Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-11 / 101. szám, csütörtök

HOGY NEMZETEIK, NEMZETISÉGEINK POLITIKAI, GAZDASÁGI, KULTURÁLIS TÉREN VALÓBAN ÉS TELJESEN EGYENJOGÚAK ZOK, 1 m* (Folytatás a 4. oldalról) hosszas, türelmes egyéni munka elősegítette az SZLKP vezetősége koncepciójának és a párt bratislavai városi szervezete progresszív szerepének a megvilágítását és így a párt eszmei és szervezeti egységének megszilárdítását Szlovákiában. Ezáltal sikerült befolyásolni az SZLKP 1966. évi kongresszusának előkészítését és sikeres lefolyását, amely jóváhagyta a szlovákiai pártvezetőség politikáját, és a szervezetek olyan összetételben választotta meg, hogy hatékonyan és döntő mértékben pozitívan befolyásolhatták pártunk fejlődését. Kár, hogy az SZLKP KB erősen megnyirbált jogai nem tették lehetővé a szükséges személyi változtatásokat, amelyek még kedvezőbben befolyásolhatták volna a helyzet fejlődését Szlovákiában. A szlovákiai helyzet eltérő fejlődésének további oka az volt, hogy Szlovákiában a legtöbb járásban a párt általános tájékozottsága az utóbbi években, de főként a CSKP KB 1967 szeptemberi ülése után aránytalanul szélesebb körű és igazhűbb volt, mint másutt, és ez a pártfunkcionáriusokat képessé tette a dolgok komplexebb megítélésére, és főként arra, hogy állást foglaljanak. A tömegtájékoztatási eszközök, a sajtó, rádió és a felejt ümelyek a januári ülés " széleskörű tájékoztatásban". jntos szerepet játszottak, nem lepték meg már annyira a párttagokat és a pártonkívülieket Szlovákiában, mint másutt. Ezzel egyáltalán neir. akarjuk azt mondani, hogy nem volt és nem jogos a tájékoztatások rugalmatlanságának bírálata. A demokratizálódási folyamat a pártban nem volt képes teljes mértékben befolyásolni az alapszervezetek évzáró taggyűléseit. Jelentősebben megnyilvánul már a járási konferenciákon, főként azokon, amelyeket a második szakaszban tartottak meg. Kifejezésre jutott a pártmunka, a szervek és az egyes funkcionáriusok munkamódszereinek tárgyilagos és bíráló értékelésében. Nyíltan és blrálóan Ítélték meg a járási bizottságok és az egyes elvtársak helytelen gya"" jrlati munkáját s ugyanakkor legelték, hogyan lehet megteenl a pártmunka megjavltáak biztosítékait. Ebben a szellemben tolmácsolták nemcsak salát, hanem kollektív állástoglalásukat is a járás és a felsőbb pártszervek eddigi politikai gyakorlatához. Bár a pártban eddig nem voltak tapasztalatok a titkos választások terén, a Járások többségében titkos volt a szavazás. A választott szervek tagjainak aránylag jelentós kicserélésére került sor, — 48,1 százalék a járási pártbizottságok új tagja. A járási bizottságok 15 titkárának megválasztását nem Javasolták a járási konferenciákon. Nem választottak meg 6t titkárt és más okokból (ellenszavazatok miatt) két titkár viszszalépett. A Banská Bystrica-1, a knblnl és az érsekújvári járásban a konferencia megismétlését kérik azzal az indokolással, hogy a tárgyalások szslleme és az ú) szervek megválasztása nem volt eléggé demokratikus. Nincsen sző azonban tömeges követelésekről, a Banská Bystrlca-i Járásokon kívül csak egyes alapszervezetek vagy párttagok kéréséről van sző. NagyTészt nem konkrét okokkal indokolják azonban e kéréseket, s ezért olyan értelemben kell megoldani őket, hogy az ú|onnan választott Járási szervek a jövő időszakban a bírált fogyatékosságokat meg tudják szüntetni, és a pártmunkát a Járásban a CSKP KB fanánri fs áprilisi plénumal határozatainak szellemében biztosítsák. - jrla MĽ ^^•Kraa] i „ ™ íi. 968. Elvtársaki Az ntóbbi Időben, főként márciusban a kerületi és Járási pártbizottságok a pártvazetőségnek a Jelenlegi politikai helyzethez elfoglalt álláspontjáról adott tájékoztatás és a segítség hiányát érezték, és ezért kevésbé tudtak tájékozódni. Egyes Járásokban további funkcionáriusok, főként az SZLKP Járási bizottságai vezető titkárainak és titkárainak a leváltását követelik. A Banská Bystrica-!, Dolný Knbin-1, Liptovský Mlknláš-l és a Žiar nad Hronom 1 járásokról van szó. E nyomás nemcsak a kommunisták részéről, hanem a nem kommunisták, főiként fiatalok részéről tapasztalható, elsősorban a Dolný Katila-I és S Banská Bystrica-i járásban. Meg kell azonban mondani, hogy a mód, ahogy a funkcionáriusok leváltását követelik, nem helyes. Olyan emberek U hangoskodnak, akik személyes számlájukat akarják elintézni. Az ifjúság tüntetéseit például Dolný Kublnban 6* Banská Bystrlcán felhasználták szocialistaellenes szeparatista hangulatok szitására, a szlovák állam ld6uakából származó fasiszta dalok éneklésére stb. Ez, valamint egyes személyek fellépése a televízióban, valamint a sajtó, rádió és televízió által adott néhány egyoldalú tájékoztatás bizonyos mértékben félrevezetheti,, megtévesztheti a kommunistákat és a széles tömegeket, és kétséget kelthet az Iránt, vajon a párt vezetősége ura-e a helyzetnek. Számolni kell azzal is, hogy bizonyosan felmerülnek különféle jogos és jogtalan bíráló hangok munkánkkal szemben, akár a választott szervek, akár az apparátus munkájával szemben. Be kell ismerni, hogy közülünk soknak ez meglepő, az idős párttagok számára azonban nem szokatlan. Ök, a párt és a nép érdekeiért összehasonlíthatatlanul nehezebb feltételek között dolgoztak és küzdöttek, és ki voltak téve nemcsak bírálatnak, megaláztatásnak, hanem börtönnek is. És mégsem hátráltak meg. Éppen ebben a harcban acélozódtak meg és belőle merítettek még több bátorságot munkájukhoz. Ma más a helyzet. Azok a dolgozók, — és nemcsak a pártban, nemcsak a kommunisták akik elkényelmesedtek, akik súlyos hibákat követtek el, akik nem becsületes munkájuk, hanem rendeletek alapján váltak funkcionáriusokká, nehezen állják meg helyüket e harcban. A funkcionáriusok azonban, a párt- és az apparátus tagjai, a gazdasági dolgozók, a nemzeti bizottságok dolgozói, a bíróságok, az ügyészségek és a biztonsági testület tagjainak nagy része becsületes és áldozatkész. Nagy érdemük van azokban az eredményekben, amelyeket népünk a párt vezetésével elért. A CSKP nem engedheti meg, hogy ezeket az embereket zaklassák, botrányokba sodorják és megalázzák, bár munkájukban hibák és fogyatékosságok is előfordulhattak. Csak az nem követett el semmi hibát, és annak „tiszta a keze", aki semmit sem tett a szocializmus érdekében. Ez azonban nem érdemi A CSKP Központi Bizottságának a politikai helyzettel kapcsolatos határozata helyesen hangsúlyozza, hogy a bírálat azért mutat rá a fogyatékosságokra, hogy a hibákat és nem pedig magukat a bírált embereket távolítsuk el, amenynyiben megvannak a feltételek ahhoz, hogy fogyatékosságaiktól mentesüljenek és munkájukat megjavítsák. . Ez nem karlendítés. Gondoskodnunk kell arról, hogy ne legyünk egyoldalúak, hogy ne alakuljon kl szellemi és erkölcsi terror a becsületes kommunistákkal és pártonkívüliekkel szemben. Naponta hangsúlyoznunk kell, hogy a szocialista demokrácia olyan folyamat, amely teret nyit a progresszív erőknek és arra aktivizálja a társadalom túlnyomó részét, hogy hozzájáruljon a szocialista eszmék fejlődéséhez és bármilyen szubjektív Irányzat ellen megvédje pártunk és államunk politikája marxi—lenini alapelveit. Valamennyi szerkesztőségtől és a társadalmi szervezetektől objektivitást kell megkövetelni a társadalmi fejlődés kérdéseiben, a demokratizálódási folyamatban. A demokrácia párt-, állami és munkafegyelem nélkül többé nem demokrácia. Egy pillanatra sem szabad eltérni attól az elvtől, hogy ebben a folyamatban szocialista demokráciáról van szó, hogy szabad véleménycserét, az ember szabadságát akarjuk. Ezek az alapelvek pártunk életének alkotó részel. De nincs szabadság annak, aki gyengíteni akarja szocialista építésünket, aki cselekedeteivel a többség szabadságának meghiúsítására törekszik, aki korlátozni akarja a termelő, dolgozó ember szabadságát. A sajtó, a rádió és a televízió nagy munkát végzett és végez. A párt nélkülük nem tudná rugalmasan és gyorsan tájékoztatni a pártot és az egész közvéleményt. Egyesek azonban munkájukban azt is dicsérték, ami nem érdemelt dicséretet. A fogyatékosságok ott kezdődnek, amikor e tájékoztatási eszközök egyes, csekély élet, — és politikai tapasztalattal rendelkező dolgozói megkísérlik, hogy magukat és a komoly dolgokat is szenzációsan és egyoldalúan tálalják. A szólásszabadság azonban a konkrét helyzet objektív ismeretét, mérhetetlen önfegyelmet, saját magunk ellenőrzését és mérhetetlen felelősséget követel a párttal és a társadalommal szemben. Mindenkinek — és ez a tájékoztatási eszközök dolgozóira is vonatkozik — olyan munkára kell törekednie, hogy azt pirulás nélkül magáénak vallhassa évek múltán is. Az SZLKP Központi Bizottsága nemegyszer harcolt az újságok és az újságírók iránti szektás szemlélet ós általános megítélésük ellen. Most semmi mást nem kíván, mint azoknak a kritériumoknak az érvényesítését velük szemben, amelyeket a sajtó dolgozói "követeltek, hogy másokkal szemben érvényesíthessenek. A rádióban, a televízióban és a sajtóban dolgozó elvtársaknak meg akarjuk mondani: adjatok több helyet a munkások és parasztok, a műszaki és tudományos értelmiség, a volt partizánok, a fasisztaellenes harcosok szavának és nézeteinek, akiknek határozottan nincs kisebb erkölcsi joguk állást foglalni a jelenlegi politikai helyzethez. Különösen a rádióban és a televízióban lévő kommunistáknak kell tudatosítaniuk, hogy a rádió és a televízió az állampolitika eszköze, és továbbra sem szűnt meg az állam ideológiája és politikája eszközének lenni, ezért nem szolgálhat mást, mint a szocialista állam érdekeit. Szinte paradoxul hangzik, ha egy lélegzettel támogatják a CSKP és az SZLKP KB januári plénumának határozatait, de ugyanakkor kétséget támasztanak az iránt, hogy ez a Központi Bizottság képes-e és őszintén törekszik-e tovább fejleszteni azokat a határozatokat, amelyeket ő maga hozott. Ogy véljük, hogy a tömegtájékoztatási eszközök munkájának komoly fogyatékossága, hogy kevéssé használja fel azokat a gazdag ösztönző gondolatokat, javaslatokat, amelyeket a CSKP Központi .Bizottságának számos dokumentuma, Dubček elvtársnak az EFSZ-ek VII. kongreszszusán, február huszadik évfordulóján és a CSKP KB nemrégi tárgyalásain elhangzott beszédei tartalmaznak. Ez több kommentárt, az egyes részek becsületes és lelkiismeretes feldolgozását követeli meg a sajtóban és a televízióban. A Központi Bizottság meg van győződve arról, hogy a komunisták az üzemekben, a falvakon ős az értelmiség soraiban rugalmasan, megalkuvás nélkül és helyesen fogják védelmezni a CSKP KB és az SZLKP KB januári plénumának ás főként az áprilisi plénumnak lényegét és értelmét, valamint a határozatait, megvalósítják az akcióprogramoŕ és így hatékony segítséget nyújtanak a pártnak a haladás és a szocialista demokrácia felé vezető úton. Az SZLKP KB legutóbbi plénumán többek között azzal is hangsúlyoztuk az érintett elvtársak rehabilitálásának végleges megoldását, hogy bekapcsolódjanak a polititikai életbe. Különféle helyekről, de főként Novotný elvtárs részéről elhangzott nem egy keserű, szemrehányás ellenére ls Dubček elvtárs és a CSKP KB elnökségének további tagjai megvannak győződve arról, hogy a rehabilitált Husák, Novomeský, Holdoš és más elvtársaknak el kell foglalniuk a politikai életben a képességeiknek megfelelő helyet, mihelyt kedvezőbbé válik a helyzet. Ez a januári plénum után következett be. Mint ismeretes, Husák elvtársat a kormány alelnökévé nevezték ki. Novomeský elvtársat — amennyiben egészségi állapota megengedi és orvosai nem emelnek kifogást ellene, — szeretnénk még a választások előtt az SZNT képviselőjévé jelölni és az SZNT elnöki tisztségére javasolni. Ezt a legnagyobb mértékben történelmi, politikai és erkölcsi aktusnak tartanánk, amely betetőzné Novomeský elvtárs életének társadalmi-politikai tevékenységét már azáltal is, hogy a Szlovák Nemzeti Tanácsban,' amelynek egyik alapító tagja volt, segítené olyan államjogi elrendezés kialakítását, amely egy egész történelmi szakaszt lezárva föderatív elrendezésben végződne. A szocialista demokrácia nem lehetséges a törvényesség, a közrend, a jogok és szabadságjogok valamint a kötelességek legszigorúbb betartása nélkül. Kétségtelen, hogy a szocialista társadalomnak a biztonsági szervekre, az ügyészségekre és az igazságszolgaitatásra szüksége van. Ezen a téren februári hagyományainkból akarunk kiindulni, úgy, hogy ezek a nép szervei, a népet védelmező demokratikus és demokratikusan ellenőrzött szervek legyenek. Nemcsak az ötvenes évek, hanem a továbbiak és jelenünk ls megerősíti azt, hogy e szervek dolgozóinak döntő többsége elhatárolja magát a deformációktól, egészséges és határozott erőt képvisel, amely képes és készen áll a társadalom és a nép védelmének feladatára. Ezért a címére elhangzott bíralatokat is munkájának megjavítására irányuló segítségként értelmezi. Az igazságszolgáltatás és a biztonsági testület munkafogyatékosságainak általánosítása úgy állítja be a dolgokat, mintha minden Jogos közbelépés és bírósági ítélet deformáció volna. Amikor Joggal bíráljuk a bírósági ítéletek függetlenségébe való beavatkozás és befoly4solás minden formáját a múlltban, meg kell mondani, hogy a demokratizmus sem jogosít fel senkit — a bíróságon kfvül — annak megAz Vllés szünetében (CTK — f elv. J Ítélésére, hogy vajon valaki bűncselekményt követett-e el, vagy sem, bűnös-e vagy ártatlan. KI kell emelni falvaink helyzetének néhány vonását ls. A falvakon végbemenő demokratizálódási folyamai sajátossága az a tény, hogy az egységes földmfivesszövetkezetek a szövetkezeti demokrácia elveire épülnek, és a munka díjazása közvetlenül a termelési eredményektől függ. A szövetkezeti demokráciának ezen alapelvei azonban a direktív Irányítás időszakában nem bontakozhattak kl, s ezért ma az új irányítási rendszer és a demokratizálódási folyamat feltételei között minden előfeltétel megvan arra, bogy következetesen érvényesüljenek magoknak a szövetkezeteseknek és az egész társadalomnak az érdekében. Ehhez jelentős mértékben hozzájárul a mezőgazdák országos szervezetének létrehozása is. Az SZLKP Központi Bizottsága tudatában van annak, hogy a demokrácia elmélyítése a falvakon szükségessé teszi egyes problémák megoldását a munkás—paraszt szövetség múltbeli megsértését illetően. A párt a szövetkezetesítés egész tolyamata alatt szüntelenül hangsúlyozta a parasztoknak a közös gazdálkodásra történő megnyerésénél az önkéntesség alapelvét, s ennek az elvnek a megsértését nemcsak szigorúan elítélte, hanem a szükséges következtetéseket is levonta. Ennek ellenére azonban számos problémát kell megoldani, amelyek főként a kis- és középparasztok helytelen adminisztratív üldözésének Időszakából származnak. Ennek azonban a helyi szervek kezdeményezésére, kulturáltan és komoly elemzés alapján kell bekövetkeznie. E kérdések megoldásához igen megfontoltan kell hozzálátni. A kommunisták éppúgy, mint a többi falusi dolgozó jól tudja, hogy a becsületes, derék parasztok százezrei mellett a múltban volt tényleges nsztályellenség is, akik élelmiszerellátásunk megzavarása céljából szándékosan szabotálták a termelést. Nem volna kevésbé demokratikus dolog annál, mintha ezeket az embereket egy szintre helyeznénk azokkal a becsületesen dolgozó parasztokkal, akik ellen helytelen adminisztratív eszközöket alkalmaztak, vagy pedig ha a szövetkezetesekkel egy színvonalra helyeznénk őket, akik hosszú éveken át, gyakran igen kedvezőtlen feltételek között, aránytalanul alacsony munkadíjért becsületesen dolgoztak és szövetkezetüket megszilárdították. Ebben az értelemben a rehabilitációknál nem szabad megfeledkezni azokról a szükséges forradalmi intézkedé- ' sekről, amelyektől semmilyen esetben sem akarunk eltérni. Az SZLKP Központi Bizottsága a parasztság iránti eddigi politikájából kiindulva meggyőződését fejezi ki, hogy a CSKP KB januári és áprilisi ülésének határozatai teljes megértésre találnak a pártszervezetekben és EFSZ-einkben, valamint állami gazdaságainkban, és úgy, ahogyan a földművesek sikeresen elvégezték az idei tavaszi munkák első szakaszát és biztosítják a lakosság ellátását, éppoly sikeresen fogják teljesíteni további feladataikat is az akcióprogram keretében. Emellett nyíltan megmondjuk, senki se számítson azoknak az osztályellenségeknek és társadalomellenes elemeknek a rehabilitálására, akiket joggal sújtottak államhatalmunk forradalmi intézkedései. Amint ezt a CSKP KB-nak a politikai helyzettel kapcsolatos határozata is hangsúlyozza: „egy jottányit sem engedünk a szocializmus pozícióiból, tulajdonosi és társadalmi viszonyaiból!" Már közzétettük a CSKP akcióprogramját. A ml feladatunk lesz minden erőnkből hozzájárulni ahhoz, hogy e programot Ismertessük és megvilágítsuk ne csak a párttagok, hanem valamennyi dolgozó előtt úgy, hogy az egész népünk programiává váliék. Köréie egvesítjük az összes progresszív erőt, minden becsületes embert. Maga a program jó alapul szolgálhat ifjúságunk megnyerésére, amely e napokban a maga számára Jelentősebb társadalmi aktivitást és érvényesülési lehetőséget keres. Feladatunk lesz nemcsak Idézni és ismételgetni azt, ami a programban áll, hanem helyesen alkalmazni és gazdagítani a konkrét feltételek szerint minden egyes munkahelyen. Ezzel egyidejűleg megteremtjük a CSKP XIV. kongresszusának gyors és jó előkészítéséhez szükséges feltételeket ls.