Új Szó, 1968. március (21. évfolyam, 60-90. szám)

1968-03-05 / 64. szám, kedd

A Mikroszkóp-együttes vendégjátéka E napokban kezdte meg délszlovákiai vendégszereplését Budapest vitathatatlanul legérdekesebb s a hagyományos színjátszás bástyáit merészen döngetö kisszínháza, a Mikroszkópegyüttes. Komlós Jánosék fellépése elé érthető várakozással tekintett színházkedvelő közönségünk, hiszen az utóbbi időben mi sem vert fel nagyobb port a magyar főváros színházi világában, mint az új színház-kísérlet körül megindult pro- ős kontravita. Vita a színházról — juttatja eszünkbe Komlós népszerű TV műsora — ám ennél sokkal többet jelent az, hogy vitatkozó színház jött létre, provokáló hangvételű mondanivalóval, gondolatokat ébresztő és tápláló problematikus színház talán még ki nem alakult Jelleggel, de vérbeli színház, amely szerencsésen a professzionális szinten elegyíti magában a klasszikusok travesztiáját, s politikai kabarét, esetleg egy kis régi orfeumot ls, ha éppen ez kell. Röviden: izgalmas szellemi hidegtálat kínál a ma nézőjének, amely úgy ül be a nézőtérre, mint a shakespeare-i közönség, mert tudja, hogy a máról fog hallani... Csoda-e, hogy a MATESZ működésének, s a TV közvetítéseinek másfél évtizede alatt felnevelt színházkedvelők mindenütt tárt károkkal fogadták a „botrányos színház" tagjait és tudatosan vagy érzelmi alapon olyan környezethangulatot iparkodtak számukra teremteni, amely lntimizálta művelődési házaink nagyobb arányú színháztermeit, s a nagymező utcai miniszínház levegőjét idézve. S Komlósék megérezték ezt. A fellépés után az Európába áttelepülő kis társulat tagja, Soós Edith szinte lelkendezve állította: Ennyi kedvességet nem vártunk... S a később érkező Komlós János így foglalta össze a dél-szlovákiai turné első szakaszának eredményeit: — El sem hiszi, mennyire örültünk ennek a körútnak, ahol annyi szeretettel és őszinte barátsággal vártak bennünket ... majd fanyar mosolyával így folytatta: — Tudja, jó érzés olyan magyarok közé jönni, akik nem fúrják az embert... — Szabadna egy kérdést Igazgató elvtárs, mit várt ettől az úttól és ha sokat várt, mi a meglepetés? — Kellemes meglepetés számunkra, az hogy a Lear király (pontos címe ... avagy ezek a mai fiatalok) mondanivalóját, ami feltétlenül bizonyos kulturális raffináltságot feltételez, az itteni közönség ... — Megértette? — így mondanám: megérezte, hangulati hatást váltott kl belőlük, érzelmileg reagáltak ... ha teljes egészében talán nem is értették ... — Nem jó az általánosítás, de azt mondhatnám: problémaazonosság következménye is lehet ... — Kérem, mi a vendéglátók hibáit nem bíráljuk, csaik a magunk portáján söprünk! Közben a „törzsasztalához megérkeztek Gál Péter, a rendező, Harkányi Endre, Madaras József, az örökké mosolygó kis „Latyi" ls. Komlós derűs megbocsátással nézett rájuk; — Hát, hogy így szépen öszszejöttünk, megtarthatjuk a sajtómegbeszélést is. Ugyanis ez is munkamódszereink közé tartozik, mindennap megbeszéljük — mondjuk — az Esti Hírlapot! Látja ezt akartam mondani: Ml itt csak ízelítőt adhatunk izgalmainkból, mindent nem tudunk megcsinálni. A napi botrányt sem ... Nem értettem ezt a kiszólást, Soós Edith megmagyarázta: — Igen, arra törekszünk, hogy egy picike botrány azért mindennap legyenl Komlós vitázó kedvében van: — De azért nincs mindennap. Persze, az is öröm, ha előadás közben valaki mérgében feláll és kivonul a színházból. — Rögtönöznek is? — Naponta kb. egy órát! — így már érthető — mondom és szeretném kifejteni, hogy ez megzavarhatja az előadás koncepcióját, de nem hagy szóhoz jutni, a Népszabadság szerkesztőjének rutinjával kikerekíti a riportot: — A színház nem templom, sem szentség. Politikai szószék volt Shakespeare korában ls, ilyen legyen ma is. No igen, emlékezzék csak a Lear királyban a viharjelenetre: az érzelmi feszültség csúcspontján a bolond politikai kupiét énekel ... S a klasszikusokat nem lehet lábjegyzettel játszani; mi a brechtl hagyományok követői vagyunk... — Tehát? — Olyan színházat akarunk csinálni, amely sokat csipkelődik, olykor gúnyolódik, néha nevettet is és ugyanakkor fontos hivatásának tekinti, hogy új utakat taposson a színházak számára is... Persze, ebből csak nagyon szerény részt vállalhatunk, talán kicsit primitíven ls csináljuk ... Tiltakozom. A látottak alapján. Mert Komlós János kis ansamble-Ja szívvel-lélekkel, s Thália papjaihoz illő lelkesedéssel vállalja ezt a hivatást: a politikus elkötelezettség színházát, mert a shakespeare-i kérdésre: Kiben bízzunk? Aki dicsér, vagy aki bírál... egyöntetű választ adnak. Érdemes megnézni ezt a színházat. És gondolkodni mondanivalóján .. HEIMLER LÁSZLÓ Bécsi csemSiaSóniuvésznő a Szlovák Kamarazenekarral Isolde Ahlgrim Johann Sebastian Bach d-moll csembalóversenyével mutatkozott be a bratislavai hangversenyközönségnek. A vendégművésznő a gyönyörű Bach-versenyt nagyon finom muzikalitással adta elő, a klaszszikus forma tiszteletével. A kottaképet puritán egyszerűséggel szólaltatta meg. Játékában „jelen volt" a nagy bachl mű alapérzése, de elképzeléseit valószínűleg a hangszer ezüstös, kissé cirpelő, vékony hangja irányította, ami egy csembalóművésznél egyébként természetes. Csakhogy ez a hangvétel egyben meg is köti az előadót. Nem érvényesülhet kellően a mélyenszántó, hatalmas alkotás drámaisága, nem bontakozhatnak kl a muzsika lényegéből fakadó természetes „kinyílások", nem valósulhat meg teljes egészében az a szélesen áradó érzelmi folyamat, ami ennek a muzsikának legbensőbb tartalmát képezi. A kamaraegyüttes művészi vezetője, Bohdan Warchal művészi ízlésének és alkalmazkodóképességének nagyszerű tanújelét adta. A vonóshangzást zavartalan egyensúlyban tartotta a csembaló hangerejével, vagy talán helyesebben így mondhatnánk: „hanggyengeségével", és a művésznő billentésének kissé halvány szfneiveL Ideális muzsikus-parternek bizonyult, ami ebben az esetben nagyfokú művészi mértéktartást kívánt. Csak valamivel erősebb hangkörnyezet, és a csembalóprodukcióból vajmi kevés jut el a hallgató füléhez. Ilyen példaadóan érzékeny alkalmazkodással ritkán találkozunk. Kitűnő kamaraegyüttesünk kellemes produkcióval keretezte a bécsi művésznő produkcióját. J. V. Stamitz élvezetes 2. Mannhelmi szimfóniája, középtételének édes-búsan ömlő dallamával megteremtette az est hangulatát. Dús vonóshangzással, életteljesen csendültek fel Arcangelo Corelli Concerto grossójának hangjai (F-dúr, op. 6. 2. szám), s búcsúzóul művészeink teljes friss szépségében nyújtották át a zeneművészet örökszép virágát: a Kis éji zene című Mozart-szerenádot. HAVAS MÁRTA Elintéztük ! MAR ELVEZHETIK A TV MŰSORT Lapunk február 5-i számában „Uher ntcai panaszok" címmel arról Irtunk, hogy a koslcei Uher utca 9-es számú ház lakói nem Élvezhetik a tv műsorát. A KoSicei Városi Nemzeti Blzotság az ügyet felülvizsgálta és megállapította, hogy a panasz Jogos: a IrOzös tv-antenna vezetékét Ismeretlen tettesek elvágták. A kivizsgálás után a hibát az Illetékesek eltávolítottak. mm Az építőipar új anyaga: a perlit Az Egyesült Államokban 1940 óta gyártják a duzzasztott perlitet. Az 1948—1953. években itt 43-szorosára nőtt a termeilés. A duzzasztott perlit 75 százalékát az építőipar használja fel, 12 százaléka az élelmiszerés a vegyiparban mint szűrőanyag érvényesül. A Szovjetunióban évi 7 millió köbméterre becsülik a duzzasztott perlit gyártását, s termelése fokozódó irányzatú. Hasonló a helyzet Magyarországon is, ahol 1959 óta mintegy tízszeresére nőtt a termelés. Nyugat- és Észak-Európa egyetlen országa sem rendelkezik perlttlelőhelyekkel (Anglia kivételével, ahol azonban rosszabb minőségű perlit fordul elő). A csehszlovák perlitltészletek ezzel szemben mintegy 200 évre elegendők és perlitünk a minőség tekintetében felveszi a versenyt a külföldivel. Az egész világon annak vagyunk tanúi, hogy úgyszólván forradalmi módon érvényesítik a perlitet, különösen az építőiparban . .. Mi a perlit? A kiömlési kőzetek között a világ néhány helyén különleges, nagy kovasav és közepes víztartalmú szürkés, gyöngyös elválású kőzet is előfordul — a perlit. Az üveges kőzetek csoportjába tartozik. Eredetét nem ismerjük teljesen, csak azt tudjuk róla, hogy a vulkáni tevékenység szüleménye. A geológusok feltételezik, hogy a vulkáni tevékenység során a kiömlött láva hirtelen lehűlt, ámde a magma nem kristályosodott, hanem szövete üvegessé vált. A gyors lehűlésre valószínűleg vízben került sor, a vulkáni üvegek ezért bizonyos mennyiségű — 1—6 százalék — kötött vizet tartalmaznak. A vulkáni üvegek közül (obszidián, perlit, tufa stb. j főleg a perlitre összpontosult a figyelem, mert vegyi összetételével és fizikai tulajdonságaival nagy lehetőségekkel kecsegtetett: a nyers perllthomok ugyanis nagy hő hatására duzzad és hasonló mértékben csökken a térfogatsúlya (a duzzadás következtében a térfogata 8—12-szeresére növekszik). Ehhez az igen érdekes sajátosságához továbbiak ls csatlakoznak: a duzzasztás eredményeképpen nagyon könnyű anyag keletkezik, amely kitűnő hőszigetelő, hangnyelő, fagyálló tulajdonságokkal rendelkezik s ezenfelül tűzálló is. Üvegbe zárt pára A nyers perlitnek duzzasztott állapotba való átalakulása rendkívül érdekes körülmények között megy végbe. A nyersanyagot megőrlik s aztán kemencékben 1100—1400 C fokra izzítják. Ez a nagy meleg ugyan Különleges versenyautó A versenyautók többségének egy közös nagy hiányossága van, amely a legtöbb halálos baleset okozója. Arról van szó, hogy nagyobb sebességnél a versenyautók törzse olyan felhajtóerőt hoz létre, mint a repülőgép szárnya. A sebesség növelésével ez a felhajtóerő olyan értéket is elérhet, hogy a karosszéria felemelkedik, a kerekek nem érintik elegendő mértékben a földet s a kocsit ezért nem lehet biztonságosan vezetni. Luigi Colanl nyugatnémet tervező ezért olyan versenyautó-karosszériát javasol, amely nemcsak hogy kiküszöböli a fenti hiányosságot, ellenkezőleg: ellentétes erőt vált ki, vagyis a kocsit a földhöz szorítja. Kétévi kísérletezés után megoldását szabadalmaztatta. A metszeti rajzon jól látni a törzs különleges domború profilját. Átvilágítják a piramisokat A mai szakköröknek az a véleményük, hogy a hatalmas piramisok belseje még napjainkban is sok feltáratlan kamrát rejt magában; esetleg olyanokat is, amelyek a sírrablók figyelmét ls elkerülték az évezredek folyamán. De az egyiptomiak is annak idefén úgy építették meg a királysírokat, hogy a piramisok kamra- és alagútrendszerének labirintusa félrevezesse a sírrablókat, és a múmiák hollétét ily módon leplezzék. Egy amerikai kutatócsoport nemrégiben Gizehben ütötte fel tanyáját, hogy a piramisok rejtett kamrái után merőben úf és merész technikával kutasson. A csoporttal Luis Alvarez, Berkeley egyetem fizikaprofesszora vezeti. A kutatócsoport, az egyiptomi kormány támogatásával, most kozmikus sugárzás segítségével igyekszik „átvilágítani" az egyiptomi piramisokat. Munkájukat a gizehi második Kefren-piramison kezdik. csak 2—15 másodpercig tart, ezalatt mégis furcsa változások történnek. A hevesen ható hőmérséklet piroplasztikus állapotúvá teszi a perlltszemcséket és egyidejűleg hatást fejtenek ki az illóanyagok, de főleg a nyers perlitben jelenlevő aktív víz. A víz apró kapilláris buborékok alakjában jelenik meg, egyre növeli a térfogatát, fokozatosan gőzzé alakul át s ezáltal a piroplasztikus anyag megduzzad. Tulajdonképpen tehát az apró buborékokat finom üvegburok veszi körül. A duzzasztás műszaki folyamatát oly módon választják meg és szabályozzák, hogy a térfogat maximális mértékre való megnövekedése pillanatában a perlltszemcséket gyorsan lehűthessék, vagyis az anyag megtartsa felduzzasztott térfogatát. Felbecsülhetetlen sokoldalúság A duzzasztott perlit egyre nagyobb népszerűséget szerez világszerte. Fő felhasználási területe az építőipar. Az Egyesült Államokban, a Szovjetunióban, az NSZK-ban, Olaszországban, Magyarországon, Bulgáriában s a világ más országaiban is az egyik legfontosabb szigetelőanyaggá válik. Az Egyesült Államokban például a hangszigetelő vakolatoknak mintegy 40 százaléka perlites. A New York-i ENSZ-palota építésekor ls perlitet alkalmaztak. Sőt, Pittsburgban az Alcoa cég épülete csupán perlitből épült, ezt tartják a világ legkönnyebb épületének. Ennek a 30-szintes épületnek a váza könnyű alumíniumötvözetből készült, 10 cm vastag falai pedig perlitbetonból előállított idomelemek. A szigetelésre szolgáló perlithabarcson kívül .perlitbetont ls előállítanak a duzzasztott perlitből, amely 60—80 százalékkal könnyebb, mint a normális beton. Jól érvényesül például a szendvics-elemek gyártásánál. Perlitiparunk Hazánkban a Kerámiai Üzemek košicel és bratislavai gyárai állítanak elő duzzasztott perlitet, s új üzemek épülnek Nový Jičínben, valamint Prágában ls. Ezenkívül mozgőállomás segítségével ls duzzasztják a perlitet (Lehôtka pod Brehy, Mníšek pod BrdyJ. Legnagyobb perlitelőhelyünk Lehôtka pod Brehy közelében van. A duzzasztott perlit építőiparunkban ugyan nem újdonság, szélesebb körű elterjedése azonban csak az utóbbi időben indult meg. Sikeresen alkalmazzák pl. Košicén és Martinban (az utóbbi esetben műjégpályák szigetelésére használták J. Érdeklődik iránta több más iparág is, például a kohóipar, hiszen milliós megtakarításokat eredményez. Perlitiparunknak reális feltételei vannak, hogy ne csupán a hazai szükségletet tudja kielégíteni, hanem termékeivel a külföldi piacot ls meghódítsa. DÓSA JÓZSEF A Szovjetunió múlt évi kőolajtermelése 300 milliő tonna volt. £vente mintegy 20 millió tonnával növelik a kőolajtermelést. A képen Baku, háttérben a fúrótornyok erdejével. Előtérben a nyílt m tengeri olajbányászásra szolgáló úszóberendezés, amelyet a Kaspi-tengeren alkalmaznak. Segitségével akár 6000 méter mélyből is kitermelhető a kőolaj. w