Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-25 / 114. szám, csütörtök

A KORMÁNY PROGRAMNYILATKOZATA (Folytatás a fi. oldalról) A kormány ezért feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a nemzeti bizottságok, a vállala­tok és a központi hivatalok is szüntelen figyelemmel kísérjék az ifjúság szociális kérdéseit, társadalmi, kulturális és test­nevelési tevékenységét, kezde­ményező erkölcsi, szervezeti és anyagi támogatásban részesít­sék, létrehozzák az ifjúság ön­kéntes szervezete munkájának feltételeit s annak képviselőit meghívják az ifjúságot érintő fontos gazdasági, szociális és munkakérdések megtárgyalásá­ra. A kormány a CSISZ-szel kar­öltve még ebben az évben meg­tárgyalja azokat az intézkedé­seket, amelyek közvetítésével meg akarja oldani a fiatal nemzedék életével és munkájá­val kapcsolatos néhány sürge­tően fontos kérdést. Ezzel kap­csolatban a kormány foglalkoz­ni fog a népszaporulat kérdésé­vel és annak lehetőségeivel is, hogyan javíthatnánk a fiatal házaspárok lakásviszonyait. Az egészségügyi gondoskodás ezentúl is a kormányfeladatok szerves része azzal a céllal, hogy köztársaságunkban bizto­sítva legyen a lakosság igé­nyeinek kielégítése, s az élet­színvonal emelését célzó gon­doskodás is. Ennek rendkívül nagy társadalmi jelentőségét különösen napjainkban kell tu­datosítanunk, mivel a dolgozók és minden polgártársunk az új termelési módok érvényrejutta­tása, s a termelés kiterjesztése következtében olyan tényezők hatásának vannak kitéve, ame­lyek kedvezőtlenül befolyásol­ják egészségi állapotukat. A kormány ezt tudatosítva, intéz­kedéseket foganatosít azzal a céllal, hogy a nemzeti bizott­ságok, a vállalatok s egyéb szervezetek következetesen s hathatósan alapozzák meg az egészséges környezet védelmé­hez szükséges feltételeket. Ami pedig az egészségügyi szolgál­tatásokat illeti, elsősorban ar­ról van szó, hogy az említett célokra fordított eszközök nem­csak az egészségügyi és gyógy­fürdői szolgáltatások színvona­lának emelését szolgálják egy­re nagyobb mértékben, hanem IV. Külpolitika A kormány, ami külpolitikán­kat illeti, alapvető fontosságú feladatának tekinti demokrati­kus és virágzó szocialista tár­sadalmunk fejlődése békés fel­tételeinek, valamint az ország önállóságának és biztonságá­nak szavatolását. Nagyon igé­nyes feladatainkat akkor tel­jesítettük, amikor az Imperia­lista körök agresszív politikája fokozott nemzetközi feszültsé­get idézett elő. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság telje­sen egyértelműen áll azoknak az oldalán, akik világszerte a társadalmi haladásért és a vi­lágbékéért szállnak síkra. Cseh­szlovákiának kedvező lehetősé­gei adódnak arra, hogy tevő­legesen járuljon hozzá olyan nemzetközi viszonyok létreho­zásához, amelyek a béke s az együttműködés adta feltételek között a földkerekség minden népe érdekelnek érvényesülését biztosíthatják. És ez nemcsak hazánk létérdeke, hanem szer­vesen függ össze társadalmi rendszerünk lényegével és az Internacionalista eszmeközös­hég elveivel, amelyeknek hívei Vagyunk. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság szocialista ország. A csehszlovák külpolitika alap­ja mindenkor a Szovjetunióhoz s a többi szocialista országhoz fűződő barátság és szoros együttműködés. Szövetségünk a Szovjetunióval azon tartós és szilárd értékek közé tartozik, amelyeknek igazát a jelenlegi mm megújhodási folyamatban vala­j£J2j mennyi értéknek történt kriti­kai felülvizsgálása is teljes 1988. mértékbe n igazolta. Ez azért áll fenn, mert a Szovjetunió­ív* 25. hoz fűződő barátságunk szerve­sen függ össze nemzeteink drá­7 gán megfizetett tapasztalatai­val, mert a történelmi fejlődés logikája, hazánk létérdekel s minél célszerűbben használják fel őket azoknak a fogyatékos­ságoknak kiküszöbölésére is, amelyek indokolt bírálatra késztetik polgártársainkat s az* egészségügyi dolgozókat. A kormány támogatni fogja a testnevelést és a sportot is, mert e tevékenység kibontakoz­tatása szervesen függ össze az ember sokoldalú fejlődését cél­zó gondoskodással. A kormány segítséget nyújt az illetékes szerveknek abban, hogy külö­nösen az ifjúságnak tegyék le­hetővé e téren a teljes érvé­nyesülést és fejlődést. Nemzeteink értékes kulturá­lis hagyományai — amelyek alapján éri el kultúránk mosta­ni sikereit — a kulturált vi­lágban értékelt s megbecsült hagyományai arra köteleznek bennünket, hogy kultúránk to­vábbi felvirágoztatását sokol­dalú támogatásban, gondosko­dásban részesítsük. Nemzeteink kultúrájánuk s művészetének mély humanista tartalma, de­mokratikus és progresszív jel­lege, jelentősen sietteti hazánk­ban a demokratizálás folyama­tát. A kormány teljes bizalmát élvezik művészeink s kulturá­lis dolgozóink, akiktől elvárja, hogy készségesen támogatják, s hathatósan segítik a kormány törekvéseit és teljesíteni fogják a kormányprogramba foglalt feladatokat. A kormány nem ért egyet a művelődéspolitika adminisztra­tív és bürokratikus módszerei­vel és ezért az alkotóművészek és kulturális dolgozók szerve­zeteivel szorosan együttműköd­ve, felülvizsgálja a sajtótör­vényt, valamint az e tevékeny­ségi területre vonatkozó más törvényeket és előírásokat is. Állami szerveink küldetése elsősorban az lesz, hogy biz­tosítsák kultúránk sokoldalú felvirágoztatásának kedvező feltételeit. Ezzel kapcsolatban minél előbb be kell fejezni a kultú­ra gazdasági rendszerére vo­natkozó javaslat kidolgozását, s a kultúra és a művészet te­rén ki kell küszöbölni a hono­ráriumok s az adóztatás rend­szerében eddig észlelhető fo­gyatékosságokat. Fokozott fi­gyelmet kell szentelnünk an­nak is, hogy hova-tovább javul­jon nyomdaiparunk helyzete. A kultúra s a művészet irá­nyításának eddigi módja kö­létfontosságú szükségletei ve­zettek bennünket e barátság­hoz, amely népünk akaratát, óhajait s érzéseit juttatja kife­jezésre. Hazánkat az egyenjogúság s a függetlenség, a be nem avat­kozás és a kölcsönös tisztelet­bentartás demokratikus elvein alapuló internacionális szolida­ritás fűzött a szocialista orszá­gokhoz és ennek az eszmekö­zösségnek szilárdulásában lát­juk annak kezességét, hogy a szocialista országok kapcsola­tai még jobban megerősödnek, s ebben látjuk kezdeményező készségű külpolitikánk kedve­ző kibontakozódásának feltéte­leit is. A Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság ebben a szel­lemben ezentúl is aktívan tel­jesíti a Varsói Szerződés értel­mében reája háruló feladato­kat. Támogatni fogja védelmi erejét s ugyanakkor e szerző­dés keretében érvényre juttatja köztársaságunk érdekeinek s közreműködésének demokrati­kus elveit. A jövőben is mind kétoldalú, mind pedig sokoldalú alapon szándékszunk elmélyíteni gaz­dasági s tudományos-műszaki együttműködésünket a szocia­lista országokkal. A KGST ke­retében érvényesülő társadalmi munkamegosztás jelenlegi fo­kát elégtelennek tartjuk és ezért javaslatainkkal szándék­szunk hozzájárulni tökéletesí­téséhez. A szocialista országok min­den népe közötti őszinte barát­ság elmélyítésének fontos té­nyezője a kulturális, művészeti s egyéb kapcsolatok maximális kiépítése. A kormány külpolitikájában ezentúl Is határozottan köve­teli az atomháború fenyegető veszélyének megszüntetését. Ezért támogatja mindazokat az vetkeztében nagyon sok problé­ma s fogyatékosság halmozó­dott fel, amelyeknek megoldá­sát, illetve kiküszöbölését jogo­san követelik a kulturális élet s a művészet terén tevékeny­kedő szervek. A kormány erre való tekintettel elhatározta, hogy az irodalmi, a színmű­vészeti, a képzőművészeti, a zeneművészeti dolgozók, a film­s a televízió dolgozói szövet­ségeivel karöltve fokozatosan felülvizsgálja az e téren érvé­nyes törvényerejű, valamint szervezési intézkedéseket az­zal a céllal, hogy el lehessen távolítanunk mindazt, ami ha­zánkban s külföldön egyaránt gátolja művészetünk és kultú­ránk maradéktalan érvényesü­lését és kiteljesülését. Az egyesülési jog módosítá­sával szabad teret nyitunk min­den polgártársunk előtt, hogy tevőlegesen vehessenek részt a kulturális-nevelő tevékenység legkülönfélébb szakaszainak kibontakoztatásában s e tevé­kenység biztosításában. A vá­rosaink s falvaink kulturált környezetéről való gondosko­dás, a természetvédelem, kul­turális nevezetességeink, em­lékműveink megőrzése, a nép­művészeti alkotótevékenység s a kulturális és társadalmi élet fellendítése így sokkal eredmé­nyesebb, sokkal hatásosabb lesz. A kormány vállalja azt a fel­adatot, hogy biztosítsa — éspe­dig 1970-ig — a második tele­vízióműsor sugárzását, Prágá­ban, Bratislavában és Ostraván. Ezenkívül megteszi a szükséges lépéseket, hogy köztársaságunk egész területén minél előbb kifogástalanul lehessen fogni a rádió és a televízió műsorait. Köztársaságunkban nagy súlyt helyezünk a kultúra har­monikus fejlődésére s ezzel összefüggésben, különösen ar­ra a követelményre, hogy meg­legyen minden feltétele annak, hogy köztársaságunk minden polgára — tekintet nélkül nem­zeti hovatartozására — való­ban teljes és sokoldalú kultu­rális életet élhessen. A kormány meg van róla győződve, hogy amennyiben köztársaságunkban minden kul­turális dolgozó közreműködé­sével rendszeresen gondosko­dunk nemzeti kultúránkról, ez is hozzájárul további felvirá­goztatásához és szocialista ha­zánk javára válik. intézkedéseket, melyeknek cél­ja egy atomháború veszélyének enyhítése s ugyanakkor állást foglal az atomsorompó-szerző­dés minél előbbi megkötése mellett. Politikánk ahhoz az elvhez igazodik, hogy a béke s a kol­lektív biztonság oszthatatlan, mint ahogyan ezt az ENSZ alapokmánya is kifejezésre jut­tatja. Támogatjuk e világszer­vezet célkitűzéseit és arra tö­rekszünk, hogy mindenütt ma­radéktalanul teljesíthesse bé­kés küldetését. Szocialista rendszerünk humánus és de­mokratikus jellegével össz­hangban akarunk eredménye­sen részt venni az emberi jogok nemzetközi évében, amellyé az ENSZ határozata értelmében az 1968-as évet nyilvánították. Ami pedig a tőkésországo­kat illeti, velük is mindenkor békés együttélésre törekszünk. Tekintettel helyzetünkre Euró­pában, valamint e kontinens minden részével fenntartott gazdasági s kulturális kapcso­latainkra, nagyon sok lehetősé­günk adódik arra, hogy a füg­getlenség, a szuverenitás, az egyenjogúság, a belügyekbe va­ló be nem avatkozás s a köl­csönös előnyösség elvei alap­ján nemcsak a szomszédos or­szágokkal, hanem minden eu­rópai országgal kedvező kap­csolatokat tartsunk fenn, s együttműködjünk velük. Törek­véseinkkel támogatjuk a min­den téren szükséges európai együttműködés kiterjesztését, hogy így létrejöhessen az eu­rópai nemzetek kölcsönös meg­értésének és biztonságuk szi­lárdításának alapja. Meggyőző­désünk szerint itt az ideje olyan intézkedéseket foganato­sítani az európai feszült hely­zet enyhítése érdekében, ame­lyek lehetővé tennék, hogy a háborús célokra fordított óriá­si mennyiségű anyagi s emberi erő fokozatosan minden nem­zet anyagi s szellemi feltéte­leinek kedvezőbbé változtatását szolgálhassa. Kiváló lehetőségeket látunk arra, hogy elmélyítsük kétol­dalú kapcsolatainkat Francia­országgal, Olaszországgal, Nagy-Britanniával s a Benelux­országokkal. Ugyanez vonatko­zik az északi országokra is, amelyek közül egyesek külpoli­tikai állásfoglalását a rokon­szenv érzéseivel követjük. Kel­lő figyelmet szentelünk annak is, hogy minél sokoldalúbb le­gyen jószomszédi viszonyunk a semleges Ausztriával. Ami az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatainkat illeti, elsősorban az amerikai kor­mánytól függ az e kapcsolatok útjában álló akadályok eltávo­lítása. Arról van például szó, hogy származtassa vissza a hit­leristák által elrabolt csehszlo­vák aranyfedezetet, amelyet a második világháború befejezé­se óta az USA kormánya tart lefoglalva, továbbá arról, hogy hatálytalanítsa a hidegháború idején foganatosított diszkrimi­náló intézkedéseit. Csehszlovákia politikájának sarkalatos problémája volt és marad is a német kérdés, amely az európai biztonság egyik kulcsfontosságú problé­mája. A Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság következetesen ragaszkodik ahhoz a tényhez, hogy két német állam létezik. A Német Demokratikus Köztár­saság a béke és az európai erőarányok megőrzésének fon­tos tényezője s ezért teljes mértékben támogatjuk a szo­cializmus építésében, valamint nemzetközi helyzetének szilár­dításában. Fokozott érdeklődéssel követ­jük a szomszédos Német Szö­vetségi Köztársaságban végbe­menő fejleményeket. Leghatá­rozottabban elutasítjuk az NSZK-ban megnyilvánuló re­vansista, antidemokratikus, új­fasiszta és militarista irányza­tokat. Másrészt örömmel álla­pítjuk meg, hogy az NSZK la­kossága és egyes politikai kép­viselők körében, reális és de­mokratikus nézetek s áramla­tok jutnak kifejezésre. Jelenleg gazdasági, kulturális és tudo­mányos téren tartunk fenn bi­zonyos kapcsolatokat a Német Szövetségi Köztársasággal. A jószomszédi viszony elveinek megfelelően rendezett politikai kapcsolatok feltétele egyrészt a létező tényállás elismerése, másrészt néhány, számunkra el­vi jellegű kérdés megoldása. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság lehetőségeinek megfelelően akar hozzájárulni a súrlódások következtében ki­alakult helyzet békés rendezé­séhez s a jelenlegi nemzetközi kapcsolatokban legégetőbb problémák megoldáséhoz, mi­vel mindez világszerte meg­mérgezi a szükséges megértés légkörét. Ezentúl ls támogat­juk azt az igazságos harcot, amelyet a vietnami nép folytat elidegeníthetetlen jogaiért. Örömmel látjuk azokat az őszinte törekvéseket, melyek­nek célja békés eszközökkel s a vietnami nép jogos köve­telményeinek tiszteletbentartá­sával megtalálni a vietnami háború befejezésének lehetősé­gét. Javaslatot tettünk arra néz­ve, hogy Prága legyen a bé­ketárgyalások színhelye. A hosszan tartó közel-keleti válság rendezésével kapcsolat­ban elengedhetetlenül fontos­nak tartjuk a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatá­nak megfelelő politikai megol­dást. E határozat követeli az izraeli fegyveres erők kivonását az arab államok megszállt terü­leteiről, s kiemeli annak rend­kívüli fontosságát, hogy a közel­keleti térség valamennyi ENSZ­tagállama Ismerje el: mindegyl­kilknak joga van arra, hogy füg­getlen nemzeti államként létez­zék, békében és biztonságban élhessen. A föld lakosságának több mint a fele a fejlődő országok­ban él, amelyek iránt kormá­nyunk tovább kívánja fejleszte­ni a barátság és együttműködés politikáját. Ez a politika abfoól ered, hogy együtt küzdünk az imperializmus és a gyarmati rendszer ellen, közösen törek­szünk a világnak a békés együttélés alapelvei szellemé­ben való berendezésére, közös érdekünk a kétoldalúan előnyös kapcsolatok fejlesztése. A füg­getlen fejlődés útját követő or­szágokkal való széles körű gaz­dasági együttműködés hívei va­gyunk. A csehszlovák külpolitika fon­tos tényezője kultúránk, tudo­mányunk és művészetünk gaz­dagsága. Színvonaluk sokszor öregbítette Csehszlovákia kül­földi hírnevét. Ogy véljük, le­hetséges és szükséges, hogy kellő feltételeket teremtsünk kultúránk külföldi érvényesülé­sére, különösen kiemelve annak demokratikus, humánus és szo­cialista jellegét. A kormány külpolitikájában a nemzetközi események reális értékeléséből fog kiindulni, és minduntalan szem előtt tartja, hogy a szocialista Csehszlová­kia a szocialista közösség szi­lárd szerves része. A csehszlo­vák külpolitika az egész nép ügye. A kormány nemcsak kül­politikai beszámolóit, hanem koncepciós elképzeléseit is a Nemzetgyűlés elé fogja terjesz­teni. Arra fog törekedni, hogy a nép főként a Nemzeti Front által a lehető legnagyobb mér­tékben részt vegyen a külpoli­tika kialakításában. A kormány biztosítja a Külügyminisztérium és a külpolitika kialakításában és operatív megvalósításában felelős más minisztériumok köz­ti tevékenység koordinálását. Az állam külbiztonsága A kormány egyik legfonto­sabb feladatának tartja az or­szág védelmének általános és megbízható biztosítását. Ennek megvalósításában ab­ból az alapelvből indul ki, hogf a szocializmus építése és vé­delme egymástól elválaszthatat­lan. Törekedni fog arra, hogy valamennyi állami szerv és ál­lami szervezet megfelelő mér­tékben felelős legyen az állam védelméért, hogy a honvédelmi kérdések az egész nép ügyévé váljanak. A kormány nagyra ér­tékeli a hadsereg tagjainak po­zitív munkáját. Ök a maguk egészében teljes mértékben tá­mogatják társadalmunk haladó szellemű erőfeszítéseit. Az állam védelmi rendszere új általános társadalmi össze­függésekbe tagolódik, az egész védelmi rendszer felállítása az állampolitikai rendszernek lesz alárendelve. A kormány az állam védel­mének valamennyi döntő kér­désével, köztük a honvédelmi neveléssel, a lakosság háború esetére szóló hon-, élet- és egészségvédelmi kiképzésével is foglalkozni fog. A köztársaság védelmének biztosítása és a csehszlovák néphadsereg további építése a Nemzetgyűlés ellenőrzése alatt folytatódik. Sokoldalúan és komplex módon visszatükrözi majd az ország politikai, gazda­sági és kulturális viszonyait. A csehszlovák néphadsereg a jövőben is egységes lesz. A kor­mány arra fog törekedni, hogy a hadsereg erkölcsileg és poli­tikailag szilárd, rendkívül harc­képes legyen, s mindig készen álljon a szocialista köztársaság védelmére a külső ellenséggel szemben. Amíg fennáll a NATO, előse­gítjük a Varsói Szerződés erősí­tését, arra fogunk törekedni, hogy a csehszlovák néphadse­reg e szövetség szilárd része le­gyen, s nagyobb kezdeménye­zést fejtünk ki az egyesített pa­rancsnokság munkájának elmé­lyítésére. A kormány államunk lehető­ségeivel összhangban biztosítja a honvédelem szükségleteit. A kormány a köztársaság vé­delmének legfelső irányítására olyan törvényt javasol, amely­nek értelmében központi álla­mi szerv — államvédelmi ta­nács létesül. Befejezés A kormány a csehszlovákiai szocialista társadalom eredmé­nyes fejlődése fő feltételének tartja annak a programnak megvalósítását, amelynek fő célkitűzéseit e nyilatkozat meg­jelölte. A programot részletes időtervvel egészíti ki, amelyet már a nemzetgyűlési képviselők (Folytatás • 8. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents