Új Szó, 1968. február (21. évfolyam, 31-59. szám)

1968-02-02 / 32. szám, péntek

Nem módosítható a főiskolai felvételi ? Az általános műveltséget nyújtó iskolák tanulóinak többsége már jóval az érettségi előtt tudja, milyen fő­iskolára, egyetemre jelentkezik majd. Ez helyes is. A pedagógusok is azon fáradoznak, hogy a középis­kola elvégzéséig minden tanulót — érdeklődési köre és rátermettsége alapján — a számára lehető legalkal­masabb pályára irányítsák. Ez az elv nemcsak a ta­nuló szemszögéből helyes, hanem a társadalom érde­keinek is megfelel. Ha az ember nem téved a pálya választásnál, mindennapi munkája örömet jelent szá­mára, lelkesedéssel végzi. Társadalmunknak pedig ilyen emberekre van szüksége. Ám a lelki felkészülés bizonyos életpályára olykor csalódást okozhat. Főleg, ha nem sikerül bejutni a régen áhított egyetemre. Ilyenkor már csak kényszer­megoldáshoz lehet folyamodni. Az egyetemre pedig nem mindenki jut be. Pontosabban: mindenki nem jut­hat be. Az egyes egyetemek ugyanis — az irányszám­nak megfelelően — csak bizonyos számú hallgatót vehetnek fel. Ez általában jóval kisebb az érdeklődők számánál. Csakhogy felmerül a kérdés: felmérhető-e egyálta Ián az egyetemi felvételi vizsgán egy ember tudása, illetve rátermettsége valamilyen foglalkozásra? Egé­szen pontos képet bizonyára nem nyerhetünk, hiszen a vizsga eredménye a tanuló pillanatnyi hangulatától, higgadtságától is függ. Ráadásul olykor a vizsgáztatók ls tévedhetnek. Ugyanakkor meglehet, hogy az alapo­sabb tudású tanuló ^kisebb akaraterővel rendelkezik, mint a vizsgán gyengébben szerepelt társa. Ez a fo­gyatékosság pedig csak a későbbiek folyamán válhat döntővé. Különösen akkor állnak nehéz feladat előtt a felvételi bizottság tagjai, ha néhány teljesen egyenlő tudású fiatal közül kell választaniuk. Mivel ez a probléma közvetlenül vagy közvetve nagyon sok embert érint, egyre több szó esik róla, még a sajtóban is. Egyesek szerint az jelentené a meg­oldást, ha visszatérnénk a régi gyakorlathoz: minden érettségizett ember beiratkozhatna az egyetemre — felvételi vizsga nélkül. Vagyis nem korlátoznák a hali gatók számát. Mondanunk sem kell, hogy ez az elkép­zelés megvalósíthatatlan, hiszen az egyetemi tantér mek, laboratóriumok, előadók stb. száma ls korláto­zott. Ugyanakkor arról sem feledkezhetünk meg, hogy az egyetemi végzettséggel rendelkező emberek szá­mának korlátlan növelése az értelmiségiek munkanél­küliségéhez vezetne. Ezért a legelfogadhatóbbnak egy „középút-megoldás" mutatkozik: bizonyos százalékkal, mondjuk egy negyedével kellene emelni minden egye­temen a felvehető diákok számát. Ez lehetővé tenné az első két évfolyam megszigorítását. Ekkor kiesné­nek a tehetségtelenebbek, de főleg a kényelmesek és lusták, akik csak kárára vannak az iskolának. Ugyan­akkor az így kiesett diákok semmiképpen sem érez­hetnek azt a fájdalmas csalódást, mint amit azok éreznek, akiket jó vizsgaeredménnyel „helyszűke" miatt nem vettek fel az egyetemre. FOLÜP IMRE métni*. Meddig lesz még zárva? Nagyon szeretnénk tudni, meddig lesz még zárva Košicén a MERKÚR áruház élelmiszerosztálya? Jobb lett volna in­kább nyáron elvégezni az átalakítást és tatarozást, akkor könnyebben Jártunk volna a távolabb eső élelmiszerüzletbe, mint most télen. A legrosszabb, hogy a Merkúrban vett üvegeket nem hajlan­dók másutt visszaváltani. KLUKA MARIA Betegség lett a vége Idézést kaptam a párkányi gyermek­gondozóból, jelenjek meg háromhónapos kisfiammal himlőoltásra. A hőmérő mí­nusz 20 fokot mutatott, hófúvás volt. Nehezen szántam rá magam, hogy a picivel útrakeljek, hiszen 16 km-re va­gyunk Párkánytól. Mivel azonban a szi­gorú idézésen büntetést emlegettek, el mentem. Az autóbuszban hideg volt, de hideg Volt a párkányi rendelőben is. Minden gyermek megbetegedett. Most aztán járhatok a kicsivel injekciókra is. Nem lehetnének tekintettel ilyen akciók­nál — különösen amikor csecsemőkről van szó — az időjárásra is? K. M. Leléd N Kiváltság a friss kenyér? Miért nem kapni Nová Vieskán napon­ta a friss kenyeret? Még a jednota ve­zetője sem tud erre a kérdésünkre konk­rét választ adni. Hanyagságon múlik ez vagy a friss kenyér szállítása valóban lehetetlen lenne? CSÉPLŐ LASZLÖ Kell a mérleg A királyhelmeci Mototechna üzletben végre kaptam vékony müanyagcsövet (bužirka). Ezt az örut kilóra mérik 18,50 koronáért. Három métert vágattam le. Az eladó — mérleg híján — 3 koro­nát számított érte. Odahaza kíváncsi­ságból lemértem, mindössze 4 dekát nyomott. Tehát csak 74 fillér lett volna az 6ra. Nem lehetne a Mototechna üz­leteit mérleggel is felszerelni, ha kiló­ra is árusítanak? MOLNÁR JÁNOS Üzemtelepítési igények az érsekújvári járásban Dél-Szlovákia mezőgazdasági Jellegű vidékén egyre erősöd­nek szövetkezeteink. A korsze­rű gépek kihasználásával mind kevesebb munkaerőt vesznek Igénybe. Ez pedig megköveteli, hogy ez a vidék több feldolgo­zó üzemet kapjon, ami lehető­vé tenné a mezőgazdasági ter­mékek gyors feldolgozását. Az Ilyen megoldás egyben kikü­szöbölné a szállítással kapcso­latos nehézségeket és nem utolsósorban az ebből származó magasabb fogyasztói árakat. Az érsekújvári járás illetékes szervei számolnak például egy konzervgyár felépítésével, me­lyet 1972-ben helyeznének üzembe. A Járás azt is szorgal­mazta, hogy épüljön fel egy húskombinát ls, ez a törekvése azonban nem járt sikerrel. Ez annál nagyobb hiba, mivel a járás • nem rendelkezik megfe­lelő kapacitású vágóhíddal. A járás számol még az Elektro­svlt alapüzemének kibővítésé­vel, a Regena felépítésével ls. Szó van arról is, hogy a ho­leSovlcel Tesla Ersekújvárott üzemegységet épít. Dolgozóink örömmel fogad­ják ezeket a lépéseket, amelyek lehetővé teszik a felszabaduló munkaerők elhelyezését. Re­méljük, hogy az említett üze­meket nemcsak közvetlenül Er­sekújvárott helyezik el, hanem a járás más részeiben is. Meg­fontolás tárgya lehet például, hogy olýan üzemet, amilyen a Tesla, nem lehetne-e kihelyez­ni valamely központi fekvésű faluba, mondjuk Köbölkútra. Ez az üzem 800 nőt fog fog lalkoztatni. A munkaerő szük ségletet könnyen kielégíthet­nék a környező községek: Sző­gyén, Klsújfalu, Kürt, Sárkány, Diva, Libád, Béla, Muzsla, nem beszélve Búcsról és Bátorkeszl­ről, amelyek ugyan a komáro ml járásban vannak, de a köz­lekedés szempontjából Köböl­kút felé gravitálnak. Ajánlatunkat továbbítottuk a Tesla holešovlcel igazgatóságá­nak, amely megígére, hogy megtárgyalja. Az említett községek lakos­sága azzal a reménnyel tekint a jövőbe, hogy az illetékes szervek egyetértenek az aján­lattal. Egyrészt azért, mert Kö­bölkútnak előnyös a fekvése, másrészt azért, mivel ebben a községben az építkezés nem menne a termőföld rovására, s az új üzem közvetlen a vasút mellett épülhetne fel. CSEP1GA ISTVÁN, JNB képviselő Hit tehet eg Az Űj Szó 25. számában 14 választ olvastam a „Mit tenne, ha lakhelyén a nemzeti bizott­ság elnöke lenne?" kérdésre. Ogy gondolom, nem sértődnek meg az ankét résztvevői, h>a a sok Ígéret, elgondolás megva­lósításának feltételeiről is szó­lok. Mit is tehet a HNB elnö­ke anna/k érdekében, hogy a la­kosság közérdekű kívánságait minden téren teljesíteni tudja? A jó eredmények eléréséhez jő kollektív szervező munkára van szükség. Nemcsak a kép­viselők támogatása, hanem a la­kosság tényleges hozzájárulása ls szükséges ahhoz, hogy a köz­ség épüljön és a közérdekű épít­kezések valóra váljanak. Nagyon fontos tényező a köz­ség feljesztésében a bevételeik biztosítása. A HNB-elnökök többsége úgy szeretné befejezni a megbízatá­st Időszakot, hogy minél több elnök? közérdekű építkezést tető alá hozzon. Ha hiányoznak a hely­beli pénzforrások, akkor a HNB a felsőbb szervek segítségére, dotáció folyósítására szorul. A tapasztalat azt mutatja, hogy az önellátó pénzügyi gaz­dálkodásnak van előnye, de hát­ránya ls. Azokban a községek­ben, ahol nincsenek helyi pénz­források, sokkal nehezebb az óhajtott építkezést nyélbeütnl. Sok ügyesség kell ahhoz, hogy a magasabb fokú költségvetés­ből egyes községek költségesebb építkezéseire ls jusson. Már néhány éve HNB-elntfk vagyok. Községünkben azóta nemcsak sok magánház, hanem középületek ls épülnek. A kép­viselők törekvése és a lakosság hozzájárulása következtében ú) művelődési ház építésével, ä községi utak javításával, helyi hangoshíradó létesítésével, a temető körülkerítésével, víztar­tály, új tűzoltószertár, új üz­let és italbolt építésével tettük szebbé községünk arculatát. Úgy tudjuk a lakosság ls elé­gedett a HNB eddigi munkájá­val. A sok építkezésen kívül a jö­vőben még egy korszerű óvoda építését kell megvalósítanunk. Sajnos, ml ls abba a csoportba tartozunk, ahol csak kevés pénz biztosítható helyi forrásokból. Az óvoda építésére még a múlt évben benyújtottuk kérvényün­ket a JNB-re, de eddig nem in­tézték el. Ogy látszik, szükség lesz megkezdeni a nagyméretű utánajárást. De vajon slker­rel-e? A HNB elnöke sokat tehet a község feljesztése érdekében, de csak akkor, ha a felsőbb szervek anyagi segítséget nyúj­tanak, ha a képviselők vala­mennyien segítik munkájában és a lakosság társadalmi mun­kával hozzájárul a tervek meg­valósításihoz. JAKAB SÁNDOR HNB elnök, Szirénfalva E HETI KÉRDÉSÜNK MIT TENNE 0 hogy kevesebb legyen az ittas ember? Olvasóink válaszukat 1968. február 7-ig, azaz szerdán délig juttassák el szerkesztőségünkbe. Tüntessék fel nevüket és lakhelyüket. MÚLT HETI KÉRDÉSÜNKRE MIT TENNE ha az EFSZ elnöke lenne? — olvasóinktól 32 választ kaptunk. Ezekből az alábbiakat közöljük: Szövetkeznék az EFSZ-elnökökkel — Ipolyságtól Nagysztracinig. Aztán felkeresném a közlekedésügyi mi­nisztert, s megkérném egy vasútvonal építésére. Hátha ml ls ki tudnánk a vasutat használni — s végre olcsób­ban utazhatnánk. BÁLIK MIHÁLY, Nagycsalom!ja A tagokkal mindig emberi hangon beszélnék, mérlegelném azok tanácsait és bírálatait, s nem döntenék egyedül a „ve­zetőség nevében". TÓTH ELEMER, Csécsénypatony Hozzáférhetővé tenném a szövetkezet alapszabályzatát. Néhanapján a nyugdíjas szövetkezett tagoknak összejö­vetelt rendeznék, s figyelemmel kísérném örömeiket és gondjaikat. Azonnali hatállyal megszüntetném a 24 órás műszakot. Szorgalmaznám a vezetők szaktudásának gya­rapítását. CHRUPKA JENŐ, Sókszelőce Megjavíttatnám a tehénistállók tetejét, hogy „bele ne cso­rogjon a víz a lejbe." A nőknek télen Is biztosítanék munu­kát. Cj jövedelmi forrásokat keresnék, például a méhészetet. Szorgalmaznám a nyitral főiskola mellett a magyar tannyel­vű mezőgazdasági mérnökképző tagozat bevezetését. DANCZI BELA, Léva Feladatomnak tekinteném az tfjúság megnyerését a me­zőgazdaság számára. Ennek érdekében szorosan együtt­működnék a helyi alapfokú Iskola igazgatóságával. A téli időszakban szaktanfolyamot szerveznék a tagok számára. A kulturális alapot pedig csakis a tagok kulturális Igé­ny etnek kielégítésére fordítanám. BUDAI ERNŐ, Százd, lévai Járás A végzett mezőgazdasági szakiskolásokat „ki mit tud" ala­pon osztanám munkába. Az agronómusoknak és a csoportve­zetőknek könyvekel ajándékoznék a korszerű műtrágyázásról és a növényvédelemről. ZIMKA FERENC, Párkány Megszervezném a tagok esti iskoláztatását. Szorosab­ban együttműködnék a kommunistákkal. Arra törekednék, hogy az Istállók és az állatok tiszták legyenek. Nagyobb figyelmet szentelnék a prémium elosztására. MÁTYÁS ISTVÁN, Szentes, trebišovi járás Nyugdíjkiegészítést nemcsak a volt szövetkezeti tagoknak juttatnék, hanem elhalálozásuk utáu — a feleségeiknek is. TŐRÜK MARGIT, Vága, galántai Járás A tyúkfarmot nem dohányszárítónak és raktárnak hasz nálnám, hanem tyúkokat tenyésztenék, s a tojásbeszolgál­tatást nem a tagokra hárítanám. A lehetőségeknek meg­felelően anyagilag támogatnám a nyugdíjba vonult szö­vetkezeti tagokat. PÁSZTOR MIHÁLY, Perjes, rimaszombati Járás Meggyőzném az embereket, hogy habár a „miénk mindea". azért a szövetkezet vagyonát szétlopkodni nem kell. BORBÉLY FERENC, katona, C. Budéjovlce Megsürgetném az EFSZ kőműveseit, hogy tegyék lehe­tővé a kultúrház helyén épülő szövetkezeti klub — már vagy negyedik határidőre elhalasztott — átadását. KOVÁCS VILMOS, Udvard Nem a sógor komaságra, hanem a szakképzett emberekre támaszkodnék. NAGV LASZLO, Nagykürtös Feltétlen kinyomoznám, ki törte derékba a több mint száz almafát az állomást-út mentén. Követelném a kár megtérítését, s a tettesek „kerékbetörését". BAGLYAS MIHÁLY, Muzsla Apuka, nálunk mikor lesz kultórház, s benne táncterem... Apuka, mikor lesz moziterem ..., ét Iskola ... megfelelő. Már kisebb falukban is van Ilyesmi, miért „csak" nálunk nincs7 MI ennek az oka? — kérdik esténként a gyermekeim. — Tü­relem, kedveseim — mondom én — ennünk van mit, a laká­sunk Is meleg — táncolni nem fontos ..., és most már alud­jatok: jó éjtt Ha az EFSZ elnöke lennék — másként válaszolnék. Teltei. A HNB elnökével karöltve szorgalmaznám a kultúrotthon, az iskola, a moziterem építését. A szövetkezet tagjai lassan ki­öregednek a munkából, a fiatalok pedig elvándorolnak a faluból, s utánpótlás nélkül még nehezebb lesz a szövetkezet feladata ... Ezt tenném a felemelkedés érdekében, még ak­kor Is, ha nem a szülőfalumban lennék az elnök... ALBERT MIHÁLY Szalka, komáromi járás Építenék egy magtárt, hogy a termés végre egy helyen kapna „szállást". A kapások megműveléséhez gépeket vá­sárolnék. BUDAI JÓZSEF, Mulyad Szövetkezeti klubot, könyvtárat valamint zuhanyozót és öltözőt létesítenék, hogy az állatgondozók és a fejők tisztán járhassanak haza a munkából. Bevezetném a szilárd jutalma­zást, a szakosított termelést és a fizetett szabadságot. DORY ZOLTÁN, Nagyráska A tagok beleegyezésével szövetkezeti klubot építenék, s a fiatalok számára biztosítanám a kulturális élet kibon­takozását. Bizonyára több fiatal választaná a mezőgazda­sági munkát, LORINCZ LASZLO, Brancs

Next

/
Thumbnails
Contents