Új Szó, 1968. március (21. évfolyam, 60-90. szám)

1968-03-09 / 68. szám, szombat

Következetesen és kezdeményezően kell felülvizsgálni a múltban történt törvénysértéseket ülésezett a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága (CTK) — A CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága Prágában március 8-án tartott ülésén részletesen tájékozódott pártunk akcióprogramjának tervezetéről, amelynek megvitatása után állásfoglalásában különösen azt méltatja, hogy az említett programtervezet tárgyilagosan, teljes nyíltsággal utal a szocialista társadalmunkban s pártunk tevékenységében Jelenleg felmerülő problémákra és rámutat azok okára. ' A bizottság úgy véli, hogy a szóban forgó politikai Jellegű program ne szabjon meg olyan konkrét feladatokat, amelyekre a kormány vagy más társadalmi szervezet illetékes, hanem ellenkezőleg, erőteljesen serkentse polgártársaink szocialista kezdeményezőkészségét, és tegye lehetővé a többi társadalmi szervezet önálló tevékenységét. A bizottság egyben hangsúlyozza, legfőbb Ideje annak, hogy a szóban forgó program tartalma és szövege is hangsúlyozottan s mindenki számára közérthetően juttassa kifejezésre a CSKP Központi Bizottsága januári plenáris ülésének határozatait. A Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság maradéktalanul magáénak vallja a párt akcióprogramjának tervezetében kitűzött elveket, s megtesz minden tőle telhetőt e program megvalósítása érdekében is. A bizottság a CSKP Központi Bizottsága januári plenáris ülésén hozott határozatok szellemében bírálat tárgyává teszi saját tevékenységét is, és kidolgozza az arra irányuló javaslatokat, hogy az új feltételek között milyen legyen a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság szerep- és feladatköre. Tevékenységében fokozott gondot fordít arra, hogy ne kerülhessen többé sor a pártmunka normániak s módszereinek megszegésére, de különösen a párton belüli demokrácia elvének megsértésére, és ne csökkenhessen a kommunisták felelőssége. A Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság pártunk szervei elé mindenkor és következeteseri olyan javaslatokat szándékszik terjeszteni, melyeknek célja a bürokrácia, a karrierizmus és az önkényes megnyilvánulások elleni intézkedések foganatosítása A bizottság a CSKP Központi Bizottsága legutóbbi plenáris ülése határozatainak értelmében fogott hozzá az ötvenes években és később a párt által megvádolt s ennek következtében károsodott személyek ügyének felülvizsgálásához. Kezeskedik arról, hogy ezt a vizsgálatot nem folytatják le azok, akik részesei voltak az említett vádaknak. A bizottság feltételezi, hogy az állami intézményekben és a társadalmi szervezetekben tevékenykedő kommunisták hasonló kezdeményezőkészséggel lépnek fel, és nem odázzák el a szükséges megoldást addig, amíg ezt maga a károsodott egyén kéri, hanem ellenkezőleg, kezdeményezni fogják a múltban történt törvénysértések tárgyilagos, megbízható felülvizsgálását. A főügyészség állásfoglalása a Sejna-üggyel kapcsolatban Hatóságaink kérik a szökevény kiadását (CTK) — A főügyészség a Sejna-üggyel kapcsolatban közölte, hogy néphadseregünk főügyészsége—a politikai főcsoportügynökség kezdeményezésére — megkapta dr. Thon ezredestől, a belügyminiszter helyettesétfii azokat ax iratokat, amelyek arra utalnak, hogy Moravec alezredes vagyonjogi törvénybe ütköző, súlyos büntettet követett el. Az említett Iratok ez év január 24-én délután érkeztek meg. A hadsereg főügyészségén még aznap egybehívott tanácskozáson a príbrami katonai ügyész is jelen volt. A tanácskozáson felülvizsgálták az Iratokat, majd további intézés céljából a prfbrami katonai ügyésznek adták át őket. Nevezett jannár 25-én megindította a bűnvádi eljárást Moravec alezredes ellen, és utasítást adott letartóztatására. Jannár 26-án a délutáni őrákbaa megállapították, hogy Moravec a központi katonai körházban tartózkodik. Egészségi állapotának megállapítása után haladéktalanul a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozó fegyházkőrházába szállították. Moravecet elsfi ízben már másnap kihallgatták. Beismerte büntevékenységét és mindent magára vállalt. A felsőbb fokú katonai ügyész utasítására Január 30án átkutatták Moravec lakását és munkahelyét. A következő napon Ismét kihallgatták. Ekkor beismerte, hogy törvénybe ütköző tetteit felettesa — Scjna vezérőrnagy i— kezdeményezésére küvette el. Mivel Moravec megváltoztatta vallomását fis tettesként a Nemzetgyűlés képviselőjét, a Nemzetgyűlés elnökségének tagját jelölte meg, e vallomását részletesen kellett felülvizsgálni, mivel a gyanút Igazolú egyéb bizonyítékok akkor nem álltak rendelkezésre. Az Iratok stb. kizárólag Moravec bűnösségét bizonyították. Az Illetékesek később a dél-morvaországi, a nyugat-csehországi, az északcsehorszápi s a közép-csehországi kerületben további tényeket állapítottak meg, és több tanút kihallgattak. Egyidejűleg további bizonyító anyagot gyűjtöttek öszsze, éspedig ez év február 12-ig állították össze az azt bizonyító anyagot, hogy Sejna valóban törvénybe ütköző tetteket követett el, s fi volt Moravec bűntevékenysévének szervezője s kezdeményezője. A prfbrami felsőbb fokú katonai ügyészség február 12-én terjesztette a katonai főügyészség elé a vizsgálatról részletesen tájékoztatfi beszámolót, melynek végén •xt Javasolta, hogy a Nemzetgyűléstől beleegyezést kell kárni a Sejna vezérfiruagy elleni bűnvádi eljárásra, s nevezett letartóztatására. A felsőbb fokú katonai ügyészség február 15-én terjesztette a bizonyító anyagot a katonai ffiügyészség alá. A hadsereg főügyésze a megállapított eredmények s az összegyűjtött bizonyító anyag felülvizsgálása után — február 20-án — az állami főügyésznek beküldött beszámolójában hivatalosan tett javaslatot a Nemzetgyűlésnek. A Nemzetgyűlés alelnökének február 21-én kézbesítették azt a folyamodványt, hogy a Nemxetgyülés adja beleegyezését a Sejna elleni bűnvádi eljárás megindítására, nevezett letartóztatására. A ffiügyészség a továbbiakban közölte, hogy ami Sejna letartóztatását és ax ellene indítványozott bűnvádi eljárást illeti — szigorúan kellett figyelembe venni az alkotmány 58. cikkelyét, mivel a Nemxetgyülés beleegyezése nélkül nem lehet bűnvádi eljárást Indítani a Nemzetgyűlés képviselője ellen, x nem lehet letartóztatni, Illetve bebörtönözni. A Nem zetgyűlés elé terjesztett folyamodvány beküldését követfi időben a katonai ügyész az említett okokbfil nem igényelhette a Sejna vezérőrnagy elleni bűnvádi eljárás megindítását, s nem korlátozhatta mozgásszabadságát. A főügyész — tekintettel a szóban forgó bűntevékenység fontosságára, Jelentfiségére s terjedelmére, mint ahogyan azt február 20-i levelében szó szerint hangsúlyozta — a folyamodvány gyors elintézését kérte a Nemzstiyűléstfil. A Nemzetgyűlés errfil az ügyről ülésének elsfi napján, vagyis febrnár 27-én az esti örákban tárgyalt. Néphadseregünk felsőbb fokú ügyésze csak ezután — illetve, amikor az ügyészség már megkapta a Nemzetgyűlés beleegyezését — indított bűnvádi eljárást Sejna tábornok ellen és adott utasítást letartóztatására. A közbiztonsági szervek azonban az utasítás kézbesítése után arról tájékoztatták az ügyészséget, hogy Seina ismeretlen helyen tartózkodik. Ezért felszólították a közbiztonsági szerveket, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket a határátkelő helyeken. Másnap megállapították, hogy Sejna utoljára szombaton, febrnár 24-én Volt hivatalában. Azzal búcsúzott el munkatársaitfii, hogy a Sumavába utazik rokoni látogatásra. Egyben hangsúlyozta, hogy sok a dolga és el kell készítenie a Nemzetgyűlés plenáris ülésén tartandó beszédét. A katonai ügyészséget február 29én tájékoztatták arról, hogy Sej•a még február 25 én déltájt átlépte a batárt, Illetve Magyarországra utazott, s még aznap este a magyar—jugoszláv batárt is átlépte. Röviddel ezután azt is megállapították, hogy Sejna február 28án a déli órákban átlépte az olasz határt. Sejna bűnügyében tovább folytatják a vizsgálatot. ). Moravec február 29 I vallomása alapján felülvizsgálják a Jan Sejna bűntevékenységével összefüggő további tényeket is. Ellene vagyon elleni bűncselekmény és közéleti tényezfi jogaival valő visszaélés miatt folytatnak bűnvádi eljárást. Tekintettel J. Sejna szerteágazó bűntevékenységére és a vizsgálattal kapcsolatos feladatok tervszerűségére — egyelőre nem lehet részletesebben tájékoztatni a nyilvánosságot az emlftett büntevékenység lényegéről, mert ez akadályokat gördíthetne a vizsgálat elé, x veszélyeztethetné annak eredményeit. A ffiügyészség nagyjában ezeket közölte. Természetesen van még néhány nyílt kérdés, például az, hogyan rendelkezhetett Sejna és 18 éves fia diplomata-útlevéllel, ki és milyen körülmények között adta nekik röviddel szökésük elfitt az útlevelet (a Nemzetgyűlés akkor már megkapta a folyamodványt Sejna mentelmi jogának hatálytalanítására), más szóval: az a kérdés, ki volt nevezettek pártfogója. Az utóbbi kérdésekre más központi szerveinknek kell választ adniuk. • A Csehszlovák Sajtóiroda washingtoni tudósítóját felszólította, hogy állapítsa meg, hol tartózkodik Sejna. Egyben az Associated Press amerikai hírügynökséghez is fordult, és megkérte, közölje, vajon az amerikai illetékes hatóságok figyelembe veszik-e a Sejna kiadását célzfi csehszlovákiai felszólítást, polgári vagy katonai szervek firzik-e jelenleg Sejnát stb. • Dr. Karel Duda, Csehszlovákia amerikai nagykövete március 7-én felkereste Walter Stoelt, a külügyminiszter európai ügyeket intéző titkárának helyettesét, s felszólította, hogy a két ország érvényes szerzfidése értelmében tartóztassák le és adják ki Jan Sejnát, a csehszlovák hadsereg vezérőrnagyát, aki jelenleg az USA területén tartózkodik. • Ax Associated Press washingtoni hírforrásokra hivatkoxva közölte, aligha valfiszlnű, hogy Sejnát kiadják Csehszlovákiának. Ezzel szemben több mint valószínű, hogy politikai menekültnek tekintik. Az Egyesült Államokban hagyományos, hogy a politikai menekültek sxámára menedékjogot bixtosltanak — hangsúlyozza az Associated Press. Mikor nyilatkoznak j'anuári határozatok érvényesítéséről szakszervezetekben a a (CTK) — Legújabban gyakran hangzanak el és olvashatók bíráló megjegyzéseik azzal kapcsolatban, hogy a Szakszervezetek Központi Tanácsa mindeddig nem közölte elvi érvénnyel, miként jutnak kifejezésre a Szakszervezetek Központi Tanácsának s általában a szakszervezetek tevékenységében, munkamódszereiben stb. a CSKP Központi Bizottsága januári plenáris ülésének határozatai. A Szakszervezetek Központi Tanácsának titkársága közli, hogy 1968. március 12-re összehívták az SZKT plénumának pártcsoportját és 1968. március 21-re s 22-re az SZKT plenáris ülését is. E két tanácskozás résztvevői kizárólag azt a kérdést vitatják meg, hogy a CSKP Központi Bizottsága januári plenáris ülésén hozott határozatok miként érvényesülnek a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom tevékenységéből). Az SZKT titkársága egyben hangsúlyozza, hogy maradéktalanul egyetért a CSKP Központi Bizottsága januári plenáris ülésén hozott határozatokkal, s tudatosítja jelentőségüket társadalmunk, a párt s a szakszervezetek további sorsa szempontjából. Az SZKT titkárságának véleménye szerint a CSKP Központi Bizottsága januári plénuma szellemének deklaratív elismerése túl kevés aihhoz, amit az említett plenáris ülésén hozott határozatok teljesítésében kell tennünk. A lényeg az, miként érvényesítik gyakorlatilag ezeket a határozatokat a mindennapi munkában. , Egy lépéssel tovább (Folytatás az 1. oldalról) ség került napfényre amelyről eddig senki nem mert szólni, bár tudtunk létezésükről. Az alapszervezetek évzáró gyűlései — képességeik szerint — értékelték a szervezetek munkáját és megszabták feladatait. A ma kezdődő járási pártkonferenciák ugyanezt a munkát végzik el járási szinten. A küldöttek felelősségét növeli, hogy nemcsak a pártmunka kérdéseit vitatják meg hanem határoznak a járás minden lakóját érintő kérdésekről is. Ma minden lehetőség adva van ahhoz, hogy a járás életét, a párt munkáját reálisan a gyakorlati tapasztalatok alapján értékeljék. A pártnak nem érdeke, hogy rózsaszín szemüvegen keresztül nézze az életet. Aki szépíti a valóságot az nem erősíti, hanem gyengíti a párt tekintélyét. Eredményeink növeléséhez feltétlenül szükséges a való helyzet ismerete, a hiányosságok feltárása és eltávolítása. A küldötteknek amellett, hogy alapszervezetük véleményét tolmácsolják, állást kell foglalniuk és határozniuk kell a járás életét érintő politikai és gazdasági kérdésekben. Nagyon jól tudjak, hogy a XIII. pártkongresszus határozatát — Szlovákia s főként Dél-Szlovákia iparosítását — nem teljesítettük következetesen. E ténynek a gazdasági és politikai vetületét egyaránt érezzük. A délvidék magyar nemzetiségű lakossága között elsősorban a magyar kommunisták végeznek pártmunkát, ők biztosítják pártunk politikájának érvényesülését. Éppen ezért a párt számára egyáltalán nem közömbös, hogy a vegyes lakosú járásokban miként nő vagy csökken a magyar nemzetiségű fiatal párttagok száma. Ahol az utóbbi történik, ott elsősorban a járási pártbizottságoknak kell keresni az okokat. Megérett arra a helyzet, hogy a kommunisták őszintén véleményt mondjanak pártunk nemzetiségi politikájáról. Az évzáró gyűléseken azt is hangsúlyozták, hogy a magyar dolgozók munkájukkal bizonyítják: hazájuknak érzik a köztársaságot, de szükségesnek tartják, hogy a párt jogi alapokra helyezze a nemzetiségi kérdés megoldását is. E téren az egyes szervek — ezt tapasztalatból tudjuk — csak részben valósították meg az alaposan átgondolt párthatározatokat. Nem véletlenül hangsúlyozta Dubček elvtárs a februári ünnepségeken mondott beszédében, hogy „nem volna elegendő, ha a nemzetiségi politikánk céljának csak a régi csökevények és bármely oldalon mutatkozó előítéletek leküzdését tekintenénk. Ezen a téren is valóban pozitív programra van szükségünk. Midkét nemzetnek a csehnek és a szlováknak éppúgy mint a többi nemzetiségnek is egyaránt érdeke, hogy közös hazánk valóban felvirágozzák". Ezt a felvirágoztatást és fejlődést továbbra is a párt vezetésével valósítjuk meg, de a vezetés fogalmát lényegesen másként értelmezzük mint a múltban. Nem pártpolitikánk célja változott, hanem a cél elérésének módját, a munkamódszereket kell megváltoztatni. Méghozzá nemcsak a legfelsőbb szinten, hanem mindenütt a pártmunkában. „Pártunkban és társadalmunkban már nem elég itt vagy ott valamit tökéletesíteni, valamit kiigazítani, hanem a munkásmozgalom régi és bevált hagyományai szellemében valóban szükségesek a szavakat helyettesítő határozott tettek". A járási pártkonferenciák akkor teljesítik küldetésüket, ha a tanácskozások ezt a gondolatot tükrözik. CSETÖ JÁNOS A SZŰSZ központi bizottsága egyértelműen szorgalmazza a társadalmi demokratizálódási (CTK) — A Szlovák U)ságÍrók Szövetségének központi bizottsága március 8-án Bratislavában ülést tartott. Valentin Podpera, a központi bizottság vezető titkára beszámolójában azokról a tényekről és problémákról szólt, amelyek hűen tükrözik az újságírók igyekezetét a demokratizálódási folyamai elmélyítése és meggyorsítása terén. Az ülés résztvevői határozatot fogadtak el, melyben kifejezésre juttatják, hogy a Szlovák Újságírók Szövetsége egységesen támogatja társadalmunk demokratizálódási folyamatát és a CSKP Központi Bizottsága decemberi és januári plénumának döntéseit. A Szlovák Újságírók Szövetségének központi bizottsága egyetért a Csehszlovák Újságírók Szövetsége központi bizottságának azon állásfoglalásával, amely szerint mielőbb össze kell hívni a két központi bizottság együttes ülését. Javasolja, vonják vissza a Csehszlovák Újságírók Szövetsége V. kongresszusának azokat a megállapításait, amelyek helytelenül elítélték a Csehszlovák írószövetség IV. kongresszusát és a Literárni Noviny tevékenységét. Teljes mértékben támogatják a sajtótörvény novelllzációját és az előzetes cenzúra mielőbbi beszüntetését. Javasoják, hogy az illetékes pártszervek módosítsák a szlovák újságírók I. kongresszusát elítélő negatív értékelésüket. A főügyész nyilvánítson véleményt a rehabilitációk ügyében (CTK) — A Chomutovi Járárási Államügyészség kommunistái tegnap levélben fordultak a prágai főügyészséghez. Levelükben ezt írják: Az utóbbi Időben a sajtóban, a rádióban és a televízióban bíráló hangok hallatszanak. Ezek rámutatnak, hogy az ötvenes évek politikai perelnek rehabilitációja nem történt meg következetesen, tehát nem fejeződött be. E tények minket, az államügyészség dolgozóit nagyon megleptek és nyugtalanítanak. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy e fontos kérdésekkel kapcsolatban a megbírált szervek foglaljanak el konrét, egyöntetű álláspontot. Ügy véljük, hogy — a jelenlegi politikai helyzetben — a leghivatottabb személy ahhoz, hogy a helyzetet felmérje, és a hibák jóvátételére intézkedéseket hozzon, a főügyész. A rendelkezések elegendő jogkört biztosítanak a főügyésznek, mint a szocialista törvényesség őrének arra, hogy utasítást adjon a Jóvátételre. TITO ELNÖK JAVASLATA Kairó — Tito jugoszláv elnök Nasszer egyiptomi elnökhöz intézett levelében, — amelyet DanllO Lekics, Jugoszlávia egyiptomi nagykövete nyújtott át az egyiptomi államfőnek — a gyarmatosítás ellen küzdő el nem kötelezett államok békekonferenciájának öszszehlvását javasolja. GRECSKO MARSALL ÜDVÖZLETE Moszkva — Andrej Grecskd marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere a szokolovói csata 25. évfordulója alkalmából üdvözölta a csehszlovák néphadsereg tagjait. . FILMHÍRADÓ A STRAHOVI ESEMÉNYEKRŐL (CTK) — Március 8-án kezdték vetíteni a filmszínházakban a strahovi diáktüntetésekről ' szóló 10. számú filmhíradót. A Belügyminisztérium ezzel kapcsolatban közli a nyilvánossággal, hogy a híradó bizonyos mértékben egyoldalúan ábrázolja a történteket, mert alkotói nem adtak lehetőséget a rendőrség tagjainak és más érdekeiteknek a véleménynyilvánításra. A strahovi eseményeket a legközelebbi napokban a Belügyminisztérium ls részletesen ismerteti. ~