdak, a fejlődés visszafordítására irányuló bármi­lyen törekvés nem nyerhet politi­kai súlyt. Amennyiben elhangza­nak nem szocialista, esetleg kom­munistaellenes hangok is, nem ta­lálnak jelentős visszhangra, sem pedig támogatásra, és nem hatá­rozhatják meg demokratizációs fo­lyamatunk hangnemét. Az ilyen törekvések ellen aktívan, határo­zottan kell fellépnünk, és nem ké­telkedünk benne, hogy a lakosság óriási többségének támogatására találunk. Fejlődésünknek azonban komoly kárt okozhat a rendetlenség, a tár­sadalom kulturált demokratikus irányítási formáinak a bizalmat­lanság légkörével, az emberek egy­más ellen uszításával és demagó­giával való felcserélése. Ezzel mindannyiunknak ' megfontoltan, ésszerűen, nyugodtan, államférfiú felelősségei, Idejében szembe kell szállnunk. Nyíltan meg kell mondani, hogy a demokrácia fejlődése egyelőre a társadalmi bírálat áramlatát ered­ményezte, amely sok mindenben ösztönösen fejlődik. E fejlődésben a politikai és állami szervek nem voltak képesek idejében teljesíteni társadalmi hivatásukat. Ez elősegíti annak a helyzetnek a kialakulását, amikor a jogos tár­sadalmi bírálat egycsapásra felve­ti az összes alapvető társadalmi problémákat, amelyek a múlt évek­ben felhalmozódtak, s amelyek bo­nyolult okokra és befolyásokra ve­zethetők vissza. Teljesen felelőt­len Ígéret volna, hogy e problémák egytől egyig könnyen és egyszer re, további ellentmondások és ne­hézségek nélkül megoldhatók, mint amilyen könnyű most rájuk mutatni. A CSKP Központi Bizottsága e kérd A*'' T felelőssége tudatában megmon-ľa az igazat: a problémá­kat és fogyatékosságokat, amelye­ket a bírálat feltárt és még lel fog tárni, nem lehet egy csapásra megoldani és még hosszabb ideig eltart, míg a gazdaság és a társa­dalom Irányítása alapvető problé­máit valóban újszerűen és mara­déktalanul megoldjuk. A jogos kö­vetelmények egész sorát nem lehet azonnal kielégíteni, mert ehhez hiányoznak a szükséges anyagi eszközök és szervezési előfeltéte­lek, amelyeket meg kell teremte­nünk. A jelenlegi időben különö­sen irreális a beruházásokkal, a bérek rendezésével kapcsolatos ösz'önösen kitűzött új követelmé­nyek. valamint más fokozott gaz­dasá i igények teljesítése, mégpe­dig tekintettel a termelés színvo­nalára és a pénzügyi helyzetre. Az okos, felelősségteljes embe­rek törekvését, hogy reálisan te­kintsenek a dolgok állására, a fej­lődés eddigi feltételei adta lehe­tőségekre és határokra, nem le­het „legyintésnek" minősíteni. A pártnak, az állami és a gazdasá­gi szerveknek és valamennyi szer­vezetnek az igazságot kell mon­daniuk a népnek. Az emberek megértik a nehézségeket is. Meg­értik azt, hogy egyes jogos köve­telményeikkel várni kell, ba a társadalmi és állami szervek sem­mit sem lepleznek el előttük, ha­nem világosan megmondják nekik, hogy bizonyos intézkedéseket mi­ért és meddig nem lehet megten­ni, de mikor és milyen feltételek mellett valósíthatták és valósítják meg. A CSKP Központi Bizottsága nzért teljes mértékben állást fog­lal a jelenlegi vitákban gyakran elhangzó követelmény mellett, hogy a felelős állami és gazdasági szer­vek mielőbb adjanak teljes tájé­koztatást gazdaságunk helyzeté­ről, és fő problémáiról, mégpedig Agy, hogy azt necsak a népgazda­sági szakemberek, hanem minden polgár megértse. A CSKP Központi Bizottsága egy­értelműen támogatja és támogat­ni fogja a szocialista demokrácia fejlődését, de nem engedi, hogy a megkezdett utat bárki közülünk visszafordítsa a januári plénum előtti, sem pedig természetesen a munkásosztály győzelme előtti vi­szonyokhoz. Az akcióprogrammal rámutat azokra a fő kérdésekre, amelyek megoldása a közeljövőben reális. Az akcióprogram teljesítése reális biztosítékokat nyújt a régi hibák és deformációk megismét­lődésével szemben. Az akcióprog­ramot, amelyet Dubček elvtárs be­számolójában megvilágított, nyílt politikai dokumentumként kell ér­telmezni: ebből indulnak ki a kü­lönböző politikai és társadalmi munkaszakaszokon dolgozó kom­munisták, s ezt javasolja a párt kiinduló bázisként az egész Nem­zeti Frontnak és államunk szer­veinek. Mindezek a szervek és a különböző szakaszokon dolgozó kommunisták természetesen kell, hogy a program alapján további konkrét problémákat is megoldás­ra javasoljanak. Az akcióprogra­mot konkretizálhatják, fejleszthe­tik és kiegészíthetik, sőt kell, "hogy ezt tegyék. Az akcióprogram sikeres teljesítésének döntő előfel­tétele, hogy mindazok, akik e programot majd valóra váltják, ön­álló kezdeményezést tanúsítsanak, saját fejükkel gondolkodjanak és felelősséget viseljenek. Az akcióprogrammal a párt a megújhodási folyamat új szakaszá­ba lép. A legfőbb feladat e prog­ram alapján pozitív munkára egye­síteni a pártot és a társadalom valamennyi egészséges erejét. A pozitív munkának e folyamatában kerül sor az emberek szándékai­nak, állásfoglalásának és képessé­geinek további megkülönböztetésé­re is. A kommunisták az akcióprogram alapján demokráciánk nélkülözhe­tetlen stabilizálására, szocialista jellegének teljes biztosítására fog­nak törekedni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy „most már megszűnjék a bírálat", a nép de­mokratikus kezdeményezésének ki­bontakozása. A viszonyok állandó­sításának ilyen értelmezése leple­zett törekvés volna a régebbi sza­kaszba való visszatérésre. Ellen­kezőleg, arról van szó, hogy a bí­rálat és a kezdeményezés politikai életünk állandóan ható erejévé váljon. És éppen ezért szükséges, hogy ez az erő bizonyos szilárd formák és viszonyok közepette hasson. Amint a civilizált társada­lom a föld termővé tételét nem időnkénti árvízzel akarja elérni, hanem megfontolt szabályozott öntözőrendszert alkalmaz, éppúgy a kulturált, fejlett társadalomban kl kell alakítani a társadalmi bí­rálat és kezdeményezés, az ellen­őrzés és a felelősség hatásának és érvényesítésének megfontolt rendszerét. A jelenlegi helyzetben már olyan Változásokra került sor politikai rendszerünkben, amelyek lehető­vé teszik, hogy a a stabilizáció út­jára lépjünk. Az állam élén új elnök áll, aki népünk teljes politikai és erköl­csi bizalmát élvezi. A párt Központi Bizottsága meg­választotta a CSKP KB új elnöksé­gét. A legközelebbi napokban mega­lakul az új kormány, amelyet az egész Nemzeti Front támogat. Az állami képviseleti szervekbe való választásokat úgy készítik elő, hogy a választások ne legye­nek többé formális esemény, ha­nem azokat válasszuk ki, akik a választók bizalmát élvezik. Ennek az eljárásnak a biztosítékait köz­vetlenül törvénybe iktatjnk, ame­lyet a következő hetekben készí­tünk elő. Megkezdi munkáját a Nemzeti Front, amelyben a szocialista program és a köztársaság alkot­mánya alapján a Front valameny­nyi szervezetének érvényesül az önállósága. A CSKP vezető politikai szere­pét nem úgy értelmezi, mint a Nemzeti Front más összetevői ön­állóságának korlátozását, hanem mint együttműködést, mint állan­dó eszmei és politikai kezdemé­nyezést, amelyben a meggyőzésnek és a megnyerésnek, a közös poli­tika kialakításának van súlya, nem pedig a hatalmi diktátumnak vagy adminisztratív parancsolgatásnak. E tények, amelyek mai belpoli­tikai helyzetünkben valósággá váltak, jó alapot szolgáltatnak a viszonyok stabilizálására, arra, hogy megfontoltan, ésszerűen és felelősségteljesen haladjunk to­vább előre. Az akcióprogram szel­lemében a CSKP a szocialista de­mokrácia továbbfejlesztésére, to­vábbi fejlesztő változtatásokra fog törekedni. Emellett azonban nél­külözhetetlen, hogy a kormány kormányozzon, hogy minden egyes tagja az állam és a törvény tel­jes tekintélyével teljesítse felada­tait a rábízott szakaszon, hogy a parlament idejében, kezdeménye­zően, mint az államhatalom leg­felsőbb szerve o!d|a meg a fontos politikai kérdéseket, érvényesítse a demokratikus ellenőrzést és hoz­zon új törvényeket, hogy a gaz­dasági szervek a vállalati és üzemi igazgatók irányítsák gazdasági éle­tünket. Röviden: hogy mindenki a maga helyén teljesítse köteles­ségét, munkájával hozzá járulion demokratizációs erőfeszítéseink sikeréhez, és hogy munkájában demokratikus módon ellenőrizze a nép, s munkájának eredményei­ért felelősséget viseljen. A kom­munisták teljes mértékben arra fognak törekedni, hogy a demok­rácia fejlődése nálunk a törvé­nyekhez és a foghoz Igazodjék, hogy az emberek közötti kapcso­latokban a demokratikus szocialis­ta erkölcsi nnrmák érvényesülje­nek. Az alkotmány és a jogrend, az állami szervek és az egész Nem­zeti Front, a szakszervezetek és a nép többi szervezetei, a lakos­ság óriási többségének akarata — mindez maradéktalanul a szocia­lizmus mellett áll. A szocializmus pozícióiból, általában társadalmi viszonyaiból egy jottányit sem en­gedünk. A CSKP a szocializmust mindig annak a társadalmi rendszernek tartotta és tart|a, amelyet az ösz­azes haladó erőkkel együtt a nem­zet élén a munkásosztály vívott ki. A szocializmus továbbfejlesztése a munkásság, a parasztság, az ér­telmiség létérdeke. A szocialista demokrácia ezért valamennyi dol­gozónak döntő szót biztosít orszá­gunk politikájában, a párt az egész továbi tejlődés során arra fog törekedni, hogy az emberek­nek több tényleges lehetőségük legyen, mint azelőtt érdekeik, szükségleteik és nézeteik demok­ratikus érvényesítésébe politikai életünkben. A kommunisták nagyra becsülik munkásaink megfontolt, politikai­lag fejlett állásfoglalását, akik megértve a jelenlegi helyzet jelentőségét, nem hagyták, hogy demagóg jelszavakkal visszaélje­nek velük, erélyesen felléptek a munkásságot és az értelmiséget egymás ellen uszító törekvésekkel szemben. A CSKP Központi Bizott­sága egyúttal nem tartja elegen­dónek azt, ami eddig gyakorlati­lag történt annak érdekében, hogy az üzemek és a szocialista vállalatok munkásai befolyásol­hassák a szocialista termelés me­netét. Szükségszerűen a szocialis­ta demokrácia részévé kell válnia a vállalatok demokratikus igazga­tásának ls, hogy a munkások és valamennyi dolgozó világosan érezze, a szocialista vállalat az övé és nemcsak alkalmazottja, ha­nem szocialista tulajdonosa is. Bonyolult kérdések ezek, oko­san, a dolgok ismeretével, a szak­ismeretek tiszteletben tartásával kell itt eljárni úgy, hogy a kor­szerű, technikailag fejlett szocia­lista termelés demokratikus, de egyúttal magasfokúan hatékony és szakszerű irányítása legyen az eredmény. Minden előfeltételünk megvan a helyes megoldás meg­találásához: megvan üzemi taná­csaink bagynmánya, van fejlett szakszervezeti mozgalmunk és ugyanakkor magas színvonalú szakszerű irányítás hagyományai­val rendelkezünk. A CSKP Központi Bizottsága mindezen kérdések megoldását a jelenlegi belpolitikai fejlődésünk stabilizálásához vezető helyes út­nak tekinti. E fejlődés azt a kö­vetelményt támasztja, hogy a tisztségeket olyan emberek tölt­sék be, akik egyrészt politikai bi­zalmat élveznek, másrészt meg­vannak a szükséges képességeik, jellembeli tulajdonságaik és meg­van a szaktudásuk is. Ezeket a szempontokat teljes következe­tességgel érvényesíteni kell. A kommunisták azonban minden be­csületes emberrel együtt ellenzik a megoldásnak azokat a módsze­reit, amelyek a múltban már any­nyiszor ártották társadalmunk­nak: az emberek meggondolatlan, egyoldalú elbírását anélkül, hogy mérlegelnék munkájuk pozitívu­mait és negatívumait is, a gya­nakvás és a bizalmatlanság, a nyomás légkörének kialakítását, valamint a bizonytalanságot, hogy ki kinek, miért felelős és kinek az ellenőrzése alatt áll. Az ilyen légkör mindig csak az önkényt fogja erősíteni, és lehetőséget ad a politikai demagógia érvényesü­lésének. így azulán szükségsze­rűen további méltánytalanságok keletkeznének; és a méltánytalan­ság mindig fáj, igazságtalan, és a társadalom viseli érte az erköl­csi felelősséget. Különösen veszé­lyes volna, ha ilvrn irányítási módszerek jutnának szóhoz, akár a szakágazati irányító apparátus­ban, akár a gazdaságban vagy a társadalmi munka más területein eszközölt személyi változtatások­nál. Sem egyesek távozása, sem az új emberek kiválasztása nem le­het egészségtelen, politikai kam­pány jellegű, ha nem akarjuk, hogy megismétlődjenek azokhoz a hibákhoz igen hasonló hibák, amelyek bennünket éppen a ma általunk bírált állapothoz vezet-' tek. A szilárd szocialista demok­rácia továbbá azt leitételezi, hogy az irányítást végző emberek és bizonyos szakasz vezetői fo­gyatékos munkájának jogos bírá­lata normális dologgá válik. A bí­rálat azért mutat rá a fogyaté­kosságokra, hogy a hibákat, nem pedig magukat a megbírált em­bereket távolítsuk el, amennyiben ezoknél az embereknél meg van a remény arra, hogy megszaba­dulva hibáiktól, megjavítják mun­kájukat. A CSKP Központi Bizottsága úgy véli, belpolitikai viszonyaink sta­bilizálásához végül az is szüksé­ges. hogy az emberek világos vá­lasz! kapjanak egyes konkrét kér­désekre, amelyek joggal kavarták fel a közvéleményt. A megfelelő vizsgálat befejeztével azonnal tá­jékoztatást tesznek közzé a Sejna ügyről. A szükséges intézkedések meg­tárgyalása után a közvéleményt arról is teljes mértékben tájékoz­tatják majd, hogyan biztosítják az állami és politikai szervek a jog­talanul sújtott emberek teljes re­habilitálását, s a jövőre nézve milyen biztosítékai vannak a tőr­fényesség megőrzésének. A legközelebbi hetek olyan idő­szakot jelentenek, amikor a jogos társadalmi aktivitást egyre erő­teljesebben kell kísérnie az újsze­rűen végzett pozitív munkának. Ebben az időszakban kezdjük gyakorlatilag megvalósítani az új politikai irányvonal első eredmé­nyeit. Államunk és a többi szerve­zetek új politikai vezetőségének ebben valamennyi polgártársunk teljes támogatására lesz szüksége. A kommunisták az új politiká­hoz teljes következetességgel megadják e támogatást. A CiiKŕ Küzponti Bizottsága foglalkozott a párt jelenlegi helyzetével, valamint a kommunis­ták további munkájának és életé­nek problémáival. Onb-rálóan rá­mutatott saját hibáira, amelyeket még a januári ülésen követett el: a CSKP KB januári plénumának határozataiból nem volt világos a tárgyalások tényleges politikai tartalma és a megvalósított vál­toztatások jelentősége. A kommu­nistákat nem tájékoztatták idejé­ben és helyesen a Központi Bi­zottság plénuma tárgyalásainak tartalmáról és ez hozájárult a párt dezorientáciőjához. A CSKP Központi Bizottságának tagjai az utóbbi három hónap tapasztalataiból tanulva azt kíván­ják, hogy az elnökség és a titkár­ság hatékonyabban irányítsa a párton belüli politikai munkát. A januári plénum után is hiányzott a kommunisták nagyobbfokú tájé­koztatása, mint amilyent a tömeg­tájékoztatási eszközök nyújtottak, hiányzott a pártaktívával végzett munka; a CSKP KB szervei nem hívták össze e bonyolult politikai időszakban a CSKP kerületi bi­zottságai és járási bizottságai tit­kárainak értekezletét sem. A CSKP Központi Bizottságának szá­mos tagja bírálta azt a tényt is, miért nem ült össze már koráb­ban a Közoontl Bizottság plenáris ülése. Ezek és az ehhez hasonló hi­bák tükrözték a pártban a már évek óta felhalmozódott komoly fogyatékosságokat, melyek főként abból erednek, hogy a párton be­lül bürokratikus adminisztratív kapcsolatok és módszerek helyet­tesítették a demokratikus politi­kai életet. A párt egységét dog­matikusan értelmezték, nem pedig mint a párttagok különböző nézetei egyesítésének egyre megújhodó folyamatát. Nem úgy értelmezték, hogy valamennyi kommunista ön­ként, meggyőződésből támogatja a párt programját. Ennek fű oka az a tény, hogy a párt vezető szerepének adminisztratív, bürok­ratikus értelmezése háttérbe szo­rította a pártmunka programjelle­gét. Az utóbbi években igen gyak­ran úgy fogalmazták meg a párt irányvonalát, hogy a kommunis­ták gyakran azt sem tudták, tu­lajdonképpen ml a párt politikai irányvonala. Ez a párton kívüli, társadalmi ellentmondások növe­kedésével együtt olyan helyzetet alakított ki, amely súlyosan meg­zavarta a több mint másfél mil­lió kommunista eszmei egységét és politikai akcióképességét. Ezért ma bizonyos tanácstalan­ság észlelhető a kommunisták egy részénél; nem eléggé önállóak po­litikai munkájukban a párt egyes szervei és szervezetei, részletes irányelveket várnak „felülről" stb. Ez oda vezet, hogy a kommu­nisták a helységekben és a mun­kahelyeken nem egyszer felesle­ges módon éppen akkor vonul­nak védelembe, amikor minden okuk meg van arra, hogy az újért vívott harc élén álljanak, amikor a párt új politika kezdeté­nek időszakát éli, és amikor szá­mos év után erőfeszítését aktí­van támogatja a lakosság túlnyo­mó többsége. A kommunisták né­ha tanácstalanok és passzívak egyes kommunistaellenes jellegű támadásokkal szemben, amelyek az egészséges szocialista bírálat általános áramlatának mellékzön­géseként fordulnak elő, jóllehet a munkahelyeken vagy a helységek­ben, ahol e támadásokra sor ke­rült e kommunistáknak erős pozí­cióik vannak, befolyással rendel­Jceznek. A CSKP Központi Bizottsága fel­szólítja a párt valamennyi tagját, hogy alapszervezeteikben, a járá­si és kerületi szervezetekben az akcióprogram és a párt egész új politikája alapján önállóan, saját eszükkel, saját politikai felelős­ségükkel aktívan és gyorsan old­ják meg a működési körükben felmerülő politikai munkaproblé­mákat. Foglaljanak állást a kör­nyezetükben tapasztalt hangula­tokkal és törekvésekkel kapcso­latban és álláspontjukat érvénye­sítsék, harcolják kl a párt áj politikai szellemében. Emellett következetesen érvé­nyesülnie kell annak az elvnek, hogy szervezetünknek a politikai mnnka problémáival kapcsolatos állásfoglalásáról a kommunisták gyűlésükön demokratikusan ta­nácskoznak, demokratikus párton belüli vitában alakítják ki, tisz­tázzák politikai álláspontjukat, amelyet azután egységesen érvé­nyesítenek környezetükben. Ha­sonló a helyzet a szervekben, a járásokban és a kerületekben is. A különféle ezer és ezer élő prob­lémára, amelyek rendszerint min­denütt eltérőek, nem lehet a köz­pontból valamilyen részletes re­ceptet adni. Éppen úgy, mint a párt legnagyobb harcai és sikerei idején, a háború előtt, a háború alatt, 194B februárja előtt és az azt követő első időkben a kom­munisták önállóan irányították a párt politikáját most is és a jövő­ben is így kell tenniük. Az akció­programból a CSKP KB és a többi pártszerv politikai irányelveiből, a pártsajtó tájékoztatásaiból és a párton belüli tájékoztatásokból minden szervezetnek és minden egyes kommunistának önállóan kell kialakítania politikai állás­foglalását, s meg kell védelmez­nie politikai álláspontjait a párt új politikája alapján. A párttagok körében néha az a benyomás alakul ki, hogy a párt „meghátrál", és felteszik a kér­dést, „mikor és hol végződik ez". A párt éppen ma nem hátrál meg, elvhű szocialista és kommunista pozícióiból, hanem ellenkezőleg, előre lép új politikája leié. E po­litika alapjául az akcióprogramot tűzi ki, és azt tovább fogja fej­leszteni a pártszervek politikai munkájával. A párt azonban fel­hagy poltlkájában a korábbi hely­telen adminisztratív módszerek­kel, maga mögött hagyja azt az időt, amikor a kommunisták ve­zető hatása alatt azt értették, hogy korlátozódott a társadalom többi tagja különféle érdekeinek, szükségleteinek, és nézeteinek ki­nyilvánítási lehetősége. S nagy részben maguk a kommunisták hem tehe'Mk »z! maradéktala nul. Hol kell e régi módszerektől való eltérésnek „megállnia?" Cr akkor állhat meg és kell meít állnia, ha a párt teljesen men­tesül a túlhaladott módszerektől. A jövőben tartósan kell érvénye­sülniük a pártmunka nlyan mód­szereinek, amelyek megtelelnek a Nemzeti Front politikájának, és amelynek keretében önállóan fog­nak dolgozni a Nemzeti Front szervezetei: az állami- és gazda­sági szervek önállóan felelnek irányító munkájukért, és egész társadalmunkban szabadon meg­nyilvánulhatnak a különféle érde­kek és nézetek. Tehát nem diktálni és elrendel­ni kell, hanem politikailag vezet­ni. Meg kell nyerni a többieket a párt politikájának és meg kell őket győzni helyességéről. Mindenkinek el kell ismerni a jogát arra, hogy saját oézete le­gyen, de a kommunistáknak ugyanakkor aktívan védelmeznie kell saját nézetét és állásfogla­lását, a kommunista nézetet és állásfoglalást. Ha pártos nézetem­mel kisebbségben vagyok, de azt helyesnek tartom, tovább kell vé delmeznem, újból és újból igye keznem kell a többieket megnyer nl. Ilyen alapvelő elvet akarunk tnvábbra is érvényesíteni társa­dalmunkban politikai vezetőszere­pünk betöltésénél. Igaz, ehhez következetesen kelt fejleszteni a párt politikáját „felülről", a Köz­ponti Bizottságtól kezdve. Ehhez az első lépés az akcióprogram. A Központi Bizottság tudia köteles­ségét, hogy gyorsan ki kell kü­szöbölnie szervei munkájából a bírált fogyatékosságokat, s való­ban irányítania kell a pártimmkát a párt minden tíjäkoztaiási esz­közével, a paliíikai irányvonal vi­lágos megfogalmazásával, s a párton belüli munka új módsze­reivel kell segítenie a párttaga­kat. Ezért a CSKP KB elnöksége az akcióprugram teljesítése érde­kében határozatot hozott, amely ezekből az elvekből kiindulva konkrét feladatokat tííz e téren a pártszervek elé A Központi Bizattság következő ülésén megtárgyalja a párton be­lüli kérdésekre vonatkozó javasla­tok összességét, és világos állás­pontot foglal el az olyan problé­mákhoz, mint a választott szervek és a pártapparátns kapcsolata, a párt irányítás különböző fokainak kapcsolatai, a pártszervek kapcso­lata a párttagokhoz és viszont, a párton belüli politikai munka alapvetfi feladatai és módszerei a jelenlegi helyzetben, az igazi eszmei egység kialakításának problémája a pártban stb. A jelenlegi belpolitikai helyzet elemzéséből és a pártmunka hely­zetéből kiindulva a CSKP KB ál­lást foglalt a következő párt­kongresszus összehívásához. A Központi Bizottság feltétlenül szükségesnek tartja a pártkong­resszus mielőbbi összehívását, amint megengedi a kongresszus tárgyalásának alapos előkészítése. Szükséges, hogy a kongresszus megtárgyalja hazánk társadalmi és gazdasági fejlődésének további távlatát. A CSKP KB ugyanakkor vala­mennyi pártszerv és szervezet, valamennyi párttag feladatává te­szi a még érvényben lévő párt­alapszabályzat és a párton belüli (Folytatás a 3. oldalon) BT "M 1968. IV. 2. /

Next

/
Thumbnails
Contents