Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-05 / 95. szám, péntek

„Azért jöttem, hogy éneiceljek" PAUL ROBESON 70 - ÉVES „Néger vagyok, A hál, amelyben élek, Harlemben van, város ez a városon belül, Ame­rika néger metropolisa. És ahogy agyamat és szívemet fe­szítő dolgokról írok, szinte ér­zem mindannak a szorítását, ami körülvesz otthonomban, né­pem között" — Így vezeti be önéletrajzát a világhírű néger énekes és békeharcos, aki bete­gen és feltűnő csendben április 9-én ünnepli 79. születésnapját. Paul Robeson két nemzedék életében fogalom lett. Az ő mű­vészetével Jutott el a nagyvilág­hoz azok szava, akik az ősha­zából elhurcoltatva nem leltek otthonra az újhazában, akik rab­szolgák, majd felszabadított pá­riák lettek, akiknek sorsa csak akkor enyhült valamelyest, ha idegen érdekekért a háború vá­góhídjára kellett menniük, akik ma is az Egyesült Államok első számú problémáját jelentik. Here l stand ... azaz itt ál­lokl Ezt a lutheri Idézetet adta címül önéletrajzának Paul Ro­beson, s ez ls jelkép — s szer­ző bátor kiállására, fajtestvé­reivel való sorsvállalására utal. Rabszolga unokája Apja rabszolga volt. Tizenöt éves korában megszökött, az­után tanult, teológiát végzett, majd Princetonban a Withers­poon utcai presbiteriánus temp­lom lelkésze lett. Anyját, Mária Louisa Bustlll tanítónőt hatéves korában elvesztette — a már majdnem teljesen vak asszony háztartási szerencsétlenség kö­vetkeztében halálra égett. Köztiszteletnek örvendő ap­ját sok megaláztatás érte az életben a fehérek részéről, egy időben, amikor elmozdították lelkészi állásból, hamukihor­dással kereste kenyerét. A fo­gékony lelkű Paul már az isko­lában kutatni kezdte a sok tár­sadalmi igazságtalanság okát. Klasszikus műveltséget ka­pott. Zenei tehetsége már az egyházközség kórusában kitűnt; Robeson azóta is nagyszerű tol­mácsolója a néger spirituálék­nak. Ugyanakkor a sportnak is hódolt, kitűnő labdarúgó híré­ben állott. A húszas években indult el a világot Jelentő deszkákon és hangversenydobogókon. Hazá­ját, Amerikát azonban csakha­mar otthagyta, mert színpadi sikerei ellenére is csak lené­zett „nigger" maradt. A, har­mincas években Londonban te­lepedett le. Európai turnéi so­rán feledhetetlenné vált Othel­lo alakítása a Shakespeare­drámában. A művészi pálya, a sikerek nem vonták el a fiatal Robesont attól a szenvedélyes vitától, amely a harmincas években az amerikai néger mozgalomban kibontakozott. Robeson ekkor tért vissza Amerikába, Londo­ni éveiben buzgón és lelkesen tanulmányozta az afrikai kultú­rát, s mindent, ami vele össze­függött. Ezzel magára terelte az angol titkosrendőrség gyanú­ját. Azt, amit Londonban fel­ismert, Amerikában a gyakorla­ti életben, a négerek mozgal­mában kamatoztathatta. „Ha az afrikai kultúra valóban az, ami­nek én oly makacsul állítom, akkor mit érnek azok a kije­lentések, hogy egy évezrednek kell eltelnie, míg az afrikaiak megérnek az önkormányzatra?" Hogy e kérdésnek a mélyé­re nézzen, tanulmányutat tesz a Szovjetunióban, hogy megis­merkedjék a cári Időkben el­nyomott primitív népek helyze­tével, s ismereteit a néger mozgalomban gyümölcsöztesse. „Oroszországban éreztem elő­ször, hogy teljesjogú emberi lény vagyok. Ott nincs faji megkülönböztetés, mint Missis­sippiben vagy éppen Washing­tonban" — jelentette ki tapasz­talatairól, amikor később az Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság beidézte. Szemébe vágták, hogy akkor miért nem maradt ott. „Azért, mert apám rabszolga volt, s azért, mert népem vére hul­lásával építette ezt az orszá­got. Itt maradok és részt kö­vetelek belőle, és nincs az a fasiszta szellemű népség, ame­lyik innen elkergethet. Világo­san beszélek?" Folyamok dala Hetvenéves ós súlyos beteg a nagy néger művész, aki a há­ború után beutazta a világot, s énekével, szabadságdalalval a béke és az emberi testvériség eszméit terjesztette. A béke­mozgalomban vállalt szerepéért, többször vonták felelősségre Dulles Amerikájában. Megvon­ták útlevelét, tétlenségre kény­szerítették, de az erkölcsi moz­galom mindenkor Paul Robeso­né volt. S amikor személyesen nem tudott Jelen lenni a béke­védők nagy összejövetelein, akkor legalább hangját küldte el. Azt a hangot, amely oly ért­hetően és erőteljesen zengi egy eljövendő új világ dalát. Ki ne ismerné a Folyamok dalát? A Mississippi, a Gangesz, a Ní­lus, a Jangce, a Volga és az Amazon termékeny völgyében dolgozó népek dalát? Az utóbbi Időben elhallgatott Robeson. Beteg és fáradt. Nagy utakra sem mer vállalkozni. A néger polgárjogi mozgalom, amelynek élharcosa volt, azon­ban magas szinten kibontako­zott Amerikában, és az idén is „forró nyárral" rémíti a John­son-kormányzatot. „Amerikai négerként beszé­lek, s elsősorban és mindenek­előtt arra tettem fel az élete­met, hogy teljes szabadságot szerzek népemnek Amerikában — és semmivel sem keveseb­bet, mint teljes szabadságot!" Ez Robeson hitvallása, ennek szentelte harcos életét. L. L. Állat kórházb a n — Ha óhajtja Ön U végignéz­heti az operációt — mondja dr. Pavel Moiko. Hófehér köpenyt kapok és be­lépők al operációs terembe. A pá­ciens — egy koromfekete macs­ka — már a műtőasztalon fek­szik. Két férfi tartja, hogy ne mozogjon, egy nővér pedig éteres vattát szagaltat vele. Az operá­ciót dr. Pavel Moiko végzi, aki­nek dr. Alexandra Böfirová se­gédkezik. Azaz, hogy még nem operálnak, mert a páciens egye­lőre ébren van. Ojabb éteres vat­tát dognak tehát az orra alá. Ügy látszik, mégiscsak elaludt. Am amikor Moiko doktor késével hoz­záért, hirtelen fájdalmasan fel­nyávog. Ismét eléje nyomják az étert, de a hatás nem jelentke­zik. Pedig a vatta olyan közel van az orrához, hogy olykor meg ls nyalja. Végre elaludt. S bizony a legjobbkor, mert már a mellső lábait tartó legény is ásítozik az erős éterszagtól. Az operáció célja a petefészek eltávolítása. A macska tulajdono­sa (egy bratislavai hölgy) ugyan­is nem akar kismacskákat a há­zában. Bizonyára nem sejtette, milyen fájdalmas operációra küldi kedvenc cicáját, amely most ismét kínosan „feljajdul". Ráadásul a műtét bonyolultabb a szokottnál: az orvos munkáját rendellenes összenövés nehezíti. A pácienst a 40 perces műtét •tán egy drótketrecbe zárják és meleg helyre teszik. Most már nyugodtan alhat. Ml pedig nyu­godtan beszélgethetünk. — Milyen állatokat gyógyítanak a szenei állatkőrházban? — kér­dem dr. Pavel Moäkót. — Szarvasmarhát, lovat, sertést bárányt, kutyát, macskát egy aránt. Kotyák és macskák gyógyí tásával a környéken csak mi fog lalkozunk. Sajnos azonban, nin csenek megfelelő kutyaóljaink Pedig a szabadságra, vagy elutaz ni készfilő apróállat-tulajdono soknak nagy segítséget jelentene ba hosszabb-rövidebb Időre gond jalnkra bizhatnák kedvenceiket. Ezt a Szencre érkező tnristák is bizonyára örömmel fogadnák. — Milyen műtéteket végeznek leggyakrabban? — Kuplrozzuk a kutyák fOlét. Kasztráljuk u állatokat. Nemré gen például egy majmot kasztrál­tunk. Tulajdonosa elmondta, hogy amíg kicsi volt a majom, nem volt vele baj. De miután felnőtt, nagyon szemtelenül kezdett visel­kedni a hölgyekkel .. . Ugyan­csak gyakran hajtunk végre csá­szárvágást is, főleg teheneken. A betegségek megállapításában nagy segítségünkre van korszerű röntgenkészülékünk. A beszélgetést abba kell hagy­nunk, mert két új páciens ér­kezett: egy rendőrkutya és egy versenyló. A lovat egyelőre be­kötik az Istállóba, a kntyát pedig a rendelőbe vezetik. Elbúcsúzom dr. Pavel Moikótól, akit közben sürgősen a megope­rált macskához hívnak. Mestersé­ges légzést kell alkalmazni. Ogy látszik a sok éter mégis megár­tott neki. FOLÖP IMRE E HETI KÉRDÉSÜNK MIT TENNE Ha az ifjúsági szövetség elnöke lenne? Olvasóink válaszaikat 1968. április 10-ig, azaz szerdán délig juttassák el szerkesztőségünkbe. Tüntessék fel nevüket és lak­helyüket. LEGUTÓBBI KÉRDÉSÜNKRE MIT TENNE a nemzetiségi kérdés megoldása érdekében? — a beér­kezett válaszok közül e rovat keretében az alábbiakat közöljük: Megszervezném a csehszlovákiai magyarok közös ügyeinek központi hivatalát. Több magyar közép- és szakiskolát, a fő­Iskolákon pedig magyar tagozatot létesítenék. A sajtóban többet foglalkoznék a hazai magyarság ügyeivel és problé­máival. VEND"ÉGH FERENC, Cheb A nemzetiségi kérdés sikeres megoldásának alapvető tényezője az új népszámlálás lenne. Lehetővé kellene azonban tenni, hogy mindenki olyan nemzetiségűnek vallja magát, amelyikhez valójában tartozik vagy szive szerint tartozni akar. KARDOS GÉZA, Kassa Ahhoz, hogy közös hazánkban otthon érezzük magunkat, szükséges, hogy a kormányzásban ls képviselve legyünk —• ne csak határozzanak sorsunkról, hanem annak irányításá­ban mi magunk ls részt vegyünk. Olyan emberek képvisel­jenek bennünket, akiket mi magunk választunk, s nem aki­ket a felsőbb szervek neveznek ki. \e legyen bűn az anya­nyelv használata. A vegyes lakosságú teriileteken olyan emberek kerüljenek tisztségekbe, akik mind a két nyelvet beszélik. SZŰCS JOZSEFVÉ, Nagykapos Arra törekednék, hogy a nemzetiséget kizárólag bá­tor, szókimondó, müveit, talpig becsületes és egészséges nemzeti önérzettel rendelkező ember képviselje. VASSY FERDINÁNDNÉ, Prievidza Mi elsősorbao a magyar szak- és főiskolák hálózatát bfi­vítenénk ki, hiszen már Komenský is kifejtette: ax egyén tartós és alapos ismeretekre csak anyanyelvén tehet szert. Problémáinkkal többet foglalkozhatnának a cseh és a szlo­vák sajtóban is. A GALÁNTA1 ÁLTALÁNOS KÖZÉPISKOLA III. A-OSZTÁLYANAK TANULÖI Foglalják az alkotmányba, hogy a Csehszlovák Köz­társaság a csehek és a szlovákok, valamint az itt élő magyarok, ukránok, lengyelek egységes állama. Ezek szerint tartsák meg a választásokat is — a legalacso­nyabbtól kezdve a legmagasabb szervekig. A magyarlak­ta vidéken be kell vezetni a kétnyelvűséget. VÖRÖS KAROLY, Csillzradvány Hivatalokban, üzletekben, gyógyintézetekben és egyéb köz­érdekű helyeken olyan személyeket alkalmaznék, akik kész­ségesek minden nemzetiség tagjaival szemben, s akik még szórakozottságukban sem ejtenék ki a következő választ: „Na Slovenskn po slovensky". TAKÁCS ANDRÁS, CsernS Követelném a reszlovakizálás érvénytelenítését és egy újabb népszámlálást. Felelősségre vonnám mindazokat, akik a kitelepítésért felelősek vagy ebben tevékenyen részt vettek. Küzdenék a délvidék iparosításáért és a magyar iskolahálózat bővítéséért. GERHÁT SÁNDOR, Nagymegyer Bevezetném a Csehszlovák Televízió magyar adását. A ma­gyarlakta területeken szigorúan megkövetelném a kétnyelvű feliratokat. Rozsnyón a főtéren visszaállítanám Kossuth La­jos szobrát. DRENKO LÁSZLÓ, Kuntapolca. Minden nemzetiség részére létesítenék egy központi szervet, amely ellenőrizné a nemzetiségek jogainak gya­korlását, biztosítaná a politikai és a kulturális fejlődé­sét. Biztosítaná az anyanyelven való tanulást, s nem csak az alapfokú, hanem a főiskolákon és az egyeteme­ken is. VARGA FERENC, Olgya, dunaszerdahelyi járás Húsz év óta hangoztatjuk az együttélés lenini elvét. Az első köztársaságban a kisebbségi jogot törvény biztosított — ma az alkotmány ugyan kimondja egyenjogúságunkat, do vajmi kevesen tartják tiszteletben, figy vélem, igazi szocia­lista együttélésről csak akkor beszélhetünk, ha a szlovák iskolákban is ax Irántunk való szeretetre, megbecsülésre fogják nevelni a tanulókat, a diákok megismerkednek az itt élő magyarság érdemeivel, történelmével s tudomásul veszik közös sorsunkat. Ezen a téren a szlovák TV, rádió és sajtó is sokkal többet tehetnel FÜLE KÁROLY, Gútor Elsősorban is nem elégendő az egyenjogúságnak csak a hangoztatása, ha az a gyakorlatban nincs biztosítva. Vajon ártana-e valakinek, ha a cseh országrészekben, a járásokon állást kapna olyan funkcionárius ts, akt tud magyarul. Hisz több ezer magyar családot telepitettek ide, akik sem a javaslataikat, sem a panaszalkat nem tud/ák kifejezésre juttatni. KISS OSZKÁR, Dolní Zandov, chebi járás Dói-Szlovákiában ÚJ üzemek építésével több munkaalkal­mat bixtosítanék. Szorgalmaznám egy új magyar napilap megindítását. Következetesen érvényesíteném a kétnyelvű­séget. FÖLDES LÁSZLÓ, Nagymegyer Valóra váltanám a CSEMADOK és a hazai magyar írók javaslatát. Ugyanakkor a cseh és a szlovák napisajtóban, tv-ben jóindulatúan méltatnám — jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a csehek és a szlovákok többet halla­nak és olvasnak Ciprusról vagy Vietnamról, mint az itt élő, közel egymillió magyar problémáiról. CSÉPLŐ LÁSZLÖ, Komárom A nemzetiség megtagadását a hazaárulással egyenlő cse­lekedetnek tekinteném. Aki képes megtagadni nemzetisé­gét — karrierista célokért, anyagi előnyökért — alkalmas körülmények között hazáját, szocialista társadalmi rend­jét ls elárulná. Magyar nemzetiségű és érzelmű szakembe­rek bevonásával teljes egyenjogúságot biztosító új alkot­mányt és törvényeket dolgoznék ki, s ezek szerint oldanám meg a problémákat az óvodáktól a főiskolákig, a népműve­léstől a televízióműsorig. MÁTHÉ RÚBERT, Szepsl Kivizsgálnám, hogy ki indítványozta, és kik voltak Rimaszombatban azok a „borbélyok", akik — bizonyít­ható tény — lenyírták a magyarul beszélők haját. BÁLINT LAJOS, Várgede Mivel teltett kérdésünkre több és terjedelme­sebb válaszokat kaptunk, úgy döntöttünk, hogy ezek egy részét a „Rendezzük közős dolgainkat" cím alatt kőzöl­jük.

Next

/
Thumbnails
Contents