Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-02 / 92. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek! U J SZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. április 2. Kedd XXI. évfolyam 92. szám # Ara 40 fillér Semmi és senki sem állíthatja meg szocialista társadalmunk pozitiv fejlődését Folytatja tanácskozását a CSKP Központi Bizottsága tŠk: (ČTK) — A prágai vár Spanyol-termében teg­nap kilenc óra után Oldfich Cerník, a CSKP Köz­ponti Bizottsága elnökségének tagja megnyitot­ta a CSKP Központi Bizottsága csütörtökön fél­beszakadt plenáris ülésének második napi ta­nácskozását. A tárgyalás a március 28-án jóvá­hagyott program szerint folytatódott. A plenáris ülésen jelen voltak a CSKP Köz­ponti Ellenőrző és Revíziós Bizottságának tag­jai ós más meghívott vendégek is. A CSKP Központi Bizottsága plenáris ülésé­nek programján néhány káderkérdésen kívül az alábbi problémák szerepelnek: a jelenlegi politi­kai helyzet pártunkban és társadalmunkban; a árt akcióprogramjának javaslata; néhány ja­vaslót azon párttagok rehabilitására, akiket a személyi kultusz sújtott; javaslat azon szemé­lyek rehabilitálásának befejezésére, akik a szo­cialista törvényesség és a pártnormák megsér­tése következtében szenvedtek kárt. A megvitatásra került problémákhoz a CSKP Központi Bizottságának tagjai és póttagjai írás­ban kaptak anyagot, amelynek kidolgozásában a CSKP Központi Bizottságának funkcionáriusai­ból, az SZLKP Központi Bizottságának funkcio­náriusaiból, a párt egyes kerületi bizottságainak, a CSKP és az SZLKP Központi Ellenőrző és Re­víziós Bizottságának, a CSKP Központi Bizott­sága Politikai Főiskolájának, a Klement Gott­wald Katonai Politikai Akadémiának, a CSKP Történeti Intézetének, a CSTA Történeti Intéze­tének, a CSTA Állami és Jogi Intézetének, a Ká­roly Egyetem jogt karának, a csehszlovák nép­hadsereg politikai főcsoportfőnökségének, a Bel­ügyminisztériumnak, valamint a szlovákiai po­litikai és tudományos intézményeknek dolgozói­ból alakult munkacsoportok vettek részt. A mun­kálatok folyamán az előkészített anyagot meg­tárgyalták a CSKP Központi Bizottságának tag­jaival és póttagjaival, a párt további funkcioná­riusaival és a CSKP Központi Bizottságának bi­zottságaival. A párt és a társadalom jelenlegi politikai hely­zetéről a CSKP Központi Bizottságának Alexan­der Dubček, a CSKP Központi Bizottságának első titkára számolt be. Dubček elvtárs beszédének elhangzása után, 14. órakor a CSKP Központi Bizottsága megvá­lasztotta munkabizottságát. A plenáris ülésen, mint ahogy Oldrich Cerník az elnökségnek az ülésen elnöklő tagja bejelentette, a CSKP KB 110 tagja közül 105, a CSKP KB 53 póttagja közül 52, s a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság 36 tagja közül 33 elvtárs van jelen. A plénum 21 tagú bizottságot választott a CSKP KB akcióprogram-tervezetének előkészíté­sére. Ugyancsak egyhangúlag jóváhagyta a CSKP Központi Bizottságának a választások kér­désében meghozandó határozati javaslata előké­szítésével megbízott 9 tagú bizottság javasolt ösz­szetételét. Egy további 14-tagú szerkesztő bizott­ság kidolgozza a CSKP KB állásfoglalását az or­szág politikai helyzetével kapcsolatban. Egyhangúlag elfogadták a Központi Bizottság ülésének publicitására vonatkozó alapelveket. (Folytatás a 7. oldalon) Alexander Dubček elvtárs beszéde Tisztelt Elvtársak! Csehszlovákia Kommunista rtjának Központi bizottsága íífiuári ülésen feladatul adta, hogy a plénumülésen kitűzött feladatok teljesítése érdeké­ben akcióprogramot dolgozzunk ki. Ennek az akcióprogramnak küldetése egyben az lesz, hogy megalapozza a párt hosz­szabb időre szóló programjá­nak előkészítését. Az akcióprogram tervezetét ma, további anyagokkal együtt, önök elé terjesztjük. Engedjék meg, hogy beveze­tésül rövid magyarázatot fűz­zek ezekhez az anyagokhoz, fel­mérjem jelentőségüket, értel­müket és tömören beszámoljak arról is, hogyan értékeli a CSKP Központi Bizottságának elnöksége társadalmunk és pár­tunk fejlődését a januári ple­náris ülés óta. Tekintettel a januári plená­ris ülést követő mozgalom di­namikájára, szélességére és mélységére, ez az értékelés ter­mészetesen csak előzetes lehet. A központi bizottság tagjai és a plénum mint egész is, bizonyá­ra kiegészítik és elmélyítik ezt az értékelést. Egy dolog azonban szemmel­lálható és kétségbevonhatatlan — a januári plenáris ülés óta kibontakozott mozgalom kifeje­zetten szocialista és demokrati­kus jellegű, kommunista pár­tunk indította el és az emberek soha nem ismert méretű afktlvl­lását váltotta ki. Nyilvánvaló, hogy távlati célkitűzéseink szempontjából a január óta eltelt időszak rend­kívül fontos. Nemcsak nagyon komoly értékmérőnek bizonyult, hanem egyben meggyőzően ta­núsította, hogy pártunk meg­újuló lelkesedéssel tudja felé­lénkíteni a társadalmi fejlő­dést. A helyzet megérdemli, és vitathatatlanul meg is követeli a mély elemzést, az okulást. Ma azonban megkívánja a szo­cialista társadalom élcsapat pártjának összpontosított nagy igyekezetét, áldozatkészségét, akaratát és céltudatosságát, tü­relmét és kitartását. Pártunkban ellentmondásos folyamatban csapnak össze az új feladatok és küldetésünk tel­jesítésének új módszerel a ré­gi felfogással, a régi megszo­kásokkal. Ez így helyes, e nél­kül neon haladhatnánk új uta­kon. Az egyik oldalon tanúi va­gyunk a valóban széles töme­gek reményei feléledésének, a társadalmi szervezetek, első­sorban a párt olyan soha nem ismert aktivitása kibontakozá­sának, amely csodálatot kelt külföldön is, de meglepett ben­nünket idehaza ls, s ez az ak­tivitás rendkívül fokozta ha­zánknak és politikánknak vonz­erejét. Sokan annyira elcsodál­koztak, sőt meglepődtek, hogy most aggodalmaik vannak, vajon a párt nem hátrál-e meg a nyo­más elől, nem adjuk-e fel ál­lásainkat, pártunkat nem hajt­ja-e a fejlődés és hogy vajon ellen tud-e állni az ebben a fo­lyamatban előforduló helytelen­ségeknek, a káros követelmé­nyeknek. Választ kell keresnünk ezek­re a kérdésekre, megalapozottan kutatva és helyesen értékelve az okokat. A központi bizottság elnöksége az utóbbi Időben már több ízben operatív módon ér­tékelte a helyzetet és nyilvá­nosságra hozta ezzel kapcsola­tos állásfoglalását. Meg kell azonban kísérel­nünk, hogy mélyebben megért­sük az elmúlt hónapok fejle­ményeinek lényegét. Ügy vé­lem, ez akkor sikerül a legjob­ban, ha feltárjuk a társadal­munkban és pártunkban az utóbbi években kifejlődött vi­ta lényegét. A vita tárgya annak a szo­ciális és gazdasági helyzetnek az elemzése volt, amely Cseh­szlovákiában a burzsoázia po­litikai és gazdasági legyőzése és a szocializmus politikai, va­lamint gazdasági alapjainak felépítése után alakult ki. A neon antagonista viszonyok fejlődési szakaszában a szocia­lista forradalom új követelmé­nyeinek valóra váltása Indo­kolttá tette a politikai rendszer kibontakoztatását, további for­málását és fejlesztését, hogy megfeleljen az új helyzetnek. Elsősorban a párt szerepének elmélyítése és a társadalmi fej­lődés adott feladatai iránti ál­lásfoglalásának kimunkálása került előtérbe. Célunk a mar­xi—lenini elmélet alapvető el­veinek, a szocialista építés el­veinek tökéletesebb érvényesí­tése. A szocialista építésben különben már jelentős sikere­ket értünk el a párt vezető szerepének érvényrejuttatásá­ban. Az előrevezető út kijelö­léséről, az említett elvek to­vábbfejlesztéséről volt és van szó. A proletár szocialista for­radalom további szakaszához értünk, olyan politikai szerke­zet kialakításához és a politi­kai munka olyan módszereinek elsajátításához, amelyek össz­hangban állnak majd az új felté­telekkel, míg eddig elmaradtak mögöttük. A párt társadal­munkban betöltött olyan szere­pének tudatos kimunkálása és valóraváltása a célunk, amely lehetővé teszi és rövid időn be­lül már lehetővé is tette, hogy a párt ismét a társadalom és a haladás élére álljon, mint ennek a társadalomnak vezető politikai ereje, amely ismét ki­vívta az emberek bizalmát. Helyes volt, hogy hangsú­lyoztuk a mai problémák poli­tikai vetületét. Ennek híján aligha érhettünk volna el sikert a XIII. kongresszus irányvona­lának teljesítésében. Ez első­rendű célunk, mert ezt az (Folytatfis a 2. oldalon) se Ezekben a napokban sokan fejezik ki szerencsekívdnataikat Ludvík Svoboda hadseregtábornoknak köztársasági elnökké való megválasztása alkalmából. Képünkön: V. Cservonyenko, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövete köszönti a Csehszlovák Szocialista Köztársaság új elnökét. POLITIKAI BOMBA ROBBANT WASHINGTONBAN: JOHNSON VISSZAVONUL Az elnök felfüggesztette a VDK elleni légitámadásokat és tárgyalásokat javasol a genfi egyezmények alapján Világszerte nagy visszhangot váltott ki Johnson bejelenté­Ä Az amerikai kormány vietnami kudarca megkönnyí­tette az ellenjelöltek helyzetét deeszkalációjához vezető első lépést. Lényeges mértékben csökkentjük az ellenségeskedés jelenlegi szintjét. Ezt egyolda­lúan és azonnal tesszük meg. Ma este elrendeltem, hogy re­pülőgépeink és hadihajóink ne támadják Észak-Vietnamot, ki­véve a demilitarizált övezettől közvetlenül északra eső részt, ahol a csapatok és az utánpót­lás mozgása nyíltan fenyegető jellegű. Még ez a korlátozott bombázás is befejeződhet, ha Hanoi megfelelő önmérséklettel válaszol a mi önmérsékletünk­re — mondotta. Mint ismeretes, a VDK hatá­rozottan követeli, hogy egész területe ellen szüntessék meg a bombatámadásokat és egyéb hadműveleteket. A Johnson ál­tal ismertetett intézkedések nem egyeznek meg a VDK ál­láspontjával. johnson kijelentet­te: felszólítja Nagy-Britanniát, és a Szovjetuniót, mint a genfi konferencia két társelnökét és a Biztonsági Tanács állandó tagjait, tegyenek meg mindent azért, hogy az egyoldalú deesz­kalációs lépés általános délke­let-ázsiai békéhez vezessen. Az elnök közölte, hogy Averell Harriman nagykövetet jelöli ki személyes képviselőjeként min­denfajta tárgyalásra, és elren­delte, hogy Thompson moszkvai nagykövet is álljon készenlét­ben az esetleges genfi tárgya­lásokra. Felszólítom Ho Sl Minh elnököt, hogy pozitívan, kedvezően válaszoljon erre az új lépésre — mondotta. Johnson bejelentette: a sza­badságharcosok nagy sikerű of­fenzívája után rendkívüli erősí­tésként küldött 11000 tenge­részgyalogoson és ejtőernyő­sön kívül újabb 13 500 katonát küldött Vietnamba. Az elnök kö­zölte, hogy a megnövekedett kiadások fedezésére az új költ­ségvetési évben 2,6 milliárd dollárra van szükség. Egyúttal ismét sürgette a 10 százalékos háborús pótadó bevezetését. Johnson visszavonulása szö­ges ellentétben áll eddigi poli­tikájával. Az első politikai kom­mentárok azt hangoztatják, hogy Johnson a saját maga ál­tal tervezett és irányított poli­(Folytatás a B. oldalon) Washington — Johnson va­sárnap este bejelentette, hogy nem jelölteti magát az elnök­választásra, és nem fogadja el a Demokrata Párt jelölését sem. Johnson beszédét előre jelez­ték, és az újságírók rendelke­zésére is bocsátották az előze­tes szövegét. Ebben azonban nem szerepelt, hogy nem jelöl­teti magát újra. A bejelentés valóságos politikai bombarob­banást jelentett Washingtonban. Róbert Kennedy nem volt haj­landó kommentálni Johnson lé­pését, Eugene McCarthy szená­tor pedig azt mondotta, hogy Johnson visszavonulása teljesen új helyzetet teremt a választási kampányban. Az elnök előre nagy propa­gandával beharangozott beszé­dére alig 36 órával a wiscon­sini próbaválasztások előtt ke­rült sor. A próbaválasztásokon a békeprogrammal induló Mc­Carthy szenátornak komoly győzelmi esélyei vannak. A va­sárnap közzétett legújabb köz­véleménykutatási adatok sze­rint az elnök népszerűsége a vietnami háború miatt mély­ponton van. Johnson beszédében azzal ér­velt, hogy az Egyesült Államok az úgynevezett San Antonio-i formulával már kísérletet tett a béke helyreállítására, a VDK azonban visszautasította ezt a javaslatot. A Tet-offenzíva — mondotta az elnök — nem érte el ugyan a célját, de széleskö­rű zavart és szenvedést okozott. Az elnök elismerte, hogy a dél­vietnami szabadságharcosok ké­pesek a támadások felújítására, s bár szerinte nem járna siker­rel, sok ember pusztulna el mindkét oldalon. Erre nincs szükség — mondotta. Ezért ma este megújítom tavaly augusz­tusban tett ajánlatomat: Észak­Vietnam bombázásának meg­szüntetését. Azt kérjük, hogy a tárgyalások haladéktalanul kez­dődjenek meg, s ezek komoly, a béke lényegére irányuló tár­gyalások legyenek. Feltételez­zük, hogy e tárgyalások alatt Hanoi nem szerez előnyt ön­mérsékletünkből. Abban a re­ményben, hogy ez a lépés gyors tárgyalásokhoz vezet, ma este megteszem a konfliktus

Next

/
Thumbnails
Contents