Új Szó, 1968. február (21. évfolyam, 31-59. szám)

1968-02-25 / 55. szám, vasárnap

i'DÖSZERŰ TEENDŐK ** i ** i a szőlőben Ha még nem tettük meg, tüze­tesen vizsgáljuk át a szőlőter­mesztésben használatos gépeket, szerszámokat, esetleg javítsuk ki őket. Gondoskodjunk a szőlőter­mesztéshez szükséges kellékek, szaporítóanyagok beszerzéséről. Készítsük elő a karókat. Legjobb karókat 30—40 éves akác törzsé­ből nyerhetünk. A legtartósabb és legerősebb a basftott. A fűré­szelt karók szöveteit általában megrongáljuk, ezért gyengébb minőségűek. Hossza 200—220 cm, vastagsága 4—5 cm legyen. A nyers fából készülteket legalább egy évig szárítsuk, mert ha a földbe verve száradnak, defor­málódnak. A karókat 25—30, ta­töhomokon 35 cm-re verjük a ta­lajba. A földbe kerülő részt kát­ránnyal, 5—10 százalékos rézgá­licoldattal vagy elszenesítéssel tartósít jdk. Manapság egyre na­gyobb tért hódít a vasból és be­tonból készült félmagas, illetve magas vezetési módszer, mert ol­osó, tartós és gazdaságos. Ebben a hónapban fejezzük be a szőlők trágyázását. Ne feled­jük, hogy kellő trágyázás nélkül nincs jó termés. Ezért ajánlatos 3—4 évenként 400—500 mázsa is­tállótrágyát vagy komposztot ada­golni hektáronként és ezt a köz­beeső években legalább olyan adag műtrágyával kiegészíteni, hogy tiszta tápértéke hektáron­ként elérje a 120 kg nitrogént, 120 kg káliumot és 70—90 kg foszfort. Egyes szőlészeti kísér­leti és kutatóintézetek és min­tagazdaságok G, sőt 7 mázsa tisz­ta tápanyag adagolását javasol­ják. Folytatjuk a siina vesszők sze­dését és az oltószemek beszer­zését. Kezdjük meg a nyelves pá­rosításra való előkészületeket, lavítsuk ki a hajtatóládákat, fer­tőtlenítsük a csíráztató helyisége­ket. Már most szerezzük be az oltáshoz szükséges fürészport, mohát, karbolint. Ha sok oltani­valónk van, kezdjük meg az ol­tást. Az elkészített oltványt haj­tatásig hűvös helyen raktároz­zuk. A hónap vége felé melegebb talajokon megkezdhetjük a nyi­tást, s ha sok a metszenivalónk (a késő májusi fagyoktól mentes övezetekben), megkezdhetjük a metszést Is. a boros pincében Ha még nem végeztük el, fejez­zük be az újborok első fejtését. Ez főleg az idén kétszeresen in­dokolt, mivel az fisz folyamán a mustot egészségtelen, sok esetben rothadásnak Indult szőlőből nyer­tük, ét ha nem végeztük el a ké­nezést, lenyálkázást stb., borunk megtörhet. A fejtést a legtisztább fejtési eszközökkel végezzük. Sose feledjük, hogy a jó bor elsődleges feltétele a tisztaság. Az idén elég­gé gyakori borbetegség a barna tűrés, amit a szürke rothadás pe­nésze okoz. A fehér bor általában • tejtés ntán néhány nappal sö­tétsárga, csokoládébarna, a vörös bor pedig vörösbarna színt kap és zavarossá válik. Ize, szaga kelle­metlen, avas, néha kenyérízü és poshadt. A betegség levegő hatá­tára általában az első nyílt lej­téskor jelentkezik. Ezért fejtés előtt 2—3 nappal ajánlatos törési próbát végezni, mégpedig a kö­vetkezőképpen: a borból vegyünk 2—3 palackkal, a szobahőmérsék­leten 2—3 napig nyitva tároljuk. Ha a bor színe nem változik meg, akkor lefejthetjük. Ha azonban megváltozik a színe akkor borként (kállumpiroszulfátot) teszünk a hordóba, majd légmentesen elzár­juk. A bor 3—4 nap múlva letejt­betfi. A hordókat kéthetenként feltöl­tögetjttk. Az üres hordókat S he­tenként kénezzük, kívülről gondo­san törölgessük le a penészgom­bákat. A pincét rendszeresen szel­lőztessük, kénezzük és ne raktá­rozzunk benne átbaló szagot árasztó anyagokat. K. M. ORVOSI TANÁCSADÓ Borbajok a mezőgazdaságban A fertőző bőrbetegségek tetemes részét, a dermatomlkózisokat többnyire bőrpenésznek nevezik. A mezőgazdasági dolgozók e be­tegségek egyikének, a trichoficiá­nak vannak leginkább kitéve, mert •z emberi szemmel nem láthatő, kórokozó gomba hordozói állatok, elsősorban a szarvasmarha és az egérféle emlős. A mezőgazdaság­ban előforduló fertőzések több mint 90 százaléka trichoficiás megbetegedés. Ezt a betegséget Szlovákiában évente mintegy há­romezer dolgozó kapja meg, s ennek minden kétséget kizáróan az az oka, hogy az állattenyész­téssel és állati eredetű termékek előállításával foglalkozó mezőgaz­dasági egységek kb. 60 százaléká­ban fertőzöttek a gazdasági álla­tok, leginkább a fiatal egyedek, mert az állati szervezet fogékony­sága a fertőzés Iránt a korral csökken. A fennálló rendelkezések értel­mében az emberek fertőzését azon­nal jelenteni kell. Foglalkozási megbetegedésnek számít. Gyógyí­tása eddig elég körülményes és hosszadalmas volt, a gomba sza­porodását és terjedését gátolta meg a külföldi gyógyszerekkel végzett kezelés. Most arról adha­tunk hírt, hogy a hlohovecl Slo­vakofarmában már gyártják a ha­zai orvosaink és vegyészeink által kikísérletezett trlchofitocidot,. amely a bőrfelületi megbetege­dést, megfelelő kezelés mellett az eddigi 27 nap helyett 7 nap alatt, a bőrszövetbe hatolt fertőzést pe­dig 35 nap helyett 11 nap alatt gyógyítja Állatról sokféle módon terjed­het át a fertőzés az emberre. A bőrbetegségben szenvedő szarvas­marha farkával arcullegyinti az embert, vagy az állat gondozójá­nak más fedetlen testrészéhez ér. Ily közvetlen fertőzés mellett még több más közvetett lehetőség ls fennáll az állatgondozásban hasz­nált eszközök, ruházati és szük­ségleti tárgyak szennyeződése ré­vén. Trichoficiás fertőzés a régifajta gazdaságok faistállőlban fordul elő a leggyakrabban, meg ott, ahol sok faanyagot használtak fel aj­tókra, vályúkra stb. Régi alom­szalma, istállók farészel, szerszá­mok és más eszközök, amelyeket nem lehet jól fertőtleníteni, éve­kig megóvják a kórokozó gombát és a trichoftcla látszólag minden ok nélkül újra és újra felüti a fejét. Modern gazdaságok éssze­rűen kiépített, rendszeresen tisz­tán tartott és fertőtlenített épüle­teiben a fertőzés ritkább. Az állatoknak jő életfeltételeket és higiénikus életmódot biztosít­sunk. Figyeljük viselkedésüket és test-, illetve szőrfelületüket. Min­dennemű gyanús jelenséget, fur­csa viselkedést, vakaródzást, ki­ütést vagy más tünetet jelente­nünk kell az állatorvosnak, hogy megtehesse a szükséges intézke­déseket. Például a szarvasmarha dörgölődzése fához vagy oszlop­hoz viszketésre utal, amit nem ha­nyagolhatunk el. Embernél és gaz­dasági állatnál egyaránt fontom a fertőzés korai felismerése, mert annál eredményesebb a továbbter­jedés elleni harc és az egyéni gyógykezelés is. A tisztaság, a rend, a fertőtlení­tés és a rágcsálók rendszeres ir­tása a fertőzések megelőzésének leghatásosabb eszközei. Igen fon­tos a zuhanyozó és az öltöző, de altot nincs, legalább alapos mos­dásra legyen mód, hogy a dol­gozok munkaruhájukat levethes­sék és ne vigyék baza, mert így a fertőzés csaladtagjatkat Is ve­szélyeztetné. A tricholiciás fertőzés népgaz­daságilag Igen sok kárt okoz. Ezért fontosnak tartanánk, hogy a dél-szlováklaí gazdaságok dolgo­zói, a szakiskolák tanulói, az egyéni gazdálkodókkal együtt ok tatásban részesülnének a trichofí­cla elleni védekezés és a fertőtle­nítés ismereteiről. A nemzeti bi­zottságoknak, a szövetkezetek és állami gazdaságok vezetőségeinek szívesen segít ebben a Szocialista Akadémia és a Csehszlovák Vörös­kereszt. Dr. Sz. Gy. — MfcG MINDIG A JÁTÉKON JAR AZ ESZÜK, ahelyett, hogy tanul­nának — mondogatjuk gyakran, amikor azt látjuk, hogy tanköny­vüké. a hónuk alá csapva, játsza­nak a gyerekek. A tannlás a gyer­mek kötelessége, ez az 6 minden­napi munkája, ettől függ a jövője. A játék viszont a kikapcsolódást, a pihenést jelenti számára; tehát ez is fontos. Hogy a játék ne le­gyen a tanulás rovására, napi programot kell készítenünk, ami­ben meghatározott időt számítunk a tanulásra és a játékra. A szülők •zlgorától s a gyermek lelkiisme­retességétől függ, hogy as előírt napirendet megtartsa. HÁZTARTÁS GOMBÓCOK ÉDES BURGONYAGOMBÖCl' Három tojássárgáját egy nagy kanál fagyos zsírral jól elke­verünk. Nyolc-tíz főtt, áttört burgonyát és annyi lisztet, amennyit felvesz a keverékhez hozzágyúrunk, végül a három tojásfehérjének kemény habját villával a tésztába nyomkod­juk. Nedves kézzel kis gombó­cokat formálunk, s a szokott­nál kissé hosszabb ideig főz­zük. Melegített szilva- vagy ba­rackízzel tálaljuk. HÚSSAL TÖLTÖTT BURGONYAGOMBÓC Nyolc-tíz főtt, áttört burgonyát egy egész tojással, egy kevés sóval és annyi liszttel, ameny­nyit felvesz, összegyúrjuk. Az­után hosszú hengert formálunk belőle, s a hengerből ujjnyi sze­leteket vágunk. Közben a főtt füstölthúsl: megdaráljuk, ha szükséges, egy kissé megsóz­zuk, megborsozzuk, és 1—2 ka­nál tejföllel péppé gyúrjuk. A tésztából vágott ujjnyi vastag szeletekre teszünk ebből a töl­telékből egy-egy kanállal, az­után begöngyöljük, majd lisz­tes kézzel gombócot formálunk belőle. A gombócokat forrás­ban levő sós vízben kifőzzük, leszűrjük, majd zsírban pirított zsemlemorzsával tálaljuk. Na­gyon finom olvasztott vajjal meglocsolva és reszelt sajttal meghintve isi DARAGOMBÓC Egy liter forrásban levő sós vízbe Vi kg darát óvartosan belekeverünk, vigyázva, hogy csomós ne legyen, s ott a tű­zön keverjük mindaddig, míg sűrű, kásaszerű pépet kapunk. Ezt tálban kihűtjük, majd 4 to­jássárgáját, egy diónyi vajat vagy zsírt jól elkeverünk ben­ne, végül hozzáadjuk a 4 tojás kemény habját. Vizes kézzel tojásnyi gombócokat formálunk belőle, forrásban levő vízben kifőzzük, majd óvatosan ki­szedjük, pirított zsemlemorzsá­ban megforgatjuk, megvajaz­zuk és barackízzel tálaljuk. TÖLTÖTT TŰRÖS GOMBÓC Vi kg túrót 20 dkg liszttel, 5 dkg darával, egy kevés só­val, 3 tojássárgájával és a 3 to­jásfehérjének habjával meg­gyúrjuk. Azután hüvelykujjnyí vastagra kinyújtjuk, négyszög letes darabokra vágjuk, s mind­egyik darabra teszünk egy mo­gyorónyi friss vajat ós egy kés­hegynyi cukorral kevert fahé­jat. Azután ügyesen, hogy a töltelék ki ne főhessen, gombó­cokat formálunk belőle, és forró, sós vízben kifőzzük. Friss tejföllel tálaljuk. ÖRIASGOMBÖC Négy zsemlét kockákra vá­gunk, és tejjel bőven meglo­csoljuk. Négy tojássárgáját egy kanál zsírral habosra keve­rünk, hozzáadjuk a tojásfehér­jéből vert habot, egy kevés sót és egy kanálnyi lisztet. Az egészet jól összevegyítjük és egy gombócot formálunk belő­le. Az óriásgombócot szalvé­tába kötve, forró vízben egy óra hosszat főzzük. Ha kész, felszeleteljük, és bő vajban pi­rított, mazsolával kevert zsem­lemorzsával tálaljuk. divat Ezenkívül ai Idén nagyon di­vatos is. A belő­le késztilt öltüzé­ket munkába, is­kolába. kirándu­lásra és olthon egyaránt viselhet­jük. Az természe­tesen mindig a szabásvonaltól függ, hogy a ru­ha milyen alka-• lomra viselhető. Más fazont vá­lasztunk utcai, iskolai és ter­mészetesen mást munka vagy ott" boni ruhára. Képünkön két csinos, egyszerű modellt láthat­nak. Az első ké­szülhet egyszínű, csíkos vagy apró mintás mosóbár­sonyból, hosszú njjal. kámzsagal' lérral. A másik ízléses kétrészes öltözék. Legjobb, ha egy­színű anyagból varrjuk, mert így eliitló színű blúz­zal, pulóverrel vagy mintás sál­lal viselhetjük. LAKBERENDEZÉSI TANACSADÓ A gyermek és környezete A gyermek rendkívül érzéke­nyen reagál környezetére. Kör­nyezete hatással van önálló gondolkozásának és egyénisé­gének a kialakítására. Ezért na­gyon fontos, hogy az a helyi­lyezni, így a szoba közepe üre­sen marad, s ott nyugodtan mo­zoghat a gyerek. A lakószobá­ban a képünkön látható módon rendezhetünk be játszósarkot. A gyermek bútorait egymás mellé ség, amelyben a gyermek a legtöbbet tartózkodik, ízlésesen és esztétikai szempontból kifo­gástalanul legyen berendezve. Ne lásson a gyermek maga kö­rül giccses holmikat. Ne festes­sük a falat tele szakállas tör­pékkel, esetlen állatfigurákkal. A mesevilág alakjait és az ál­latokat úgyis megismeri a gyer­mek a mesekönyvekből. Elég, ha az ágya vagy a játszóhelye fölött elhelyezünk egy-egy ké­pet vagy képsorozatot. Legcélszerűbb, ha a gyermek­nek külön szobát tudunk bizto­sítani. Ha ez nem lehetséges, legalább a lakószoba egyik szögletét rendezzük be a részé­re, ami aztán az 6 kis birodal­ma lesz. Ez nagyon fontos, mert így nem tartózkodik a gyermek állandóan a felnőttek között, s ez egészségi és pedagógiai szempontból egyaránt előnyös. A gyermekszoba vagy játszó­sarok berendezése során mindig a célszerűséget tartsuk szem előtt. Az adott teret ügyesen használjuk kl, s a bútorokat úgy helyezzük el, hogy a gyer­meknek elegendő helye marad­jon a mozgásra. Ne felejtsük el, hogy az év nagy részében kény­telen a gyermek a szobában tartózkodni (a téli hónapokban és az őszi, tavaszi esős időszak­ban J, ezért erre az Időre ls megfelelő mozgási lehetőséget kell biztosítanunk számára. A gyermekszobában legcélszerűbb a bútorokat a fal mentén elhe­helyezzük, a padlót puha sző­nyeggel borítjuk be, és a moz­gásra a körülményektől füg­gően itt is elég tágas helyet biztosítunk. Akik olyan szerencsés lakás­helyzetben vannak, hogy külön szobát tudnak berendezni a gye­rekeknek, azoknak azt ajánljuk, hogy vásároljanak emeletes ágyakat. Ugyanis erre a célra rendszerint a lakás legkisebb helyiségét szánjuk, s így ügye­sen kell gazdálkodnunk a hely­lyel. A szoba többi bútorzata varia­szekrényekből álljon. Ezeket a szükségnek megfelelően, egy­más mellé vagy egymásra he­lyezhetjük. Ebben tarthatják a gyermekek a ruháikat, tansze­reiket, Játékaikat stb. Az asztalt vagy a munkala­pot, amelyen a gyermek tanul, olvas vagy rajzol, lehetőleg mindig az ablak közelében he­lyezzük el, éspedig úgy, hogy a fény bal oldalról essék az asz­talra. A szoba padlózatát könnyen tisztán tartható gumolittal vagy PVC-vel borítsuk be. A kisebb gyerekeknek, akik szeretnek a földön ülve játszani, terítsünk le egy puha, meleg szőnyeget, p Természetesen a gyermeket már kis korától úgy kell nevel­nünk, hogy a holmiját akár a gyermekszobában, akár a ját­szősarokban maga tartsa rend- n ben. Játékait, tanszereit haszná­lat után tegye a helyére, s ké- A sőbb a szekrényét ls maga rak- r Ja rendbe. ^

Next

/
Thumbnails
Contents