Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-12 / 102. szám, péntek

• A hivatalos statisztika 560 000 magyarról tud Csehszlovákiában, de figyelmen kívül hagyja azokat a magyarul beszélő személyeket, akiknek a magyar nyelvi és kultűrközösséghez való tartozását semmiféle írott okmány nem bizonyítja. A magyar lakosság számát a hábohú utáni évek reszlovakizációs „hagyatéka" csökkenti. Ennek a statisztikai tényezőnek menynyiség meghatározása elfogadható tudományos módszerrel szinte lehetetlen. Mégis bizonyos statisztikai, valamint népmozgalmi adatok, továbbá politikai jelenségek alapján a tényleges helyzet megközelítő helyességgel lemérhető. Mennyi magyar Csehszlovákiában 1 olyan személy, aki félelemből — legtöbbször indokolatlanul — vagy opportunizmusból „megjátszotta" az asszimilálódást, elsősorban a nagyobb városokban, pl. Kassán, Rozsnyón, Rimaszombatban, Komáromban, Losoncon és egyebütt. A színlelt asszimilációról az 1938-as községi választások rántották le a leplet, amikor a titkos urnák előtt a városok magyarnyelvű lakossága a nacionalista magyar pártra adta le szavazatát, kínos ellentmondást teremtve a népszámlálás helyzetfelmérésével. A második világháború befejezése után a szlovák statisztikai hivatal 650 000-re becsülte a szlovákiai magyarok számát. (Štatistické zprávy, 1945. dec. ÍJ VAN-E VALAMILYEN TÁMPONTUNK, melynek alapján meghatározható lenne a szlovákiai magyarok szátna a második világháború utáni években. Tatán meglep egyeseket, ha azt állítjuk, hogy a szlovákiai magyarok száma 1946-ban szinte hiba nélküli pontossággal kimutatható. Tiszta képet kapunk a helyzetről, ha szemügyre vesszük az 1946 május 26-án megtartott nemzetgyűlési választásokat megelőző választói névjegyzékeket. A 28/1946 sz. választási törvény szerint a választók névjegyzékébe csak cseh, szlovák, vagy más szláv nemzetiségű állampolgár volt felvehető. Ezzel a már időközben állampolgárnak elfogadott magyarokat is kizárták a választójog gyakorlásából, így osztály- és pártkülönbség nélkül egy táborba tereltek össze minden magyart. • & Kezdjük a múltban. Az 1930-as népszámlálás Szlovákia területén kereken 572 000 magyar talált, csaknem 63 000-rel kevesebbet, mint az előző, 1921-es népszámlálás. A demográfusok a fogyást azzal magyarázták, hogy a régebben elmagyarosított szlovákság nemzeti öntudatra ébredt és a fordulat utáni első tíz évben kivált a magyar etnikumból. Később többen rámutattak, hogy a félig asszimiláltak már 1921 előtt visszatértek a szlovák kultúrközösségbe, a feltűnő fogyás okai tehát másutt keresendők. A statisztikai adatok kiértékelésében nem térek ki sem az 1910-es, sem az 1938-as magyar népszámlálásra, ezzel — úgy gondolom — AZ ELFOGULTSÁG FELTÉTELEZÉSE KIZÁRHATÓ Vegyük azonban szemügyre az 1930-as népszámlálás körülményeit. A Századunk című budapesti polgári radikális folyóirat 1934. évi második számában olvashatjuk Halász Miklós besztercebányai lakos tollából: „Szó sincs róla, hogy a központi statisztikai hivatalok hamisítanák az adatokat. A népszámlálási törvények kifejezetten tiltják a vallomás befolyásolását. De mit ér mindez, ha ... a megszámlált egyén azt mondja, amit a biztos szívesen elvár tőle. Az adatokat általában nem a megszámlált lakosság, hanem a számláló biztos jegyzi be." Halász Miklós a továbbiakban rámutat arra, hogy 1930-ban az 1921-es népszámlálással szemben a cigány nemzetiségűek száma 28 000-rel szaporodott, nyilván a magyar nyelvterületen. Ugyanez a leválás volt megfigyelhető a zsidóság túlnyomó hányadánál. A veszteség harmadik tényezője a bírói úton hontalanná nyilvánított több mint 20 000 magyar, végül az ideiglenesen cseh nyelvterületen tartózkodó magyar katonák és diákok 10 463 személyt kitevő száma. Vagyis a csehszlovák STATISZTIKAI ADATOK ALAPJÁN a hontalanok és az ideiglenesen CsehMorvaországban tartózkodó magyarok beszámításával 1930-ban a szlovákiai magyarok száma meghaladta a 600 000ret. A természetes szaporodás eredménye a két világháború között kedvezőnek mondható. Magyarlakta területeken az élve születés 1925—1936 között 24 ezre lékes volt. (Ezer lakosra 24 élve szüle tés esett.) Ez jobb arányszám, mint a köztársaságban élő cseheké, szlovákoké, németeké, lengyelék (lásd: Magyarok Csehszlovákiában című 1938-as kiadványban Varga Imre cikkét). A természetes szaporodás arányszáma 9 ezrelék körül mozgott, vagyis a szlovákiai magyarok száma a népszámlálási adatok és a demográfiai közlemények alapján 1938-ban 650 000-re becsülhető. EZ A SZÁM AZ AKKORI MINIMUMOT JELENTI, mert hiszen a magyar etnikumból színleg már 1930-ban levált legalább 50 000 A Zprávy Štatistického Úradu 1946 Július l-l száma szerint 1946-ban Szlovákia területén 1345 000 volt azoknak a száma, akik nem töltötték be huszadik életévüket. Mivel azonban az állampolgár már a 18. életévének betöltésével szavazati joggal bírt, két évfolyamot, a statisztika szerint 128 000 személyt még le kell számítani. A szavazásra nem jogosult kiskorúak száma tehát 1946-ban 1 217 000 volt. Szlovákia teljes lakossága 1946. július 1-én 3 471000. (Zprávy Štatistického Üradu, 1946. okr. 1.) Leszámítva a 18 éven aluli kiskorúakat, megkapjuk az életkoruk alapján szavazásra jogosultak számát: 2 254 000-et. Azonban a választók névjegyzékébe felvett személyek száma nem ennyi, hanem jóval kevesebb, mindössze 1741000. (A Zprávy 1946. július l-t száma szerint.) KIMARADT A NÉVJEGYZÉKBŐL 513 000 nagykorú személy, az összes választásra jogosultak 22,7 százaléka. A kiskorúakkal együtt a kirekesztés 789 900 személyt érintett az összlakosság 22,7 százalékát. Ebből le kell vonni 35 000 németet, akiket 1946 nyaráig nem telepítettek ki (hivatalos tájékoztatás) és azon szlovákok számát, akiket a választól névjegyzékbe testi fogyatékosságuk, vagy politikai vétó miatt nem vettek fel. Az egykorú hírlapi becslések szerint ezek száma 50 000. (A népbíróságok 2300 szlovákot ítéltek el, több mint 8000 ellen emeltek vádat. Nem kétséges, hogy a fennmaradó több mint 700 000 főnyi személyt magyarnak kell tekinteni. Az 1946-os 700 000 magyar közé azok is bekényszerültek, akik már 1930-ban asszimilációt színleltek, de akiket az 1938-as nacionalista hullám újból viszszasodort a magyar etnikumba. (Miután a valóságban mindig magyarok voltak.) 1947 tavaszától 1948 tavaszáig 68 000 magyar nemzetiségű személyt telepítettek át Magyarországra, (luraj Zvara adata.) Ezt a veszteséget a természetes szaporulat azóta pótolta, mert a Demografie című cseh nyelvű népmozgalmi folyóirat 1967. évi 2. száma szerint Szlovákiában a magyar lakosság 1966-ban 4000 fővel szaporodott. Vagyis A MAGYAR LAKOSSÁG SZÁMA 1968-BAN ÚJBÓL MEGHALADTA A 700 000-RET Ha tekintetbe vesszük a reszlovakizáltak természetes szaporodását is, továbbá, hogy a háború utáni első 15 évben a szlovákiai természetes szaporodás a magyar nyelvterületen is 17 és 10 ezrelék között mozgott, úgy húszéves átlagban nem 4000, hanem legalább 6000 fő az évi szaporulat. A magyar lakosság 1966-ban 4000 fővel szaporodott, hát 760 000 fő. Az asszimilációs lemorzsolódás legfeljebb évi 1000 személy, azaz kimondhatjuk, hogy a csehszlovákiai magyar lakosság száma 720 000 és 740 000 fő között van. JANICS KALMAN „Az erőszakmentesség apostola" Harminckilenc éves volt. A legszebb férfikor, amely azonban még nem elég ahhoz, hogy egy ember egész életművét méltassák. Ennek ellenére neve ismert volt az egész világon, különös tisztelettel emlegették ott, ahol az emberi szabadságjogokért, az elnyomatás ellen küzdenek. Neve fogalom lett az utóbbi évek amerikai társadalmi megmozdulásaiban. Martin Luther King pap volt, baptista lelkész. Négerek papja. Mint neve is elárulja, szintén lelkész atyjához hasonlóan felvette a reformáció nagy alakjának nevét, ezzel ls jelképezve társadalmi elkötelezettségét, hűségét az eszmei ós társadalmi szabadság iránt. Karrier helyett keresrt Martin Luther King apai nagyapja, a félig néger, félig Ír származású James Albert King bérlő volt. Nehezen élt, keményen dolgozott. Fia, Idősebb Martin Luther King baptista lelkész lett, egyben néger társadalmi vezető. Az ő és a paplány Alberta Williams tanítónő frigyéből született. 1929-ben, a georgiai Atlantában Ifjabb Martin Luther King. Érthető, hogy a sokgyermekes családban ő ls apja hivatását, választotta, s mint a Morehouse College jeles papnővendékét 1949-ben avatták lelkészszé. Martin Luther King tovább tanult, megszerezte a doktori elmet, ami nálunk magántanári, docensi képesítésnek felel meg. Számos néger baptista egyházközség versengett érte, jövedelmezőbb plébániákat kínáltak neki, de Martin Luther King visszautasította a csábító állásokat. Minél közvetlenebbül népe mellett akart lenni, az amerikai néger szegények sűrűjében élni, hogy igazán magáénak vallhassa életüket, gondjaikat és bajaikat, mindenben osztozzék hívei sorsában. tgy telt a fiatal pap élete egészen 1956-ig, amikor hirtelen felfigyelt rá a világ. A nagy példakép szellemében Az amerikai négerek polgárjogi mozgalma az ötvenes évek vége felé minőségi átalakuláson ment keresztül. Az elégedetlenség, a tiltakozás spontán kitöréseit szervezett, egységakclőra épülő társadalmi engedetlenségi mozgalom váltotta fel. Amikor a leghírhedtebb fajüldöző államokban nem akarták végrehajtani a szegregációt eltörlő törvényt, amikor a padokon, a járművekben külön fenntartott hely volt a fehérek és külön a négerek számára, King tiszteletes megszervezi az autóbuszforgalmi társaságok Járműveinek bojkottját. A mozgalom egyik államból a másikba terjed, általános felfordulást vált ki. A fiatal néger lelkész egyszeriben a több mint tízmillió amerikai néger elismert vezetője lett. Rolph Abernathy, Fred Shuttlesworth, James Farmer, Roy Wilkins mellett emlegették. Azóta sem volt egyetlen olyan néger megmozdulás, amelyben Martin Luther King ne vállalt volna pozitív szerepet. Martín Luther King világszemléletét híven jellemezhetjük azzal, hogy Mahatma Gandhi csodálója és tanítványa volt. Bármennyire is anakronizmusként hat ez az erőszak Amerikájában, Martin Luther King, a mindenre elszánt társadalmi és békeharcos a biblia talaján állva az erőszakmentesség Jegyében kívánta kiharcolni a négerek teljes egyenjogúságát. Egy modern Tolsztoj és Gandhi beszélt belőle. Vitatható, mennyire életképes ez a nézet, az viszont vitathatatlan, hogy King kiállását a becsületesség, nyíltság, a fehér-néger egyetemes emberi testvériség szelleme hatotta át. Emellett King, az „erőszakmentesség apostola", nem volt passzív rajongó, nagyszerűen tudta kombinálni a nem erőszakos harci formákat — a fajüldözők létesítményeinek bojkottálásától az „imádkozó zarándoklatokig", ülősztrájkokig. King, bár hivatásából következően a vallás talaján állva vívta harcát az embertelenség ellen, túllépte a szűk vallási kereteket. Beleélte magát kora társadalmának* viszonyaiba. A négeMjí polgárjogi mozgalmf^^^ lyesen egybekapcsôlíľ^e általános békemozgalommal, és konkrétan a vietnami háború befejezéséért országszerte kibontakozott mozgalommal, s ezze\ tömegalapra helyezte a négerek társadalmi küzdelmét. Józan megfontoltságra, politikai éleslátásra vallott ez akkor, amikor az amerikai kormány halogató politikája, a szélsőjobboldal reakció üzelmei következtében radikalizálódott négerek jelentős része utrabaloldali, meggondolatlan felelőtlen elemek befolyása alá került, akik — mint például Stokely Carmichael — a néger hatalom jelszavával anarchiára, rendbontásra, vérengzésre, féktelen fehérellenes fajgyűlöletre uszítanak, s ezzel még közömbös, vagy négáP barát amerikaiakat is a néger lakosság ellen ingerlik. King tudta, hogy a hetvenkedő néger radikalisták csak az amerikai ultráknak tesznek akarva-akaratlanul — Jó szolgálatot. Martin Luther King a néhai Kennedy elnök odaadó híve volt. Tőle remélte fajtestvérei szociális helyzetének megjavítását. A sors iróniája vagy talán könyörtelen logika, hogy a néger pap életét is ugyanazok oltották kl, akik Kennedy elnököt meggyilkolták, és szégyent hoztak az Újvilágra. LORINCZ LASZLO KORCSMÁROS LUjUs, ntnuuE Az utóbbi időben olyan hírek keringenek falunkban, hogy az építendő cementgyár miatt felszámolják községlinket. Kérjük felvilágosításukat. A kassai JNB építésügyi szakosztályához fordultunk, mely a következő felvilágosítást adta: A község lakólt helytelenül informálták. Méhészke, Szádellő, Udvamok, Torna, Vendégi, Tornaújfalu, Horváti községekben a cementüzem építésével kapcsolatban sor kerülhet építési tilalomra. Ha mégis engedélyeznek építést, akkor csakis az üzemmel kapcsolatos kiépítésről lehet majd csak szó. Egyéni lakásépítést csakis a meglevő családi házak kibővítésénél engedélyeznek. Az üzemet Méhészke községtől keletre 1700 méterre, délre Udvarnoktől 1000 méterre és a magyar-szlovák határtól mintegy 800 méterre építik fel. Méhészke és Torna községek szempontjából az üzem elhelyezése — ami az uralkodó szelek irányát Illeti — kedvező, ezért e községek felszámolása nem lenne reális. G. BAUERNFEIND mérnők, az ügyosztály vezetője KECSKÉS JÁNOS, SZOGYĽN Nem kapok Pionír motorkerékpáromhoz belső gumit. Hol tudnám beszerezni? Motorkerékpár alkatrészeket, Igy a belső gumit ls a Mototechna szaküzleteiben kell keresnie. Kísérelje meg Érsekűjvárott ls. JEZSO JÁNOS, BATKA Diplomamunkámhoz fényképeket rendeltem a Csehszlovák Sajtóirodában. Hiába sürgettem, még választ sem kaptam. A Csehszlovák Sajtóiroda levélben küldött megrendeléseket nem intéz el. Személyesen kell a képeket kiválasztania és ott azonnal megfizetnie. Esetleg bízzon meg valakit a kiválasztással, hogy ne kelljen Ide utaznia. 8U 1988. IV. I i: