Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-05 / 95. szám, péntek

„Azért jöttem, hogy éneiceljek" PAUL ROBESON 70 - ÉVES „Néger vagyok, A hál, amelyben élek, Harlemben van, város ez a városon belül, Amerika néger metropolisa. És ahogy agyamat és szívemet feszítő dolgokról írok, szinte érzem mindannak a szorítását, ami körülvesz otthonomban, népem között" — Így vezeti be önéletrajzát a világhírű néger énekes és békeharcos, aki betegen és feltűnő csendben április 9-én ünnepli 79. születésnapját. Paul Robeson két nemzedék életében fogalom lett. Az ő művészetével Jutott el a nagyvilághoz azok szava, akik az őshazából elhurcoltatva nem leltek otthonra az újhazában, akik rabszolgák, majd felszabadított páriák lettek, akiknek sorsa csak akkor enyhült valamelyest, ha idegen érdekekért a háború vágóhídjára kellett menniük, akik ma is az Egyesült Államok első számú problémáját jelentik. Here l stand ... azaz itt állokl Ezt a lutheri Idézetet adta címül önéletrajzának Paul Robeson, s ez ls jelkép — s szerző bátor kiállására, fajtestvéreivel való sorsvállalására utal. Rabszolga unokája Apja rabszolga volt. Tizenöt éves korában megszökött, azután tanult, teológiát végzett, majd Princetonban a Witherspoon utcai presbiteriánus templom lelkésze lett. Anyját, Mária Louisa Bustlll tanítónőt hatéves korában elvesztette — a már majdnem teljesen vak asszony háztartási szerencsétlenség következtében halálra égett. Köztiszteletnek örvendő apját sok megaláztatás érte az életben a fehérek részéről, egy időben, amikor elmozdították lelkészi állásból, hamukihordással kereste kenyerét. A fogékony lelkű Paul már az iskolában kutatni kezdte a sok társadalmi igazságtalanság okát. Klasszikus műveltséget kapott. Zenei tehetsége már az egyházközség kórusában kitűnt; Robeson azóta is nagyszerű tolmácsolója a néger spirituáléknak. Ugyanakkor a sportnak is hódolt, kitűnő labdarúgó hírében állott. A húszas években indult el a világot Jelentő deszkákon és hangversenydobogókon. Hazáját, Amerikát azonban csakhamar otthagyta, mert színpadi sikerei ellenére is csak lenézett „nigger" maradt. A, harmincas években Londonban telepedett le. Európai turnéi során feledhetetlenné vált Othello alakítása a Shakespearedrámában. A művészi pálya, a sikerek nem vonták el a fiatal Robesont attól a szenvedélyes vitától, amely a harmincas években az amerikai néger mozgalomban kibontakozott. Robeson ekkor tért vissza Amerikába, Londoni éveiben buzgón és lelkesen tanulmányozta az afrikai kultúrát, s mindent, ami vele összefüggött. Ezzel magára terelte az angol titkosrendőrség gyanúját. Azt, amit Londonban felismert, Amerikában a gyakorlati életben, a négerek mozgalmában kamatoztathatta. „Ha az afrikai kultúra valóban az, aminek én oly makacsul állítom, akkor mit érnek azok a kijelentések, hogy egy évezrednek kell eltelnie, míg az afrikaiak megérnek az önkormányzatra?" Hogy e kérdésnek a mélyére nézzen, tanulmányutat tesz a Szovjetunióban, hogy megismerkedjék a cári Időkben elnyomott primitív népek helyzetével, s ismereteit a néger mozgalomban gyümölcsöztesse. „Oroszországban éreztem először, hogy teljesjogú emberi lény vagyok. Ott nincs faji megkülönböztetés, mint Mississippiben vagy éppen Washingtonban" — jelentette ki tapasztalatairól, amikor később az Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság beidézte. Szemébe vágták, hogy akkor miért nem maradt ott. „Azért, mert apám rabszolga volt, s azért, mert népem vére hullásával építette ezt az országot. Itt maradok és részt követelek belőle, és nincs az a fasiszta szellemű népség, amelyik innen elkergethet. Világosan beszélek?" Folyamok dala Hetvenéves ós súlyos beteg a nagy néger művész, aki a háború után beutazta a világot, s énekével, szabadságdalalval a béke és az emberi testvériség eszméit terjesztette. A békemozgalomban vállalt szerepéért, többször vonták felelősségre Dulles Amerikájában. Megvonták útlevelét, tétlenségre kényszerítették, de az erkölcsi mozgalom mindenkor Paul Robesoné volt. S amikor személyesen nem tudott Jelen lenni a békevédők nagy összejövetelein, akkor legalább hangját küldte el. Azt a hangot, amely oly érthetően és erőteljesen zengi egy eljövendő új világ dalát. Ki ne ismerné a Folyamok dalát? A Mississippi, a Gangesz, a Nílus, a Jangce, a Volga és az Amazon termékeny völgyében dolgozó népek dalát? Az utóbbi Időben elhallgatott Robeson. Beteg és fáradt. Nagy utakra sem mer vállalkozni. A néger polgárjogi mozgalom, amelynek élharcosa volt, azonban magas szinten kibontakozott Amerikában, és az idén is „forró nyárral" rémíti a Johnson-kormányzatot. „Amerikai négerként beszélek, s elsősorban és mindenekelőtt arra tettem fel az életemet, hogy teljes szabadságot szerzek népemnek Amerikában — és semmivel sem kevesebbet, mint teljes szabadságot!" Ez Robeson hitvallása, ennek szentelte harcos életét. L. L. Állat kórházb a n — Ha óhajtja Ön U végignézheti az operációt — mondja dr. Pavel Moiko. Hófehér köpenyt kapok és belépők al operációs terembe. A páciens — egy koromfekete macska — már a műtőasztalon fekszik. Két férfi tartja, hogy ne mozogjon, egy nővér pedig éteres vattát szagaltat vele. Az operációt dr. Pavel Moiko végzi, akinek dr. Alexandra Böfirová segédkezik. Azaz, hogy még nem operálnak, mert a páciens egyelőre ébren van. Ojabb éteres vattát dognak tehát az orra alá. Ügy látszik, mégiscsak elaludt. Am amikor Moiko doktor késével hozzáért, hirtelen fájdalmasan felnyávog. Ismét eléje nyomják az étert, de a hatás nem jelentkezik. Pedig a vatta olyan közel van az orrához, hogy olykor meg ls nyalja. Végre elaludt. S bizony a legjobbkor, mert már a mellső lábait tartó legény is ásítozik az erős éterszagtól. Az operáció célja a petefészek eltávolítása. A macska tulajdonosa (egy bratislavai hölgy) ugyanis nem akar kismacskákat a házában. Bizonyára nem sejtette, milyen fájdalmas operációra küldi kedvenc cicáját, amely most ismét kínosan „feljajdul". Ráadásul a műtét bonyolultabb a szokottnál: az orvos munkáját rendellenes összenövés nehezíti. A pácienst a 40 perces műtét •tán egy drótketrecbe zárják és meleg helyre teszik. Most már nyugodtan alhat. Ml pedig nyugodtan beszélgethetünk. — Milyen állatokat gyógyítanak a szenei állatkőrházban? — kérdem dr. Pavel Moäkót. — Szarvasmarhát, lovat, sertést bárányt, kutyát, macskát egy aránt. Kotyák és macskák gyógyí tásával a környéken csak mi fog lalkozunk. Sajnos azonban, nin csenek megfelelő kutyaóljaink Pedig a szabadságra, vagy elutaz ni készfilő apróállat-tulajdono soknak nagy segítséget jelentene ba hosszabb-rövidebb Időre gond jalnkra bizhatnák kedvenceiket. Ezt a Szencre érkező tnristák is bizonyára örömmel fogadnák. — Milyen műtéteket végeznek leggyakrabban? — Kuplrozzuk a kutyák fOlét. Kasztráljuk u állatokat. Nemré gen például egy majmot kasztráltunk. Tulajdonosa elmondta, hogy amíg kicsi volt a majom, nem volt vele baj. De miután felnőtt, nagyon szemtelenül kezdett viselkedni a hölgyekkel .. . Ugyancsak gyakran hajtunk végre császárvágást is, főleg teheneken. A betegségek megállapításában nagy segítségünkre van korszerű röntgenkészülékünk. A beszélgetést abba kell hagynunk, mert két új páciens érkezett: egy rendőrkutya és egy versenyló. A lovat egyelőre bekötik az Istállóba, a kntyát pedig a rendelőbe vezetik. Elbúcsúzom dr. Pavel Moikótól, akit közben sürgősen a megoperált macskához hívnak. Mesterséges légzést kell alkalmazni. Ogy látszik a sok éter mégis megártott neki. FOLÖP IMRE E HETI KÉRDÉSÜNK MIT TENNE Ha az ifjúsági szövetség elnöke lenne? Olvasóink válaszaikat 1968. április 10-ig, azaz szerdán délig juttassák el szerkesztőségünkbe. Tüntessék fel nevüket és lakhelyüket. LEGUTÓBBI KÉRDÉSÜNKRE MIT TENNE a nemzetiségi kérdés megoldása érdekében? — a beérkezett válaszok közül e rovat keretében az alábbiakat közöljük: Megszervezném a csehszlovákiai magyarok közös ügyeinek központi hivatalát. Több magyar közép- és szakiskolát, a főIskolákon pedig magyar tagozatot létesítenék. A sajtóban többet foglalkoznék a hazai magyarság ügyeivel és problémáival. VEND"ÉGH FERENC, Cheb A nemzetiségi kérdés sikeres megoldásának alapvető tényezője az új népszámlálás lenne. Lehetővé kellene azonban tenni, hogy mindenki olyan nemzetiségűnek vallja magát, amelyikhez valójában tartozik vagy szive szerint tartozni akar. KARDOS GÉZA, Kassa Ahhoz, hogy közös hazánkban otthon érezzük magunkat, szükséges, hogy a kormányzásban ls képviselve legyünk —• ne csak határozzanak sorsunkról, hanem annak irányításában mi magunk ls részt vegyünk. Olyan emberek képviseljenek bennünket, akiket mi magunk választunk, s nem akiket a felsőbb szervek neveznek ki. \e legyen bűn az anyanyelv használata. A vegyes lakosságú teriileteken olyan emberek kerüljenek tisztségekbe, akik mind a két nyelvet beszélik. SZŰCS JOZSEFVÉ, Nagykapos Arra törekednék, hogy a nemzetiséget kizárólag bátor, szókimondó, müveit, talpig becsületes és egészséges nemzeti önérzettel rendelkező ember képviselje. VASSY FERDINÁNDNÉ, Prievidza Mi elsősorbao a magyar szak- és főiskolák hálózatát bfivítenénk ki, hiszen már Komenský is kifejtette: ax egyén tartós és alapos ismeretekre csak anyanyelvén tehet szert. Problémáinkkal többet foglalkozhatnának a cseh és a szlovák sajtóban is. A GALÁNTA1 ÁLTALÁNOS KÖZÉPISKOLA III. A-OSZTÁLYANAK TANULÖI Foglalják az alkotmányba, hogy a Csehszlovák Köztársaság a csehek és a szlovákok, valamint az itt élő magyarok, ukránok, lengyelek egységes állama. Ezek szerint tartsák meg a választásokat is — a legalacsonyabbtól kezdve a legmagasabb szervekig. A magyarlakta vidéken be kell vezetni a kétnyelvűséget. VÖRÖS KAROLY, Csillzradvány Hivatalokban, üzletekben, gyógyintézetekben és egyéb közérdekű helyeken olyan személyeket alkalmaznék, akik készségesek minden nemzetiség tagjaival szemben, s akik még szórakozottságukban sem ejtenék ki a következő választ: „Na Slovenskn po slovensky". TAKÁCS ANDRÁS, CsernS Követelném a reszlovakizálás érvénytelenítését és egy újabb népszámlálást. Felelősségre vonnám mindazokat, akik a kitelepítésért felelősek vagy ebben tevékenyen részt vettek. Küzdenék a délvidék iparosításáért és a magyar iskolahálózat bővítéséért. GERHÁT SÁNDOR, Nagymegyer Bevezetném a Csehszlovák Televízió magyar adását. A magyarlakta területeken szigorúan megkövetelném a kétnyelvű feliratokat. Rozsnyón a főtéren visszaállítanám Kossuth Lajos szobrát. DRENKO LÁSZLÓ, Kuntapolca. Minden nemzetiség részére létesítenék egy központi szervet, amely ellenőrizné a nemzetiségek jogainak gyakorlását, biztosítaná a politikai és a kulturális fejlődését. Biztosítaná az anyanyelven való tanulást, s nem csak az alapfokú, hanem a főiskolákon és az egyetemeken is. VARGA FERENC, Olgya, dunaszerdahelyi járás Húsz év óta hangoztatjuk az együttélés lenini elvét. Az első köztársaságban a kisebbségi jogot törvény biztosított — ma az alkotmány ugyan kimondja egyenjogúságunkat, do vajmi kevesen tartják tiszteletben, figy vélem, igazi szocialista együttélésről csak akkor beszélhetünk, ha a szlovák iskolákban is ax Irántunk való szeretetre, megbecsülésre fogják nevelni a tanulókat, a diákok megismerkednek az itt élő magyarság érdemeivel, történelmével s tudomásul veszik közös sorsunkat. Ezen a téren a szlovák TV, rádió és sajtó is sokkal többet tehetnel FÜLE KÁROLY, Gútor Elsősorban is nem elégendő az egyenjogúságnak csak a hangoztatása, ha az a gyakorlatban nincs biztosítva. Vajon ártana-e valakinek, ha a cseh országrészekben, a járásokon állást kapna olyan funkcionárius ts, akt tud magyarul. Hisz több ezer magyar családot telepitettek ide, akik sem a javaslataikat, sem a panaszalkat nem tud/ák kifejezésre juttatni. KISS OSZKÁR, Dolní Zandov, chebi járás Dói-Szlovákiában ÚJ üzemek építésével több munkaalkalmat bixtosítanék. Szorgalmaznám egy új magyar napilap megindítását. Következetesen érvényesíteném a kétnyelvűséget. FÖLDES LÁSZLÓ, Nagymegyer Valóra váltanám a CSEMADOK és a hazai magyar írók javaslatát. Ugyanakkor a cseh és a szlovák napisajtóban, tv-ben jóindulatúan méltatnám — jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a csehek és a szlovákok többet hallanak és olvasnak Ciprusról vagy Vietnamról, mint az itt élő, közel egymillió magyar problémáiról. CSÉPLŐ LÁSZLÖ, Komárom A nemzetiség megtagadását a hazaárulással egyenlő cselekedetnek tekinteném. Aki képes megtagadni nemzetiségét — karrierista célokért, anyagi előnyökért — alkalmas körülmények között hazáját, szocialista társadalmi rendjét ls elárulná. Magyar nemzetiségű és érzelmű szakemberek bevonásával teljes egyenjogúságot biztosító új alkotmányt és törvényeket dolgoznék ki, s ezek szerint oldanám meg a problémákat az óvodáktól a főiskolákig, a népműveléstől a televízióműsorig. MÁTHÉ RÚBERT, Szepsl Kivizsgálnám, hogy ki indítványozta, és kik voltak Rimaszombatban azok a „borbélyok", akik — bizonyítható tény — lenyírták a magyarul beszélők haját. BÁLINT LAJOS, Várgede Mivel teltett kérdésünkre több és terjedelmesebb válaszokat kaptunk, úgy döntöttünk, hogy ezek egy részét a „Rendezzük közős dolgainkat" cím alatt kőzöljük.