Új Szó, 1968. március (21. évfolyam, 60-90. szám)

1968-03-02 / 61. szám, szombat

Vissza-visszatérő romantika E kis riporttal FULAJTAR PÉTER, nagykaposi fiatal olvasónk kívánságát teljesítjük Egy-egy izgalmas Verne-regény elolvasása után, vagy egy kalandos tengerészfilon láttán sok fiúban felébred a vágy, hogy egy világjáró, a tenger szeszélyes hullámaival dacoló hajó vakmerő kapitánya; árbocra kúszó, napbarnított, pipázó, vidám matróza legyen ... ? — Nagyon változatos, szép foglalkozás a hajósoké, de nem csupán romantikából áll — fi­gyelmeztet O. Luby, a Csehszlo­vák Dunahafózást Vállalat igaz­gatója. — Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a távoli országok vizeit fárva néha egy­két hónapig is távol vannak családjuktól s közben a hajó fedélzetén sok nehéz munka vár minden hajósra a kapitány­tól a matrózig. A szép és felejt­hetetlen élmények mellett sok lemondásban és megpróbálta­tásban van része minden hajós­nak. — Nem csupán legenda, te­hát, hogy egy hajós sem került el a fedélzetsúrolást.... — Nem bizonyt Hazánk szá­razföldi ország, így vizl köz­lekedésünk zöme a tengerbe torkolló Dunán és Elbán bonyo­lódik le, ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy az itt közlekedő folyami hajókon ke­vésbé tapasztalt, lazább fegyel­mi1 személyzetre lenne szüksé­günk. Bőven akad itt is várat­lan fordulat, nehéz helyzet. Gondoljunk csak arra, hogy ve­szélyes gázló, zátony, híd pil­lér van például a Duna hajóz­ható szakaszán ,Regensburgtól Brailáig vagy Izmailig ... Rend­kívül nehéz a közlekedés sűrű SAN REMŰ-I MEGLEPETÉS San Remóban nemrégen zajlott le a hagyományos dalfesztivál. Ez nemcsak a zenerajongó fiatalok körében számít nagy eseménynek, hanem a vállalkozók számára ls nagy lehetőséget jelent, hisz egy Uyen fesztivál mindig üzlet. Néha drámák, sőt tragédiák ls lejátszód­nak Itt, mint tavaly, amikor Lnigi Tenco zeneszerzőt és énekest, két gyermek apját kudarca öngyilkos­ságba kergetett. Ez pedig annyira hatott Dalldára, a híres énekesnő­re, aki rokonszenvezett Tencóval, hogy szintén öngyilkosságot kísé­relt meg. A közönség megszokta, hogy San Kemo mindig hoz vala­milyen meglepetést. Nos, az Idén elmaradt a megle­petés. A zenedlvat újabb kilengé­sei helyett egy szürke kis kompo­nista és énekes, Sergio Endrigo Dal neked című „normális" szerze­ménye aratta a legnagyobb sikert, s a zsflrl 305 szavazattal Endrigó­nak Ítélte oda a pálmát. Erre a látszólag Jelentéktelen eseményre a pszichológusok is fel­figyeltek. Megváltozott a közízlés?, Arra a megállapításra Jutottak, hogy már a fiatal közönség ls kezdi únnl az üvöltöző, inkább nagy lármával, mint tartalmi és formai szépséggel kitűnő ének­számokat, s ez Endrlco győzelmé­nek titka. A fesztiválon jelen levő Jerma­kov szovjet laptudósító szerint Endrigo kijelentette, hogy soha­sem volt divatmajmoló, műveit so­kan ódivatúnak tartják. „Sohasem tartottam magam zenei fenomén­nak. Hálás vagyok a zsflrl dönté­séért, de a Dal neked címfi szer­zeményemet sem találom kfllönle­gesnek. Olyan, mint a többi mü­vem" —< jelentette kl a riporterek előtt Endrigo. A hanglemeztársaságok most va­lósággal ostromolják Endrlgót. Két nap alatt 300 ezer lemeze kelt el. Olaszországban évente általá­ban 30 millió lemezt gyártanak, ennek kétharmadát a divatos fesztiválokon játsszák fel. A hang­lemezgyártó társaságok évi 40 mil­liárd lfra haszonra tesznek szert. Nyilván Endrlgónak sem lesz­nek megélhetési gondjai. Sokan kétkedve fogadták azt a kijelen­tését, hogy továbbra Is szerény művész marad. „Már 15 éve éne­kelek ás komponálok. Sok min­dent megértettem. Eletem egy cseppet sem változik meg a siker után sem." IM ködben, vagy jégzajlás idején ts. Pályaválasztás előtt álló fiú­olvasóinkat bizonyára érdekel­ni fogja, hogyan ts lesz valaki­ből manapság hajós? tme: az alapfokú kilencéves iskola el­végeztével Jelentkezhet a Cseh­szlovák Dunahajózási Vállalat hároméves bratislavai tanoncis­kolájába. Az iskola elvégzése azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az illető hajóra is ke­rüli A Duna „hátára" ugyan­is csak a legjobb tanulmányi előmenetelüeket választják. A többlek a Duna-mentt kikötők­ben kapnak munkalehetőséget. Itt kell még megjegyezni, hogy a legszerencsésebbek a tenge­ren ts szolgálhatnakl Termé­szetesen, ha tengeri flottánk valamelyik hajójáról létszám­hiányt Jelentenek. Egy-egy csehszlovákiai fiatalember szá­mára a biztos tengerre jutási lehetőséget, az ogyesszai főis­kola elvégzése adja meg: Ide csak kitűnő szak-, vagy általá­nos középiskolai érettségivel, továbbá orosz és angol nyelv­tudással lehet Jelentkezni. Egy­egy fokot előre lépni a tiszti ranglétrán pedig mind a szol­gálati tdö hossza és szakvizs­gák, letétele, illetve érdemek álapján lehet. Luby-igazgató mondja: — Meg lehet szokni a hajós életet. Azt mondják, hogy akt egyszer ,fielekóstolt" a Duna levegőjébe, megszokta a hajó kellemes ringatását, az már nem tud lemondani róla. Ezt a véleményt bizonyíthatják vállalatunk azon hajósai, akik már húsz-huszonöt éve járják a vén Dunát. Ml az, ami a vízhez köti őket? Bizonyára világlátás és a változatos munkakörülmé­nyek lehetősége, meg a szebb­nél szebb személyes élmények. És még valami: a vissza­visszatérő romantika.. .1 (mik—) ARADSZKY LASZLO Igen hosszú utat tett meg, amíg eljutott mai népszerűségéig — és a tánczenéig. Budapesten született. Gyakran és szívesen énekelt, sorozatosan fel-fellépett vállalati rendezvé­nyeken, de mint a Töltőtolljavító Ktsz. alkalmazottja nem is gon­dolt rá, hogy „komolyan" foglal­kozzon az énektanulással. Kollégái biztatására egy nap felkereste a neves zongoraművészt, zeneszerzőt és zenepedagógust, Vécsey Ernőt és megkérte: vállalja el tanítását. A kiváló szakember keze alatt gyorsan fejlődött. 1962-ben bemu­tatkozott alsó felvételével a rádió hallgatóinak ls. Es a nyár elején a nagy Jazz-koncertek és táncze­nei műsorok állandó színhelyén az Erkel Színházban, az ezerfejű cé­zár, a nagyközönség elé állt. Do­bos S. Nagy: „Míg ide-oda húz a Hideg, ködös vasárnap van. lYulll Hová, merre • ••.- • « menjünk? Kul KfilllHlKl túrház nincs, klub nincs ... Csak a kocsma „vigasztalhat". De mi, kelenyei fiatalok nem a kocsmai szórakozást keres­sük. Nyáron még csak el-elsé­tálgatunk a faluban, de ilyen­kor szívesebben táncolnánk a lányokkal. Miért nem lehet ná­lunk is úgy, mint máshol? Nem kellünk a falunak? Idegenbe menjünk? A falu fiataljainak nagy ré­sze már úgy is idegenben van. Nemcsak azok, akik tanultak, hanem a dolgozó fiatalok is. Pedig a faluban van szövetke­zet és állami gazdaság is. Már a tizenöt-tizenhat évesek is ide­genben élnek. S ha időnként hazajönnek, akkor sem érzik jól magukat. Ki ezért a felelős? A HNB vezetői még egyszer sem kérdezték meg a fiatalo­kat: tevékenykiudtek-e? Nincs-e valamiben hiányotok? Miért nem rendeznek estéket, ahol táncolhatnának, találkozhatná­nak, művelődhetnének, ahol idősebb párttagjaink elbeszél­getnének a fiatalokkal, taná­csokat adnának nekik ... ? Egyelőre, nagyon elgondol­koztató és mielőbbi tettre kész­tető a kelenyei fiatalok helyze­te. CSÁKY KÁROLY, Kelenye szív" című dalát énekelte, Igen nagy sikerrel. „Ma is ez egyik legkedvesebb dalom. Olyan szá­momra, mint az elsfi szerelem — sohasem tudja elfelejteni az em­ber" — mondja róla. Ettől kezdve egyre gyakrabban hallható a rá­dióban, szerepel a televízióban, és ma már túl van századik rádió- és ötvenedik televíziós felvételén ls. Rengeteg slágere van: „Magdalé­na, Forgószél, KI figyel oda, Nap­sugár, Táskarádió Hippidié, Én és a gitár, Álmatlan évek, Isten veled édes Piroskám" és sok más. Mint­egy kéttucatnyi slágere már hanglemezen ls kapható. 1983-ban színpadon Is szerepelt. A budapesti Kis Színpad „Jaj, a mamal" című komédiájában Ta­mássy Zdenko dalait énekelte szép sikerrel. Filmekben ls gyak­ran volt hallható — mindig egy­egy dalt adott elő, s ezekből a dalokból mindjárt sláger ls lett. Aradszky László azonban mész sze a magyar határokon túl is népszerű, jónevü énekes. Többször Járt a Szovjetunióban, fellépett a csehszlovák- és lengyel közönség előtt, a csehszlovák- és lengyel televíziónézők ls többször láthat­ták. Járt Olaszországban, Angllá ban, Nyugat-Németországban és legutóbb Cannes-ban, de legszíve­sebben Idehaza szerepel, magyar szerzők táncdalalval. 1987 szilveszterén alaposan meg lepte közönségét. A Magyar Tele­vízió kabaréjában, néhány kollé­gájával „mindenki mást csinált"! ö magyar nótákat énekelt.. .1 Egyszerű, közvetlen, szerény fiatalember. £s tehetséges. Bizonyára ez sikereinek egyet­len titka ... (fenyves) • •••••••••• ý i f i ••••••••••• A ŠARKANY VISSZATÉR Prózában megírt ballada Dob­roslav Chrobáknak, a kevéssé ismert szlovák írónak A sár­kány visszatér című elbeszélé­se. Túlfokozott drámaiság, ti­tokzatosság, komor-homályos költői képek jellemzők rá, s ezek a műfaji elemek máris jelzik, hogy Eduard Grečner rendező előtt bonyolult, igé­nyes feladat állt, ha az író szellemét a mozivásznon is ér­zékeltetni akarta. A hasonló irodalmi művek megfilmesíté­sekor kettős veszély fenyeget: a rendező vagy túllő a célon azzal, hogy a balladai homályt az érthetetienséglg sűríti, vagy ellenkezőleg, annyira mérsékli ezt, hogy a történet jellegte­lenné válik, elveszti költői szép­séget, aránytalanul drámatasí­tott mesévé alacsonyodik. Grečner rendező azon túl, hogy az irodalmi mű filmvál­tozatát akarta elkészíteni, az elbeszéléssel kapcsolatos saját élményeinek ls szerepet szánt, vagyis a történet hangulatát, stílusát bizonyos művészi transzformációnak is alávetet­te, s így valójában már nem filmváltozatot, hanem úgyszól­ván eredeti filmet készített. Alighanem ez a titka annak, hogy sikerült elkerülnie az em­lített buktatókat, s a film — cselekményében, hangnemében, stílusában — arányos mű lett. Formanyelve megfelel a film­beli balladai műfaj mai köve­telményeinek. A történet hőse — mint ahogy a címből is kitűnik — a visszatérő sárkány. A sár­kány egy férfi, aki saját falu­jában is száműzetésben él, sa­ját emberközösségében is ellen­ség. Az emberek többségének egyöntetű ellenszenve nincs kellően motiválva, de ezúttal mintha ez nem is lenne szük­séges. A bizalmatlanságra nem kell mindig okot szolgáltatni, vagy legalábbis voltak idők, PUSKÁK A brazil kinematográfia nem egy meglepetést keltett már Európában — mindenekelőtt művészi fejlettségével, valósze­rű életábrázolásával és drámai kompozíciójával. A Puskák cí­mű film Is a meglepetést szer­ző művek közé tartozik, még­pedig szintén az említet eré­nyek miatt. A mélyen lesújtó történet hatását semmivel sem kellene fokozni, amúgy is meg­döbbentene mindenkit, ám Ruy Guerra rendező (ő Irta a for­gatókönyvet ls) nem éri be ennyivel. Modern eszközökkel, egyhelyütt elemző — részlete­ző, másutt sűrítő — összefog­laló módszerrel, gyors mon­tázzsal igyekszik hangsúlyozni mondanivalóját s mélyíteni a néző élményét. Brazília északkeleti részé­DIVERZÁNSOK A jugoszláv filmgyártásban mindmáig kivételes helyet fog­lal el a második világháború idején kialakult hatalmas anti­fasiszta partizánmozgalom. A téma szinte megszámlálhatat­lanul sok filmnek volt már tár­gya, de kevés dolgozta fel a művészi igényeknek megfele­lően. E kevesek többsége is az utóbbi években készült, s ezért meglepetés, hogy a Diverzán­sok lényegében visszatér a se­matikus hagyományokhoz, újra csak a fekete-fehér szemléletet ••••••••••a 1 M £ K ••••••••••• (szlovák) amikor nem kellett. Elég hozzá annyi, högy az ember egy ki­csit más legyen, mint a töb­biek; már ezzel is képes gya­nússá válni. A filmbeli sárkány a babona és az emberi korlá­toltság miatt vált sárkánnyá, számkivetetté, közellenséggé. A babonák ideje sem a múlté még egészen, tehát Grečner filmje e sorsot és észt mérge­ző ostoba hiedelem ellen is szól, de legfőképpen mégis minden babonás hit, minden alaptalan bizalmatlanság és rá­galom vádolója, s mint Ilyen, sajnos, mindmáig Igen aktuális alkotás. Az embernek szüksége van az emberi közösségre, nem élhet társadalmon kívül, leg­alábbis emberlen nem. A leg­nagyobb embertelenség tehát kiközösíteni valakit ebből a társadalomból úgy, hogy arra semmilyen okot sem adott. Ezt mondja el számunkra ez a film egy megdöbbentő történet ke­retében. A főszerepeket kiváló színé­szek játsszák: a sárkány alak­ját a prágai Radovan Lukav­ský érdemes művész formálja meg erőteljes, bár egészében véve kissé egysíkú művészettel. Kedvesét, akinek sorsa nem kevésbé tragikus, Emília VaSá­ryová alakítja kellő drámai fe­szültséggel, belső átéléssel, s a sárkány vetélytársának szere­pében Gustáv Valachot láthat* Juk, aki hasonló alakok meg­formálásával nem egyszer ara­tott már nagy sikert. Meg kell még jegyeznünk, hogy a filmet nem a szórakoz­ni vágyó nagyközönségnek szánták. Stílusában, mondani­valójában egyaránt Igényes mű, a nézőtől megköveteli, hogy a látottakat általánosítsa, s úgy értelmezze, hogy mai életünk fogyatékosságaira is vonatkoz­tatni tudja. Van mit látni, és van miért okulni. (brazil) nek egyik kis falujában ját­szódik a történet, azon a vidé­ken, ahol a kibírhatatlan hő­ség és a mindent elpusztító szárazság miatt az emberek élete merő nélkülözés és szen­vedés. Ez a tűrés és szenve­dés azonban nem merni és lá­zadni tanítja őket, hanem ellen­kezőleg: megalázkodni és vár­ni. S akiktől tehetetlenül vár­ni és remélni lehet, azok csak az istenek. E nincstelenek tra­gédiája addig lesz tragédia, amíg rá nem jönnek, hogy nem remény, hanem reménytelenség ez a várakozás. A mozambiki születésű, por­tugál nemzetiségű Guerra 1982­ben forgatta első filmjét. Ez a második hozta meg számára a sikert: több nemzetközi film­fesztivál értékes dijait. (jugoszláv) tükrözi. Megkísérli ugyan az árnyaltabb emberábrázolást, de erre nem sok ideje marad, mi­vel az izgalomkeltő cselekmé­nyesség Jóformán egészen ki­tölti a filmet, és leköti a néző figyelmét. A lélekábrázoló kí­sérlet ellen szól az ls, hogy Hajrudin Krvavac rendező nem félt a logikával nem egyező túlzásoktól sem. Igy a Diver­zánsok nem több, mint egy át­lagos háborús film. Hozzá ha­sonlót sokat láttunk már. (szó! A Puskák című film egyik drámai jelenete ARADSZKY LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents