Új Szó, 1968. február (21. évfolyam, 31-59. szám)

1968-02-15 / 45. szám, csütörtök

NEVEL ŐK FŐ R U M A A játék szerepe a gyermek életében A JÁTÉK szorosan összefügg a személyiség kialakulásával, ezért különös Jelentősége van főleg a gyermekkorban. A felnőttek tevékenységét a gyer-. mekek Játékuk közben reprodukálják. A játék szerves kapcsolatban van a nemzet kultúrájával, a munkából és a környezet életéből merfti tartalmát. Gorkij szerint a játék a világ megismerésének útja, s a gyermekek hivatottak arra, hogy azt megváltoztassák. A gondolkozás és akarat első Iskolája, melynek során formálódik a gyermek fantáziája. A gyerek a játék témáját a felnőttekkel való érintkezésből meríti. A felnőtteknek a játékot úgy kell irányítaniuk, hogy gyermekeiket előkészítsék az életre, s a játszás a nevelés ós a tanítás eszköze legyen. Nevelési szempontból a játék szerepe egyetemes. Befolyásolja az egyén testi és értelmi, esztétikai és jellembeli alakulását. A szülőnek, illetve a nevelőnek a gyermek játszásához időt és teret kell biztosítania, pedagógiai szempontból és az életkori sajátosságoknak megfelelő játékszert kell rendelkezésére bocsátania, s a játékot nevelői célzattal kell irányítania. Amikor a gyermek járni kezd, a funkcionális Játék jelei figyelhetők meg nála, mely mozgási lehetőségeinek megvalósítását célozza. Később a gyermek saját énjére fordítja a legnagyobb figyelmet, „a szerep felcserélése" észlelhető nála. A gyerek például „gépkocsivezetőt" játszik, s annak is képzeli magát. Olyan mozdulatokat tesz, amilyeneket az igazi járművezetőnél figyelt meg. A játéknak ez a fajtája a képzelőerő rendkívül élénkségét mutatja. A fantázián kívül fejlődik a gyerek alkotóképessége ls, ezért az „alkotó" játékok közé soroljuk Megállapították, hogy a 4—6 éves gyermekek játszás közben kétszer annyi szót képesek megjegyezni, mini különben, ami azt bizonyítja, hogy a képzelőerőn kívül a játék a lelki folyamatot is serkenti. A CÉLTUDATOS játék jelentősége abban rejlik, hogy bővítik ós elmélyítik a gyermek élmény- ós érdeklődési körét. Segítségükkel egyszerű társadalmi ismereteket és tapasztalatokat szerez. Például, ha egy sereg gyerek „iskolásdit" játszik, a „tanuló" a „tanítónak" semmi esetre sem szabhat feltételeket. Altalános ismeretet alapján ezt már tudja, s ehhez igazodik. Csakhamar megérti, hogy a társadalmi viszonyok közt alá- és felérendelt szerep létezik, s ezt játszás közben érvényesíti. Fontos csoportot alkotnak az ún. konstruktív játékok. Ez az időszak a gyermek második életévében kezdődik, és az iskoláskorig tart, közben a játék formája lényegesen változik. Csecsemőkorban a gyermek olyan fejlődési szakaszon megy keresztül, amikor a játékkal még nem tud bánni. Például elhajítja a kockákat, egyéves kora után azonban már szórakoztatja, érdekli. Ez már a cselekvés egyik formája, lehetővé teszi a játékszerrel való konstruktív bánást. Az „építő" játékok jelentősége, hogy a gyermek megtanul a tárgyakkal és játékszerekkel bánni. Rájön, hogy a tárgyból mennyi mindent lehet szerkeszteni, s az anyag tulajdonságainál fogva mire nem alkalmas. Ennek alapján a gyermek számos alapismeretet szerez, melyek elősegítik a gondolkozás magasabb fejlettségi fokának kialakítását. A játék rendszerint megköveteli bizonyos szabályok, elvek méltányolását. A DIDAKTIKAI játékokat a nevelők didaktikai célzattal dolgozták ki. A játéknak ez a formája többnyire nagy érdeklődést kelt a gyermekek körében, annak ellenére, hogy a feltételeket már készen kapják. A gyerek értelme (a színárnyalatok, alakok megfigyelése stb. |, megfigvelő'séiessége, gondolkozása lőws'HtesitöswneK. szókincse gazdagításának esz köza. A játékok másik fajtája nemcsak a mozgás első alapvető vonását, hanem gazdag tartalmát ls kifejezésre juttat ja. A legegyszerűbb gyakorlatnak ls megvan a szabálya. Ez a játékforma a testnevelés szempontjából pótolhatatlan. A mozgást a legtermészetesebb formában végzik, a különféle körülmények sem korlátozzák. A figyelem összpontosítását akaraterőt, törekvést és igyekezetet feltételez, tehát minden szempontból fontos eszköze a nevelésnek. Mivel kedvező ha tással van az idegrendszerre, nagy a jelentősége a gyermek ingerlékenységének és ideges ségének kiküszöbölésében is. A játék során fejlődik a gyermek személyisége, kiala kulnak jellembeli tulajdonsá gai. A fejlődés iránya a játék nevelő értékétől és tartalmá tói függ, attól, milyen meg nyilvánulásokat tükröz vissza, milyen érzéseket ós gondolatokat vált ki a gyermekben és milyen kapcsolatokat alakít ki a játszótársak közt. Érthető tehát, hogy a gyermek játékát nem S2abad a véletlenre bízni Azok a gyermekek, akik ma gukra vannak hagyva, nem mindig használják ki környeze tük gazdagságát, a valóság gyakran helytelenül tükröződik vissza bensőjükben. A gyermek a játék közben megfigyelt dol gokat nem másolja le passzívan, hanem kifejezésre juttatja a tárgyakhoz való viszonyét is. Hogy a gyermek helyesen fog ja fel az utánzás alapgondola tát, s hogy játékában a valóságról ne alakítson ki torz képeket, ismernie kell azt, amit utánoz. Ha azt akarjuk, hogy a játék eredményes legyen, a felnőttek segítségével, irányításával kell történnie. A szülők segítségének semmi esetre sem szabad elrontania a játékot, hanem szerveznie és irányítania kell, hogy játék közben szinte észrevétlenül szórakozva formáljuk gyerme keinket. Az ilyen segítség a legkisebb mértékben sem gá tolja a gyermek egyéniségének alakulását, nom korlátozza kez deményezését, hanem felkelti érdeklődését. A gyermek játékának hefo lyásolása abban rejlik, hogy felelősségtudattal válogatjuk meg a játékokat, alkalmas játéktémót javasolunk, tapintatosan irányítjuk a játék menetét Természetesen ez nem mindig sikerül. A gyermekek makacsul védik önállóságukat és nem mindig fogadják szívesen a fel nőttek tanácsát. A nevelőnek jól kell ismernie a játszó gyer mekek lelki világát, kitűnő megfigyelőképességgel leiemé nyesnek kell lennie. Csak így nyerheti meg a kicsinyek rokonszenvét és bizalmát, hogy azok ne húzódjanak félre, hanem bizalmasan közöljék vele ötleteiket, készségesen elfogadják megjegyzéseit és tanácsait. A SZÜLÖK azonban nem mindig készültek fel kellőképpen a gyermeknevelésre és gyerme kükre nem szentelnek annyi Időt, amennyi a nevelés szempontjából szükséges lenne. Nevelési rendszerünkben jelentős szerepe van az óvodának, mert a gyermekeket bekapcsolja a közösségbe, melyben formáló dik személyiségük. Az egyén kö zösségi szellemének kialakítása szempontjából a kollektíva a legjobb iskola. MÁRIA VALLAŠEKOVA Országos probléma a bö'csődék hiánya (CTK) — Hazánkban minden száz három éven aluli gyermek közül csak tíz helyezhető el bölcsődékben. A bratislavai üzemekben végzett kutatás megmutatta, hogy évente több mint 200 nő kéri a szülési szabadság meghosszabbítását, mivel gyermekét nem helyezheti el bölcsődében. Ezen a helyzeten az üzemek a szakszervezetekkel együttműködve akarnak javítani. Ily módon már mintegy 450 bölcsőde épült az országban, melyekben 26 000 gyermekről gondoskodnak majd. JOHN SMITH NEM ÉLI TÜL... . . . szóval megértettük egymást Smith — állt fel íróasztala mellől az igazgató és barátságosan nyújtotta a kezét - van der Kooľie csak két órát tölt Londonban, ebből egy fél órát áldoz a mi ajánlataink alapján a rendelések leszögezésére. Az Adlonban lakik, önnek reggel fél nyolckor jelentkeznie kell nála. Még egyszer hangsúlyozom, rendkívül fontos, hogy az üzlet létrejöjjön ezért is esett a választás magára, mint régi megbízható munkatársra. Holland forint... további megrendelések .. . hiszen tudja ... - Megbízhat bennem, igaz- _______ gató úr. - Koohe fél kilenckor mát tovább repül Svájcba, így sürgönyözte. - Ott leszek. - Kérheti az igazgatói autót. - Felesleges, alig kétszáz lépésre lakom a repülőtértől, mindig gyalog megyek ki. A hold csak halványan tört át a hajnoli ködön, mikor John Smith aktatáskájával a hóna alatt megindult a repülőtér felé. Alig tette meg azonban az első ötven lépést, az országút árkából egy fekete álarcos alak ugrott fel és revolvere csövét Smith mellének szegezte. - Ide minden értéket, vagy lövök. Bár Smith sose olvasott detektívregényeket, filmekben is utálta az álarcos bandita kontra Sherlock Holmes kalandjait, de okos ember lévén, szó nélkül benyúlt a zsebébe, átnyújtotta a pénztárcáját, leoldotta a karóráját, sőt némi gondolkadás után az arany karikagyűrűjét is lehúzta. Aztán tovább akart sietni. - Mi van az aktatáskában? kérdezte az idegen. - Árjegyzékek és vállalati iratok, a maga részére értéktelenek. Kérem sietnem kell, lekésem a repülőgépet. - Repülőjegy? Ide vele — mondta hallható örömmel a sötét alak. - Halaszthatatlan .. . - Pofa be - legyintette 'ejbe Smith-et valami tompa tárggyal és amikor ez magához téit a rendőrőrszobán, a nap már magasan járt az égen. - Elég erősnek érzi magát, hogy informálhasson a történtekről? - szólt hozzá a parancsnok és egy csésze erős feketekávét nyújtott át Smithnefc. A járőr találta meg Ont, eszméletlen állapotban, ezelőtt három órával. Iratokat nem találtunk, csak ezeket a papirokat. Smith fel akart ugorni, de visszarogyott a katonaágyra. - Hány óra? Nekem Londonba kell repülnöm . . . engem vár a hollandi . . . - A hollandi majd megvárja, diktálja be az adatait, - Smith vagyok, kérem engem hagyjanak elmenni a repülőtérre... ez részemre egy katasztrófa ... a becsületem forog kockán ... a hollandi fél kilenckor tovább repül Svájcba - kapott tejéhez magánkívül, de azonnyomban fel is szisszent, mert éppen odakapott a nagy tiplihez, amit az álarcos hagyott ott emlékül, az értékek ellenébe — engedjenek, én ezt nem élem túl. - Hát arról már lekésett, kilenc óra van — mondta a Boby és bekapcsolta a rádiót - éppen most vannak a hírek. . •. sikeresen simarepülést végzett a Vénuson ... Figyelem, figyelem. Most kaptuk a szomorú értesítést, hogy a Bristolból Londonba reggel hatkor indult repülőgép eddig felderítetlen okból lezuhant, mind a huszonnégy utasa és a szemé'yzet szörnyethalt. A szeméi/qz -mossagot minden halottnál megállapították csak az egyiknél taiáitak két igazolványt, az egyik Jim Big Sohoni, a másik John Smith bristoli lakos nevére szól. A vizsgálat folyik. MÉG EGY VALAS OLASZ MÓDRA —... ha azt mondom, hogy hárpia, az szelíd dicséret a valósághoz képest. . . még enni sem tudok vele egy asztalnál, nemhogy a házastársi kötelezettségeimet gyakoroljam ... és nem és nem lehet válni! Simkó Margit: Ne mérgelődj, emberke! — Hát akkor van egy ajánlatom, szökjön külföldre. — Hogy halálra ne nevettessen signor dottore, akkor nem tudja, hogy kivel van dolgom, ez utánam jönne a dzsungelba is vagy az Antarktiszra ... adjon valami mérget, hogy fájdalom nélkül .... — Madonna mia! Ha a nejéi megöli anélkül, hogy in flagranti rajta kapná, életfogytiglani jár! — Magamat akarom megölni I — kiáltott signor Cesare Bellevalo és elsírta magát. A híres dottore Geláto megrendülve nézett milliomos páciensére, aztán valódi olasz temperamentummal a fejére csapott: — La morte non e bouna! Van egy sokkal jobb megoldás ... Cesáre Bellevalo szemébe visszatért a remény sugara. — .. . fagyasztassa be magát és kész. Kiváló amerikai kollegám egész sor beteget fagyasztott meg már garanciával, a látleletet mindsgyikhez mellékeli és 20ó7-ban az akkori orvosoknak csak gyerekjáték lesz őket felolvasztani és meggyógyítani. Magát, signor, még csak gyógyítani sem kell, felmelegítik és már rohanhat is a szebbnél szebb nők után. Mert lehet, hogy Olaszországban még akkor sem lehet válni. De minők is? Tiszteletre méltó neje akkor már a mennyekből fog lenezni az ő özvegy férjecskéjére. Mit szól rá? — Zseniális! - rebegte a páciens és még aznap átrepült a határtalan tehetőségek hazájába, hogy kerül amibe kerül, befagyasztassa magát. Elmúlt száz év. Egy bizonyos mister X. professzor vizitet tartott az atombiztos mélyhűtőházban. Az aznapi penzumot válogatta össze a százéves jubilánsok közül. Megelégedve szemlélte a hűtött példányokat és így szólt az őt követő uszályhoz: — Hihetetlen, milyen nagy lépésekben Halad a fagyasztás tudománya. Nézzék kollégák - és egy kalapáccsal rávert az egyik fagyasztott páciens fejére — akár ezer évig is tartósítva van. Ez 1967-es, ez is az az évfolyam .... ez is.... ezeket ma felolvasszuk. Egy spanyol, egy olasz, a harmadik K. G. Rockefeller, őt magam operálom. Két óra múlva signot Bellevalo hét halálos kór ellen immunizálva kilépett az ötödik körútra és ujjongó boldogsággal élvezte az életet. Nemsokára két gyönyörű nő csüngött jobb és bal oldalán. Bellevaio már éppen be akarta bizonyítani nevének mélyebb értelmét, amikoi egyszerre kidülledtek a szemei, dús fekete haja mint a drót szökött az ég felé, torkából múlt századbeli régi jó hörgés tóit fel. A túloldalról kitárt ka'okkal hites neje repült elébe és már messziről kiabálta. - Te hülye - te egy milliót fizettél a Gelátonak? Nekem félmillióért megcsinálta . . . száz évig feküdtem tőled öt fagyasztottal jobbra . . . gyere menjünk haza a mi puha kis fészkünkbe... Signor Bellevalo görcsösen kapaszkodott a két görlicébe, akik ugyan nem értettek egy árva szót sem a zengő olasz nyelvből, de a szituáció félreérthetetlen volt. — Keep cool. .. nyugi-nyugi — dopingolták új ismerősüket. De akkor már nem használt semmi, signor Cesáre Bellevalo összecsuklott, odakapott a szívéhez és vége volt. Gutaütés ellen tudniillik még kettőezerhatvanhétben sem találták fel az ellenszert. A SZOMSZÉD A tehetséges fiatal író lecsapta a tollát. - Megkezdődött! Mindig akkor, mikor megszáll az ihlet. Megőrülök! Végre találtam egy lakást, a Luxemburg park ölén, de ó, mon dieul ezek kiüldöznek . . . Lerántotta a cipőjét és avval kopogott át a talon. Egy pillanatnyi csend után még nagyobb szenvedéllyel hallatszott át a szomszéd lakásból. — Te vagy az oka! Egész nap I csak fetrengsz az ágyban, meg csavarogsz, meg fodrász, meg új ruha, de gyerek az nimolé! Meddig várjak? Ki az az angyalcsináló, aki segít neked? Mondd meg, mert agyonverlek... - Charles, mon petit - hallatszott át egy sírós hang — nem igaz, nem én tehetek róla . . . — Talán én? Ha-ha, professzor Trotlie írásban adta, hogy férfi vagyok a javóból... csak te vagy lusta mosni rá, meg dajkálni! Kell az új polgár a hazának. Vive la Francé! A szomszédban lábasok zuhantak, üvegek törtek, asszonyi sikoly, ajtódurranás.. . Marcelle kirohant a folyosóra, hogy bérlői jogaira hivatkozva csendet követeljen, mikor majdnem elütötte a szomszédja, egy nyeszlett kecskeszakállas emberke, aki tajtékozva ugrált le a lépcsőkön és zúdította a szitkokat az , egész mindenségre, beleértve a ' valódi és a műbolygókat is. A nyitott ajtóban azonban ott állt egy könnyes szemű édes teremtés, akinél szebbet Marcelle Renoir képein sem látott, összekapta nyitott pongyoláját és így rebeg é: - Uram, ön kopogott ugye? ön az új szomszédunk: Kérem ne mérgelődjön, legyen tekintettel az öregecskémre, aki különben jó ember, csak . .. A tehetséges írót elöntötte a hangulat és mivel a szép szomszédasszony az ajtót továbbra is nyitva tartotta, Marcelle udvariasan becsukta helyette - maga után. Marcelle azóta csak azt leste, mikor ismétlődnek meg a csetepaték. üvegtörésnél letette a tollát, ajtócsapkodásná! megigazította a nyakkendőjét, az égitestek sértegetésénél már kint is volt a folyosón. Mikor röpke kilenc hónap után megszületett a szomszédban a legújabb honpolgár, a kis kecskeszakállú emberke bekopogott Marcellehez: - Vieuxcoq vagyok, az ön szomszédja. Minden lakót meghívtam egy kis itókára, ugye vendégem lesz ön is, mon amiel Tudniillik fia született a feleségemnek. Ez mindannyiunk ünnepe, hiszen a hazának szüksége van új polgárra. Vive la Francéi — Vive la Francé! — kiáltotta Marcelle olyan lelkesen, hogy monsieur Vieuxcoq elégedetten wfff konstatálta, a fiatalokból még liíft nem veszett ki a hagyományos francia lovagiasság. 19B8.