Új Szó, 1968. február (21. évfolyam, 31-59. szám)

1968-02-02 / 32. szám, péntek

PRÁGA VOLTA HATÁRKŐ Hazánk fővárosában, 1925. május 27-én ülésezett o Nemzetközi Olimpiai Bizottság, amelynek tanácskozásán utoljára volt jelen a modern olimpiák létrehozója, Coubertin. Itt adta át helyét utódjának a belga Baillett Latournak. Ez az ülés minősítette utólag az előtte Chamonixban lebonyolított „Nemzetközi sporthetet" az első hivatalos téli olimpiának. A franciák híres téli sportközpontjukban olyan remekbeszabott téli sportjátékokat rendertek, hogy a végleges jóváhagyás szinte természetesnek látszott. Chamonixban, 1924-ben indult el győztes útján a téli olimpiák sorozata, hogy most, 1968-ban újra francia földön, Grenoble városában ünnepelhesse jubiláris tizedik felújítását. Ml LESZ A„KÖLCSÖNKENYÉR REL"? Prágának tehát érdemei vannak a téli olimpiák létrehozása terén és most viszonzásul Grenoble, de egész Franciaország is sokat tehet azért, hogy fővárosunk megkapja az 1980-as nyári olimpiai játékok megrendezésének jogát! A TÉLI OLIMPIÁK IZMOSODÁSA Hogy életképesnek bizonyult a téli olimpiák eddigi sorozata, azt minden szónál ékesebben bizonyítja a következő táblázat: él* A rendezés ii helye a részvevő nemzetek éi versenyzők száma ebből csehszlovák 1924 CHAMONIX (Franciaország) ia 294 27 1928 ST. MOR1TZ (Svájc) 29 495 29 1932 LAKÉ PLACID (USA) 17 306 ( 1936 GARMISCH PARTENKIRCHEN (Németország) 28 755 48 1948 ST. MOR1TZ 28 713 31 1952 OSLO (Norvégia) 30 732 22 1956 CORTINA D'AMPEZZO (Olaszország) 32 819 41 1960 SQUAW VALLEY (USA) 30 665 21 1964 INNSBRUCK (Ausztria) 36 1093 46 Csaknem harminc megbarátkozott a m de Coubertinnek azz fel a télisportokat i: viselői, élükön Coub< dessel ellenezték e I pia túl veszélyes veté koknak, amelyek mű ™ pelt. Az ellenállást i zás, 1920-ban pedig ** kor jöttek, láttak és a kanadaiak. A télis KILENC SOROZAT CSEHSZLOVÁK SIKEREI 1924-ben: Sliva műkorcsolyázásban a 4., Adolf a sízők összetett versenyében a 6., jégkorong-válogatottunk az 5. helyet szerezte meg. 1928-ban: Sliva 5., Purkert a síugrásban 3. volt. 1932-ben: B art o ň oz összetett versenyben 6. 1936-ban: S i m ű n e k az összetett versenyben 5., a 4X10 km-es váltó 5., a jégkorong-válogatott 4. 1948-ban: Nekolová és Vrzáňová a műkorcsolyázásban 4., illetve 5., a jégkorong-csapat 2. 1952-ben: a jégkorong-válogatott 4. 1956-ban: Divín műkorcsolyázásban az 5., a 3X5 kmes női váltó a 6„ a jégkorong-együttes az 5. 1960-ban: Divín a 2., Mrázková szintén műkorcsolyázásban a 4., a 3X5 km-es női váltó o 4., a jégkorong-válogatott is a 4. 1964-ben: Divín a 4., a jégkorong-csapat a 3., T y I o v á a szánversenyben a 6. Itt jegyezzük meg, hogy az 1920-as olimpia keretében „megtűrt" jégkorongtornán a csehszlovák együttes bronzérmet szerzett. " ITT MÁR A TIZEDIK! Már szinte csak órák választanak el bennünket a X. téli olimpia kezdetétől. Február 6.-tól 18-ig Grenoble lesz a világ sportjának fővárosa. Ez a város a francia Alpok gazdasági, kulturális és turisztikai gócpontja. Fekvése sokban hasorvlít Innsbruckéra. Sugárutairól festői kilátás nyílik az őt övező hegyóriásokra, a Néronro, a St. Eynardra, a Vercoursra és a Belledonne-ra. Grenoble városa gall alapítvány, és a XIX. század ipori forradalma jelentette lényegesebb gyarapodását. A francia forradalom idején 20 000 lakosa volt, 1875-ben 45 000, jelenleg több mint 200 000, amely a francia Alpok összlakosságának mintegy egynegyedét teszi ki. Február 6-án, kedden 15 és 17 óra között az ünnepélyes megnyitóra kerül sor, hogy azután szünet nélkül folytatódjanak a küzdelmek az érmekért, a helyezésekért a világ ifjúságának gigantikus, békés vetélkedője keretében. Az ókori olimpiák híres helyén fellobbant olimpiai láng február 18-án este 22 órakor lobban utolsót Grenoble-ban, hogy azután ikertestvére októberben Mexikó földjén, o nyári sportok legjobbjainak erőpróbájára vessen pazar fényt. IGY VÉLEKEDIK AZ ÉLENJÁRÓ A X. téli olimpiára induló sportolóink vezetője Richard Nejezchleb, a CSTSZ KB alelnöke, a Československý Sport prágai főszerkesztője lesz. Vele együtt 47 sportolónk jut el Grenobleba. Nejezchleb a sajtó képviselői jelenlétében a többi között a következőket jelentette ki: „Érzésem szerint hasznos újítást vezettünk be. Küldöttségünkben kivétel nélkül helyet kaptak a szakosztályok vezetői, tehát azok, akik közvetlenül felelősek a rajtoló sportolók felkészüléséért. Mindegyik igazi szakember, élni tud jogával és tisztában van kötelességeivel. Vezetők és versenyzők, mindannyian bizonyságot akarunk tenni hazánk, népünk fejlettségi fokáról. Ki akarjuk venni részünket a nemzetek közötti barátság megszilárdításából. Nyolc éve már, hogy Divín Károly Squaw Valleyben olimpiai ezüstérmet szerzett. Azóta csehszlovák műkorcsolyázásban az egész vonalon „őrségváltásra" került sor. Divín az 1964-es dortmundi VB után visszavonult és egy évvel később a gyermekszámba menő Ondrej Nepela nyerte az országos bajnokságot. Itthon azóta sem talált legyőzőre. Annak idején Nepelának szép jövőt jósoltak, és nem is kellett sokáig várakoznia a sikerre. Amikor az 1966-os bratislavai Európabajnokságon a harmadik helyen végzett, akadtak, akik ezt a hazai pálya előnyének tulajdonították. Ondrej azonban egy évvel később Ljubljanában ismét bronzérmet szerzett. Nepela az elmúlt év alatt megférfiasodott, az országos bajnokságon viszont úgy tünt, mintha erőnléte nem lenne százszázalékos. Kötelező gyakorlatai változatlanul jók, kűrjéből a számtalan kettős ugrások kívül nem hiányzik a hármas Salchow sem. Edzője Hilda Múdra kijelentette: ahAn bajni jábazöns szön újsáj pítot Mť közi! sikei mek előki bron „felt jobb] kodc HÍ tagj, azon elősí meg* innsl még sére soka < LEJ hoz, hogy megfelelőei pián, másf' gíg bírnia. Ondrejna dolga lesz év nagy azért, mert fele a fra NEHÉZ DOLGA lard de Lans a szánkóversenyek színhelye, jjgfífk Nizier-be|§jMM deiik o siugróversenyt. 4§| A fiiistadion, ahol a műkorcsolyázók és jégkorongozók küzdenek az érmekért. 5. A sajtóközpont 6. Az olimpiai falu. 7. Chamrousse-ban tartják meg az alpesi számok versenyeit. 8. Alpe d'Huez 65 kilométer-