Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-30 / 119. szám, kedd

Nyilvános állásfogla lá s az SZNT nemzetiségi iskolák ügyeit intéző magyar szubkomissziójának körleveléhez Internacionalista meggyőződésünkből, és nemzeti karakterünkből adódóan is a legmeszszebbmenően támogatjuk a CSKP KB törekvéseit a jelenlegi progresszív társadalmi megmozdulásban. Hisszük, hogy a különböző nemzeti és nemzetiségi viszonylatokban elszenvedett államjogi torzulások gyökeres megszüntetésével helyreállítják a nemzeti kultúrájú s szocialista eszmeiségü közoktatás tekintélyét is. Amikor pedagógusi lelkiismeretünktől ösztönözve a hozzászólásra vállalkozunk, abból a meggondolásból és tapasztalatból indulunk ki, hogy a csehszlovákiai magyar oktatásügy eddigi hiányos felépítése és fogyatékos jogköri helyzete folytán a magyar iskolák hátrányosabb helyzetből kénytelenek felküzdeni magukat viszonylagosan megfelelő színvonalra. Ennek a visszás helyzetnek a megszüntetése érdekében javasoljuk az oktatásügyi programtervezet részletes kidolgozásánál figyelembe venni alábbi indítványainkat: A. Az illetékes alkotmánytervezeti bizottság az új államhatalmi és államigazgatási szervek meghatározásánál létesítsen magyar tanítási nyelvű iskolahálózat-Irányítást és speciális feladatait megoldani képes magyar nemzetiségi szerveket is, Így: • az SZNT Oktatási és Művelődés Ügyi Megbízotti Hivatala (v. Minisztériuma) mellett magyar nemzetiségi államtitkárságot, az alája rendelt és kibővített ügyosztállyal; • a kerületi, 111. járási nemzeti bizottságok oktatási és művelődés ügyi osztályainak magyar nemzetiségű ügyosztályait, élükön magyar tanítási nyelvű iskolákra szóló képesítéssel rendelkező tanfelügyelőkkel; • a társadalmi és nemzetiségi rétegeződés részarányában a magyar pedagógusok képviseletének alkotmánytörvény erejű biztosítását a helyi nemzeti bizottságoktól a Szlovák Nemzeti Tanácsig és a Csehszlovák Nemzetgyűlésig terjedően. B. Szükségesnek tartjuk a Csehszlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének megalakítását, a pedagógusok kulturális öntevékenysége, szakmai továbbképzése és a magyar Iskolák ügyeit érintő tanácsadói szerepének betöltése érdekében. Ebben az összefüggésben kérjük az egykori Magyar Tanítók Szövetsége még meglevő székházának rendeltetésszerű felújítását, valamint a CSMPSZ kebelében állami szubvencióból működtetni a Pedagógiai Továbbképző Intézet magyar ta^izatôt, a Csehszlovákiai Magyar "Tanítók Központi Énekkarát és a Magyar Pedagógusok Országos Könyvtárát. C. A pedagógiai kutatómunka magasabb tudományos színvonalra való fejlesztése érdekében elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk a Pedagógiai Kutatóintézet áthelyezését a Szlovák Tudományos Akadémiára, valamint kibővítését az ipari tanulóintézetek, az ifjúságnevelés, a gyermeklélektani kutatás és az audiovizuális módszertanának osztályaival. D. Kérjük a magyar tanítási nyelvű iskolák tantervelnek szaktanítói bizottságok és öszszesítésükben a Pedagógiai Kutatóintézet által történő felülvizsgálását, hogy azok mennyire felelnek meg a korszerű didaktika követelményeinek, a tanulók átlagos szellemi teherbírásának, a korkövetelményekből eredő tudományosság gyakorlati igényeinek s a nemzeti kultúra és a haladó társadalmi hagyományok marxista történelemszemléletének. Ennek alapján kérjük tanterveink ésszerű átdolgozását, elsősorban a magyar nyelv és irodalom, a szlovák nyelv, a történelem, a polgári nevelés, a képzőművészeti nevelés és a zenei nevelés tantárgyaiban, abból a célból, hogy egész tartalmukban az eddigieknél hatványozottabban érvényesülhessenek nemzeti kultúránk ápolásának sajátos szempontjai. E. A hatékonyabb iskolavezetés érdekében, valamint a további nemzetiségi ellentétek megszüntetése céljából javasoljuk: •i Haladéktalanul különvá' • lasztani a közös igazgatás alá helyezett iskolákat. Amennyiben ennék végrehajtása valamelyik iskolafajta megszüntetéséhez vezetne, modus vivendiként lehetővé kell tenni az azonos tanítási nyelvű iskolák fokozati összekapcsolását. 9 A megfelelő körülmények biztosításával nyissanak minden magyarlakta helységben önálló magyar óvodákat. A fellépő igények arányában bővíteni kell a magyar szakközépiskolák hálózatát olyan új ágazatok számításba vételével ls, mint egészségügyi középiskolák, iparművészeti v. képzőművészeti középiskolák, konzervatóriumok, népművelési középiskolák stb. il Nyissák meg a magyar tannyelvű ipari szaktanulól Intézeteket, és működésükhöz a Szlovák Pedagógiai Kiadó magyar szerkesztősége készítse el a szükséges tankönyvek magyar nyelvű mutációit. A kezdeti nehézségek áthidalásaként hozasson be megfelelő magyarországi kiadványokat. 5

Helyezzék önálló vezetés • alá a nyitrai Pedagógiai Főiskola magyar tagozatát. A Nyissanak magyar mezőgazdasági főiskolát. 7

Más szlovákiai vagy cseh• országi főiskolákon és egyetemeken biztosítsák a magyar nemzetiségű diákok nemzetiségi arányszám szerinti beiskolázását a nyelvi nehézségeket megkönnyítő eljárásokkal, egészen a befejezés mértékéig. 8

Tegyék lehetővé magyar • nemzetiségű diákok magyarországi, esetenként más külföldi egyetemeken és főiskolákon, ösztöndíjas kiküldetéssel történő továbbtanulását. F. Az ifjúsági mozgalom átszervezésére vonatkozó általános demokratikus elképzelések és a Magyar Ifjúsági Szövetség appercepclója alapján minden szempontból fontosnak tartjuk a 8—15 éves korhatárú ifjúság önálló magyar szervezetének megalakítását. A bratislavai Magyar Tannyelvű Középiskola és Kilencéves Alapiskola pártszervezete, igazgatósága és tantestülete. ÁLLAMELLENES SZERVEZET VOLT-E A FEHÉR LÍGIÖ? (CTK) — Közép-Szlovákiában 19S2 és 1953 között több csoportot ítéltek el a Fehér Légié államellenes szervezetben való működésükért. A CTK tudúsftéja most a Besztercebányai Kerületi Ügyészséghez fordul! azzal a kérdéssel, vajon az említett szervezet valóban felforgató tevékenységet fejtett-e ki. A kerületi ügyészség képviselői kijelentették, hogy a Fehér Légió felszámolása során Szlovákiában több csoportot ítéltek el. A volt Bratislavai Államügyészség 1932. október 23 án vádat emelt Štefan Pančík és további hét személy ellen. A vádirat szerint a csoport tagjai 1950 és 1952 között beléptek az illegális Fehér Légió hMivezetbe, fogadalmat tettek, hogy fegyverrel fognak harcolni a csehszlovák népi demokratikus rendszer megdöntéséért, hogy visszaállíthassák hazánkban a kapitalista társadalmi rendet. A vád hazaárulás bSntettében mondotta ki őket bűnösnek. A Fehér Légió további csoportjai, amelyeknek állítólag 80—100 tagjak volt, később kerültek bíróság elé. Ezerkilencszázhatvanhat márciusában a főügyészség az ügyet űjravizsgálat tárgyává tette, ám mindmáig nem adta tudtára a Besztercebányai Kerületi Ügyészségnek, miképpen határozott az ügyben. A kerületi ügyészség kérelmet intézett a főügyészséghez, hogy a periratokat perfelújltás céljaira származtassa viasza. liliSÜI A városi forgalom problémái A városi forgalom növekedésével járó nehézségeket eddig főképpen úgy kísérelték megoldani, hogy a meglevő úthálózaton kisebb-nagyobb javításokat végeztek, illetve a gépkocsit használó emberi tevékenységet enyhébb vagy szigorúbb rendszabályokkal korlátozták. Ilyenek pl. egyes utak elzárása a gépkocsiforgalom elől, egyirányú útrendszer bevezetése, parkolási korlátozások és tilalmak stb. Emellett pedig nem vették figyelembe a fokozódó motortzálódásnak a városi lakosok életére és egészségére gyakorolt káros hatását. A bevezetett rendszabályok eredményetelensége mind nyilvánvalóvá tette, hogy az eddigi módszerekkel nem lehet a városok közlekedését és ezzel életét, egészséges fejlődését biztosítani, a város statikus tartalmának és a közlekedés dinamikus lüktetésének ellentmondásait megszüntetni, valamint a köztük jelentkező álandó összeütközést kiküszöbölni. Az eddigi módszerek csak időleges enyhülést, átmeneti megkönynyebbülést eredményeztek, amelyet a rohamos fejlődés csakhamar megszüntetett. Az így előálló helyzet pedig még súlyosabb, mert már nem maradt semmi enyhülést eredményező javítási lehetőség. A Buchanan-jelentés Sok tanulmány készült és sok elgondolás látott napvilágot. Ezek közül is kiemelkedik azonban az ún. „Buchanan-jelentés", amely „Traffic tn Towns" címmel jelent meg és talán a legátfogóbban tárta fel a problémákat. A jelentést az angol Közlekedésügyi Minisztérium megbízásából három évi munkával készítette el egy munkabizottság, C. Buchanan professzor vezetésével. Az angol kormány a jelentésben foglaltakat irányelvként elfogadta és közzétette. A tanulmány sok vitát, hozzászólást váltott ki, más nyelvre is lefordították. Az alapelveket azonban túlnyomórészt helyeselték és mind kiterjedtebb mértékben alkalmazni is igyekeznek. A tanulmány készítői négy különböző nagyságú és típusú városra vonatkozóan végeztek kísérleti tervezést. Ezek: Newbury (30 000 1.) kis piaci város, Leeds (511 000 1.) ipari nagyváros, Norwich (180 000 1.) történelmi múltú középnagy város és London egy West End-i körzete, világvárosi problémákkal. Ezek a tervezések nem tekinthetők kivitelezésre szánt munkáknak, miután — a tanulmány Jellegéből adódóan — a tervezéshez csak korlátolt terjedelmű új vizsgálatokat végezhettek és túlnyomórészt a rendelkezésre álló adatokat kellett felhasználni. Az elért eredmények azonban így is gyakorlati jellegűek és figyelembevételük hazai városi közlekedéstervezéseinkben igen hasznos lenne. A gépkocsiforgalom jövője A tanulmány készítői arra a meggyőződésre jutottak, hogy a városok gépjárműkőzlekedésének kérdése nem egyszerű forgalmi kérdés, és mint ilyent nem is lehet megoldani. Az • kérdés megoldásával kapcsolatos feladatok ma már szociális probléma jellegét öltötték és így megoldásuk csak hosszú időn át végzett következetes és kitartó munkával érhető el. Természetesen igen alaposan meg kellett vizsgálni azt a lehetőséget is, hogy nagyobb távlatban a gépjárműközlekedést valami újfajta és a városi forgalomra alkalmasabb közlekedési eszköz váltja fel. Azonban arra a következtetésre Jutottak, hogy a technika mai állása mellett ilyen lehetőségre egyelőre számítani nem lehet. A gépjárműgyártással és közlekedéssel kapcsolatosan dolgozók létszáma, az erre fordított beruházások összege viszont világszerte évről évre emelkedik. Ezért a gépkocsival való ellátottság további növekedésére számítanak. A városi forgalom lényege Ha megvizsgáljuk a városokban végbemenő forgalmi mozgásokat, akkor azt állapítjuk meg, hogy azok — a tiszta átmenő forgalomtól eltekintve — a város épületet között bonyolódnak le, illetve onnan eredcivilizáltságának jelzője az a szabadság, amellyel az emberek ezen a területen járkálhatnak és körültekinthetnek. A forgalmi kérdéseket tehát úgy kell megoldani, hogy a nagyszámú épület a nagyszámú gépkocsi által a környezet tönkretétele nélkül megközelíthető legyen. E két követelmény ellentétes, mert a megközelítés a sok jármű nagy sebességű mozgását, a környezet pedig a forgalom mennyiségének és sebességének csökkentését kívánja meg. Ezt az ellentétet nem lehet csak korlátozások bevezetésével vagy minden intézkedés elhagyásával kiküszöbölni. A megoldást tehát az épületek elhelyezésének és a hozzáférési útvonalak elrendezésének racionalizálásában kell keresni, vagyis az egyes tevékenységek közötti jobb viszonyt kell elérni. Erre szemléltető példát nyújt valamennyi nagy kórház belső forgalmának megoldása, ahol személyek, áruk és felszerelések komplex mozgása történik. Itt a „környezeti területeket" (kórterem, műtő, konyha, laboratórium stb. j folyosók kötik össze. Ezeken az elsődleges elosztókon bonyolódik le az átmenő forgalom, amely így a környezeti területeket nem terheli és azok belső forgalma minimális. Emellett az egyes pontok közötti összeköttetés nem tesz felesleges kerülőket. Hasonló elvek volnának alkalmazandók a városi belső területek fejlesztésénél vagy átépítésénél is. Az úthálózat kialakítása A környezeti területeket „folyosók", elsődleges elosztó utak kötik össze egymással és a városok kívüli területtel. Ezeken bonyolódik le minden egyéb forgalom is. Ennek az elképzelésnek megvalósítása sejtekből álló szerkezetet eredményez az elosztó utak hálózatában. Az elosztó utak feladata tehát a környezeti területek kiszolgálása és nem fordítva. Mindenesetre el kellene kerülni az úthálózatnak olyan nagy kapacitással történő kiépítését, amely nagyobb forgalomra ösztökél, mint amennyit a központi területek befogad* hatnak, illetve a városközpontok olyan fejlesztését — a parkolóhelyeket is beleértve —, amely több forgalmat kelt, illetve vonz, mint amennyit a kiszolgáló úthálózat le tud vezetni. E megoldások értelmében a megfelelő úthálózati séma a város épületeinek elrendezésétől, az általuk keltett forgalom céljától és mennyiségétől, az egyes területek közötti kapcsolattól stb. függ. A kialakuló séma esetleg gyűrűs is lehet. Az út* hálózat szabályos alakja rendszerint csak újonnan létesülő külső körzet vagy városrész egységes kialakításával érhető el. Ebben az esetben a hatszögletű hálózati forma igen teljesítőképes lehet. Előnye, hogy csak háromágú csomópontok fordulnak elő. A Buchanan-tanulmány elméleti alapja több szempontból különbözik a városi forgalomra vonatkozó eddigi vizsgálatoktól. Lényeges eltérés egyebek között, hogy komplexebbül értelmezi a várost forgalom tervezését s ezt a várostervezés egyik, attól el nem különíthető elemének tekinti és ezzel rámutat arra, hogy az épületek elrendezését és az azokkal kapcsolatos forgalmat együttesen kell megoldani. (ah) nek vagy oda irányulnak. Ezek az épületek az emberi tevékenység színhelyei, hiszen a város az emberi tevékenység öszszefoglalója. Gyakorlatilag minden munka az épületekben történik és a Járművek mozgását, annak irányát és útvonalát az épületek elrendezése szabja meg. A gépjárműveknek ezekhez az épületekhez kell mindenképpen odaférkőzniük, mert az épületekben folyó munka folyamatossága a gépjárművek által való kiszolgálás zavartalanságától függ. Miután a városi utak rendszere nem a gépjárműforgalomnak megfelelően alakult ki, a gépjárművek elözönlik a város egész területét, a legszűkebb utcákat és a legnagyobb gyalogos forgalommal terhelt területeket is. Ezzel együttjár a nagy zaj, rázkódás, az állandó baleseti veszély, az égéstermékekkel történő levegőszennyeződés és számos egyéb kellemetlenség, a városképet rontó és a forgalmat akadályozó zsúfolt parkolásokról nem is beszélve. Hovatovább nincs a városnak — különösen annak belső területén — olyan hely, amely ne szenvedne a gépjárművek okozta károsodásoktól. És ez még csak a kezdet. Forgalomtervezési szempontból a gépjárművek használata két nagy csoportra osztható: szükséges és tetszés szerinti célra való használatra. Szükséges célnak tekinthetők a kereskedelemmel, üzlettel, iparral és vásárlással kapcsolatos utazások, amelyek elvileg számbavehetők, mert ismert vagy előrelátható gazdasági és ipari eseményekkel kapcsolatosak. A saját kedvtelésből vagy kényelemből eredő tetszés szerinti gépkocsi igénybevételek ezzel szemben sok ismeretlen és kiszámíthatatlan tényezőtől függenek, kezdve a gépkocsitulajdonos kedvétől az időjárási viszonyokig. A jó környezeti terület A városi lakosok egészségének és munkaképességének fenntartása érdekében a városban való élet egyre kedvezőtlenebb viszonyain javítani kell. Az olyan területet, amely mentes a gépjárműforgalom okozta veszélyektől és kellemetlenségektől, amely tehát alkalmas a nyugodt és egészséges emberi tartózkodásra, a tanulmány „jó környezett területnek" nevezi, ahol csendes és veszélytelen körülmények között lehet gyalogolni, sétálni. A gyaloglás az emberi közlekedés alapformája és gyakorlatilag minden járművel történő utazás kezdete és befejezése. Az a megállapítás tehető, hogy a városi terület London egyik legforgalmasabb városrészében (Croytlonl IÍÜHVIZIÓS kamerák segítségével ellenőrzik és irányítják a forgalmat. A kamerákat a háztetőkre szerelték és a közvetített képeket a Scotland Tard központi diszpécserszolgálata figyeli. A képen az ellenőrzött városrész makettje előtt a szolgálatosok képernyőn figyelik a forgalmat.