Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-19 / 108. szám, péntek

onzo vesze delmek A sebészet folyosóján megszeppent kislányt tart karjaiban egy édesapa, aki nem más, mint a gyermekklinika főorvosa. A négyéves kis Enkát otthon érte a baleset, édesanyja jelenlétében. Ahhoz, hogy az embert szerencsétlenség érje, nem kell messze mennie. Különösen, ha az ember olyan apró emberke, mint Enka, aki nem számolhat játékainak következményeivel. A gyermek a kanapén ugrált.A bizonyára jól működő rugany a levegőbe röpítette. A fizika eme törvénye nagy gyönyörűséget okozhatott a gyermeknek, amíg csak a földre nem potytyant. Dacos kis állán kettérepedt a bőr. Fájdalmas, de szerencsére nem nagy baj, lehetett volna nagyobb ls ... Janika törött lábacskája a levegőben függ, gipszbe formálva. Kistestvérével, katicabogárra játszottak. KI akart repülni az ablakon. Lábtörést szenvedett. Gyula az új labdája után futott. Az autó az utolsó pillanatban lefékezett, szerencsére nem ütötte agyon, de agyrázkódást szenvedett. A hétéves Vincze Béla spirituszfőzővel égette meg félarcát. A spirituszfőzőt játékszernek használva lobbant nagyra annak pislákoló tüze. Odahaza tojásfehérjével kenték be az égés helyét, s csak másnap szállították kórházba, dagadt szemmel, lázasan. Sajnos, még a mai világban is elég gyakori a javasasszony közbelépése, ami nagyon veszedelmes vállalkozás lehet. Az égési seb akkor kezd fertőző lenni, amikor belázasodik a beteg. Jobb tehát megelőzni a bajt s mindjárt orvoshoz fordulni. A Kassai Városi Kórház sebészeti osztályának nagyhírű specialistája és egyben osztályvezető főorvosa dr. Ján Bauer. — Az elmúlt esztendők folyamán a gyermekbalesetek száma egyre növekszik, s ezért a baleset elleni harcot az egészségügy fő feladatának tartom. A háború óta jelentős százalékkal csökkent a gyermekhalandóság. Különösen az lnfekciós, valamint a légcsővel kapcsolatos megbetegedéseket kell megemlítenem. Sajnos azonban, a halálos balesetek száma olyan magas, hogy majdnem nullává sorvasztja az említett betegségeknél elért eredményeinket. e-- A halálos balesetek túlnyomó részét a közlekedés számlájára kell Írnunk. Második helyre kerülnek a vízbefúlás, a harmadik helyre számíthatók az égés által okozott halálesetek. Harmlncezret tesz kl évi átlag ambuláns-betegünk. Ebből 1966-ban 2154 kórházi ápoltunk volt, 1967 első felében 1011, második felében körülbelül ugyanannyi. A legtöbb gyermekbaleset a nyári szünidőre esik. Az Iskolai év alatt havonta 30—40 gyermek kerül mindössze hozzánk. Májusban 50, június havában 88, júliusban 65, augusztusban 72 kórházi ápoltunk volt. — Miben látja a gyermekbalszámára egy tökéletes, minden veszélytől mentes üvegburaszerű környezetet kell teremtenünk, amelyből el kell távolitanunk mindent, ami a legkevésbé ls veszélyeztetné a gyermek életét, épségét. A szülők türelmes és módszertanilag helyes magyarázatai megmenthetik a gyermeket a tűz veszélyétől, az áttüzesedett edények érintésével, a játékok tűz általi megsemmisítésével stb. Természetesen, nem Ijesztgetéssel. Inkább apró meséket fogalmazzunk, amit megért a gyermek és megjegyez. Nagyon helytelen, ha a gyermekeket az idősebb testvérére bízzuk, akik maguk sem kerültek még ki a láték bűvköréből, s elfeledkeznek róluk. Legtöbbször egyetlen óvatlan pillanat elég, hogy megtörténjék a szeJelen lenni...! Dr. Bauer főorvos műtét közben eset elleni harc legerősebb, legcélszerűbb eszközét? — Abban, hogy a felnőttek elsősorban szülők, céltudatosan felszámolják annak okait. A gyermeknek nincsen meg az az adottsága, hogy elkerülje a veszélyt. Amint a felsorolt esetekből látható, nem fél a magasságtól, Azt hiszi, ha a madár vagy a bogár repülhet, 6 is megteheti. A tűz a gyermek részére szép, színes, ismeretlen világot jelent, amely csábítja, vonzza. Túlzott kíváncsiságból, vagy túlzott türelmetlenségből rántja magára a tűzhely forró ételével teli edényét. A kisgyermek *JSM WMÉ&m (R. Manina felvételei rencsétlenség, amin sokszor már segíteni sem lehet. — Mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy a gyermekbaleset létszámát csökkentsük. Segítségünkre vannak ebben az Iskolaügy, Vöröskereszt, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség, az Államvasutak, a közbiztonsági szervezet, az Állami Biztosító Intézet dolgozói. Mindez azonban nem elegendő. Védőangyalként a szülők álljanak gyermekeik mellé, és oltsák beléjük az elővigyázatosság érzését — fejezi be mondanivalóját dr. Ján Bauer. MOYZES ILONA Szükség van-e magyar nyelvű szőlészeti és kertészeti technikumra? A komáromi Járásban találjuk Karva községet. Itt 1953 óta működik magyar nyelvű kovács és bognár szakos mezőgazdasági szakintézet. 1956-ban tovább bővült az iskola melegházi növénytermesztési mesteriskolával. Ez utóbbi 1958-ban szőlészeti növénytermesztési szakká alakult át. A fenti állapot sem maradt végleges, mivel 1959-ben tovább bővült az iskola kertészeti szakkal, 1964-ben pedig kertészeti szakos mesteriskolával. Terv szerint az új iskolai évben további változásra kerül sor, mivel a szőlészeti mesteriskolán csak végzős osztályok vannak. Oj tanulókat már nem veszünk fel, tehát mindkét szakon megszűnik a mesteriskola. A mesteriskolák megszűnése következtében felszabaduló iskolakapacitást a szaktanintézet növendékei létszámának növelésére kellene kihasználnunk. A szaktanintézet iránti érdeklődés azonban évről évre csökken, s ez természetes is, mivel a mai ember már magasabb műveltséget akar szerezni és magasabb műveltségre van szüksége. Igy vetődött fel az a gondolat, hogy a küldetését betöltött és az idén befejeződő mesteriskolák helyett magyar nyelvű szőlészeti és kertészeti technikumot kell létesíteni. A magyar nyelvű szőlészeti és kertészeti technikumok szükségességét és létjogosultságát több tény is igazolja. Elsősorban az, hogy országunkban mintegy 28 000 hektár szőlő van, ebből 8000 hektár a cseh és a morva országrészekben, a többi pedig Szlovákiában. Ha most ezzel párhuzamosan — középiskolai szinten — megvizsgáljuk a kádernevelés kérdését, azt tapasztaljuk, hogy Valtlcén és Modrán van középfokú szőlészeti iskola; a valticel cseh és morva országrészek 8000 hektárára, a modrai pedig a szlovákiai 20 000 hektárnyira. Ha ezek után még azt is figyelembe vesszük, hogy Szlovákiában a szőlőtermő területek nagyobb része magyarlakta vidéken fekszik, ebből logikusan következik, hogy a magyar nyelvű szőlészeti technikum létesítése teljes mértékben Indokolt Másodsorban az említett technikum létjogosultságát az is igazolja, hogy országunkban — tekintettel a kedvező éghajlati, valamint talajviszonyokra és nem utolsósorban a dolgozók növekvő igényeinek kielégítésére — újabb területeket telepítünk be szőlővel, és már 1970-ig 34 000 hektárra kell növelni a szőlők területét. Harmadsorban közölni kívánjuk, hogy ez idáig mér számtalan mesteriskolát végzett hallgató érdeklődött az Iránt, mikor nyílik meg a magyar nyelvű szőlészeti és kertészeti technikum, mert ott szeretnék tanulmányalkat tovább folytatni. Hasonló a helyzet, a kertészet és gyümölcstermesztés terén ls. A gyümölcstermelő területeket 1970-ig csupán Szlovákiában 11209 hektárral kell bővíteni, aminek fő célja elsősorban az, hogy a jelenleg egy főre jutó 40—60 kg-os évi fogyasztást legalább 100 kg-ra növeljük, s emellett az is igen fontos feladat, hogy áttérjünk a belterjes termelésre, mert a jelenlegi 40—60 mázsás átlagtermés nem jövedelmező. Ezzel szemben a fejlett országokban az átlagtermés 150 mázsa, míg egyes országokban, mint pl. a Szovjetunióban, Olaszországban 600—1200 mázsa, Indonéziában és Kínában pedig 1600 mázsa rekordtermést is elértek. A zöldségtermeléssel kapcsolatban elég annyit megemlíteni, hogy a mezei zöldségtermesztés mellett egyre nagyobb tért hódít az üvegházi zöldséghajtatás. Ez nemcsak a termelés mennyiségét növeli, hanem egyenletesebbé és folyamatosabbá teszi a friss zöldség iránti igények ki-' elégítését. Azonkívül arra is rá kell mutatnunk, hogy a termesztett zöldségfajok és fajták száma mintegy 4-szer kevesebb nálunk, mint egyes fejlett zöldségtermelő országban. E néhány adat azt bizonyítja, hogy a megoldásra váró feladat nem kevés, és a szakemberekre vár. Igaz ugyan, hogy kertészeti technikum működik Melniken, Znojmón, Nová Baňán, de ezek között egyik sem magyar nyelvű. Iskolánk Igazgatósága 1966-ban szakkáder-felmérést végzett a magyarlakta járásokban, melynek eredményeképpen megállapította, hogy 354gyel kevesebb szakember van a szükségesnél, és e hiányt 1980-ig pótolni kell. E téren Iskolánk ls nagy szolgálatot tehetne és hozzájárulhatna a középfokú káderneveléshez, annál inkább, mivel közel 100 hektáros tangazdasággal rendelkezik, melynek egy része gyümölcsfákkal és szőlővel van betelepítve, és a telepítési akció a jövőben is folytatódni fog. Végül tegyük fel a kérdést még egyszer: „Van-e szükség magyar nyelvű szőlészeti és kertészeti technikumra? A válaszunk az, hogy igenis van, lehetőséget is látunk létesítésére, és az esetleges nehézségek pedig leküzdhetők. A Karvai Mezőgazdasági Szakintézet és Iskolai Tangazdaság dolgozói Ma már nyilvánvaló: a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség, mint az ország fiataljainak egyetlen, monopolárls szervezete, a csupán jó eredményekről valló kimutatások és egyéb pusztán bürokratikus munka hínárjába fulladva, nem tudta kielégíteni az ifjúság társadalmi, politikai, és szórakozási igényeit. A fejlemények törvényes következményeképpen a csehszlovákiai ifjúságnak ma már elvitathatatlan joga, hogy önmaga döntsön további sorsa, szervezkedésének jövőbeni módja felől. E fontos döntésnek, természetesen, széles körű vita eredményeképpen kell megszületnie, hogy a követendő út irányát a lehető legtöbb szóra érdemes javaslat, észrevétel alapján szabják meg. Az imént fölvetett kérdések sokrétű sokaságában pedig sajátos hely illeti meg a csehszlovákiai magyar fiatalságot is. Ennek ékes tanúbizonysága volt az ország magyar fiataljainak április hatodikai bratislavai munkagyűlése, közel másfélszáz küldött részvételével. Az ott elhangzottak tömör magva talán az írásom címéül választott két rövid, de jelentős szóba sűríthető a legjellemzőbben. A magyar fiatalok körében ugyanis teljes mértékben bizonyítást nyert az estébe nyúló értekezlet során, hogy egy pillanatig sem közömbösek nekik — és nem ls lehetnek azok — az országban végbemenő demokratizációs folyamat révén történő belpolitikai változások. Minden tudásukat, erejüket és lelkesedésüket latba vetve ők is jelen akarnak lenni az új, progresszív célkitűzések valóraváltásánál. J e1 e n 1 é t ü k e t önálló működési programmal és szabályzattal, nemzetiségi és érdeklődési igényeiket kielégítő, jogilag is meghatározott magyar ifjúsági szervezetbe való tömörüléssel is érvényre óhajtják juttatni. Az ifjúsági szervezet mai helyzetének elemzése során leszűrhető tapasztalatok — különös tekintettel a dél-szlovákiaiakra — teljes plaszticitással domborítják ki azokat a problémákat, amelyek a zsákutcába jutást okozták. A CSISZ csupán afféle „társadalmi erőkar" szerepét töltötte be, mely Inkább a külső érdekek érvényesítését volt hivatott elősegíteni az ifjúság valódi érdekeível szemben. Ellentét mutatkozott a szervezet programja és konkrét tevékenysége, valamint a célok és lehetőségek között is. • • A CSISZ tervezett föderatív átszervezése alapján az ifjúság a jövőben önálló, nemzeti és szociális sajátosságait, illetve érdeklődését kifejező szervezetekbe fog tömörülni. E változás keretében megalakul Szlovákia Ifjúsági Szövetsége, melynek általános célkitűzései! teljesítve, de sajátos igényeinek és szükségleteinek megfelelő egyenrangú tagjaként létrejön hazánkban a Magyar Ifjúság Szövetsége is. A leendő szervezet ideiglenes képviselőjeként a csehszlovákiai magyar fiatalok munkagyűlése már demokratikus úton megválasztotta a Magyar Fiatalok Központi Tanácsát. Fontosnak tartom ellenben külön hangsúlyozni, hogy a magyar fiatalok nem akarnak ezúton elszakadni, hanem éppen ellenkezőleg: nagyon is szorosan együttműködni a különböző nemzetek és a hazai nemzetiségek ifjúságával. Szívós, alapos, körültekintő munka jellemezze hát a magyar fiatalok önálló szervezetének alakulását megelőző heteket. Esetleges túlfűtött szenvedélyek helyett mindig a józan, becsületes, de megalkuvás nélküli szándék érvényesüljön. Ennek értelmében — úgy gondolom — szükséges, hogy az ideiglenes központi tanács mielőbb tárgyalásokat kezdjen az ifjúsági szervezet föderatív ala pon történő átalakítását előkészítő bizottsággal, mert így kellő Időben jutnak az illetékesek tudomására a magyar fiatalok jogos igényei, tervei, járási szinten a legfontosabb tennivaló pedig, hogy az MFKT helyi képviselői fokozott ütemben lássanak hozzá az önálló magyar ifjúsági alapszervezetek (klubok) megalakításához a falvakban, városokban, iskolákban és üzemekben, hogy az önálló szervezetet szorgalmazó javaslat és az ideiglenes tanács mielőbb tömegtámogatást kapjon. A későbbiekben szükség lesz arra, hogy a tervezett MISZ valódi érdekvédelmi szövetséggé váljon, képviselője legyen a legfelsőbb ifjúsági szervekben is, beleértve a remélt ifjúságügyi minisztériumot is. Nagyon fontos követelmény még végül — de nem utolsósorban — hogy már most, az alakulás Időszakában terjessze ki működését a cseh orszőgrészekben élő, nemzetiségileg bizony eléggé elhanyagolt nagyszámú magyar fiatalság köreire is. MIKLÓSI PÉTER JOGI TANACSADÓ Ä házadó kedvezményről Az 1968-as adóévvel lépett hatályba a Pénzügyminisztérium Tt 1988/14 sz. fenti tárgyú hirdetménye. Az épület használatba vételétűi számítva 15 éven fit teljes adómentességet élveznek az 1968. január l-e ut&n kiadott építkezési engedélyek alapján újonnan felépített vagy teljesen átépített családi bázak, és az olyan épületek, amelyekben személyi tulajdont képező öröklakások vannak. A házadó alél való mentességet a ház tulajdonosa azon a HNB-n kérheti, amely a liázadót kezeli (tehát a ház fekvése szerint illetékes HNB n). Fel kell mutatni az építkezési engedélyt, az építési terveket, az építészeti hivatal igazolásával, hogy az épület ezek alapján valóban elkészült, továbbá csatolni kell az épület részletes helyrajzi leírását, a helyiségek és térségek pontos feltüntetésével. A báz tulajdonjogában bekövetkezett változás nincs kihatással az adómentességre. Az új tulajdonos azonban 30 napon belül köteles a változást a HNB-nak bejelenteni. Ha a magántulajdonban lévő lakóházat, — amelybea a lakóhelyiségek száma több mint 5, és a szobák lakfelülete nagyobb 120 négyzetméternél —, 1367 január l-e után javították, a házadét kezelő HNB a javítást követő két adóév idejére a javítási költségek felével csökkenti a házadó alapját. fipületjavltásnak számit a rendelet szempontjából: a ház külsfi és belső javítása, a nem lakás céljaira szolgáló helyiségek lakásokká történő átalakítása, akár szocialista vállalat végzi ezt önsegély, vagy polgári kisegítés útján, akár olyan személy, akinek erre a nemzeti bizottságtól engedélye van. Az adócsökkentés iránti kérvényt a házadót kezeld nemzeti bizottságnál kell kérni. A kérelemhez csatolni kell azokat az iratokat és igazolásokat, amelyekbűi kitűnik, hogy a javítást az építkezési engedély értelmében mikor és milyen költséggel végezték el. A kérelmeket minden év jannár 31-ig, azaz a házadó val lomás Időpontjáig lehet beadni. Az adócsökkentés szempontjából nem mérvadó, hogy a tulajdonos a javítások költségét a házkezelési számlán a javításokra meghatározott összegbűi, vagy más forrásból merítette. Az adócsökkentés nem mentesíti a tulajdonost a HK 1952/371 sz. hirdet mény alól, amely szerint a lakbért az Állami Takarékpénztárnál vezetett számlán köteles kezelni. Az adócsökkentés által nyert öszszeget átutalják a báz javítási számlájára. A Pénzügyminisztérium ezen hirdetménye további érezhető könnyítést jelent a családi házakat vagy személyi tulajdonban levő öröklakásokat építő polgároknak és megkönnyíti a bázak tatarozását. DR. FÖLDES JŰZSEF