Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-28 / 117. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek! ÜJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. április 28. Vasárnap % XXI. évfolyam, 117. szám Ara 50 fillér FOLYTATJÁK TANÁCSKOZÁSUKAT A KERÜLETI PÁRTKONFERENCIÁK A PÁRT IRÁNTI BIZALOM NA MÁR KONKRÉT TETTEKET FELTÉTELEZ HELYES ÉS HELYTELEN VÉLEMÉNYEK A NEMZETISÉGI KÖVETELMÉNYEKRŐL | KELET-SZLOVÁKIA " Kassán a kerületi pártkonfe­rencia tegnap vitával folytatta tanácskozását. A felszólalók egyöntetűen elismeréssel be­széltek a párt és a társadalom életében bekövetkezett megúj­hodási folyamatról. Dr. M a j e r, a közbiztonsági szervek kerületi parancsnoka . elítélte az ötvenes évek folya­mán elkövetett törvénytelensé­geket, melyekben a közbizton­ság néhány dolgozója is szere­pet játszott. Rámutatott, hogy a központi szervek egyes képvi­selői — visszaélve beosztásuk­kal — helytelen, joggal kifogá­solt akciókra használták fel a közbiztonsági szerveket. Erre azért kerülhetett sor, mert nem létezett nálunk kollektív ellen­őrzés. Jarolim Hettes mérnök, a kerületi pártbizottság titkára rámutatott, hogy a kerületi ren­dezés keretében a „kis" járások megszüntetése kedvezőtlenül hatott a mezőgazdasági politika alakulására. A mezőgazdasági üzemek gazdasági problémáinak elégtelen rendezése bizalmat­lanságot szült. A számbelileg igen sok adminisztratív Intéz­kedés a mezőgazdaság számára Inkább káros, mint hasznos ,volt. A szövetkezeti dolgozók tdekei megközelítőleg sem voltak azonosak a szövetkezet és a társadalom érdekeivel. A mezőgazdasági dolgozókat — mondotta — sok sérelem ér­te. A teljesíthetetlen kontingen­sek meghatározása következté­ben azok hiányos teljesítése a parasztságot igen rossz fény­ben állította a társadalom elé. Nem volt helyes és indokolt a háztáji gazdaságokat megszün­tető intézkedés sem. Viszont igen sok hosszan tartó problé­ma a mai napig sem nyert meg­oldást. Egyetlen termelési ága­zatban sincs olyan helyzet, mint éppen a mezőgazdaságban, amelytől eddig csak követelt a társadalom, ezzel szemben gyé­ren elégítette ki a mezőgazda­ság teljesen indokolt igényeit. A kerület ukrán dolgozóinak nevében Vasil Kapišov­s k ý docens, az Ukrán Dolgo­zók Kultúregyesülete Központi Bizottságának elnöke beszélt a nemzetiségi kérdés rendezése terén megnyilvánuló nézetek­ről. Rámutatott, hogy ennek az alapvető kérdésnek igazságos rendezésével ezelőtt az illeté­kes szervek nagyon keveset vagy egyáltalán nem foglalkoz­tak. A nemzetiségek ma sem rendelkeznek államjogi szer­vekkel. Viszont az ún. folyama­tos asszimilációt egyesek hala­dónak minősítik. így fogyott lassan az ukránok és a nemzeti­ségi iskolák száma. Ebben Je­lentős szerepe volt Emil Chle­becnek, a kerületi pártbizottság volt vezető titkárának. — Kér­dem — mondotta —, kinek van joga követelni az emberektől, hogy mondjanak le saját nem­zetiségükről? Senkinek. Véle­ménye szerint, ahol a dolgozók ezt kérik, fel kell újítani a te­rületi átszervezés előtti járáso­kat. Jozef Z i a k, a Rőcei Vá­rosi Nemzeti Bizottság elnöke felszólalásában rámutatott a te­rületi átszervezés kedvezőtlen hatására, aminek következtében Rőcén és vidékén lemaradás mutatkozik az üzlethálózat, a szolgáltatások kiépítése, az is­kolaügy s a kulturális élet te­rén. Rőcén a meglevő művelő­dési otthont is likvidálták. Kér­te a régi rőcei járás felújítását. Hasonló kérelmet tolmácsolt Juraj Zalczer, a Szlovák Magnezitművek lubeníki üzemé­nek dolgozója is. A bodrogközi dolgozók nevé­ben politikai és tartalmi szem­pontból is sokatmondóan szólalt fel még Mag Gyula elvtárs, az SZLKP terebesi járási bizott­ságának elnökségi tagja, a CSE­MADOK járási bizottságának elnöke. — Büszke vagyok arra — jelentette ki —, hogy a ke­rületi pártkonferencián képvi­selhetem a bodrogközi kommu­nisták egy részét, akik mögött igen gazdag forradalmi múlt áll. Ezek az elvtársak s velük együtt a Helmec és Nagy kapós vidékén élő magyar lakosság több ízben nemcsak szavakkal, hanem tettekkel bizonyították hűségüket a kommunista párt­hoz és a köztársasághoz. Ez a nép magáénak vallotta és vall­ja ma is a Csehszlovák Köztár­saságot, melynek védelmére kelt a legnehezebb időkben is. Jelenleg aktív részesei a szocia­lista építésnek. Mag elvtárs rámutatott, hogy 1938-ban Bodrogköz kom­munistái és dolgozói fegyvert kértek, hogy a köztársaság vé­delmére kelhessenek. Nem raj­tuk múlott, hogy fegyvert nem kaptak. A továbbiakban kifej­tette, hogy Kihályhelmec és ' Nagykapos vidéke dolgozóinak véleménye szerint a készülő­ben, illetve folyamatban levő rehabilitációt nem lehet leszű­kíteni csupán az 1949-es évtől kezdődő időszakra, mert éppen az ezt megelőző időszakban ér­ték a legnagyobb sérelmek a magyar dolgozókat. Többek kö­zött a reszlovakizáció következ­ményeire is utalt. Kérte az ál­lamjogi rendezés keretén belül, a párt akcióprogramjának szel­lemében biztosítani a nemzeti­ségek egyenjogúságát. Még a választásokat megelőzően lehe­tőséget kell adni, hogy az or­szág minden egyes polgára sza­badon kinyilváníthassa saját nemzetiségéhez való tartozását. A továbbiakban kitért az 1960­ban végrehajtott területi átszer­vezés politikailag és gazdasági­lag egyaránt káros következmé­nyeire, s tolmácsolta Helmec és Nagykapos vidéke dolgozói­nak a volt két járás területéből összevont új járás kialakításá­nak szükségességét és indokolt­ságát hangoztató javaslatát. Felszólalását Ján Kollár és József Attila ma ls érvényes idé­zeteivel fejezte be, melynek lé­nyege: „Rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk, és nem is kevés ..." KULIK GELLÉRT | KÖZÉP-SZLOVÁKIA Tegnap vitával folytatódott a közép-szlovákiai kommunisták kerületi konferenciája. A vitát a gazdasági problémák elemzése jellemezte. A fejlett iparú ke­rület üzemi pártszervezeteinek küldöttel a legkülönfélébb vo­natkozásban bírálták a követ­kezetlenül bevezetett új irányí­tási rendszer fogyatékosságait. Az üzemekben uralkodó viszo­nyok sok helyütt a végletekig torzultak. A Piesoki Gépgyárban például olyan fémmegmunkáló­gépeket gyártanak, amelyek de­vizahozama a gépkocsigyártás­sal szemben háromszorosan elő­nyös. Viszont a gyár még a legalapvetőbb gépi berendezés felújítására sem rendelkezik megfelelő anyagi eszközzel. Ilyen és hasonló jelenségek megingatták a dolgozók bizal­mát a párt politikájával szem­ben. A szénbányászat szakaszán új problémák merülnek fel a föderatív államjogi rendszerrel kapcsolatban: a tüzelőanyagipar ugyanis csupán országos vi­szonylatban rentábilis, de csak azért, mert a külszíni bányák hatékonysága fedezi a mélybá­nyák veszteségeit. Szlovákiában azonban kizárólag mélybányák vannak s ez az új elrendezésben bonyodalmakat okozhat, ha nem veszik figyelembe ezt a külön­legességet. Hasonló egyenetlen­ségekről számolt be a ružombe­roki küldöttség, amely a textil­gyárak helyzetét bírálta. Csu­pán azzal, hogy a szlovákiai textilgyárak elavult berendezé­sük miatt kevésbé rentábilis árufajták gyártására kénysze­rültek, csak Rybárpolen évente hárommillió koronával marad­nak az országos textilipari bér­átlag alatt. Az ipari üzemek pártszervezeteinek küldöttei ál­talában nagyobb vállalati jog­kört követelnek, sokrétű gazda­sági követelménnyel léptek fel. A délelőtti vita úgyszólván ki­zárólag a követelmények jegyé­ben zajlott le. Nyilvánvalóvá vált, hogy a nagy politikai ak­tivitásnak mielőbb konkrét gaz­daságpolitikai intézkedésekben kell megnyilvánulnia, különben Jelentős politikai kárt szenved­hetünk: a januári központi bi­(Folytatás a Z. oldalon) KOZLEMENY a bolgár párt- és kormányküldöttség látogatásáról (CTK) — Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának meghívására 1968. április 23. és 26. között hazánkban tartózkodott a Bolgár Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége, melyet Tó­dor Zsivkov elvtárs, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke vezetett. A küldöttséget fogadta Luduík Svoboda elvtárs, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke is. A bolgár párt- és kormányküldöttség megtékintette Prágát ós Bratislavát, majd ellátogatott több üzembe és a récsei földműves­szövetkezetbe. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság s a Bolgár Népköztársa­ság párt- és kormányküldöttségének tanácskozásán Csehszlovákia képviseletében részt vett: Alexander Dubček, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottságának első titkára, Oldfich Gerník mérnök, a CSKP KB elnökségének tagja, miniszterelnök, Franti­šek Barbírek mérnök, a CSKP KB elnökségi tagja, az SZNT alelnö­ke, dr. František Krlegel, a CSKP KB elnökségi tagja, a Nemzeti Front Központi Bizottságának elnöke, dr. ]ifí Hájek, a CSKP KB tagja, külügyminiszter, dr. František Vlasák, a CSKP KB tagja, miniszter, az Állami Tervbizottság elnöke, Pavol Majling, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság bulgáriai rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete. Bulgária képviseletében Jelen volt: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Sztanko Todorov, a BKP KB politikai bizottságának tagja, a BKP KB titkára, Lacsezar Avramov, a BKP KB politikai bizottságának póttagja, a Miniszter­tanács alelnöke, Aposztol Pasev mérnök, a BKP KB tagja, az Álla­mi Tervbizottság elnöke, Konsztantyin Tellalov, a BKP KB póttag­ja, a BKP KB külpolitikai és nemzetközi osztályának vezetője, Gero Grozev, a BKP KB póttagja, a külügyminiszter első helyettese és Sztanko Nyegyelcsev, a Bolgár Népköztársaság csehszlovákiai rendkívüli s meghatalmazott nagykövete. A küldöttségek az őszinteség és a kölcsönös egyetértés lég­körében tanácskoztak. Megálla­pították, hogy a két ország a marxizmus-leninizmus és a szocialista eszmeközösség elvei­hez ragaszkodva, a két ország népeinek érdekét szem előtt tartva, sikeresen bontakoztatja ki az őszinte barátságon, együtt­működésen és kölcsönös segély­nyújtáson alapuló kapcsolatait. A küldöttségek tájékoztatták egymást a két ország szocialis­ta társadalma további felvirá­goztatásának kérdéseiről, vala­mint a politikai, gazdasági s kulturális problémákról. A kül­döttségek fokozott figyelmet szenteltek a két ország gazda­sági és tudományos-műszaki együttműködése fellendítésé­nek, valamint tapasztalatcseré­jének. Hangsúlyozták a szocia­lista országok gazdasági együtt­működésének fontosságát a KGST szerep- és feladatköre szilárdításának jelentőségét, s állást foglaltak a nemzetközi szocialista munkamegosztás el­mélyítése mellett. Rámutattak arra, mily rendkívül jelentősek a kulturális és idegenforgalmi kapcsolatok, amelyek lehetővé teszik a két ország népeinek kölcsönös megismerését. A küldöttségek mély megelé­gedéssel nyilatkoztak arról, hogy az 1948. április 23-án megkötött csehszlovák—bolgár baráti, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási egyez­mény jelentősen hozzájárult a két ország népei közötti baráti kapcsolatok megszilárdításához, a szocializmus sikeres építé­séhez és a béke biztosításához. A tárgyaló felek újabb szerző­dést kötöttek, amely teljes össz­hangban van a Varsói Szerző­désben foglalt elvekkel, mind­két ország érdekeit, a szocialis­ta országok egységének s Euró­pa békéjének és biztonságának szilárdítását szolgálja. Hang­súlyozták, hogy Csehszlovákia és Bulgária bármikor hajlandó szorosabb kapcsolatba lépnt mindazokkal az európai orszá­gokkal, amelyek tettekkel bi­zonyítják őszinte törekvéseiket a béke elérése érdekében. A küldöttségek elítélték az ame­rikai imperialisták vietnami agresszióját, s támogatják a vietnami nép szabadságharcát. Aggodalmukat fejezték ki afö­lött, hogy a közép-keleti hely­zet veszélyezteti a békét. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság és a Bolgár Népköztársa­ság támogatja mindazokat a kezdeményezéseket, melyeknek célja a konkrét leszerelési in­tézkedések foganatosítása. A küldöttségek részletesen tájékoztatták egymást a CSKP s a BKP tevékenységéről. Meg­győződésük, hogy a kommunis­ta és munkáspártoknak Moszk­vában sorra kerülő tanácskozása után új szakasz kezdődik a kommunista és munkáspártok szilárdabb felzárkózódásáért folytatott küzdelemben. A bolgár párt- és kormány­küldöttség bulgáriai látogatás­ra hívta meg a csehszlovák párt- és kormányküldöttséget, amely a meghívást köszönettel elfogadta. ENSZ J Megkezdődött a vita atomsorompó-szerződés tervezetéről U THANT FOGADTA CSEHSZLOVÁKIA ENSZ-FÖDELEGÁTUSÁT New York — Az ENSZ-köz­gyűlés politikai bizottsága pén­teken megkezdte a 18-hatalmi leszerelési bizottság beszámoló­jának vitáját. Mint ismeretes, e bizottság nemzetközi szerző­déstervezetet készített az atom­fegyverek elterjedésének betil­tásával kapcsolatban. Nyesztyerenko, U Thant fő­titkár helyettese beszédében annak a reményének adott ki­fejezést, hogy a szerződés a legrövidebb időn belül hatályba lép. Goldberg amerikai ENSZ-kül­dött kijelentette, hogy az ame­rikai küldöttség véleménye szerint az atemsorompó-szerző­dés három fő célt szolgál: Meg­akadályozza az atomfegyver to­vábbi elterjedését, hozzájárul ahhoz, hogy a% államok, külö­nösen a gazdaságilag fejletlen államok hasznosítani tudják az atomenergia békés felhasználá­sát, s végül olyan új szerződést kényszerít rá az atomhatalmak­ra, amelynek értelmében kitar­tóan törekedniük kell a lesze­relésre. Kuznyecov, a szovjet küldött­ség vezetője beszédében han­goztatta, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország min­dent megtett a szerződés meg­kötéséért. A tanácskozások so­rán azonban bizonyos erők megkísérelték, hogy káros ha­tást gyakoroljanak a munka menetére, és megakadályozzák a szerződés megkötését. Kuz­nyecov hangsúlyozta, ez a szer­ződéstervezet számos ország együttes erőfeszítésének a gyü­mölcse, mely egyaránt tekin­tetbe veszi az atomhatalmak és a nem atomhatalmak Javasla­tait. Megemlítette még, hogy a szerződéstervezet nemzetközi együttműködési rendszer létre­hozását irányozza elő a békés atomrobbantások végrehajtása terén. Az atomsorompó-szerző­d|s nemcsak az egyes orszá­goknak hasznos, hanem Igen lényeges az egész emberiség szempontjából. Ellepne csupán azok az erők lépnek fel, ame­lyek értelmetlen, agresszív ter­veik megvalósítása érdekében az atomfegyver megszerzésére törekednek. U Thant ENSZ-főtitkár pén­teken este fogadta dr. Milan Klusákot, a csehszlovák ENSZ­küldöttség vezetőjét, aki töb­bek között tájékoztatta a főtit­kárt a csehszlovákiai politikai fejleményekről különös tekin­tettel a csehszlovák külpoliti­ka fontosabb célkitűzéseire. Ezenkívül a főtitkár és a nagy­követ megvitatott számos idő­szerű nemzetközi kérdést, így például a közel-keleti válság problémáit is.

Next

/
Thumbnails
Contents