Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-25 / 114. szám, csütörtök

MEGKEZDŐDÖTT A MOSZKVAI TANÁCSKOZÁST ELŐKÉSZÍTŐ BIZOTTSÁG ÜLÉSE Budapest — Tegnap a budapesti Gellért-szállóban megkezdődött a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozását előké­szítő bizottság ülése. A vendéglátó párt nevében Komócsin Zol­tán, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára üdvözölte a résztvevőket. Az egyiptomi sajtó Riad körútjáról TŰZHARC A JORDÁN VÖLGYÉBEN Kairó — Az egyiptomi lapok vezető helyen számolnak be Riad külügyminiszter moszkvai, prágai és budapesti látogatásá­ról. A Gumhuríja ezzel kapcsolat­ban kiemeli, hogy ezek a ta­nácskozások baráti megbeszélé­sek. Ami a csehszlovákiai meg­beszéléseket illeti, első alka­lommal került sor eszmecserére az új prágai vezetőkkel. A cseh­szlovák külügyminiszter biztosí­totta Riadót, hogy Csehszlová­kia közel-keleti politikájában semmiféle változás nem követ­kezett be, vagyis Csehszlovákia továbbra is támogatja az arabok jogait és a Biztonsági Tanács határozata értelmében a békés megoldást sürgeti. A kairói lapok foglalkoznak Jarring ENSZ-megbízott újabb közel-keleti körútjával is. Az Ahram szerint jarring még ezen a héten Kairóba látogat. UThant kérésére újabb Jelentést készít a Biztonsági Tanács határozatá­nak fogadtatásáról. Az AFP francia hírügynökség kairói tudósítója Jarring mlsz­sziójával foglalkozik, és kairói tájékoztatásokra hivatkozva hangsúlyozza, hogy Izrael ál­láspontja mindeddig semmit sem változott. Auimáni jelentés szerint ked­den a Jordán-folyó északi részé­ben egy tűzharc során a jordá­niai erők két Izraeli katonát megöltek és egyet megsebesítet­tek. Ugyanakkor Tel Avivból je­lentést adtak ki egy másik ked­di tűzharcról is, amely fél óráig tartott a jordániai és izraeli csa­patok között. A „kultúrforradalom a gazdasági feladatok elhanyagolásához vezetett WASHINGTON MEGVÁLTOZTATJA KÍNAI POLITIKÁJÁT? Tokió — Japán hírügynökségi Jelentések szerint Csou En-laj kínai miniszterelnök idén feb­ruárban az ipari, közlekedési, pénzügyi és mezőgazdasági dol­gozók nagygyűlésén beismerte, hogy az úgynevezett kulturális forradalom idején uralkodó káosz és szabotázscselekmények az Ipari termelés és a közleke­dés tervteljesítésének elhanya­golásához vezetett. Az említett értekezlet anyaga ezekben a na­pokban került el Tokióba. Esze­rint Csou En-laj kijelentette, hogy „tekintettel Liu Sao-csi frakciójának felforgató tevé­kenységére, 1967-ben nem sike­rült teljesíteni az ipar és a köz­lekedés feladatait, így számos A CSEHSZLOVÁK—BRIT EGYÜTTMŰKÖDÉS ŰJ LEHETŐSÉGEI London — John T. Stone house brit műszaki államminiszter tegnap cikket írt a Morning Staar című kommunista napi­lapban, ós kifejtette, hogy Cseh­szlovákia és Nagy-Britannia számos téren, így például a ku­tatásban ős fejlesztésben, to­vábbá a szabadalmak kicserélé­sében és más formában együtt­működhet. Az államtitkár nem­rég Csehszlovákiában járt, és kormánya nevében aláírta a két ország tudományos együttműkö­dési szerződését. Ez a szerző­dés — hangsúlyozza Stonehou­se — széles távlatokat nyit a két ország gazdasági kapcsola­tainak fejlesztése előtt. (CTK) BIZALMATLANSÁGI INDÍTVÁNY A FRANCIA NEMZETGYŰLÉS ELÖH A francia nemzetgyűlés ked­den délután megkezdet a De­mokrata Szocialista Baloldali Szövetség bizalmatlansági indít­ványának vitáját. Az indítvány, amelyet a szövetség nevében Roland Dumas képviselő indo­kolt, a kormány egész tájékoz­tatási politikáját bírálja. Kifogá­solja, hogy a kormánypárt pro­pagandacéljaira használja fel az állami televízlót és a rádiót, az ellenzéki politikusokat pedig megfosztja vagy erősen korlá­tozza e korszerű tájékoztatási eszköz használatától. A nemzetgyűlés tegnap a késő esti órákban szavazott a bizal­matlansági indítványról. Csak­nem lehetetlen, hogy a javaslat megszerezze a szükséges szava­zattöbbséget, ami a kormányt lemondásra kényszerítené. ágazat termelésének szintje ala­csonyabb volt az 1966. évinél." Csou En-laj kijelentése az el­ső hivatalos beismerése annak, hogy Kínában 1967-ben nem tel­jesítették a gazdasági tervet. A miniszterelnök szerint a kultu­rális forradalom 1969-ben véget ér. Egy washingtoni jelentés ar­ról számol be, hogy Humphrey amerikai alelnök bizonyos vál­tozást jelentett be az amerikai kormány kínai politikájával kap­csolatban. Az alelnök az újság­írók előtt tartott meglepetéssze­rű nyilatkozatában a „Kínához vezető békehíd felépítésének" lehetőségeiről beszélt, továbbá az amerikaiak gazdasági, diplo­máciai és erkölcsi erőfeszítései­nek szükségességéről a világ­problémák rendezésével kap­csolatban. Humphrey annak a meggyőződésének adott kifeje­zést, hogy „a nagy kínai nép egyszer megszabadul a belső nyomástól és elfoglalja helyét a modern világban." (CTK) A SZOVJET SAJTÓ ELSŐ ÍZBEN ÍR A FÖDERÁCIÓRÓL Moszkva — A tegnapi köz­ponti szovjet lapok Ludvík Svo­boda csehszlovák köztársasági elnök bratislavai látogatása al­kalmából mondott beszédét idéz­ve, első ízben érintik a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság föderatív elrendezésének prob­lémáját, A CSKP akcióprogram­jának erre vonatkozó részét an­nak idején a szovjet sajtó nem közölte. Svoboda köztársasági elnök ezzel kapcsolatos kijelentései mellett a lapok kiemelik, hogy Csehszlovákia külpolitikája to­vábbra is a Szovjetunióval való szövetség és barátság megerősí­tésének irányelveiből indul ki. (CTK) Fock Jenő nyilatkozata Budapest — Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke, kedden a rádióban és a televí­zióban nyilatkozott az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. OldFlch Cerník csehszlovák mi­niszterelnök Interjújával kap­csolatban többek között ezeket mondotta: — Én azokhoz a várható po­zitív eredményekhez, amelyek­ről Cerník elvtárs beszélt, a ma­gyar kormány nevében is sok sikert kívánok Csehszlovákia dolgozó népének. Az interjúból külön kiemelném, és szó sze­rint idézném Cerník elvtárs sza­valt: Barátságunk a Szovjetunió­val és szövetségünk a szocialis­ta országokkal nemcsak értelmi, hanem érzelmi kérdés is. nénanv •^rea d * i PHENJANBAN MEGKEZDTE MUNKÁJÁT a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának plená­ris ülése, amelyen Kim Ir Szen, a Központi Bizottság főtitkára elnököl. Megvitatják az 1968-as évre vonatkozó gazdaságfejlesz­tési tervet. OJUKWU ezredes, a biafrai katonai kormány vezetője sajtó­értekezletén kijelentette, hogy Biafra nem mond le a függet­lenségérői, és a béketárgyalá­soknak tűzszünet nélkül nincs értelmük. KOPPENHÁGÁBAN véget ért az észak-európai országok mi­niszterelnökeinek értekezlete^ amelyen megvitatták ezen or­szágok álláspontját a Közös Piaccal kapcsolatban. A PENNSYLVANIAI PRÓBA­VÁLASZTÁSOKON biztosan ve­zet McCarthy, a Demokrata Párt egyetlen jelöltje. A választás­nak nincs túlzott jelentősége, mivel „népszerűségi szavazás­ról" van csupán szó. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK a nevadai kísérleti telepen újabb föld alatti atomrobbantást haj­tott végre. A SPANYOL MUNKÁSBIZOTT­SÁGOK börtönben sínylődő ve­zetői felhívták a spanyol dolgo­zókat, hogy április 30-án és május 1-én rendezzenek tiltako­zó akciókat a fasiszta diktatúra ellen. PÁRIZSBAN a csehszlovák ál­-lam fennállásának 50. évfordu­lója alkalmából a Francia Köz­társaság Barátainak Társasága ünnepi estet rendezett, amelyen dr. Vilém Pithart csehszlovák nagykövet tartott előadást. OLD&ICH PAVLOVSKY, Cseh­szlovákia moszkvai nagykövete, aki az új kormányban belkeres­kedelmi miniszter lett, búcsú­látogatásokat tett az SZKP Köz­ponti Ellenőrző Bizottsága el­nökénél, a Minisztertanács el­nökhelyettesénél, Moszkva pol­gármesterénél, valamint a szov­jet politikai élet más képvise­lőinél. A ROMÁN KP Központi Bizott­ságának plénuma megtárgyalta napirendjének első pontját, amely az oktatás megjavításá­nak kérdéseivel foglalkozik. AZ OKINAVAI AMERIKAI KA­TONAI TÁMASZPONT 17 000 ja­pán alkalmazottja egyszerre vette ki szabadságát. A támasz­pont alkalmazottjainak nincs sztrájkjoguk, és ezért ily módon követelik a bérek emelését. Az amerikai légierő súlyos veszteségei WASHINGTON CÁFOLJA, HOGY PÁRIZSBAN LESZNEK A BÉKETÁRGYALÁSOK Washington — Wheeler tá­bornok, az amerikai nagy vezér­kar főnöke' a szenátorok egy csoportjának küldött jelentésé­ben beismerte, hogy az ameri­kai légierő súlyos veszteségeket szenvedett Vietnamban. A jelen­tés szerint a szabadságharcosok februári offenzívája során, egy hét leforgása alatt 38 gépet le­lőttek és több mint 300-at sú­lyosan vagy könnyebben meg­rongáltak. A VDK hírügynöksége beje­lentette, hogy a légelhárító egy­ségek közvetlenül a demilitari­zált övezettől északra megsem­misítettek egy F—111-es típusú óriásgépet, amely 6 millió dol­lárba kerül. A VDK felett eddig 3 ilyen típusú gépet semmisítettek meg. Ezzel 2859-re emelkedett a VDK felett lelőtt amerikai repülőgé­pek száma. Egy saigoni jelentés szerint az amerikai légierő nehézbom­bázói a kedvezőtlen időjáx*ás el­lenére is folytatják támadásai­kat a demokratikus Vietnam el­len. A B—52-es nehézbombázók ezenkívül Dél-Vietnam különbö­ző tartományai ellen is támadá­sokat intéztek. Egy másik saigoni jelentés szerint a DNFF fegyveres erői az elmúlt hét három napján Huéban és a környező tarto­mányban 200 ellenséges katonát öltek meg. Az AFP szerint he­ves harcok lángoltak )el Saigon környékén ts. Washingtonban Johnson elnök bejelentette, hogy hétfőn és kedden az Egyesült Államok és a VDK között érintkezésre ke­rült sor. Azt azonban nem kö­zölte, hogy a kapcsolat felvéte­le milyen szinten és hol történt. A Fehér Ház szóvivője cáfolta azokat a francia lapjelentése­ket, hogy még ezen a héten Pá­rizsban sor kerül az Egyesült Államok és a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság képviselői­nek előzetes megbeszéléseire. A New Yorkba visszaérkezett U Thant ENSZ-főtitkár derűlá­tóan szólott az Egyesült Álla­mok és a VDK között létesíten­dő előzetes kapcsolatok kilátá­sairól. (CTK—MTI) Csehszlovák felszólalás az ENSZ európai gazdasági bizottságának ülésén Genf — Az ENSZ európai gaz­dasági bizottságának résztvevői tegnap rendkívül nagy érdeklő­déssel hallgatták meg Václav Pleskot külügyminiszter-helyet­tesnek, a csehszlovák küldött­ség vezetőjének felszólalását. Az általános vitával kapcso­latban a csehszlovák küldött ha­zánk külpolitikájának és gazda­sági fejlődésének egyes kérdé­seit fejtette ki. Hangsúlyozta: a Csehszlovákiában végbemenő fejlemények lényege az új gaz­dasági rendszer bevezetésén kí­vül a szocialista demokrácia megerősítése. Ennek megfelel a csehszlovák külpolitika irányvo­nala is, ami a közeli és legkö­zelebbi szövetségesek kiválasz­tásában is megnyilvánul. Ha­zánk külpolitikai irányvonala fo­lyamatosságának mind politikai, mind pedig gazdasági téren megvannak a jó előfeltételei. Ezzel kapcsolatban Václav Ples­kot hangsúlyozta, hogy a cseh­szlovák külpolitika mindkét nemzet érdekeinek szem előtt tartása mellett egyre többet kí­ván foglalkozni az európai prob­lémákkal. Befejezésül a csehszlovákiai fejlemények időszerű politikai, gazdasági ós egyéb vonatkozású részleteivel ismertette meg a résztvevőket. „A Szovjetunió nagy jelentő­séget tulajdonít az ENSZ euró­pai gazdasági bizottsága tevé­kenységének és elhatározta, hogy aktívan részt vesz munká­jában, s sokoldalú segítségéről és támogatásáról biztosítja a szervezetet" — jelentette ki V. Vinogradov, szovjet külügymi­niszter-helyettes a bizottság ülésén. (CTK—MTI) A TORINŰI DIÁKOK tegnap nagy tüntetést szerveztek, a két héttel ezelőtt letartóztatott Guido Vialo szabadon bocsátá­sáért. Az akcióban részt vettek az ország valamennyi részéből érkezett küldöttek. Hat éve lesz, hogy egy prá­gai sajtóértekezleten Franz Kar­masinnak, „a szlovákiai néme­tek vezérének" és dr. Ferdinand Durőanskynak, az ún. szlovák állam volt külügyminiszterének bűnös múltjára vonatkozó do­kumentumokat hoztafa nyilvá­nosságra. Az Antifasiszta Har­cosok Szövetsége akkoriban „Két kereszt jegyében" címmel terjedelmes kiadványban részle­tesen leírta e két személynek a szlovákiai lakosság ellen el­követett gaztetteit. Karmasin lelkén szárad nemcsak a felke­lők százainak, hanem annak a több száz németnek a sorsa is, akiket mint „aszociális eleme­ket" deportálásra kiszemelt. Mi­vel a háború után Csehszlová­kiában Karmasint és Öuríanskyt halálra ítélték, kormányunk ki­adatásukat kérte a Német Szö­vetségi Köztársaság kormányá­tól. A háború után ugyanis mindketten Nyugat-Németor­szágban telepedtek le, mert na­gyobb biztonságban érezték ma­gukat, mint másutt. Nyilván nem tévedtek. Noha a csehszlo­vák kormány többször megismé­telte kiadatási kérelmét, az Il­letékes nyugatnémet hatóságok nem adták kl a két háborús bű­nöst, és az NSZK kormánya leg­utóbbi jegyzékében félreérthe­tetlenül éreztette, hogy egyál­talán nem gondol kiadásukra. A csehszlovák külügyminiszté­rium most visszatért az esethez, s a bonni kormányhoz intézett jegyzékében rámutatott a nyu­gatnémet magatartás következ­ményeire. Felmerül a kérdés, kinek le­het az NSZK-ban érdeke, hogy Karmasin és Duröansky elke­rülje bűnhődését. Nem nehéz kitalálni, hogy elsősorban a re­vansista és szélsőjobboldali szer­vezetek vezetőinek, mert ők tartják védő kezüket a fent ne­vezett két úr fölött. Karmasin maga is tevékenykedik a Witi­kobund revansista szövetségben (1957-ben alelnökké választot­ták) és az ún. szudétanémet honfitársi szövetségben. Dur­KOMMENTÁRUNK Ki pártfogolja Karmasint és Durcanskyt? íansky továbbra is együttműkö­dik a nacionalista és revansis­ta szervezetekkel, s nem csoda, hogy ezeknek vezetői szintén védik őt. Az is jellemző, hogy ezeknek a köröknek van olyan befolyásuk az NSZK-ban, hogy ezen a téren is érvényesíthetik érdekeiket és követeléseiket. Nemcsak a határozottan burzsoá pártok kormányzása idején volt befolyásuk, hanem ma is meg­van, amikor a nagykoalícióban a szociáldemokraták is részt vesznek. Éppen a nagykoalíció kormánya nyilatkoztatta ki, hogy nem érzi magát, kötve a szövetségesek háború utáni ki­adatási határozataitól. Nem csoda, ha azok a népek, ame­lyek áldozatul estek a náciz­musnak, bizalmatlanul fogadják a nyugatnémet kormány fogad­kozásait, hogy szintén a náci bűnösök megbüntetése mellett van, küzd a szélsőjobboldal el­len és érdeke, hogy jó kapcso­latai legyenek az európai szo­cialista országokkal. jellemző, hogy a nyugatné­met kormány nemcsak nem ad­ta ki Karmasint és DurCanskyt, hanem még Nyugat-Németor­szágban sem indított ellenük bűnvádi eljárást. Ez a két úr szabadon mozog az országban, sőt még politikai tevékenységet fejt ki, méghozzá olyan szellem­ben, mint 1945 előtt. Nemrégen olyan tények de­rültek ki, amelyek azt bizonyít­ják, hogy a nyugatnémet ható­ságok kezére játszanak a náci bűnösöknek, hogy elkerüljék bűnhődésüket. A szociáldemok­rata Willy Brandt vezetése alatt álló bonni külügyminisztérium nemrégen beismerte, hogy a ná­cizmus idején elkövetett bűn­tettekért külföldön elítélt mint­egy 800 személy „nem hivatalos névsorát" készítette el, s adta át a nyugatnémet Vöröskereszt szerveinek, hogy figyelmeztes­sék az illetőket, ne utazzanak azokba az országokba, ahol tá­vollétükben elítélték őket. A Vöröskereszt kijelentette, hogy már több száz személyt figyel­meztetett, s a többieket is fi­gyelmezteti, mihelyt megtudja címüket. A nyugatnémet ható­ságok tehát nem törődnek a bű­nösök megbüntetésével, inkább arról gondoskodnak, hogy el­kerüljék a bűnhődést. A demokratikus közvéleménv sohasem tudja megérteni ér; még kevésbé elfogadni ezt az eljárást. Karmasin és Űurőanskv kiadásával kapcsolatban is ;a náci bűnösök kérdésében köve tett hivatalos „fő Irányvonallá van összhangban a nyugatnémc kormány magatartása. Ez nyűg talanít bennünket, inert nem fo gadhatjuk kételyek és vegyes érzelmek nélkül azokat a nyu­gatnémet felhívásokat, hogy bízzunk az NSZK-ban és politi­kájában. Ügy látszik, Kiesinger és Brandt úrnak nincs elég ér­zéke e problémák rendezéséhez, s nem értik meg, mennyire alapvető jelentőségű számunkra a háborús bűnösök megbünteté­se. JAN BLANSK? 1968. IV. 23. 10

Next

/
Thumbnails
Contents