Új Szó, 1968. február (21. évfolyam, 31-59. szám)

1968-02-13 / 43. szám, kedd

Az ezer tó országának snai grafikája A FINN és Csehszlovák Képzőművészek Szövetsége és a Kulturális Kapcsolatok Csehszlovák Társasága rendezésében nyílt meg a bratislavai Művészetek Házában a finnek mai fekete-fehér művészetének tárlata. A tíz kiállító grafikus közül a legidősebb 50 éves, a legfiatalabbak 27 esztendősek. Mindannyian a hazai s egyesek a párizsi képző művészeti akadémiát is látogatták. A bemutatott ötven és egynéhány lap sajátos nemzeti s egyben európai művészetük igényességét, kifinomult, változatos technikájukat, művészi szemléletüket és emberi állásfoglalásukat jelzi. S érezteti, hogy még mindig forrongó, forradalmi korban élünk s egy új világ születésének vagyunk a tanúi. — Zömben az absztrakt művészet hívei s új nyelv teremtésén fáradoznak, amelylyel a világ jelenségeinek mély értelmét akarják felfedni s azt esztétikailag megfogalmazni. T. Pietilä színes fametszetein, karcain és oldott akvatintáin hol konkrét-, hol absztrakt térben érezteti a mikro-, és makrokozmosz csodáit, majd a Földet fenyegető fekete füstfelhőt és a nagy mélységek szörnyét, a kegyetlen csápjaival, karmos lábaival prédára leső pókot. A Niemlnen szürrealista poétikával fejezi ki az álmok világát. Kőrajzain sajátos grafikai erővel idézi túltechnizált, elembertelenedő gépkorszakunkat. — S egy sűrű, gomolygó párák közül elősejlő mai Pythla baljós jelképekkel Int és óv a tudományos felfedezések emberellenes alkalmazásától. L. Ahlgrén kőrajzainak szürkén, kéken, feketén áramló felületeiben egy „Tűzhányó isten" tátott szájából beteges kénsárga láng tör elő. F. Kaskipuro bravúros metszetein a nem szokványos csendéleteken gombákat, fekete k°nyércipót, bepólyált kezet látunk. Ezek a valóság kis kategóriái ugyan, de távolabbra mutatnak. S. Hannula karcai teremtő izgalomtól feszülnek. „Az emberisígért" című lap kozmikus hullámzásában finom hajszálvonalakból állnak össze a romba dőlt épületek, a leomlott templomtorony, az összegubancolódó sürgönydrótok, a rozzant, üres gyermekkocsik, az embertestek csonkjai, a felborult kehely és törvénytábla a homokóra és a hegedű. Mindez a háború megsemmisítő pusztítása elleni tiltakozás. De az alacsony horizont felett, a magas égen a leheletnyi finom technikájú, véleményt nyilvánító vonal az óhajtott és egyedül üdvözítő béke jelképeire utal. F. Ahonen bibliai tárgyú karcai kegyetlen cinizmussal, szatírával átitatottak. R. Kanerva a litográfia sajátos kifejező lehetőségeivel, s meggyőző erővel vádolja a rút emberi közönyt, az önző részvétlenséget. A TÖBBI grafikus művész is arra használja fel az absztrakcionizraust, hogy a konkrét valóságból kiemelje azt, amit érzékeltetni akar, s hogy megragadja a dolgok lényegét, igaz természetét. BÁRKANY JENÖNÉ Verdi: REQUIEM A HANGVERSENYPLAKÁTOKON hosszú idő után ismét megjelent a felirat: minden jegy elkelt. Verdi Requiemje, méghozzá olasz karmester tolmácsolásában különleges zenei élményt fgért. Verdi vallásos testamentuma, a Requiem „liturgikusán méltóságos és operai-mód forró természeti tünemény, amelyben a dallamok tengeri áradását már mélyebb fékező akarat és építkező szigorúság fogja gátak közé. A fiatal Verdi harsány, vlláglázító dallamát felváltotta az öreg Verdi kristályfényű melódiája" (Szabolcsi). Requiemjét Verdi 1874-ben komponálta Alessandro Manzoni olasz forradalmi költő halálának első évfordulójára. A gyászzene hagyományos formái, a liturgia által szentesített évszázados rekviemtételek új színt, új értelmet nyernek az Idős Verdi mély humánummal áthatott forró dallamaiban. Az átszellemült melódiák szépsége feloldja a gyászt, az elmúlás vigasztalan magányát. Antonio Pedrotti, a karmesteri pálca olasz mestere a Verdimuzsika érzelmi világának gyökeréig hatolt. Logikusan és „okosan" épített, de egyben át ls engedte magát a zene égbecsapó hullámzásának. ÉrtelmeFeltalált Janoušek úr eltökélte, hogy valamilyen úton-módon neki is elő kellene segítenie az emberiség haladását. Hogyan érje ezt el? Egy este a karosszékbe ült és elgondolkozott; Mit lehetne feltalálni? Valamit, ami érdemes lenne. Valami nagyszabásút.. . Sokáig törte a fejét. Nem és nem jutott semmi az eszébe, amit feltalálhatott volna. Hirtelen — mintha megvilágosodott volna az agya. — Meg lehetne könnyíteni a feltalálók munkáját, és „fel kellene találni" egy bizottságot, melynek feladata lenne, hogy találmányokat agyaljon ki és a feltalálók pontos utasítást — mit, s hogyan — kaphatnának tőle. Barátocskám, ez aztán a találmányi Erre még biztosan soha senki sem jött rá. — Természetesen a bizottság részeként oktatótestületnek is működnie kellene, amely feldolgozná az előtalálmányokat és a feltaláló segítségére különleges hivatalos közlönyöket adna kl, melyben raogindokolná, miért adják éppen ezt zése világosan feltárta, hogy ebben a gyászmlsében valójában nem a liturgikus elemek dominálnak, hanem a sűrű drámaiság. Amellett a mű festői pompáját is kibontakoztatta. Filharmóniánk hajlékonyan követte az olasz maestro oldott muzsikálását. A Szlovák Filharmónia énekkarának örömteli daloló készsége, kitűnő felkészültséggel párosulva hamisítatlan Verdihangzást eredményezett. A karbetanítás Igényes munkájáért Ján M. Dobrodinskýt illeti dicséret. A közreműködő szólisták kö zül (Anna Martvoftová, szoprán, Iveta Czihalová, alt, Oldŕich Spisar, tenor és Zdenék Kroupa, basszus) elsősorban Czihalová nemesen szép énekes-tel jesítményét kell kiemelnünk. Martvoftová főként a második részben találta meg az őszinte érzés hangjait. Tömör orgánumával Kroupa is jól közvetítette a mű hangulati kívánalmait. A ZENE SZÉPSÉGÉNEK VARÁZSLATA szétáradt a teremben és lenyűgözte a hallgatóságot. Verdi remekműve beszédesen igazolta a leonardói gondolatot: „Csak az igazán szép lehet igazán igaz!" HAVAS MARTA a tanácsot és irányelvet és miért nem mást. A bizottságnak speciális dokumentációs központot is kellene létesítenie, mely feljegyezné ... Nem, sajnos, azon az estén janoušek úr már nem jutott tovább. Nem akarta túlfeszíteni magát. Az agya ugyanis a notorikus kimerültség határán volt. A jegyzetfüzetbe éppen, hogy csak beírta találmányának főbb gondolatait, máris aludni tért. Mielőtt végleg lehunyta volna szemét, elégedetten mosolygott: „Hiába, az embernek elmélkedni kell tudni, különben az emberiség gondolkozása nem jutna előbbre ..." (cpk) • VILLANY A HEGYI TANYAKON Nagy lendületet vett ax utolsó hegyi tanyák villamosítása. Krupina környékén most 22 tanyára vezetik be a kulturáltabb életkörnyezetet jelentfi villanyt. A villamosítás a tanyákon 180 000 koronába kerül. A Banskí Bystrlca-i Energetikai Mfivek dolgozói, akik a hegyi vezetékeket építik, elhatározták, hogy a februári győzelem 20. évfordulójáig befejezik a munkát. (v) mmm N Ilyen az ALWEG-rendszerű nyeregvasút Az egyre növekvő idegenforgalom, a tömegközlekedési eszközökkel szemben támasztott követelmények, a fokozódó népszaporulat arra késztetik a közlekedés terén tevékenykedő szakembereket: keressék a lehető legkorszerűbb, leggazdaságosabb tömegközlekedési eszközt, és egyúttal sürgősen függetlenített pályát találjanak számára. Más szóval: olyan úf közlekedési eszközt kell találnt, amely a nagyvárosokban minél kevesebb felületet követel a beépített részből, más szakaszokon pedig — például a repülőtér és a belváros között — elősegíti a tömegközlekedés zökkenőmentes lebonyolítását. A KEZDETEK Axel Lennart Wenner Green svéd iparvállalkozó 1951 őszén kérdést tett fel a német vasúti mérnököknek, hogy lehetségese olyan újszerű közlekedési eszközt létesíteni, mely gyorsabb, biztonságosabb és gazdaságosabb az összes eddiginél. A kérdésre igennel feleltek. A kidolgozásra és megvalósításra szánt közlekedési elv az egysínes nyeregvasút volt. 1952-ben megalapították Kölnben az ALWEG A. G. Tudományos Társaságot. Az „Alweg" szó az alapító fent említett nevének kezdőbetűiből képződött. A kutatással túlnyomórészt vasúti mérnök'! foglalkoztak és KÜLÖNLEGES PÁLYA Az Alweg-rendszer újdonsága a pálya; derékszögű négyszög keresztmetszetű, kb. 140x80 cmes vasbeton- vagy acélgerendából áll. Ezen a tartón kétoldalt átnyúlva, nyergelve helyezkednek el a kocsik. A tartó felső vízszintes vagy dőlt síkja a tulajdonképpeni pálya, amelyen a kocsi önsúlyát és hasznos terhelését közvetítő kerekek gördülnek. A tartók oszlopokon nyugszanak, amelyeknek anyaga lehet acélszerkezet vagy vasbeton, és távolságuk kb. 15 m. A kocsi kétoldalt lenyúló részén helyezkednek el felül a vezető, alul a merevítőkerekek, amelyek a Tokió egyik látványossága az úttest felett száguldó Alwegrendszerű egysínű vasút. A központi repülőtérről szállítja az utasokat a város szívébe, óránként 80—100 kilométeres sebességgel. Egy-egy kocsiban 80 utas számára van férőhely. 1953-ban már elkészült a Kölnfühlingeni telepen az 1,7 km hosszú, 300, illetőleg 150 m sugarakkal képzett ovális alakú kísérleti pálya. A pálya és a szerelvény még csak 1:2,5 arányú kicsinyített modell volt, kísérleti célokra. Az Alweg Társaság ugyan kutatószerv, de alapítója egyben vállalkozó ls és az elméletileg kidolgozott eredményekből gyakorlati sikereket akart elérni. Minthogy a kísérleti pályából nem lehet pontos következtetéseket levonni, a Társasúg a Köln-fühlingeni telepén a modell mellett felépítette az eredeti nagyságú bemutatópályát is. dalt pedig vezető acélszalagokat. Ebben az esetben nyomkarimára nincs szükség és viszonylag a legnagyobb sebességek érhetők el. Elvileg távolsági vasút céljaira is alkalmas, 50—100 km-es állomástávolságokkal; ezzel a változattal az elérhető sebesség 300 km/óra. Ha a pályán a menetsebességet előírják, az oldalgyorsulásból származó hatásokat a megféíelő pályadőléssel teljesen ki lehet küszöbölni. 2. Ha hordkerék légtömlős, elvileg a kopásellenállóvá képzett felső felületű tartó maga a pálya. Sebessége ugyan 160 km/órára csökken, de nagyobbodik a felgyorsulási sebessége, így rövidebb állomástávolságokra is alkalmas. Legnagyobb előnye, hogy zajmentes, ami a modern városi közlekedésre teszi alkalmassá. 3. Egy további megoldást nyerünk akkor, ha az acél hordkerekeket kétoldalt nyomkarimával látjuk el. Ekkor az oldalzó vezetókerekek elmaradhatnak, mert a vezetést a nyomkarimák veszik át. ELŐNYÖS GYORSVASÚT A távolsági közlekedésben a már kialakult vasúti rendszerek tökéletessége, valamint a légi közlekedés fölénye miatt az Alweg rendszernek kisebbek a kilátásai, mint a városi közlekedésben, s alkalmazása csak ott jöhet számításba, ahol még semmilyen vasút sincs — avagy ez már elavult —, különösen a magas hegyvidékeken és a sivatagi jellegű terepeken. Csökkennek az Alweg-rendszer előnyei azzal is, ha a pálya valamilyen okból megsérül, helyreállítása hosszabb időt vesz igénybe. E hátrány kiküszöbölése érdekében ma előreqy árt ott elemekből állít fák öszsze a pályát, amelyek viszonylag könnyűszerrel kicserélhetők. Az állomási átmenetek biztosítására, a kitérők megoldására két rendszer alakult ki. A kísérleti pályán megépített megoldás a fordítókorong elvén alapult, amelynek hátránya a nagy tömeg mozgatása következtében a hosszú átállítási idő. A második megoldás a rugalmas kötésű kitérők elvén alapszik. Az Alweg-vasút újszerű tömegközlekedési eszköz, de alapjában véve különpáluis gyorsvasút. Ennek következtében sebességét a megfelelő szinten lehet tartani. Nagyobb vonategységek közlekedtetésére is alkalmas, vagyis nagy teljesítőképességű. Két fiatal szlovák mérnök — Alexander Valentoviö és Peter Hubka — mélyreható tanulmányt dolgozott kl az Alweg-rendszerű gyorsvasútnak a Magas-Tátrában való bevezetésére, javaslatukat az illetékes szervek — a sokoldalú támogatás ellenére — egyelőre nem hagyták jóvá, ámde a gondolatot nem vetették el teljesen, ellenkezőleg az ország számos tudományos, műszaki és gazdasági szerveinek a b°»nn<ísával még komolyabban foglalkoznak vele. A. H. tartó oldalsó felületén gördülnek. HÁROM VÁLTOZAT / A választott építőanyag szerint három különböző rendszert lehet kiképezni: 1. Ha a hordkerék acélból készül, akkor a felső pályasíkon acélsíneket helyeznek el, olAz olimpiák elektronikus agya CSAKNEM MINDEN NAGYOBB SPORTRENDEZVÉNYEN, különösen az olimpiákon értékes munkát végez a nézők, riporterek és hivatalos személyek tájékoztatásában az IBM elektronikus adatfeldolgozó központja. Az innsbrucki téli olimpián például a női lesiklóverseny az axami Lizumban, az innsbrucki sajtóközponttól mintegy 30 kmnyire került sorra. A rajt előtt már rendelkezésre álltak a nyomtatott startlisták, amelyek a versenyzők indulási sorrendjét, rajtszámát, nevét és nemzetiségét is közölték. Az egyes versenyzők indulásának és célba érésének Időpontját elektronikus úton rögzítették, és a cél mellett elhelyezett adatszolgáltató állomáson egy írógéphez hasonló szerkezettel a központba továbbították. Az IBM számítóközpontjában századmásodpercnyi pontossággal kiszámították az egyes versenyzők eredményeit. Az fgy kapott adat már a következő pillanatban megjelent a versenypálya villamos eredményjelző tábláján, és a hangosan beszélő is bemondta. Miután tizenöt versenyző befejezte versenyét, már a nem hivatalos sorrend nyomtatott példányait is szétosztották a riporterek között. Ezt a harmincadik versenyző futása után majd a verseny végén is megismételték. Az óvási határidő lejárta után nemcsak a Lizumban és az innsbrucki központban, hanem a téli olimpia többi színhelyén is szétosztották a hivatalos végeredményt. A „távtájékoztatásnak" Tokióban még bonyolultabb volt a feladata. A nyári olimpia színhelyein egyidőben, egymástól 150 km távolságban ls folytak versenyek. Az IBM itt is hibátlanul végezte munkáját. Hogyan működött ez a rendszer? Minden egyes színhelyen adatszolgáltató állomást létesítettek. Ezek közvetlen kapcsolatban álltak az IBM számítóközpontjával. Az eredmények a feldolgozórendszer többszörös ellenőrzése után visszakerültek a verseny színhelyére. Ezzel egyidőben az adatokat bejuttatták a fontosabb versenyek színhelyén felállított „távnyomda"rendszerbe, amely sokszorosító lemezek segítségével pillanatok alatt százszámra készítette a másolatokat. Innsbruckban is, Tokióban is hatalmas mennyiségű adat volt a munka „nyersanyaga". Az adatokat a berendezések mágneses memóriaegységeiben tárolták. A tokiói rendszer valamennyi ilyen egysége 56 millió adatot tárolt. Ilyen módon vált lehetővé, hogy a versenyző rajtszámának és sportágának megadásával a rendszer azonnal bőséges adatokat szolgáltatott az egyes sportolókról. A toklói olimpiára egyébként 203 telfes programot kellett ktdolgoznl, megírni és ellenőrizni. A számítógépek nyelvére fordítva mindez több mint hetvenezer utasítást felentett.