Új Szó, 1968. február (21. évfolyam, 31-59. szám)
1968-02-16 / 46. szám, péntek
• A DEPTFORDI GYILKOSSÁG Az ujjlenyomat-vizsgálat történelmében külön fejezetet jelent egy brutális bűntény, melynek színhelye London elővárosának, Deptfordnak high-streeti kis festékboltja volt. Amikor 1905. március 27-én hétfőn a fiatal boltossegéd a szokás szerint reggel fél nyolckor munkába érkezett, meglepetésére a boltajtót zárva találta és csengetésére sem kapott választ. Rosszat sejtve a szomszédos kerítésen átmászott a boltos házacskájának udvarába, betekintett az "ablakon és elborzadva rohant rendőrért. Negyedóra múlva megjelentek a színhelyen Fox és MacnagItten felügyelők. A bolt mögötti kis irodahelyiségben felborított bútorok és a kifosztott Íróasztal szertedobált fiókjai között agyonverve feküdt a bolt idős tulajdonosa, Farrow. Az első emeleti hálószobában bezúzott koponyával találták a boltos feleségét. Fox felügyelő a vérnyomokból rekonstruálta az eseményeket: A boltost nyilván hajnalban valamilyen „korai vevő" csengette fel (erre engedett következtetni a hálóingre sebtében felvett ruha), amikor ajtót nyitott, a tettesek (a harisnyából készített megtalált két álarc alapján ítélve ketten voltak), a boltban valamilyen súlyos tárggyal leütötték. Az öreg azonban magához tudott térni az ütéstől és a lépcsőhöz sietett, hogy ne engedje fel a betörőket az emeletre — a lépcsőn talált vértócsa azt mutatta, hogy itt másodszor esett össze. A tettesek távozása után a nagy vérveszteség ellenére el tudta magát vonszolni a boltajtóhoz, kinézett az utcára — nyilván segítséget keresve — majd elreteszelte az ajtót, visszakúszott az irodahelyiségbe és ott érte a halál. A helyszíni szemlén csak egyetlen nyomot sikerült felfedezni, a Farrowné ágya alatt feltörten talált kis kézipénztár fényes fedelén egy izzadt ujjlenyomatot. Macnaghten gondosan becsomagolta a kézipénztárt, ujjlenyomatot vett a két áldozattól és a boltossegédtől és mindezt elküldte Colltns főfelügyelőnek. Collins megállapította, hogy az ujjlenyomatok nem egyeznek meg a kézipénztáron talált ujjnyommal, mely tehát nyilván a két gyilkos egyikétől származik. E A GYANÚ A STRATTON FIVÉREKRE ESIK A környék lakói között sikerült két tanút találni: egy tejesembert, aki reggel negyed nyolckor két fiatalembert látott kilépni a festékboltból és egy fiatalasszonyt, aki azonos időpontban két férfit látott végigsietni az utcán, az egyiken barna felöltő volt. Az egyik detektív egy kétes hírű deptfordi kocsmában megtudta, hogy a szóbeszéd szerint az alvilág a Stratton fivéreket gyanúsítja a rablógyilkosság elkövetésével. A huszonkét éves Alfréd Stratton és kőt évvel fiatalabb öcscse Albert nem voltak teljesen ismeretlenek a Scotland Yard számára. Bár még nem kerültek összeütközésbe a törvénnyel, munkakerülő, élősködő életmódjuk és állandó lakhelyváltozásuk miatt a londoni alvilág köreibe sorolták őket. Fox felügyelőnek sikerült néhány napon belül megtalálni Alfréd szeretőjét, aki még magán viselte egy nemrégi összeveszés „nyomalt" és bosszúból elmondta, hűgy azon a kritikus vasárnapról hétfőre virradó éjszakán Alfréd nála aludt, de éjjel egy férfi kopogtatott be az ablakon és Alfréd rövid beszélgetés után felöltözött és elment. Amikor reggel visszatért, lelkére kötötte a lánynak, ha kérdeznék, mindenkinek mondja azt, hogy egész éjjel nála volt. A lány elárulta még azt is, hogy Alfréd barna felöltője kedden eltűnt, barna cipőjét pedig feketére festette át. A Scotland Yard azonnal letartóztatási parancsot adott ki a két Stratton fivérre. Vasárnap egy kocsmában letartóztatták az idősebbiket, másnap pedig kézre kerítették a fiatalabbikat is. Macnaghten felügyelő tudta, hogy a letartóztatáshoz kevés terhelő bizonyíték van a kezében és a döntő sző az ujjlenyomaté lesz. Türelmetlenül várta tehát, mit állapít meg az ujjlenyomatokról Collins főfelügyelő. Collins izgatottan nyitott be hozzá: — Megállapítottam, hogy a kézipénztáron lévő ujjnyom megegyezik az idősebb fivér hüvelyujjának lenyomatávall A nyomozás eredményéről azonnal tájékoztatták azt a férfit, aki a daktiloszkópiát Angliában bevezette —a főfelügyelőből rendőrigazgatóvá előléptetett Edward Henryt. Henry rögtön érintkezésbe lépett Richard Muir ügyésszel, aki az első angliai „ujjlenyomat-perben", a Jackson-ügyben a közvádló tisztjét betöltötte. Nem kisebb dologról volt szó, mint kiharcolni a daktiloszkőpia végső győzelmét egy nagy publicitást Ígérő, látványos bírósági tárgyaláson. IB HALALOS ÍTÉLET EGYETLEN UJJNYOM ALAPJÁN Május 5-én kezdődött meg a híres „Old Balley"-ben a deptfordi gyilkosság bírósági tárgyalása. Az ügyész és a védők alaposan felkészültek a szenzációsnak ígérkező párharcra — Muir előtt két rendőr őrizete mellett egy asztalkán ott állt a bűnjel, a meggyilkolt boltos kézipénztára az áruló ujjnyommal, a védők padjában pedig a védelem daktiloszkópiai szakértője, Dr. Henry Faulds, az ujjlenyomat-vizsgálat méltatlanul mellőzött úttörője ült. Az ujjlenyomat a terhelő tanúk kihallgatása után jelent meg a bíróság előtt. Muir rámutatott a kézipénztárra és kijelentette: — Semmi kétség sem férhet ahhoz, hogy az ujjnyom ezen a kézipénztáron, mely a meggyilkolt Mr. Farrowé volt, Alfréd Stratton vádlott jobb hüvelykujjától származik. A védők Faulds tanácsára az ujjlenyomatok között megfigyelhető eltérésekkel érveltek, de Collins azonnal megmagyarázta, hogy ezeket az eltéréseket az okozza, hogy lehetetlen az ujjlenyomat-vételnél az ujjat mindig azonos erővel a papírlaphoz szorítani. A főfelügyelő az esküdtekhez lépett, egymás után többször is ujjlenyomatot vett tőlük és Így minden esküdt saját szemével meggyőződhetett, hogy az „eltérések" semmiféle befolyással nincsenek a vonalmintákra. Ez Muir győzelmét jelentette, írta az egyik londoni lap tudósítója. A védelem az ujjlenyomat körül vívott harcot elvesztette. Channell bíró az esküdtek kioktatásánál kénytelen volt leszögezni, hogy az ujjlenyomat kétség kívül bizonyos mértékben bizonyító erővel bír. Este tíz órakor, kétórás tanácskozás után tértek vissza a terembe az esküdtek. Feszült csendben hirdették kt az esküdtszék döntését, mely vétkesnek mondta kt Alfréd és Albert Strattont. Az ítéletet Channell bíró hirdette ki: Kötél általi halál. B A DAKTILOSZKÖPIA MEGHÓDÍTJA EURÓPÁT A Stratton-per döntő állomás volt az ujjlenyomat-vizsgálat történelmében. A kontinensen elsőnek Budapesten vezették be a daktiloszkópiát, már 1902-ben, tehát Jóval a Stratton-per előtt, a magyar példát később Ausztria, Dánia, Svájc és Németország követte és néhány év múlva Franciaországon kívül már csak Románia maradt hű az antropometriai testmérték-módszerhez. Amíg 1913-ban egy világszenzációt Jelentő kép-rablás végső kegyelemdöfést nem adott az antropometriának. (kgy) (KÖVETKEZIK: MONA LISA ELRABLÁSA.) VERNE GYULA majdnem hivatást tévesztett Verne Gyula 140 éve született Nantes városában, tehát a kontinensen, de valójában egy szigeten: Feydeau szigete volt az, amely cölöpökön épült a Loire folyó közepén. Lehet, hogy ez volt azoknak a titokzatos úszó szigeteknek az előképzete, amelyeknek varázslatos titokzatosságát Verne később leírta. Legzsengébb gyermekkorától kezdve a szülői ház ablakából figyelte a kalandos utazásokra induló bárkák árbőcait és vitorláit. Nem csoda, hogy elég volt egy ösztönző rugó: Karolina nevű unokanővére iránti csalódott szerelme formájában — és a tizenkét éves fiú feledni indult egy hosszú úton, amely a Korál szigetek felé vezetett. 1839 nyárvégén Chantenay városkában a gyümölcsfák ágai roskadoztak a gazdag terméstől. A Loire folyó vize csillogott a rátűző nap fényében. Meglassította folyását és lassan körülsímogatta az apró sárga szigeteket. A városban szájról szájra szállt a hír: eltűnt egy tizenkét esztendős fiúcska. Reggel elment hazulról és azóta nyoma veszett. Vajon nem fulladt-e a folyóba? Keresik, kutatják, kikérdezik az embereket, akik valamit tudhatnának felőle. Amikor már hiábavalónak tűnik a remény, amikor már lemondtak a fiúról, a városban egy új hír kel szárnyra. Egy tengerész látta a fiút, amint csónakba ugrott és elevezett a Coralie nevű háromárbocos hajóhoz, amely már éppen készült felszedni a horgonyait. Hogy hová indult? Megtudják, hogy a hajónak Paimboef-ben van megállója. Pierre Verne ügyvéd, az eltűnt kisfiú apja azonnal felszáll a Loire-on közlekedő kis gőzhajóra. Még aznap este Paimboef-ben van, ahol meg is találja a fiát. A hajó kapitánya felfogadta inasnak a kis Jules-t: a fiú ugyanis felmutatott egy szerződést, amelyet egy hasonló korú gyerektől vásárolt, akinek kedvesebb volt a néhány garas, mint a kilátás a messzi tengereken való utazásra. A fiú számára, aki később annyi tengerentúli utazás szerzője lett, e pillanatban véget ért a gyermeki vágyálom. A pontot utána a kiadós atyai pofonok tették. Iskolai tanulmányai Alsóbb iskoláit Paul bátyjával együtt látogatta, akiből később hajóskapitány lett. Sambain asszony, az iskola igazgatónője, ugyancsak tengerészkapitány özvegye volt, aki harminc évvel ezelőtt veszett el a tengeren. Az özvegy nem szűnt meg róla beszélni és reménykedni, hogy életben maradt és talán valamely elhagyatott szigeten tartózkodik. Jules Verne később a SaintDinatien iskolát látogatta, majd Nantes-ban a királyi líceumot, ahol sikeresen le is érettségizett, ámbár csak átlagtanuló volt és mint általában a korabeli fiúkat, a leckéinél jobban érdekelték a játékok és a huncutságok. Egyébként még mindig Karolinát szereti. Bevallja neki, de kosarat kap. Húszéves, mikor megtudja, hogy Karolina Jegyben jár egy gazdag nantes-i fiatalemberrel. Ez mélyen megrendíti, és bár eddig vonakodott, most elhatározza, hogy beiratkozik a jogi egyetemre: ügyvéd lesz, hogy egyszer majd átvehesse apja helyét. Párizsba utazik hát, ahol nagynénjénél, Charruelné asszonynál talál otthont. Jules sajnálatra méltó. A jogot nem szereti. Verseket ír és boldogtalan, egyre Karolinára gondol. Tíz barátjával, akik hozzá hasonlóan dühösek a gyengébb nemre (de később valamennyi megnősült), megalapítja a „Tizenegy remete" klubját. Ez Jó ürügyet nyújt az összejövetelekre, az ivászathoz és a vitákhoz. 1847-et frnak. A felkelés szele fújdogál Párizsban és jelzi az 1848-as forradalmi események közeledtét. Mindez Verne-t, őszintén szólva, nem érinti. Politikával csak igen felületesen foglalkozik és filozófiájának alapvető, bár ködös elemei — a korabeli burzsoá értelmiség filozófiájának megfelelően — a szabadság és a haza a szó tágan vett értelmében. Többet törődik a színházzal. Nem sok hiányzott, hogy Jules Verne, aki tengerésznek készült, a változatosság kedvéért drámaíróvá ne váljék, ámbár olyanná, aki csak az irodalomtörténészek emlékezetében hagyott nyomot. Már tanulmányai első évében írt egy verses tragédiát, amelynek sem a szövege, sem a címe nem maradt fenn. Ezzel a művével sem sikerült maga felé fordítania Karolina szívét, de a nantes-1 színház igazgatójáét sem, akinek a darabot ugyancsak felolvasta. Párizsban gyakran kísértik a múzsák. Érintkezik és barátkozik Victor Hugo-val és elég bizalmasan ismeri az ídősebbik Alexander Dumas-t, aki „á la Nantes", sáfránnyal ízesített párizsi omlettel vendégeli. A bohém, bár szűkös életmód vonzóbb számára, mint a tanulmányai. Vidám nyomorúság ez, amely néha már a valódi szegénységgel határos. Felháborítja a szüleit, akik már látják, amint a csemetéjük lassan, de biztosan letér a polgári jólét kitaposott útjáról. Verses jelenetet ír, amelyet az idősebbik Dumas segítségével előadat a Théalre historique-ban. Ekkor 1850. június 17-et írtak. A darab 12 napig volt műsoron és húsz frank tiszta hasznot hozott. Ez igazán nem volt sikernek nevezhető, de nem volt teljes csőd sem. A nantes-I Graslin színház is műsorára tűzi a darabot és Verne nagy kedvvel lát hozzá a „CollinMalllard" című operett megírásához. Apja majd kiugrik a bőréből. Hogy megbékítse, az ifjabbik Verne mégis rászánja magát vizsgáira és általános meglepetésre levizsgázik. Az öreg Verne magánkívül van örömé-t ben és felajánlja fiának ügyvédi irodáját. Ám Jules nem kér ebből. „Inkább éhen halni, mint kispolgárrá válni" — jelenti kl a „Tizenegy remete" egyik öszszejövetelén. A tudomány divatba jön Hogy legalább legyen miből élnie, órákat ad. Tanítvány azonban nem sok akad. Egész napokat elüldögél a Nemzeti Könyvtárban, ahol az annyira divatba jött tudományos könyveket habzsolja. A technika és a természettudományok gyors fejlődésének korszaka volt ez. 1838-ban szeli át az Atlanti-óceánt segédvitorlákkal az első gőzhajó. 1860ban kezdik meg a rendszeres közlekedést Európa és Amerika között a fémtestű gőzhajók. 1831-ben Faraday felfedezi a villamos indukciót. Felvirrad a Joule-ok, Helmholz-ok, Berthalot-ok, Mendelejev-ek és Darwin-ok reggele. Az ember újfajta irányításhoz jut. Megszületik a nagyipar és vele teret kapnak a Saint-Simon tanításain alapuló elméletek, melyek szerint a tudomány és a technika fellendülése orvosolja a társadalom minden baját, általuk az ember a bőség és az Igazság aranykorába kerül. Ebben az értelemben Jules Verne kora igazi gyermekévé válik. Egyre nagyobb mértékben befogadja környezete leghaladóbb gondolatait. Életrajzírója, S. Andrejev ezt nagyon jól meglátta. Így Ír róla: „Hitt benne, hogy a tudományos felfedezések és vívmányok megnyitják a fejlődés útját és elvezetik az emberiséget a Jövendő „ígéret földjére", ahol már nem nyomja el az embert az ember. Regényeiben az emberi lélek hallatlan bátorságát ábrázolja, amely egyre jobban Igazolja az ember uralmát a természet fölött — mert ebben látja nagyszerű jövőjének zálogát. Verne távol állt a társadalmi fejlődés törvényeinek tudományos felfogásától. Világnézetének alapját nemes optimizmusa és a szellem győzelmébe vetett törhetetlen hite képezte". Verne hervadhatatlan érdeme, hogy érdekes leírásaival a laikusok és elsősorban az ifjúság előtt vonzóvá teszi a természettudományokat. Célja mindig az olvasó ismereteinek bővítése. Mellesleg szándéka volt a tudományos körök érdeklődésének felkeltése is, az akkor még meg nem oldott problémák Iránt. Pierre Durand írása nyomán feldolgozta L. Gály Olga. S. ZS. BRATISLAVA Magyarországra megyek férjhez. Szeretném tudni, vissza kell-e térítenem itteni iskoláztatásom költségeit? Mivel nem Dzeml ösztöndíjjal tanult és a munkaadója nyújtotta elönyöket az általános rendelet alapján élvezni, Magyarországra települése esetén semmit nem kell ezzel kapcsolatban megtérítenie. NAGY ANDRÁS 0RVKZETÖ, HRADAC KRÁLOVÉ Felajánlanék anyagot a Híres emberek sorozatba az idevaló születésü nagy magyar feltalálóról és fizikusról, dr. (edlik Ányos Istvánról, akinek életét már negyedik éve behatóbban tanulmányozom. Várjuk írását. BERECKÝ JÖZSEF, LOSONC Szenteljenek a Mindenről mindenkinek című rovatukban a gyümölcstermelőknek li figyelmet. Kívánsága azonos a ml tervünkkel. Ide vonatkozó elgondolásaink most válnak valósággá. A Jövőben nemcsak a gyümölcskertészettel, hanem a szőlészettel, borászattal ls foglalkozni kívánunk. JALSOVSZKY ZOLTÁN, VIRT Az Oj SZO bői értesültem, hogy megjelent a Prága 68 bélyeg-világkiállítás alkalmából kibocsátott 3 értékű sor. Szíveskedjenek közölni, hol, milyen címen rendelhetők meg az üjonnan megjelenő bélyegek? Ezek a bélyegek a következő címen rendelhetők meg: POFIS (Poštová filatelistická služba), Bratislava, ul. Obrancov mieru 5, Utánvéttel kapja meg őket. TOLDY JÁNOS, IPOLYBEL Kérem a szepsi mezőgazdasági középiskola címét. Közöljék azt ls, nincs-e közelebb ls hasonló iskola. A szepsi iskola címe: Mezőgazdasági mQszakl középiskola, Moldva nad Bodvou, okr. Košice. Hasonló iskola van még Safárlkovón, Nagykaposon és Ipolyságon is. (Az iskola szlovák neve: Stredná pofnohospodárska technická škola.) MAKÓ SÁNDOR, KRASZNAHORKAVÁRALJA Harmonikám légzőzsákját elküldtem Bratislavába a rokkantszövetkezet javítószolgálatának címére. Ha lehet, érdeklődjenek, mikorra tudják megjavítani. Telefonhívásunkra közölték, hogy a megjavított zsákot a jövő hét folyamán elküldik az ön címére.