Új Szó, 1968. március (21. évfolyam, 60-90. szám)

1968-03-19 / 78. szám, kedd

SZAVAZATOM MELLÉ... Őszintén, tiszta szívvel kétszer szavaztam arra a lapunk március 15-1 számában megjelent állásfoglalásra, amelyet a CSEMADOK Központi Bizottsága a CSKP KB és ax SZLKP KB januári határozaté val és a nemzetiségi kérdés maradéktalan megoldásával kapcsolatban elfoglalt. Egyik szavazatot a CSEMADOK Központi Bizottságé nak Ülésén, a másikat a Szlovákiai Újságírók Szövetsége Magyar Szekciójának ülésén adtam le Most arra törekszem, hogy gyakorlati munkával segítsem elő a határozat megvalósítását. De ad dig is, míg erre sor kerülhet, szeretném elmondani, hogy miért szavaztam, miért támogatom a határ oxatot. Néhány éve olyan kijelentéssel ls elhangzottak, hogy nem szükségesek az eredeti irodalmi alkotások. Ha a magyar dolgozók igénylik, majd lefordítjuk más írók műveit és lesz irodalom. E kijelentés ellen igen sokan tiltakoztunk akkor, és tiltakoztunk később is, mikor a nemzeti és nemzetiségi kultúra ápolásának a szükségességét kicsinyíteni igyekvő nézetek ütötték fel a fejüket. Azt vallottuk és valljuk, hogy a nemzeti és nemzetiségi kultúra ápolása a szocializmus építése közepette — nemcsak fontos és lehetséges, hanem elengedheteuenül szükséges is. Abból indultunk kl, hogy a csehszlovákiai magyarság, mint speciális anyagi, szellemi és nyelvi közösség, neon lehet függvény, nem lehet csu pán a nemzeti kultúrák importálója, hanem, mint minden tekintetben erőteljesen fejlődő, önálló etnikai egységnek — a lenini nemzetiségi politika szellemében —, sajátos színű nemzetiségi kultúrát teremtve kell élnie és dolgoznia. Munkánk — úgy> vélem — sikerrel járt és nyugodtan mondható, hogy a CSEMADOK életében, a népművelésre vonatkozóan, a demok raitizálódási folyamat már évekkel előbb megindult. Más lapra tartozik, hogy a jó ötletek és elképzelések nem mindig részesültek megértésben, megfelelő támogatásban, és megközelítően sem születtek olyan eredmények, mint több megértéssel és jobb szervezéssel születhettek volna. A múltban elért eredmény közül elég itt a járási, a körzeti, valamint az országos dal- és táncttnmepélyeket, a ' különféle CSEMADOK-bemutatókat, a komáromi Jókai-, a losonci Madách-, a szenei Molnár Albert-a rimaszombati Tompa Mihály-, a kassai nyelvművelő- és a dunaszerd-ahelyl színházi napokat említeni, hogy lássuk: köreinik bem a művelődési igény széles ' / • * körű, a népművelés állandó jellegű. A CSEMADOK helyi szerveze teinek tagjai tisztelettel őrizték és őrzik haladó hagyományainkat is. Itt megiut elég az Erdélyi jános, a Jókai Mór, a Madách Imre, a Bihari János, a Czuczor Gergely, a Steiner Gäbor, a Major István és a kulturális és po litikai élet más neves képviselőinek az évfordulói alkalmából rendezett nagyszajbású ünnepségekre gondolnunk, hogy lássuk: körünkben — csehszlovákiai magyarok körében — a haldó hagyományok ápolása is gyakorlattá vált. A helyi szervezetek a kulturális és politikai felvilágosító előadások százait, sőt ezreit tartották meg, s a CSEMADOK igen számottevő munkát végzett más vonatkozásban is. Mindez olyan tény, amelyre büszkén gondolhatunk, amelyet mint jó munkát, büszkén könyvelhetünk el. A számos eredmény mellett — sajnos — sok az elégtelenség is. Ezek egyik legnagyob bika, hogy hiányoznak a nemzetiségekre vonatkozó jogi normák, a nemzetiségeknek nincsenek alkotmányosan választott nemzetiségi szervei, állam jogilag biztosított intézményei. A népművelés, a nemzetiségi kultúra ápolása, és a nemzetiségi létet döntően meghatározó számos más tevékenység sok esetben csak az egyéni kezdeményezésre és az emberek ál dozatvállalására épül. A műkedvelés, az emberek in gyenes alkotó tevékenysége szép és nemes cselekedet. Szükség lesz erre a jövőben is. Talán az eddiginél is nagyobb mértékben. Örökösen azonban nem várható minden a mükedveléstől, az emberek egyéni kezdeményezésétől, az egyéni áldozattól. Nagyon szükséges, hogy a jogos igények maradéktalanul kielégüljenek, hogy a jó ötleteket és próbálkozásokat állami szervek koordinálják és szakemberek Irányítsák. Ez nemcsak nemzetiségi, hanem nemzeti iigy is, az egy hazában élő népek mindegyikének az ügye. Az említett határozatban azt látom, hogy közérdeket és közhangulatot fejez ki, támogatja a haladót, az újat, a demokratizálódási folyamatot, segítséget nyújt a párt aikclósprogramjának a kidolgozásához, elősegíti problé máink megoldását, a szocializmus tökéletesebb építését. Ezért szavaztam meg, gyakorlati megvalósítását ezért fogom a jövőben is támogatni. BALÁZS BÉLA M I ' * f " * * * ' I •• A valosag huseges fukrozo/e A bratislavai Szlovák Nemzeti Galéria márciusi tárlata az 1965-ben hirtelen elhunyt szobrász, Rudolf Horňák emlékkiállítását mutatja be. 54 esztendős volt, amikor három évvel ezelőtt kihullott kezéből a véső, s így életműve befejezetlen. Szülővárosában, Modrán szerzett tanítói oklevelet, de 1930— 38-ig a prágai Iparművészeti Iskolában J. Maŕátka és B. Dvoŕák növendékei közé tartozik. S az elnyert ösztöndíj segítségével a modern művészet Igéretföldjére, Párizsba jut el. Az ttt, s prágai tanárainál szerzett posztimpresszionista tanulságok mellett hatással voltak rá a modern cseh plasztika kiváló képviselői O. Gutfreund és Galand a, a hazai festészet eredertá, újító tehetsége. Horňák a harmincas évek második felében tér vissza Szlováklába, ahol még a szobrászat s művelőinek helyzete bizony elég sivár. Pályáját a bratislavai ipariskola tanáraként kezdL Ebből az időszakból való a Bánat-nak fába vésett elképzelése ls. Érdeklődése középpontjában az arcmásszobrászat áll, melyet a később világhírűvé vált K. Sokol grafikusunk nyugodt mintázású bronz fejszobra és dr. V. Srobár tiszta szerkesztésű bronzérme képvisel. V. Bučeková színezett gipszportréja az élő formának gutreundi sugalmazású megragadása. — Az üde kisgyermek arcokat szintén jó jellemző erővel rögzíti. — A Tizenötéves leány már-már bontakozó, w* SZABADON KOBORLO EROK bimbózó aktja, várakozó, jövőt kérdezgető vonásai érzéssel, szeretettel formáltak. — Majd két évig az iglői gimnázium rajztanára. Kartársairól készített 18, derűs humorú karikatúrája megmosolyogtat. A jellegzetes vonások eltúlzásának, kihangsúlyozásának sehol sincs bántó éle. — összefogott mintázású és lendületű a Pihenő táncosnő bronzfigurája. — A háború alatt a modrai kerámiai szakiskolán működik, a felszabadulás után pedig Bratislavában vezeti az ipariskolát 1950igHoriíákot értékes tanító és szervező munkássága erősen Igénybe veszL Idejét, egyéni művészi törekvéseit is meglehetősen háttérbe szorítja. Kézi-, és tankönyveket jelentet meg. Művészettörténetet ír a középiskolák számára. — 1950 után több közéleti tényező arcmásán kívül megvalósul a nagyszombati köztéri márvány kútfigura, a hangulatos Leány a libával, — majd édesanyjának áldozatos jóságát sugárzó, leegyszerűsített képmása. Befejezésül 1965-ös évjelzéssel, üveg alatt, sötét márvány alapon egy fekvő nőalak, kis bronztanulmány. Az utolsó mű. Sok minden mást mond, mint az előzők. Talán egy új alkotó korszak kezdetét Jelentette volna Horňák plasztikáiban, aki ha nem Is volt üj formák felfedezője, de a humánum jegyében alkotott BARKANY JENÖNÉ Mi az energia? Egy test (anyagi rendszer) vagy valamilyen folyamat munkavégző képessége. Hány energiafajtáj. különböztetünk meg? Helyzeti és mozgási energiát, továbbá mágneses, elektromos, kémiai, hő-, fény-, atom- stb. energiát. Akármelyik szakkönyvben, lexikonban, enciklopédiában, tankönyvben nézünk utána, az energiafajták felsorolásánál valahol a mondatban elrejtve vagy a mondat végén mindig ott kajánkodik egy semmitmondó, de sokat sejtető „stb.". Melyek tulajdonképpen azok az energiafajták, melyeket nem akarnak, nem tudnak vagy már feleslegesnek tartanak felsorolni a könyvek szerzői, szerkesztői? Mit rejt az „és a többi", milyen energiafajtákat sorolunk ide? Róbert Mayer német orvos és fizikus 1942-ben kimondotta, majd később Joule és Helmholtz így fogalmazták meg az energia megmaradásának a fizika minden területéri, az atomok világában és a kozmoszban is korlátozás nélkül érvényes törvényét: Van a természetben egy olyan fundamentális mennyiség, az energia, mely nagyon sokféle formában jelentkezhet. Számszerűleg azonban összességében változatlan, úgyhogy az egyes energiafajták mindig csak szigorú számviszonyok szerint alakulhatnak át egymásba. Mindez Igaz. Nem kétséges, hogy az energia nem semmisülhet meg és nem keletkezhet, nem teremtődhet. Igaz az is, hogy az egyes energiafajták átalakulhatnak egymásba, ámde.. . hogyan alakul át például egy agysejt kémiai (ismert] energiája telepatikus (ismeretlen) „energetikai tényezővé", vagy mivé alakul azoknak a neutrínóknak az energiája, melyek elakadnak és „kölcsönhatásba kerülnek" a Föld valamely atomjával? Gravitáció Az anyag ama általánosan érvényes tulajdonsága, hogy a testek anyagi minőségüktől függetlenül vonzzák egymást. Két tömegpont között a gravitációs vonzóerő nagysága egyenesen arányos a testek tömegének nagyságával és fordítva arányos a köztük levő távolság négyzetével. A vonzóerő iránya a tömegpontokat összekötő egyenes irányába esiik. Tudjuk, hogy nincs kétfajta gravitációs töltés, s hogy az egyes anyagdarabkák csak erősíteni képesek egymás gravitációs vonzását. Feltételezzük, hogy a gravitáció is egyfajta fénysebességgel terjedő hullámmozgás — arról viszont már sejtelmünk sincs, hogyan keletkezik. Tucatnyi gravitációs elmélet született eddig, de egyik sem illik teljesen a már elfogadott egyéb fizikai elméletek és tények keretébe. Mindent egybevetve: a gravitáció ma is a természet Automatikus szükségvilágítás A korszerű gyáraknál egyre jobban terjed az ablak nélküli épületmegoldás. Ezért fokozott jelentősége van annak, hogy hirtelen áramzavar esetén megbízható szükségvilágítás lépjen működésbe a sötétség által okozott esetleges pánik megelőzésére. Egy nyugatnémet cég (a Dominitwerke GmbH) olyan szükségvilágítási berendezést hozott forgalomba, amely áramzavai . vagy rövidzárlat esetén automatikusan bekapcsol és megvilágítja a helyiséget. A szükségvilágítás! berendezést akkumulátorok táplálják. A normálvilágítás helyreállítása esetén a készülék automatikusan kikapcsol, és újra feltölti az akkumulátorokat. A berendezést úgy méretezték, hogy az átlagos hosszúságú áramzavar időtartama esetére megbízhatóan világítson, még akkor is, ha az áramzavar rövidebb időközönként következik be. A berendezés konstrukciója sok fajta alkalmazási lehetőséget nyújt. Felszerelhető menynyezetre vagy falakra stb. Lehetőség van arra is, hogy az akkumulátort egy másik épületben helyezzék el. A szükségvilágítási berendezést normál égőkre vagy fénycsővllágításra . is szállítják. legismeretlenebb talányainak egyike. Kozmikus sugárzás A Föld légkörének felső rétegébe érkező primer kozmikus sugárzás majdnem kizárólag elektronjaiktól megfosztott atommagokból, főleg protonokból, továbbá alfarészekből és kevés nehezebb atommagból áll. A világűrből mindenfelől érkező primer sugárzásnak a levegő atomjaiba ütköző részecskéi magrobbanást idéznek elő: az ekkor keletkezett újabb elemi részek hozzák létre a földfelszínre érkező szekunder sugárzást. A kozmikus sugárzás eredetéről még nem sokat tudunk. Az eddig alkotott elméletek egyike sem ad teljesen kielégítő választ arra, hogyan keletkezik és honnan érkezik ez az 1000 méter vastag víztakarón, több száz méteres földrétegen és 70—80 méter vastag ólomtömbön is áthatoló, nagy energiájú sugárzás. Neutrinósugárzás Földünket négyzetcentiméterenként és másodpercenként körülbelül tízmilliárd neutrínó éri (neutrínó — elemi részecske, töltése nincs, nyugalmi tömege majdnem nulla). A neutrínók születésének feltételezett folyamata: az univerzum ma ismert elemei hidrogénből fúzióval alakulnak ki, s ennek során minden neutronnal együtt egy neutrinó is keletkezik. Míg a többi elemi részecske már néhány centiméteres vagy méteres elnyelőrétegben elakad, a neutrinó akadály nélkül hatolhatna át akár több száz fényév vastagságú ólomtömbön is. Amilyen átlátszó az emberi test a röntgensugarak előtt, olyan átlátszó a világmindenség és annak minden égiteste a neutrinósugárzás számára. Elképzelni ls nehéz, milyen lehetőségek nyílnak előttünk, ha egyszer olyan neutrinöcsapdát sikerül készíteni, mely néhány négyzetméteren minden neutrimót befog és mindnek az energiáját hasznosítja, vagy kitalálják azt a „fényképlemezt", amely láthatóvá teszi a távoli csillagóriásokról készült, a neutrinók nyújtotta röntgenképet. Telepatikus információ A szaknyelven „pszi-jelenség"-nek nevezett gondolati távsugalmazás (gondolatátvitel, szuggesztió, telepátia) olyan realitás, melynek létezésében nem kételkedhetünk. Arról azonban semmit sem tudunk, milyen energiafajta továbbit gondolati információkat kis és nagy távolságra ugyanolyan intenzitással egyik ember agyából másik ember agyába. Hiteles kísérletek bizonyítják, hogy a telepatikus információ áthatol ólomból készített és higanyba merített, mindenféle rádiósugárzást tökéletesen szigetelő fülkék falán, nagy tömeg tengervízen és a kísérlethez használt tengeralattjáró vastag acélburkolatán, tehát olyan közegeken, melyek sajátos tulajdonságai eleve kizárják annak feltételezését, hogy az információt hordozó energiafajta az elektromágneses hullámok spektrumába tartozik. A Szovjetunióban, a leningrádi egyetem Fiziológiai Intézetének egyik részlege neves szakemberek közreműködésével 1960 óta kizárólag a gondolatátvitel kutatásával foglalkozik. Mint minden komoly tudományos kutatómunkánál, természetesen itt sem öncélú kíváncsiság a mozgatóerő: feltehető, hogy a jelenség mögött minden ismert, már hasznosított vagy még csak észlelt energiaforrásnál hatalmasabb energiafajta rejtőzik. Ha ez így van, az anyag és a világűr titkait kutató ember nem mondhat le arról a lehetőségről, hogy ezt az energiafajtát is birtokába vegye. Ciolkovszklj így ír erről egyik tanulmányában: „A tele-* patia jelenségei valóságos tapasztalatok. Ehhez nem fér kétség. Túl azon, hogy hatalmas mennyiségű idevágó tényanyag áll a rendelkezésünkre, szinte egyetlen olyan meglett ember sincs, akinek ne lennének telepatikus jelenségekkel kapcsolatos személyes élményei. Tisztelet illet minden próbálkozást, amely tudományos magyarázatot keres e jelenségre." Szabadon idéztük Botond-Bolics György: Ma csoda... holnap valóság! cimű művének néhány érdekes gondolatát. Nem fér hozzá kétség, sok energiafajtát ismerünk és hasznosítunk már, sokról azonban ma is mindössze annyit tudunk, hogy létezik és mérhetetlenül hatalmas. Munkára foghatók-e ezek a tér és idő mélységeiből érkező, még szabadon kóborló erők? Erre a kérdésre a tudósoktól, kutatóktól várunk választ. 4 Értékes őslénytani lelet A Szovjet Tudományos Akadémia Őslénytani Intézetének munkatársai A. G. Sarov vezetésével a múlt év nyarán felderítést végeztek Dél-Kazahsztán Kara-Tau hegységének jura időszakbeli hordalékaiban. Eközben egy rendkívüli történelemelőtti csúszómászó maradványaira bukkantak. Ez az ösállat mintegy 140 millió évvel ezelőtt élt. Fején széles, fog nélküli csőr volt, a viszonylag hosszú nyak után rövid törzs következett s ez hosszú farokban folytatódott. A törzs és a farok egész hosszában magas hátcsík húzódott. A képen az érdekes csúszómászó lenyomatát látjuk.