Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)
1968-04-13 / 103. szám, szombat
A magyar nemzetiség kérdéséne k demokratikus megoldás a A CSEMADOK érsekújvári járási bizottsága A magunk és a járás 3800 CSEMADOK-tagja, valamint mintegy 60 000 magyar nemzetiségű polgár képviseletében nemcsak csendes szemlélői, hanem aktív segítői akarunk lenni a hazánkban végbemenő demokratizálódási folyamatnak, amennyiben ez a folyamat a nemzetiségi kérdést a teljes egyenjogúság alapján oldja meg. Tekintettel arra, hogy a választási törvényeket és irányelveket a párt Központi Bizottságának decemberi és januári plénuma előtt adták ki, ezért nem tartalmazza azokat a demokratikus elveket, melyeket életünk demokratizálódása megkövetel, javasoljuk a választási törvények megváltoztatását, a képviselőkre vonatkozó javaslatok felülbírálását, hogy a Jelölés során ne kapjanak helyet olyan személyek, akik nem élvezik a nép bizalmát. Mindenütt érvényesüljön a nemzetiségi kulcsarány, a nemzeti bizottságok minden fokán, az Szlovák Nemzeti Tanács, a •"IBfcmzetgyülés választott és vég" o *jt6 szerveiben, valamint <app.'rátusaiban egyaránt. A nemzetiségi kulcsarány keretén belül érvényesüljön a magyar lakosság szociális összetétele is. Követeljük, hogy járásunkban a vezető funkcionáriusok kötelességévé tegyék a járásban élő nemzetiségek nyelvének ismeretét. Az új választások során tekintetbe kell venni a községek nemzetiségi öszszetételét, és mind a helyi nemzeti bizottságokban, mind pedig a JNB-ok végrehajtó szerveiben a funkciók elosztásakor érvényesíteni kell a nemzetiségi politikát. Mindazok, akik hivatali vagy más társadalmi beosztásuknál fogva érintkezésben állnak a lakossággal, ismerjék a járásban élő nemzetiségek nyelvét. Követeljük, hogy hivatalosan is nyilvánítsák érvénytelennek a reszlovakizáciőt, amely egzisztenciális kényszer hatása alatt történt, ^teteljék meg a népszámláM, mivel az előzőek adatai nem felelnek meg a valóságnak. A járási nemzeti bizottság iskolaügyi és kulturális szakosztálya a magyar nemzetiség kulturális ügyeinek intézése során kérje ki a CSEMADOK JB elnökségének a véleményét és vegye figyelembe a CSEMADOK-nak a kulturális élet fellendítését célzó kezdeményezéseit. javasoljuk továbbá, hogy a közös igazgatóságok alatt működő alap- és középiskolákat mielőbb válasszák szét (Szímő, Nagykér, Csúz, Érsekújvár stb.) A járási művelődési otthon keretében továbbra is érvényesíteni kell a kétnyelvűséget, mind a szakmai tanácsadás terén, mind pedig a módszertani segédanyagok kiadásában. Javasoljuk, hogy az érsekújvári és a párkányi üzemi szakiskolákban nyissanak magyar tannyelvű osztályokat. Minden magyar községben nyissanak magyar óvodát. Kérjük, hogy járásunkban a magyar szakiskolák hálózatát bővítsék ki, hogy ezek kellő mennyiségű, jól képzett szakembert adhassanak a délvidéken felépített, illetve felépítendő ipari létesítmények számára. A nyitrai Mezőgazdasági Főiskola mellett nyíljon magyar tagozat is és önállósítsák a Nyitrai Pedagógiai Fakultást. Azon fiatalok számára, akiknek itteni magyar nyelvű oktatása a különböző főiskolákon nem oldható meg, lehetővé kell tenni, hogy állami ösztöndíjjal a magyarországi egyetemeken tanulhassanak. Javasoljuk, hogy az 1945—48 között történt helységnév-változtatásokat nyilványítsák semmisnek, s az eredeti helyiségnevek használatát állítsák vissza. Követeljük hogy a kétnyelvűség elvét járásunkban minden téren tartsák be, erre anyagi alapot is teremtsenek (cégtáblák, vasúti hirdetmények, utcaelnevezések stb.). Javasoljuk, hogy az 1945—48 között és 1948 után indokolatlanul meghurcolt magyar dolgozók ügyeit bírálják felül és rehabilitálják őket. A Kassai Kormányprogramból töröljék a magyar dolgozók jogfosztottságáról szóló részt. Azokat a funkcionáriusokat és vezető állásban lévő egyéneket, akik 1945 óta napjainkig a helyes nemzetiségi politika fejlődésének gátlói voltak, és elvesztették a tömegek bizalmát, mondassák le. Követeljük, hogy a CSEMADOK képviselve legyen a járási választó bizottságban. Kérjük a járási újság visszaállítását. Javasoljuk továbbá a járások területi átszervezését a nyelvi etnikum szerint. A tankönyvekben és az irodalmi termékekben — mind szlovák, mind magyar vonalon — tanítsuk az ifjúságot és az olvasókat egymás igaz történelmének, kulturális hagyományainak megismerésére, egymás kölcsönös megbecsülésére. Javasoljuk a Csehszlovák Rádió magyar adásának kibővítését egésznapos adásra és kérjük a televízióban a magyar adás bevezetését. Kérjük az Oj Szó szerkesztőségét, hogy átmeneti ideig szenteljen naponta egy külön oldalt a magyarságot érintő problémáknak. Követeljük az SZLKP KB-tól, hogy nyilvánosan és részletesen fejtse ki állásfoglalását a nemzetiségi kérdés megoldásával kapcsolatban. Javasoljuk nyilvánítsák a CSEMADOK-ot kulturális és politikai szövetséggé, hogy törvényesen is képviselhesse a csehszlovákiai magyarok érdekeit. A füleki magyar alap- és középiskola pártszervezete és tantestülete Mivel városunk lakosságának és legnagyobb üzemeinek 80 százaléka magyar nemzetiségű, szükségesnek látjuk a nemzetiségi iskolák és intézmények továbbfejlesztését. A város és a Kovosmalt kezelésében levő bölcsőde olyan nevelőket kapjon, akik nemcsak tudnak magyarul, hanem a rájuk bízott gyermekeket anyanyelvükön nevelik. Kérjük annak felülvizsgálását, hogy annak idején miért szüntették meg a magyar óvodát, miért tanúsítottak bizalmatlanságot azokkal szemben, akik az óvoda újbóli megnyitását kérték, kik azok, akik a megnyitott óvoda kibővítését akadályozták és ma is akadályozzák. Javasoljuk, hogy a lakosság arányszámának megfelelően bővítsék a magyar óvodát is. A távlati tervek megvalósítása és a túlzsúfoltság megszüntetése érdekében javasoljuk, hogy a füleki körzeti iskola építésének határidejét hozzák előbbre, javasoljuk a Füleken működő két szaktanintézet oktatási nyelvének felülvizsgálását a tanulók nemzetiségi összetétele szempontjából. Javasoljuk önálló pedagógiai és mezőgazdasági főiskola létesítését, a többi fakultáson pedig magyar tagozat megnyitását. Az iskolaügyi és ifjúsági szervezetek hatásosabb irányítása érdekében javasoljuk, hogy legalább járási szinten magyar nemzetiségű funkcionáriusok is működjenek. A magyar tannyelvű iskolákat járási szinten magyar nyelven irányítsák. A magyar nemzetiségű értelmiség politikai továbbképzése érdekében javasoljuk, hogy a felsőbb fokú politikai oktatást városi és Járási szinten egyaránt magyar nyelven is tegyék lehetővé. Helyesnek tartjuk azt a kezdeményezést, amely a régi helyiségnevek visszaállítását, illetve a helyiségeknek kétnyelvű használatát javasolja. Ezzel kapcsolatban kérjük, hogy Füleken vizsgálják felül az utcák elnevezését, és ahol a változtatás indokolt, azt egy bizottság hajtsa végre. Javasoljuk, hogy az üzletek kapjanak kétnyelvű cégtáblákat, az elárusítók pedig tudjanak magyarul is. A vonatok érkezését, indulását és az egyéb tájékoztatást a vasútállomáson a hangosan beszélő magyar nyelven is közölje. Javasuljuk, hogy olyan orvosok és egészségügyi dolgozók működjenek Füleken, akiket a nyelvi tudás hiánya nem akadályoz a gyógyításban. Sérelmesnek tartjuk, hogy a magyar Iskolából kikerült orvosokat, egészségügyieket, túlnyomórészt szlovák vidékre helyezik. Törvénysértésnek tartjuk azt is, ahogyan a városi nemzeti bizottságon a névadást és a nevek írását végzik. Ezt vizsgálják felül és a sérelmeket kérvényezés nélkül orvosolják. A magyar iskolák tankönyveinek nagy része sem módszertani, sem tárgyi szempontból — főleg a történelem könyvek — nem felelnek meg a marxista—leninista szemlélet követelményeinek, ezért javasoljuk, hogy az új tankönyvek kiadásáig központilag eszközöljenek változtatásokat. Bírálják felül a képviselők kiválasztását és szigorúan tartsák meg a jelölések során a nemzetiségi arányszámot. A járási pártbizottság funkcionáriusai között legyenek olyan elvtársak is, akik a magyar dolgozók ügyeivel anyanyelvükön tudnak foglalkozni. Érvényesüljön itt Is a lenini nemzetiségi politika. A vegyes lakosságú területeken mindenütt tartsák tiszteletben a kétnyelvűség elvét. A CSEMADOK KB nyilatkozatát — melyet maradéktalanul támogatunk — ismertessék meg a szlovák lakossággal is. A CSEMADOK détéri helyi szervezete Hétszázötven lelket számláló községünkből a lakosság több mint 50 százaléka naponta 50 kilométert utazik munkahelyére. E népvándorlás megszüntetése érdekében kérjük, hogy járásunk déli részén ipari üzemeket létesítsenek. Javasoljuk a magyar iskolák hálózatának kibővítését. Ahol nincs megfelelő iskolaépület, új iskola építését javasoljuk. Növelni kell az iskolák anyagi ellátottságát. Kérjük egésznapos óvoda létesítését. Javasoljuk a magyar szakközépiskolák hálózatának kibővítését és magyar mezőgazdasági és pedagógiai főiskola létesítését. A többi szakon a fiataloknak tegyék lehetővé a magyarországi egyetemeken és főiskolákon való továbbtanulást. A hazai mezőgazdasági magyar főiskola létesítése annál inkább is indokolt, mivel Szlovákia mezőgazdaságának központja a déli, magyarlakta területeken van. A közéleti funkciókban, mind a nemzeti bizottságokban, mind a tömegszervezetekben megfelelő arányban legyenek képviselve a magyar nemzetiségű lakosok is. A vegyes járásokban a gyűlések legyenek kétnyelvűek. A dunaszerdahelyi alapiskola pártszervezete és szakszervezete Iskolánk tantestülete, pártszervezete és szakszervezete egyértelműen támogatja a demokratizálódási folyamatot és ennek kapcsán a CSEMADOK KB javaslatát. Követeljük a magyar nemzetiségű tanítók kártalanítását arra az időre, amikor 1945—48 között nemzetiségük miatt állásukból elbocsátották őket. Ugyanakkor kérjük az ötvenes években indokolatlanul elbocsátott tanítók teljes mértékű rehabilitálását. A CSEMADOK libádi helyi szervezete Kérjük, hogy a bratislavai rádió a magyar nyelvű adását Bővítse és az esti órákban is sugározzon magyar műsort. Ennek indoklására felhozzuk, hogy a Szlovákiában élő magyarok zöme a mezőgazdaságban dolgozik, ahol még a késő délutáni órákban is folyik a munka. A bratislavai rádió utolsó magyar nyelvű adása viszont már a kora délutáni órákban elhangzik. Kérjük az illetékes szerveket, hassanak oda, hogy a bratislavai televízió sugározzon magyar nyelvű műsort is. Legalább a híreket és a hazánkban végbemenő fontosabb eseményeket kommentálja magyar nyelven is. Követeljük, hogy a szlovák, illetve a cseh sajtó is foglalkozzék a nemzetiségi és ennek keretén belül a magyar kérdéssel. Közöljék minél előbb a CSEMADOK és a Szlovákiai írószövetség magyar szekciójának álláspontját és javaslatalt a magyar kérdéssel kapcsolatban. Kérjük környékünk új területi átszervezését, vagyis Párkánynak járási székhellyé való nyilvánítását. A bősi alapiskola szakszervezete Tagságunk teljes mértékben egyetért a Dubček elvtárs vezette megújhodási folyamattal, és szükségesnek tartja az elmélet és a gyakorlat közötti ellentmondás kiküszöbölését gazdasági, politikai és kulturális téren egyaránt. Meggyőződésünk, hogy a szimmetrikus modell megteremti a csehek és szlovákok igazi egyenjogúságát és az alapvető feltételeket a demokrácia és a szocialista eszmék továbbfejlesztésére. Szükségesnek tartjuk alkotmányllag biztosítani a Csehszlovákiában élő magyar nemzetiség jogalt. Egyetértünk a Szlovákiai írószövetség magyar szekciójának nyilatkozatával, mivel az fejezi ki a legkonkrétabban a magyar nemzetiség gazdasági, politikai és kulturális igényeit. Hivatkozva Ján Amos Komenskýra, meggyőződésünk, hogy csak az anyanyelvi oktatás — főiskolai szinten is — biztosíthatja az egyéniség teljes kibontakozását. Ezért kérjük a szlovák főiskolákon — mezőgazdasági, orvosi, állatorvosi és tanárképző — magyar tagozatok megnyitását, és az érettségizett magyar fiatalok kellő arányú felvételét. Kérjük, hogy a magyar nemzetiségű tanulók szükség esetén Magyarországon végezhessék egyetemi tanulmányaikat. Az ipolysági VNB pártszervezete Mi, az ipolysági városi nemzeti bizottságon dolgozó kommunisták üdvözöljük a párt által megindított demokratizálódási folyamatot. Teljes mértékben csatlakozunk a haladó erőkhöz, amelyek a szocialista demokrácia jegyében és a Csehszlovákiában élő nemzetek és nemzetiségek egyenjogúsága alapján kívánják az elmúlt húsz év hibáit orvosolni. Ennek alapján javasoljuk, hogy a csehek és szlovákok államjogi viszonya a két egyenjogú nemzet föderációja keretében nyerjen megoldást. A magyar és ukrán nemzetiségű lakosoknak biztosítani kell a polgári Jogokat, többek között, hogy főiskolai tanulmányalkat anyanyelvükön végezhessék. Javasoljuk, hogy Ipolyság legyen járási székhely, amennyiben az ehhez szükséges politikai és gazdasági feltételek adva vannak. Elítéljük, hogy a politikai és gazdasági szervek az Ipoly völgyében mind ez ideig nem teremtettek kellő munkalehetőséget. A CSEMADOK ekeli helyi szervezete Követeljük a CSEMADOK KB és az írószövetség határozatainak megvalósítását. Javasoljuk, hogy járásunkban, ahol a lakosság 80 százaléka magyar nemzetiségű, létesítsenek több magyar tannyelvű tanonc- és középiskolát. Követeljük községünk évszázados magyar nevének visszaállítását OkoliCná na Ostroveról Ekei névre, mivel ez sem a szlovák kiejtésben, sem egyéb szempontból nem ütközhet akadályba. Követeljük, hogy a magyarlakta vidékeken minden intézményben, hivatalókban, kórházakban, közigazgatási és közbiztonsági szerveinkben legyenek többségen a magyar nyelven beszélő alkalmazottak. Követeljük a kétnyelvűség következetes megtartását a hivatalos okmányokon, a feliratokon, a plakátokon stb. Javasoljuk, hogy újból Indítsák meg a magyar nyelvű járási újságot (Dunatáj). Javasoljuk, hogy a prágai Magyar Kultúra létesítsen a magyarlakta vidékeken képviseletet. Követeljük, hogy a vasútállomásokon és az autóbuszmegállókon a járművek indulási Idejét magyar nyelven is közöljék. A CSEMADOK harmad helyi szervezete A harmaci CSEMADOK tagok és a község magyar ajkú lakossága teljesen egyetért a CSEMADOK javaslataival, és megelégedését fejezi ki afölött, hogy pártunk megnyitotta az utat a hazánkban élő nemzetiségek ügyeinek igazságos és Jogos rendezésében. Reméljük, hogy ezentúl nemcsak kötelességeink, hanem jogaink is lesznek a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. Javasoljuk, hogy az elhalasztott választásokig a jelölteket minden tömegszervezet, de különösen a CSEMADOK szervezete még egyszer vizsgálja felül és a lakosság számarányának megfelelően állítsák össze a jelöltek névsorát. Mivel községünk lakossága 75 százalékban magyar nemzetiségű, ennek meg kell mutatkoznia a jelölések során is. Továbbá kérjük, hogy akik községünkben az 1945—48-as időszakban a magyar lakossággal szemben sérelmeket követtek el, azok mondjanak le jelöltetésükről KOVÁCS KÁROLY, nyugalmazott lelkész, Zselíz Figyelemmel kísérem a CSKP KB ülésének vitahozzászőlásait. Így például J. Frýbert felszőlalásábin szót emelt az önkényesen és ártatlanul üldözöttek védelmében. Többek között azt mondta: „aki vétkes, vonják felelősségre, de ne forduljon elő, hogy a gyermekek az iskolában hátrányos megkülönböztetésben részesüljenek." Bizony az ilyesmi örökre nyomot hagy a gyermek életében. 1952 tavaszán a lévai magyar iskola hetedik osztályából az én fiamat is kitiltotta a nyitrai tanfelügyelő, noha az alkotmánytörvény kimondja, hogy 14 éves koráig minden gyermek iskolaköteles. Hiába adtam be kérvényt, hiába volt a járási párttitkárság közbelépése, községünk becsületes tanítójának közbenjárása, a gőgös kerületi tanfelügyelő kijelentette: amit ő egyszer kimondott, azt nem vonja vissza. De az ellen nem volt kifogása, hogy fiam a besztercebányai kerületben járjon tovább iskolába. így történt meg, hogy a fiam 50 kilométert utazott naponta, hogy elvégezhesse az alapiskolát. J. Hájek iskolaügyi miniszter ugyancsak felszólalt és ő is elismerte, hogy a tanítónak a múltban gyakran tűrnie kellett egyesek basáskodását. Most ezt meg fogják szüntetni. Ám felhívjuk a figyelmét az egyházi ügyekkel foglalkozó egyes járási funkcionáriusok basáskodására is, ami nem egyeztethető össze a demokratizációs folyamattal. E téren is el kelne egy kis tisztogatás. A statisztikai kimutatások szerint Csehszlovákia minden negyedik lakosának van tv-készüléke. Ha az itt élő magyarság létszámát csak 600 000-re tesszük, akkor is 150 000 a magyar tv-tulajdonosok száma. Az általuk befizetett évi összeg 27 millió korona. Vajon mit kapnak ezért a hatalmas summáért? Úgy vélem jogos a követelésük, hogy a televízió sugározzon magyar műsort is. Rendezzük közös dolgainkat Olvasóink válaszai A CSEMADOK KÖZPONTI bízott: ÁGÁNA K JAVASLATÁRA