Új Szó, 1968. március (21. évfolyam, 60-90. szám)

1968-03-08 / 67. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislova, 1968. március 8. Péntek Q XXI. évfolyam, 67. szám % Ára 70 fillér MAI SZÁMUNKBAN' Tervek és gondok (7. oldal) O. B., avagy Prágában csillag születik (8-9. oldal) A „suttogó kövek" országa (6. oldal) FOGADÁS A PRÁGAI VÁRBAN A NÖK IS TÁMOGATJÁK A OEMOKRATIZÁLÚDÁST A nemzetközi nőnap alkalmával a nők küldöttségei minden évben ellátogatnak a prágai várba. Tegnapi 19. fogadtatásuk is ünnepélyes keretek között folyt le. A HELENA LEFLEROVÁ, a Csehszlovák Nőbizottság elnöke, a Nemzetgyűlés elnökhelyettese vezette küldöttség tagjai gazdasági, tudományos és kulturális életünk legfőbb dolgozói közül kerültek ki. A fogadáson megjelentek a CSKP KB elnökségének tagjai és póttagjai: ANTONÍN NOVOTNÝ, MIROSLAV PASTYRÍK és ŠTEFAN SÄDOVSKÝ, a Nemzeti Front pártjainak elnökei: dr. A. NEVMAN és dr. J. PLOf^HÁR miniszter, a kormány további tagjai és közéletünk képviselői. A csehszlovák nők nevében VERA ŠŤASTNÁ, n Hradec Králové-i járási Nemzeti Bizottság oktatásügyi és kulturális bizottságának elnöke mondott beszédet. Méltatta társadalmunknak a nők érdekében kifejtett igyekezetét. A foglalkoztatott nők ma a dolgozók 45,2 százalékát teszik ki. Nagy kár — mondotta —, hogy ezzel nincs arányban részvételük a társadalom és az államügyek irányításában. Hiszen a nőknek alig húsz százaléka veszi ki részét a közéleti tevékenységből. A párt politikájában különösen a Központi Bizottság decemberi és januári ülése óta a haladás felé vezető utat keresi. Ezen igyekezetében ml nők is támogatni kívánjuk a pártot — tolmácsolta Šťastná elvtársnő asszonytársai elhatározását. Izután A. NOVOTNÝ köztársasági elnök szívélyesen üdvözölte a vendégeket. Elismeréssel nyilatkozott a nőkről, akik új helyzetükben mindent elkövetnek a szocializmus eszméinek érvényesítéséért. Hiba volna szem elől téveszteni a nők problémáit — folytatta —, azt, hogy a nők egyenjogúsága még 1 nem nyert teljes megoldást. A helyzet javulását a szülési szabadság további meghosszabbítása, az anyasági juttatások és a családi pótlék emelése, a munkaidő további csökkentése stb. fogja jelenten'. Fzután a szónok rámutatott arra, hogy az anyagi és a munkafeltételek javulása szorosan összefügg a termelés fejlesztésével. A nők helyzetének javulása tehát össztársadalmi feladat, mely nem lehet közömbös az üzemek, a nemzeti bizottságok és a társadalmi szervezetek számára sem. A továbbiakban a köztársasági elnök a népképviseleti szervekről bsszélt, melyekben elenyésző a nők képviselete. A Csehszlovák Nőszövetség feladata volna — mondotta —, hogy most, a választások előtt több nőt jelöljenek a képviselő-testületekbe. czután a nők a vár termeiben szétszéledve szívélyesen elbeszélgettek a párt és a kormány képviselőivel. -kmr ':. A nők levele Dubček elvtárshoz (ČTK) — A köztársaság nökiildöltei, akiket március 7-én a prágai várban a párt- és kormány képviselői fogadtak, délutáni gyűlésükről levelet küldtek Alexander Dubček elvtársnak, a CSKP Központi Bizottsága első titkárának, amelyben többek között hangsúlyozzák örömüket afelett, hogy a CSKP Központi Bizottságának ez évi januári ülésén a megújhodásnak olyan szelleme született, mely minden érző emberi lényt lelkesedéssel tölt el, mindnyájunkat őszinte bizalomra, kitartásra és helytállásra biztat. Véget ért a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülése Szófia — A tanácskozó testület első napi munkájáról március 6-án a késő esti órákban adtak ki jelentést, amely szerint Todor Zsivkovnak, Bulgária Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, a BNK Minisztertanácsa elnökének megnyitója után Wladyslaw Gomulka, az LNK küldöttségének vezetője, a LEMP Központi Bizottságának első titkára elnöklete alatt kezdte meg a tanácskozó testület a munkát. Csütörtökön délelőtt tíz órakor kezdődött a második napi tanácskozás Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, az államtanács elnöke, a román küldöttség vezetője elnökletével. Csütörtökön délután Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a szovjet küldöttség vezetője elnökölt. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének szófiai ülése március 7-én a helyi időszámítás szerint 18 órakor befejeződött. K öíz öntő helyett Itt az ideje, hogy nőnapi köszöntő, mézes-mázos szavak és általános szólamok helyett konkrét tettek, egyértelmű állásfoglalás követelményével lépjünk fel a társadalom különleges szociális csoportja, a nők érdekében. A megújhodás légköre, amely az ország életét áthatja, kedvez e követelmény híveinek — mindazoknak, akik a nők formális, jogi, papírforma szerinti és valóságos társadalmi helyzete közötti mély ellentétet tudatosítják és e helyzet gyökeres megváltoztatására törekednek. A törvény és Alkotmány, az előírások tömkelege, számtalan szépen megfogalmazott, de teljesítetlenül maradt határozat betűje és szava ellentmond annak a valóságnak, amelynek tanúi vagyunk. Évek hosszú során át a női egyenjogúság formális értelmezése az úgynevezett női kérdés leegyszerűsítését és ebből eredően számtalan torzítást eredményezett. A leegyszerűsítések okozta torzítás leginkább abban mutatkozik meg, hogy a társadalmat mint egyöntetű, ellentétektől mentes egészet értelmeztük, tekintet nélkül e társadalom rétegeződésére. Ugyanígy a nők fogalma alatt általában a nőket értettük, minden megkülönböztetés nélkül. Igy azután a nők társadalmi helyzete javításának, a nők felemelkedésének érdekében hozott intézkedétek általánosságokban merültek ki,'gyakorlati megvalósításuk egyoldalú maradt. Például az olyan követelmények, mint „tág teret adni a nőknek érvényesülésük érdekében" nagyon szépen hangzik, de ha e követelmény mögött nincsen konkrét tartalom, és csupán általános elv marad, akkor odajutunk, ahol például ma vagyunk: a vállalatok vezetése idegenkedik a női munkaerőktől, a munkahelyeken igyekeznek „megszabadulni" a nőktől, szakképzett, kitanult nők óriási nehézségekkel találnak csak — vagy egyáltalán nem találnak - képesítésüknek megfelelő munkát. Itt fekszik előttem egy ipolysági húszéves leány levele, amelyben azért panaszkodik, mert építőipari technikusi képesítésével telefonközpontban kénytelen dolgozni. Ez a leány nem az egyedüli eset. — Általános jelenség, hogy az építőipar — de nemcsak az építőipar — kizárólag férfi munkaerőket követel és egyszerűen nem vesz fel nőt. Tehát a szépen hangzó elvekben leszögezett követelménnyel éppen ellenkező helyzet alakul ki a gyakorlatban. Milyen lehetőségek állnak előttünk ma, milyen biztosítékokat nyújthatunk a nőknek, hogy a szép szavak és a hangzatos szólamok a jövőben nem válnak e szavakkal ellentétes gyakorlattá? Ha egyértelmű, ám általános irányelvet próbálnánk megszabni a nők helyzetét illetően, akkor ismét a régi hibába esnénk. Ismét elveszne a konkrétum a követelményből. Ehelyett vissza kell térnünk a politikai munkában, de a gazdasági és a közéletben is arra az útra, amelyen a munkásmozgalom elméletének klasszikusai elindítottak bennünket. A kommunista mozgalomnak már kezdettől fogva szerves része volt a női problémák megkülönböztetett programfa. A politikai programokból azonban hovatovább kivész a női kérdés, amely azonban - függetlenül attól, programpont-e vagy sem — itt van és probléma marad. A mindennapi politikai és szervező munkában esetenként és néha egyénenként megkülönböztetett hozzáállásra van szükség a női kérdés megoldásánál. Nem szorgalmazhatjuk általában a nők munkaidejének, alkalmaztatottságának, munkakörülményeinek ilyen vagy amolyan megváltoztatását. Mindenütt más és más problémák vannak, a nők nem képeznek egyöntetű szürke tömeget, és eszerint kell problémáikat megoldani. Egy központi kutatóintézet gyermektelen tanárnőjének más problémái lesznek, mint a Kovosmalt négygyermekes segédmunkásnőjének. Ezek a konkrétumok szabják meg a női követelmények tartalmát. Manapság sok szó esik az elmaradott vidékek problémájáról és a fő irányvonal e tekintetben a következő: a gazdaság egészének felemelkedése elképzelhetetlen az elmaradozó területek átlagosnál gyorsabb felemelkedése nélkül. Országos adatok, tények bizonyítják, hogy társadalmunkban a nők mind gazdasági, mind közéleti vonatkozásban alárendelt szerepet töltenek be, a vívmányok, az előrehaladás hatása csökkentett mértékben és késedelmesen érezhető a nők körében. A képességek kiaknázása, a gazdasági pozíció, sőt a családban betöltött szerep tekintetében a nők helyzete az elmaradott vidékek helyzetéhez hasonlítható. S ezért párhuzamot vonhatunk: az egész társadalom felemelkedése nem képzelhető el a nők átlagosnál gyorsabb felemelkedése nélkül.