Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-12 / 102. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. április 12. Péntek # XXI. évfolyam 102. szám 0 Ara 70 fillér Nem halogathatjuk az elmaradott kerületek fejlesztését Napjainkban országszerte pártaktiva-üléseket tartanak, amelyeken a CSKP és az SZLKP vezető funkcionáriusai részletesen tájékoztatják a kommunistákat a Központi Bizottság legutóbbi üléseinek eredményeiről és válaszolnak a feltett kérdésekre. A kassai Sportcsarnokban tegnap közel kétezer kommunista hallgatta meg a CSKP KB elnökségi tagjának, FrantiSek Barbirek elvtársnak a demokratizálódási folyamatról szóló tájékoztatását. Barbírek elvtárs bevezető beszédében négy alapvető kérdéstért ki. Először is említést a CSKP KB áprilisi plenáris ről, a pártvezetésben és a leányban történt személyi változásokról, majd az államjogi rendezés kérdéseiről, KeletSzlovákia további gazdaságfejlesztésének távlatairól és a párt Jelenlegi politikájáról beszélt. Felhívta a figyelmet a progreszizív erők és az egész párt egységének szükségességére. — Régi, direktív módszerekkel nem lehet megoldani a problémákat — mondotta. — Az egész párt csak helyesen végzett, eredményes politikával bizonyíthatja be, hogy hazánkban megilleti őt a vezető szerep. Többeknek talán úgy tűnik, hogy a párt a jelenlegi időszakban meghátrált. Nem hátrált meg, hanem mellőzi a régi, helytelen munkamódszereket, a különböző deformációkat előidéző politikát és új, az igazi * « ^ális demokráciának megfe'olitikát folytat... A szo^Tnust úgy akarjuk építeni ben, ahogyan az a mi tár'munk szükségleteinek, leTTtőségeinek és hagyományainak legjobban megfelel... A járási pártkonferenciák is azt igazolták, hogy a párttagság egyetért az új politikával. A továbbiakban elemezte a íapokban kiadott akcióprogram jelentőségét, amely — ahogyan említette — felhívás a tettekre. Minden kommunista és pártonkívüli megtalálja benne azt, ami rá s a munkaszakaszára vonatkozik. Mindannyiunktól függ, hogyan, milyen formában valósítjuk meg az abban foglalt célkitűzéseket. Mint igen jelentős és alapvető feladatról, a nemzetek és nemzetiségek viszonyainak, valamint az ország föderatív államjogi rendezésének kérdéséről ls említést tett Barbírek elvtárs. Rámutatott, hogy az SZLKP KB már 1963-ban javasolta ezeknek a problémáknak rendezését. 1964-ben erre bizottság alakult, viszont mindezek ellenére sem sikerült a kezdeményezést révbe juttatni. Jelenleg konkrét intézkedések vannak folyamatban, melyek arra irányulnak, hogy még a Nemzetgyűlésbe és az SZNT-be történő választásokat megelőzően alkotmánytörvény biztosítsa azt, hogy a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek képviselve legyenek a központi államhatalmi szervekben és társadalmi szervezetekben. — Nem formális rendezésről van itt szó — jelentette ki. — A nemzetiségi kérdés valóban demokratikus rendezésére irányuló javaslatok kidolgozását a napokban megkezdik, az itt élő nemzetiségek képviselőiből alakult bizottságok... Kelet-Szlovákia gazdaságfejlesztését illetően Barbírek elvtárs kijelentette, hogy a kerületi szervekkel karöltve dolgozik a Szlovák Tervbizottság azon a javaslaton, amely rövidesen az SZNT és a kormány elé kerül megtárgyalásra és Jóváhagyásra. Ebben helyt kapnak azok az igények is, melyeket a kerület gazdaságilag legelmaradottabb vidékeinek lakossága támaszt. Egyebeken kívül például a Királyhelmecre Ígért bútorgyár építése is. A pártpolitika jelenlegi irányzatát elemezve felhívta a figyelmet, hogy minden őszinte bírálatra reagálnia kell a pártnak és mellőznie kell az ingerültséget még a helytelen kritika esetében ls. Ha fáradozásba, időbe kerül is, higgadtan kell magyarázatokat adni. A pártaktíva résztvevői igenigen sok érdekes, őszinte kérdést tettek fel, ami azt bizonyítja, hogy a kassai kommunistákat érdekli, ml történik az országban, a pártban, és aktív részesei akarnak lenni a szocialista demokrácia megvalósításának. Minden egyes kérdésre sem Barbírek elvtárs, sem dr. Jan Koscelanskij, a kerületi pártbizottság vezető titkára nem adhatott végleges választ, mert több kérdésben — főleg az államjogi rendezést illetően — még nem történt végleges döntés. Azt is meg kell mondani, hogy az idő is sürgetett, mert ezt az aktivitást követően a kassai Sportcsarnokban a Keletszlovákiai Vasmű dolgozói gyülekeztek nyilvános pártgyűlésre. KULIK GELLÉRT TÁRSADALMUNK PROGRAMJA O

lvasónknak két napja kezében van a párt akcióprogramja. Terjedelménél fogva elég súlyos szótömeg, folyékony felolvasása is eltartana legalább hat órát. Ennek az anyagnak azonban ne hat órát szenteljünk, sokkal többet. Tüzetesen tanulmányozzuk, mert eddig ez a legjobb mű, amit társadalmunk „színpadára" írtak. Az akcióprogram tanulmányozásához azzal a tudattal fogjunk hozzá, hogy fejlődésünk gyorsabb vagy lassúbb üteme forog kockán. A siker feltétele, hogy a párt, a nép, az ország minél tudatosabb, minél általánosabb vállalkozásba kezdjen. Ehhez pedig az szUkséges, hogy felülvizsgáljuk a szocialista társadalom egész működési mechanizmusát, a gazdasági és politikai rendszert, és megszüntessük a deformációkat. Ennek útjc a szocialista demokrácia fejlesztése a politikában és a gazdaságban. A szocializmusért mindenekelőtt gazdasági téren kell megküzdenünk, különben eljátsszuk a sorsunkat. Oe ha győzni akürunk gazdasági téren, akkor a legfontosabb a szocialista demokrácia kibontakoztatása. A párt a múltban számtalanszor kinyilvánította szándékát a szocialista demokrácia fejlesztésére. Politikai rendszerünket azonban mindmáig a túlfűtött centralizmus, az adminisztratív-utasításos döntés és irányítás jellemezte. Ennek áttörése az új irányítási rendszerrel — az irányítási jog decentralizálásával — kezdődött. Amikar tehát az új irányításért szálltunk síkra, akkor a demokráciáért lelkesedtünk. A politika, a felépítmény azonban akadályozta érvényesítését, maradt a sok adminisztratív beavatkozás, utasításos módszer, s gazdasági helyzetünkön nem sikerült javítanunk. Kiderült, hogy a gazdasági élet demokratizálása lehetetlen a politikai környezet megváltoztatása nélkül. A gazdasági mechanizmus reformjának koncepcióját már kidolgoztuk, az akcióprogram tartalmazza ennek lényegét is. Kl kell dolgozni azonban a politikai rendszer fejlesztésének koncepcióját is, s erre az akcióprogram ad útmutatást. A társadalom progresszív fejlődése érdekében ugyanis a felépítményt it meg kell változtatnunk, hogy ne fékezze, hanem kedvezően befolyásolja a gazdasági életet. Mindenekelőtt a pártszervek és a gazdasági szervek közötti munkamegosztást kell elrendezni, hogy elkerüljük az eddigi fejlődés során tapasztalt kettősséget, s főleg a gazdasági döntésekben megnyilvánuló szubjektivizmust. A demokratikus politikai rendszer kialakítása érdekében rendezni kell a kommunista párt, a többi politikai párt és a tömegszervezetek kölcsönös viszonyát is. A felépítmény kapcsán fel kell hívnunk a figyelmet a cseh és szlovák nemzet, valamint a nemzetiségek együttélésének államjogi elrendezésére. Az akcióprogram kimondja, hogy a mai aszimmetrikus elrendezés nem felel ineg, s ezért a föderatív államformát kell elismerni a két nemzet együttélésének formájává. Bennünket, magyarokat illetően pedig többek között megállapítja, hogy a nemzetiségek jogait alkotmányosan kell biztosítani, lehetővé téve, hogy érdekeiket az államhatalom és közigazgatás minden szintjén képviselhessék. Az akcióprogram azonban nem varázsszer, de nem is utasítás, hanem hasznos útmutatás arra vonatkozóan, milyen irányban haladjunk problémáink megoldásában. Keret, amit tartalommal kell megtöltenünk, javaslatainkkal módosítanunk, kiegészítenünk. Hasonlítsuk össze, megfelel-e az élet mechanizmusának, hiszen a program nem lehet ráerőszakolt valami, hanem a gyakorlati életre szabott öltöny. A Központi Bizottság azzal a tudattal tárta programját a kommunisták és az ország lakossága elé, hogy a demokratizálódási folyamat, a néptömegek öntudatának e hatalmas forradalma nem a meghallgatott mondatok összegétől függ, hanem a tényleges tapasztalatoktól, a nép társadalmi gyakorlatának alakulásától. Ha a meghirdetett elvek nem egyeznének a mindennapi élet gyakorlatával, akkor a program elvesztené vonzerejét, értékét és erősségét, s problémáinkat nem tudnánk orvosolni. Ezért ma konkrét javaslatokkal kell előállnunk minden szinten, az akcióprogramban megjelölt elveknek megfelelően és ezen elvek értékelésével kell összeállítania programját minden vállalatnak, nemzeti bizottságnak, iskolaügyi, kulturális, egészségügyi szervnek. Napjaink problémáinak megoldásában ez a dolgok nehezebbik része. Éz a munka pedig helytálló embereket követel. Sokan távoznak a közéletből, akiknek a helyét be kell tölteni. Fontos, hogy ki legyen az, és milyen alapon történjék a kiválasztás. Jogot a (Folytatás a 2. oldalon) KÉRDÉS: A CSKP KB decemberi és januári plenáris Slése utat nyitott a de ftiokratizálódás folyamatának. Hogyan Ítéli meg a helyzetet és miben látja a kezességét annak, hogy a demokratizálódás folyamata teljes mértékben kibontakozik és eléri a kellő mélységet? ZORA JESENSKÁ: A demokratizálódás folyamatában máris jelentős eredményeket értünk el, teljes mértékben megváltozó.

i a politikoi élet arculata, s a nagy nyilvánosság is a porondra lépett. Nagyszerű lehetőség áll előttünk — élünk-e vele é megvalósítjuk-e törekvéseinket, arra nem adhatok kétséget kizáró választ. Ez sok tényezőtől függ, gazdasági és politikai tényezőktől egyaránt, de elsősorban azoktól a személyiségektől, akik e folyamat élén állanak, mert a demokratizálódás folyamatát egyelőre demokratikus intézmények nélkül valósítjuk meg. Hogy milyen eredményt érünk el, az kissé tőlünk is függ, mindannyiunktól, épp azért ebben a helyzetben az a kötelességünk, hogy a lehető legnagyobb aktivitást fejtsük ki. KÉRDÉS: Szlovákiában a demokratizálódás folyamatával összefüggően a legnagyobb hangsúlyt a szlovák és a cseh nemzet államjogi viszonyának föderatív megoldására helyezzük. Ezzel kapcsolatban felmerülnek olyan aggodalmak, hogy a nemzeti érdekek megvalósításáért folytatott küzdelemben bizonyos mértékben illuzórikus vagy hamis nemzeti egység tudata van kialakulóban, mely végül a demokratizálódás folyamatának leszűkítéséhez iOg vezetői. Mi a véleménye ezzel kapcsolatban? Z. JESENSKÁ: Míg a szlovák nemzeti érdekek a cseh nemzeti érdekekhez hasonlóan nem nyernek kielégülést, az államjogi viszonyok föderatív megoldásáért kifejtett erőfeszítés szükségszerűen az első helyen áll. Igy az egyoldalúan a nemzeti kérdés megoldására irányuló figyeSZABADSAGOT, IGAZSÁGOT MINDANNYIUNKNAK —

i A napokban felkerestem Zora Jesenská asszonyt, a szlovák publicisztika egyik legkiválóbb művelőjét, aki nagy tárgyi tudását, igazmondását és tisita emberségét a szlovákiai megújhodás szolgálatába állította. Az első pillanatoktól kezdve tagadta az úgynevezett burzsoá nacionalisták ellen indított sötét perek létjogosultságát. A nemzetiségi kérdés megoldására vonatkozó kérdéseinkre a tőle megszokott nyíltsággal és őszinteséggel válaszolt. Ez is egyik bizonyitéka annak, miszerint a szlovákiai megújhodás előharcosaiban megvan a készség és az elszántság ahhoz, hogy a nemzetiségi kérdést is az igazságosság és a méltányosság szellemében oldják meg. lem az oka annak — de vannak más okok is -, hogy a demokratizálódás irányában ható nyomás kisebb, mint a cseh országrészekben, ezért fejlődésünk ebben a tekintetben lelassult, ami nekem személy szerint fáj, mert egymagában a nemzeti kérdés megoldása mélyreható demokratikus átalakulás nélkül nem elégítheti ki egyetlen nemzet, egyetlen nemzetiség igényeit sem. KÉRDÉS: A nemzetiségi kérdés megoldása a szlovák és a cseh nemzet viszonyának rendezésével kapcsolatban merül fel ugyan, de a köztudatban a perifériára szorult. Az a véleményem, hogy a nemzetiségi kérdés megoldása lesz a demokratizálódás folyamatának próbaköve. Miben látja az okát annak, hogy a nyílt fórumokon és a szlovák sajtóban oly kevés szó esik a nemzetiségekről? Z. JESENSKÁ: Bizonyos mértékben természetesnek tekinthető, hogy mindenkit a saját fájdalma érdekel. Például a köztársaság államjogi rendszerének átépítésére irányuló törekvés aligha kaphatott lábra a nemzeti szempontból kielégített cseh nemzet körében. Épp oly természetesnek tekintem, hogy a magyar nemzeti kisebbség körében a nemzetiségi kérdés megoldását tartják a demokratizálás próbakövének. Ha nem tartjuk elégségesnek a nemzeti, illetve a nemzetiségi kérdés megoldását demokratizálódás nélkül, az ellenkezőjével sem elégedhetünk meg. Az olyan demokrácia, amely nem biztosítaná a nemzetek és a nemzetiségek teljes egyenjogúságát, nem lenne igazi demokrácia. A szlovákok számára e kérdések megoldása a magyarokkal kapcsolatban nagy és felelöségteljes feladatot jelent. A kölcsönös bizalmatlanság, türelmetlenség, sőt sovinizmus, a kölcsönös félelem nem szűnhet meg egyet len éjszaka folyamán. Ezekről a kérdésekről azért is beszélünk oly keveset, mert eddig folyton azt állítottuk, hogy már minden meg van oldva és jól van megoldva, és természetesen a kisebbségek helyzetéről is ezt mondtuk. Az a véleményem, hogy ebben a köztársaságban a nemzetiségi kérdés megoldására is a föderatív államjogi rendszer megteremtése lehet az alap és a kiindulópont; ha első pillantásra ez nem is oly magától értetődő. Nézetem szerint ennek az államjogi rendszernek a megteremtése egyformán érdeke a szlovákoknak és a magyaroknak is. KÉRDÉS: Nyilvános gyűléseken és • szerkesztőségnek címzett levelekben olykor nyugtalan és nyugtalanító kérdések merülnek fel, hngy vajon az új elképzelések jegyében fogant demokrácia elégséges kezességet nyújt-e majd a nemzetiségi kisebbségek fejlődését illetően. Aggodalmak merülnek fel, hogy a nemzeti kérdés egyoldalú magyarázata nem teremti-e meg a nemzetiségi súrlódásokhoz vezető légkört? Z. JESENSKÁ: Nem tudok elképzelni igazi demokráciát a nemzetiségek jogainak teljes biztosítása nélkül. Bizonyára — ha a nemzetiségi kérdés megoldása már elodázhatatlanná vált - létrejöhet a nemzetiségi türelmetlenség légköre, sőt más kellemetlen kísérőjelenségek is felbukkanhatnak. Az a véleményem, hogy ezek ellen hathatósan felléphetünk. Azt gondolom például, hogy a magyar publicisták(Folytatás az 5. oldalon.J