Új Szó, 1968. március (21. évfolyam, 60-90. szám)

1968-03-07 / 66. szám, csütörtök

Nem lehet tetszés szerint előírni, miről szabad és miről nem szabad tájékoztatni A CSKP Központi Bizottságának elnöksége a sajtótör­vénnyel kapcsolatos észrevételekről tárgyalt (CTK) — A CSKP Központi Bizottságának elnöksége a ha­tályban levő sajtótörvénnyel kapcsolatos eddigi tapasztala­tok megvitatása alapján olyan következtetésekre Jutott, ame­lyek összhangban vannak a párt készülő akcióprogramjának szellemével. Ez a program töb­bek között kifejezetten hangsú­lyozza minden állampolgár al­kotmányos jogainak sérthetet­lenségét, és ezzel azt ls, hogy nem lehet tetszés szerint elő­írni, miről szabad s miről nem szabad a lakosságot tájékoztat­ni, vagyis milyen véleményt le­het nyilvánosan kifejezésre juttatni. A párt elnöksége hétfőn tár­gyalt a sajtótörvényről, s figye­lembe vette az újságírók, a Központi Sajtóigazgatóság dol­gozói, a jogászok stb. számos javaslatát, észrevételét. A leg­több a Központi Sajtóigazgató­ság hatáskörére vonatkozott, amely a törvény értelmében kétféle: a Központi Sajtóigaz­gatóságnak egyrészt arról kell gondoskodnia, hogy ne kerüljön sor olyan adatok közlésére, amelyek állami, gazdasági, il­letve szolgálati titok tárgyát képező tényekről tájékoztatnak. A törvény értelmében, ha a fő­szerkesztő vagy a kiadó nem ért egyet a Központi Sajtó­igazgatóság döntésével, az ille­tékes -kerületi bírósághoz for­dulhat, s a Központi Sajtóigaz­gatóság beavatkozásának felül­vizsgálását kérheti. A Közpon­ti Sajtóigazgatóságnak másrészt Joga van arra (a bírálat főleg a törvény erre vonatkozó cik­kelyeit érintette), hogy a fő­szerkesztőt, illetve a kiadót fi­gyelmeztesse az esetben, ha a közlendők tartalma ellentétben áll társadalmunk érdekeivel. A Központi Sajtóigazgatóság közölte, hogy ami az első le­hetőséget illeti — a szóban for­gó törvény érvénybe léptének napjától (1967. január 1-től J 141 esetben elemezte bizonyos tájékoztató adatok közlését, de a főszerkesztők és a kiadók egyetlen esetben sem éltek az­zal a Jogukkal, hogy az illeté­kes kerületi bírósághoz fordul­janak. Az előző évekhez viszo­nyítva lényegesen csökkent (mintegy nyolcadára) a beavat­kozások száma. Ez elsősorban annak tudható be, hogy leg­újabban sokkal kevesebb tényre vonatkozik a titoktartás köte­lezettsége, másrészt nőtt az új­ságírók felelősségérzete is. A Központi Sajtóigazgatóság vé­leménye szerint a beavatkozá­sok minimálisak voltak, hiszen köztudomású, hogy Csehszlová­kiában több mint ezer napilap és folyóirat jelenik meg, vala­mint a rádió és a televízió is naponta több órán át sugározza műsorát. Újságíróink és mások is arra figyelmeztetnek, hogy a titok­tartás olyan tényekre ls vonat­kozik, amelyeknek titokban tar­tása problematikus. Az Ojság­lró Szövetség ezért azt javasol­ja, hogy az ő képviselője is tag­ja legyen az említett kimutatást összeállító tárcaközi bizottság­nak. A Központi Sajtóigazgatóság a legutóbbi évben 1325 esetben eszközölt beavatkozást olyan tájékoztató adatokkal kapcso­latban, amelyek ellentétben áll­tak „a társadalom más érde­keivel". Ez pedig annyit jelent, hogy e beavatkozások száma — 1960-hoz viszonyítva — lénye­gesen nem csökkent. Ebben az esetben tehát nem érvényesül­tek maradéktalanul a sajtótör­vény elvei. A Központi Sajtó­igazgatóságnak ugyanis csak fi­gyelmeztetnie kellett volna az illetékes főszerkesztőt, hogy a közlendő tájékoztatás tartalma ellentétes „a társadalom más érdekeivel", vagyis nem lett volna szabad megakadályoznia — mint ahogy az a gyakorlat­ban előfordult — az emiitett jellegű tájékoztatás közlését. A sajtótörvény érvényesítését gátolta a CSKP Központi Bizott­sága elnökségének 1966-ban ho­zott egyik határozata is, amely arra utalt, hogy a Központi Saj­tóigazgatóság szervei segítőtár­sak a sajtó eszmei irányításá­ban. A párt elnöksége ezt a ha­tározatot — mint ahogyan már közöltük — most hatálytalaní­totta, s ezzel létrejöttek annak a feltételei, hogy a Központi Sajtóigazgatóság szigorúan ra­gaszkodjék a sajtótörvény min­den betűjéhez. Ami pedig a jelenlegi sajtó­törvény módosításának lehető­ségét illeti, e kérdés megoldá­sával csak az Ojságiró Szövet­ség minden javaslatára és in­dítványának összegyűjtése, va­lamint a jogászok véleményezé­se után kerül sor. A CSKP Központi Bizottságá­nak ideológiai osztálya számos alapadatot bocsátott a pártel­nökség rendelkezésére, és na­gyon sok azt bizonyítja, hogy a különböző intézmények nem hajlandók tájékoztatni az újság­írókat, akiknek pedig törvény biztosította joguk van ehhez. A szerkesztőségeknek a sajtótör­vény értelmében ugyan lehető­ségük nyílik arra, hogy ilyen esetben panasszal forduljanak az ügyészséghez, a bírósághoz azonban még az említett tör­vény értelmében sem fordulhat­nak. Az illetékesek most annak lehetőségét mérlegelik, miként lehetne rábírni az említett in­tézményeket stb., hogy mara­déktalanul tájékoztassák az új­ságírókat és közvetítésükkel az ország lakosságát is. A CSKP Központi Bizottságának elnök sége azt javasolja az Ojságiró Szövetségnek, valamint a Műve­lődés- és Tájékoztatásügyi Mi­nisztériumnak, hogy mindenkor hívják fel a főügyész figyelmét mindazokra az esetekre, ame­lyek ellentmondanak a sajtótör­vényben foglalt elveknek. Elő­fordult ugyanis, hogy bizonyos helyeken kimutatást állítottak össze azokról a tényekről, ame­lyekről tilos tájékoztatni a saj­tó dolgozóit. Márpedig azt csu­pán a törvény állapíthatja meg, miről szabad és miről nem sza­bad tájékoztatni a nyilvánossá­got. Pártunk elnöksége hangsú­lyozta, el kell érni, hogy tájé­koztatási politikánkat megfele lően értelmezzék s ezzel ösz­szefüggészben a bírálatokra va­ló reagálást ls. A CSKP Közpon­ti Bizottságának elnöksége el­ítélte azt a tényt, hogy a kü­lönböző szervezetek és intézmé nyek közül többen csak formá­lisan teljesítik kötelességüket, és bár a törvény által megsza­bott időben válaszolnak a cl műkre elhangzott bírálatokra, sok esetben mellőzik a hibák konkrét kiküszöbölését. Pártunk elnöksége méltatta a főügyészség kezdeményező készségét, ami arra kötelezi az ügyészeket, hogy saját elhatáro­zásukból reagáljanak a sajtóban közölt bírálatokra és a szocia lista törvényesség megsértésé­nek eseteire. Tavaly 40 esetben pörölték be sajtószerveinket, de az esetek túlnyomó többsége békés meg­egyezéssel fejeződött be. A bíróságok csupán négy esetben — éspedig mindenkor az adott szerkesztőség javára — hoztak ítéletet. KÖZÉLET Hazatért a CSKP küldöttsége (CTK) — Csehszlovákia Kom­munista Pártjának küldöttsége, amely Vladimír Koucktjnak, a CSKP KB titkárának vezetésé­vel részt vett Budapesten a kommunista- és munkáspártok konzultatív találkozóján, már­cius 6-án visszaérkezett Prágá­ba. A küldöttséget a ruzynéi re­pülőtéren a CSKP Központi Bi­zottságának dolgozói és Kovács Imre, a Magyar Népköztársaság csehszlovákiai nagykövete fo­gadták. Új kandidátusok (CTK) — A Csehszlovák Tu­dományos Akadémia vezetői tegnap a prágai Művelődési Ház nagytermében adták át a diplomát 162 új tudományos kandidátusnak. Műemlékcsere-tárgyalások (CTK) — Tegnap kezdte meg tárgyalásait Tátralomnicon az a csehszlovák—magyar vegyes kormánybizottság, amely a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság és a Magyar Népköztár­saság közötti műemlékcseréről, Illetve visszaszolgáltatásáról dönt. A csehszlovák kormány­bizottságot BohuS Chňoupek mérnök, művelődés- és tájékoz­tatásügyi miniszterhelyettes, a magyar küldöttséget dr. Orbán László művelődésügyi minisz­terhelyettes vezeti. Kitüntetés (CTK) — Dr. Ivan Stodola docensnek 80. születésnapja alkalmából tegnap az egészség­ügyi miniszter megbízásából dr. Vladimír Zvara docens, egész­ségügyi megbízott átadta a köz­társasági elnök által adományo­zott legmagasabb orvosi kitün­tetést, a J. E. Purkyné-emlék­érmet. + A kunovlcei Let repülőgép­gyár dolgozói tegnap táviratban fejezték kl jőklvánságalkat 31. születésnapja és a nemzetközi nő­nap alkalmából Valentyina Vla­gyimirovna Tyereskova szovjet ür­hajósnőnek. SEJNA MENEDÉKJOGOT KERT AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN Washington — Ján Sejna, volt vezérőrnagy — aki február 25-én megszökött Csehszlovákiából — a március 6-án kelt washingtoni közlés szerint az Egyesült Álla mokba érkezett és politikai mene dékjogot kért. A hírt az Evening Star című amerikai lap is megerő­sítette. (CTK) (ČTK J — A szökevény Sejna ügyében dr. Jindŕích Thon ezre­des, a belügyminiszter helyettese közölte, hogy Sejna ügyét 1968. január 24-én átadták a katonai főügyészségnek. A katonai fő ügyészség parancsára 1968. febru­ár 27-én a rendőrség lépéseket tett Jan Sejna őrizetbe vételére, azonban a nyomozó szervek csak annyit tndnak megállapítani, hogy már 1968. február 25-én elhagy­ta Csehszlovákia területét. A volt vezérőrnagy személyével kapcso­latban 1968. január 24-e és feb­ruár 27-e kőzött történt Intézke­désekről a rendőrségnek nincs tudomása, mivel ebben az időben a nyomozást a katonai főügyész­ség folytatta. A Csehszlovák Saj­tóiroda (CTK J munkatársának március 6-án nem sikerült a Sej­na ügyéhen felvilágosítást kérni dr. Ján Samko ezredes, katonai főügyésztől, mivel nevezett — munkatársainak közlése szerint — egész nap munkahelyén kívül tartózkodott. TÁRGYILAGOSAN astrahoviesemyekről (Folytatás az 1. oldalról) arra kéri a CSKP Központi Bi­zottságának elnökségét, hogy kezdeményezze a strahovi ese­mények végérvényes Igazságos s elfogadható lezárását. A bizottság ezzel kapcsolat­ban hangsúlyozza, hogy szüksé­gesnek tartja a belügyminiszter, a főügyész, valamint a párt s az állami apparátusban a rend­őrség beavatkozásáért felelőssé­get viselő dolgozók eljárásának s magatartásának felülvizsgálá­sát. Szükségesnek tartja továb­bá annak kivizsgálását is, hogy az említettek közül kik felelő­sek a tájékoztatásért a strahovi eseményekről. A főiskolai párt­bizottság ezenkívül kéri a vét­kesek, éspedig különösen azok nevének közzétételét, akik fele­lősek a rendőrség beavatkozá­sáért. Szükségesnek tartja a kö­vetkezmények levonását, vala­mint az ezzel összefüggésben végrehajtott káder- és egyéb in­tézkedések közzétételét. A CSKP főiskolai bizottsága egyben szükségesnek tartja a strahovi események tényleges politikai összefüggéseiről tár gyilagosan tájékoztató beszámo­ló közzétételét is. A hazafiak támadásai amerikai hadállások és támaszpontok ellen Az amerikaiak félig lerombolták Ca Mau városát 9 Újabb légitámadások Hanoi és környéke ellen Q A dél­vietnami békevédők bizottságának felhívása Q De Gaulle borúlátó Saigon — A „leromboltuk, hogy megmenthessük" formula a hír­ügynökségi jelentések szerint az amerikai csapatok állandó elvévé vált. Ben Tre és My Tho után kedden az amerikaiak fé­lig lerombolták Ca Mau városát is a Mekong deltájában, mi­után egy partizánzászlóalj ha­talmába kerítette a körzeti székhelyet. A gerillák egynapos harc után kivonultak a város­ból. Az amerikai szóvivő közöl­te, hogy az egynapos ütközet során több mint ezer ház pusz­tult el. A romok között 277 ha­loltat találtak. Ca Mau körzeti székhely volt. Az amerikaiak eddig előszeretettel vitték a külföldi újságírókat ebbe a kör­zetbe, ahol véleményük szerint legszebben haladt a „pacifi­kációs" program. Dél-Vietnam más pontjain is folytatódtak a katonai művele­tek. A szerdára virradó éjszaka a szabadságharcosok mintegy 20 városban katonai és közpon­ti hivatali épületeket, repülőte­reket és más katonai létesítmé­nyeket ágyúztak. Tűz alá vet­ték egyebek között a Plel Ku-l repülőteret. Folytatódott Khe Sanh ágyúzása ls. Az amerikai légierő B-52-es nehézbombázói kedden Khe Sanh térségében szórták le bombáikat, ezenkívül Saigontól mintegy 35 kilométerre is na­gyobb szőnyegbombázást hajtot­tak végre az őserdő azon ré­szén, ahol partizánokat sejtet­tek. Az amerikai vadászbombázók kedden radartájolással bombáz­ták a Hanoitól északnyugatra elterülő vasútvonalakat, továb­bá Észak-Vietnam déli részén levő Mu Gia hágó térségét. Az AFP tudósítója szerint a vasár­nap esti és hétfő reggeli ame­rikai légitámadások nyomán Hanoiban számos munkásház pusztult el. A tudósító szerint úgy tűnik, hogy az amerikaiak fő célpontja egy rizshántoló üzem volt. A légitámadást idő­ben jelezték, ezért az áldozatok Magyar—cseiiSTlovák írói együttműködés Szerdán elutazott Budapest­ről Eduard Goldstiicker, a Cseh­szlovák írók Szövetségének el­nöke, aki Darvas Józseffel, a Magyar Írók Szövetségének el­nökével aláirta a két szövetség közötti együttműködés 1968. évi programjának tervezetét. A magyar-csehszlovák államkö­zi kulturális csereegyezmény alapján kiépült Írói-alkotói kap­csolatokat kibővítik — határoz­ták el a mostani megbeszélé­sen, amelyen részt vett Miro­slav Válek, a Szlovák Írók Szö­vetségének elnöke is. A rész­letes munkatervet, az Idei prog­ram közös rendezvény-jegyzé­két tavasszal állítják össze Prá­gában, ahová delegációt küld a Magyar írók Szövetsége. (MTI) Bonni minisztertanács Nyugat-Berlinben Nyugat-Berlin — A nyugat­német kormány — figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy Nyugat-Berlin nem része az NSZK-nak, önálló politikai egy­ség státuszával rendelkezik és az NDK területén fekszik — Kiesinger kancellár elnökleté­vel szerdán minisztertanácsot tartott Nyugat-Berlinben. A Bun­destag (parlament) bizottságai ugyancsak szerdán megkezdték tanácskozásaikat. Conrad Ahlers, a bonni kor­mány szóvivője sajtóértekezle­tén közölte, hogy a Bundes­hausban, a bonni kormány nyu­gat-berlinl rezidenciáján meg­tartott kétórás minisztertaná­cson 13 miniszter és 8 állam­titkár vett részt. A többi között megvitatták Wllly Brandt kül­ügyminiszternek, a brüsszeli Közös Piac i tárgyalásokról szó­ló beszámolóját, valamint Kari Schiller gazdaságügyl minisz­ternek az európai gazdasági helyzettel foglalkozó Jelenté­sét. (MTI). száma a támadás hevességéhez viszonyítva viszonylag ala­csony. A Dél-vietnami Békevédök Bizottsága nyilatkozatban ítélte el az amerikaiak gaztetteit. A nyilatkozat rámutat a saigoni, hűéi, a Can Tho-i, a Ben Tre-i és más városokban végrehajtott barbár akciókra. Több ezer em­ber vesztene életét és sebesült meg a napalm-támadások során. A bizottság felhívta a Béke-vl­lágtanácsot és valamennyi or­szág békevédőit, ítéljék el az amerikai agresszorokat, és kö­veteljék a háború azonnali be­szüntetését. Richard Russel, az amerikai szená'us egyik bizottságának elnöke azt javasolta, hogy az Egyesült Államok helyezze blo­kád alá a Vietnami Demokrati­kus Köztársaságot. Terve sze­rint az észak-vietnami tenger­part blokádjával és a vietnami —kínai határ vasútvonalainak bombázásával teljesen megaka­dályozhatnák azt, hogy a VDK megkapja a részére küldött ha­dianyagot és segítséget. fohnson tegnap folvtatta tár­gyalásait Wheeler tábornokkal, a vezérkar főnökével a vietna­mi helyzetről. A szóvivő szerint eddig nem hoztak döntést újabb csapaterősítések küldésé­ről. Valamennyi amerikai lap fog­lalkozik azzal a kellemetlen helyzettel, amelybe Johnson ke­rült a választások előtt. Vala­mennyi lap egyetért abban, hogy Johnson kelepcébe került, az egyik oldalról a vietnami háború, a másikról pedig a né­ger zavargások szorítják. Ne­héz kérdés előtt áll: honnan szerezzen anyagi eszközöket a vietnami probléma katonai meg­oldásához és egyúttal a néger zavargások okának megszünte­téséhez. A lapok valószínűnek tartják, hogy az elnök nem tud mindkét követelésnek eleget tenni, és ezért a háborút része­síti előnyben. A Le Nouvel Observateur be­számol 7-orin szovjet nagykövet de Gaulle elnökkel folytatott tanácskozásáról. A lap szerint a francia elnök nagyon borúlátó álláspontot foglal a vietnami kérdésben. Véleménye szerint Johnson az elnökválasztások előtt nem tesz helyrehozhatat­lan lépést. Amennyiben újravá­lasztják, helyzete megerősíté­sét felhasználja arra, hogy megtalálja a konfliktus békés megoldásának módját. De Gaulle meg van győződve arról, hogy a tárgyalások Ha­noi és Washington között na­gyon körülményesek és hossza­sak lesznek, és a vietnami bé­kekötésre leghamarább 1970­len kerülhet csak sor. A legnagyobb brit szakszer­vezet vezetősége úgy döntött, felhívja Wilson miniszterelnö­köt, hogy határolja el magát az USA vietnami politikájától. Tegnap Marseille-ből útnak in­dult az A'.ekszej Tolsztoj szov­jet teherszállító hajó, mely a francia nép ajándékát — 600ton­na élelmiszert, ruhaneműt és egészségügyi cikket szállít a VDK-nak. ELNAPOLTAK a Bizontsági Tanács ülését New York — A Biztonsági Tanács kedden este folytatta a vitát a Dél-Afrikában bebörtön­zött nyugat-afrikaiak szabadon bocsátásáról. Az afrikai, ázsiai és latin-amerikai országok kö­zös határozati javaslata, amely a bebörtönzöttek azonnali sza­badon bocsátását követeli, úgy látszik, hogy megszerezte a ha­tározat elfogadásához szüksé­ges támogatást. A keddi ülésen a magyar ENSZ-küldöttség vezetője és az indiai képviselő szólalt fel. A magyar ENSZ-küldött erélyesen elítélte a nyugati államok ál­tal a dél-afrikai fajgyűlölő rendszernek nyújtott támoga­tást. A két felszólalás elhang­zása után a Biztonsági Tanács Illését újabb időpont kitűzése nélkül elnapolták, hogy a kül­döttségek folytathassák tanács­kozásaikat a határozati javas­latról.

Next

/
Thumbnails
Contents