Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-04 / 94. szám, csütörtök

Választásokat — a demokratizálódással összhangban (Folytatás az 1. oldalról) kapcsolatos tapasztalatokról számolt be František Dvorský elvtárs. Beszélt a bírálat mód­szereiről, a funkciókból való tisztes távozásról, és foglalko­zott a rehabilitációkkal kapcso­latos kártérítések kérdésével. A délutáni szünetig 112-en Jelentkeztek a vitába, amelyben eddig az ülés résztvevői közül 44-en szólaltak fel. Az akcióprogramhoz fűzött megjegyzéseket Koloman Boďa elvtárs. Főképp a mezőgazda­ság, az agrártudomány és a he­lyes élelmezés kérdéseivel fog­lalkozott. František TymeS elvtárs a nemzetgyűlési bizottságok mun­kájával kapcsolatban szerzett tapasztalatokkal foglalkozott. Megállapította, hogy még min­dig feleslegesen eltitkolnak egyes tényeket és problémákat polgáraink és a nemzetgyűlési képviselők előtt is. Elsősorban a külkereskedelemről és a pénzügyi politikáról van szó. Egyetért az oktatásügy terén viselt tisztsége alóli felmenté­sével — Jelentette be Josef Havlín elvtárs. Azonkívül né­hány javaslatot terjesztett a plénum élé. Bíráló álláspontot foglalt el a párton belüli fegyelem kér­désében Oldfich Vojtas elvtárs. A nyugat-csehországi kerület politikai helyzetéről tájékoz­tatta az ülés résztvevőit Fran­tišek Kuba elvtárs. Václav Slávik elvtárs a Je­lenlegi fejlődés politikai tar­talmával foglalkozott. Napjaink legégetőbb kérdései — szerin­te —: meg kell teremteni a biztosítékokat, hogy a megúj­hodási folyamat nem reked meg. A pártnak a megújhodási folyamat élén kell állnia, s azt úgy kell vezetnie, hogy kifej­lődjék a szocialista demokrácia. Az 1949—1954-es években le­folytatott legfontosabb politikai perek felülvizsgálására 1962 ta­vaszán alakult bizottság mün­DEMOKRATIKUS YITA A SPANYOLTEREMBEN A Központi Bizottság plenáris fllésének vitaanyagát tanulmányoz­va megállapíthatjuk, hogy a je­lenlegi belpolitikai helyzet érté­kelésében a felszólalók véleménye nem tér el ALEXANDER DUBČEK elvtárs értékelésétől. Figyelemre méltó az a jelenség, hogy a vitában több felszólaló — elsősorban olyan elvtársak, akik már az előző időszakban is bát­ran kiálltak a szocialista demokrá­cia mellett — annak a véleményé­nek adott kifejezést, hogy azoknak az elvtársaknak a munkáját, akik különböző okokból megválnak ed­dig betöltött tisztségüktől, érté­kelni kell, s biztosítani kell ne­kik a tisztességes távozást. Te­kintetbe kell venni azt a munkát, amit a párt szolgálatában végez­tek. Semmi esetre sem szabad egy­oldalúan, tárgyilagos mérlegelés nélkül és érzéktelenül bánni ezek­kel az elvtársakkal. Nem szabad a múlt hibáit megismételnünk, ugyanakkor egyetérthetünk Smr­kovský elvtárssal, aki hangoztat­ta, hogy a törvénysértésekért a párt senki helyett nem vállalja a felelősséget. Kétségtelen, hogy a nyilvános ság és a párttagság is érdeklő­déssel várja a pártvezetésben be­álló személyi változásokat. A ked­di vita során Hendrych és Koucký elvtárs már bejelentette, hogy a KB rendelkezésére bocsátja tiszt­ségét. Első ízben került sor arra, hogy a Központi Bizottság ülésén jelen vannak az újságírók is. Igaz, hogy a vita alatt nincsenek a Spanyol­teremben, de a szünetekben al­kalmuk van beszélgetni a Közpon­ti Bizottság tagjaival. A hétfői és a keddi vitában több szó esett a föderáció kérdéséről. A nemzetiségek helyzetével azon­ban a felszólalók még nem foglal­koztak behatóbban. Egyedül Vasil Bifak elvtárs, ez SZLKP KB első tit­kára a sajtónak adott nyilatkozatá­ban közölte: „Először oldjuk meg a csehek és a szlovákok viszonyát úgy, hogy egyik nemzet se érezze az egyenlőtlenséget. Ezzel egyldő­ben meg kell oldanunk a magyar, az ukrán és a lengyel nemzetisé­gű állampolgárok ügyeit Is." Fel­tételezhető, hogy a vitában ex a kérdés még szóba kerül. A vitába tegnap jelentkezett Antonín No­votný is. Felszólalására előrelát­hatólag még ma sor kerül. SOMOGYI MÁTYÁS Bratislava felszabadulásának évfordulóját ünnepeljük (ČTK) — Huszonhárom évvel ez­előtt szabadította fel Bratlslavát a szovjet hadsereg. Az évforduló előestéjén, tegnap, az óvárosháza feldíszített tükörtermében ünnepi ülést tartott a szlovák főváros nemzeti bizottsága. A bizottságnak ez volt ax első ülése azóta, hogy Bratlslavát mint Szlovákia fővá­rosát törvénybe iktatták. Felhangzott ax ünnepi harsona­szó, majd dr. Ladislav Prieložný, a nemzeti bizottság alelnöke fo­gadta MUDr. (ozef Zvara docenst, ax SZNT egészségügyi megbízott­iét, az SZNT elnökségének kül döttét, továbbá a Nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács képvi­selőit s a meghívott vendégeket. Milan Hladký építészmérnök, a tudományok kandidátusa, Bratisla va főpolgármestere beszédében rá­mutatott annak fontosságára, hogy a bratislavai nemzeti bizottság ezentúl Szlovákia fővárosának nemzett bizottsága. Ax ülés részvevői lelkesen egyetértettek azzal, hogy üdvözlő levelet küldjenek Ludvlk Svobo­dának köztársaságunk elnöké­vé választása alkalmából. Ezt követően MUDr. jozef Zvara docens, az SZNT megbízottja emel­kedett szólásra, s tolmácsolta az SZNT szerencsekívánatalt és üd­vözletét Bratlslavának, mint Szlo­vákia fővárosának. Az ülésről táviratot küldtek a CSKP Központi Bizottsága akció­program-előkészítő bizottságához. Tolmácsolták Szlovákia fővárosa nemzeti bizottságának azon köve­telését, hogy a köztársaság állam­jog! kapcsolatalt államszövetségi alapon oldják meg. kájáról számolt be részletesen Drahomír_ Kolder elvtárs, aki ennek a bizottságnak elnöke volt. „Bizottságunk — jelentette kl Kolder elvtárs — leleplezte a vezető funkcionáriusok ellen folytatott akkori kiagyalt perek egész ocsmányságát. Valameny­nyi funkcionáriusnak megtör­tént a bírósági rehabilitálása és többségüket visszavették a párt­ba. Félmegoldás mutatkozott egyes tisztségviselők pártreha­bilitációjával kapcsolatban". A délutáni vitában Josef Špaček elvtárs a Központi Bi­zottság húsz tagja és póttagja javaslatát pártfogolva a plénum tanácskozásának lerövidítése mellett foglalt állást. Oldfich Paul elvtárs az ak­cióprogram mezőgazdasági vo­natkozásaival foglalkozott. Emil Chlebec elvtárs az Igaz­ságtalan intézkedések által megkárosított parasztok rehabi­litálását szorgalmazta. Oldfich Starý elvtárs rámutatott arra hogy az elmélet és a gyakorlat között hosszú éveken át fenn­álló ellentét az ifjúságot politi­kai passzivitásra késztette. Josef Pfibyl elvtárs a káder­munka néhány problémájával foglalkozott. Oldfich Švestka elvtárs hangsúlyozta, hogy el­kerülhetetlenül szükséges a pártmunka koncepciójának és módszereinek alapvető módosí­tása. A nap utolsó felszólalója Bohumír lomský elvtárs volt. Hangsúlyozta, hogy a közel­múltban senki nem akarta hadseregünket visszaélésekre felhasználni. A CSKP Központi Bizottsága plenáris ülésének negyedik munkanapja szerdán 19 órakor ért véget. A vitában addig 57 felszólaló vett részt. A Közpon­ti Bizottság ma reggel 8,30 óra­kor folytatja munkáját. A nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság titkársága a nemzetiségi kérdésről A nyugat szlovákiai kerületi pártbizottság titkársága tegnap ülést tartott. Az ülésen többek között foglalkoztak azokkal a le­velekkel, határozatokkal, melyeket a különféle szervek küldtek a magyar nemzetiségi kérdés rende­zésével kapcsolatban. A kerületi pártbizottság tanulmányozza a be­érkezett anyagot, s ezzel kapcso­latban a kerületi pártkonferencián állást is foglal. A titkárság nagy­ra becsüli ezt a kezdeményezést, s mindent megtesz annak érdeké­ben, hogy a magyar nemzetiségű polgártársak jogos kérései megol­dódjanak. — akács — Fogadás (CTK) — Kovács Imre, a Ma­gyar Népköztársaság csehszlo­vákiai nagykövete Magyaror­szág állami ünnepe alkalmából tegnap fogadást adott. A foga­dáson párt- és állami vezetők vettek részt. Ugyancsak foga­dást adott Sztankú Pál, a Ma­gyar Népköztársaság bratisla­vai főkonzulja. CIN AND AL— BRATISLAVA (Folytatás az 1. oldalról) amikor a pók szerelmeskedik, csípése halálos lehet. Második napja Ismertem Csiasvilit, de ekkor vettem elő­szűr alaposan szemügyre. Tró­pusias öltözéket viselt, miként a Kaukázusontúl és a Turkesz­tán-vidék katonái általában. Széles karimájú panamakalapja alól kilógott egy rakoncátlan, fekete hajtincs, sárgásbarna arca, kissé ferde vágású szeme csupa mosoly, csupa ifjúság. — Hova valósi? — Azerbajdzsáni vagyok. — Egyébként anyám oszét, apám grúz volt, de elesett a háború­ban. — Hol? — Csehszlovákiában, Bratis­lava közelében, 1945 tavaszán. Néhány másodpercig hallgat­tunk. — Maga most hány éves? — Huszonhárom. Később hív­tak be, mint a többleket, mert családfenntartó voltam. — Nem is emlékezhet az édesapjára. — Sohasem láttam — ingatta fejét Csiasvili. — Csak a fény­képét. Ott függ bekeretezve anyám ágya fölött. Apám tize­des volt, a műszaklaknál szol­gált. Akkor készült róla a kép, amikor 1944-ben utoljára járt otthon. Sebesülésből gyógyult fel és rövid szabadságra ha­zaengedték. Ekkor találkozott utoljára anyámmal. Éppen ki­lenc hónap múlva születtem. Mindketten percekig hallgat­tunk. Csak a kavicsok csikorog­tag lépteink alatt. — Apám ts éppen ennél az ezrednél teljesített szolgálatot, amelyiknél most én — folytat­ta Csiasvili. — Menyasszonya van? — kérdeztem Csiasvilit. — Van áml — csillant fel a szeme, majd kissé megkopott katonaigazolványából fényképet vett elő. Fekete hajú, szép lány képét. — Flóra a neve. Szövőgyárban dolgozik Tbiliszi­ben. — Régóta ismerik egymást? — Egy esztendeje. Bevonulá­som után ismerkedtünk meg egy Komszomolbálon. - A gépkocsikhoz értünk. Öt­hat katona vett közre bennün­ket. Valamennyien gépkocsive­zetők, ugyancsak a Tbilisziben állomásozó ezredtől. Kijevből, Lvovból, Belorusz­sziából, Kazahsztánból, Örmény­országból származó fiúk. Szü­leik felöl érdeklődtem. Kide­rült, hogy nagy részüknek nem él az édesapja. Legtöbben nem is ismerték atyjukat, akárcsak Csiasvili. — Elesett Leningrád alatt. — Pilóta volt. Légiharcban lelőtték Lengyelország felett. — Csehszlovákiában megse­besült és két hónap múlva meg­halt. A beszélgetés félbeszakadt. Indulnunk kellett. A fiúk — apa nélkül maradt szovjet ka­tonafiatalok —, akik azért szolgálnak ma a hadseregben, hogy ne legyen újabb apátlan nemzedék, a kocsijukhoz siet­tek és beindították a motort. Csiasvili másnap, elutazásom­kor így búcsúzott a repülőté­ren: — Ha Bratislavában jár, néz­zen körül a szovjet hősök te­metőjében. Hátha rábukkan apám nevére. Ha igen, írja meg, hálás leszek. BERTALAN ISTVÁN Az amerikai légierő folytatja a VDK bombázását (Folytatás az 1. oldalról) az Észak-Vietnam elleni légitá­madásokat, változatlanul élénk visszhangot vált kl a világban. Az AFP hírügynökség jelentése szerint Saigonban továbbra is borúlátással ítélik meg az el­nök elhatározását, és úgy véle­kednek, hogy Hanoi nem vála­szol kedvező értelemben az el­nök javaslatára. New Yorkban az ENSZ szóvi­vője újságírók kérdésére azt válaszolta, hogy U Thant ENSZ­főtitkár folytatja erőfeszítéseit a vietnami kérdés békés ren­dezésére, de mindeddig nem nyilatkozott Johnson bejelenté­séről. A Christian Science Mo­nitor című New York-i lap azt írja, hogy Johnson elhatározá­sa alapos értékelést érdemel, mind az amerikai politikában, mind pedig a világ diplomáciai életében. Londoni politikai körök sze­rint Wilson miniszterelnök elő­re tudott Johnson tervéről, és támogatta azt. A francia kormány szerdai ülésén de Gaulle köztársasági elnök kijelentette, hogy John­son elhatározása okos lépés, és politikai bátorságára vall. Ha­sonlóképpen nyilatkozott Villy Brandt nyugatnémet külügymi­niszter is, aki szerint ez volt az első komoly lépés a vietna­mi konfliktus békés rendezése felé. Paul Martin kanadai külügy­miniszter egy Vietnammal fog­lalkozó nyilatkozatában Java­solta, hogy Nagy-Britannia és a Szovjetunió hívja össze ÍIZ 1954-es genfi értekezlet résztve­vőinek újabb találkozóját. Radhakrisnan, volt indiai el­nök tervet dolgozott kl a viet­nami béke helyreállítására. Eb­ben olyan javaslatok szerepel­nek, hogy Vietnamban rendel­jék el a tűzszilnetet, és az or­szágból vonják ki a külföldi csapatokat egy nemzetközi bé­kefenntartó fegyveres erő el­lenőrzése alatt. Fulbrlght szenátor, az ameri­kai szenátus külügyi bizottságá­nak elnöke azt a véleményét fejezte ki, hogy a bombázások részleges felfüggesztésének nem volt semmi értelme. Utalt arra, hogy telefonon fejezte ki jókívánságait Johnsonnak a be­jelentett elhatározáshoz, majd hozzátette, belátja, hogy téve­dett, mert azt hitte, jelentős mértékben megszünteti a bom­bázásokat annak érdekében, hogy véget vessenek a háború­nak. A New York Times szer­dai cikkében azt írja, hogy a VDK felett a legutóbbi két nap­ban végrehajtott amerikai légi­támadások „200 mérföldes rést ütöttek lohnson elnök legutób­bi békekezdeményezésének sza­vahihetőségén". Egy washingtoni Jelentés be­számol arról, hogy az amerikai hadügyminisztérium közlése szerint az Egyesült Államok korszerű lökhajtásos repülőgé peket, helikoptereket és 18 mm-es puskákat szállít Dél­Vietnamba. A dél-vietnami harctérről ér­kezett jelentések szerint a teg­napi nap folyamán csak szór­ványos összecsapásokra került sor. A dél-vietnami szárazföldi hadműveletek során a szabad­ságharcosok és az amerikai 25. gyalogoshadosztály egységei összecsaptak Saigontól mintegy 15 km-re északnyugatra. Ezen­kívül a hazafias erők felrf^ bántották egy hidat a 4-es mú főútvonalon. Ugyancsak Saigonból jelen­tik, hogy Cao Van Vien tábor­nok, a dél-vietnami vezérkar főnöke benyújtotta lemondását Thieu elnöknek. A VDK kormányának vála.sza Johnson bejelentésére Az amerikai kormány félrevezeti a közvéleményt Szerdán este a Vietnami De­mokratikus Köztársaság külügy­minisztériuma sajtóosztályának vezetője Ngo Dien ismertette a szocialista országok Hanoiban működő sajtótudósítóival a VDK kormányának nyilatkozatát. A nyilatkozat válasz Johnson amerikai elnök március 31-i be­szédének arra a részére, amelyben bejelentette a VDK ellen folyó légiháború korláto­zását. A kormánynyilatkozat beve­zetőül megállapítja, hogy az amerikai imperialisták immár több mint 10 esztendeje arcát­lanul megszegik a Vietnamra vonatkozó 1954-es genfi egyez­ményeket, és agressziót követ­nek el a vietnami nép ellen. A nyilatkozat szerint a vietna­mi nép délen a DNFF vezetésé­vel egyik vereséget a másik után méri az amerikaiakra, csatlósaikra és a bábrezsimre. Különösen nagy győzelmeket aratott a dél-vietnami nép az idei általános offenzíva és nép­felkelés idején, olyannyira, hogy semmi sem mentheti meg immár a saigoni bábrendszert és hadseregét a teljes összeom­lástól, az amerikaiakat pedig a vereségtől. Leszögezi: a vietna­mi kérdés politikai megoldásá­nak egyetlen járható útja a VDK kormányának ismeretes négy pontján és a DNFF ugyan­csak ismeretes öt pontján alap­szik. A világ népei világosan kife­jezésre Juttatták, hogy megér­tik a VDK békeszerető és jó­akarattól áthatott álláspont át. Johnson elnök legutóbb az ame­rikai hadsereg egészen kritikus helyzetére, délen és az és::ak elleni légitámadások folyamán elszenvedett ugyancsak súlyos veszteségekre való tekintettel az egyre súlyosbodó politikai, társadalmi és pénzügyi hely­zetben, valamint a haladó ame­rikai és világközvélemény nyo­mására bejelentette Észak-Viet­nam bombázásának korlátozá­sát. Ez az amerikai kormány ve­resége, egyidejűleg azonban a közvélemény szemérmetlen fél­revezetése — mondja a közle­mény, megállapítva, hogy ez^i­a bejelentéssel egyidejűleg amerikaiak erősítéseket kü nek délre és továbbra is bonT bázzák a VDK-nak a 17. és a 20. szélességi fok között húzó­dó területeit. Nyilvánvaló tehát, hogy az amerikai kormány nem tett eleget a VDK kormánya, a haladó amerikai és világközvé­lemény jogos követeléseinek. Mindazonáltal a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kormá­nya kinyilvánítja készségét megbízottjának kijelölésére, aki éritkezésbe lépne az Egyesüli Államok képviselőivel, hogy meghatározza vele a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen folyó légitámadások és minden­fajta katonai tevékenység felté­tel nélküli beszüntetését, hogy a megbeszélések megkezdőd­hessenek. Amíg azonban az USA folytatja agresszióját a vietnami nép ellen, addig a vietnami nép a végső győzele­mig harcol észak védelmében, dél felszabadításáért és a világ­béke védelmében. A nyilatkozat befejező része felhívja vala­mennyi testvéri szocialista or­szág kormányát és népét, a vi­lág minden békeszerető embe­rét a vietnami nép küzdelmé­nek és a VDK kormánya állás­pontjának fokozott támogatása­Folytatják a nyomozást (CTK) — A prágai rendőrség április 3-án kiadott Jelentéséken közölte, hogy dr. Jozef BreStan­ský halálát a boncolás megálhipf­tása szerint fulladás okozta. A halál beálltának időpontja ir<eg­egyezik dr. Brešfanský eltűnésé­nek Idejével, vagyis március 2{-án következett be. Dr. Breífanskýnak a Legfelsőbb Bíróság épületében levő irodáját a nyomozó sxervek tüxetesen átvixs­gálták, de a vizsgálat eredményte­len volt, az az állítólagos szigo­rúan titkos irat, amit a hírek ixe­rlnt egy Ismeretlen férfi hoiolt számára, nem került elő. A szol­gálati és pártlratok teljesen rend­ben voltak. Az öngyilkosság ob­jektív kivixsgálása érdekében folytatják a nyomozást. Dr. Jozef Brešfanský halálával kapcsolatban az Igazságügy-mi­nisztérium és a Legfelsőbb Bíró­ság jelentést adott ki: A Legfelsőbb Bíróságon betöl­tött utolsó funkcióját lelkiisme­retesen, áldozatkészen és színvo­nalasan végezte. Az utóbbi hetek­ben az Igazságtalanul elitéltek re­habilitációjának szervezést részle­teit dolgozta kl. m 1968. IV. 2.

Next

/
Thumbnails
Contents