Új Szó, 1968. március (21. évfolyam, 60-90. szám)

1968-03-30 / 89. szám, szombat

A MAGYAR NEMZETISÉG KERDrSÉNEK DEMOKRATIKUS MEGOLDÁSA Rendezzük közös dolgainkat OLVASÓINK VÁLASZAI A CSEMADOK KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK JAVASLATÁRA A CSEMADOK rimaszombati járási bizottsága Tekintettel arra, hogy a választási törvényeket és irányelveket a párt Központi Bizottságának decemberi és januári ülése előtt adták ki, javasoljuk a vőlasztősi törvények megváltoztatását, a képviselőkre vonatkozó javaslatok felülbírálását. Kérjük, hogy az összes fokú nemzeti bizottságok, az SZNT és a Nemzetgyűlés választott és végrehajtő szerveiben és apparátusaiban a nemzetiségi kulcsarány érvényesüljön. A vegyes nemzetiségű járásokban a vezető funkcionáriusok részére feltételül kell adni a járásban élő nemzetiségek nyelvének ismeretét. Mindazok, akik hivatali, vagy más társadalmi beosztásuknál fogva a lakossággal érintkezésben állnak, ismerjék a járásban élő nemzetiségek nyelvét. javasoljuk, hogy mielőbb tartsunk népszámlálást, azzal a kikötéssel, hogy a legutóbbi fogyatékosságok ne ismétlődjenek meg. Mivel a járási és a kerületi szervek eddigi munkájában fogyatékosságok fordultak elő — különös tekintettel a járási és a kerületi iskola- és művelődésügyi osztályokra —, meJyek fékezték a magyar szellemi és kulturális élet és az oktatásügy egészséges, ésszerű és zavartalan kibontakozását Járásunkban, javasoljuk, hogy a Jövőben a járási szervek mind anyagi, mind erkölcsi téren messzemenően támogassák a Járás magyar dolgozóinak Igényelt kulturális téren és segítsenek orvosolni a járás területén felmerült valamennyi kulturális és oktatásügyi problémákat, beleértve azokat is, melyek a felsőbb szervek hatáskörébe tartoznak, s ezzel segítsék elő a tiszta és félreértésektől mentes légkör kialakulását. A JNB iskola- és művelődésügyi osztálya a magyar nemzetiségi kultúrügyek intézéséhez kérje ki a CSEMADOK JB elnökségének a véleményét — szakemberek bevonásőval —, valamint mindenkor vegye figyelembe a CSEMADOK JB elnökségének a kulturális élet fellendítését célzó kezdeményezését. Nyissanak magyar osztályt a Járási Művelődési Házban, javasoljuk, hogy a JNB iskola- és művelődésügyi osztályán rátermett és minden tekintetben megfelelő felügyelőt alkalmazzanak (magyart). Javasoljuk, hogy az iparitanuló- és az üzemi szakiskolákban magyar nyelvű oktatást is vezessenek be, a járási marxizmus—leninizmus esti egyetemen és a magasabb fokú pártiskolákon nyíljon magyar tagozat, az egyes szakiskolákban biztosítsanak megfelelő magyar tankönyvet; ahol arra igény mutatkozik, nyissanak magyar óvodákat, a nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán és a bratislavai Komenský Egyetemen létesítsenek magyar tagozatot, kérjük az 1945—48 között történt helységnév-változtatások semmisnek nyilvánítását, az elnevezések megváltoztatása előtti viszszaállítását; járásunkban a kétnyelvűség elvét írásban és szóban minden téren tartsák be, s erre teremtsenek anyagi alapot. Javasoljuk a járás déli részén nagyobb ipari üzemek létrehozását. Kérjük, hogy az 1945—48 között indokolatlanul meghurcolt magyar dolgozók ügyét vizsgálják felül és rehabilitálják őket. Ugyancsak vizsgálják felül az 1948 után meghurcolt magyarok ügyelt és őket is rehabilitálják. Javasoljuk, hogy a lenini nemzetiségi politika helyes értelmezése érdekében Jelenjen meg Juraj Zvara „A magyar nemzetiségi politika megoldása Csehszlovákiában" című műve szlovák és magyar nyelven. A kassal kormányprogramból töröljék a magyar nemzetiségű dolgozók jogfosztottságáról szóló részt. Javasoljuk, hogy azokat a funkcionáriusokat és vezető állásban levő egyéneket, akik 1945 óta napjainkig a helyes nemzetiségi politika fejlődésének gátlói voltak, s elvesztették a tömegek bizalmát, késztessék lemondásra. Javasoljuk, hogy járásunk magyarlakta vidékein az emléktáblák szövegét két nyelven fogalmazzák meg és a magyar vonatkozású műemlékeket és kulturális emlékeket állítsák helyre, a közép-szlovákiai kerületben adjanak ki magyar nyelvű újságot. A Komáromi Magyar Középiskola szakszervezeti tagsága A Komáromi Magyar Középiskola szakszervezetének minden tagja teljes egészében helyesli és támogatja Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának decemberi és januári plénumának határozatait. Minden igyekezetünk arra irányul, hogy ezeket a gyakorlatban érvényre juttassuk, s egy emberként sorakozzunk fel pártunk mögé ebben a megújhodási folyamatban, a Szovjetunióval és a szocialista országokkal való testvéri együttműködés szellemében. Továbbra magunkévá tesszük és támogatjuk a CSEMADOK Központi Bizottságának és a Szlovákiai írószövetség magyar szekciójának a nemzetiségi kérdés megoldására tett javaslatait és bízunk abban, hogy a pártunk által vezetett demokratikus törekvések keretén belül ez a kérdés is az internacionalizmus szellemében megnyugtató és igazságos megoldást nyer. Meg vagyunk győződve, hogy ennek a kérdésnek megoldása hazánk nemzetei és nemzetiségei testvéri együttélését szolgálja. A Somorjai Magyar Középiskola és Kilencéves Alapiskola tantestülete A Somorjai Magyar Középiskola és a Kilencéves Alapiskola tantestülete nyilvános pártgyűlésen foglalkozott a hazánkban folyó demokratizálódási folyamattal. Teljes mértékben egyetértünk a CSKP KB januári plénumának határozataival, s nevelőmunkánkban igyekszünk ezeket az útmutatásokat a gyakorlatba is átvinni. Teljes mértékben helyeseljük a CSEMADOK Központi Bizottságának a magyar nemzetiség problémáinak rendezéséről szóló tervezetét, és magunkévá tesszük a Szlovákiai írószövetség magyar szekciója vezetőségének álláspontját. Ogy érezzük, hogy ezeknek a javaslatoknak a megvalósítása záloga annak, hogy a csehszlovákiai magyar ifjúságot a szocialista hazafiság, az aktív internacionalizmus szellemében, a kommunista erkölcs követelményeinek megfelelően tudjuk nevelni. Javasoljuk, hogy a párt akcióprogram-tervezetének kidolgozásakor az említett dokumentumokat vegyék figyelembe. Teljes egyenjogúságot követel AZ UKRÁN DOLGOZÓK KULTURÁLIS SZÖVETSÉGE KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK HATÁROZATA A Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége Központi Bizottságának plénuma, mint a csehszlovákiai ukrán dolgozók egyetlen társadalmi szervezete, támogatta a CSKP és az SZLKP Központi Bizottsága decemberi é> Janoári határozatait, amelyek teret nyitottak a széles körű demokratizáció számára. Hazánkban a szocialista demokrácia egyik Igen fontos kérdése a nemzetiségi kapcsolatok helyes és teljes rendezése, a cseh és a szlovák nemzet, valamint az ukrán, magyar, lengyel és német nemzetiségi kisebbségek között. A valódi egyenjogúságnak láthatóvá kell válnia egyrészt a társadalmi élet minden területén, másrészt az állam új közjogi rendezésében is. Csehszlovákia ukrán—ruszin lakossága a második világháború alatt a cseh és a szlovák néppel együtt tevékenyen és tömegesen harcolt a demokratikus Csehszlovákia felújításáért. A fasizmus ellen folytatott közös harcban acélozódott meg a csehek, a szlovákok és ax ukránok teljes egyenjogúságon nyugvói erós és megrendithetetlen barátsága. Sajnos, ex ax alapelv ax akkori politikai körülmények miatt nem rögzítődött a Kassai Kormányprogramban, és nem válhatott a háború után államunk elrendezésének egyik tényezőjévé. Az Ukrán Nemzeti Tanács, amely népünk akaratából a nemzeti felszabadítás! harcok közepette alakult meg, nem kapott elegendő támogatást a csehszlovák politikai és állami szervek részéről, holott szilárdan támogatta a Gottwald kormányt. A csehszlovákiai nkránoknak ez a helyzete 1948-lg bizonyos mértékben kompromlsxsxomnak tekinthető, mivel a Nemzeti Front még nem volt mentes az első köxtársaság nemeztiségi politikai gyakorlatának hagyományától. Exzel szentben nem érthetjük meg, hogy a februári események után egészen máig miért nem oldották meg az ukrán nemzetiségi kérdést, éspedig az egyenjogúság alapján. Ezt bizonyítja, hogy még a május 9-i alkotmány sem rögzítette a nemzeti kisebbségek jogait. De az 1980. évi alkotmány sem biztosítja — az általános demokratikus jogok mellett — a nemzeti kisebbségek sokoldalú fejlődésének lehetőségeit. Sőt, a személyi kultusz idején az ukrán lakosság társadalmi életében durva torzulások keletkeztek. Felszámolták az SZNT Közoktatásügyi Megbízotti Hivatala mellett működő ukrán tanügyi osztályt, az ukrán népművelési és kulturális felügyeletet és elsorvadt a Kárpát Ifjúsági Szövetség. Ennek következtében egyre jobban zsngorodott a nemzeti kisebbség fejlődésének lehetősége, és megteremtették a teljes asszimiláció lehetőségét. Népűnk a háború következtében Is úgyszólván a legtöbb anyagi kárt szenvedte. Néhány ezer család hajléktalanná vált, és népünk földi barlangokban tengette létét megfelelő állami támogatás nélkUl, és ennek következtében kénytelenek voltak a cseh határövezetekbe települni. Természetes, hogy ott elvesztették kulturális nemzeti kapcsolataikat és asszimilálódtak. A kedvezőtlen gazdasági és társadalmi körülmények miatt népünk jelentős része áttelepült a Szovjetunióba. De még azok számára sem nyíltak kedvező politikai, gazdasági, szociális, kolturálls, a valódi egyenjogúságon nyugvó körülmények, akik Itt maradtak a sxülőföldön. Ax ukránokkal kapcsolatos hivatalos politika csupán a szociális problémák részleges megoldására redukálódott, de a kerület gazdasági elmaradottsága nemcsak hogy nem csökkent, de relatíve még tovább mélyült. A munkaképes lakosság tömegei nem találtak megfelelő munkalehetőséget, és ennek következtében életszínvonaluk kerületi viszonylatban a legalacsonyabb. Ifjúságunk nem látott a szülőföldön kedvexű távlatot és ezért elvándorolt a köztársaság más kerületeibe, ahol a nyelvi adottságok következtében asszimilálódott. Súlyos torzulásokat szenvedett az nkrán nemzeti kisebbség kulturális élete, amely a kedvezőtlen történelmi fejlődés következtében még nem alakíthatta ki saját arculatát, nem változhatott korszerű etnikai csoporttá, és ennek következtében még nem alakulhatott ki népünkben az egyűvétartozás szubjektív tudata. Amikor a csehszlovákiai nkránoknak nemzeti és knlturálls megújhodásukhoz sokoldalú támogatásra volt szüksége, fejlődésüket meggátolta az ún. nkrán bnrxsoá nacionalizmus gyanúja. Ezért ebben a nehéz politikai atmoszférában éppen az nkrán kulturális nemzetiségi élet szenvedte el a legnagyobb torzulásokat: a vallási kérdések adminisztratív megoldása, az ún. burzsoá nacionalisták igazságtalan elítélése és az ukrán iskolaügy majdnem teljes felszámolása. Az ukrán lakosság asszimilációját szorgalmazó politikai gyakorlat egy teljesen deformált hivatalos ideológia és politika következménye. Ezt bizonyítja a CSKP Központi Bizottságának 1961. évi junnári „A kelet-szlovákiai kerület további politikai és gazdasági Egyforma feltételeket A DUNASZERDAHELYI JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG LEVELE A CSKP ÉS AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁHOZ ÉS A KERÜLETI PÁRTBIZOTTSÁGHOZ A dunaszerdahelyi járási pártvezetőség kiszélesített plénumülése — amelyen részt vettek a járás összes pártszervezeteinek elnökei, a helyi, a városi és az üzemi bizottságok elnökei, valamint a járási pártvezetőség aktivistái — 1968. március 27-én megtárgyalta a Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága decemberi és januári plenáris üléseinek hatására kialakult helyzetet. Egyetértünk a kibontakozó megújhodási folyamattal, amely közéletünk demokratizálódásához vezet és új, tágabb teret nyit az alkotó kezdeményezésnek. Teljes mértékben támogatjuk a Dubček elvtárs köré tömörült progresszív erőket, azonosítjuk magunkat forradalmi célkitűzéseikkel é* azzal, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának szüksége van politikai programra, amelyet a CSKP Központi Bizottságának ülése fog jóváhagyni. Mi is szükségét érezzük a párt politikai programjának, amely majd alapfeltételt jelent a munkások, a szövetkezeti parasztság és a dolgozó értelmiség egységének létrehozására nemzetiségre való tekintet nélkül. Teljes mértékben azonosítjuk magunkat a Csehszlovákiában élő két egyenrangú nemzet viszonyának államjogi rendezésére tett javaslattal. Azon a véleményen vagyunk, hogy a két nemzet viszonyának föderatív alapon való rendezése a jövő fejlődés szempontjából a legreálisabb. A magyar kisebbség helyzetét és az ebből szerzett tapasztalatokat tekintve azon a véleményen vagyunk, hogy a programnak igazságosan és reálisan kell visszatükröznie a kisebbségek valódi helyzetét. Igaz az, hogy az erőszakos asszimiláció, amely a múltban különböző formákban nyilvánult meg, nem lehet a nemzetek és a nemzetiségek öntudatos közeledésének kiindulópontja. Az igazság az, hogy az elmúlt 20 év alatt világosan bebizonyosodott a magyar kisebbség létjogosultsága a politikai és a társadalmi élet minden területén. Ezért alkotmányilag és államjogilag is rendezni kell helyzetünket, hogy a magyar lakosság teljes mértékben kinyilváníthassa hazafiasságát közös hazánkhoz. A dunaszerdahelyi járási szervek következetes internacionalista nemzetiségi politikát folytatnak. Ezek a szervek lehetőségeikhez képest mindent elkövetnek azért, hogy biztosítsák a kétnyelvűséget, hogy minden ember olyan nyelven nyilvánítsa ki nézetét, amely a legközelebb őll hozzá. Ebben a folyamatban nem alkalmaztunk semminemű erőszakot. Ezért a járási pártvezetőség, a járási nemzeti bizottság egyaránt élvezi a szlovők és a magyar lakosság bizalmat és elismerését. Ugyanakkor azonban anyagi és szociális téren egész sor problémával találkozunk, amelyek fékezik a teljes egyenjogúság elérését. Nagyon érzékenyen érint bennünket — mind a magyar, mind a szlovák lakosságot — a munkalehetőségek biztosításának durva elhanyagolása. Ezért követeljük, hogy az ipari foglalkoztatottság Szlovúkia-szerte arányos legyen. A kultúra, az egészségügy és más területeken is komoly hiányosságokkal találkozunk. Az iskolaügy szakaszán a magyar gyermekek számára kedvezőtlenek a feltételek. Ezért járásunk kommunistái egyetértenek a CSEMADOK Központi Bizottságának álláspontjával. Meggyőződésünk szerint a felsőbb és a központi szervek nem teremtettek kellő feltételeket a nemzetiségi kisebbségek teljes egyenjogúságára. Az a véleményünk, hogy a CSKP politikai programjának a rehabilitációval foglalkozó részéből világosan ki kellene tűnnie, hogy a rehabilitáció érinteni fogja a Csehszlovákiában élő valamennyi — nemcsak bírósági, hanem politikai és polgári sérelmeket szenvedett — polgárt, nemzetiségre való tekintet nélkül. Ezért kérjük a CSKP és az SZLKP Központi Bizottságát, hogy a CSKP politikai programjának megtárgyalásakor vegyék figyelembe megjegyzéseinket és javaslatainkat. Egyúttal komoly elégedetlenségünket fejezzük ki amiatt, hogy a tömeges hírközlőeszközök néhány dolgozója felelőtlenül magyarázza a demokráciát. Járási pártkonferenciákról is elfogultan tájékoztatták a nyilvánosságot. A járási pártvezetőség munkájával tekintélyt szerzett a lakosság körében. A járási pártvezetőség és a kommunisták aktívája szükségesnek tartja hangsúlyozni, nem azonosíthatjuk magunkat azzal, hogy egyesek a hírközlőeszközöket egyéni nézeteik terjesztésére használják lel, amelyek sok esetben a párt ellen irányulnak, elítélik a pártot, a közbiztonsági szerveket, az egész hadsereget, a szocializálást, és nemegyszer a párt múlt évi politikáját. Nem kell szégyenkeznünk munkánkért, éppen ezért nem tűrjük, hogy bárki is jogot formáljon arra, hogý a szemétdombra vesse még a jó cselekedeteket is. Szükségesnek tartjuk, hogy a CSKP és az SZLKP Központi Bizottságának funkcionáriusai aktívabban lépjenek fel az ilyen nézetek ellen, amelyeknek semmi közük a demokráciához. Ojból hangsúlyozzuk, hogy teljes mértékben a demokrácia, a szólás- és a sajtószabadság, tehát a CSKP Központi Bizottságának januári határozatai mellett vagyunk. Fontosnak tartjuk, hogy minden társadalmi megmozdulás, így a megújhodási folyamat élén is Csehszlovákia Kommunista Pártja álljon, mint a progresszív fejlődés, a szocialista hazafiság és az internacionalista eszme biztosítéka. fejlődésének néhány kérdése", elmű határozata és azok a módszerek, amelyekkel ezt megvalósították. Ma már köztudomású tény, hogy ezt az okmányt Emil Chlebec és M. Rázus, az SZLKP keletszlovákiai kerületi bizottságainak titkárai állították össze, a homonnai járás politikai tényezői ellen felhozott mesterséges vádak alapján és kizárólag az nkrán iskolák felszámolását célozta. Amikor elismerjük, hogy hazánk életében a múltban súlyos deformációkra került sor, akkor azt is el kell ismernünk, hogy ez még nagyobb' mértékben és veszélyesebben torzította a nemzeti kisebbségek életét. Ezért a nemzeti kisebbségek kérdéseinek megoldásánál nem a jelenlegi számadatokat kell figyelembe venni, hanem egészen 1945-lg visszamenőleg kell eltávolítani a hibákat. Megállapítjuk, hogy a csehszlovákiai nemzetiségi kisebbségek képviseletéhez nem elegendő csupán a társadalmi kulturális szervezetek (KSUP, CSEMADOK), mert ez nem biztosíthatja kielégítő módon hazánkban a nemzeti kisebbségek egyenjogúságát. Véleményünk szerint erre a legalkalmasabb forma a nemzetiségi önigazgatás. Ezért fel kell újítani ax Ukrán Nemzeti Tanács tevékenységét. Az egyenjogúság alapelveinek realizációja céljából szükségesnek tartjuk, hogy az nkrán és magyar kisebbség tagjaiból álló albizottság dolgozza kl a párt akcióprogramjának illetékes szakaszát. Biztosítjuk a CSKP és az SZLKP Központi Bizottságait, hogy Csehszlovákia nkrán nemxetiségü dolgozói minden erejükkel támogatják a progresszív törekvéseket, társadalmi életünk demokratizációs folyamatában. A Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségének Központi Bizottsága Dunaszerdahely, 1988. márc. 27. A DUNASZERDAHELYI JÄRÄS KOMMUNISTÁINAK AKTlVÄJA • BUDAPESTEN tartják 1989. őszén az UNESCO 13. Nemzetközi Művészettörténész Kongresszusát. Több mint 800 szakembert várnak a találkozóra a világ minden tájáról. • A BRECHT-SZÍNHÁZ a Berliner Ensemble társulata május 9én a kölni Schausplelhausban vendégszerepel. Az együttes Az anya elmü Gorkij-regény Brecht által színpadra alkalmazott változatát mutatja be.