Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-30 / 119. szám, kedd

Nyilvános állásfogla lá s az SZNT nemzetiségi iskolák ügyeit intéző magyar szubkomissziójának körleveléhez Internacionalista meggyőző­désünkből, és nemzeti karakte­rünkből adódóan is a legmesz­szebbmenően támogatjuk a CSKP KB törekvéseit a jelenle­gi progresszív társadalmi meg­mozdulásban. Hisszük, hogy a különböző nemzeti és nemzeti­ségi viszonylatokban elszenve­dett államjogi torzulások gyö­keres megszüntetésével helyre­állítják a nemzeti kultúrájú s szocialista eszmeiségü közokta­tás tekintélyét is. Amikor pedagógusi lelkiisme­retünktől ösztönözve a hozzá­szólásra vállalkozunk, abból a meggondolásból és tapasztalat­ból indulunk ki, hogy a cseh­szlovákiai magyar oktatásügy eddigi hiányos felépítése és fo­gyatékos jogköri helyzete foly­tán a magyar iskolák hátrányo­sabb helyzetből kénytelenek felküzdeni magukat viszonyla­gosan megfelelő színvonalra. Ennek a visszás helyzetnek a megszüntetése érdekében java­soljuk az oktatásügyi program­tervezet részletes kidolgozásá­nál figyelembe venni alábbi in­dítványainkat: A. Az illetékes alkotmány­tervezeti bizottság az új állam­hatalmi és államigazgatási szer­vek meghatározásánál létesít­sen magyar tanítási nyelvű is­kolahálózat-Irányítást és spe­ciális feladatait megoldani ké­pes magyar nemzetiségi szer­veket is, Így: • az SZNT Oktatási és Művelődés Ügyi Megbízotti Hi­vatala (v. Minisztériuma) mel­lett magyar nemzetiségi állam­titkárságot, az alája rendelt és kibővített ügyosztállyal; • a kerületi, 111. járási nem­zeti bizottságok oktatási és mű­velődés ügyi osztályainak ma­gyar nemzetiségű ügyosztályait, élükön magyar tanítási nyelvű iskolákra szóló képesítéssel rendelkező tanfelügyelőkkel; • a társadalmi és nemzetisé­gi rétegeződés részarányában a magyar pedagógusok képvi­seletének alkotmánytörvény erejű biztosítását a helyi nem­zeti bizottságoktól a Szlovák Nemzeti Tanácsig és a Csehszlo­vák Nemzetgyűlésig terjedően. B. Szükségesnek tartjuk a Csehszlovákiai Magyar Pedagó­gusok Szövetségének megalakí­tását, a pedagógusok kulturális öntevékenysége, szakmai to­vábbképzése és a magyar Isko­lák ügyeit érintő tanácsadói szerepének betöltése érdekében. Ebben az összefüggésben kér­jük az egykori Magyar Tanítók Szövetsége még meglevő szék­házának rendeltetésszerű fel­újítását, valamint a CSMPSZ ke­belében állami szubvencióból működtetni a Pedagógiai To­vábbképző Intézet magyar ta­^izatôt, a Csehszlovákiai Ma­gyar "Tanítók Központi Énekka­rát és a Magyar Pedagógusok Országos Könyvtárát. C. A pedagógiai kutatómun­ka magasabb tudományos szín­vonalra való fejlesztése érdeké­ben elengedhetetlenül szüksé­gesnek tartjuk a Pedagógiai Kutatóintézet áthelyezését a Szlovák Tudományos Akadémiá­ra, valamint kibővítését az ipa­ri tanulóintézetek, az ifjúság­nevelés, a gyermeklélektani kutatás és az audiovizuális módszertanának osztályaival. D. Kérjük a magyar tanítási nyelvű iskolák tantervelnek szaktanítói bizottságok és ösz­szesítésükben a Pedagógiai Ku­tatóintézet által történő felül­vizsgálását, hogy azok mennyi­re felelnek meg a korszerű di­daktika követelményeinek, a tanulók átlagos szellemi teher­bírásának, a korkövetelmények­ből eredő tudományosság gya­korlati igényeinek s a nemzeti kultúra és a haladó társadalmi hagyományok marxista történe­lemszemléletének. Ennek alap­ján kérjük tanterveink ésszerű átdolgozását, elsősorban a ma­gyar nyelv és irodalom, a szlo­vák nyelv, a történelem, a pol­gári nevelés, a képzőművészeti nevelés és a zenei nevelés tan­tárgyaiban, abból a célból, hogy egész tartalmukban az eddigiek­nél hatványozottabban érvénye­sülhessenek nemzeti kultúránk ápolásának sajátos szempontjai. E. A hatékonyabb iskolaveze­tés érdekében, valamint a to­vábbi nemzetiségi ellentétek megszüntetése céljából javasol­juk: •i Haladéktalanul különvá­' • lasztani a közös igazga­tás alá helyezett iskolákat. Amennyiben ennék végrehajtá­sa valamelyik iskolafajta meg­szüntetéséhez vezetne, modus vivendiként lehetővé kell ten­ni az azonos tanítási nyelvű is­kolák fokozati összekapcsolá­sát. 9 A megfelelő körülmények biztosításával nyissanak minden magyarlakta helység­ben önálló magyar óvodákat. A fellépő igények arányá­ban bővíteni kell a ma­gyar szakközépiskolák hálóza­tát olyan új ágazatok számítás­ba vételével ls, mint egészség­ügyi középiskolák, iparművésze­ti v. képzőművészeti középisko­lák, konzervatóriumok, népmű­velési középiskolák stb. il Nyissák meg a magyar tannyelvű ipari szaktanu­lól Intézeteket, és működésük­höz a Szlovák Pedagógiai Kiadó magyar szerkesztősége készítse el a szükséges tankönyvek ma­gyar nyelvű mutációit. A kez­deti nehézségek áthidalásaként hozasson be megfelelő magyar­országi kiadványokat. 5 Helyezzék önálló vezetés • alá a nyitrai Pedagógiai Főiskola magyar tagozatát. A Nyissanak magyar mező­gazdasági főiskolát. 7 Más szlovákiai vagy cseh­• országi főiskolákon és egyetemeken biztosítsák a ma­gyar nemzetiségű diákok nem­zetiségi arányszám szerinti be­iskolázását a nyelvi nehézsége­ket megkönnyítő eljárásokkal, egészen a befejezés mértékéig. 8 Tegyék lehetővé magyar • nemzetiségű diákok ma­gyarországi, esetenként más külföldi egyetemeken és főis­kolákon, ösztöndíjas kiküldetés­sel történő továbbtanulását. F. Az ifjúsági mozgalom át­szervezésére vonatkozó általá­nos demokratikus elképzelések és a Magyar Ifjúsági Szövetség appercepclója alapján minden szempontból fontosnak tartjuk a 8—15 éves korhatárú ifjúság önálló magyar szervezetének megalakítását. A bratislavai Magyar Tan­nyelvű Középiskola és Ki­lencéves Alapiskola párt­szervezete, igazgatósága és tantestülete. ÁLLAMELLENES SZERVEZET VOLT-E A FEHÉR LÍGIÖ? (CTK) — Közép-Szlovákiában 19S2 és 1953 között több csopor­tot ítéltek el a Fehér Légié ál­lamellenes szervezetben való mű­ködésükért. A CTK tudúsftéja most a Besztercebányai Kerületi Ügyészséghez fordul! azzal a kér­déssel, vajon az említett szerve­zet valóban felforgató tevékeny­séget fejtett-e ki. A kerületi ügyészség képvise­lői kijelentették, hogy a Fehér Légió felszámolása során Szlová­kiában több csoportot ítéltek el. A volt Bratislavai Államügyészség 1932. október 23 án vádat emelt Štefan Pančík és további hét sze­mély ellen. A vádirat szerint a csoport tagjai 1950 és 1952 között beléptek az illegális Fehér Légió hMivezetbe, fogadalmat tettek, hogy fegyverrel fognak harcolni a csehszlovák népi demokratikus rendszer megdöntéséért, hogy visszaállíthassák hazánkban a kapitalista társadalmi rendet. A vád hazaárulás bSntettében mon­dotta ki őket bűnösnek. A Fehér Légió további csoport­jai, amelyeknek állítólag 80—100 tagjak volt, később kerültek bíró­ság elé. Ezerkilencszázhatvanhat márciusában a főügyészség az ügyet űjravizsgálat tárgyává tet­te, ám mindmáig nem adta tud­tára a Besztercebányai Kerületi Ügyészségnek, miképpen határo­zott az ügyben. A kerületi ügyész­ség kérelmet intézett a főügyész­séghez, hogy a periratokat per­felújltás céljaira származtassa viasza. liliSÜI A városi forgalom problémái A városi forgalom növekedésével járó nehézségeket eddig főképpen úgy kísérelték megoldani, hogy a meglevő útháló­zaton kisebb-nagyobb javításokat végeztek, illetve a gépkocsit használó emberi tevékenységet enyhébb vagy szigorúbb rend­szabályokkal korlátozták. Ilyenek pl. egyes utak elzárása a gépkocsiforgalom elől, egyirányú útrendszer bevezetése, par­kolási korlátozások és tilalmak stb. Emellett pedig nem vették figyelembe a fokozódó motortzálódásnak a városi lakosok éle­tére és egészségére gyakorolt káros hatását. A bevezetett rendszabályok eredményetelensége mind nyil­vánvalóvá tette, hogy az eddigi módszerekkel nem lehet a vá­rosok közlekedését és ezzel éle­tét, egészséges fejlődését bizto­sítani, a város statikus tartal­mának és a közlekedés dina­mikus lüktetésének ellentmon­dásait megszüntetni, valamint a köztük jelentkező álandó össze­ütközést kiküszöbölni. Az eddi­gi módszerek csak időleges enyhülést, átmeneti megköny­nyebbülést eredményeztek, amelyet a rohamos fejlődés csakhamar megszüntetett. Az így előálló helyzet pedig még súlyosabb, mert már nem ma­radt semmi enyhülést eredmé­nyező javítási lehetőség. A Buchanan-jelentés Sok tanulmány készült és sok elgondolás látott napvilágot. Ezek közül is kiemelkedik azon­ban az ún. „Buchanan-jelentés", amely „Traffic tn Towns" cím­mel jelent meg és talán a leg­átfogóbban tárta fel a problé­mákat. A jelentést az angol Közle­kedésügyi Minisztérium megbí­zásából három évi munkával ké­szítette el egy munkabizottság, C. Buchanan professzor vezeté­sével. Az angol kormány a je­lentésben foglaltakat irányelv­ként elfogadta és közzétette. A tanulmány sok vitát, hozzászó­lást váltott ki, más nyelvre is lefordították. Az alapelveket azonban túlnyomórészt helye­selték és mind kiterjedtebb mér­tékben alkalmazni is igyekez­nek. A tanulmány készítői négy különböző nagyságú és típusú városra vonatkozóan végeztek kísérleti tervezést. Ezek: New­bury (30 000 1.) kis piaci város, Leeds (511 000 1.) ipari nagyvá­ros, Norwich (180 000 1.) törté­nelmi múltú középnagy város és London egy West End-i körze­te, világvárosi problémákkal. Ezek a tervezések nem te­kinthetők kivitelezésre szánt munkáknak, miután — a tanul­mány Jellegéből adódóan — a tervezéshez csak korlátolt ter­jedelmű új vizsgálatokat végez­hettek és túlnyomórészt a ren­delkezésre álló adatokat kellett felhasználni. Az elért eredmé­nyek azonban így is gyakorlati jellegűek és figyelembevételük hazai városi közlekedéstervezé­seinkben igen hasznos lenne. A gépkocsiforgalom jövője A tanulmány készítői arra a meggyőződésre jutottak, hogy a városok gépjárműkőzlekedé­sének kérdése nem egyszerű forgalmi kérdés, és mint ilyent nem is lehet megoldani. Az • kérdés megoldásával kapcsola­tos feladatok ma már szociális probléma jellegét öltötték és így megoldásuk csak hosszú időn át végzett következetes és kitartó munkával érhető el. Természetesen igen alaposan meg kellett vizsgálni azt a le­hetőséget is, hogy nagyobb táv­latban a gépjárműközlekedést valami újfajta és a városi for­galomra alkalmasabb közleke­dési eszköz váltja fel. Azonban arra a következtetésre Jutottak, hogy a technika mai állása mellett ilyen lehetőségre egye­lőre számítani nem lehet. A gépjárműgyártással és közleke­déssel kapcsolatosan dolgozók létszáma, az erre fordított be­ruházások összege viszont vi­lágszerte évről évre emelkedik. Ezért a gépkocsival való ellá­tottság további növekedésére számítanak. A városi forgalom lényege Ha megvizsgáljuk a városok­ban végbemenő forgalmi moz­gásokat, akkor azt állapítjuk meg, hogy azok — a tiszta át­menő forgalomtól eltekintve — a város épületet között bonyo­lódnak le, illetve onnan ered­civilizáltságának jelzője az a szabadság, amellyel az embe­rek ezen a területen járkálhat­nak és körültekinthetnek. A forgalmi kérdéseket tehát úgy kell megoldani, hogy a nagyszámú épület a nagyszámú gépkocsi által a környezet tönkretétele nélkül megközelít­hető legyen. E két követelmény ellentétes, mert a megközelítés a sok jármű nagy sebességű mozgását, a környezet pedig a forgalom mennyiségének és se­bességének csökkentését kíván­ja meg. Ezt az ellentétet nem lehet csak korlátozások beve­zetésével vagy minden intézke­dés elhagyásával kiküszöbölni. A megoldást tehát az épületek elhelyezésének és a hozzáférési útvonalak elrendezésének racio­nalizálásában kell keresni, vagyis az egyes tevékeny­ségek közötti jobb viszonyt kell elérni. Erre szemléltető példát nyújt valamennyi nagy kórház belső forgalmának megoldása, ahol személyek, áruk és felsze­relések komplex mozgása törté­nik. Itt a „környezeti területe­ket" (kórterem, műtő, konyha, laboratórium stb. j folyosók kö­tik össze. Ezeken az elsődleges elosztókon bonyolódik le az át­menő forgalom, amely így a környezeti területeket nem ter­heli és azok belső forgalma mi­nimális. Emellett az egyes pon­tok közötti összeköttetés nem tesz felesleges kerülőket. Ha­sonló elvek volnának alkalma­zandók a városi belső területek fejlesztésénél vagy átépítésénél is. Az úthálózat kialakítása A környezeti területeket „fo­lyosók", elsődleges elosztó utak kötik össze egymással és a városok kívüli területtel. Eze­ken bonyolódik le minden egyéb forgalom is. Ennek az elképzelésnek megvalósítása sejtekből álló szerkezetet ered­ményez az elosztó utak hálóza­tában. Az elosztó utak feladata tehát a környezeti területek ki­szolgálása és nem fordítva. Mindenesetre el kellene ke­rülni az úthálózatnak olyan nagy kapacitással történő ki­építését, amely nagyobb forga­lomra ösztökél, mint amennyit a központi területek befogad* hatnak, illetve a városközpon­tok olyan fejlesztését — a par­kolóhelyeket is beleértve —, amely több forgalmat kelt, il­letve vonz, mint amennyit a ki­szolgáló úthálózat le tud vezet­ni. E megoldások értelmében a megfelelő úthálózati séma a vá­ros épületeinek elrendezésétől, az általuk keltett forgalom cél­jától és mennyiségétől, az egyes területek közötti kapcsolattól stb. függ. A kialakuló séma esetleg gyűrűs is lehet. Az út* hálózat szabályos alakja rend­szerint csak újonnan létesülő külső körzet vagy városrész egységes kialakításával érhető el. Ebben az esetben a hatszög­letű hálózati forma igen teljesí­tőképes lehet. Előnye, hogy csak háromágú csomópontok fordulnak elő. A Buchanan-tanulmány elméleti alapja több szempontból kü­lönbözik a városi forgalomra vonatkozó eddigi vizsgálatoktól. Lényeges eltérés egyebek között, hogy komplexebbül értelmezi a várost forgalom tervezését s ezt a várostervezés egyik, at­tól el nem különíthető elemének tekinti és ezzel rámutat ar­ra, hogy az épületek elrendezését és az azokkal kapcsolatos forgalmat együttesen kell megoldani. (ah) nek vagy oda irányulnak. Ezek az épületek az emberi tevé­kenység színhelyei, hiszen a vá­ros az emberi tevékenység ösz­szefoglalója. Gyakorlatilag min­den munka az épületekben tör­ténik és a Járművek mozgását, annak irányát és útvonalát az épületek elrendezése szabja meg. A gépjárműveknek ezek­hez az épületekhez kell min­denképpen odaférkőzniük, mert az épületekben folyó munka fo­lyamatossága a gépjárművek által való kiszolgálás zavarta­lanságától függ. Miután a városi utak rend­szere nem a gépjárműforgalom­nak megfelelően alakult ki, a gépjárművek elözönlik a város egész területét, a legszűkebb utcákat és a legnagyobb gyalo­gos forgalommal terhelt terü­leteket is. Ezzel együttjár a nagy zaj, rázkódás, az állandó baleseti veszély, az égéstermé­kekkel történő levegőszennye­ződés és számos egyéb kelle­metlenség, a városképet rontó és a forgalmat akadályozó zsú­folt parkolásokról nem is be­szélve. Hovatovább nincs a vá­rosnak — különösen annak bel­ső területén — olyan hely, amely ne szenvedne a gépjár­művek okozta károsodásoktól. És ez még csak a kezdet. Forgalomtervezési szempont­ból a gépjárművek használata két nagy csoportra osztható: szükséges és tetszés szerinti célra való használatra. Szüksé­ges célnak tekinthetők a keres­kedelemmel, üzlettel, iparral és vásárlással kapcsolatos utazá­sok, amelyek elvileg számba­vehetők, mert ismert vagy elő­relátható gazdasági és ipari eseményekkel kapcsolatosak. A saját kedvtelésből vagy kénye­lemből eredő tetszés szerinti gépkocsi igénybevételek ezzel szemben sok ismeretlen és ki­számíthatatlan tényezőtől füg­genek, kezdve a gépkocsitulaj­donos kedvétől az időjárási vi­szonyokig. A jó környezeti terület A városi lakosok egészségé­nek és munkaképességének fenntartása érdekében a város­ban való élet egyre kedvezőt­lenebb viszonyain javítani kell. Az olyan területet, amely men­tes a gépjárműforgalom okozta veszélyektől és kellemetlensé­gektől, amely tehát alkalmas a nyugodt és egészséges emberi tartózkodásra, a tanulmány „jó környezett területnek" nevezi, ahol csendes és veszélytelen körülmények között lehet gya­logolni, sétálni. A gyaloglás az emberi közlekedés alapformája és gyakorlatilag minden jármű­vel történő utazás kezdete és befejezése. Az a megállapítás tehető, hogy a városi terület London egyik legforgalmasabb városrészében (Croytlonl IÍÜHVIZIÓS kamerák segítségével ellenőrzik és irányítják a forgalmat. A kame­rákat a háztetőkre szerelték és a közvetített képeket a Scotland Tard központi diszpécserszolgálata figyeli. A képen az ellenőrzött városrész makettje előtt a szolgálatosok képernyőn figyelik a for­galmat.

Next

/
Thumbnails
Contents