Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-12 / 102. szám, péntek

• A hivatalos statisztika 560 000 magyarról tud Csehszlovákiá­ban, de figyelmen kívül hagyja azokat a magyarul beszélő sze­mélyeket, akiknek a magyar nyelvi és kultűrközösséghez va­ló tartozását semmiféle írott okmány nem bizonyítja. A ma­gyar lakosság számát a hábo­hú utáni évek reszlovakizációs „hagyatéka" csökkenti. Ennek a statisztikai tényezőnek meny­nyiség meghatározása elfo­gadható tudományos mód­szerrel szinte lehetetlen. Mégis bizonyos statisztikai, valamint népmozgalmi adatok, továbbá politikai jelenségek alapján a tényleges helyzet megközelítő helyességgel lemérhető. Mennyi magyar Csehszlovákiában 1 olyan személy, aki félelemből — leg­többször indokolatlanul — vagy oppor­tunizmusból „megjátszotta" az asszi­milálódást, elsősorban a nagyobb váro­sokban, pl. Kassán, Rozsnyón, Rima­szombatban, Komáromban, Losoncon és egyebütt. A színlelt asszimilációról az 1938-as községi választások rántották le a leplet, amikor a titkos urnák előtt a városok magyarnyelvű lakossága a nacionalista magyar pártra adta le sza­vazatát, kínos ellentmondást teremtve a népszámlálás helyzetfelmérésével. A második világháború befejezése után a szlovák statisztikai hivatal 650 000-re becsülte a szlovákiai magya­rok számát. (Štatistické zprávy, 1945. dec. ÍJ VAN-E VALAMILYEN TÁMPONTUNK, melynek alapján meghatározható len­ne a szlovákiai magyarok szátna a má­sodik világháború utáni években. Tatán meglep egyeseket, ha azt állítjuk, hogy a szlovákiai magyarok száma 1946-ban szinte hiba nélküli pontossággal kimu­tatható. Tiszta képet kapunk a hely­zetről, ha szemügyre vesszük az 1946 május 26-án megtartott nemzetgyűlési választásokat megelőző választói név­jegyzékeket. A 28/1946 sz. választási törvény szerint a választók névjegyzé­kébe csak cseh, szlovák, vagy más szláv nemzetiségű állampolgár volt fel­vehető. Ezzel a már időközben állam­polgárnak elfogadott magyarokat is ki­zárták a választójog gyakorlásából, így osztály- és pártkülönbség nélkül egy táborba tereltek össze minden ma­gyart. • & Kezdjük a múltban. Az 1930-as nép­számlálás Szlovákia területén kereken 572 000 magyar talált, csaknem 63 000-rel kevesebbet, mint az előző, 1921-es nép­számlálás. A demográfusok a fogyást azzal magyarázták, hogy a régebben el­magyarosított szlovákság nemzeti öntu­datra ébredt és a fordulat utáni első tíz évben kivált a magyar etnikumból. Később többen rámutattak, hogy a fé­lig asszimiláltak már 1921 előtt vissza­tértek a szlovák kultúrközösségbe, a feltűnő fogyás okai tehát másutt ke­resendők. A statisztikai adatok kiértékelésében nem térek ki sem az 1910-es, sem az 1938-as magyar népszámlálásra, ezzel — úgy gondolom — AZ ELFOGULTSÁG FELTÉTELEZÉSE KIZÁRHATÓ Vegyük azonban szemügyre az 1930-as népszámlálás körülményeit. A Századunk című budapesti polgári ra­dikális folyóirat 1934. évi második szá­mában olvashatjuk Halász Miklós besz­tercebányai lakos tollából: „Szó sincs róla, hogy a központi statisztikai hiva­talok hamisítanák az adatokat. A nép­számlálási törvények kifejezetten tilt­ják a vallomás befolyásolását. De mit ér mindez, ha ... a megszámlált egyén azt mondja, amit a biztos szívesen el­vár tőle. Az adatokat általában nem a megszámlált lakosság, hanem a szám­láló biztos jegyzi be." Halász Miklós a továbbiakban rámu­tat arra, hogy 1930-ban az 1921-es nép­számlálással szemben a cigány nemze­tiségűek száma 28 000-rel szaporodott, nyilván a magyar nyelvterületen. Ugyanez a leválás volt megfigyelhető a zsidóság túlnyomó hányadánál. A vesz­teség harmadik tényezője a bírói úton hontalanná nyilvánított több mint 20 000 magyar, végül az ideiglenesen cseh nyelvterületen tartózkodó magyar katonák és diákok 10 463 személyt ki­tevő száma. Vagyis a csehszlovák STATISZTIKAI ADATOK ALAPJÁN a hontalanok és az ideiglenesen Cseh­Morvaországban tartózkodó magyarok beszámításával 1930-ban a szlovákiai magyarok száma meghaladta a 600 000­ret. A természetes szaporodás eredménye a két világháború között kedvezőnek mondható. Magyarlakta területeken az élve születés 1925—1936 között 24 ezre lékes volt. (Ezer lakosra 24 élve szüle tés esett.) Ez jobb arányszám, mint a köztársaságban élő cseheké, szlováko­ké, németeké, lengyelék (lásd: Ma­gyarok Csehszlovákiában című 1938-as kiadványban Varga Imre cikkét). A természetes szaporodás arányszáma 9 ezrelék körül mozgott, vagyis a szlo­vákiai magyarok száma a népszámlá­lási adatok és a demográfiai közlemé­nyek alapján 1938-ban 650 000-re be­csülhető. EZ A SZÁM AZ AKKORI MINIMUMOT JELENTI, mert hiszen a magyar etnikumból szín­leg már 1930-ban levált legalább 50 000 A Zprávy Štatistického Úradu 1946 Július l-l száma szerint 1946-ban Szlo­vákia területén 1345 000 volt azoknak a száma, akik nem töltötték be husza­dik életévüket. Mivel azonban az ál­lampolgár már a 18. életévének betöl­tésével szavazati joggal bírt, két évfo­lyamot, a statisztika szerint 128 000 személyt még le kell számítani. A sza­vazásra nem jogosult kiskorúak szá­ma tehát 1946-ban 1 217 000 volt. Szlo­vákia teljes lakossága 1946. július 1-én 3 471000. (Zprávy Štatistického Üradu, 1946. okr. 1.) Leszámítva a 18 éven aluli kiskorúakat, megkapjuk az élet­koruk alapján szavazásra jogosultak számát: 2 254 000-et. Azonban a válasz­tók névjegyzékébe felvett személyek száma nem ennyi, hanem jóval keve­sebb, mindössze 1741000. (A Zprávy 1946. július l-t száma szerint.) KIMARADT A NÉVJEGYZÉKBŐL 513 000 nagykorú személy, az összes választásra jogosultak 22,7 százaléka. A kiskorúakkal együtt a kirekesztés 789 900 személyt érintett az összlakos­ság 22,7 százalékát. Ebből le kell vonni 35 000 németet, akiket 1946 nyaráig nem telepítettek ki (hivatalos tájékoztatás) és azon szlovákok számát, akiket a választól névjegyzékbe testi fogyatékosságuk, vagy politikai vétó miatt nem vettek fel. Az egykorú hírlapi becslések sze­rint ezek száma 50 000. (A népbírósá­gok 2300 szlovákot ítéltek el, több mint 8000 ellen emeltek vádat. Nem kétsé­ges, hogy a fennmaradó több mint 700 000 főnyi személyt magyarnak kell tekinteni. Az 1946-os 700 000 magyar közé azok is bekényszerültek, akik már 1930-ban asszimilációt színleltek, de akiket az 1938-as nacionalista hullám újból visz­szasodort a magyar etnikumba. (Mi­után a valóságban mindig magyarok voltak.) 1947 tavaszától 1948 tavaszáig 68 000 magyar nemzetiségű személyt telepítet­tek át Magyarországra, (luraj Zvara adata.) Ezt a veszteséget a természe­tes szaporulat azóta pótolta, mert a Demografie című cseh nyelvű nép­mozgalmi folyóirat 1967. évi 2. száma szerint Szlovákiában a magyar lakos­ság 1966-ban 4000 fővel szaporodott. Vagyis A MAGYAR LAKOSSÁG SZÁMA 1968-BAN ÚJBÓL MEGHALADTA A 700 000-RET Ha tekintetbe vesszük a reszlovakizál­tak természetes szaporodását is, továb­bá, hogy a háború utáni első 15 évben a szlovákiai természetes szaporodás a magyar nyelvterületen is 17 és 10 ezre­lék között mozgott, úgy húszéves át­lagban nem 4000, hanem legalább 6000 fő az évi szaporulat. A magyar lakos­ság 1966-ban 4000 fővel szaporodott, hát 760 000 fő. Az asszimilációs lemor­zsolódás legfeljebb évi 1000 személy, azaz kimondhatjuk, hogy a csehszlo­vákiai magyar lakosság száma 720 000 és 740 000 fő között van. JANICS KALMAN „Az erőszakmentesség apostola" Harminckilenc éves volt. A legszebb férfikor, amely azonban még nem elég ahhoz, hogy egy ember egész életművét méltassák. Ennek ellené­re neve ismert volt az egész világon, különös tisztelettel emlegették ott, ahol az emberi sza­badságjogokért, az el­nyomatás ellen küzde­nek. Neve fogalom lett az utóbbi évek amerikai társadalmi megmozdulá­saiban. Martin Luther King pap volt, baptista lelkész. Négerek papja. Mint ne­ve is elárulja, szintén lelkész atyjához hason­lóan felvette a reformá­ció nagy alakjának ne­vét, ezzel ls jelképezve társadalmi elkötelezett­ségét, hűségét az eszmei ós társadalmi szabadság iránt. Karrier helyett keresrt Martin Luther King apai nagyapja, a félig néger, félig Ír származá­sú James Albert King bérlő volt. Nehezen élt, keményen dolgozott. Fia, Idősebb Martin Luther King baptista lelkész lett, egyben néger társa­dalmi vezető. Az ő és a paplány Alberta Williams tanítónő frigyéből szüle­tett. 1929-ben, a georgiai Atlantában Ifjabb Martin Luther King. Érthető, hogy a sokgyermekes családban ő ls apja hi­vatását, választotta, s mint a Morehouse Colle­ge jeles papnővendékét 1949-ben avatták lelkész­szé. Martin Luther King tovább tanult, megsze­rezte a doktori elmet, ami nálunk magántanári, docensi képesítésnek fe­lel meg. Számos néger baptista egyházközség versengett érte, jövedel­mezőbb plébániákat kí­náltak neki, de Martin Luther King visszautasí­totta a csábító állásokat. Minél közvetlenebbül né­pe mellett akart lenni, az amerikai néger szegé­nyek sűrűjében élni, hogy igazán magáénak vallhassa életüket, gond­jaikat és bajaikat, min­denben osztozzék hívei sorsában. tgy telt a fiatal pap élete egészen 1956-ig, amikor hirtelen felfi­gyelt rá a világ. A nagy példakép szellemében Az amerikai négerek polgárjogi mozgalma az ötvenes évek vége felé minőségi átalakuláson ment keresztül. Az elé­gedetlenség, a tiltakozás spontán kitöréseit szer­vezett, egységakclőra épülő társadalmi enge­detlenségi mozgalom váltotta fel. Amikor a leghírhedtebb fajüldöző államokban nem akar­ták végrehajtani a szeg­regációt eltörlő törvényt, amikor a padokon, a jár­művekben külön fenntar­tott hely volt a fehérek és külön a négerek szá­mára, King tiszteletes megszervezi az autóbusz­forgalmi társaságok Jár­műveinek bojkottját. A mozgalom egyik állam­ból a másikba terjed, ál­talános felfordulást vált ki. A fiatal néger lelkész egyszeriben a több mint tízmillió amerikai né­ger elismert vezetője lett. Rolph Abernathy, Fred Shuttlesworth, Ja­mes Farmer, Roy Wilkins mellett emlegették. Azóta sem volt egyetlen olyan néger megmozdulás, amelyben Martin Luther King ne vállalt volna po­zitív szerepet. Martín Luther King vi­lágszemléletét híven jel­lemezhetjük azzal, hogy Mahatma Gandhi csodá­lója és tanítványa volt. Bármennyire is anakro­nizmusként hat ez az erőszak Amerikájában, Martin Luther King, a mindenre elszánt társa­dalmi és békeharcos a biblia talaján állva az erőszakmentesség Jegyé­ben kívánta kiharcolni a négerek teljes egyenjo­gúságát. Egy modern Tolsztoj és Gandhi be­szélt belőle. Vitatható, mennyire életképes ez a nézet, az viszont vitatha­tatlan, hogy King kiállá­sát a becsületesség, nyíltság, a fehér-néger egyetemes emberi test­vériség szelleme hatotta át. Emellett King, az „erőszakmentesség apos­tola", nem volt passzív rajongó, nagyszerűen tudta kombinálni a nem erőszakos harci formákat — a fajüldözők létesít­ményeinek bojkottálásá­tól az „imádkozó zarán­doklatokig", ülősztrájko­kig. King, bár hivatásából következően a vallás ta­laján állva vívta harcát az embertelenség ellen, túllépte a szűk vallási kereteket. Beleélte ma­gát kora társadalmának* viszonyaiba. A négeMjí polgárjogi mozgalmf^^^ lyesen egybekapcsôlíľ^e általános békemozgalom­mal, és konkrétan a viet­nami háború befejezéséért országszerte kibontako­zott mozgalommal, s ez­ze\ tömegalapra helyezte a négerek társadalmi küzdelmét. Józan meg­fontoltságra, politikai éleslátásra vallott ez ak­kor, amikor az amerikai kormány halogató politi­kája, a szélsőjobboldal reakció üzelmei követ­keztében radikalizálódott négerek jelentős része utrabaloldali, meggondo­latlan felelőtlen elemek befolyása alá került, akik — mint például Stokely Carmichael — a néger hatalom jelszavával anar­chiára, rendbontásra, vé­rengzésre, féktelen fe­hérellenes fajgyűlöletre uszítanak, s ezzel még közömbös, vagy négáP barát amerikaiakat is a néger lakosság ellen in­gerlik. King tudta, hogy a hetvenkedő néger ra­dikalisták csak az ame­rikai ultráknak tesznek akarva-akaratlanul — Jó szolgálatot. Martin Luther King a néhai Kennedy elnök odaadó híve volt. Tőle remélte fajtestvérei szo­ciális helyzetének meg­javítását. A sors iróniája vagy talán könyörtelen logika, hogy a néger pap életét is ugyanazok oltották kl, akik Kenne­dy elnököt meggyilkol­ták, és szégyent hoztak az Újvilágra. LORINCZ LASZLO KORCSMÁROS LUjUs, ntnuuE Az utóbbi időben olyan hírek ke­ringenek falunkban, hogy az építendő cementgyár miatt felszámolják közsé­glinket. Kérjük felvilágosításukat. A kassai JNB építésügyi szakosztá­lyához fordultunk, mely a következő felvilágosítást adta: A község lakólt helytelenül informál­ták. Méhészke, Szádellő, Udvamok, Tor­na, Vendégi, Tornaújfalu, Horváti köz­ségekben a cementüzem építésével kap­csolatban sor kerülhet építési tilalomra. Ha mégis engedélyeznek építést, akkor csakis az üzemmel kapcsolatos kiépítés­ről lehet majd csak szó. Egyéni lakás­építést csakis a meglevő családi házak kibővítésénél engedélyeznek. Az üzemet Méhészke községtől keletre 1700 mé­terre, délre Udvarnoktől 1000 méterre és a magyar-szlovák határtól mintegy 800 méterre építik fel. Méhészke és Torna községek szempontjából az üzem elhe­lyezése — ami az uralkodó szelek irá­nyát Illeti — kedvező, ezért e községek felszámolása nem lenne reális. G. BAUERNFEIND mérnők, az ügyosztály vezetője KECSKÉS JÁNOS, SZOGYĽN Nem kapok Pionír motorkerékpárom­hoz belső gumit. Hol tudnám beszerez­ni? Motorkerékpár alkatrészeket, Igy a bel­ső gumit ls a Mototechna szaküzletei­ben kell keresnie. Kísérelje meg Érsek­űjvárott ls. JEZSO JÁNOS, BATKA Diplomamunkámhoz fényképeket ren­deltem a Csehszlovák Sajtóirodában. Hiába sürgettem, még választ sem kap­tam. A Csehszlovák Sajtóiroda levélben kül­dött megrendeléseket nem intéz el. Sze­mélyesen kell a képeket kiválasztania és ott azonnal megfizetnie. Esetleg bíz­zon meg valakit a kiválasztással, hogy ne kelljen Ide utaznia. 8U 1988. IV. I i:

Next

/
Thumbnails
Contents