Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-11 / 101. szám, csütörtök

HOGY NEMZETEIK, NEMZETISÉGEINK POLITIKAI, GAZDASÁGI, KULTURÁLIS TÉREN VALÓBAN ÉS TELJESEN EGYENJOGÚAK ZOK, 1 m* (Folytatás a 4. oldalról) hosszas, türelmes egyéni mun­ka elősegítette az SZLKP ve­zetősége koncepciójának és a párt bratislavai városi szerve­zete progresszív szerepének a megvilágítását és így a párt eszmei és szervezeti egységé­nek megszilárdítását Szlovákiá­ban. Ezáltal sikerült befolyá­solni az SZLKP 1966. évi kong­resszusának előkészítését és sikeres lefolyását, amely jóvá­hagyta a szlovákiai pártveze­tőség politikáját, és a szerve­zetek olyan összetételben vá­lasztotta meg, hogy hatéko­nyan és döntő mértékben pozi­tívan befolyásolhatták pártunk fejlődését. Kár, hogy az SZLKP KB erősen megnyirbált jogai nem tették lehetővé a szüksé­ges személyi változtatásokat, amelyek még kedvezőbben be­folyásolhatták volna a helyzet fejlődését Szlovákiában. A szlovákiai helyzet eltérő fejlődésének további oka az volt, hogy Szlovákiában a leg­több járásban a párt általános tájékozottsága az utóbbi évek­ben, de főként a CSKP KB 1967 szeptemberi ülése után arány­talanul szélesebb körű és igaz­hűbb volt, mint másutt, és ez a pártfunkcionáriusokat képes­sé tette a dolgok komplexebb megítélésére, és főként arra, hogy állást foglaljanak. A tömegtájékoztatási eszkö­zök, a sajtó, rádió és a fele­jt ümelyek a januári ülés " széleskörű tájékoztatás­ban". jntos szerepet játszottak, nem lepték meg már annyira a párttagokat és a pártonkívülie­ket Szlovákiában, mint másutt. Ezzel egyáltalán neir. akarjuk azt mondani, hogy nem volt és nem jogos a tájékoztatások ru­galmatlanságának bírálata. A demokratizálódási folyamat a pártban nem volt képes teljes mértékben befolyásolni az alapszervezetek év­záró taggyűléseit. Jelentősebben megnyilvánul már a járási konfe­renciákon, főként azokon, amelye­ket a második szakaszban tartot­tak meg. Kifejezésre jutott a párt­munka, a szervek és az egyes funkcionáriusok munkamódszerei­nek tárgyilagos és bíráló értéke­lésében. Nyíltan és blrálóan Ítél­ték meg a járási bizottságok és az egyes elvtársak helytelen gya­"" jrlati munkáját s ugyanakkor legelték, hogyan lehet megte­enl a pártmunka megjavltá­ak biztosítékait. Ebben a szel­lemben tolmácsolták nemcsak sa­lát, hanem kollektív állástoglalá­sukat is a járás és a felsőbb párt­szervek eddigi politikai gyakorla­tához. Bár a pártban eddig nem voltak tapasztalatok a titkos vá­lasztások terén, a Járások többsé­gében titkos volt a szavazás. A választott szervek tagjainak arány­lag jelentós kicserélésére került sor, — 48,1 százalék a járási párt­bizottságok új tagja. A járási bi­zottságok 15 titkárának megválasz­tását nem Javasolták a járási kon­ferenciákon. Nem választottak meg 6t titkárt és más okokból (ellen­szavazatok miatt) két titkár visz­szalépett. A Banská Bystrica-1, a knblnl és az érsekújvári járásban a konfe­rencia megismétlését kérik azzal az indokolással, hogy a tárgyalá­sok szslleme és az ú) szervek megválasztása nem volt eléggé demokratikus. Nincsen sző azon­ban tömeges követelésekről, a Banská Bystrlca-i Járásokon kívül csak egyes alapszervezetek vagy párttagok kéréséről van sző. Nagy­Tészt nem konkrét okokkal indo­kolják azonban e kéréseket, s ezért olyan értelemben kell meg­oldani őket, hogy az ú|onnan vá­lasztott Járási szervek a jövő idő­szakban a bírált fogyatékosságo­kat meg tudják szüntetni, és a pártmunkát a Járásban a CSKP KB fanánri fs áprilisi plénumal hatá­rozatainak szellemében biztosít­sák. - jrla MĽ ^^•Kraa] i „ ™ íi. 968. Elvtársaki Az ntóbbi Időben, főként már­ciusban a kerületi és Járási párt­bizottságok a pártvazetőségnek a Jelenlegi politikai helyzethez el­foglalt álláspontjáról adott tájé­koztatás és a segítség hiányát érezték, és ezért kevésbé tudtak tájékozódni. Egyes Járásokban to­vábbi funkcionáriusok, főként az SZLKP Járási bizottságai vezető titkárainak és titkárainak a levál­tását követelik. A Banská Bystri­ca-!, Dolný Knbin-1, Liptovský Ml­knláš-l és a Žiar nad Hronom 1 já­rásokról van szó. E nyomás nem­csak a kommunisták részéről, ha­nem a nem kommunisták, főiként fiatalok részéről tapasztalható, el­sősorban a Dolný Katila-I és S Banská Bystrica-i járásban. Meg kell azonban mondani, hogy a mód, ahogy a funkcionáriusok le­váltását követelik, nem helyes. Olyan emberek U hangoskodnak, akik személyes számlájukat akar­ják elintézni. Az ifjúság tüntetéseit például Dolný Kublnban 6* Ban­ská Bystrlcán felhasználták szocia­listaellenes szeparatista hangula­tok szitására, a szlovák állam ld6­uakából származó fasiszta dalok éneklésére stb. Ez, valamint egyes személyek fellépése a televízió­ban, valamint a sajtó, rádió és televízió által adott néhány egy­oldalú tájékoztatás bizonyos mér­tékben félrevezetheti,, megtéveszt­heti a kommunistákat és a széles tömegeket, és kétséget kelthet az Iránt, vajon a párt vezetősége ura-e a helyzetnek. Számolni kell azzal is, hogy bizonyosan felmerülnek külön­féle jogos és jogtalan bíráló hangok munkánkkal szemben, akár a választott szervek, akár az ap­parátus munkájával szemben. Be kell ismerni, hogy közülünk soknak ez meglepő, az idős párttagok számára azonban nem szokatlan. Ök, a párt és a nép érdekeiért összehasonlít­hatatlanul nehezebb feltételek között dolgoztak és küzdöttek, és ki voltak téve nemcsak bírá­latnak, megaláztatásnak, ha­nem börtönnek is. És mégsem hátráltak meg. Éppen ebben a harcban acélozódtak meg és belőle merítettek még több bá­torságot munkájukhoz. Ma más a helyzet. Azok a dolgozók, — és nemcsak a pártban, nem­csak a kommunisták akik el­kényelmesedtek, akik súlyos hi­bákat követtek el, akik nem becsületes munkájuk, hanem rendeletek alapján váltak funk­cionáriusokká, nehezen állják meg helyüket e harcban. A funkcionáriusok azonban, a párt- és az apparátus tagjai, a gazdasági dolgozók, a nemzeti bizottságok dolgozói, a bírósá­gok, az ügyészségek és a biz­tonsági testület tagjainak nagy része becsületes és áldozat­kész. Nagy érdemük van azok­ban az eredményekben, amelye­ket népünk a párt vezetésével elért. A CSKP nem engedheti meg, hogy ezeket az embere­ket zaklassák, botrányokba so­dorják és megalázzák, bár munkájukban hibák és fogya­tékosságok is előfordulhattak. Csak az nem követett el sem­mi hibát, és annak „tiszta a keze", aki semmit sem tett a szocializmus érdekében. Ez azonban nem érdemi A CSKP Központi Bizottságá­nak a politikai helyzettel kap­csolatos határozata helyesen hangsúlyozza, hogy a bírálat azért mutat rá a fogyatékos­ságokra, hogy a hibákat és nem pedig magukat a bírált embereket távolítsuk el, ameny­nyiben megvannak a feltételek ahhoz, hogy fogyatékosságaik­tól mentesüljenek és munkáju­kat megjavítsák. . Ez nem kar­lendítés. Gondoskodnunk kell arról, hogy ne legyünk egyol­dalúak, hogy ne alakuljon kl szellemi és erkölcsi terror a becsületes kommunistákkal és pártonkívüliekkel szemben. Na­ponta hangsúlyoznunk kell, hogy a szocialista demokrácia olyan folyamat, amely teret nyit a progresszív erőknek és arra aktivizálja a társadalom túlnyomó részét, hogy hozzájá­ruljon a szocialista eszmék fej­lődéséhez és bármilyen szub­jektív Irányzat ellen megvéd­je pártunk és államunk politi­kája marxi—lenini alapelveit. Valamennyi szerkesztőségtől és a társadalmi szervezetektől ob­jektivitást kell megkövetelni a társadalmi fejlődés kérdései­ben, a demokratizálódási folya­matban. A demokrácia párt-, állami és munkafegyelem nél­kül többé nem demokrácia. Egy pillanatra sem szabad eltérni attól az elvtől, hogy ebben a folyamatban szocialista demok­ráciáról van szó, hogy szabad véleménycserét, az ember sza­badságát akarjuk. Ezek az alap­elvek pártunk életének alko­tó részel. De nincs szabadság annak, aki gyengíteni akarja szocialista építésünket, aki cse­lekedeteivel a többség szabad­ságának meghiúsítására törek­szik, aki korlátozni akarja a termelő, dolgozó ember szabad­ságát. A sajtó, a rádió és a televízió nagy munkát végzett és végez. A párt nélkülük nem tudná ru­galmasan és gyorsan tájékoz­tatni a pártot és az egész köz­véleményt. Egyesek azonban munkájukban azt is dicsérték, ami nem érdemelt dicséretet. A fogyatékosságok ott kezdőd­nek, amikor e tájékoztatási esz­közök egyes, csekély élet, — és politikai tapasztalattal ren­delkező dolgozói megkísérlik, hogy magukat és a komoly dol­gokat is szenzációsan és egy­oldalúan tálalják. A szólássza­badság azonban a konkrét hely­zet objektív ismeretét, mérhe­tetlen önfegyelmet, saját ma­gunk ellenőrzését és mérhetet­len felelősséget követel a párt­tal és a társadalommal szem­ben. Mindenkinek — és ez a tá­jékoztatási eszközök dolgozói­ra is vonatkozik — olyan mun­kára kell törekednie, hogy azt pirulás nélkül magáénak vall­hassa évek múltán is. Az SZLKP Központi Bizottsága nemegy­szer harcolt az újságok és az újságírók iránti szektás szemlé­let ós általános megítélésük el­len. Most semmi mást nem kí­ván, mint azoknak a kritériu­moknak az érvényesítését ve­lük szemben, amelyeket a sajtó dolgozói "követeltek, hogy má­sokkal szemben érvényesíthes­senek. A rádióban, a televízióban és a sajtóban dolgozó elvtársak­nak meg akarjuk mondani: ad­jatok több helyet a munkások és parasztok, a műszaki és tu­dományos értelmiség, a volt partizánok, a fasisztaellenes harcosok szavának és nézetei­nek, akiknek határozottan nincs kisebb erkölcsi joguk ál­lást foglalni a jelenlegi politi­kai helyzethez. Különösen a rádióban és a televízióban lé­vő kommunistáknak kell tuda­tosítaniuk, hogy a rádió és a televízió az állampolitika esz­köze, és továbbra sem szűnt meg az állam ideológiája és politikája eszközének lenni, ez­ért nem szolgálhat mást, mint a szocialista állam érdekeit. Szinte paradoxul hangzik, ha egy lélegzettel támogatják a CSKP és az SZLKP KB januári plénumának határozatait, de ugyanakkor kétséget támaszta­nak az iránt, hogy ez a Köz­ponti Bizottság képes-e és őszintén törekszik-e tovább fej­leszteni azokat a határozato­kat, amelyeket ő maga hozott. Ogy véljük, hogy a tömegtájé­koztatási eszközök munkájának komoly fogyatékossága, hogy kevéssé használja fel azokat a gazdag ösztönző gondolatokat, javaslatokat, amelyeket a CSKP Központi .Bizottságának számos dokumentuma, Dubček elvtárs­nak az EFSZ-ek VII. kongresz­szusán, február huszadik évfor­dulóján és a CSKP KB nemré­gi tárgyalásain elhangzott be­szédei tartalmaznak. Ez több kommentárt, az egyes részek becsületes és lelkiismeretes fel­dolgozását követeli meg a saj­tóban és a televízióban. A Központi Bizottság meg van győződve arról, hogy a komunisták az üzemekben, a falvakon ős az értelmiség so­raiban rugalmasan, megalkuvás nélkül és helyesen fogják vé­delmezni a CSKP KB és az SZLKP KB januári plénumának ás főként az áprilisi plénum­nak lényegét és értelmét, vala­mint a határozatait, megvaló­sítják az akcióprogramoŕ és így hatékony segítséget nyújtanak a pártnak a haladás és a szo­cialista demokrácia felé veze­tő úton. Az SZLKP KB legutóbbi plé­numán többek között azzal is hangsúlyoztuk az érintett elvtársak rehabilitálásának végleges megoldását, hogy be­kapcsolódjanak a polititikai életbe. Különféle helyekről, de főként Novotný elvtárs részé­ről elhangzott nem egy keserű, szemrehányás ellenére ls Dub­ček elvtárs és a CSKP KB el­nökségének további tagjai meg­vannak győződve arról, hogy a rehabilitált Husák, Novomeský, Holdoš és más elvtársaknak el kell foglalniuk a politikai élet­ben a képességeiknek megfele­lő helyet, mihelyt kedvezőbbé válik a helyzet. Ez a januári plénum után következett be. Mint ismeretes, Husák elvtársat a kormány alelnökévé nevez­ték ki. Novomeský elvtársat — amennyiben egészségi állapota megengedi és orvosai nem emelnek kifogást ellene, — szeretnénk még a választások előtt az SZNT képviselőjévé je­lölni és az SZNT elnöki tiszt­ségére javasolni. Ezt a legna­gyobb mértékben történelmi, politikai és erkölcsi aktusnak tartanánk, amely betetőzné No­vomeský elvtárs életének tár­sadalmi-politikai tevékeny­ségét már azáltal is, hogy a Szlovák Nemzeti Tanácsban,' amelynek egyik alapító tagja volt, segítené olyan államjogi elrendezés kialakítását, amely egy egész történelmi szakaszt lezárva föderatív elrendezés­ben végződne. A szocialista demokrácia nem lehetséges a törvényesség, a közrend, a jogok és szabadságjogok valamint a kötelességek legszi­gorúbb betartása nélkül. Kétség­telen, hogy a szocialista társa­dalomnak a biztonsági szer­vekre, az ügyészségekre és az igazságszolgaitatásra szüksége van. Ezen a téren februári ha­gyományainkból akarunk kiin­dulni, úgy, hogy ezek a nép szervei, a népet védelmező de­mokratikus és demokratikusan ellenőrzött szervek legyenek. Nemcsak az ötvenes évek, ha­nem a továbbiak és jelenünk ls megerősíti azt, hogy e szer­vek dolgozóinak döntő többsé­ge elhatárolja magát a defor­mációktól, egészséges és hatá­rozott erőt képvisel, amely ké­pes és készen áll a társadalom és a nép védelmének feladatá­ra. Ezért a címére elhangzott bíralatokat is munkájának meg­javítására irányuló segítségként értelmezi. Az igazságszolgálta­tás és a biztonsági testület munkafogyatékosságainak álta­lánosítása úgy állítja be a dol­gokat, mintha minden Jogos közbelépés és bírósági ítélet deformáció volna. Amikor Jog­gal bíráljuk a bírósági ítéletek függetlenségébe való beavatko­zás és befoly4solás minden for­máját a múlltban, meg kell mondani, hogy a demokratiz­mus sem jogosít fel senkit — a bíróságon kfvül — annak meg­Az Vllés szünetében (CTK — f elv. J Ítélésére, hogy vajon valaki bűncselekményt követett-e el, vagy sem, bűnös-e vagy ártat­lan. KI kell emelni falvaink hely­zetének néhány vonását ls. A falvakon végbemenő demokratizálódási folyamai sajátossága az a tény, hogy az egységes földmfivesszövetkezetek a szövetkezeti demokrácia elveire épülnek, és a munka díjazása közvetlenül a termelési eredmé­nyektől függ. A szövetkezeti de­mokráciának ezen alapelvei azonban a direktív Irányítás idő­szakában nem bontakozhattak kl, s ezért ma az új irányítási rend­szer és a demokratizálódási fo­lyamat feltételei között minden előfeltétel megvan arra, bogy kö­vetkezetesen érvényesüljenek ma­goknak a szövetkezeteseknek és az egész társadalomnak az érde­kében. Ehhez jelentős mértékben hozzájárul a mezőgazdák országos szervezetének létrehozása is. Az SZLKP Központi Bizottsága tudatában van annak, hogy a de­mokrácia elmélyítése a falvakon szükségessé teszi egyes problé­mák megoldását a munkás—pa­raszt szövetség múltbeli megsérté­sét illetően. A párt a szövetkezete­sítés egész tolyamata alatt szünte­lenül hangsúlyozta a parasztoknak a közös gazdálkodásra történő megnyerésénél az önkéntesség alapelvét, s ennek az elvnek a megsértését nemcsak szigorúan elítélte, hanem a szükséges követ­keztetéseket is levonta. Ennek el­lenére azonban számos problémát kell megoldani, amelyek főként a kis- és középparasztok helyte­len adminisztratív üldözésének Időszakából származnak. Ennek azonban a helyi szervek kezdemé­nyezésére, kulturáltan és komoly elemzés alapján kell bekövetkez­nie. E kérdések megoldásához igen megfontoltan kell hozzálátni. A kommunisták éppúgy, mint a többi falusi dolgozó jól tudja, hogy a becsületes, derék parasz­tok százezrei mellett a múltban volt tényleges nsztályellenség is, akik élelmiszerellátásunk megza­varása céljából szándékosan sza­botálták a termelést. Nem volna kevésbé demokratikus dolog an­nál, mintha ezeket az embereket egy szintre helyeznénk azokkal a becsületesen dolgozó parasztok­kal, akik ellen helytelen admi­nisztratív eszközöket alkalmaztak, vagy pedig ha a szövetkezetesek­kel egy színvonalra helyeznénk őket, akik hosszú éveken át, gyakran igen kedvezőtlen felté­telek között, aránytalanul alacsony munkadíjért becsülete­sen dolgoztak és szövetkezetüket megszilárdították. Ebben az ér­telemben a rehabilitációknál nem szabad megfeledkezni azokról a szükséges forradalmi intézkedé- ' sekről, amelyektől semmilyen esetben sem akarunk eltérni. Az SZLKP Központi Bizottsága a parasztság iránti eddigi politiká­jából kiindulva meggyőződését fe­jezi ki, hogy a CSKP KB januári és áprilisi ülésének határozatai teljes megértésre találnak a párt­szervezetekben és EFSZ-einkben, valamint állami gazdaságainkban, és úgy, ahogyan a földművesek si­keresen elvégezték az idei tava­szi munkák első szakaszát és biz­tosítják a lakosság ellátását, épp­oly sikeresen fogják teljesíteni to­vábbi feladataikat is az akció­program keretében. Emellett nyíltan megmond­juk, senki se számítson azok­nak az osztályellenségeknek és társadalomellenes elemeknek a rehabilitálására, akiket joggal sújtottak államhatalmunk forra­dalmi intézkedései. Amint ezt a CSKP KB-nak a politikai helyzettel kapcsolatos határoza­ta is hangsúlyozza: „egy jottá­nyit sem engedünk a szocializ­mus pozícióiból, tulajdonosi és társadalmi viszonyaiból!" Már közzétettük a CSKP ak­cióprogramját. A ml feladatunk lesz minden erőnkből hozzájá­rulni ahhoz, hogy e programot Ismertessük és megvilágítsuk ne csak a párttagok, hanem va­lamennyi dolgozó előtt úgy, hogy az egész népünk prog­ramiává váliék. Köréie egve­sítjük az összes progresszív erőt, minden becsületes embert. Maga a program jó alapul szol­gálhat ifjúságunk megnyerésé­re, amely e napokban a maga számára Jelentősebb társadalmi aktivitást és érvényesülési le­hetőséget keres. Feladatunk lesz nemcsak Idézni és ismétel­getni azt, ami a programban áll, hanem helyesen alkalmazni és gazdagítani a konkrét feltéte­lek szerint minden egyes mun­kahelyen. Ezzel egyidejűleg megteremt­jük a CSKP XIV. kongresszusá­nak gyors és jó előkészítéséhez szükséges feltételeket ls.

Next

/
Thumbnails
Contents