Új Szó, 1968. március (21. évfolyam, 60-90. szám)

1968-03-28 / 87. szám, csütörtök

Eleget kell tenni a földművesek jngns követeléseinek (Folytatás ax 1. oldalról) csökkent a termelők vállalko­zó készsége, a gazdálkodás ha­tékonysága, s végeredményben egyre nagyobb méreteket öltöt­tek az érintett vállalatok gaz­dasági nehézségei, és úgyszól­ván megszűnt a dolgozók anya­gi érdekeltsége. Az Irányítás állami és nemzeti szervei e fel­tételek között csupán arra szo­rítkozhattak, hogy az admi­nisztrálás szabályaihoz Igazod­va gondoskodjanak a korláto­zott anyagi és pénzforrások el­osztásáról, ami gyakran azt a benyomást keltette, hogy a me­zőgazdaságnak csupán alamizs­nát nyújtanak. Nyilvánvaló te­hát, hogy a megbízotti hivatal csak minimálisan befolyásol­hatta a fejleményeket. Szocialista országépítésünk évei­ben gyökeresen megváltozott élelmiszeriparunk összetétele, módosnlt termelési programja s a termelés terfedelme ls A szocializálódéi betetőzése ntán azonban csak néhány ágazatra Volt jellemző e nagyüzemi ipari ter­melés, ám a legtöbb ágazatra az állandó széttorgácsoltság, az ala­csony műszaki színvonal, a beren­dezések elavultsága vált jellegze­tessé. Élelmiszeriparunk két év­tized leforgása alatt mégis gyors ütemben — négyszeresére — nö­velte termelését, amit azonban a termelőképesség úgyszólván teljes kimerítésével lehetett csak elér­nie a hovatovább elhasználódott állóalapok rovására. Sokat ártott az is, hogy sok esetben megfon­tolatlanul és elhamarkodva került sor több kisebb élelmiszeripari üzem felszámolására, aminek ked­vezőtlen következményei a piacon voltak érezhetők. A legutóbbi két évtizedben semmiképpen sem volt kielégítő az élelmiszeripar fejlesz­tésének anyagi támogatása, mivel elsősorban a termelőeszközöket gyártó ágazatok részesültek előny­ben. Ennek következményeként az élelmiszeripar jelenlegi hálózatá­val, és műszaki színvonalához iga­zódó teljesítőképességével nem elégítheti ki korunk igényeit, nem biztosíthatja a lakosság folyama­tos ellátását az élelmiszerek olyan választékával, amely gyakorlatilag biztosíthatja az ésszerű táplálko­zás elveinek fokozatos érvényre juttatását. Szlovákiában ezt a kedvezőtlen helyzetet még kirí­vóbbá teszi az a tény is, hogy az élelmiszeripar többnyire csak fél­készáruk gyártására szorítkozik. Ez más szóval annyit jelent, ho.gy a szlovákiai nyersanyagok jelentős részét Cseh- és Morvaországba kell továbbítani végleges feldol­gozásra. Ennek logikus következ­ménye a szlovákiai élelmiszeripa­ri vállalatok csekély — országos viszonylatban visszamaradó — jö­vedelmezősége, s ennek visszaha­tásaként hiányzanak az állóalapok bővített újratermeléséhez szüksé­ges saját anyagi források, |óllehet ennek az újratermelésnek a legkö­zelebbi években jóval gyorsabb üteműnek kell lennie, mint orszá­gos viszonylatban. Élelmiszeripa­runk fogyatékosságai természete­sen visszahatnak egyrészt a mező­gazdasági termelésre, másrészt a közélelmezésre is. Földműveseink azonban felelősségük teljes tuda­tában megtettek minden tőlük tel­hefít annak érdekében, hogy hoz­zájúrntásukkal biztosítsák a la­kosság egyre kedvezőbb ellátását élelmiszerekkel. Ezt minden szó­nál ékesebben bizonyltja az a tény Is, ho"y Szlovákia mezőgazdasági termelése a háború előttihez "viszo­nyítva 1967-i* 56 százalékkal nőtt, éspedig annak ellenére is, hogy 121 000 hektárral (mintegy 5 szá­Lemondott a Nőszövetség elnöke (ČTK) — Lemondott tisztségéről Helena Leflerová, a Csehszlovák Nőszövetség Központi Bizottsági­nak eddigi elnöke, valamint Anna Korlovská, a Csehszlovák Nőszö­vetség Központi Bizottságának el­nökségi tagja. Leváltás és jóvátétel (CTK) — A CSKP észak-morva­országl kerületi bizottságának ple­náris ülése március 27-re virradó éjszaka a kerületi bizottság elnök­ségének 13 tagjából hatot levál­tott. Egyidejűleg érvénytelenítette azt a március közepén hozott ha­tározatot, amelyben a kerületi bi­zottság plénuma a sajtót, a rádiót és a televíziót a jelenlegi megúj­hodási folyamat legnagyobb meg­tévesztő tényezőjének minősítette. Az elnökségben viselt funkcióból felmentettélt a kerületi bizottság titkárait, a Bohumíni Vasmű Igaz­gatóját. stb. A vitában az a nézet alakult kl, hogy a kerületi bizott­ság vezetősége az önelégültség hibájába esett és úgy vélte, hogy a megújhodási folyamat csak a központi szerveket és létesítmé­nyeket érinti. lalékkal) csökkent a mezőgazda­sági földalap. A mezőgazdasági dolgozók munkájának társadalmi jelen­tőségét azonban nem lehet csu­pán azzal méltatni, hogy min­denki megbecsüli a földműve­sek szorgalmát, kitartását, és dicsérettel nyilatkozik róluk. Az Igazi méltatás alapja csak a következetes egyenjogúsítás lehet az ország lakosságának más társadalmi csoportjaival, és ennek az elvnek egyaránt kell vonatkoznia minden mező­gazdasági dolgozóra, legyen bár földmüvesszövetkezetek tagjairól, állami gazdaságok alkalmazottairól, vagy egyéni­leg gazdálkodó parasztokról szó. Mindnyájuk joga, hogy igazságosan s érdem szerint dí­jazzák munkájukat. Ezért vég­érvényesen meg kell oldani szociális problémáikat, s véget kell vetni annak a gyakorlat­nak, hogy jogos követelmé­nyeiknek mindenkor csak „nép­gazdaságunk lehetőségei sze­rint" tettek eleget. A jövőben fokozott figyelmet kell szentel­nünk annak ls, hogy az emlí­tett dolgozók munkája egyre kultúráltabb lehessen. Az egységes földmüvesszövet­kezetek VII. kongresszusán jó­váhagyott irányelvek értelmé­ben a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Megbízotti Hivatal ís helyesli azt az elgondolást, hogy meg kell alakítani a földművesszövetkezeteket, eset­leg az egész mezőgazdaságot képviselő központi szervezetet, amely elsősorban arra lenne hivatva, hógy a földművesek tapasztalatait, a tudomány és a technika ismereteit haszno­sítva szorgalmazza a mezőgaz­dasági termelés belterjes fej­lesztését. A megbízotti hivatal véleménye szerint a földműve­sek új érdekszervezetét a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság szimmetrikus államjogi rende­zésével kellő összhangban kell kiépíteni. Feltétlenül támogat­nunk kell a szövetkezeti vál­lalkozást, mert ebben szocialis­ta gazdaságunk progresszív megnyilvánulását látjuk. Mezőgazdaságunknak az őt megillető helyet kell elfoglal­nia társadalmunkban, s ehhez annak tudatosítása ls szüksé­ges, hogy népgazdaságunk min­den ágazata egyaránt felelős a lakosság ellátásáért. Ezt az elvet ugyan a legutóbbi évek­ben gyakran hangoztatták, de a tények úgyszólván semmit sem változtak. Köztudomású, hogy földmflvesszövetkezeteink és állami gazdaságaink egyre kevesebb jó minőségű gépet s egyéb berendezést kapnak a gyárakból, a termelőeszközök ára nem mindig arányos gaz­dasági hatékonyságukkal, és az Ipari vállalatok néha teljesen önkényesen emelik gyártmá­nyaik árát. Vegyiparunk és kül­kereskedelmünk sem tudja ki­elégíteni földműveseink igé­nyeit, nem szállíthat megfelelő minőségű és választékú műtrá­gyát, sőt legújabban a mennyi­séggel szembeni Igényeket sem képes kielégíteni. Ezekért a fo­gyatékosságokért mindeddig senkit sem vontak, és most sem vonnak felelősségre. Ax SZNT Mezőgazdasági és Elei mexésügyl Megblxottl Hivatala szlovák nemzeti sxervként minden tekintélyét latba vetve t • szlová­kiai mezőgazdasági termelés bel­terjességének növelését szem előtt tartva elhatározta, hogy a jövő­ben nemcsak az Illetékes szervek eddigi határozatainak teljesítését szorgalmazza, hanem további konkrét intézkedéseket is foganatosít. Elsősorban megalapozza annak feltételeit, hogy a mezőgazdasági termelés a Szlovákiában rendkívül kedvező éghajlati adottságokhoz Igazodjék. Magától értetődő, hogy múlhatatlanul szükséges a legkor­szerűbb öntözőhálózat kiépítése. Ennek az igénynek kellőképpen kell kifejezésre jntnia az állami pénzbeli támogatás s a hitelpoli­tika megfelelő módosításában is. A Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Megbízotti Hivatal az élelmi­szeripar fejlesztésének szükséges­ségét szem előtt tartva elvi jel­legű intézkedésekkel szándékszik befolyásolni a termelési progra mok s a szakágazati kapcsolatok módosítását úgy, hogy kellő össz­hangban legyenek a lakosság ra­cionális táplálkozásának elveivel. Ezért előnyben részesítve kell fej­leszteni az állattenyésztési termé­keket előállító, illetve feldolgozó üzemeket, hogy elegendő mennyi­ségű s kifogástalan minőségű hús, tej, baromfi, tojás és hal kerül­hessen piacra. A növénytermesz­tés kedvezőbb lehetőségeinek meg­alapozásával szorgalmazni kell a zöldség s a gyümölcs minél na­gyobb mennyiségének fogyasztá­sát, ezzel szemben pedig a szén­hidrátot tartalmazó élelmiszerek, különösen a liszt, a kenyér, a cu­kor fogyasztásának csökkentését. Az élelmiszeripar gyors feljesztése érdekében nemcsak a hazai nyers­anyagokat kell számításba venni, hanem a külföldről behozottakat ls, különös tekintettel arra, hogy a szocialista országokból impor­tált élelmiszeripari nyersanyagok túlnyomó részét Szlovákia terüle tén szállítják tovább. Ipari feldol­gozásuk Szlovákiában vitathatat­lanul lehetővé tenné a társadalmi költségek, különösen a szállítási költségek jelentős csökkentését és a rendelkezésre álló munkaerőfor­rások célszerű felhasználását. A külkereskedelmi kapcsolatok­ban jobban kell szem előtt tarta­nunk a hazai termékek védelmét, ami más szóval annyit jelent, hogy ne hozzunk be külföldről olyan termékeket, amelyeket saját forrásaink és munkalehetőségeink hasznosításával teljes sikerrel va­gyunk képesek előállítani. Az SZNT Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Megbízotti Hivatalának vezetősége tudatosítja, hogy a me­zőgazdasági termelésnek tökélete­sebb módszerekhez igazodó Irányí­tása is szükséges. A megbízotti hi­vatal ezért a mezőgazdaság s a feldolgozóipar fejlesztését szor­galmazva megteszi az intézkedése­ket a tudomány és a technika leg­korszerűbb vívmányainak érvénye­sítésére. A Szlovák Nemzeti Tanács Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Megbízotti Hivatalának dolgozói minden további tevékenységüket a párt akcióprogramjára alapozzák, és azt — az anyagi termelés leg­kiválóbb szakértőivel szorosan együttműködve — alkotó módon részletezik, úgyhogy a szlovákiai mezőgazdaság és élelmiszeripar feltételeinek megfelelően váljék lehetővé érvényre juttatása. Módosítani kell a választási törvényt' Tanácskozott a Nemzeti Front szlovákiai választási bizottsága (CTK) — Az általános politi­kai helyzetre való tekintettel s arra törekedve, hogy a de­mokratizálás folyamata a vá­lasztások előkészítése Idején is megnyilvánulhasson, és vég­re lehessen hajtani a választó­jogi törvény módosítását, — helyes, ha későbbi időpontra halasztjuk el a nemzeti bizott­sági választásokat — hangsú­lyozta Anton Ťažký, a Nemzeti Front szlovákiai választási bi­zottságának elnöke a bizottság tegnapi ülésén. A tanácskozá­son Szlovákia fővárosa — Bra­tislava — kerületi és városi vá­lasztási bizottságainak képvi­selői ls részt vettek. A nemzeti bizottsági válasz­tások előkészítése elválasztha­tatlan a társadalmunkban vég­bemenő demokratizálódási fo­lyamattól — hangsúlyozta Ťaž­ký elvtárs. Az eddig rendezett nyilvános gyűléseken részt vett polgártársaink csaknem kivé­tel nélkül érdeklődnek a jelöl­tek személye Iránt, s újabb Je­lölteket ls javasolnak. A kelet­szlovákiai kerületben március 19-ig összesen 18 877 választó vett részt 199 nyilvános gyűlé­sen, amelyeken polgártársaink egyetértettek 3756 személy je­lölésével. A javasoltak: közül 162-t elutasítottak, s ezenkívül 48 esetben terjesztettek elő más lavaslatot. A martini járás 46 községében 4327 választó vett részt a nyilvános gyűléseken. Martin 8. választókörzetében kifogásolták, hogy nem volt demokratikus a jelöltek javas­lása, s ezért a kerületi nemze­ti bizottsági választásokkal kapcsolatban új jelölőlista ösz­szeállítását indítványozták. Ki­fogások hangzottak el a Lip­tovský Mikuláš-1 járásban Do­valovo községben, továbbá Po­važská Bystricán és másutt ls. A szlovákiai választási bizott­ság a vita után jóváhagyott ha­tározatban a nemzeti bizottsá­gi választások elhalasztását ja­vasolta, és egyetértett a válasz­tójogi törvény módosításával. Dubček elvtárs nyilatkozata a drezdai értekezletről (CTK) — Kedden, lapzárta ntfin, a késő éjszakai órákban közöl­ték, hogy ALEXANDER DUBČEK, a CSKP KB első titkára válaszolt JINDftlCH SUKNAK, a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának a szo­cialista országok kommunista és munkáspártjai, valamint kormá­nyai képviselőinek legutóbbi drezdai értekezletéről feltett kérdé­sekre. KÉRDÉS: Miért került sor Drez­dában néhány szocialista állam vezető párt- és kormány-funkcio­náriusainak értekezletére. VÁLASZ: Ezeknek az országok­nak vezető képviselői már a leg­utolsó szófiai ülésén is megálla­podtak abban, hogy gyakrabban fognak ilyen értekezleteket szer­vezni. Igen célszerű módszer ez, elősegíti ax aktuális tájékoztatás­és véleménycserét a jelenlegi vi­lághelyzetről. Alkalmat szolgáltat a konzultálásra a közös érdeklő­désre számot tartó időszerű kér­désekről. Ezért hasonló értekezle­teket, kölcsönös megállapodás alapján, a szükségekhez mérten, a jövőben is össze fognak hívni. Valószínű, hogy a megtárgyalásra kerülő kérdések köre nem lesz mindig olyan széles, mint ezúttal, de konkrétabban irányulnak majd együttműködésünkre. így a mosta­ni tárgyalásokon is megállapod­tunk abban, hogy a legközelebbi jövőben a legmagasabb szinten sor kerül egy tanácskozásra gaz­dasági kérdésekről. KÉRDÉS: Lehetne valamivel bő­vebben kommentálni a mostani értekezletről kiadott tájékoztató jelentést? VÁLASZ: Több oldalról Indult kezdeményezés az értekezlet meg­tartására. Csehszlovákia is öröm­mel fogadta ezt a találkozót. A szocialista országok népgazdasá­ga növekedésének távlatalt érintő kérdésekhez például kimerítően szólt hozzá Alekszej Koszigin szov­jet miniszterelnök. Rámutatott a gazdasági együttműködés kibőví­tésének számos lehetőségére, és azt mondotta, hogy a KGST ke­retein belül is még igen sok a kihasználatlan tartalék. Az egyes országok felelős szerveinek kez­deményező javaslatot kellene ki­dolgozniuk egy, a legmagasabb szinten megtartandó következő tárgyalásra, hogy új, reális nta­kat lehessen találni a gazdasági tevékenység fejlesztésére. KÉRDÉS: A tájékoztató közle­ményben ugyancsak szó van a Varsói Szerződés megerősítéséről. Mondhatna erről valamit? VÁLASZ: Erről a problémakör­ről, mint ismeretes, szintén szó volt a legutóbbi szófiai értekez­leten. Azt szeretném mondani, hogy egységes véleményre jutot­tunk a Varsói Szerződés megerő­sítésének kérdésében. A cél: gyorsabban kidolgozni a terveket a közös parancsnokság tevékeny­ségének megjavítására. KERDES: Hogyan jellemezné küldöttségünknek az itthoni hely­zetről nyújtott tájékoztatását? VÁLASZ: Pártjuk tevékenységé­ről valamennyi küldöttség képvi­selője beszámolt. Érthető, hogy a pártunkban lejátszódó folyamat iránt nagy volt az érdeklődés. Tájékoztattuk a többi küldöttsé­get az országunkban folyó jelen­legi megújhódási folyamatról, és a CSKP KB következő teljes ülésé­nek előkészítéséről, főképp akció­programjáról. Nem lehet csodál­kozni rajta, hogy az értekezleten bizonyos aggályok is felmerültek, különösen abban az értelemben, hogy a nálunk lejátszódó demok­ratizálódási folyamaton ne élős­ködjenek antiszocialista elemek. Valamennyi barátunk azt kívánja nekünk, hogy művünk sikerüljön, és biztosítottak róla, hogy teljes mértékben mögöttünk állnak. A részletesebb kölcsönös tájékozta­tás jelentős mértékben hozz rult a CSKP KB bonyolult felad tai megoldására Irányuló polit 1 kajának megértéséhez, és pirtunlc vezetőségének támogatásához e politika megvalósításában. Még csak azt szeretném hozzátenni, hogy a megbeszélések nyílt elv­társi légkörben folytak le. zia­ädÄ Az új szellem meghonosítása aktivitásunktól függ Háromszáz kommunista tanácskozása Dunaszerdahelyeq .Embernek lenni, emberségesen megítélni a dolgokat és a helyze­tet, emberi döntéseket hozni — ez elsődleges- feladatunk, ez a kommunista erkölcs, s lényegében ez a demokratizmus alapelve" — hangsúlyozta többek kőzött Feren­czel elvtárs, a dunaszerdahelyi já­rást pártbizottság vezető titkára azon az ülésen, amelyen tegnap a járás mintegy háromszáz kommu­nistája vett részt, hogy megvitas­sa azokat a problémákat, melyek­nek boncolgatására a járási párt­konferencián nem került sor. A jelenlevők nagy érdeklődéssel hallgatták Ferenczei elvtárs beve­zetőjét, melynek tő vezérvonala az volt, hogy a dunaszerdahelyi járási pártbizottság fóval január előtt felvetette és a lehetőségek szerint meg is oldotta az úgyneve­zett kényes problémákat. Elsődle­ges az anyagi és szellemi javak megteremtése. Ferenczei elvtárs­nak ez a kijelentése nagy tetszést váltott kl. A nemzetiségi kérdést 1960-tól demokratikus módon ke­zelték, s a pártbizottság most is az igazság (CTK) — Március 28 án és 27-én országos tanácskozást tartottak a kerületi bíróságok elnökei és a felsőbbfokú katonai bíróságok pa­rancsnokai az Igazságügy-minisz­ter, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az SZNT igazságügyi megbízott­ja helyettesének jelenlétében. A tanácskozás résztvevőinek el­tökélt szándéka a múltban hozott törvényellenes bírósági döntések felülvizsgálata és az objektív igaz­ság feltárása. Az objektív igazság felderítése érdekében szükséges, hogy a nyomozási módszerek tör­vényességét ne a Belügyminiszté­rium szervei vixsgálják felül. Lesz önálló magyar pionírszervezet A CSISZ pionírszervezetének szlovákiai Központi Bizottsága tegnap Bratlslavában rendkívüli plenáris ülést tartott, melyen ak­ciótervet fogadott el. Az akcióterv a szlovákiai pionlrszervezetet Szlovákia pionírszervezetének te­kinti, amely önálló. Ugyancsak ön­álló — a szlovák szervezettel pár­huzamos — plonlrszervezet léte­sül a hazánkban élő magyar és ukrán fiatalok számára. A fel­szólalók hangsúlyozták: a pionír­szervezeteknek el kell érniük, hogy tartalmukat tekintve valóban a pionírok szervezetévé váljanak. —fü— úgy véli, hogy mindennél többet mond ax elvégzett munka, az eredmények, az erkölcsi profil, mert a kommunistát és a párton­kívülit is a társadalom e szerint ítéli meg. A vitában felvetett kérdésekre Ferenczei elvtárs és dr. Szabó Re­zső, a CSEMADOK vezető titkára válaszolt. Majd a jelenlevők el­fogadták azt a határozatot, mely­nek lényege, hogy a járás dolgo­zói teljes mértékben támogatják a Dubček elvtárs köré tömörült progresszív erőket és azonosítják magukat forradalmi célkitűzéseik-^ kel. A magyar kisebbség helyzij;^ tét alkotmányilag és államjogilag végre rendezni kell — áll többek közt a határozatban. —ozo— Lebecsülték munkájukat (CTK) — A Nemzetgyűlés terv­és költségvetési bizottsága már­cius 27-én megvitatta Csehszlová­kia Kommunista Pártjának akció­program-javaslatát és kifejtette álláspontját a program egyes feje­zeteivel kapcsolatban. A demokra­tizálódási folyamattal összefüg­gésben bírálta saját munkáját is és rámutatott azokra a külső ha­tásokra, amelyek fékezték és gyen­gítették tevékenységét. A bizott­ság megállapította, hogy még a Nemzetgyűlés elnökség? részéről sem kapott megfelelő Inmogatást, s a központi szervek képviselői nem tartották szükségesnek, hogy részt vegyenek tanácskozásain. Személy szerint ezt a magatartást tapasztalták Oldrich Cerníknél, az Állami Tervbizottság elnökénél. KIT JAVASOLNAK? (CTK) — A Csehszlovák Tudo mányos Akadémia Közvélemény­kutatási Intézete március 22- és 24-e között úgynevezett távirati közvéleménykutatást rendezett. Hazánkban 286 személynek hat kérdést tettek fel, amelyek között az egyik ax volt, hogy ki lenne a legalkalmasabb személy a köz­társasági elnöki funkcióra. A köz­véleménykutatás természetesen csak Igen relatív áttekintést nyújt­hat, ezért csnpán az érdekesség kedvéért közöljük eredményeit. A kérdésre a következő válaszok érkeztek: A kérdezettek 15 száza­léka Smrkovskýt, 11 százaléka Svo­bodát és Císaít, 10 százaléka Dub­feket jelölte meg, a további javas­latok Sík, Cerník, Husák, Gold­stüeker, Lenárt és Novomeský sze­mélyét helyezték előtérbe.

Next

/
Thumbnails
Contents