Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-26 / 115. szám, péntek

Mailé i^E Cserkészet? az uioooi utítuK iviunius nazai változásai lehetővé tették a sajtó számára is, hogy bátran tárjon az olvasók elé olyan témákat is, amelyeket hosszú évekig —- felsőbb irányelvek alapján — tabuként volt kénytelen kezelni. Természetesen e „kényes" témák között szép számmal szerepeltek az ifjúságot, főképpen annak szervezkedést lehetőségeit érintők is. A megújhódást folyamat kaput nyitott a régi hagyományok föleieveníiésének. Ma már egyre többen adnak hangot azon véleményüknek, hogy a CSISZ helyett az egykori ifjúsági szervezet hagyományain alapuló, új, korszerű szövetség létrehozása a fiatalság számára a legidőszerűbb feladat. Az első lépések már meg is történtek a fUNAK- és a TABORNÍK-szövetségek alapsejtjeinek megalakításával. Bennünket közelebbről a cserkészek érdekelnek. Mi volt, mivel foglalkozott ez a néhány évtizede nagyon népszerű ifjúsági szervezet? Az alábbiakban egy régi cserkész tollából szeretnénk erre választ adni. (Ml Ar. elmúlt években egyre több bíráló szó esett az ifjúság nevelésével és szórakozásával kapcsolatban. Ilyen alkalommal mi idősebbek, akaratlanul is fiatal éveinkre gondoltunk, s arra, mit nyújtott nekünk a cserkészszervezet?... Miért is szűnt meg a cserkészet, amely a fiatalokat hétéves koruktól, szép, humánus elvek alapján vezette egészen a felnőtkor küszöbéig. Sőt! Sokan még felnőttként is részt vállaltak az egyesületi munkában és szívvel-lélekkel most már ők vezették a fiatalabbakat. Egy rövid cikk keretében sajnos nincs mód részletesen foglalkozni a cserkészet történetével, így inkább az alapelvekre irányítom az olvasók figyelmét. Rögtön elöljáróban kívánom leszögezni, hogy a társadalmi, faji, nemzetiségi és felekezeti különbség nélkül, minden fiatal tagja lehetett valamely csapatnak, mindenki egyenjogú, és ami a legfontosabb; egyik a másiknak jó barátja, testvérek; az idősebb a fiatalabbnak pedig jót akaró tanácsadója volt. Egy-egy cserkész kötelességeit a 10 cserkésztörvény szabta meg, amelyek betartása erkölcsi kötelesség volt. A cserkészcsapatok szervezésileg rajokra és őrsökre oszlottak. Az ilyen részlegek élén tapasztalt, idősebb cserkészvezetők állottak, akik kellő szakismerettel irányították fiatalabb társaik vetélkedőit. E vetélkedők tárgya általában tájékozódás a természetben, iránytű, a csillagok és a Nap állása szerint; nyomolvasás, morze-jelzés volt; továbbá sátorverés; főzés a szabadban, akadályversenyek, gyakori természetjárás; elsősegélynyújtás stb. Nagyon sok csapatnak önálló zenekara és énekkara is volt. Gyakran rendeztek műsoros délelőttöket, nyári és téli táncmulatságokat. És ami talán erkölcsi szempontból a legfontosabb, minden cserkésznek naponta egy-egy olyan jó cselekedetet kellett végrehajtani, ami a nehezére esett... A cserkészélet egyik évente ismétlődő csúcspontját a nyári táborozás jelentette. A cserkészek saját erejükből készültek a táborozásra, maguk szállították a helyszínre a szükséges kellékeket, saját erejükből építették fel a „sátorvárosokat". Egyedül gondoskodtak az élelmezésről és a szórakozásról is. Tömören: a nyári táborozás annak gyakorlati alkalmazása volt, amit az év folyamán elméletileg megtanultak. A különböző országok cserkészei időnként az ún. jamborren (dzsémborin) találkoztak. Ilyenkor mintegy buszonötezer cserkész gyűlt ősszel A fentieket összegezve így Jellemezhetném a cserkészetet: az Ifjúság érdeklődését teljes mértékben kielégítő, önfegyelmezésüket, találékonyságukat, megfigyelőképességüket fejlesztő ifjúsági szervezet. Meggyőződésem, hogy a hagyományaiból kiindulva a mai fiatalságnak is hasznára lehetne egy hasonló, korszerű szervezet! Dr. MANIGATTI ISTVÁN A PSZICHOLÓGUS SZEMÉVEL: SERDÜLŐKOR! A serdülőkorban két olyan fontos „csomópontot" ismerünk, melyek köré a problémák többsége csoportosul: 1. a biológiai (nemi) érés és ennek kivetülése az egyén pszíchikat életére, 2. a felnőttek társadalmába való „beleilleszkedés", a felnőtté válás. Az intenzív nemi érés következtében sajátosan alakul a lányok és a fiúk közötti viszony. A nemek közötti „vonzás" kezdetben paradox módon mutatkozik meg: elkerülik egymást, panaszkodnak egymásra. Ez a viszony kb. a 14. év körül változáson megy át, s feloldódik a kölcsönös kelletlenség. A kialakuló első szerelmek bizonyos fokozatosságot mutatnak. Legelőször a rajongás Jelenik meg (különösen a lányoknál), amelynek még nincs szexuális Jellege. Irányulhat ugyanazon neműre is (színészre, sportolóra,- tanítóra stb.). A flört (kacérkodás) már szexuális jelleggel bír; a másik nem érdeklődésének felkeltésére, hódítási „tapasztalatszerzésre" irányul. Maga a szerelem is két fázison át bontakozik ki. Kezdetben általában magáért az érzésért szeret a fiatal, a szerelem tárgya másodlagos, csak később kap Jelentőséget a másik fél külseje, megjelenése, majd belső értéke. Hangsúlyozzuk: a kapcsolatok felvételére irányuló törekvés magfelelő formában és keretek között — nem elítélésre, hanem támogatásra érdemes. Természetesen óvni kell a fiatalokat az olyan környezeti hatásoktól, amelyek túlzottan szexuális irányba terelik érdeklődésüket. Az ilyen jellegű esetleges traumattkus élményanyag későbbi hatásai az egész személyiség fejlődését kritikus irányba hajlíthatják el. A pubertás szakaszában az egyén társadalmi helyzete megváltozik. Fokozatos önállósulásra kényszerül. Kilép a szűkebb családi közösségből. Az erőteljes önállósulási törekvés, a nagyfokú érzelmi érzékenység komoly serdülő-felnőtt ellentéthez vezethet. A serdülő Igényli környezetétől, hogy felnőttnek tekintse, szabad cselekvést engedélyezzen, ne feszélyezze állandó tilalmakkal. A legtöbb felnőtt nem Ismeri el az ilyen igény jogosultságát. Az ellentét föloldásához mindkét félnek hozzá kell járulnia. Szükséges ehhez, hogy a serdülő elismerje: képességei, tapasztalata, lehetőségei még nem elégségesek elképzelései, törekvései megvalósításához, és érdemes felhasználni a felnőttek tapasztalatát, segítségét. —It— A HF már április 13-án Massieláé az Eurovízió nagydíja címmel már beszámolt e rokonszenves spanyol énekesnő átütő londoni sikeréről. Dala: a La la la azóta ugyan már világsiker lett, de a művésznő fényképe sajnos — önhibánkon kívül — mindeddig váratott magára. Több olvasónk kérésére ezúton utólagosan k&zöljiik MASSIELA képét, amely londoni szereplése alatt készült. KAROL SÖLEKSKY Tavaly, a II. Bratislavai Líra táncdalfesztiválon egy fiatal, tehetséges énekes mutatkozott be: Karol Solenskt), pozsonyi főiskolás A Fair play című dallal aratott nagy közönségsikert, amelyet Eduard Ambrossal közösen adtak elő. A ma már közismert Solenský előnyei: gazdag hanganyag, jó zenei tehetség és kellemes megjelenés. • Hogyan kezdődött pályafutása? — Mindig szerettem a zenét, az éneklést. Nyolc évig jártam zeneiskolába, ahol hegedülni tanultam. Érettségi után beiratkoztam a Közgazdaságtudományi Egyetemre, de egyetlen szórakozásomat továbbra is a zene jelentette. Nagy terveim voltak. Saját zenekart akartam alakítani, ez azonban nem sikerült, és sokáig mint énekes sem tudtam érvényesülni. Mindenütt elutasítottak, és őszintén bevallom: eleinte még sírtam is a gyakori sikertelenség miatt Aztán 1960-ban a Black-White Combo együttes szólóénekese lettem, már öt éve rendszeresen szereplünk az Ifjú Gárdadiákotthon teadélutánjain. Repertoáromban a hazai táncdalokon kívül főleg angol és saját szerzeményű számok szerepelnek. • Melyek voltak legsikeresebb televíziós fellépései? — Eddig tizenöt alkalommal szerepeltem tv-kamera előtt, különböző ifjúsági műsorokban. 1963-ban a „Gitárost keresünk" döntőbe, tavaly pedig az Arany című versenyben kerültem a döntőbe, tavaly pedig az Aranykamera táncdalversenyen a második lettem. • járt már külföldön? — Eddig csupán Lengyelországban, de több mint valószínű, hogy a nyáron Budapestre is ellátogatok. • Kedvenc énekesei? — Tom Jones, Sandy Shaw, a hazalak közül Karel Gott és Petr Spálený. Ismerem a magyar énekeseket is. Nagyon kedvelem Németh Józsefet, akit személyesen ls ismerek, Koncz Zsuzsát és Zalatnay Saroltát. • Hol szerepelt legutóbb? — Pár héttel ezelőtt a fiatal énekesek Prága — Brno — Pozsony városközi táncdalfesztiválon szerepeltem és — győztem ... A dal címe: Már soha többé nem leszek szerelmes. • Es ez valóban így is van? — Hát ezt éppen nem mondanám. Nagyon tetszenek a fiatal, csinos lányok és egyáltalán nem kerülöm társaságukat. • Mit üzen a Halló, Fiataloki olvasóinak? — Szeretnék velük közelebbről is meigsmerkedni és egyúttal meghívom őket az Ifjú Gárda ifjúsági teadélutánjaira. FEKETE ILONA • •••••••••a a o- • d • • • o o o a Ú 1 F I 1 M l K ••••••••••• •••••••••aa Teljes gőzzel előre (lengyel) Jószándékú, de meglehetősen igénytelen kis komédia Stanislaw Lenartowicz Teljes gőzzel előre című alkotása. Cselekménye bevallott ábránd ós fantázia, megbocsátható ámítás egy női szív meghódítása érdekében. Két rég nem látott jó barát találkozik, s a nevezetes eseményt annak rendje és módja szerint nyomban meg is akarja ünnepelni. Közbeszól azonban egy hirtelen -jött záporeső, amely elől kénytelenek eresz alá húzódni. A „menedékhelyen" egy rendkívül csinos lány társaságába jutnak, s ugyan mit parancsol ilyenkor a férfiösztön? — mindenképpen fel akarják hívni magukra az elbűvölő hajadon figyelmét. Az egyik nagyobbakat mond, mint a másik. Leon arról kezd mesélni, hogy milyen jelentőA bomba ségteljes az ő munkája, menynyire nélkülözhetetlen személyiség is ö. Janek nem akar alul maradni, káprázatos kalandokról kezd beszélni, amelyek közül természetesen a hihetetlen szerelmi históriák sem hiányoznak. A nagy tétre menő szenvedélyes játék annyira hatalmába keríti őket, hogy közben észre sem veszik: az eső is elállt és a lány is elment már... Ez tehát a történet. Olcsó kis történet, annyi bizonyos. Ha a főszerepekben nem játszanának nagyhírű lengyel színészek (Zbigniew Cybulskt, Tereza Tuszyíiska, Zdislaw Maklakiewiczj akkor nem sok színt, nem sok élvezetet látnánk benne. Szerencsére az alkotók is csak kellemes szórakoztatásra szánták. Nem akartak többet, s nem ls adtak többet. (jugoszláv) Különös kettősség tapasztalható napjainkban a jugoszláv filmművészetben. A hatvanas évek elején kialakult „újfilmes" fiatal rendezőgárda következetesen ragaszkodik a művészi igényű, elkötelezett filmalkotáshoz, s egyre-másra készíti is a világszerte figyelmet, érdeklődóst, elismerést keltő müveket. Egyidejűleg azonban szóhoz jut a régi gárda is, amely ugyancsak keresi az új utakat, de néha olyan sekélyes formákban talál menedéket, mint amilyet A bomba című film is képvisel. Amerikai minta, ez a Irány: Berli

n nagyvonalú, látványos kalandfilmek mintája, s igazán furcsán hat az olyan filmek után, mint amilyen például DJordjevics nemrég látott trilógiája. A fonna annál is Inkább visszatetsző, mivel a téma azonos: a jugoszláv partizánmozgalom. A nemes küzdelemmel sehogy sincs összhangban az amerikai sikerfilmek stílusa. S ez csak azt a nézőt nsm bántja és boszszantja, aki mindenekelőtt izgulni akar a háborús filmeken. Annyit azonban ő is elvár, hogy hihető legyen az, amit lát... (szovjet) Szovjet és német filmhíradók nagy tömegéből vágták össze ezt az új dokumentumfilmet. A fasiszta Berlin végnapjait idézi, azt a már nyilvánvalóan értelmetlen harcot, amelyben a hitleristák utolsó reményüket vetették. A film jól érzékelteti a fasizmus fellegvárának megsemmisítésére összpontosított roppant szovjet katonai erőt, az utolsó összecsapás borzalmait, hallatlan pusztító erejét. A dokumentum nevezetessége, hogy olyan felvételeket is tartalmaz, amelyeket mozijainkban még nem láthattunk. (szó f Egy felenet a Telfes gőzzel előre című filmből A NEMZETI KULTÚRA ÖNÁLLÓ IRÁNYÍTÁSA Ülésezett az SZNT művelődés- és tájékoztatásügyi bizottsága Tegnap Bratislavában ülésre Jött össze a Szlovák Nemzeti Tanács művelődés- és tájékoztatásagyi bizottsága. Az illésen — melyet Štefan Brencifi docens, művelődés- és tájékoztatásügyi megbízott nyitott meg — a napirend, első pontjaként az SZNT Művelődés- és Tájékoztatásiigyi Megbízót tl Hivatala akcióprogramjának tervezetével foglalkoztak. A napjainkat átható demokratizálódási folyamat lehetővé teszi, hogy társadalmunkban a kultúra is špecifiku belyet foglaljon al, mégpedig a marxista elvek teljes érvényesítésével. Szlovákiai viszonylatban ez azt Jelenti, hogy a nemzet önállóságának a nemzeti kultúra önálló fejlesztésében és irányításában is kifejezésre kell jutnia. Ennek logikus következménye a kultúra irányítását célzó önálló szlovákiai szervek létesítése, melyek biztosítanák a kultúrpolitika hatékony megvalósítását. A nemzeti kultúra kérdéseinek megvitatása során nem hagyható figyelmen kíviil a nemzetiségek sajátos • CSEHSZLOVÁK filmnapokat rendezett a budapesti Csehszlovák Klub Rózsa Ferenc utcai helyiségében, öt új csehszlovák filmet mutattak be április 23-án és 26-án. kultúrája sem, ezért a bizottság tagjainak javaslatára a tervezetben egy fejezelet ennek a problémának szentelnek. A nemzetek és a nemzetiségek kultúrájának, valamint a művészetek ágazatainak fejlesztése és irányítása érdekében a kultúrpolitikának biztosítania kell az alkotók önállóságit és a kulturális értékek terjesztésének kedvező feltételeit. Mivel es az Irányítás terén bizonyos autonómiát követel, szükséges lenns, hogy a nemzeti kultúra egyes ágazatainak szervei együttműködjenek a kultúrpolitika koncepciójának kidolgozásakor. Ennek értelmében célszerű lenne megalakítani a Művelődési Tanácsot, melybea az egyes összetevők Is képviselve lennének. A tanács ily módon demokratikusan részt venne a nemzeti kultúra Irányításában, gondoskodna a cseh és a szlovák kultűra szerepének betöltéséről. A vitában a bizottság tagjai hozzászólásaikkal kiegészítették a művészetek, a népművelés, a tájékoztatás, a könyvkultúra, az egyházpolitika, a külföldi kulturális kapcsolatok stb. kérdéseit érintő tervezetet. Az ülés befejeztével javasolták, hogy Milan Rastislav Štefánik tábornok bradlöi (Brezová mellett) síremlékét nyilvánítsák nemzeti kulturális emlékké. -ym1968. IV. 28.