Új Szó, 1968. március (21. évfolyam, 60-90. szám)

1968-03-31 / 90. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek! i SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. március 31. Vasárnap # XXI. évfolyam, 90. szám # Ara 50 fillér MAI SZÁMUNKBAN' EGY HÓNAP A VILÁGPOLITIKÁBAN A KÉTELYEKET EL KELL OSZLATNI A VENDÉG - ISTEN A NYUGAT-EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSE ÉS ELLENTMONDÁSAI ludvik Svoboda 1895. november 25 én a Cseh —Morva fennsíkon fekvő fcrnznatinban hegyvidéki parasztgazda gyermekeként született. Az első világháborúban megragadta az első alkalmat és átállt az oroszokhoz, i csehszlovák légióban részt vett a Zborov mellattl ütköxetben. 1920 ban t<|rt haza. 1922-ben visszatért a csehszlovák hadseregbe. Röviddel axntán, hogy a német fasiszták megszállták Csehszlovákiát. Ludvík Svoboda lett Kelet-Morvaországban a földalatti mozgalom egyik légslkareiebb szervezője. 1939 nyarán Lengyelországba ment és Krakkó­ban előkészületeket tett egy csehszlovák katonai egység megszervezé­sére. Amikor a hitleristák megtörték a lengyelek ellenállását, a cseh slluvák katonai egységgel együtt a Szovjetunióba távozott. Buzulukbaa hozzáfogott ax első önálló csehszlovák zászlóalj megszervezéséhez. A zászlóalj 1943 januárjában Sxokolov mellett ütközött meg először ax ellenséggel. A xásxlóalfat 1943 nyarán kiegészítették, • így Jött létre ax első önálló csehszlovák dandár, amely Ludvík Svoboda vezetésével a Kijevért vívott harcokban esett át a tűzkeresztségen. A Szovjetunióban szervezett első csehszlovák hadtest élén részt vett a dnklai hadműveletekben és a Sxlo vakia területén vívott harcokban is. 1945. április 4-án kinevezték nant­xfetvédelmi miniszterré, aláírta a Kassai Kormányprogramot, s a cseh stlovák kormánnyal együtt tért vissza a felszabadított hazába. A megszállás idején családjának minden tagja résxt vett ax ellenél lási küzdelemben. Felesége együttműködött azokkal, akik küllőidre küld tek ellenállási harcosokat, ejtőernyősöket bújtatott el, gondoskodott ró luk, s lehetővé tette házában egy adóállomás működtetését. Mirek nevű fiát a Gestapo letartóztatta és halálra kinoxfa. Ludvík Svoboda a nemzetvédelmi minisxter tisztségében az X945—1950 es években megszervezte az új csehsxlovák néphadsereget. 1948 február­jában teljes odaadással népünk oldalára állt, megválasxtották nemzet gyűlési képviselővé, belépett Csehszlovákia Kommunista Pártjába s ax 1848—1949 e s években a CSKP Köxponti Bizottságának tagja volt. Rövid ideig betöltötte a miniszterelnöki tisxtséget, s ax 1950—1951-es években a^ testnevelés és a sport fellendítésére létesített bizottság elnökeként dtalgozott. Amikor a személyi knltusx hazánkban tetőpontjára jutott, Svoboda elvtárs üldöztetésnek volt kitéve, s akkor egy EFSZ könyve­léjeként dolgozott. 1955 ben kinevezték a Klement Gottwald Katonai Akadémia parancsnokává. Ludvík Svoboda elvtárs 1959 ben nyugdíjba vonult, de továbbra is aktív politikai tevékenységet folytatott. 1945 óta a Csehsxlovák—Szovjet Baráti Szövetség elnökségén tevékenykedett, 1948 óta pedig nemzetgyűlési kép­viselő, s az Antifasisxta Harcosok Szövetsége elnökségének tagja. Nagy sikert aratott Buzuluktól Prágáig című könyvével. Svoboda elvtárs a legmagasabb kitüntetések tulajdonosa. 1965 ben el­sőként neki adományozták a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Hósa megtisztelő címet. 1965-ben a Szovjetunió Hftse megtisztelő cimre érde­mesítették, és számos más hazai és külföldi kitüntetés ás érdemrend tu la|donosa. Személye elválaszthatatlan a cseh és a szlovák nép első vi­lágháború idején vívott nemzeti felszabadítás! harcától, a szovjet had sfcrag S népünk oldalán a második világháború évelban a fasizmus ellen vívott harctól és szocialista országépitésünktőL Hazán k népének akarata, jutott kifejezésre TUDÓSÍTÓ,NK JELENTI A PRÁGAI VÁRBÓL Tegnap, 1968. március 30-án az egész ország figyelme a prágai vár Ulászló-termére irányult. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzet­gyűlése ebben a történelmi múltú teremben tar totta ülését, hogy alkotmányunknak megfelelően megválassza a köztársasági elnököt. A második világháború befejezése után hazánkban ez a ha todik elnökválasztás. Az elnökválasztási aktus kezdetét 10 órára tűzte ki a Nemzetgyűlés elnöksége, de már jó­val a kitűzött időpont előtt minden hely foglalt volt az Ulászló-teremben. A terem első részében elfoglalták helyUket a Nemzetgyűlés képviselői és a képviselői mandátum nélküli miniszterek. Ott voltak a Szlovák Nemzeti Tanács elnöksé­gének tagjai, a Nemzeti Front pártjainak veze­tői, a tömegszervezetek képviselői, a kultúra és a tudomány, a központi hivatalok és a néphad­sereg számos személyisége, valamint a diplomá­ciai testület tagjai. A nagy jelentőségű eseményről a hazai sajtón, rádión és televízión kívül számos külföldi új­ságíró, illetve televíziós társaság adott helyszíni tudósítást. Az Ulászló-terem a képviselőket és a vendé­geket zászlódíszben fogadta, az elnöki emelvény mögött vörös drapérián a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság címere. A teremben uralkodó ünnepi hangulat méltó kiegészítője volt a törté­nelmi levegőjű, művészi szépségű, merész, egy­mást átívelő fonott bordákból álló csillagbol­tozat és a reneszánsz ablakok. Néhány perccel 10 óra előtt a terembe érkez­tek Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagjai: josef B o ­rűvka, O 1 d ŕi c h Černi k, Jaromír Do­lanský, Alexander D u b £ ek, J i ŕ í Hen­drych, Michal Chudí k, Drahomír Kolder, Jozef L e n á r t, j a n Pilier, (Folytatás a 2. oldalon) Alexander Dubček elvtárs beszéde (CTK) — Tisztelt Nemzetgyű­lés, képviselő elvtársak, tisz­telt barátainkl A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlése a prágai vár e történelmi neve­zetességű termében azért jött össze, hogy az államhatalom legfelsőbb szerveként teljesítse az alkotmány értelmében reá háruló legjelentősebb feladatok egyikét. Mivel Antonín Novotný elv­társ lemondott a köztársasági elnöki tisztségről, az alkotmány értelmében a Nemzetgyűlés hi­vatott arra, hogy dolgozó né­pünk nevében megválassza köztársaságunk új elnökét. Népünk a köztársasági elnök személyében mindenkor önál­lóságunk s a csehszlovák álla­miság képviselőjét látta. Tár­sadalmunkban demokratikus és haladó hagyományokhoz fű­ződik a köztársasági elnök tisztsége. Szocialista jellege a legutóbbi két évtizedben elvá­laszthatatlanul összefügg az­zal a győzelemmel, amelyet dolgozó népünk 1948 februárjá­ban aratott. Megbízást kaptam annak a javaslatnak az előterjesztésére, hogy Ludvík Svoboda elvtársat válasszák meg a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöké­vé. (Hosszan tárté taps.) Ezt a javaslatot az alkot­mány s a Nemzeti Front politi­kája elveinek szellemében ké­szítették elő. A jelöltről Cseh­szlovákia Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága ta­nácskozott, majd javaslatával a Nemzeti Front többi szerve­zetének képviselőihez is for­dult. A közös elhatározás a Nemzett Front keretében min­den politikai párt, s a Nemzeti Front minden szervezete kép­viselőivel, valamint a képvise­lők csoportjával folytatott ta­nácskozások eredménye. Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának kezde­ményezése így teljes támoga­tásban részesült. Ezért azt a javaslatot, hogy Ludvík Svobo­da elvtársat válasszák meg köztársaságunk elnökévé, most a csehek és a szlovákok nem­zeti Frontjának közös, sokol­dalúan s demokratikusan mog­foatolt javaslataként terjeszt­jük elő. Jelölése országszerte nagy visszhangot keltett, és teljes mértékben juttatta kife­jezésre társadalmunk jelenlegi aktivitását. Azt a tényt, hogy az olőter­(Folytatás a Z. oldalon| Ludvík Svoboda köztársasági elnök beszéde Tisztelt Polgártársak és Elv­társaki Ma tettem le a Nemzetgyűlés előtt az alkotmányban előírt fogadalmat, amelyben becsüle­temre és lelkiismeretemre, hi­vatkozva hűséget fogadtam a Csehszlovák Szocialista Köztár­saságnak és a szocializmus ügyének. A Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság e legfelsőbb államhatalmi szervének a köz­vetítésével egész népünknek megígértem, hogy népünk aka­ratának eleget téve, népünk ér­dekében teljesítem kötelességei­met, mindenkor szem előtt tar­tom köztársaságunk javát, és tiszteletben tartom az alkot­mány előírásait s a szocialista állam törvényeit. Biztosítom önöket, akik a mai napon a prágai vár e történel­mi nevezettességű udvarán jöt­tek össze, s egyben hazánk minden polgárát is, hogy kész vagyok teljesíteni a köztársasá­gi elnök alkotmányunkban elő­írt feladatalt, amire népünktől kaptam a megbízást. Most első ízben állok önök előtt mint köztársaságunk elnö­ke, az ország munkásai, föld­művesei és értelmiségei iránti LUDVlK SVOBODA ELNÖKI FO­GADALMAT TESZ A PRÁGAI VARBAN. (CTK felv.) mélységes tisztelet őrzésével, a csehek, a szlovákok és Cseh­szlovák Szocialista Köztársasá­gunk nemzetiségei alkotóerejé­be vetett nagy bizalom érzésé­vel, és azzal az érzéssel, hogy nagy felelősséget vállalok to­vábbi szoclailsta és demokrati­kus fejlődésünkért. Hazánk népe életének új fel­virágoztatása küszöbén állunk. Méltatnunk és nagyra kell érté­kelnünk Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának érdemeit, ame­lyet az 1945-ben történt felszaba­dulásunk óta köztársaságunk ér­dekében végzett munkájával, valamint a CSKP Központi Bi­zottsága januáH plenáris ülésén jóváhagyott határozataival ki­fejtett. Köztársaságunk polgáraként és most elnökeként is e határo­zatok mellett foglalok állást, és minden erőmmel hozzá aka­rok járulni teljesítésükhöz. Ez a szándékom abból a mélységes meggyőződésemből fakad, hogy a párt az egész Nemzeti Front­tal és államunk vezető szervei­vel együttműködve, minden problémánkat úgy oldja meg, hogy az együttes munkánk si­keres legyen, hogy közös ha­zánk fejlődjék és virágozzék. A pártunk Központi Bizottsá­ga által megindított megújhodá­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents