Új Szó, 1968. március (21. évfolyam, 60-90. szám)

1968-03-17 / 76. szám, vasárnap

Alexander Dubček elvtárs beszéde > (Folytatás a 2. oldalról] landóan nagyfokú készültségbea tartunk, s mindenkor erkölcsileg támogatjuk fárasztó, nehéz mun­káját. Ha pedig kikfiszöbfilttnk egyes e téren előfordult hibákat és fogyatékosságokat, ezt azért tesszük, hogy megszilárdítsuk köz­biztonsági szerveink tekintélyét, pozícióját, erkölcsi erejét s pol­gártársaink hozzájuk fűződő kap csolatait. Mindezeket összefoglalva azt mondhatom, hogy mind politikai téren, mind a párton belüli munka szakaszán 8 a kommunisták és a pártonklvUIiek közötti kapcsolatok terén egyre jobban el akarjuk mélyíteni demokráciánkat. EZZBI egyidejűleg érvényesíteni fogjuk jogainkat és megszilárdítjuk a fe­gyelmet az állami ügyek igazgatá­sában, a közgazdasági folyamatok­ban és azzal kapcsolatban, hogy megvédhessük polgártársainkat az ellenséggel, az élősködőkkel, és az erőszakoskodókkal szemben. S ezért tökéletesíteni fogjuk kato­nai és közbiztonsági alakulataink tevékenységét. Elvtársak, ismét hangsúlyozom, hogy a Központi Bizottság januári plenáris ülésén kifejezésre juttatott nagy elhatározásunkat, amelyet hazánk egész lakossága oly sokat remélve vett tudomásul, s az en­nek alapján országszerte feléledt reményeknek pozitív tartalmat kell adnunk, és azt a Központi Bi­zottság rövid időn belül az egész párttagság az egész lakosság tu­domására hozza. Hangsúlyoznunk kell, hogy mindnyájunkra munka vár. )ó lenne, ha minden szerve­zet összeállítaná saját akciótervét. A mostani teendők az előzőknél igényesebbek, bonyolultabbak lesz­nek. Március 28-án központi bizottsági ülés Valóban egész pártunknak, minden tagjának, minden szer­vezetének és szervének hozzá kell járulnia a feladatok telje­sítéséhez. Ezért a választott szervek feladatkörének bővíté­sét hangsúlyozzuk. Felelősség­teljes feladatok hárulnak azon­ban a párt apparátusára is. Cí­mére ls sok és némileg Indo­kolt bírálat hangzott el. Ez azonban természetes. Az olyan igényes munka, mint a párt apparátusának politikai tevé­kenysége nem lehet mentes minden fogyatékosságtól, de a bírálhatatlanság kiváltságát sem élvezheti. Tevékenységében maradéktalanul kell érvénye­sülnie a Januári plenáris ülé­sen hozott határozatok értelmé­ben módosuló munkastílusnak és módszereknek. Némileg ösz­szetételét is módosítanunk kell, hogy az apparátus a párt vá­lasztott szerveinek valóban al­kotókészségü, aktív és szakér­tő segítő társa legyen. Látnunk kell azonban azt ls, hogy a pártapparátus dolgozóinak je­lentős része hozzájárult ahhoz a fejlődéshez, amelynek nap­jainkban tanúi vagyunk. Az ap­parátus Igényes tevékenységét ezentúl sem nélkülözhetjük, mert annak mértékétől nagyon sok függ a párt vezető szere­pének megszilárdítása szem­pontjából. Ily értelemben kell általában s minden szakaszon nagyon fe­lelősségteljesen foglalkozni a kádermunkával. Döntő fontossá­gú szempontnak kell tartanunk azt a tényt, hogy melyik funk­cionárius mily mértékben já­rul hozzá a CSKP Központi Bi­zottsága Januári plenáris ülé­sén kitűzött politikai irányvo­nal teljes megmagyarázásához és betartásához, s hogyan szol­gálja szocialista társadalmun­kat. Az viszont magától értető­dő, hogy nem lehet szó az irányvonalnak csupán hangoz­tatásáról, s az egyetértésről an­nak tartalmával, hanem az ami szükséges, a konkrét munka s az eredmények, amelyeket sa­ját munkaszakaszán a realizá­lás érdekében elért vagy a jö­vőben ér el. A habozás s az alibista elhúzódás ettől a nagy jelentőségű határozattól már magában véve is jellemző az adott funkcionárius társadalmi hasznosságára vagy ennek el­lekezőjére. Ügy vélem, hogy az ilyen elbírálásnak kell ma dön­tően mérvadónak lennie a ma­gunk elé tűzött nagyszabású feladatok teljesítésének folya­matában. A CSKP Központi Bizottsága 1968. március 28-án tartja leg­közelebbi plenáris ülését, ame­lyen a párt akcióprogramjának tervezete kerül megvitatásra. E tervezet értelmét abban kell látnunk, hogy megjelöli a párt új Irányvonalának alapvető fontosságú kiindulópontjait és megnyitja az utat minden dol­gozó aktivitása előtt. Az akcióprogramban tárgyi­lagosan s megfontoltan akar­juk javasolni a társadalmunk­ban tudatosított s a nyilvános vitában kifejezésre ls juttatott legfontosabb problémák megol­dását. Pártunk ezzel a nyilvánosság elé terjesztett akcióprogramjá­val ismertetni akarja a társa­dalmunkban betöltött vezető­szerepének új értelmezését. A pártnak nem áll szándékában, hogy az alkotmányos és társa­dalmi szerveket helyettesítse, s értük felelősséget vállalva kész konkrét feladatokra adjon ne­kik utasítást, hanem fel akarja hívni figyelmüket a helyes irányra és önálló tevékenység­re akarja őket ösztönözni. Pár­tunk ezentúl arra törekszik, hogy a társadalmunkban vég­bemenő megújhódási folyamat pozitív tetteket eredményezzen. Milyen kérdésekről van szó? Társadalmunk politikai rendsze­rének egyik sarkalatos kérdése * párt és az állam közötti kapcsola­tok mikéntje. Véget kell vetnünk annak > gyakorlatnak, hogy a pártszervek helyettesítették az ál­lami szerveket, a gazdasági Irányí­tás szerveit és társadalmi szerve­zeteinket is. Következetesen kell ahhoz ragaszkodnunk, hogy a párt irányvonala az említett szer­vekbea ténykedő kommunistáknak kötelerő, de az említett szervek tevékenysége önálló, s jogaikat és felelősségüket Illetően függetle­nek. Fontolóra kell vennünk, hazánk két nemzete államjogi kapcsola­tainak eddigi alakulását s az ál­lamjogi viszony minden számítás­ba jövő módozatát. Ez azonban bi­zonyos időt igényel. Ám tekintet nélkül erre haladéktalanul olyan módosításokat keli eszközölnUnk, amelyek alapján biztosítható lesz, hogy a szlovák nemzeti szervek — a jelenlegi helyzetben is — reá­lis jogkörrel rendelkezzenek. A szocializmus nemcsak azért a legfejlettebb társadalmi forma tí­pusa, mert megszünteti a kizsák­mányolást, hanem azért Is, mert meg kell alapoznia az egyéniség sokoldalú fejlődésének lehetősé­gét. Ez pedig el sem képzelhető az állampolgár politikai és egyéni jogainak mindenre kiterjedő de­mokratikus értelmezése és e jogok reális érvényesítése nélkül. Ezért ki kell dolgozni a demokratikus jogok ás szabadságjogok további elmélyítésének megfontolt tervét. A jövőben számolnunk kell az­zal, hogy mindjobban fokozódik társadalmi szervezeteink — a szakszervezetek, de különösen a CSISZ politikai aktivitása, azé a szervezeté, amelynek valóban kép­viselnie kell az ifjúság érdekeit. Az állami szervek — legyen bár központi, kerületi, járási vagy he­lyi szervekről szó — felépítésének azon az elven kell alapulnia, hogy a hatalmat nem szabad csupán egy szervben összpontosítani. Ezzel kapcsolatban arről van sző, hogy reális legyen a képviseleti testü­letek, de elsősorban az államha­talom legfelsőbb szerve — a Nem­zetgyűlés — alkotmányban bizto­sított funkciójának tartalma. Szilárdítanunk kell a bíróságok társadalmi-politikai szerepét, s el kell érnünk, hogy függetlenek és különböző befolyásoktól mente­sek legyeRek. A bíróságok számá­ra csak a törvény legyen kötelező. A párt törekedni fog arra is, hogy társadalmunk egész állami és politikai rendszerében olyan viszonyok és szabályak alakulja­nak ki, amelyek lehetővé teszik a káderek elkerülhetetlenül szüksé­ges cseréjét. A gazdasági szerveknek tág te­ret kell biztosítani a gazdasági vállalkozásokhoz. Az állami szer­vek feladata lesz, hogy megvaló­sítsák az állam gazdaságpolitiká­ját, mint a közérdek, éspedig nem­csak a termelés, de a fogyasztók érdekelnek védői is. Meg kell szi­lárdítani az üzemi dolgozók kol­lektíváinak demokratikus befolyá­sát. A gazdaságpolitika területén arról van szó, hogyan lehet meggyorsítani a továbbhala­dást. Olyan légkört kell kiala­kítanunk, ahol a fogyasztók ér­dekei az élvonalba kerülnek. Ez irányban az akcióprogram­tervezet súlyt fektet a vállala­tok vállalkozói szerepének ki­bontakoztatására, és megfogal­mazza, hogy mi az, amit a tár­sadalom elvár tőlük. Tisztázni kell a szocialista vállalatok jogállását, jogkörét és felelős­ségét. A központi szerveknek, első­sorban a kormánynak, a gaz­dasági egyensúly helyreállítá­sával kapcsolatos számos fel­adatot kell megoldanlok. A leg­fontosabb' rendszabály: a ter­melés struktúrájában folyó át­alakulások meggyorsítása, a nem gazdaságos termelés kikü­szöbölése, a kialakított forrá­sok célszerűbb elosztása, a le­hetőségek és a tartalékok fel­használása az állam egyes kör­zeteinek fejlesztésére, a szük­ségletek fontossága és a gaz­daságosság figyelembevételével. Gazdaságpolitikájában a párt abból indul ki, hogy az esz­közöket a népgazdaság struk­turális átalakításának meggyor­sítására a termelői szférában kell biztosítani. A párt eluta­sítja e kérdésnek az életszín­vonal rovására történő megol­dását. Meg kell teremteni a reális fel­tételeket a tudomány társadalmi elkötelezettségének fokozására is, hogy bővüljön a tudományos in­tézményeknek és a tudományos dolgozóknak aktív részvétele a párt és az állam által megvalósí­tandó politikai és gazdasági rend­szabályok tervei kidolgozásában. Egyik legfőbb feladatunk oktatási és művelődési rendszerünk továbbfejlesztése Nemzeteink műveltségének ha­gyományaira és az iskolarendszer feljesztése szocialista szakaszának pozitív eredményeire fogunk tá­maszkodni. Amikor a társadalom dinamikus és harmonikus fejlődésére törek­szünk, teljesebb mértékben ki kell használnunk azokat a lehető­ségeket, amelyeket a kultúra kí­nál nekünk. Olyan kultúrpolitikát alakítunk ki és valósítunk meg, mely tág teret nyit a szellemi élet fejlődésének > Hiszen pártunknak megalakulá­sa óta jelentős hagyománya, hogy maga köré tudta tömöríteni a kul­túra legjobb alkotóit, a legjobb művészeket. Erről tanúskodik nem­csak a háború előtti művészi él­csapat szocialista irányvétele, ha­nem az a tény is, hogy a felsza­badulás után az értelmiség túlnyo­mó többsége a baloldal saraiban vagy közvetlenül a pártban volt. Belső feladatainkkal szerves egységben áll külpolitikánk is. Abból a szükségességből idul ki, liogy biztosítani kell a szocialista Csehszlovákia függetlenségét és biztonságát. Csehszlovákiának minden felté­tele megvan ahhoz, hogy a szocia­lista világrendszer érdekeivel össz­hangban megfogalmazhassa saját álláspontját a világpolitika alap­vető kérdéseivel kapcsolatban. A csehszlovák külpolitika tartós alapja a szövetségi kapcsolatok megszilárdítása a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetségével és a szocialista országok egységé­nek megerősítése. Kapcsolataink az egyenlőség, az egymás kölcsö­nös tiszteletbentartása, a kölcsö­nös előnyök és a nemzetközi po­litika elvein épültek. Csehszlovákia a békés egymás mellett élés elveinek szellemében fogja fejleszteni kölcsönös elő­nyüket biztosító kapcsolatait a kü­lönböző államokkal és nemzetkö­zi szervezetekkel. Aktív európai politikát fogunk folytatni, amely a jelenlegi európai status quo el­ismerésére Irányul valamennyi eu­rópai állam részéről, s az összes országok közötti együttműködés fejlesztésére, s az európai föld­rész biztonságának megszilárdítá­sára irányul. Csehszlovákia Kommunista Párt­ja jelenlegi feladatait a kommunis­ta pártokkal való kapcsolatokban és együttműködésben fogalmazza meg, és különös hangsúlyt helyez a szoros és baráti kapcsolatokra, a kölcsönös konzultációkra és ta­pasztalatcserére az SZKP-val, a szocialista világrendszer kommu­nista és munkáspártjaival, s vala mennyi további testvérpárttal. Tisztelt Elvtársaki Felvázoltam Önöknek rövi­den az akcióprogram-tervezet néhány alapvető vonását, az akcióprogram tervezetet, amely megvitatásra a pártszervezetek elé kerül. Feltételezzük, a párt­aktívának az akcióprogramter­vezethez való alkotó hozzáállá­sa hozzájárul ahhoz, hogy e Ja­vaslatból olyan dokumentum lesz, amelyről a kommunisták és később hazánk polgárai is úgy fogják érezni, hogy ez el­képzeléseik kifejezésre juttatá­( sa társadalmunk jövőbeli to­vábbfejlődéséről. Az akcióprog­ram-tervezet alapvető kiinduló­pontjául szolgálhat, és nyilván szolgál ls majd a CSKP XIV. kongresszusa előkészítésének. Szeretném még végezetül el­mondani: A legjobb program sem pótolhatja a pártszervezet mindennapos munkáját, de en­nek feltétele. Most azt várjuk, hogy a párt mint egész, és va­lamennyi kommunista tud majd az újnak megfelelően nemcsak beszélni, hanem cselekedni ls. anacskozna a járási pártkonferenciák (Folytatás az 1. oldalról) beszédében Ľudovít Caka|da mérnök, az SZLKP topofčanyt járási bizottságának vezető tit­kára. A mintegy 400 küldött kő­zött megjelent a CSKP KB de­legációja Štefan Sádovsktjnak, a CSKP KB elnöksége póttagjá­nak, a KB titkárának vezetésé­vel. A beszámoló szerint az évzá­ró taggyűléseken elhangzott hozzászólások értékelésekor ki­tűnt, hogy az alapszervezetek elsősorban a fentről és a lent­ről jövő tájékoztatás rendszeré­ben mutatkozó fogyatékossá­gokra, a nemzeteink és nemze­tiségeink kölcsönös kapcsolatai megoldásának szükségességére és elsősorban a gazdasági té­ren mutatkozó különbségek ki­egyenlítésére hívták fel a fi­gyelmet. BRATISLAVA A bratislavai városi pártszer­vezet konferenciája tegnap vi­tával folytatta munkáját. Új­donságnak számít, hogy a kül­döttek az egyes felszólalások­hoz rögtön megjegyzést fűz­hetnek. Igy aki a felszólaló egyes megállapításait helyte­lennek tartja, ezt megjegyzés formájában — néhány mondat­ban — azonnal elmondhatja. Ezzel a jogával a tegnapi ta­nácskozáson több küldött is élt. A vitában felszólalók egysé­gesen állást foglaltak a párt­batT és a társadalomban kiala­kuló demokratizálódási folya­mat mellett. František Lefler, a Kablo pártalapszerve­zetének elnöke, a munkások véleményét tolmácsolva meg­állapította: Helyeseljük, hogy a párt szabad vitát kezdemé­nyezett és kíváncsi minden be­csületes állampolgár vélemé­nyére. Véleményünk szerint azonban nemcsak a múltat kell elemezni, hanem legalább eny­nyi gondot kell fordítani a hol­nap kérdéseire is. A politikai kérdésekkel párhuzamosan meg kell oldani a gazdasági problé­mákat ls. Üzemünkben 1504 ko­rona a munkások átlagkerese­te, vagyis az egyes közszükség­leti cikkek árával arányosan nő. Pontosabban ki kellene dol­gozni, hogy miként részesedje­nek a dolgozók az üzem nye­reségéből. Ha a munkás az év végén 409 korona nyereségré­szesedést kap, az első csoport­ba tartozó gazdasági vezető pe­dig 10 000 koronát, ezt nem tartjuk helyes elosztásnak. Több felszólaló foglalkozott Szlovákia államjogi helyzeté­nek tisztázásával. Állást foglal­tak a szövetségi forma, a tel­jes nemzeti önállóság mellett. Szlovákiában a politikai és a gazdasági életet a szlovák nem­zeti szerveknek kell irányíta­niuk. Ehhez kell megteremteni a szükséges Jogi és gazdasági alapot. Ez a megoldás nem gyengíti, sőt szilárdítja a köz­társaság egységét. Több felszó­laló követelte, hogy távozzanak a politikai és a közéleti tisztsé­gekből mindazok, akik a múlt­ban helytelen munkamódsze­rekkel dolgoztak, s így előse­gítették a tömegek passzivitá­sának kialakulását. A pártmunkával kapcsolato­san többen megállapították, hogy a pártapparátusban dol­gozó elvtársaknak ls keresniük kell az új, az adott helyzetnek legjobban megfelelő munkafor­mákat. A pártapparátusnak a szó legteljesebb értelmében szolgálnia kell a választott szervet. Figyelemmel hallgat­ták a küldöttek Daniel Okáli­nak, a demokratizálódási folya­matról szóló fejtegetését. Kü­lön hangsúlyozta, hogy a párt­nak nagy gondot kell fordíta­nia a főiskolai ifjúságra. Azt, hogy a főiskolások a szocialis­ta rendszer hívei, napjainkban lehet lemérni a legjobban. Me­részen állást foglalnak a párt vezette demokratizálódási folya­mát mellett. A résztvevők nagy érdeklő­déssel hallgatták meg dr. Gus­táv Husák felszólalását. Felelt a vitában elhangzott, a szemé­lyét érintő néhány kérdésre, majd kitért a választott szer­vek és a pártapparátus kapcso­latára. Hangsúlyozta, hogy a bratislavai pártszervezetben kezdődött a megújulási folya­mat, ezt az előző, 1964—66-ban megtartott konferenciák is iga­zolják. Akkor azonban más volt a helyzet, és a demokratizáló­dási folyamat megrekedt, de mégis tovább formálódott az a haladó erő, amely aztán a Köz­ponti Bizottság januári ülésén győzött. Forradalmi változás­ként említette ezt az eseményt, és a februári eseményekhez hasonlította. Szerinte az új szellemnek, amelyet a legfel­sőbb pártszerv őszintesége in­dított el, mindjobban érvénye­sülni kell a gazdaságpoliti­kánkban is. A társadalmi rend­szerek nemzetközi versenyé­ben 2—3 év lemaradást is ne­héz pótolni, mi pedig egy évti­zedet maradtunk el. Nem sér­tődhetünk meg — mivel nálunk a párt vezető szerepe érvénye­sül — ha a vitában a párt­funkcionáriusokat, pártszerve­ket és az egyes kommunistákat is bírálják a dolgozók. Nem ta­gadhatjuk le, hogy megingott a párt iránti bizalom és ezt a bizalmat most vissza kell sze­rezni, méghozzá a hétköznapi életben, a munkahelyeken. A rehabilitációról szólva megemlítette, hogy nemcsak az ismert és kevésbé ismert köz­életi és politikai tényezők re­habilitálása a fő cél, a pártnak a szocialista eszméket kell re­habilitálni, hogy újból vonzó legyen a fiatal nemzedék szá­mára. Mftačkóval kapcsolatban megjegyezte, hogy minden ál­lampolgár szabadon mondhat véleményt, de arra már nin­csen joga, hogy a pártnak és a kormánynak feltételeket szab­jon. Sok kommunista volt ne­hezebb helyzetben, mint Mňač­ko, és nem futamodott meg, hanem harcolt a dogmatikus erők ellen. A kérdésekre vála­szolva Husák elvtárs kijelen­tette, hogy még decemberben levelet Irt DubCek és Blfak elv­társnak, amelyben kifejtette, hogy teljesen egyetért törekvé­seikkel, s mint kommunista vál­lalja a párttól kapott feladato­kat. A vita, amelyben 22-en szó­laltak fel, csak az esti órákban ért véget. Aztán a küldöttek titkos szavazással megválasz­tották az új városi pártbizott­ság, az ellenőrző és revíziós bizottság tagjait, valamint a küldötteket a kerületi konfe­renciára. A választás eredmé­nyét vasárnap közlik a küldöt­tekkel. A konferencia ma tovább folytatja tanácskozását. —cs— OSTRAVA Az ostravai városi pártkon­ferencián mindjárt a tárgyalá­sok kezdetén tárgyilagos és de­mokratikus légkör alakult ki, amikor a küldöttek elhatároz­ták, hogy az eredeti javaslat­tal szemben a Jelölő bizottság tagjainak számát 11-ről 17-re emelik. Ugyanakkor 82 szava­zattal 40 ellenében elvetették azt a javaslatot, hogy a válasz­tási bizottság egyik Javasolt tagját le kell váltani azért, mert úgymond, konzervatív né­zeteket vall. Egységesen azt a nézetet juttatták kifejezésre, hogy ehhez joga van. Aloi* Král, a CSKP járási bizottságá­nak vezető titkára a beszámoló­ban hangsúlyozta, hogy az egész városi pártszervezet egy­értelműen a Központi Bizottság decemberi és januári plénumán hozott határozatok mellett áll. Fáklyásmenet Nyitrán (CTK) — Több mint 1000 nyltral főiskolás vonult fel a szombatra virradó éjszakán a város utcáin, hogy kifejezésre juttassa egyetértését a párt megújhodási politikájával, Dub­Cek elvtársnak a társadalom de­mokratizálódására kifejtett igyekezetével. Felkeresték la­kásán Ján TomovCík profesz­szort, a Mezőgazdasági Főisko­la rektorát Is, aki lakásának er­kélyéről beszédet Intézett a diákokhoz. A nyitrai diákok fáklyás felvonulása a város la­kosságának forró rokonszenvé­vel találkozott. A diákfelvonu­lás éjjel kettőkor ért véget a nyltral várban.

Next

/
Thumbnails
Contents