Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-28 / 117. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek! ÜJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. április 28. Vasárnap % XXI. évfolyam, 117. szám Ara 50 fillér FOLYTATJÁK TANÁCSKOZÁSUKAT A KERÜLETI PÁRTKONFERENCIÁK A PÁRT IRÁNTI BIZALOM NA MÁR KONKRÉT TETTEKET FELTÉTELEZ HELYES ÉS HELYTELEN VÉLEMÉNYEK A NEMZETISÉGI KÖVETELMÉNYEKRŐL | KELET-SZLOVÁKIA " Kassán a kerületi pártkonferencia tegnap vitával folytatta tanácskozását. A felszólalók egyöntetűen elismeréssel beszéltek a párt és a társadalom életében bekövetkezett megújhodási folyamatról. Dr. M a j e r, a közbiztonsági szervek kerületi parancsnoka . elítélte az ötvenes évek folyamán elkövetett törvénytelenségeket, melyekben a közbiztonság néhány dolgozója is szerepet játszott. Rámutatott, hogy a központi szervek egyes képviselői — visszaélve beosztásukkal — helytelen, joggal kifogásolt akciókra használták fel a közbiztonsági szerveket. Erre azért kerülhetett sor, mert nem létezett nálunk kollektív ellenőrzés. Jarolim Hettes mérnök, a kerületi pártbizottság titkára rámutatott, hogy a kerületi rendezés keretében a „kis" járások megszüntetése kedvezőtlenül hatott a mezőgazdasági politika alakulására. A mezőgazdasági üzemek gazdasági problémáinak elégtelen rendezése bizalmatlanságot szült. A számbelileg igen sok adminisztratív Intézkedés a mezőgazdaság számára Inkább káros, mint hasznos ,volt. A szövetkezeti dolgozók tdekei megközelítőleg sem voltak azonosak a szövetkezet és a társadalom érdekeivel. A mezőgazdasági dolgozókat — mondotta — sok sérelem érte. A teljesíthetetlen kontingensek meghatározása következtében azok hiányos teljesítése a parasztságot igen rossz fényben állította a társadalom elé. Nem volt helyes és indokolt a háztáji gazdaságokat megszüntető intézkedés sem. Viszont igen sok hosszan tartó probléma a mai napig sem nyert megoldást. Egyetlen termelési ágazatban sincs olyan helyzet, mint éppen a mezőgazdaságban, amelytől eddig csak követelt a társadalom, ezzel szemben gyéren elégítette ki a mezőgazdaság teljesen indokolt igényeit. A kerület ukrán dolgozóinak nevében Vasil Kapišovs k ý docens, az Ukrán Dolgozók Kultúregyesülete Központi Bizottságának elnöke beszélt a nemzetiségi kérdés rendezése terén megnyilvánuló nézetekről. Rámutatott, hogy ennek az alapvető kérdésnek igazságos rendezésével ezelőtt az illetékes szervek nagyon keveset vagy egyáltalán nem foglalkoztak. A nemzetiségek ma sem rendelkeznek államjogi szervekkel. Viszont az ún. folyamatos asszimilációt egyesek haladónak minősítik. így fogyott lassan az ukránok és a nemzetiségi iskolák száma. Ebben Jelentős szerepe volt Emil Chlebecnek, a kerületi pártbizottság volt vezető titkárának. — Kérdem — mondotta —, kinek van joga követelni az emberektől, hogy mondjanak le saját nemzetiségükről? Senkinek. Véleménye szerint, ahol a dolgozók ezt kérik, fel kell újítani a területi átszervezés előtti járásokat. Jozef Z i a k, a Rőcei Városi Nemzeti Bizottság elnöke felszólalásában rámutatott a területi átszervezés kedvezőtlen hatására, aminek következtében Rőcén és vidékén lemaradás mutatkozik az üzlethálózat, a szolgáltatások kiépítése, az iskolaügy s a kulturális élet terén. Rőcén a meglevő művelődési otthont is likvidálták. Kérte a régi rőcei járás felújítását. Hasonló kérelmet tolmácsolt Juraj Zalczer, a Szlovák Magnezitművek lubeníki üzemének dolgozója is. A bodrogközi dolgozók nevében politikai és tartalmi szempontból is sokatmondóan szólalt fel még Mag Gyula elvtárs, az SZLKP terebesi járási bizottságának elnökségi tagja, a CSEMADOK járási bizottságának elnöke. — Büszke vagyok arra — jelentette ki —, hogy a kerületi pártkonferencián képviselhetem a bodrogközi kommunisták egy részét, akik mögött igen gazdag forradalmi múlt áll. Ezek az elvtársak s velük együtt a Helmec és Nagy kapós vidékén élő magyar lakosság több ízben nemcsak szavakkal, hanem tettekkel bizonyították hűségüket a kommunista párthoz és a köztársasághoz. Ez a nép magáénak vallotta és vallja ma is a Csehszlovák Köztársaságot, melynek védelmére kelt a legnehezebb időkben is. Jelenleg aktív részesei a szocialista építésnek. Mag elvtárs rámutatott, hogy 1938-ban Bodrogköz kommunistái és dolgozói fegyvert kértek, hogy a köztársaság védelmére kelhessenek. Nem rajtuk múlott, hogy fegyvert nem kaptak. A továbbiakban kifejtette, hogy Kihályhelmec és ' Nagykapos vidéke dolgozóinak véleménye szerint a készülőben, illetve folyamatban levő rehabilitációt nem lehet leszűkíteni csupán az 1949-es évtől kezdődő időszakra, mert éppen az ezt megelőző időszakban érték a legnagyobb sérelmek a magyar dolgozókat. Többek között a reszlovakizáció következményeire is utalt. Kérte az államjogi rendezés keretén belül, a párt akcióprogramjának szellemében biztosítani a nemzetiségek egyenjogúságát. Még a választásokat megelőzően lehetőséget kell adni, hogy az ország minden egyes polgára szabadon kinyilváníthassa saját nemzetiségéhez való tartozását. A továbbiakban kitért az 1960ban végrehajtott területi átszervezés politikailag és gazdaságilag egyaránt káros következményeire, s tolmácsolta Helmec és Nagykapos vidéke dolgozóinak a volt két járás területéből összevont új járás kialakításának szükségességét és indokoltságát hangoztató javaslatát. Felszólalását Ján Kollár és József Attila ma ls érvényes idézeteivel fejezte be, melynek lényege: „Rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk, és nem is kevés ..." KULIK GELLÉRT | KÖZÉP-SZLOVÁKIA Tegnap vitával folytatódott a közép-szlovákiai kommunisták kerületi konferenciája. A vitát a gazdasági problémák elemzése jellemezte. A fejlett iparú kerület üzemi pártszervezeteinek küldöttel a legkülönfélébb vonatkozásban bírálták a következetlenül bevezetett új irányítási rendszer fogyatékosságait. Az üzemekben uralkodó viszonyok sok helyütt a végletekig torzultak. A Piesoki Gépgyárban például olyan fémmegmunkálógépeket gyártanak, amelyek devizahozama a gépkocsigyártással szemben háromszorosan előnyös. Viszont a gyár még a legalapvetőbb gépi berendezés felújítására sem rendelkezik megfelelő anyagi eszközzel. Ilyen és hasonló jelenségek megingatták a dolgozók bizalmát a párt politikájával szemben. A szénbányászat szakaszán új problémák merülnek fel a föderatív államjogi rendszerrel kapcsolatban: a tüzelőanyagipar ugyanis csupán országos viszonylatban rentábilis, de csak azért, mert a külszíni bányák hatékonysága fedezi a mélybányák veszteségeit. Szlovákiában azonban kizárólag mélybányák vannak s ez az új elrendezésben bonyodalmakat okozhat, ha nem veszik figyelembe ezt a különlegességet. Hasonló egyenetlenségekről számolt be a ružomberoki küldöttség, amely a textilgyárak helyzetét bírálta. Csupán azzal, hogy a szlovákiai textilgyárak elavult berendezésük miatt kevésbé rentábilis árufajták gyártására kényszerültek, csak Rybárpolen évente hárommillió koronával maradnak az országos textilipari bérátlag alatt. Az ipari üzemek pártszervezeteinek küldöttei általában nagyobb vállalati jogkört követelnek, sokrétű gazdasági követelménnyel léptek fel. A délelőtti vita úgyszólván kizárólag a követelmények jegyében zajlott le. Nyilvánvalóvá vált, hogy a nagy politikai aktivitásnak mielőbb konkrét gazdaságpolitikai intézkedésekben kell megnyilvánulnia, különben Jelentős politikai kárt szenvedhetünk: a januári központi bi(Folytatás a Z. oldalon) KOZLEMENY a bolgár párt- és kormányküldöttség látogatásáról (CTK) — Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának meghívására 1968. április 23. és 26. között hazánkban tartózkodott a Bolgár Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége, melyet Tódor Zsivkov elvtárs, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke vezetett. A küldöttséget fogadta Luduík Svoboda elvtárs, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke is. A bolgár párt- és kormányküldöttség megtékintette Prágát ós Bratislavát, majd ellátogatott több üzembe és a récsei földművesszövetkezetbe. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság s a Bolgár Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének tanácskozásán Csehszlovákia képviseletében részt vett: Alexander Dubček, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, Oldfich Gerník mérnök, a CSKP KB elnökségének tagja, miniszterelnök, František Barbírek mérnök, a CSKP KB elnökségi tagja, az SZNT alelnöke, dr. František Krlegel, a CSKP KB elnökségi tagja, a Nemzeti Front Központi Bizottságának elnöke, dr. ]ifí Hájek, a CSKP KB tagja, külügyminiszter, dr. František Vlasák, a CSKP KB tagja, miniszter, az Állami Tervbizottság elnöke, Pavol Majling, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság bulgáriai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Bulgária képviseletében Jelen volt: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Sztanko Todorov, a BKP KB politikai bizottságának tagja, a BKP KB titkára, Lacsezar Avramov, a BKP KB politikai bizottságának póttagja, a Minisztertanács alelnöke, Aposztol Pasev mérnök, a BKP KB tagja, az Állami Tervbizottság elnöke, Konsztantyin Tellalov, a BKP KB póttagja, a BKP KB külpolitikai és nemzetközi osztályának vezetője, Gero Grozev, a BKP KB póttagja, a külügyminiszter első helyettese és Sztanko Nyegyelcsev, a Bolgár Népköztársaság csehszlovákiai rendkívüli s meghatalmazott nagykövete. A küldöttségek az őszinteség és a kölcsönös egyetértés légkörében tanácskoztak. Megállapították, hogy a két ország a marxizmus-leninizmus és a szocialista eszmeközösség elveihez ragaszkodva, a két ország népeinek érdekét szem előtt tartva, sikeresen bontakoztatja ki az őszinte barátságon, együttműködésen és kölcsönös segélynyújtáson alapuló kapcsolatait. A küldöttségek tájékoztatták egymást a két ország szocialista társadalma további felvirágoztatásának kérdéseiről, valamint a politikai, gazdasági s kulturális problémákról. A küldöttségek fokozott figyelmet szenteltek a két ország gazdasági és tudományos-műszaki együttműködése fellendítésének, valamint tapasztalatcseréjének. Hangsúlyozták a szocialista országok gazdasági együttműködésének fontosságát a KGST szerep- és feladatköre szilárdításának jelentőségét, s állást foglaltak a nemzetközi szocialista munkamegosztás elmélyítése mellett. Rámutattak arra, mily rendkívül jelentősek a kulturális és idegenforgalmi kapcsolatok, amelyek lehetővé teszik a két ország népeinek kölcsönös megismerését. A küldöttségek mély megelégedéssel nyilatkoztak arról, hogy az 1948. április 23-án megkötött csehszlovák—bolgár baráti, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény jelentősen hozzájárult a két ország népei közötti baráti kapcsolatok megszilárdításához, a szocializmus sikeres építéséhez és a béke biztosításához. A tárgyaló felek újabb szerződést kötöttek, amely teljes összhangban van a Varsói Szerződésben foglalt elvekkel, mindkét ország érdekeit, a szocialista országok egységének s Európa békéjének és biztonságának szilárdítását szolgálja. Hangsúlyozták, hogy Csehszlovákia és Bulgária bármikor hajlandó szorosabb kapcsolatba lépnt mindazokkal az európai országokkal, amelyek tettekkel bizonyítják őszinte törekvéseiket a béke elérése érdekében. A küldöttségek elítélték az amerikai imperialisták vietnami agresszióját, s támogatják a vietnami nép szabadságharcát. Aggodalmukat fejezték ki afölött, hogy a közép-keleti helyzet veszélyezteti a békét. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Bolgár Népköztársaság támogatja mindazokat a kezdeményezéseket, melyeknek célja a konkrét leszerelési intézkedések foganatosítása. A küldöttségek részletesen tájékoztatták egymást a CSKP s a BKP tevékenységéről. Meggyőződésük, hogy a kommunista és munkáspártoknak Moszkvában sorra kerülő tanácskozása után új szakasz kezdődik a kommunista és munkáspártok szilárdabb felzárkózódásáért folytatott küzdelemben. A bolgár párt- és kormányküldöttség bulgáriai látogatásra hívta meg a csehszlovák párt- és kormányküldöttséget, amely a meghívást köszönettel elfogadta. ENSZ J Megkezdődött a vita atomsorompó-szerződés tervezetéről U THANT FOGADTA CSEHSZLOVÁKIA ENSZ-FÖDELEGÁTUSÁT New York — Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága pénteken megkezdte a 18-hatalmi leszerelési bizottság beszámolójának vitáját. Mint ismeretes, e bizottság nemzetközi szerződéstervezetet készített az atomfegyverek elterjedésének betiltásával kapcsolatban. Nyesztyerenko, U Thant főtitkár helyettese beszédében annak a reményének adott kifejezést, hogy a szerződés a legrövidebb időn belül hatályba lép. Goldberg amerikai ENSZ-küldött kijelentette, hogy az amerikai küldöttség véleménye szerint az atemsorompó-szerződés három fő célt szolgál: Megakadályozza az atomfegyver további elterjedését, hozzájárul ahhoz, hogy a% államok, különösen a gazdaságilag fejletlen államok hasznosítani tudják az atomenergia békés felhasználását, s végül olyan új szerződést kényszerít rá az atomhatalmakra, amelynek értelmében kitartóan törekedniük kell a leszerelésre. Kuznyecov, a szovjet küldöttség vezetője beszédében hangoztatta, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország mindent megtett a szerződés megkötéséért. A tanácskozások során azonban bizonyos erők megkísérelték, hogy káros hatást gyakoroljanak a munka menetére, és megakadályozzák a szerződés megkötését. Kuznyecov hangsúlyozta, ez a szerződéstervezet számos ország együttes erőfeszítésének a gyümölcse, mely egyaránt tekintetbe veszi az atomhatalmak és a nem atomhatalmak Javaslatait. Megemlítette még, hogy a szerződéstervezet nemzetközi együttműködési rendszer létrehozását irányozza elő a békés atomrobbantások végrehajtása terén. Az atomsorompó-szerződ|s nemcsak az egyes országoknak hasznos, hanem Igen lényeges az egész emberiség szempontjából. Ellepne csupán azok az erők lépnek fel, amelyek értelmetlen, agresszív terveik megvalósítása érdekében az atomfegyver megszerzésére törekednek. U Thant ENSZ-főtitkár pénteken este fogadta dr. Milan Klusákot, a csehszlovák ENSZküldöttség vezetőjét, aki többek között tájékoztatta a főtitkárt a csehszlovákiai politikai fejleményekről különös tekintettel a csehszlovák külpolitika fontosabb célkitűzéseire. Ezenkívül a főtitkár és a nagykövet megvitatott számos időszerű nemzetközi kérdést, így például a közel-keleti válság problémáit is.