Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-27 / 116. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. április 27. Szombat # XXI. évfolyam, 116. szám £ Ara 40 fillér PRÁGÁBAN ALÁÍRTÁK A 20 ÉVRE SZÓLÓ csehszlovák-bolgár barátsági egyezményt Az egyezmény aláírásánál Dubček és Zsivkov elvtárs mondott beszédet • A köztársasági elnök díszebédet adott a bolgár vendégek tiszteletére • A bolgár párt- és kormányküldöttség tegnap elutazott hazánkból (ČTK) — OLDRlCH CERNÍK miniszterelnök és TODOR ZSIVKOV, a BKP Központi Bizottsá­gának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke LUDVÍK SVOBODÁ köz­társasági elnök és ALEXANDER DUBČEK, a CSKP KB első titkára jelenlétében tegnap a prá­gai várban aláírta a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság és a Bolgár Népköztársaság barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményét. A 20 évre szóló szerződés aláírásánál jelen valtak: DRAHOMÍR KOLDER, dr. FRANTIŠEK KRIEGEL, JAN PILLÉR és OLDŔICH SVESTKA, a CSKP KB elnökségének tagjai, a bolgár kül­döttség tagjai, dr. ČESTMÍR CÍSAR és ALOIS INDRA, a CSKP KB titkárai, ANTONÍN POSPlSlL és dr. KAREL LÖBL, a Nemzeti Front többi párt­jának képviselői, FRANTIŠEK HAMOUZ, dr. GUS­TÁV HUSÁK és OTA ŠIK professzor, miniszter­elnök-helyettesek és a kormány tagjai. A szerződés aláírása után Alexander Dubček, a CSKP KB első titkára és Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke beszédet mondott. Dubček elvtárs beszédében rámutatott, hogy az új szerző­dés aláírásával megpecsételjük azokat a baráti Internacionalis­ta kötelékeket, amelyek né­hány évtized óta összefűzik a Bolgár Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság népeit. Oj feltételek kö­zött fejtjük ki az 1948. április 23-án Klement Gottwald és G. Dimitrov által aláírt szerződés eszméjét. Népeink meg tudják becsülni barátaikat. Számunkra létfon­tosságú annak tudata, hogy a mai nyugtalan, különböző ve­szélyekkel teli világban nem vagyunk egyedül, hogy velünk együtt, oldalunkon állnak más országok, amelyekkel közős szocialista célok, közös érde­kek fűznek össze minket. Szá­munkra nagyon értékes az a tudat, hogy sem ma, sem a jö­vőben egy esetleges külső fe­nyegetés idején nem maradunk magukra. Emlékezetünkből nem tűnt el az 1938-as év, amikor Csehszlovákia önállóságáért és függetlenségéért csak a Szov­jetunió volt hajlandó kiállni, s még azok az országok is, amelyek az utolsó pillanatig biztosították szövetségükről a Csehszlovák Köztársaságot, el­lenállás nélkül kiadtak minket a náci Németország kénye-ked­vére. Ha békében akarunk élni, gondoskodnunk kell biztonsá­gunkról. Meg kell tenni min­dent, ami fontos és szükséges, hogy a Varsói Szerződés, közös védelmi rendszerünk minden pillanatban a kor és a szük­ségletek magaslatán álljon, szilárd és egységes legyen. Magatartásunk internacioná­lis. Ezekben a széles összefüg­gésekben éppen úgy, mint az egyes szocialista országokhoz fűződő kapcsolatainkban. Hisszük, hogy a KGST is. mely kulcsjelentőségű a cseh­szlovák népgazdaság számára, fokozatosan eljut a gazdasági együttműködés olyan formái­hoz, melyek megfelelnek a vi­lágban lejátszódó tudományos­műszaki forradalom korszaká­nak. Meggyőződésünk, hogy a két­oldali előnyökön, a kölcsönös megértésen alapuló szövetségi kapcsolatok a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság és a Bol­gár Népköztársaság között si­keresen fognak fejlődni az új szerződés szellemében a cseh­szlovák és a bolgár nép ja­vára. A kölcsönös tisztelet, a szerződő felek szuverenitásá­nak tiszteletben tartása nem zárja ki, hanem feltételezi a nyitságot és az őszinteséget. Nem látunk semmi okot arra, hogy barátságban és a pártkap­csolatok normáival összhang­ban ne cserélhetnénk ki saját elképzeléseinket és tapasztala­tainkat a szocialista építés kü­lönböző problémáiról orszá­gainkban, valamint a nemzet­közi munkásmozgalomban szer­zett tapasztalatainkat. A kom­munista pártok egymás közti kölcsönös tájékoztatása és leg­szorosabb együttműködése csak mindnyájunk hasznára lehet. Kommunista pártunk ezért mindent megtesz a kommunis­ta és munkáspártok világérte­kezlete sikeres előkészítésének és lefolyásának érdekében, hogy ez a marxizmus—leniniz­mus, a proletár- és a szocialis­ta internacionalizmus pozíciói­ból megerősítse a kommunista pártok egységét. Dubček elvtárs beszédének végén jókívánságait fejezte ki a baráti bolgár népnek, kommu­nista pártjának, a bolgár párt­és kormányküldöttségnek, sok sikert kívánva a szocialista Bul­gária építésében. Zsivkov elvtárs válaszbeszé­dében rámutatott arra, hogy az új szerződés aláírásával új feje­zet kezdődik a bolgár—cseh­szlovák barátság és együttmű­ködés történetében. A bolgár nép büszke arra, hogy a húsz évvel ezelőtt megkötött első bolgár—csehszlovák szövetségi szerződés végén ott olvasható G. Dimitrov, a nagy hazafi és internacionalista aláírása. Hűen a marxizmus—leniniz­mus és a proletár internaciona­lizmus nagyeszméihez, orszá­gaink továbbra is hozzájárulnak a Varsói Szerződés tagállamai közti kötelékek megszilárdítá­sához, amely pajzs az imperia­lista és revansista erők esetle­ges kalandja ellen. Zsivkov elvtárs beszédének végén a Bolgár Kommunista Párt és kormány, az egész bol­gár nép nevében további sikere­ket kívánt a csehszlovák elv­társaknak a szocializmus építé­séhez. Az egyezmény aláírása után Ludvik Svoboda köztársasági el­nök díszebédet adott a bolgár párt- és kormányküldöttség tisz­teletére, amelyen Svoboda és Zsivkov elvtárs mondott pohár­köszöntőt. A bolgár párt- és kormány­küldöttség Todor Zsivkovnak, a BKP KB első titkárának, a Bol­gár Népköztársaság Miniszter­tanácsa elnökének vezetésével tegnap 15 órakor Prágából visz­szautazott Szófiába. A hivatalos ünnepség után a vendégeket a ruzynéi repülőté­ren Alexander Dubček és Old­fich Cerník elvtársak, valamint politikai életünk további ma­gasrangú képviselői, a diplo­máciai testület tagjai, úttörők, Prága lakossága és a bolgár nagykövetség dolgozói búcsúz­tatták. További kerületi pártkonferenciák kezdték meg tanácskozásukat KELET-SZLOVÁKIA Tegnap a kassai Sportcsar­nokban közel hatszáz küldött, il­letve vendég részvételével kez­dődött az SZLKP kelet-szlová­kiai kerületi pártszervezetének konferenciája. A CSKP KB kül­döttségét Josef Smrkovsý elvtárs, a CSKP KB elnökségi tagja, a Nemzetgyűlés elnöke vezeti. A küldöttség tagjai: František Barbirek mér­nök, a CSKP KB elnökségi tag­ja, az SZNT alenöke, Emil Rigó, a CSKP KB elnökségi tagja, Ján Janik, az SZLKP KB elnökségi tagja, a KB tit­kára, valamint Martin D z ú r altábornagy, nemzetvédelmi mi­niszter. A kerületi konferencia mun­kabizottságainak megválasztása után dr. Ján Koscelanský, az SZLKP kelet-szlovákiai ke­rületi bizottságának vezető tit­kára mondott beszédet, melyben néhány alapvető gondolattal ki­egészítette a konferencia részt­vevőinek előzetesen kézbesített, a kerületi pártbizottság tevé­kenységét elemző beszámolót. Elsősorban ismertette a kerü­leti pártbizottság álláspontját és a demokratizálódási folya­matban kifejtett tevékenységét. Megemlítette az 1960-ban vég­rehajtott területi átszervezés' Kelet-Szlovákiát érintő káros hatását, amely figyelmen kívül hagyta a kerület gazdasági és kulturális elmaradottságát, spe­cifikus helyzetét. Az akkori központi szervek hatalmi, admi­nisztratív intézkedései lehetet­lenné tették a kerületből fel­terjesztett, a területi rendezés indokolatlanságára utaló észre­vételek és a józan meglátások realizálását. Viszont szabad te­ret engedtek a megfélemlítés, az „engedelmesség", a bizalmat­lanság légkörének megteremté­sére. Ebben szégyenletes szere­pet játszott Emil Chlebec, a ke­rületi pártbizottság volt vezető titkára is. Sajnos ennek követ­keztében sor került nagyon sok becsületes kommunistát és pár­tonkívülit sértő, meghurcoló, konstruált bűnvádi eljárás le­folytatására Martin Benček, az államvédelmi szervek volt kerü­leti parancsnokának vezérleté­vel. A kommunisták akkor kérték Emil Chlebec leváltását, amit az SZLKP KB is támogatott, de amit a CSKP KB Antonín No­1 KOZČP-SZLOVAKIA Pénteken délelőtt kezdődött SliaC-fürdőn a közép-szlovákiai kerületi pártszervezet konferen­ciája, amelyen — szavazati jog­gal — 220 küldött vesz részt. A CSKP Központi Bizottságá­nak a konferencián részt vevő küldöttségét Vasil B i f a k elvtárs, a CSKP KB elnökségi Olyan légkört kell teremteni, hogy minél több testvérpárt vegyen részt a moszkvai értekezleten JOZEF LENÁRT FELSZÓLALÁSA A BUDAPESTI ELŐKÉSZÍTŐ BIZOTTSÁG ÜLÉSÉN Budapest — A kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozását előkészítő bizott­ság tegnap általános vitával folytatta munkáját. A moszkvai tanácskozás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos vi­tát sokrétű nézetek és gondola­tok jellemzik. Néhány küldött már azoknak a dokumentumoknak a tartal­máról beszél, amelyeket elő kell majd készíteni, s arra mu­tatnak rá, mit kell tartalmaz­niuk ezeknek az okmányoknak. Tisztázódnak a nézetek arról a kérdésről is, hogy egy vagy több dokumentumot dolgozza­nak-e kl — amint a csehszlo­vák küldöttség javasolta. Bár az eddigi tárgyalásokból még nehéz következtetéseket levon­ni, a résztvevő testvérpártok küldöttei törekvésének jellegze­tes vonása: megtalálni az elő­készítés helyes irányát. Néze­teiket igyekeznek egyeztetni azon kérdések kidolgozásának módszerére vonatkozóan, ame­lyek majd a moszkvai tanács­kozáson kerülnek napirendre. Általában hangsúlyozzák a kollektív előkészítés szükséges­ségét. Olyan légkör kialakítá­sára törekednek, hogy az előké­szítésen éppúgy, mint magán a moszkvai tanácskozáson mi­nél nagyobb számban vehesse­nek részt a kommunista és munkáspártok. Az előkészítő bizottság csütör­tök délutáni ülésén felszólalt Jozef Lenárt, a csehszlovák küldöttség vezetője, a CSKP KB elnökségének póttagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Rámuta­tott, hogy a tanácskozás előtti Időszakban és magán a tanács­kozáson a CSKP véleménye sze­rint szükséges, hogy széleskö­rűen nyilvánosán megvitassák a jelenlegi világfejlődés problé­votný „jóvoltából" nem hagyott jóvá. A kassai és -a kelet-szlovákiai kommunisták emlékezetében ma is élénken él Antonín Novotn^nak 1963-ban, a kassai Sportcsarnok­ban elhangzott, a bratislavai prog­resszív erőket bíráló uszító beszé­de, mellyel a kerületi konferencia feltehetően alaposabban fog fog­lalkozol. A legutóbbi kerületi pártkonfe­rencia óta jelentős javulás követ­kezett be a kerület politikai éle­tében. Folyamatosan sikerült fel­számolni a bizalmatlanság légkö­rét és olyan politikai irányzatot szabni, amely megfelel a kerület feltételeinek. Sikeres intézkedése­ket foganatosított a kerületi párt­bizottság a káderpolitika terén is. Koscelanský elvtárs hangsúlyoz­ta, hogy a sok deformáció köze­pette a nemzetiségi kérdés helyes rendezése is háttérbe szorult, ép­pen ezért a kerület dolgozói a legnagyobb megértéssel és öröm­mel fogadták és teljes mértékbea támogatják a CSKP KB januári és ax azt követő plenáris üléseinek a megújhodási folyamatot kiválté határozatait. . — A mi álláspontunk is az — mondotta —, hogy hazánkban minden polgár a teljes egyenjogú­ság érvényesülésének tudatában otthon érezze magát ebben az or­szágban. Éppen ezért az államjogi és a nemzetiségi kérdések rende­zésekor figyelembe kel] venni minden olyan javaslatot, amely ennek az egészséges és kívánt helyzetnek a megteremtését szol­gálja. Koscelanský elvtárs beszéde, va­lamint a kerületi revíziós és el­lenőrző bizottság elnökének, Jin Moskovčáknak a beszámolója után megkezdődött a vita. A vitában az elsők között szó­lalt fel fosét Smrkovský elvtárs. Említést tett a párt akcióproi;ram­járól, politikai és gazdasági jelen­tőségéről, mint a megújhodási fo­lyamat alapvető dokumentumáról. Felhívta a figyelmet, hogy elsősor­ban a kommunistáknak kell min­den szakaszon a feladatok teljesí­tésében az élen járni. A párt ve­zető szerepének megszilárdítását — mondotta — csak akkor tudjuk biztosítani, ha a politikai és a gaz­dasági életből eltávolítjuk a mara­di, bürokratikus módszereket és ezeket demokratikus munkamód­szerekkel váltjuk fel. Az időszerű kérdések rendezése­kor — mondotta — nein feledkez­hetünk meg a hazánkban élő nem­zetiségekről sem. Ezzel a kérdés­sel a nemzetiségek képviselőinek bevonásával igen alaposan kell foglalkoznunk, hogy köztársasá­gunkban mindenki számára bizto­sítsuk az egyenjogúságot. A konferencia ma vitával foly­tatja munkáját. —lk— máit, valamint a haladó és de­mokratikus erők akcióegységé­nek fokozását az imperializmus elleni harcban. Csupán az ilyen vita alapján, amelynek során vé­leménycserére s az egyes prob­lémák és jelenségek behatóbb megismerésére kerül sor, lehet azonos álláspontot elérni az alapvető kérdésekben és elérni a mozgalom tényleges, nem for­mális egységét. Jozef Lenárt hangsúlyozta, hogy a világtanácskozásnak bi­zonyos következtetéseket kell majd levonnia, amelyek a kom­munista és munkáspártok közös elképzeléseit tükrözik az impe­rialistaellenes harc jövő felada­tairól. De maguk a dokumentu­mok még nem biztosítják a nemzetközi tanácskozás kitűzte feladatok teljesítését, nem biz­tosítják a mozgalom akcióké­pességének fokozását és önma­(Folytatás a 3. oldalon) tagja, az SZLK KB első titkára vezeti. Tagjai: Anton Ťaž­ký, Lőrincz Gyula, az SZLKP KB elnökségének tagja; Michal Sabolčík, az SZLKP KB titkára, Franti­šek Pene bányaügyi mi­niszter, valamint Jozef H o j č, az SZLKP KB Ellenőr­ző és Revíziós Bizottságának tagja. A kerületi pártbizottság be­számolóját František Au­gustín, a kerületi pártbi­zottság titkára adta elő. A be­számoló visszatért egészen a te­rületi átszervezés időszakára, s a kerületi pártszervezet jelen­legi helyzetét a megalakulása óta lezajlott fejlődés folyamatá­ban igyekezett megmagyarázni. Behatóan foglalkozott a pártbi­zottság munkáját befolyásoló fogyatékos párton belüli tájé­koztatás negatív hatásával. Bí­rálta a kerületi bizottság egyes tagjainak negatív viszonyát az SZLKP KB tisztségviselőihez, s ebből kifolyólag számos eset­ben a szlovákiai pártközpont megkerülését. A CSKP KB irá­nyító tevékenysége hibáinak kedvezőtlen hatása ezért a múltban jelentős torzításokat okozott a kerületi pártbizottság munkájában. Ez már a kerület megszületésekor, a területi át­szervezés fogyatékosságai bírá­latának nem demokratikus, ad­minisztratív elfojtásában is megmutatkozott és rányomta bélyegét a további munkára. A beszámolót előkészítő bizott­ság egyik tagjával folytatott be­szélgetésünk folyamán kitudódott, milyen részletekbemenően irányí­totta a CSKP KB a kerületi pártbi­zottságot, s fojtott el minden kez­fFolytatás a 2. oldalon]

Next

/
Thumbnails
Contents