Új Szó, 1968. február (21. évfolyam, 31-59. szám)

1968-02-09 / 39. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! SIEQVAKIA KOMMUNISTA PARTJA XOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA 1948 februárja és Szlovákia (5. oldal) Irány Prága (8-9. oldal) Itt küzdenek az infarktus ellen (8-9. oldal) Bratislava, 1968. február 9. Péntek % XXI. évfolyam, 39. szám 0 Ara 70 fillér (TÖTHPÄL GY. FEI,

VÉTEI.E) Befejeződött a csehszlovák—szovjet gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési bizottság ülése Moszkva — Tegnap Moszkvában aláirtak a csehszlovák—szovjet gazdasági és tudomáoyos-inu szaki együttműködési bizottság 8. ülésszakának jegyzőkönyvét. Csehszlovák részről O t a k a r S i műnek miniszterelnök-helyettes, szovjet részről Mihail Leszecsko, a minisztertanács elnökhelyettese irta alá. A bizottság február 6 tói 8 áig ülésezett Moszkvában Leszecsko elnökletével. Tárgyalt a gazdasági és tudományos műszaki együttműködés időszerű kérdéseiről. A bizottság megtárgyalta Csehszlovákia és a Szovjetunió közötti — a fémmegmunkáló-gépipar, a nehéz-, közlekedési- és energetikai gépipar, a rá dióipar, az elektronikai ipar, a könnyű- és élelmiszeripar, vegyipar, vaskohászat terén folytatott — együttműködés szakosítására és összeghangolására tett javaslatokat. A bizottság a továbbiakban több határozatot hozott azzal a céllal, hogy elősegítse az ez évi kölcsönös árucserét, és foglalkozott a műbőrgyártás terén kifejtett együttműködés eddigi eredményei vei. (CTK) VIETNAM TOVÁBB TART o népfelszabadító egységek offenzívája Az amerikai légierő támadja a VDK-t Saigon — A dél-vietnami szabadságharcosok tovább folytatják sikeres támad ásaikat az amerikaiak és a kormány csapatok állásai ellen. Szerdán a késő esti órákban közölték, hogy elesett az amerikaiak különleges osztagának Lang Ve-l környéki tábora, közvetlen a laoszi határ mentén. A hírt tegnap reggel am©rlkad részről is beismerték, és közölték, hogy a támaszpont, amelyet 380 ember védett, elesett. A védők közül csupán 76 tudott eljutni a Khe Sanh-i támaszpontra. Csütörtökön reggel Khe Sanh környékén is erősödött a szabadságharcosok nyomása: az eddigi legnagyobb arányú tüzérségi tűz zúdult a táborra. Mintegy 600 lövedék és rakéta robbant a tábor területén. A* amerikaiak mindenütt a bunkerekbe menekülteik. Saigonban is folytatódtak a harcok. A város különböző neszeiben továbbra is nagyarányú tűzvész pusztít, és állandóan csatározásra kerül sor a gerillák és a rendőrség között. A kijárási tilalmat még mindig neon oldották fel. Huéban a szabadságharcosok tegnap még mindig sikerrel vették fel a harcot az amerikaiak kai szemben, és tartják magu(Folytatás a 2. oldalon) Tanácskoztak a Nemzetgyűlés bizottságai Emelkedett a nemzeti bizottságok tekintélye & Szabályozzák a bányászok hűségpótlékait Tegnap a Nemzetgyűlés két bizottsága tanácskozott. A nemzeti bizottságok ügykörével foglalkozó bizottságban J. Kudrna belügyminiszter a nemzeti bizottságok feladataival kapcsolatban az önállóságuk és hatáskörük fokozására irányuló intézkedéseket, valamint felelősségük mérvét Ismertette az új gazdaságirányítási rendszerben. A tapasztalatok szerint a legutóbbi választási időszakban Jó eredményeket értek el a nemzeti bizottságok pl. a városfejlesztés terén. Az utóbbi négy év folyamán elvégzett munkák értéke 12,6 milliárd koronára becsülhető. A köztársaságunk fennállása 50. évfordulójának tiszteletére a nemzeti bizottságok között rendezett verseny az előadó szerint minden bizonnyal hozzájárul a kötelezettségvállalások további fokozásához. A nemzeti bizottságok figyelmüket jelenleg a választások pontos előkészítésére irányítják. /. Trojan képviselő a nemzeti bizottságoknak nz utóbbi időben megnyilvánuló növekvő aktivitását és tekintélyüknek emelkedését hangsúlyozta. A legfontosabb követelmények egyike — mondotta a képviselő —, hogy a nemzeti bízottságok gépezetébe tapasztalt és művelt dolgozók kerüljenek. Az alkotmányjogi bizottság tegnapi napirendjének első pontjában a bányászok hűségpótlókairól tárgyaltak a képviselők. A múlt év eredményeiből kitűnik, hogy a dolgozók számát 13 000-re 1, az 1 koronára eső költségeket pedig 6,5 százalékkal sikerült csökkenteni, úgyhogy a bruttó jövedelem több mint 1 milliárd koronával növekedett. V. Boura mérnök, miniszterhelyettes kijelentette, hogy a hűségpótlékot szabályozó, még érvényes törvény nem felel meg az új gazdaságirányítási rendszer feltételeinek és nem juttatja kellőképpen kifejezésre a föld alatt végzett munkával járó jelentős kockázatot. Ezután az előadó leszögezte: Az első lépés ezen a téren a bányászok hűségpótlékainak a szabályozása lesz. Az eddig negyedévenként kifizetésre került pótlékok helyett azok évi kifizetését javasolta. Ezzel az intézkedéssel megszüntethető a munkavándorlás. A 20 százalékig is emelhető pótlékok felére már az első évben, háromnegyedére a második évben tarthatnának igényt a bányászok. Az összeg teljes kifizetésére a harmadik év végétől kerülne sor. —km — ahány nappal ezelőtt befejeződött az egységes földművesszövetkezetek VII. kongresszusa. A küldöttek hazatértek falujukba, munkahelyükre. Azt hisszük számtalan kérdésre kell majd válaszolniuk. A szövetkezeti tagok küldötteik szájából akarják hallani, mit végeztek a nagy tanácskozáson, mit várhatnak a jövőtől. Az az igazság, hogy ez a kongresszus sok mindenben eltért az előbbiektől. A XIII. pártkongresszus után megindult demokratizálódási folyamat itt is éreztette hatását. A felszólalók bátran nyúltak hozzá a fájó kérdésekhez, véleményt mondtak az eddig végzett munkáról, az elgondolások sokasága körvonalazta a jövőt. Lényeges, hogy ma már egyre több szó esik arról, hogy a mezőgazdaság alapvetően fontos népgazdasági ág. Mint ilyennek a továbbfejlesztése nem lehet csupán a mezőgazdasági dolgozók feladata. Ezért is tartjuk szükségesnek kiemelni azt a gondolatot, - amelyről igen sok szó esett a kongresszuson —, majd határozattá formálódott: a mezőgazdaság, illetve az élelmiszerellátás további javítása váljék országos feladattá. Mit jelent ez a gyakorlatban? Hogy konkrét példával érzékeltessem: itt van mondjuk a növénytermesztés. Világos, hogy ez az alapja a mezőgazdálkodásnak. Elsődleges feladat tehát, hogy jól gazdálkodjunk a földdel, melynek egyébként is szűkében vagyunk. Röviden: a belterjes gazdálkodás továbbfejlesztése a jövő egyik fontos feladata. Igen ám, de a belterjesség sok minden mással összefügg. Példának okáért feltételezi a vizet, a jól kiépített öntözőhálózotot és egyéb talajjavító munkákat. Erre viszont a szövetkezetek saját erejükből nem képesek. Mi hát a megoldás? A kérdésre talán a kongresszuson elfogadott határozat ad legelfogadhatóbb választ: „A fejlett, színvonalas növénytermesztés a korszerű mezőgazdaság alapja. Ezért a legsürgősebb feladatok egyike a vízgazdálkodás rendezése, és a következetes folyamatos talajjavító munka. E feladat pénzügyi és anyagi ellátottsága nemcsak a mezőgazdaságra, hanem az egész társadalomra tartozik." TÁRSADALMI ÉRDEK A kongresszus javasolta az illetékes minisztériumnak, hogy a jövőben ezt a kérdést állandóan tartsa napirenden, s erre a célra megfelelő alapot létesítsen. Amennyiben a mezőgazdaság sorsa — azért beszélünk mindig mezőgazdaságról, mert az alakuló úgynevezett élelmiszer-komplexumokban is övé a vezető szerep az eddigieknél még inkább társadalmi feladattá válik, a mezőgazdaságnak szállító üzemek is más szemszögből kell hogy lássák a dolgokat. A jövőben ne csak segítőtársai legyenek a mezőgazdaságnak, hanem részesei is a kitűzött feladatok megvalósításáért folyó tevékenykedésnek. Ne csak segítsenek, hanem vállaljanak felelősséget is a rájuk háruló feladatokért. Nem furcsa az például, hogy még ma sem a szövetkezetek szabják meg, mennyi műtrágyát használnak fel, hanem a műtrágyagyár? A szövetkezeteknek annyi és olyan műtrágyával kell beérniük, amennyit és amilyent kapnak. Mit tehet a szövetkezet? Ha elfogadjuk, hogy ezek az üzemek a szövetkezeteknek csak segítői, a közösnek még ezt a kevés segítséget is meg kell köszönni. Jól tudjuk a segítségért köszönet jár. Ha viszont társadalmi feladattá válik a mezőgazdaság ellátása, a szállító üzemek kötelessége a feladatok hiánytalan teljesítése lesz. Ellenkező esetben felelősségrevonás következhet. Sok vita folyik a mezőgazdasági gépekről. Talán kevés lenne belőlük, dehogy. A baj ott kezdődik, hogy a szövetkezetek nem igen kapnak rajtuk. Igen furcsa, hogy amíg világviszonylatban a mezőgazdaság minél nagyobb fokú gépesítésére törekszenek, nálunk nem egy szövetkezetben kialakult az a nézet, hogy előnyösebb, kifizetőbb ha hagyományos módon, kézi erővel végzik az egyes munkákat. Mi lehet ennek az oka? Egyrészt az, hogy a gépeink eléggé drágák, másrészt viszont a kivitelezésük még nem minden esetben felel meg a kívánalmaknak. Valahogy kialakult az a rossz szokás, hogy nem a gépgyártó üzem alkalmazkodik a vásárló kívánalmaihoz, hanem a vásárlónak - ez eset-^ ben a mezőgazdaságnak — kell azt megvennie, amit az üzem gyárt. Viszont erre a szövetkezetek már hovatovább nemigen lesznek kaphatók. Ha azonban a mezőgazdasági termelés kérdése tényleg az egész társadalom gondja lesz, e téren is gyökeres változás várható. A gépgyártó üzemeknek múlhatatlan feladata lesz, hagy olyan gépeket gyártsanak, amelyek tényleg megfelelnek a követelményeknek, előbbre viszik a közös ügyet. SZARKA ISTVÁN