Új Szó, 1968. március (21. évfolyam, 60-90. szám)

1968-03-24 / 83. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek f UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. március 24. Vasárnap # XXI. évfolyam, 83. szám # Ára 50 fillér A kormány összehívta a KÖZLEMÉNY A KORMÁNY TEGNAPI ÜLÉSÉRŐL (ČTK) — A kormány — amely az alkotmány 65. cikkelye értelmében jelenleg a köztársasági elnöki teendőket is ellátja — március 23-án megtartott ülésén úgy határozott, hogy az alkotmány 65. cikkelye 1. bekezdése 3. pontjának értelmében összehívja a Nemzetgyűlés ülését. Az ülés időpontjának kitűzése és a Nemzetgyűlés munkarendjéről és tárgyalási rendjéről szőlő törvény 5. §-a értelmében a Nemzetgyűlés elnökségének hatáskörébe tartozik. A kormány szombati ülésén megtárgyalta a kormány ős szervei munkájára vonatkozó alapelveket, s ezeket kiegészítette a kormány legutolsó ülésén lefolytatott vita eredményeivel és az ott elhangzott észrevételekkel. A kormány és a kormányszervek munkája a Nemzetgyűléssel való szoros együttműködésre, mindenekelőtt a polgári szabadságjogok fejlesztésére, a polgárok védelmére, külpolitikai vonalon az aktiv békepolitikára, a köztársaság védelmi képességének megerősítésére, és az új gazdaságirányítási rendszer elveinek következetes végrehajtására összpontosul. A jóváhagyott irányelvek a CSKP KB akcióprogram-tervezetéből indulnak ki és alapját képezik annak a kormányprogramnak, amelyet a kormány a Nemzetgyűlés elé terjeszt, s amelyet megismertet a közvéleménnyel. ÖNKÉNTES, ÖNÁLLÓ, DEMOKRATIKUS BEFEJEZŐDÖTT A SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI TANÁCSÁNAK ÜLÉSE (ČTK) — Karel Poláček, az SZKT elnöke szombaton három órakor lezárta a Szakszervezetek Központi Tanácsának 5. ülését, melynek résztvevői tanácskozásuk végén jóváhagyták az Oktatásügyi és Tudományos Dolgozók s a Művészek Szakszervezeti Szövetségének kettéosztását, illetve az Oktatásügyi s Tudományos Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének s a Művészek és Kulturális Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének létesítését Az SZKT tagjai jóváhagyták azoknak a leveleknek a szövegét, amelyeket az SZKT a Szakszervezetek Világszövetségének s a Szovjet Szakszervezetek Össz-szövetségi Központi Tanácsának küldött. Egyidejűleg több dokumentumot is jóváhagytak, melyek közül az egyik a CSKP Központi Bizottsága januári plenáris ülésén hozott határozatok szellemében határozza meg a szakszervezetek szerep- és feladatkörét. A rezolúció hangsúlyozza, hogy a Szakszervezetek Központi Tanácsa bírálja az SZKT titkárságának tevékenységét, mivel az önkényesen olyan feladatokat vállalt, amelyek teljesítésére a Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöksége és plenáris ülése illetékes. A Szakszervezetek Központi Tanácsa a legközelebbi plenáris ülésekre előkészíti az erre vonatkozó következtetéseket, s az egyes tisztségek betöltésével kapcsolatos változásokra vonatkozó javaslatokat. A Szakszervezetek Központi Tanácsa a helytelen irányítási rendszerben látja annak az okát, hogy megbénult és bürokratikussá vált a szakszervezetek tevékenysége, minek következtében bizonyos értelemben figyelmen kívül hagyták a dolgozók igényeit és érdekeit. A szakszervezetek ezentúl az önkéntes, teljesen önálló s a szó szoros értelmében demokratikus szervezetek szerepét fogják betölteni, s önkéntesen ismerik el a CSKP társadalmunkban betöltött vezető szerepét, valamint programját is. A plenáris ülés meghagyta az SZKT elnökségének, hogy rendezzen országos szakszervezeti vitát a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom helyzetéről, feladatairól. Ezzel összefüggésben (Folytatás a 2. oldalon) A Legfelsőbb Bíróság elnökségének ülése Meg kell gyorsítani (CTK) — A Legfelsőbb Bíróság elnöksége tegnapi ülésén az 1949 és 1954 közötti években igazságtalanul elítélt személyek sürgős rehabilitációjának biztosításával foglalkozott. Az elnökség azon feladatok alapján, amelyeknek végrehajtásával a Legfelsőbb Bíróságot a Nemzetgyűlés elnöksége 1968. március 14-i határozatával bízta meg, méghozta a szükséges szervezési és személyzeti intézkedéseket a rehabilitáció gyors és következetes végrehajtásának biztosítására. A Legfelsőbb Bíróság elnöksége továbbá utasította a Legfelsőbb Bíróság illetékes tanácsát, hogy vizsgálja felül az 1966. május 1-én Prágában lejátszódott eseményekkel kapcsolatos büntetőjogi eljárások folyamán hozott valamennyi bírósági ítélet törvényességét. A Legfelsőbb Bíróság elnökének 1968. március 8-i kezdeményezésére a Legfelsőbb bíróság elnöksége a bíróságok szervezetéről szóló törvény illetékes rendelkezései alapján újra viszszatért a Legfelsőbb Bíróság elnökségének jogköréről és feladatairól már hosszabb idő óta folyó vitához. Az elnökség arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy az az előző vélemény, mely szerint a Legfelsőbb Bíróság elnöksége jogosult álláspontot foglalni a törvények egységes magyarázatának kérdésében, nincs teljes összhangban a Legfelsőbb Bíróság plénumának jogkörével, mert a bíróságok szervezetéről szóló törvény értelmében a Legfelsőbb Bíróság plénumának kizárólagos joga, hogy irányelveket adjon ki a törvények és egyéb törvényes rendelkezések egységes magyarázatának és egységes alkalmazásának biztosítására. E tárgyalások eredményeképpen a Legfelsőbb Bíróság elnöksége hatálytalanította az 1966 májusában a garázdaság bűncselekményéről szóló rendelkezések magyarázatára kiadott határozatát. Az említett határozatot kiadása előtt nem tárgyalta meg a Legfelsőbb Bíróság büntetőtanácsa. A Legfelsőbb Bíróság büntetőtanácsához tartozó bírák többsége ezzel az állásponttal nem értett egyet. Pórt- és állami küldöttség utazott Drezdába (CTK) — Tegnap Alexander Dubček elvtársnak, a CSKP. Központi Bizottsága első titkárának vezetésével csehszlovák párt- és állami küldöttség utazott Drezdába, hogy részt vegyen néhány európai szocialista ország képviselőinek tövid tanácskozásán, amelyen egyes gazdasági és politikai kérdések kerülnek megvitatásra. Jelentős történelmi esemény MIT ÍRNAK A KÜLFÖLDI LAPOK ANTONÍN NOVOTNÝ LEMONDÁSÁRÓL MOSZKVA A szovjet lapok tegnap a külföldi hírek között hozzák Novotný elnöknek a Nemzetgyűléshez intézett levelét. Közlik, hogy a Nemzetgyűlés elnöksége elfogadta Novotný lemondását és a kormány átvette a köztársasági elnök jogkörét. A szovjet sajtó nem Ismerteti Novotný lemondásának körülményeit. NEW YORK A New York Times leszögezi, hogy Antonín Novotný személyével újabb vezető távozott a régi kommunista gárdából. A lap olyan személyként jellemzi Novotnýt, aki húsz éven keresztül szembeszegült a csehszlovák nép követeléseivel, s végül a kommunista vezetők új nemzedéke előtt meg kellett hátrálnia. Az úf vezetőség így győzelmet aratott a párton belüli konzervatív erők fölött. Az üj elnök megválasztásával kapcsolatban azt írja a lap, hogy a választásra rövidesen sor kerül, s az új elnök valószínűleg cseh lesz, az új irányzat képviselője, és minden bizonnyal közismert személyiség. Ezzel kapcsolatban Ludvik Svoboda nevét említi. BUDAPEST Valamennyi magyar lap részletesen beszámol Antonín Novotný lemondásáról, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének üléséről és az akcióprogram előkészítéséről. A Népszabadság részletesen foglalkozik a csehszlovákiai eseményekkel. A „Magyarország" Című politikai hetilap „Csehszlovákia az akcióprogram előtt" címen részletesen elemzi a csehszlovákiai belpolitikai eseményeket. Az események azt mutatják, hogy a csehszlovák társadalom nemcsak kívánja a szocialista demokrácia elmélyítését, hanem meg is érett erre. RÖMA Az olasz lapok a pénteki prágai események ismertetésén kívül több kommentárt közölnek a csehszlovákiai helyzetről. A Corríere Della Sera „A sztálinizmus vége" című vezércikkében ezt írja: Csehszlovákiában igazi forradalom van. A csehszlovákiai események nagy figyelmet érdemelnek a kommunizmus és az emberiség történelme szempontjából is: megmutatják, hogyan lehetséges a kommunizmus a szabadságban, vagyis összeegyeztethető-e a szabadság a kommunizmussal. A Szlovákiai írószövetség magyar szekciója vezetőségének álláspontja CSEHSZLOVÁKIA NÉPÉNEK s azon belül a magyar nemzetiségű lakosságnak is túlnyomó többsége feszült figyelemmel és várakozással követi azt a megújhodási folyamatot, amely a CSKP Központi Bizottsága decemberi és januári üléseinek határozatai nyomán bontakozott ki. Nem kevesebbről van szó, mint a szocialista fejlődésünket megbénító társadalmi, politikai és gazdasági deformációk gyökeres felszámolásáról, a szocialista építés sajátos hazai feltételeinek érvényesítéséről és az államéletnek a nemzeti egyenjogúság szellemében történő következetes átrendezéséről- A kommunista párt járási konferenciáinak határozatai, a társadalmi szervezetek állásfoglalásai és a széles töAaegek spontán megnyilvánulásai azt bizonyítják, hogy népünk ezekkel a forradalmi célkitűzésekkel azonosult és a Dubček elvtárs köré tömörült progresszív erőket teljes mértékben támogatja. Mi, csehszlovákiai magyar írók ezekben a történelmi jelentőségű pillanatokban teljességgel a nép és a párt oldalán állunk és a szocialista társadalmunkat átható megújhodási folyamat aktív részesel kívánunk lenni. Az előttünk álló forradalmi feladatok sikeres megvalósításának döntő előfeltételét véleményünk szerint az állam föderatív átszervezése és azon belül az Itt élő nemzetiségek önigazgatáson alapuló teljes egyenjogúságának biztosítása jelenti. A nemzetiségi kérdés megoldását illetően egyetértünk azzal a javaslattal, melyet a CSEMADOK Központi Bizottsága dolgozott ki és terjesztett a legfőbb állami és pártszervek elé. Feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy ez a javaslat a most kidolgozásra és megvitatásra kerülő akcióprogramok szerves részévé váljon. A csehszlovákiai magyar írók az elmúlt évek folyamán több alkalommal kifejtették álláspontjukat az itt élő magyarság sorskérdéseit illetően. A humánum jegyében, a szocializmus érdekében védtük emberi jogainkat, kértük emberi és nemzeti méltóságunk respektálását. Tettük ezt akkor is, amikor ez kockázatot jelentett, amikor a kiállás vállalást követelt, az egyéni és közéleti egzisztencia feláldozását vonhatta maja után. Kezdeményezéseinket az embereknek kis köre ismerhette csupán, s az esetek nagy részében még csak gondolni sem lehetett arra, hogy a szélesebb közvélemény előtt fejtsük ki célkitűzéseinket. Kedvezőtlenek voltak a társadalompolitikai körülmények, s akadályozta ezt a magyar funkcionáriusok jelentős részének demagóg vagy megalkuvó magatartása is. Nem kívánunk fellépni az igazság egyetlen tudóiként és ismerőiként. Semmivel sincs erre több jogunk, mint másoknak. Viszont hivatásunkból adódó felelősségünk arra kötelez, hogy a magyar nemzetiség szerintünk fontosnak tartott problémáit a közvélemény elé tárjuk. Az alábbiakban a nemzetiségi kérdés rendezésének olyan szempontjait emeljük ki, amelyek a kulturális problémákra vonatkoznak, s az önigazgatás szellemében átszervezendő nemzetiségi kulturális életünk alapjait képezik. Emellett kitértünk néhány olyan szem(Folytatás a 4. oldalon] Az Avanti megállapítja, hogy az új vezetőség előtt álló feladatok nem könnyűek. Nagy figyelemmel kell kísérni, hogyan birkóznak meg ezekkel a feladatokkal, mivel ettől nemcsak Csehszlovákia, hanem számos más ország jövője ts függ. Novotný bukásával lezárult egy történelmi korszak, és új fejezet kezdődik, melynek tartalma még ismeretlen. BRÜSSZEL Antonín Novotný dicsőség nélkül távozik a politikai életből. Senki sem kételkedik abban, hogy lemondása szükségszerű, kikényszerített volt. Lemondásával véget ért nemcsak a csehszlovák, hanem valamennyi kelet-európai ország történelmének egy döntő szakasza — írja a Le Peuple. A többi belga lap is első oldalon számol be Novotný lemondásáról, LONDON A Guardian vezércikkében megállapítja: Novotný elnök távozása azt bizonyltja, hogy a kommunista országokban is történhetnek változások békés úton, és ezeket a közvélemény is kezdeményezheti. Novotný elnök lemondása egyedülálló a kommunista világban, mivel lemondását nem szovjetellenes hangulat, vagy a legfelsőbb pártvezetők manőverei váltották ki: ezt elsősorban a közvélemény kezdeményezte. Dubček nem intrikák eredményeképpen, hanem a nép támogatásával foglalta el az első titkár funkcióját. BÉCS Az osztrák sajtóban nem váltott ki meglepetést Novotný lemondása. Már napok óta várták ezt az eseményt, és ezért csak lemondásának a módja váltott kl csodálatot. A lapok hangsúlyozzák, hogy a szocialista és kommunista országok történetében első ízben fordul elő, hogy az elnök a közvélemény nyomására mondott le. Az osztrák közvélemény és sajtó nagy rokonszenvvel figyeli a csehszlovákiai eseményeket. A lapok gyakran emlegetik az 1956. évi magyarországi eseményeket, és felteszik a kérdést, sikerül-e a cseheknek és szlovákoknak a megreformált kommunizmus kereteiben korszerűsíteni életüket. Valamennyi lap egyetért abban, hogy Novotný lemondása összhangban van a demokratizmus elveivel. A Die Presse leszögezi, hogy a csehszlovákiai úf irányzat nagyon vonzó példa valamennyi szocialista ország számára. A lap megjegyzi, Moszkva tudtára adta Prágának, hogy nem avatkozik bele Csehszlovákia belügyeibe. A lap a továbbiakban foglalkozik azzal, hogy a csehszlovákiai politikai események nyugodt lefolyása a csehszlovák történelemmel és hagyományokkal magyarázható. PÁRIZS A párizsi lapok is részletesen foglalkoznak Novotný lemondásával. Az Humanité megállapítja: Novotný lemondásával eleget tett az utóbbi hetekben egyre jobban hangoztatott követeléseknek. A CSKP Központi Bizottságának januári ülése széles körű mozgalmat indított el a demokrácia elmélyítéséért. A Combat szerint a legutóbbi csehszlovákiai események jelentős fordulatot jelentenek a koi.lmunizmus, sőt az egész XX. század történetében. U j kísérlet a szocializmus és a szabadság egységéért. Eredménye döntő befolyással lesz a szocialista és a kapitalista országok kapcsolataira.