Új Szó, 1968. február (21. évfolyam, 31-59. szám)

1968-02-06 / 36. szám, kedd

Donizetti: ammermoon i Lucia Bemutató a Košicei Állami Színházban DONIZETTI Llmmermoori Lu­ciájának bemutatásával nagy próbatételre vállalkozott az új utakon járó košicei opera. Do­nizetti — 1835-ben, Salvatora Cammarano szövegkönyve nyo­mán Irt — maradandó értékű operája szerfölött igényes mű, zenei és énekesi szempontból egyaránt komoly feladat. A Lammermoort Luciát — melyet első Ízben vittek színre Kelet­Szlovákiában — Branlslao KrlSka, a Szlovák Nemzeti Szín­ház rendezője rendezte, Kende János karnagy tanította be és vezényelte, lán Hanák sablon­mentes színpadképe találóan Idézi a tragédiát sejtető skóciai kastély komor hangulatát. Az előadás kitűnő, egységes produkció, rendezői és zenei megoldásokat Illetően a legjob­bak közé tartozik, amelyeket Kassán valaha is láttunk. Bra­nislav Kriška óvakodott a lát­ványos megoldásoktól és hatás­eszközöktől, leegyszerűsítve, plasztikusan bontja ki a cselek­ményt Kende János karnagy zenei betanítása rendkívül pon­tos, lényegretörő, Irányításával a zenekar kitűnő teljesítményt nyújtott. A pontosan hangzó kórust Roman Skfepek tanítot­ta be. A bemutató kulcsszereplője Lucia Ganzová Lammermoori Lucia szarepében. Könnyedén, technikai problémák nélkül, érzelmi mélységgel tolmácsolta szerepét, a legigényesebb szó­lamát — a híres őrülési jelene­Lucia Ganzová (Lammernioari Lucia) és Ián Regec (Edgardo), (Litawská felvétele) tet — ls nagyszerűen oldotta meg. jól tolmácsolta szerepét Ján Regec (Edgardo) és Anton Hucik (Lord Ashton). Raymon­dót Ladislav Neshyba énekelte a premieren — drámai erővel, fölényes biztonsággal. Sikeres­nek minősíthető Stanislav Már­tii (Lord Artúr) tolmácsolása is. A második szereposztásban Lammermoori Lucia szerepében Helena Likérová énekelt, Ray­mondót pedig Mikuláš Cabiňák kelti életre. A Jelmezeket Radványt Mag­da, a koreográfiát Stanislav Remer tervezte. TSNZER IVAN ALOJZ KLIMO KÉPEI A BRATISLAVAI VÁROSI KÉP­TÁR kiállítási termében a pős­tyénl születésű 46 éves Klimo képeit látjuk. A háborús évek alatt M. Schurmann és G. Mal­lý növendéke volt. Tehetségét 1945 és 1948 között a prágai Iparművészeti Főiskolán, Bauch és Pelz professzoroknál képezi tovább. A cseh főváros ösztön­ző és erjedő művészi élete, Pá­rizsnak, a művészet Mekkájá­nak tárlatokon megismert mo­dern alkotásai elevenen hatnak a korszerűre, az újra törekvő Klimóra. Negyvenötben a haladó szel­lemű Augusztus 29. alkotócso­port tagja lesz. A modern szlo­vák festészet irányvonalát kö­veti stilizáló csendéleteiben, táj- és városképein. Ma a grafi­ka és a könyvillusztráció fog­lalkoztatja a jeles rajzolót. Dí­jak és aranyérmek utalnak eredményeire. Bemutatott temperáinak kizá­rólagos témája az ember kör­nyezetét képező város. Tehát a valóság egy kiválasztott ré­sze, amelynek nem hasonmását mutatja, hanem geometriai absztrakcióval, jelekkel fejezi ki elgondolásait. A művészet­nek, akár ábrázoló, akár nem ábrázoló, a kor jegyeit kell ma­gán viselnie. A századunkat gyökeresen megváltoztató tech­nikai fejlődés közvetlenül hat az emberre, aki a nagyvárosok lüktető életével együtt alakul. S még fokozottabban hat a mű­vészre, annak gondolkodás­módjára. A mai művésznek meg kell változtatnia művészete ábécéjét, mely úgy különbözik a tegnapitól, mint a mai vi­lág és ember a múlttól. Klimo inkább az értelemhez szól, mint az érzékekhez. Vá­rosképei terv-, vagy alaprajz képzetét keltik. A három és négyszögek, a párhuzamosok, a derékszögben hajló síkok, s a körök, a barnák és feketék, a szürkék és a kivillanó fehérek, az árnyalt lilák és zöldek, ké­kek elvontan, jelszerűen vetí­tik elénk az embersűrűs város házainak falait, egymásra tor­lódó tetőit, régi kapuk hajla­tait, s a felcsillanó ablakokat, a teret merészen áthasító utca irányát és a közlekedési Jelző­sek változatosságát. Egyszóval a modern élet szigorú renddel egyénlen megfogalmazott ke­retelt. BARKÁNY JENŰNE Búslakodó műemlék Kőhajtásnylra Krasznahorka várától. Kelet-Szlovákia sűrűn látogatott Idegenforgalmi köz­pontjában találjuk Gömör egyik nevezetes műemlékét — a Franciska-Mauzóleumot. Tavaly 61 000 látogató kereste fel — igen sok külföldi vendég ls. Sajnos, most az a helyzet, hogy rövidesen figyelmeztető táblát függesztenek ki patinás vaska­pujára: Zárva! — Veszély fenyeget, hogy beroppan a mauzóleum gyönyö­rű kupolája — pana­szolja György Tibor, a műemlék Igazgató­ja. — Az Idő vasfoga alaposan kikezdte a tetőszerkezetét, és ezért biztonsági okok­ból sürgős javításra szorul. A költségvetés és a tervrajzok ugyan az asztalfiókomban hevernek, a 881 ezer aranykorona költség­gel épült műemlék mégis tovább enyé­szik. Nincs, aki elren­delné a felette sürgős munkálatokat. Újab­ban már a talajvíz ls feljött... 1 Kétségtelen: min­den elodázott nap to­vábbi anyagi veszte­séget okoz. Haladék­talan Intézkedésre van szükség a műemlék megmentése érdeké­bSfl. (tä) nmm á szuperszonikus rspüloforgolom problémái ÓRÁNKÉNT 2300 KILOMÉTER KÖRÖLI SEBESSÉG + MIKOR FOGUNK SZU­PERSZONIKUS REPÜLŐGÉPEKEN UTAZNI? + REPÜLÉS 19-21 KM MAGAS­SÁGBAN + ÚJ KÖVETELMÉNYEK A METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATTAL SZEM­BEN • A KOZMIKUS SUGÁRZÁS INTENZITÁSÁRA VONATKOZÓ ADATOK FONTOSSÁGA A leggyorsabb közlekedési eszköz kétségtelenül a repülő­gép. Bratislava—Prága között az út például az IL—18 vagy TU—104 gépen megközelítően 40 percig tart. Sugárhajtású re­pülőgépet első ízben 1957-ben kezdtek alkalmazni a polgári repülésben. További világszen­záció lesz a hangnál gyorsabb légtforgalom. Az első szuperszonikus repü­lőgépek sebessége 2300 km/óra körül fog mozogni. Ilyen gépek kifejlesztésével foglalkoznak az Egyesült Államokban, a Szov­jetunióban és Anglia közremű­ködésével Franciaországban is. A hang sebességénél gyorsab­ban haladó repülőgép első típu­sának a neve az USA-ban Dia­corde, a Szovjetunióban TU— 144, Franciaországban Concor­de Az első kísérleti repülések ez év végén, vagy a jövő év elején valósulnak meg. A szuperszonikus légiközleke­dés bevezetése új, igényes köve­telményeket támaszt nemcsak a repülőgépek személyzetével, hanem a légiközlekedést Irányí­tó földi szolgálatokkal szemben is. Ide tartozik a meteorológia is, amelynek segítségét a leg­korszerűbb repülésügy sem nél­külözheti. A meteorológia fog majd pontos adatokkal szolgál­ni a pilótáknak és a biztonság­ról gondoskodó szerveknek nemcsak a légkör alsó rétegei­nek időjárási feltételeiről, ha­nem arról is, milyen a helyzet 19—21 ezer méter magasság­ban, hiszen ott fognak repülni ­a szuperszonikus repülőgépek. A repülő pályája később egé­szen 24 ezer méteres magas­ságra tolódik. A szélre, a leve­gő hőmérsékletére, a felhőzet­re, a viharokra, a légáramokra, a ráfagyás veszélyéra vonatko­zó adatokon kívül a meteoroló­giai szolgálatnak az ózontar­talomról és a kozmikus sugár­zásról is tájékoztatnia kell a szuperszonikus repülőközleke­dést, annál ls Inkább, mert a legnagyobb ózonmennyiség a légkörben egy különleges ré­tegben, az ún. ozonoszférában, kb. 15—30 km magasságban összpontosul. A kozmikus sugárzás a nap­kitörések tartós kisugárzása ré­vén keletkezik. További forrá­sának a csillagokat tartiák. Az Egy bratislavai radar ernyőjének képe. A nagyobb fehér folt a Kárpátokat ábrázolja, a kisebb fehér foltok pedig a felhőket. A távolság megállapítására a fehér körök szolgálnak, amelyek­nek egymástól való távolsága 5 km. elsődleges kozmikus sugárzás igen nagy energiájú. A légkö­rön áthaladva másodlagos koz­mikus sugárzássá változik, amelynek energiája fokozatosan csökken. A primer sugárzásnak szekunder sugárzássá való bom­lása megközelítően 18 kilomé­ter magasságban következik be. A kozmikus sugárzás erőssége (különösen a primer sugárzásé j függ a földtnágnességl széles­ségtől, a napciklus fázisától és a magasságtól. Maximumát rendszerint 21—24 ezer méter magasban éri el. Annak meg­állapítása, hogy ez a jelenség veszélyt jelent majd a szuper­szonikus repülőgépen utazók­nak, már számos tanulmány tárgyát képezte. A kozmikus sugárzás erőssé­gének és hatásának a problémá­ja nagyobb magasságokban még nincs megoldva. Az ez Irányú tudományos kutatómunka egy­részt a légkörben, másrészt la­boratóriumokban folyik. A lég­körben az adatszerzés szem­pontjából jó segítőtársak a megfelelő készülékekkel felsze­relt mesterséges holdak. A ku­tatást azonban az is megnehe­zíti, hogy a kozmikus sugárzás erőssége az Időtől függően is változik. A kromoszféra-kitöré­sek, amelyek a Nap felszínén mennek végbe, a kozmikus su­gárzás fokozódását vonják ma­guk után; kivételes esetekben a sugárzás koncentrációja a normális mennyiség százszoro­sára is szökhet és ez tíz percig, sőt több órán át is tarthat. Ezért feltételezik, hogy a koz­mikus sugárzás nagy koncent­rációja esetén a szuperszonikus repülőgép a légkör alsóbb ré­tegeibe ereszkedik, ahol a su­gárzás lényegesen gyengébb és nincs befolyása az emberi szer­vezetre. Tekintettel arra, hogy a szu­perszonikus repülőgépek nagy sebességgel fognak mozogni, a meteorológiai adatok közlésé­nek a mainál lényegesen gya­koribbnak kell lennie. Ehhez azonban új, modern távközlési és egyéb berendezések, vala­mint gyors számítógépek szük­ségesek. A meteorológusok to­vábbi segédeszközei a szuper­szonikus repülőforgalom bizto­sításában a mesterséges holdak és a radarok lesznek. Dr. PETER FORGÁC MELEGVÉRŰ E A TONHAL? A tankönyvek azon bölcs ál­lítása, mely szerint kizárólag a madarak és az emlősök me­legvérűek, míg a többi gerin­ces testének hőmérséklete a környezetéhez alkalmazkodik, megdőlt. Amerikai tudósok ugyanis megállapították, hogy a tonhal az őt környező víznél Jóval magasabb testhőmérsék­letet képes fenntartani. A víz és a tonhal testhőmérséklete közti különbség eléri a 14 C°-ot is. A kutatók ezzel tudományo­san is igazolták azt a halászok soraiban már régóta elterjedt nézetet," melyet a nagyvilág mindeddig babonának hitt, hogy a tonhal melegvérű. Ez a tény különösen azért meglepő, mert a hal vére a ko­poltyúkban nagyon szoros kap­csolatba kerül a vízzel és így szükségszerűen lehűl. Szakszerű vizsgálatokkal azonban kimu­tatták, hogy a tonhal vérkerin­gési rendszerében „hőcserélők" vannak beépítve. A szívből a test felülete felé áramló vér a főütőereket sok kis párhuzamos erecskén keresztül hagyja el, melyek a test felületéről a fő­vénákba visszaáramló vér ha­sonló kis párhuzamos erecskéi­hez szorosan hozzátapadnak. Ezáltal a szívből áramló vér hőjének egy részét a vissza­áramló vér átveszi, és ettől fel­melegszik. A testfelületre pedig már hűvösebb vér érkezik s így az energiaveszteség sem olyan nagy. A tonhalnak a magasabb test­hőmérséklet fenntartásához — összehasonlítva a többi halak­kal —, nagyobb táplálékfelvé­telre (több fűtőanyagra) van szüksége. Ez viszont lehetővé teszi a gazdaságosabb energia­felhasználást és az ideg- és Izomrendszer magasabb teljesí­tőképességét. A tonhalak kiváló úszótelje­sítménye — állítólag az órán­kénti 70 kilométeres sebessé­get ls elérik — valószínűleg éppen melegvérűségiükkel függ össze. I— pg —/ ILYEN AZ ALFA ROMEO 1750 Az olasz Alfa Romeo Gyár új, 1750 típusjelzésű modellje még nagyobb és modernebb, mint az ismert „Giulia". A négy­hengeres, négyütemű motort ugyancsak a „Giulia super" típus­ból fejlesztették ki; még jobb gyorsulást biztosit és 180 km/óra sebesség elégését teszi lehetővé. A karosszéria vonala is mo­dernebb. A képen a gépkocsivezető iilése.

Next

/
Thumbnails
Contents