Új Szó, 1968. március (21. évfolyam, 60-90. szám)

1968-03-27 / 86. szám, szerda

^APRÓHIRDETÉS Beszélgetés Lőrincz Gyula elvtárssal a magyar nemzetiségi kérdésről (Folytatás az S. oldalról.) telenség útján kell megálljt kiáltanunk, mert nemcsak saját magunkért, de egy nemzetiségért, nemzedékek jövőjéért vagyunk felelősek, és akkor nem vehet erőt rajtunk a lemondás, a reménytelenség, a kiúttalanság érzése. Reszlovakizáció és a diszkrimináló törvények — További két, a múltai érintő, de sajnos máig ható kérdést vetek jel. Az egyik: a reszlovakizáció. Az a véleményem, hogy az 1946-ban reszlovakjzált magyarok közül sokan még ma sem merik magukat magyar nemzetiségűnek vallani. Persze, ennél sokféle ok közrejátszhat a passzivitástól kezdve a közvetett vagy közvetlen nyomáson keresztül az egzisztenciaféltésig. Semmi esetre sem tudok egyetérteni azzal, hogy olyan kérdőíveken is fel kell tüntetni a nemzetiséget, mely esetekben ennek semmi funkciója nincs. Ügy vélem, hogy a nemzetiségi hovatartozás nem lehet káderadat, amely pluszt, vagy mínuszt jelent. A másik ilyen kérdés az 1945—48-as évekből származó, a magyar nemzetiséget sújtó és diszkrimináló törvények és rendeletek. Tény, hogy ezek egy részét hatálytalanították, viszont másik részüket azzal a kézlegyintéssel Intézték el, hogy az egyenjogúság kimondása eleve hatálytalanítja ezeket a törvényeket és rendeleteket. A valóságban azonban ez nincs így, mert például történnek olyan esetek, hogy ha valaki állampolgársági bizonyítványt kért — hangsúlyozni szeretném, hogy állampolgársági bizonyítványt és nem állampolgárságot — ekkor hűségnyilatkozatot trattak vele alá és tetemes Illeték megfizetésére kötelezték. — Mindaz, amit mondasz és még ezernyi más dolog, ami hirtelenében az embernek eszébe nem jut, sajnos Így van. No már most, a reszlovakizáció, ez az abszurd gondolat akkor született, amikor az áttelepítési akciónál, hogy úgymondjam „nehézségek" mutatkoztak, mert a magyarok, teljes joggal, nem akarták elhagyni szülőföldjüket. A reszlovakizációt kétféleképpen lehet elbírálni. Ha valakit valóban elmagyarosltottak és vissza kíván térni nemzetébe, úgy gondolom ez ellen nem lehet kifogásunk. A demokratikus meggyőződésünk ez ellen nem tiltakozhat. Azonban a legélesebben el kell ítélnünk a reszlovakizációt mint tömegakciót, amely kitelepítéssel és egzisztenciája elvesztésével fenyegette azt a magyart, aki ennek nem vetette alá magát. Ez az erőszakos asszimiláció legbrutálisabb megnyilvánulása volt. Voltak ugyanis községek, melyek kollektíván reszlovakizáltak. Kelet-Szlovákiában, de azt hiszem másutt is, még ma is vannak olyan községek, melyek ennek az akciónak a következményeit még ma is nyögik és bár -ilovákul egy szót sem tudnak, de mint „reszlovákok" magyar Iskola nélkül neveltetik gyermekeiket. Ezt a reszlova!;zációs akcitó, mint helytelen deformációt, már a párt Központi Bizottsága ülésén is elmarasztaltuk, azonban semmilyen törvényes intézkedéssel ezt nem hatálytalanították. Ugyanez a helyzet számos, a magyar kisebbséget sújtó és diszkrimináló törvényekkel és rendeletekkel is. Véleményem szerint ezeket felül kell vizsgálni és a lehető legrövidebb időn belül nyilvánosan hatálytalanítani kell őket. A párt akcióprogramja és a nemzetiségi kérdés — A CSKP Központi Bizottságának most, március 28-án kezdődő ülése mt-yvitatja az akcióprogram tervezetét. Milye i mértékben és hogyan foglalkozik az aKCióprogram tervezete a nemzetiségi kérdés megoldásával? — A Központi Bizottság januári ülése határozatba vette az akcióprogram kidolgozásét. Ennek az akcióprogram-tervezetnek a javaslatában a nemzetiségekre vonatkozóan a következő áll: „Az egység, az összefogás és a nemzeti önállóság érdekében az összes nemzetiség — a magyarok, a lengyelek, az ukránok és a németek — számára ki kell dolgozni egy statútot, amely meghatározza az egyes nemzetiségek helyzetét és jogait, és biztosítja nemzeti létüket és nemzeti öntudatuk fejlődését." Az akcióprogram tervezetének ezt az első vázlatát mint a CSKP Központi Bizottságának tagja azzal a kéréssel kaptam meg, hogy tegyem meg hozzá megjegyzéseimet és azt terjeszszem az ideológiai bizottság elé, ahol ezt megtárgyalják. Mint fegyelmezett párttag ezt bizalmas belső anyagként kezeltem az ideológiai bizottság üléséig, s ezért erről nyilvánosan addig nem is akartam beszélni. Azt hiszem, most már elmondhatom, hogy több magyar elvtárs bevonásával megvitatva az akcióprogram tervezetének javaslatát, arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a nemzetiségekre vonatkozó rész nem elég konkrét felületen mozog. Ez a fogalmazás félreértésekre adhat okot és alkalmat, többféleképpen magyarázható, elentétben azzal a nagyon pontos és precíz meghatározással, ahogyan a cseh és a szlovák nemzet viszonya az akcióprogram tervezetben meg van határozva. Éppen ezért szükségesnek tartottam kiegészítő javaslatot tenni, hogy a nemzetiségek helyzete sem függjön soha többé szubjektív döntésektől. Javaslatomban a többi közt kiemeltem, hogy véleményem szerint a CSKP akcióprogram tervezetének egész gondolatmenetével és szellemével ellentétbe kerül néhány helyen a megszövegezés. Az, hogy fontos alapelvek lefektetésekor egyes helyeken a két nemzet mellett nem szerepelnek a nemzetiségek is, azt a látszatot kelti, mintha a nemzetiségeknek a nemzetekhez viszonyítva csökkentett Jogaik lennének s így, hogy úgymondjam, albérleti viszonyba kerülhetnek. Szerintem a nemzetiségek nemcsak mint egyének egyenjogú polgárai hazánknak, hanem mint társadalmi csoportok is. Emellett mint egyének s mint társadalmi csoportok a Csehszlovák Szocialista Köztársaság államalkotóinak is érzik magukat, legalább is véleményem szerint a nemzetiségek is államalkotó elemei a köztársaságnak. Ezért azt javasoltam, hogy minden alapvető meghatározásnál, ahol az akcióprogramban úgy szerepelt, hogy köztársaságunk alkotói a cseh és szlovák nemzet, következetesen úgy fogalmazzák, hogy a cseh és a szlovák nemzet, valamint a magyar, a lengyel, az ukrán és a német nemzetiség. Példaként említem, hogy az akcióprogram tervezetében az egyik mondat igy hangzik: „Köztársaságunk mint két egyenjogú nemzetnek — a cseheknek és szlovákoknak — közös állama, nagy figyelmet kell, hogy szenteljen arra, hogy... stb." Javasoltam Így megfogalmazni: „Köztársaságunk, mint két egyenjogú nemzetnek, a cseheknek és szlovákoknak, valamint az egyenjogú nemzetiségeknek közös állama, nagy figyelmet kell, hogy szenteljen arra, hogy... stb." A nemzetiségek államjogi és alkotmányjogi kérdései — Az akcióprogram egész szelleme tükrözi a nemzetek és nemzetiségek teljes egyenjogúsága biztosítására való törekvést. Viszont, míg a nemzetek egymáshoz való viszonyának kérdésében ennek konkrét államjogi megfogalmazása is van, a nemzetiségekre vonatkozó rész ilyen konkrét államjogi megoldást nem tartalmaz. A CSKP akcióprogramjának a két nemzet államjogi vlsz&nyának azonnali hatályú és perspektivikusan tervezett megoldásához hasonlóan konkrét formában kell megfogalmazni a nemzetiségek államjogi és alkotmányjogi kérdéseit is. A közügyekben való aktív részvétel és a nemzetiség saját kérdéseiben való döntés joga az egység és az összefogás leghatékonyabb megerősítője, a hazafiság legjobb elmélyítője. És ezzel elérkeztem annak a kérdésnek a lényegéhez, melyet a legdöntőbbnek tartok társadalmunk további dinamikus fejlődése és a nemzetiségi kérdés megoldása szempontjából. Ugyanis az államjogi helyzet pontos meghatározása nélkül ismét a félmegoldások stádiumában maradunk. Hangsúlyozni szeretném, hogy javaslatom előterjesztésekor az a szándék vezérelt, hogy az itt élő nemzetiségek minden formali tás nélkül bekapcsolódhassanak a politikai, a gazdasági és a társadalmi problémák megöl dásába, tehát a közéletbe s államjogi helyzetünk úgy legyen megoldva, hogy ne kerüljünk a kulturális autonómia formájába, mely csak félmegoldás lenne. Mi azt tartjuk fontosnak és szükségesnek, hogy az önigazgatás elvei alapján megteremtsük a nemzetiségek államhatalmi szerveit, melyek az országos államhatalmi szervek részét alkotják. Javaslatomban végül leszögeztem: Lehet, hogy az előterjesztett javaslatomban sok olyan új dolog van, amely arra, aki nincs kellően tájékozódva a nemzetiségi problémákról, az első pillanatban úgy hathat, mintha itt egyes esetekben bizonyos fokú nacionalista követelésekről, programról volna szó. Erről pedig szó sincs. A kérdés becsületes és következetes rendezését kívánjuk nemzeteink és nemzetiségeink egységének megszilárdítása érdekében. — Levelemet, Illetve javaslatomat később fontosnak tartottam megvitatni a CSEMADOK Központi Bizottságával is, hogy javaslatom és a vita alapján még részletesebben kidolgozott konkrét javaslatot tegyünk a nemzetiségi és elsősorban is a magyar kérdés rendezésére, megoldására. Miután a CSEMADOK Központi Bizottsága ezt a javaslatot elfogadta, azt az ÜJ Szóban teljes terjedelmében nyilvánosságra hoztuk. Miben bizhatunk? — A CSEMADOK Központi Bizottságának a nemzetiségi kérdés megoldására tett Javaslatával nemcsak, hogy egyetértek, hanem azt egy olyan alaposan kidolgozott dokumentumnak tekintem, amely reális alapját adja a nemzetiségi kérdés megnyugtató rendezésének. A kérdés most az: mennyiben reális ennek a Javaslatnak a megvalósítása, megvannak-e erre a lehetőségek? — Én a javaslat megvalósítását reálisnak látom. Minden megvalósítható. Én a demokráciát nem úgy értelmezem, hogy az megadja a jogokat az egyik oldalra, meg a másik oldalra, hanem kell, hogy az kiterjedjen minden oldalra, tehát a nemzetiségekre is. Űgy érzem, elérkezett az ideje annak, hogy becsületesen rendezzük közös ügyeinket. A CSEMADOK állásfoglalása egy javaslat és úgy kell rá tekintenünk, hogy ennek megvalósításáért harcolnunk kell. Harcolnunk kell másokkal, de önmagunkkal is. önmagunknál elsősorban is a közömbösség, a passzivitás ellen. Bízom benne, hogy ez a demokratizálódási folyamat végérvényesen és viszszavonhatatlanul győzni fog, és hogy ez sok fogalomnak visszaszerzi hitelét, Igazi értelmét. Ha most azt mondom, hogy proletár internacionalizmus, akkor ez alatt azt fogom érteni, hogy ez nemzetem és más nemzetek érdekeinek gyűjtő fogalma, és soha sem értelmezem az internacionalizmust úgy, hogy ez az én érdekeimért, de más nemzetek rovására megy. Bízom abban, hogy ugyanúgy fognak gondolkodni mások ls. BATKY LÁSZLÓ ALLAS • Turčianske strojárne losonci Qzeme azonnali belépésre nagyobb számban alkalmaz jó fizetést le hetőségekkei: hegesztőket, vasesztergályosokat, marósokat, lakkozókat, géplakatosokat. Felveszünk továbbá munkásokat segédmunkára és betanításra ls. Az érdeklődők jelentkezzenek az üzem személyzeti osztályán reggel 8-tól 14 óráig OF-160 • A Západoslovenské konzervárne a liehovary, Dunajská Streda azonnal felvesz: 3 géplakatost, 2 villanyszerelőt. Fizetés az érvényben levő katalógus szerint. ÚF-344 • A Dél-szlovákiai Cellulóz és Papírgyár n. v. Párkányban azonnali belépésre alkalmaz: 5 tolatómunkást az Iparvágányra, 6 vasúti pályatest-karbantartót, 25 vagonklrakó munkást. 5 mozdonyvezetőt, esetleg traktorjavítókat, lakatosokat, villanyszerelőket hajtási engedéllyel. Fizetés a TKK szerint havi 1400 —1800 korona. jelentkezni lehet: Juhoslovenské celulózky a papierne, n. p., Štúrovo, zamestnanecké, pripadne do pravné odd. ÚF-312 • Západoslovenské nábytkárske závody, n. p., závod 07, výroba gumožtnl, G a 1 a n t a. Bratislavská cesta azonnali belépésre alkalmaz villanyszerelő-karbantartókat. A jelentkezők írásban vagy személyesen érdeklődjenek az üzem személyzeti osztályán. ŰF-325 KÖSZÖNTŐ • Szeretettol köszöntjük a Nagymegyeri Általános Középiskola ta-< nárnőit, tanáralt és osztályfőnökünket Pálmai Gézát a tanítónap alkalmából. További munkájukhoz sok sikert kívánunk. I. A osztály A BUČINA n. v.

( Zvolen értesiti a nagyközönséget, hogy megkezdte a padlóelemek szabadforgalmú eladását. A 30 X 30 cm nagyságú, két színű elemek megszépítik a lakást, növelik a belső esztétikát, emellett pedig olcsóbbak, mint a hagyományos anyagok. A padlóelemek közvetlenül az üzemben kaphatók. Tájékoztatást nyújt: BUČINA, n. p„ Zvolen, odbytové oddelenie. ÚF-297 Mindenkinek készül, mindenkinek válaszol a KISLEXIKON amely a közeljövőben kerül kiadásra. A KISLEXIKON a legszélesebb olvasóközönségnek készül: tanárnak, diáknak, újságolvasónak, vagyis mindenki választ talál benne az őt érdeklő kérdésekre. Terjedelme kb. 1000 oldal, több mint 20 000 címszóval, 2500-3000 ábrával. Ara kb. 170,— korona. A könyv már most előjegyezhető a SLOVENSKÁ KNIHA, n. v., könyvesboltjában FÜLEKEN (Fiľakovo). ÚF-319 Legfőbb ideje — néhány nap múiva kivirágzanak a fák! Minden jó kertész tudja, hogy a tavaszi permetezést a virágzás előtt kell elvégeznie. Ezért kell kihasználni az utolsó lehetőséget a tavaszi permetezésre. Al ARB0R01 AC vagy NITROSAN nemcsak a kártevők lárváit és petéit pusztítja el a gyümölcsfákon, hanem a mohát, moszatot és zuzmót is. Az ARBOROL AC és a NITROSAN kapható a drogériákban, magüzletekben, valamint a Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Anyagellátó Vállalat raktáraiban és elárusítóhelyein. of-zmh