Új Szó, 1968. március (21. évfolyam, 60-90. szám)

1968-03-08 / 67. szám, péntek

JÚLIUS LENKO FEL£$É<fEMNEK.\ Sziszegjen a víz éjjel, mint a kígyó, öntse ki epéjét is a zápor, gajdoljanak bolondokházába vetett szégyentelenek, a föld üres asztalánál sosem ülök már egyedül. Ma láttam meg a gyógyszer-szekrényben, hogy rajtam kívül te is itt vagy, az asszony, kit elvesztettem a tömegben, mikor lélek-nélküli vidékre taszítottak; s íme, már mindenre másképp nézek, visszatérek a szerelem várába, ahol sasok fészkelnek. Tudom, sokat szenvedtél miattam, míg másokért hullt a vérem szivemből, melyhez csak neked volt jogod. S mikor esténként tépetten hazatértem, lágy fehér ágyat vetettél nekem, s én nem fogtam fel hangtalan, anyás mozdulataid, leültem az írógéphez, s mint ócska pokrócból, kivertem a lelkemből a port, aztán összetett kézzel sokáig hallgattam. De te mindig türelmes voltál, vártál e dalra, mely vér helyeit immár szerelemben fogant, Ha az ég tükröt tartana a rét fölé, téged látnálak benne; s ha oly messze lennék, hogy álmod sem érne el, érezd, hogy örökre a tiéd vagyok, csipkebokrod, mely helyetted hordja piros sebeit. Kezed hóvirág-illatú szép növény, lényed édes szőlő, mellyel rábeszélőn etetsz. Amíg te élsz, ezüst virágom, állócsillag-szeműm, nem hűl ki a föld, s én nem látom betegnek. Rög akarok lenni gyökereid alatt, s szerelmünk örökké erős vára, amiként te fény vagy a költészet hegyén. VERES JÁNOS fordítása AGH ILONA, az egykori pro­letárasszony — ma élmunkás — a gyár tőszomszédságában lakik. Háza valamikor a húszas években épülhetett, és szeré­nyen húzódik meg a gyárké­mény árnyékában. A háziasz­szony — mert ezen a héten délutáni műszakra jár — ebé­det főz éppen. — Mire gondol ilyenkor? — Mire gondolhat egy anya? Naponta százszor eszembe jut a lányom, meg a két nagy fiam. Fényképalbum az asztalon. Műtermi katonafelvételek a harmincas évek stílusában. Amatőr fotók 1944-ből a né­metországi munkatáborból. És a legmegrázóbb, a legkínosabb emlékű A RÖZSESZEDÖK. öt vagy hát szegényember néz bágyadtan, fáradtan a ke­gyetlen őszlnteségű objektívbe. Testükön rongyos ruha, há­tukon egy-egy köteg rőzse. — Rőzsét szedni — hát még ha lopásnak minősítik — senki se megy jódolgából Ághné ma már csak ezt mondja a régi-régi élményről. Emlékei — mint egy modern szobor — letisztultak minden felesleges, mellékes saliangtól. Lelkében csak a lényeg maradt meg. Ezt is csak egy mondat­tal fejezi ki: — Igen szegények voltunk. Rőzsét szedtek, amikor a válság idején a szénbányákat egymás után zárták be tüzelő­anyag-felesleg miatt. A közeli erdőben jártak többedmagukkal, és átjutottak a határon. A ma­gyar fináncok fogták el őket. Letartóztatásuk alatt egy irre­denta újság fotoriportere le­fényképezte a rőzseszedőket, és néhány nap múlva egy lapban meg is jelent a fényképük: „Csehszlovákiában ilyenekké nyomorították a magyarokat" — olvashatták a képaláírást a magyarországiak. PROLETÁR SORS Egész halom fénykép hever már az asztalon. Egy család életének mozaikjai. Többnyire sötét mozaikkockák ... — Háromhónapos házasok voltunk, amikor az uramat el­bocsátották a Matadorból. Gaz­dasági válság volt, száz és száz társával együtt az utcára ke­rült. — Naponta ott voltunk a munkaközvetítőben. Es heten­ként kiadták a munkanélküli segélyt. Hét napra családon­ként húsz koronát és egy ke­nyeret. Tekintete a fehér kendőbe takart kenyérre esik. — örültünk, ha a kegyelem­kenyér keményebb volt a szo­kotnál. Akkor tovább tartott. De meddig tart egy kenyér, ha az ember éhes?! Ligetfalu a határon fekszik És többnyire az Ágh Ilonákhoz hasonló kisemberek lakták. Ha világviszonylatban nézzük a dolgokat, jelentéktelen embe­rek. És mégis, ezek a kisembe­rek már az utolsó ötven év alatt is többször kerültek a nagyhatalmak érdeklődésének középpontjába ... — Az uramat egyszer a ka­tonák majdnem agyonlőtték. Az úgy volt, hogy a kommunista párt az országot meg akarta menteni. Akkoriban minden Ágh Ilona sokéves tevékenysi bizottságában. Ennek elismert lóján díszoklevéllel tüntették tüntetés átvétele után. gyűlésen arról beszéltünk: történnék, ha Hitler idajöi A férjem megbízást kapott: jesszen röpiratokat a hadsei ben. Rajtavesztett. Egyszer kötegnyit a menetelő kate közé dobott. Riadó lett, üli ni kezdték szegényt. A viz: latot vezető tiszttől a sz szédasszonyom azt kérde milyen volt az illető? A t magyarázkodott, azt mon olyan szegényember kinéz Rongyos... Jól tudta a sz szédasszony, hogy az uran van szó. Időt akart nyerni, sikerült is. Férjemet az ág fektettem, állát egy kendi felkötöttem. A tiszt a házi ban csak egy nyögdécselő gató embert talált. Szegényember külsejű akkor Ágh Ilona íé"ie^| nyolc és fél esztendeig nélkül élt. Aztán mégiscsak" pott munkát, de ebben nem köszönet. ÉHES VAGYOK Ághék a Harmadik Biri lom alattvalói lettek. Erről maréknyi levél tanúskodik levelekben egy tőmondat ü zik az ember szemébe: éhes A film a sikernek az a forrása és eszköze, mellyel semmi sem veheti fel a versenyt. A művészetek tudósai megállapították, hogy Chaplin jóval nép­szerűbb és ismertebb, mint a történelem bármely hadvezére, politikusa, spor­tolaja vagy más művész - közéjük sorolva Nagy SánítertT—Sijakespeare-t és Napóleont is. Chaplin hatását' akkora tömeg visjíťfiangozztvvgmekk nem hódolt még embernek, amióta világ a világ, természetesen lehet vitatkozni, de a lényeget ez bűvöj celluloid szalag képes elképesztően hiressi be belopni oiyan embereket, akik valamilyen m latunkra vagy egyszerűen csak rokonszenvünkre. AJ Ö népsierüsege halvány csillag még csak képest, de már csillag, fénye van, sugara van: •Saj in cius 15-én" született Prágában;­közgazdasági középiskolát vég zett, majd rövid ideig hivatal­ban dolgozott. Súly:-53 kg, ma­gasság: 162 cm, szeme: kék, ha­ja: szőke, mell-, derék- és csí­pőbőség: 90-58-90 (mint Bri­gitte Bárdot, Marylin Monroe, Ursula Andress), cipőnagyság: 36. Háromszor volt szerelmes (először tizenhat és fél éves ko­rában), férje Bradford Harris, amerikai színész és producer, tizenegy évvel idősebb. Legfel­jebb három gyermeket szeret­ne. Kedvelt évszaka az ősz, ru­hában a mini (véleménye ró­la — rövidebb már nem lehet, legalábbis az, amelyet ő visel). Kedvenc írója Hemingway, Re­marque, Hrabal, a költők kö­zül: jeffers, zeneszerző: 'Ati­llám Bukový, festő: a francia impresszionisták, színész: Ri­chard Burton, színésznő: Moni­ka V.tti, rendező: Lelouch. Ed­dig tizenkét filmben játszott: Tízen voltunk, Limonádé Joe, A kisasszonyok később jönnek, Muri, Ki ölte meg Jessyt?, A gyilkosságnak reklám kell, A Kínai Szegfű titka, Arkansa­si aranyásók, A Santa Fé-1 fe­kete sasok, Bobby herceg, a vadnyugat réme, X felügyelő, Az ő bosszúja. Már jó ideje tűnődöm: va­jon igaz lehet-e? Nem. Bizto­san kitalálták, ostoba ötlet. Irigység sugallta agyrém. Vala­kinek szenzáció kellett, hát rá­fogta. Hiszen azokban a fil­mekben, amelyekben láttáim, jobbára egyszerű lányt, majd­nem naiv ártatlant, szende tü­neményt játszik, ne<m ts kihívó, nem oiykj^l) Jjí^iiss^HtKiyä AS^HBSJWETTVALAHOGY akk"S ízerzése, hogy ezt a masz­kot valóban csak a játék ked­véért vállalta. Ám lényétől kü­lönben idegen, vele összefér­hetetlen. Szóval nem. A modern vamp róla kiagyalt legendája igazán csak álomlegenda lehet, ö bá­jos és egyszerű nő, szép nő, joggal állhat a B. B-k, U. Ank, C. C-k, J. Ch-k sorába, de ezért még nem keli, hogy vamp le­gyen, még modern vamp sem, hiszen kinek keli ma ilyen, ki­nek lehetne az eszménye? Magamból indulok ki, de le­het, hogy én elfogult vagyak. Türelem. Már itt is van, most aztán eldönthetem. A keze apró és puha. Az em­bert a szépérzés sajátos for­mája járja át, amikor megszo­rítja, megcsókolja. A gyöngéd­ség hatalma ez, a báj varázsa, amelyben iközbem már elvegyült a szép arc, haj, szem, termet igézete. Mentegetődztk: azért késett, mert a takarítást be kellett fe­jeznie, s azért nem hívhatott meg otthonukba, mert az egész család influenzás. Citromos teát rendeltet, alkoholt nem, mert vezetni fog. (Az autózás különben kedvelt szórakozásai közé tartozik.) Bolyhos, élénkpiros sapika, világosszürke pulóver, kékes­szürke szoknya és csizana van rajta. Mozdulataiban, vonásai­ban egyszerű és természetes. Csak a szeme van egy kicsit „ki­húzva", különben arca festetlen. Közvetlenül, spontánul válaszol, az affektálásnak, modorosság­nak nyoma sincs benne. Nyílt tekintetéből meleg kedvesség árad, az emberiesség, a Jóio­ij\lomlegendát gyorsan el­felejtettem. — Igaz, hogy az újságírók­nak már minden fontosat el­mondott magáról? — Majdnem mindent. — Mi az, amiről sosem be­szélt, de el szerette volna mon­dani. — Nincs ilyen. Mindig őszinte vagyok. — Kellemes a népszerűség? — Kellemes is, nem is. Az embert sokat zaklatják. Külö­nösen telefonon. — A csehszlovák színésznők közül önnek van a legjobb ne­.ve külföldön. Büszke erre? — Semmire sem vagyok büsz­ke. — Milyen szerepeket kínál­nak önnek, és milyet szeretne játszani? — Szeretnék Jó filmben jó szerepet játszani. Nincs külön­leges kívánságom. — Melyik rendezővel szeret­ne filmet forgatni? — Nagyon sokan vannak. — Milyen előnyei származ­nak a'bból, hogy külföldön ls szerepelhet? — Sok. Idegen országokat, művészeteket ismerhetek meg, sok értékes tapasztalatot sze­rezhetek. Rájöttem például, hogy az angol filmgyártás sak­kal szervezettebb, rendezettebb, mint a mienk. Jobban törőd­nek a színésszel is. Például ki­csiségnek tűnik, de mégis fon­tos: a külső felvételeknél min­denkinek saját széke van, me­leg ételt kap és hűtött italt. — Anyagilag? — Nagy a különbség. Nálunk a forgatási napokért fizetnek, ott pedig átalányt a forgatás egész Idejére, ami rendszerint néhány hónap. Naponta nyolc 6rát kell dolgozni, nagyon rlt-

Next

/
Thumbnails
Contents