Új Szó, 1968. február (21. évfolyam, 31-59. szám)
1968-02-27 / 57. szám, kedd
TERKFERE £eué£ JCamacááta Elmehettem volna személyesen, bizonyára megtaláltam volna az illetőt, aki december 12 én a MATESZ „őzikék és farkasok" előadása előtt, melyet főleg gyermekek részére kívántak megtartani, „vulgárisan, sértőn, szinte rikácsolva lehordta a Magyar Területi Színház nőtagjait, mert nem voltak hajlandók a 3 jókra „bejutott" színházteremben jellépni és az ennél is hidegebb öltözőben átöltözködni, ezáltal saját magunkat és mintegy 150 iskolás gyereket kitenni a hűtéssel járó megbetegedés veszélyeinek." Megtaláltam volna annak ellenére, hogy „ügyelői felszólításra sem volt hajlandó megmondani a nevét". (Az idézőjelbe foglalt megjegyzések a MATESZ ügyelői jegyzőkönyvéből származnak.) Ismétlem, elmehettem volna, felismertem volna a névtelenség védőbástyája mögül pocskondiázót, ha másról nem, arca pirulása árulta volna el bűntudatát. Nem mentemi Elsősorban azért, mert nem kívánok vele megismerkedni. Továbbá azért sem, mert szókimondó természet lévén esetleg olyat mondanék, amit később megbánnék. És azért sem mentem, mert feltételeztem, hogy minősíthetetlen viselkedése hiányos helyzetismeretéből ered, vagyis abból, hogy nem ismeri színészeink magánéletét. Nos hát én most leszek bátor ezt a mulasztást pótolni. Megtehetem ezt azért, mert éltem a színészek között, dolgoztam velük, ismerem problémáikat, gondjaikat és örömeiket... Tudatosítania kell mindenkinek, hogy a magyar színházkultúra terjesztése hazánkban éppen olyan fontos feladat, mint pedagógusként építeni a szocializmust. Azzal a különbséggel, hogy ez a pálya, ha lehet még több vesződséggel jár, nagyobb felelőséget igényel, és sokkal kevesebb elismerést, látható eredményt, vagy kényelmet biztosít. No és — egy pedagógussal szemben senki sem merne olyan hangot használni, amilyent Kamocsán engedett meg magának valaki a MATESZ nőtagjaival szemben. Színészként, falujáróként élni, színházkultúrával megszolgálni a mindennapi kenyeret igen nagy, igen tiszteletre méltó feladat. Mondhatnám szinte — küldetés. Ezen a pályán, akár a pedagógusi pályán, nem elég a kitartás és a szorgalom, elhivatottság szükséges ide. És hit, ember feletti hit a szó erejében. Képzeljék el továbbá, hogy amikor Kamocsán, vagy máshol éjszakai nyugovóra térnek mindazok, akiket pár óra hosszat mulattattak és neveltek — színészeink beülnek az autóbuszba és két, három, esetleg négy óra hosszat kocsikáznak, kemény fagyban vagy tikkasztó nyári hőségben, és akkor kerülnek ágyba, amikor Kamocsán (vagy másutt) kipihenve másik oldalukra fordulnak már az emberek. De azt is elképzelhetik, hogy nyári vasárnap délutánokon, amikor boldog-boldogtalan nyári napsütéssel tölti fel teste téli vitamíntartalékát, színészeink, — akiknek munka mindaz, ami a közönségnek játék, szórakozás — izzóvá fülledt autóbuszból kiszállva, arcukra festéket kennek, és különféle maskarába bújva verejtékeznek, hogy a vidéki dolgozó kultúréletet élhessen és szórakozva művelődjék. A színésznők között sok a családanya, akik olykor aggódó szívvel bízzák beteg gyermekeiket jóakaratú szomszédokra vagy nagymamákra. Naponta nyolc órát dolgoznak, mert próbálni, tanulni nagyon nehéz munka, mikor az ember feje ezer prózai gonddal van teli. Háztartásukról is gondoskodnak, mint bárki más, és csak azután ülnek autóba, hogy négy, olykor hat órát is eltöltsenek utazással. Sok közöttük a házaspár, és felelősségem tudatában állítom, hogy még arányszámokban is kevés a házasságtörő feleség. Semmi esetre sem több, mint bármely más pályán. A fiatalja? No igen... nem mondom... miniszoknyát visel, meg (uram bocsá') talán udvaroltat is magának... Na dehát az vessen rájuk követ, aki... No ugyebár! Hát ezért mondom ... Értékelője és tisztelője vagyok (voltam is mindig) a pedagógiai munkának. írásaimban ennek gyakran tanújelét adom. Barátaim, ismerőseim közül igen sokan működnek ezen a pályán, tehát amikor a színészetet ehhez a hivatáshoz hasonlítom, közvetíteni kívánok ... Ismerve mindkét pálya gondjait és nehézségeit. Színészek, tanítók ugyanazon a szekéren utaznak, egyazon cél felé törekednek. Ezért arra kérem a pedagógusokat, ha színészeink megérkeznek valahova, ők legyenek azon, hogy ne támadás érje őket ott, hanem megbecsülés. Fogadják a MATESZ tagjait mindenütt úgy, ahogy Déryné idejében fogadták a falujáró színészeket a jóindulatú magyarok. Hirdessék együtt, hogy „nyelvében él a nemzet", és hogy az a nyelv, amelyet a pedagógusok hirdetnek a katedráról — a színjátszói dobogóról sem veszti célját, erejét... Egyelőre csak ennyit kívántam üzenni Kamocsára. Meg máshová is... Remélem mindenütt megértettek. És azt is remélem, hogy Kamocsáról már a közeljövőben elindul egy levél MATESZ címére aláírással és kielégítő, sőt kiengesztelő magyarázattal. DÁVID TERÉZ Rimaszombati számvetés Beszélgetés Sedlák Mihály elvtárssal, a VNB elnökéve! Közeledik május, az új választások Időszaka. Érthetően, egyre fokozódik az ezzel kapcsolatos közéleti aktivitás, és a nemzeti bizottságok ezekben a hetekben nemcsak azt mérlegelik, hogyan teljesítették a négy évvel korábbi ígéretet, hanem azt is, milyen választási programmal lépjenek a választók elé. Gömör „fővárosában", Rimaszombatban járva, felkerestük Sedlák Mihály elvtársat, a Városi Nemzett Bizottság elnökét és elbeszélgettünk az ezzel összefüggő kérdésekről. Tótbpál Gyula felvétele • Szokás az, hogy a választott szerv a választások előtt értékelje munkáját. Rimaszombatban e téren mt a helyzet: mit ígértek a választóknak, s mit teljesítettek ebből? — A választási időszak elején a mi nemzeti bizottságunk is programot készített elő, s ennek alapján végezte munkáját az elmúlt választási időszakban. Természetesen igyekeztünk elsősorban városunk építésére fektetni a legnagyobb gondot, ami a járási, Illetve a kerületi szervek segítségével sikerült ls. Nagyjából elkészült az első számú település építése, a Pionír utca és környéke, melynek teljes befejezésére (közszolgáltatások, s egyéb hálózati kiépítés) ebben az évben kerül sor. Elkezdtük a második számú lakótelep építését is, ahol már 160 lakást átadtunk. A többi építése pedig folyamatban van (800 lakást tervezünk). Itt is komplett települést adtunk át. Azonkívül igyekeztünk biztosítani Tamásfala városrész csatornázását. Ez sajnos, teljes egészében nem sikerült. S tfbben része van annak is, hogy a lakosság nem nagyon járult hozzá a társadalmi munkához. Igy kénytelenek voltunk ezt egy üzemnek átadni, hogy az építést befejezze. Aránylag jól sikerült az üzlethálózat építésének terve s bár ez nem kis munka volt, az elmúlt választási időszakban sikerült azokban a városrészekben bővíteni az üzlethálózatot, amelyek erre legjobban rászorultak (Majerszki utca, Szlovák Nemzeti Felkelés utca stb.). Ezenkívül az egyes körzetekben kisebb üzleteket ls építettünk, amelyek az ellátást elősegítik. — A városépítés terén ugyancsak szép eredményeket értünk el. Elsősorban a Május 1. park bővítését említeném. Befejeztük a strandfürdőnek az építését, sportpályát építettünk, jégpályát, s ezenkívül több városrészben bővítettük a zöld szegélyeket. Évente mintegy 1500 fát ültettünk ki. Hozzákezdtünk az elmúlt választási időszakban a Kuríne pusztai üdülőtelep építéséhez, ahová 4 km hosszúságban utat építettünk. Szép eredményeket értünk el azon területek megművelésében is, melyek eddig úgyszólván parlagon hevertek. Mintegy 7 hektárnyi ilyen területet osztottunk fel az érdeklődők között. Itt meg kell állapítani, hogy a lakosság részvétele a városszépítés! munkában aránylag kicsi volt, s ez lényegesen gátolta azt a törekvésünket, hogy nagyobb eredményeket érjünk el. Fájó problémája Rimaszombatnak a vízellátás. Ezt a kérdést — az egyes kritikus pontokat leszámítva — általában sikerült megjavítani. A vízellátást — feltehetően — rövidesen sikerül megoldanunk, mivel Klenovecen megkezdődött a nagy víztároló építése, amely többek között a város vízellátását is biztosítja. Sikerült a közszolgáltatás bővítése ls, példaként a gyorstisztítást, szódavízgyártást említhetném. Ezekhez az üzemek, házgondnokságok és más szervek segítsége is hathatósan hozzájárul. Régi vágyunk, hogy a városban kultúrházat építsünk, sajnos ezt a tervünket — nem a mi hibánkból — az elmúlt választási időszakban sem sikerült teljesíteni. Megvan minden reményünk, hogy a közeljövőben ez a tervünk végre megvalósul. A terveket már elkészítették, és Jobbára a pénzösszeg is biztosítva van, így a jövő évben feltehetően megkezdődhet az építés. • Miben látja a nemzeti bizottság négyéves tevékenységének eredményeit és fogyatékosságait, beleértve a képviselők munkáját is? — Az elért eredmények titka, hogy a városi nemzeti bizottság egyes szakbizottságai eredményesen működtek. Nem lebet azonban ilyen dicsérő hangon szólni a nemzeti bizottság plénumának és a polgári bizottságoknak a munkájáról. Ezek tevékenységében komoly hiányosságokat láttunk, nemcsak az üléseken való részvételt illetően, hanem az egyes képviselők aktivitásában, a választókkal való kapcsolatában ls. Azt kell ugyanis mondanunk, hogy a képviselők kb. egyharmada az elmúlt választási időszakban nagyon gyenge munkát végzett. Ugyanakkor a tanács munkájáról — a szakbizottságokéhoz hasonlóan — szintén elismeréssel kell szólnunk. A jövőre nézve ezen a helyzeten úgy kívánunk javítani, hogy a szakbizottságokba még odaadóbb, hozzáértőbb képviselőket szeretnénk választani, és az egyes képviselők aktivitását olyan formában szeretnénk megjavítani, hogy a saját választási körzetében rendszeres, konkrét munkával bíznánk meg. Ezt elősegíti az új választási rendszer ls, melyben az egyes körzeteket nem egy képviselő, hanem képviselő-csoport képviseli. Így a munka megosztása lényegesen jobb lesz. • A jövőre vonatkozóan milyen tervek foglalkoztatják önöket, s milyen választást programmal indulnak az újabb megbízatási időszaknak? — Sajnos, az új választási program még csak előkészületben van, s még nincs is itt az ideje. Éppen ezért korai volna még konkrét programról beszélni. A terveket illetően azt mondhatom, elsősorban arra törekszünk, hogy a város lakossága bevonásával tovább szépítsük — építsük a várost. Városunk ritka évforduló előtt áll, tudniillik 1970-ben ünnepli fennállásának 700. évfordulóját. Erre az évfordulóra szeretnénk minél szebbé, csínosabbá tenni. A „Z"-akció keretén belül szeretnénk bővíteni a szükséges létesítményeket, a gyerekek részére parkot szeretnénk létesíteni, teljes egészében bővíteni a sporttelepet, teniszpályát, kosárlabdapályát stb. létesíteni, ezenkívül szeretnénk a közszolgáltatási üzemek bővítését befejezni, hogy a lakosság szükségleteinek teljes mértékben megfeleljenek. A város gazdasági önállóságának erősítése szempontjából különböző részlegeket létesítünk, így pl. kőműves, asztalos, villanyszerelő, fuvarozási szolgáltatásokat biztosítunk. Az így nyert pénzt azután a nemzeti bizottság — belátása szerint — a város fejlesztésére fordíthatja. Meg kell említenünk, hogy a már meglevő üzemek, a kommunális üzemek, házgondnokságok stb. esetében el szeretnénk érni, hogy gazdaságilag önellátók legyenek, s ily módon az erre a célra tervezett pénzösszeg is a város költségvetésében maradjon. • A közszolgáltatások fejlesztése terén mit tart a legsürgetőbbnek? — A legfontosabbnak tartom a tisztító- (mosoda) és a festőüzem kiépítését. Ezeknek ugyanis olyan, nem megfelelő helyiségeik vannak, amelyekbe^ a kapacitást már nem lehet növelni. Ezenkívül az autólakkozóüzem kiépítését tervezzük, továbbá az új településen levő közszolgáltatási házat szeretnénk berendezni. A kommunális üzem keretén belül szeretnénk ugyanakkor bővíteni az autófuvarozást ls. Ez az, amit pillanatnyilag látunk, amwinyiben a lakosság részéről fellépnek más igények, azokat is igyekszünk kielégíteni. • A városfejlesztésben milyen problémáik vannak? — Nagy gondot okoz a városon keresztül haladó közúti forgalom. Szeretnénk elérni, hogy az átmenőforgalmat a városon kívülre helyezzük. Ezenkívül a vízhálózat újjáépítése volna az egyik fontos feladat. Megemlítem, hogy 1970-re tervezzük a gáz bevezetését is városunkban. S nem kisebb feladat vár ránk a közutak és a járdák korszerűsítésében is. Szeretnénk ugyanis a várost az elkövetkezendő választási időszakban teljes mértékben portalanítani. • fis kulturális téren? — A kulturális munkát illetően arra fogunk törekedni, hogy az egyes üzemek klubhelyiségeit kihasználjuk, tehát hogy a művelődési otthon klubtevékenységét biztosítsuk. Több olyan helyiség áll a város, illetve az egyes üzemek rendelkezésére, melyben az egyes szakkörök tevékenységét biztosítani tudjuk. Hiányát érezzük egy kilencéves alapiskolának, mivel jelenleg 34 osztály tanul két műszakban, ami annyit jelent, hogy az 1—5. évfolyam tanulói mind két műszakban járnak, s ez nagy hiányosság. A kerületi nemzeti bizottságtól erre vonatkozóan kaptunk ígéretet, hogy ez a kérdés is megoldódik. Ezenkívül 1969-ben megkezdődik a tanonciskola építése, ahol a bentlakást ls biztosítjuk. Ugyanebben az évben kezdjük meg a mezőgazdasági technikum építését, melyet a tanonciskolához hasonlóan ugyancsak 24 osztályosra tervezünk. • Az új választási törvény gyakorlati megvalósítása hogy érvényesül majd Önöknél? — Elsősorban is nagyon helyeseljük az új választási törvény módosításait a régivel szemben. És itt mindenekelőtt a többmandátumos körzetek létesítését emelnénk ki, valamint azt, hogy több személyt jelölnek az egyes körzetekben, mint amennyit képviselőként megválasztanak. Tehát a választóknak lehetőségük nyílik arra, hogy azt válasszák meg, akiben bíznak. A nemzeti bizottság öszszetételét illetően, az irányelveknek megfelelően, a tömegszervezetekhez fordultunk, hogy tegyék meg javaslataikat Ugyanakkor ügyelünk arra, hogy a nemzeti bizottságban, mint képviselő testületben betartsuk a lakosság arányának megfelelően a nemzetiségi, foglalkozási és nemi megoszlást, valamint a területi megoszlás szerinti képviselet elvét. Igy szeretnénk elérni, hogy minden egyes szervezet és minden városrész képviselve legyen az új nemzeti bizottságban. FÓNOD ZOLTÁN VÁLAIZTÓPOLGt xf/qye/etri! Mától kezdve ebben a kis rovatunkban naponta jelentkezünk. Célunk röviden és velősen megválaszolni minden közérdekű problémát, amely a választásokkal kapcsolatban tisztázásra szorul. Főleg az új választójogi törvényt kívánjuk közérthetően megmagyarázni, de ezen túlmenően örömmel fogadjuk és megválaszoljuk olvasóink más idevásjó kérdéseit is. • MIKOR LESZNEK A VÁLASZTÁSOK? Egy mondatban nem adhatunk választ, mert többféle választás előtt állunk. Először is a különböző fokú nemzeti bizottságok képviselőit választjuk meg, mégpedig május 19-én. Még ebben az évben, november 17-én megválasztjuk a Nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőit. Ezzel szemben 1969-re marad a bírák választása. Az év elején érvénybe lépett választójogi törvényeink egyik új vonása éppen az, hogy ezeket a választásokat — az eddigi gyakorlattól eltérően — külön tartjuk meg. (g. i.)