Új Szó, 1968. március (21. évfolyam, 60-90. szám)

1968-03-15 / 74. szám, péntek

A NAGYOBB VILLANYFOGYASZTASSAL EMELKEDIK A SZÍVMEGBETEGEDÉSEK SZAMA IS Csehszlovákiában is robbanásszerűen nő a koszorúérmegbetegedések száma (infarktusba torkolló szivmegbetegedések). Az okok ismeretesek: a gyors fejlődés, lényegesen kiadósabb táplálkozás (főként zsiros ételek), a pszichikai feszültség és egyéb körülmények. Kutatják az okokat, ám az emiitett betegségek igazi tényezői még mindig rejtve vannak a tudomány előtt. A szívinfarktust ma civilizációs betegségnek tekintik. A legutóbbi huszonöt év folyamán a szívbajok okozta betegeskedés és halandóság a világon a hetedik helyről az első helyre került. Csupán Csehszlovákiában csaknem félmillió koszorúér-betegségben szenvedő ember van. Hányan vannak azonban olyanok, akik nem szerepelnek a hivatalos statisztikában? Szakemberek becslése szerinit további félmilliónyion. Ez tehát annyit jelent, hogy 14 millió lakosú köztársaságunkban egymillió olyan személy van, akinek szívmegbetegedése infarktusba torkollhat. A jelenlegi orvostudomány ugyan számos ismerettel rendelkezik a szívmegbetegedések terén, vannak ötletes műszerei is, s nem utolsósorban itt van maga az ember erős akaratával és hitével abban, hogy meggyógyul. Természetesen számolnunk kell a rossz szokásokkal: dohányzás, szeszes italok élvezete, kevés alvás és egyebek. Az orvosak véleménye szerint azonban, tekintettel a szív megbetegedések számának rohamos emelkedésére a legutóbbi években, e tömeges megbetegedések okát a fentieken kívül is kell keresnünk. E vélemény a legutóbbi tíz esztendőben alakult ki, s meglelték gyakorlati bizonyítékait ls, főként azóta, hogy alkalmazni kezdték a szív működéséit befolyásoló és megváltoztató műszereket. A mesterséges szív elődjéről — a stimulátorról vagy pacemakerről van szó. Ezekkel a készülékekkel a szív szabálytalan ritmusát szabályossá lehet változtatni, mesterséges ingereket lehet a szívhez juttatni, hogy tevékenysége felújuljon. A stimulátorok és pacemakerek az egészséges sziv természetes impulzusaival azonos az ingerek nem provokáltáik ki a páciens szívének összehúzódását. Az említett tapasztalat elemzése és az egészséges szívre való alkalmazása során megállapítást nyert, hogy a külső elektromos áramnak hatással kell lennie az egészséges szív bioelektromos áramának termelésére is. Ezek a potenciálok teljesen automatikusén jönnek létre a szívben. A szív egyetlen összehúzóelektromos impulzusokat szolgáltathatnak a szívnek. Ily módon érdekes jelenséget figyeltek meg: azok a betegek, akik esetében Ilyen készüléket alkalmaztak, olykor erős fájdalmat éreztek szívük táján. Szédülés és ájulás környékezte őket. Alapos kutatás után megállapítási nyert, hogy a készülék működését külső elektromos és elektromágneses hullámok zavarják. Ha példának okáért a páciens vlllanyborotvával borotválkozott, megérezte a készülék elektromos mezejének hatását, mégpedig a stimulátor ritmusa zavarásának formájában. Hasonlóképpen érezték magukat a betegek akkor js, ha trafóállomások vagy magasfeszültségű villamosvezeték mellett haladtak el, ha bekapcsolták a rádiót vagy a televíziókészüléket. A készülék megváltoztatta impulzusainak ritmusát és erejét, s megesett, hogy dásához kilencven millivolt feszültségű elektromos Impulzusra van szükség. A tudományos kutatások kétségtelenül bizonyítják, hogy az elektromos energia egyre nagyobb mértékű fogyasztásával — kivált a legutóbbi huszonöt esztendő folyamán — arányosan emelkedik a szívmegbetegedések száma. A nagyobb vilanyfogyasztással tehát nem csupán az életszínvonal emelkedik, hanem az elektromos mező intenzitása is életkörnyezetünkben. Magától értetődő, hogy az olyan rendkívül érzékeny szervek, mint az emberi szív, állandóan a külső elektromos mező hatása alatt állanak. Ily módon kerül sor arra, hogy a külső elektromos mező és a szív elektromos mezeje keresztezi egymást, s erre természetesen az emberi test legfontosabb szerve fizet rá. A külső elektromos mezők közvetlen hatását az emberi szívre fizikai úton is be lehet bizonyítani. Ezért a szakemberek csaknem százszázalékos biztonsággal meg vannak győződve arról, hogy éppen a külső elektromos mezőknek a szívre gyakorolt hatása a szív meg betegedéseinek további fontos oka. Ogy vélekedhetnénk, hogy főként az Iparilag erősein fejlett országokban a helyzet ebből a szempontból vigasztalan, sőt egyenesen tragikus. A villamos energia veszélyét az emberek nem tudatosítják, hisz az elektromos hullámok láthatatlanak, s az emberek többsége képtelen arra, hogy hatásukat Irányítsa. Az ember munkahelyén sem sokat törődik a villamos áram ártalmas hatásával. Azok az emberek azonban, akik nem érdeklődnek túlságosan szivük iránit, nem tudják azt sem, hogy akárcsak az egész emberi szervezet, úgy a szív is tud alkalmazkodni az új feltételekhez. Rosszabbul áll a dolog az alkalmazkodás idejét illetően: a szívnek ugyanis ehhez az alkalmazkodáshoz nem egy évre, hanem több évtizedre van szüksége. Dr. Vladimír Haviar egyetemi tanár, szívspecialista, a koszorúérmegbetegedések kiváló szakembere, akinek munkásságát külföldön is nagyra értékelik, a kiutat a fentebb vázolt elvarázsolt körből az alábbiakban látja: — Az elektromos áramnak a szívre gyakorolt hatása kérdésében következetesen érvényesítenünk kell a tudományos elveket. Ameddig ez nem történik meg, az embert egészsége veszélyeztetésének tesszük kl, sót megrövidítjük az életét. Ez a folyamat mindenkit veszélyeztet, tehát azt ls, aki nem támogatja az emberek normális életének tudományos irányítását. Ez a kérlelhetetlen valóság, amelyet következmények nélkül nem hagyhatunk figyelmen kívül. JOSEF MLADÉJOVSKV A nyugat-szlovákiai kerületben egyre több szerencsétlenség történik a vasúti átkelőhelyeken. Az elmúlt évben 29 baleset alkalmával 12 személy életét vesztette, 5 ember súlyos, 8 pedig könnyebb sérüléseket szenvedett. Az anyagi kár több mint 150 000 korona volt. Az államvasutak bratislavai forgalmi körzetében 1605 átkelőhely tartozik, ezek közül csak 506 olyan, ahol sorompó, vagy figyelmeztető Jelzőberendezés működik. Tíz nap alatt nyolc halott Tavaly augusztus végén négy lengyel turista Bulgáriából hazánkon át igyekezett vissza Lengyelországba. Érsekújvár közelében a vezető figyelemre sem méltatta a balesetelhárító berendezés fényjeleit, sőt azzal sem törődve, hogy előtte már egy másik gépkocsi türelmesen várakozik, éppen akkor hajtott rá a sínekre, amikor a Surány felől haladó személyvonat odaérkezett. Az autó négy utasa szörnyethalt. Tlz nappal később ugyanezen a helyen hasonló körülmények között négy magyar turista vesztette életét. Az 1965—1967 között csupán ezen az átkelőhelyen történt balesetek következményei: 9 halott, 4 súlyos sebesült és 800 —900 ezer korona anyagi kár. • Csupán egy kis figyelmetlenség, és a gépkocsiból csak roncs maradt. A szabálysértés halált okozhat A Belügyminisztérium 80/ 66-os számú rendelete pontosan előírja a vezetők kötelező magatartását a vasúti átkelőhelyeknél: — Alljt (Stoj! j jelzésnél a pályatestre behajtani tilos. Ugyancsak tilos behajtani, ha: — a sziréna, vagy a csengő szaggatott hangú jelzést ad; — a sorompó zárószerkezetét már kioldják; — a közeledő vasúti szerelvényt már látni, vagy hallani lehet. — A gépkocsivezető a pályatesten nem haladhat át sebességváltó berendezés nélkül, de a pályatesten nem válthat sebességet. — Minden — személyeket szállító — géperejű jármű vezetője köteles az átkelőhely előtt olyan ponton megállni, ahonnan szabadon betekintheti a pályatestet. Minden más gépkocsi vezetője köteles a pályatest előtt 30 méter távolságra már 30 kilométeres sebességgel haladni egészen a pályatest elhagyásáig. — Kedvezőtlen látási viszo nyok között, különös éberséget kell tanúsítani. A közlekedésrendészeti szervek megállapították, hogy a fenti előírásokat a gépkocsivezetők számtalan esetben megszegik és például a Palárikovo —

Šurany vasútvonalon az átkelőhelyen —

á figyelmeztető jelzések ellenére is — 80—90 kilométeres sebeséggel haladnak át. A dunaszerdahelyi vasúti átjárónál a hivatalos közegek 240 perc alatt 32 szabálysértést figyeltek meg. Sajnos az a helyzet, hogy egyesek felelőtlenül, minden írott és józan ész diktálta szabály mellőzésével kockáztatják a saját életüket és igen gyakran a másokét is. Pedig éppen a vasúti átjáróknál érvényes — kissé módosítva — a régi közmondás: — Lassan lárl. — tovább élsz! MARTIN HRÚZ